Canada Day 2023

Kanada 156. éves lett, ebből az alkalomból Boldog Születésnapot Kanada és Boldog Kanada Napot kívánunk mindenki kedves kanadainak! A mai napunk mindkettőnk számára a családdal telt, Latorék egy farmon jártak-ettek-ittak, mi pedig itthon maradtunk, mert … de erről majd később, az egyik soron következő podcast epizódban mesélünk bővebben.

A CBC (azaz a Canadian Broadcasting Crop. – olyan, mint a BBC, csak ez kanadai), 10 fotóval mutatja be, hogy országszerte hogyan ünnepelték a 2023. Július 1.-t.
A mai napon írtak arról is, hogy Justin Trudeau – Kanada Miniszterelnöke -, nem ellenzi a Nemzeti Himnusz szövegének ismételt megváltozatatását. Azt nyilatkozta, hogy a lehető legtöbb kanadaival beszélni szeretne erről és ha a választópolgárok is beleegyeznek ebbe a kicsi, de nagy jelentőséggel bíró változtatásba, akkor azt Ő támogatni fogja.

Miért? Mert: „It’s not any government’s anthem, it’s Canadians’ anthem.”

A változatás lényege, amelynek eredete Jully Black, kanadai énekesnőhöz-zeneszerzőhöz-színésznőhöz köthető:

  • a „home and native land” (otthon és őslakos föld) helyett
  • a „home on native land” (otthon őslakos földön) lenne a kanadai himnusz szövege, ha és amennyiben a kanadaiak többsége támogatja a változtatást.

Zene, tánc, büfé

The Arrogant Worms

Az Arrogáns Kukacok egy 1991-es, Ontario-i alapítású és 1995 óta ugyanabból a 3 tagból álló együttes, amely a mai napig aktív! Több alkalommal léptek már fel 100.000 fős közönség előtt, valamint koncerteztek már a Parliament Hill-en Ottawa-ban és a New York-i Central Park-ban is. Számos zenei műfajt parodizálnak, valamint humoros színpadi viccelődésükről is híresek. A zenekar régóta támogatja az írástudás ügyét Kanadában, ezen erőfeszítéseikért már kétszer is megnyerték a Peter Gzowski-díjat.

A rock, a folk, a balladák, a country és a gyerekzene mind a Worms által parodizált műfajok. Dalaikkal a kanadai mindennapi élet különböző aspektusaiból csinálnak viccet – nem is akárhogyan!

az együttes logója
forrás: Apple Music / YouTube
A Kattintás Után Jön Csak A Lényeg A Jobbnál Jobb Zenékkel És A Süti Receptekkel + Tornádóval!

Canada Day 2022

Boldog 155. Születésnapot Kanada! Rendszeres hallgatóinknak már nem kell bemutatni a Július 1-i dátumot: 1867-ben ezen a napon írták alá a konföderáció megalapításáról szóló dokumentumokat, hogy így megszülethessen Kanada Domínium. Hogy az ország jobban kifejezhesse függetlenségét Nagy Britanniától, az 1950-es években a Domínium Napból Kanada Nap lett.

Ez a nap a kanadaiak számára körül-belül olyan, mint Magyarországon az Augusztus 20., az államalapítás ünnepe: napközben country hangulatban sül az AAA minőségű Alberta-i marha-steak és a hot-dog virsli a BBQ-n, a hűtőben ott a sör, este pedig jön a tüzijáték. A nyaralási szezon ezzel a hosszú hétvégével veszi kezdetét és nagyon sokan fent a hegyekben töltik a következő napokat kirándulással, piknikeléssel, vagy éppen síeléssel.

a 2021. évi Kanada Napi tüzijáték Calgary-ban
Az adás napló egy kattintás után folytatódik!

Canada Day 2021

Kanada 154. születésnapja nem volt annyira vidám és ünnepélyes, mint az ezt megelőzőek. Nem a #CancelCanadaDay kampány miatt. Amióta tudomásomra jutott maga a kezdeményezés, gondolkodtam rajta, hogy vajon mennyire jó/rossz ötlet ez, egyáltalán hogyan és miként valósítható meg? Lehet-e értelme így, ebben formában: célra vezető, vagy inkább kontraproduktív az elképzelés?

Latorral azután beszélgettünk erről, miután felhívott június 30-én délelőtt, vadkacsamentés közben**, s nekem szegezte a kérdést, hogy milyen színű póló lesz rajtam: narancssárga, vagy piros?

#CancelCanadaDay – NO PRIDE IN GENOCIDE
„Nincs búszkeség a népirtásban”

Szinte minden nap egy újabb szomorú, szívfacsaró hírt hoz a kanadai őslakosokról: hol egy újabb bentlakásos iskola egykori diákjainak tömegsírjairól, hol túlélők és szemtanúk „élmény” beszámolóiról, hol pedig az egyházi- vagy RCMP iratok feltárása során napvilágra került megrázó és elborzasztó történésekről, őslakos gyermekek ellen vallásos emberek által elkövetett kegyetlenkedésekről…

#CancelCanadaDay – NO PRIDE IN GENOCIDE
„Nincs búszkeség a népirtásban”

A legfrissebb hírek szerint az RCMP (Királyi Kanadai Lovasrendőrség) is jelentős szerepet vállalt abban, hogy egyetlen alkalommal sem indítotak vizsgálatot a bentlakásos iskolák gyermekgyilkosságai, vagy az „ismeretlen eredetű” elhalálozások ügyében. Sőt, elzárással és bírsággal fenyegették meg az elhunytak hozzátartozóit, ha akadékoskodnak, azaz ha az halálesetek kivizsgálását követelik a hatóságoktól.

Az elmúlt pár hétben nyilvánosságra került tragikus és megrázó információk miatt valóban nem sok ok akad a felhőtlen ünneplésre. Nem lehet elmenni a téma mellett, mintha az nem is létezne, mert mindenhol szembe találkozol vele. És ez így van jól. Felismerni az elkövetett hibákat, megpróbálni jóvá tenni azokat, s biztosnak lenni abban, hogy a jövőben még csak hasonlót sem követünk el, mindenképpen pozitív dolog.

Jóvá tehetetlen tragédiák történtek évszázadokon át, állami irányítás, egyházi végrehajtás és hatósági közreműködéssel. A kanadaiak nagytöbbségének – és a közelmúltig nekem sem -, volt tudomása arról, hogyan bánnak az őslakosokkal, hogyan működnek, vagy inkább csak működgettek a bentlakásos iskolák. Hogy a bentlakásos iskolákba elvitt, kötelezően beküldött/bevitt őslakos gyermekek közül – a mai elérhető adatok alapján -, több, mint 6.000 „diák” soha nem térhetett már haza. Hogy a szüleiknek, szeretteiknek soha nem adatott meg, hogy méltó módon elbúcsúzhassanak gyermeküktől, hozzátartozójuktól.

Már Kanada megszületése előtt és azt követően is, 129 éven át létezett a bentlakásos iskolák intézménye. Azóta a Harper kormányzat 2008-ban bocsánatot kért az elkövetett bűnökért, de nincs tudomásom arról, hogy akár az RCMP, akár az anglikán, akár a katolikus egyház bocsánatot kért volna azokért a rémtettekért, amelyeket majd’ két évszázadon át elkövettek az őslakosok ellen. Némaságba burkolóznak és úgy tesznek, mintha nem is történt volna semmi. Semmi olyan, amihez nekik közül lett volna…

Az őslakosok által kért intézkedések közül egyetlen egyet sem hajtottak végre. Az Igazság és Megbékélés Bizottság (teljes nevükön: Truth and Reconciliation Commission of Canada – rövidítve: TRC -, magyarul: Kanadai Igazság és Megbékélés Bizottság) weboldalán érhető el az a 22 témát felölelő, összesen 94. pontot tartalmazó cselekvési terv (vagy ajánlások összessége), amelyet még 2015. júniusában adtak közre Ottawa-ban.

Ha, esetleg, véletlen, netán jár erre olyan olvasó, aki unja már a kanadai őslakosok „nyavajgását”, és azt gondolja, hogy „ez úgy is csak a pénzről szól”, akkor annak 2 dolgot mondanék:

  • Kérlek, pihenj meg 5 percre és gondold át a következőket: a saját földeden másodlagos polgár vagy. Minden bajnak okozója, a tudatlan vadember és még pogány is. Ha nem te viszed az iskolába a gyermeke(i)d, akkor majd a rendőrség viszi el – akár úgy is, hogy neked erről nem szólnak! A bentlakásos iskolákban heti egy láthatás volt megengedett, ha egyáltalán. És gondolj bele abba, hogy hetekkel később, miután kiderítetted, hogy melyik bentlakásos intézménybe vitték el a gyermeke(i)d, akkor még oda is kell utaznod, hogy láthasd, él(nek)-e még? Aztán csak ott derül ki, hogy hát a múlt héten elhunyt és el is lett földelve.. szóval lehet szépen hazatakarodni, mert nincs itt semmi keresni valód.
  • Nem luxuscikkekre, drogokra, alkoholra kértek pénzt az őslakosok. Nem zsarolásról, nem harácsolásról van szó!! Hanem – teljesen jogosan -, Kanadával kívánják megfizettetni a munkájukat, amelyet annak idején sem a kanadai állam, sem az egyházak, sem az RCMP nem végzett el. Pénzre van szükség ahhoz, hogy az összes rendelkezésre álló adatot, elérhető dokumentációt rendszerezzenek és feldolgozzanak, hogy a fél kontinensen megtalálható jelöletlen sírokat és temetkezési helyeket feltérképezzék, nyilvántartást készíthessenek és méltó módon újra temethessék az elhunytakat.
    Elvégeznéd ingyen és bérmentve mások munkáját? Önkéntes munkásként vállalod, hogy feltérképezel kb. 140 tömegsírt és temetkezési helyet Nunavut-tól Yukon-ig, BC-től Új-Skóciáig? Hogy elvégzel legalább 6.000 exhumálást és leadminisztrálsz és megszervezel legalább 6.000 újratemetést? Arról nem is beszélve, hogy DNS vizsgálatokkal a elhunytak maradványait még be is kell majd azonosítani?

Ha és amennyiben emberségesen bántak volna az őslakosokkal,
ha nem létezett volna a bentlakásos iskolák intézménye,
ha nem erőszakkal viszik el és asszimiláltatják az őslakos gyermekek százezreit,
ha nem hal meg több, mint 6.000 ártatlan gyermek,
akkor ma biztos, hogy másképpen ünnepeltük volna meg közösen,

őslakos és európai telepes, bevándorló és kanadai születésű állampolgár
Kanada 154. születésnapját.

Mindketten úgy gondoljuk, hogy ez a kérdés nem fekete-fehér, hogy ez a téma sokkal összetettebb annál, hogy 2 mondatban meg lehessen tárgyalni. Sok az ér és ellenérv, mindkét oldalnak igazat lehet adni ebben, vagy abban. Éppen ezért ennek a témakörnek legalább egy podcast epizódot szentelünk majd a közeljövőben.

És mivel nem tudtam időben narancssárga pólóhoz jutni (mert nem működött a webáruház szoftvere), ezért maradt a piros.

Köszönjöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó


nyitókép: Nem, nem a készüléked kijelzője színhibás, én magam színeztem át narancssárgára a kanadai lobogót.

** vadkacsamentés: a Calgary-i körgyűrűn autóztam, amikor a belső sávban elakadás jelzővel megállt egy másik autó. Ekkor láttam meg, hogy mi volt ennek az oka, s így én is megálltam. Egy vadkacsa mama és 4 kiskacsa tipegett az autópálya belső sávjában. Én is segítettem a 2 hölgynek az állatokat leterelni az útpályáról, akik aztán a betonszegély túloldalára rakták át a szárnyasokat, ahol a rét és a Bow folyó partja várta őket.

Kanadai Keresztes Háború: Gyermekek Voltunk!

A történet következő fejezete talán még szomorúbb és megrázóbb, mint amilyenek a korábbiak voltak. A Római Katolikus Egyház által kezelt, a Marieval Indián Bentlakásos Iskola mellett található temetőben az 1960-as években 751 sírkövet távolíttatott el.

A Szuverén Bennszülött Nemzetek Szövetségének (Federation of Sovereign Indigenous Nations – FSIN) vezetője, Bobby Cameron csütörtökön kijelentette, hogy a bentlakásos iskolában történtek „emberiség elleni bűncselekmények” voltak. Az FSIN képviseli Saskatchewan Első Nemzeteit. „További száz jelöletlen sír és temetkezési hely található az Első Nemzetek földjén, a volt bentlakóiskolák helyszínein” – mondta Cameron közleményében.

Véres kezek

kattints a képre a teljes méretű fotóhoz
fotó: D.H., Saskatoon, SK

Június 24-én délután a Saskatoon-i Szent Pál társ-székesegyház (St. Paul Co-Cathedral) ajtajaira piros festékkel tenyérnyomokat és a „We Were Children” („Gyerekek voltunk”) feliratot festette fel egy helyi őslakos asszony, miután aznap 751 jelöletlen sírt fedeztek fel a Cowessess Első Nemzetek földjén, az egykori, 99 éven át működő Marieval Indián Bentlakásos Iskola közelében.

A bentlakásos iskolát és a mellette található temetőt is az egyház felügyelte és kezelte, majd – ismeretlen okok miatt -, az 1960-as években valamennyi sirkövet és fejfát eltávolíttatták, majd a földterület kezelésének jogát az 1970-es években visszaadták az őslakosoknak. Mivel feljegyzésekről sincsenek információk, ezért nem tudható, hogy melyik sírban kinek a hozzátartozója nyugszik…

Ahogyan azt az előző cikkünkben, a Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996 megírtuk, a bentlakásos iskolák vezetése anyagi okora történő hivatkozással nem szállíttatta haza az elhunyt őslakos diákok koporsóit, hanem az iskola közelében földelték el őket. Több helyütt semmiféle nyilvántartást nem vezettek a halálesetekről és jelöletlen (tömeg)sírokba temették el az áldozatokat.

„Borzasztóan erőteljes üzenet!” – fogalmazta meg egy kommentelő a Facebook-on.
fotó: D.H., Saskatoon, SK

A cikkben megtalálható fotók készítóje szerint a piros tenyérlenyomat a gyermekek vérét jelképezi a pedofilok és a gonosz bántalmazók kezén. Nem csak az ajtóra, hanem a falra, a lépcsőkre és a katedrális előtti járdára is jutott a piros festékből és a tenyérnyomatokból.

„Kanadai Keresztes Háború: Gyermekek Voltunk!” bővebben

Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996

Akik a Kanada Bandát rendszeresen hallgatják és olvassák, azoknak nem volt újdonság a hír, miszerint több ezer őslakos gyermek hunyt el a Residential School-okban, azaz Kanada Kormánya által finanszírozott és a keresztény (Anglikán, Római Katolikus) egyházak által üzemeltetett bentlakásos „tanintézményekben” a kegyetlen bánásmód, a rossz egészségügyi körülmények és az alacsony szinvonalú élelmezésnek köszönhetően.

Egy kis történelem

Ahhoz, hogy jobban átlásd a történeket, könnyebben megértsd a miérteket és az alábbiakban olvashatókat, kérlek, hogy most kikkelj és olvasd el a tavaly októberben írt cikkemet:

„A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.”

Köszönöm!

Itt és így kezdődött el

„2021. május 27., Kamloops – Nehéz szívvel erősíti meg Tk’emlúps te Secwépemc Kukpi7 (törzsfőnök) Rosanne Casimir azt az elképzelhetetlen veszteséget, amelyről sok szóbeszéd járta, de a Kamloops-i Indián Bentlakásos Iskola soha nem dokumentálta. Az elmúlt hétvégén, egy talajradar-szakértő segítségével, fény derült az előzetes találgatások igazságára: megerősítést nyert 215 gyermek földi maradványa, akik a Kamloops-i indián bentlakásos iskola diákjai voltak.”

Kamloops Indian Band, Office of the Chief

A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.

Az egyik Kamloops-i diák visszaemlékezése a CTV esti híradójában: mivel a videót nem lehetséges beilleszteni, ezért a 84 éves Emma Baker-rel készült interjút ide kattintva nézheted meg.

Több ezer ártatlan lélek

Május utolsó napjaiban érkezett tehát a szomorú hír Kanada történelemének legszégyenteljesebb időszakáról, Ezekről szinte minden hírportál. hírműsor, újság beszámolt így. vagy úgy. Egyes magyar szerkesztőségeknek nem sikerült megugraniuk a lécet és hatalmas tévedéseket jelentettek meg. Ezekre a bénázásokra a cikk végén térek majd ki.

Majdnem 200 évvel ezelőtt kezdődött minden. 1831. január 1.-én: A Mohawk Intézet megkezdi működését. Az Anglikán Egyház által működtetett Mohawk Intézet a Felső Kanadai Brantfordban (Ontario) volt az első intézmény Kanada bentlakásos iskolarendszerében. Eleinte az csak fiúkat fogadott be, 1834-ben már lányokat is felvesznek.” A kanadai bentlakásos iskoláinak történelme az idővonalon ide kattintva tekinthető meg.

Ez azért jelentőség teljes, mert Kanadát 1867-ben alapították, az átnevelő intézmények tehát már 36 évvel korábban megkezdték működésüket. Mivel ennek a rendszer szintű népirtásnak a megerősítésében John A Macdonald, Kanada első miniszterelnöke jelentős szerepet játszott, ezért az országban megtalálható valamennyi szobrát eltávolítják, a nevét viselő közintézményeket átnevezik. Hasonló sorsra jutott Hector-Louis Langevin, a Konföderáció Atyja is. Profiljaikat a Kormányzati weboldalakról 2021. június elején törölték.

Az Indián Lakóiskolai Elszámoltatási Megállapodás összesen 139 db egykori Bentlakásos Intézményt tart nyilván. (Egyes források azonban 146 db-ot említenek.) Ez Kanada történelmének legnagyobb csoportos kereset-rendezése, amelyet 2007-től kezdtek el végrehajtani. A megállapodás egyik eleme a kanadai Igazság és Megbékélés Bizottságának felállítása volt a megbékélés megkönnyítése érdekében a volt hallgatók, családjaik, közösségeik és minden kanadaiak számára.

A bentlakásos iskolák Kanadában. Az egész országban megtalálhatók voltak…

A fenti szám nem tartalmazza azokat a bentlakásos iskolákat, amelyek Szövetségi Kormányzat támogatása nélkül működtek, ilyenek voltak például vallási felkezetek, vagy tartományi kormányok által működtetett iskolák. Néhány iskola névváltoztatáson etett át, vagy áthelyezték őket. Ezekből 25 működött Alberta tartományban és a nyilvántartás alapján legkevesebb 821 őslakos diák vesztette életét az intézmények falai között. A 26 éven át működő Red Deer-i Indián Ipari Iskola bírt a legmagasabb halálozási aránnyal: a 350 valaha ott tanuló őslakos diák közül legkevesebb 70-en vesztették életüket (5-ből 1 gyermek elhunyt).

„Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996” bővebben

Canada Day 2020

Boldog Kanada Napot Kívánunk Mindenkinek!
Kanada 153. éves lett és ebből az utolsó hatot vele közösen ünnepelhettem. A mai reggelim pedig nem is lehetett volna finomabb: kanadai palacsinta, kanadai juharsziruppal (van recept is). A mai cikkünk az ünnepre való tekintettel 100%-ban kanadai tartalommal lett állátva. Az alaphangot Clark W., azaz Uncle Clark, vagyis Clark nagybácsi biztosítja legújabb dalával. Ez egy igazi kanadai country nóta, amely Kanadáról és a kanadaiakról szól. T
ekerjétek fel a hangerőt és énekeljétek velünk ti is! Hááárom, és: „Up Here, In Canada”.
(nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)

.

Mielőtt tovább olvasol, kérlek, hogy hallgasd meg a dalt és nézd végig a videóklipet:

A Clark W., vagy Uncle Clark (kinek melyik szimpatikusabb) művésznéven alkotó Jordan Wiberg, kanadai zenei producer, előadóművész, dalszövegíró és zeneszerző (dalaiból lejátszási lista található a weboldalán), fiúgyermek, férj és két gyermekes családapa Brit Columbia-ban, Lake County-ban lakik (Kelowna-tól kb. 20 km-re északra), amely település az Okanagan völgyében, az Okanagan és a Wood tavak között fekszik. A táj festői, ha BC-ben jársz, feltétlen keresd fel az Okanagan völgyét.

Mivel Jordan egy igen sokszínű és tehetséges egyéniség, elég csak a referenciákban bővelkedő weboldalát megnézni, saját komikus country-zenész énje, egyesek szerint „ikertestvére”, Clark W. néven készít vicces, sztereotipiákban, öniróniában, szarkasztikus hangnemben gazdag kanadai country dalokat.

balra Jordan, jobbra Clark W. – mintha ikrek lennének 🙂

.

Jordan egymaga írja és zenésíti meg a dalait, több hangszeren is játszik. A korábbi hírekkel ellentétben Jordan-nak nem volt és most nincs együttese: a dalokban hallható hangszereken maga zenél. Miután valamennyi zenei részletet feljátszotta, a hangsávot felénekelte, profi stúdiójában (ezen a weboldalon ismét egy 37 dalos lejátszási lista található) egymaga állítja össze a dalokat.

A Kelowna-i INFOnews-nak adott interjújában a következőket mondta: „Megpróbáltam hazafiassá, valósághűvé és önkritikussá tenni [a dalt], mert a kanadai humornak szerves része, hogy képesek vagyunk nevetni magunkon, ezért is próbáltam meg humorosnak lenni, egy kicsit szórakoztatni magunkat. Még igazán be sem fejeztem a dalt, amikor édesanyám megosztotta és mostanra nagyon népszerű lett.” – adott hangot csodálkozásának.

clark_w_jordan_wiberg_no-band_officialŐk csak a baráti kör, nem pedig együttes:
Jordan-en (középen) kívül senki más nem játszik hangszeren!
(fotó: Clark W. / Facebook)

.

Történt ugyanis, hogy Jordan megmutatta a készítés alatt álló „Up Here, In Canada” c. dalt édesanyjának, akinek annyira megtetszett a még nem teljesen kész mű, hogy a fia tudta és beleegyezése nélkül megosztotta azt a baráti körével. Akiknek szintén tetszett a dal, s nem tudván, hogy tulajdonképpen még nincs is kész, Ők is tovább osztották ismerőseik között. Innentől kezdve pedig nem volt megállás, a dal – mondhatni – órák alatt lett országszerte ismert, s végül sok százezer kanadaihoz jutott el pár nap leforgása alatt.

A dal villámgyors népszerűvé válása még magát Jordan-t is meglepte. Úgy gondolta, hogy a következő 1 év alatt jó lesz, ha akad 5.000 internetező, aki meghallgatja ezt a nótáját. De a kanadaiak pillanatok alatt megkedvelték az „Up Here, In Canada”-t. Ennek az lett az eredménye, hogy Jordan májusban az alább látható rövid dalocskával köszönte meg nekik, hogy 7 nap alatt több, mint 1 millió ember hallgatta meg a dalt a YouTube-on:

„Canada Day 2020” bővebben

Ne Félj A Gendertől!

Eredetileg a 15 éves Wikipedia-ról akartam cikket írni, mert megérdemlik – de az élet felülírta eme tervemet. A mai reggelünk nagyon, de tényleg nagyon mozgalmas volt. Hála nektek! Megszámlálhatatlanul sok Hallgatónktól, Olvasónktól kaptuk meg az index.hu és a 444.hu egy-egy cikkét. Úgy láttuk, hogy velünk együtt eme szerkesztőségek is jót kacagtak azokon a hazug vádakon, amelyek Kanadával szemben – ismételten – megfogalmazódtak! Mert ez, legnagyobb sajnálatunkra, nem az első alkalom volt, sőt, ez az “Észveszejtő butaság, teljes hamisság” egyre nagyobb publicitást kezd elérni.

 

Azzal a ma7.sk weboldalon megjelent, nettó hazugságokkal, szélsőségekkel és tudatlanságból fakadó értetlenkedéssel, vallási fundamentalizmussal fertőzött hangulatkeltő cikkel, amelynek második felvonása 2020. január 15-én volt látható, hallható a rémHírTV népnevelési célzattal működő Credo c. műsorában mi már 2019. júliusában foglalkoztunk a Kanada Nap alkalmából rögzített adásunkban.

kbxtr2_canada-day_scrnshta képre kattintva meghallgathatod,
hogy mit mondtuk fél évvel ezelőtt

 

Ha nem egészen érted, hogy miről is van szó, ha nem találkoztál a témával, semmi gond, az alábbiakban jön egy kis alapozás, itt be tudod pótolni a lemaradást:

„Ne Félj A Gendertől!” bővebben

KBXTR02 – Canada Day Picnic 2019

Kanada Banda Extra #02 – családi piknik Kanada Napon. Egyedi hangzású adással jelentkezünk, amelyet Calgary egyik parkjában vettünk fel július 1-én. Lesz kevés időjárás, sok háttérzaj, mikorfonba fújó szél és fejünk felett szálló repülőgépek. Mi pedig felháborodtunk, nagyon!! Majd egy rendőrségi akcióról beszéltünk és állampolgárokat kritizáltunk. Történelmi tényeket és nézőpontokat is elemeztünk, aztán pedig félre tettük a mikrofonokat és következett a piknik a családdal, barátokkal.
(nyitókép: Worth1000.com)

 

 

 

Adás napló.

Sziklás-hegység, Banff Nemzeti Park, Alberta

CPS járőr autó, jól felismerhető rendőrségi felnikkel
(fotó: Steven Neilson)

  • Pici piros hódocska:

(fotó: Lator)

 

Zenék a podcast-ban:

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Canada Day 2019

152 év. Boldog születésnapot, Kanada!

39 év. Boldog születésnapot Kanada nemzeti himnusza!

A nyitóképen látható feliraton Kanada nemzeti himnuszának 4. sora olvasható: „True North strong and free” – amely Anglia egyik legnépszerűbb költője, Alfred Tennyson  által Kanadáról papírra vetett szavaira utal: „That True North whereof we lately heard.”. A költeményben a „true” szó jelentése „hűséges”. „North”, azaz „Észak”, amelyet nem kell különösebben magyarázni, hiszen még a Mikulás is nálunk, a kanadai északi-sarkon lakik (nem pedig a finneknél), még rendes postacíme is van, egyedi irányítószámmal. A „strong and free” jelentése pedig önbizalmat sugároz, mely szerint Kanada erős, független, szabad állam.

 

 

Kanada Napja nemzeti ünnep – hasonlóan az augusztus 20-hoz Magyarországon. A Canada Day-t 1982 óta hívják Canada Day-nek, előtte Domínium Napjaként tartották nyilván, amelyen az 1867. július 1-i évfordulót ünnepeljük. Ezen napon egyesült Kanada Tartománya, Új-Skócia és Új-Brunswick egy Domíniumban a Brit Birodalmon belül, amelyet ezután Kanadának hívtak.

A 1980. óta hivatalos nemzeti himnusz szövege* (teljesen véletlenül egykorú vagyok vele):

„O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command.
With glowing hearts we see thee rise,
The True North strong and free!
From far and wide,
O Canada, we stand on guard for thee.
God keep our land glorious and free!
O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”


Douglas Tranquada, operaénekes, és a szurkólók közösen éneklik
az „O Canada”-t 2019. június 10-én Toronto-ban,
az NBA nagydöntő 5. mérkőzésén

 

De nem az „O Canada” volt Kanada első himnusza, mert volt még másik kettő is. Azaz még most is van egy … meg még egy. De haladjunk időrendben.

Az 1700-as évek közepe táján (egyesek szerint már vagy 100 évvel korábban) volt a  „God Save the Queen” – mondjuk úgy – elődje: akkoriban György király uralkodása miatt „God Save the  King” néven volt ismert. Az évszázadok alatt számtalan verziója született, felsorolni is sok volna… hivatalosan elfogadott verziója azonban még ma sincs a Brit nemzeti himnusznak. Kanadának ma is a „God save the Queen” a királyi himnusza, amelyet a királynő, vagy a királyi család tagjainak jelenlétében játszanak. Mert Kanada jelenleg is a Nemzetközösség tagja, az ország uralkodója II. Erzsébet brit királynő.

 

Aztán: Kanada alapításának évében, 1867-ben ihletődött meg egy juharfától Alexander Muir. A Toronto-i tanító kertjében állt a fa és mellette/alatta üldögélve írta meg a „The Maple Leaf Forever” sorait, amely sokáig Kanada nem hivatalos himnusza volt. A videóban nyomon követhető, hogyan változott közel egy évszázad alatt a kanadai zászló 1868. és 1965. között.

 

Az „O Canada”-nak természetesen van francia nyelvű változata is, mivel eredetileg francia nyelven írta meg Sir Adolphe-Basile Routhier 1880-ban. A megzenésítése Calixa Lavallée személyéhez fűződik. Angolul többféle átirata létezett és létezik, a hivatalossá azonban a már idézett szöveggel vált 1980-ban, amelyet még 1908-ban írt a Méltóságos Robert Stanley Weir.

Létezik belőle angol-francia nyelvű változata is, ez utóbbi emígyen fest:

„O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command,
Car ton bras sait porter l’épée,
Il sait porter la croix!
Ton histoire est une épopée
Des plus brillants exploits,
God keep our land glorious and free!

O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”

Fent a messzi északon, Nunavut területen, a helyi őslakosok Inuktitut nyelvre lefordított változatot éneklik az angol helyett. Az Inuktitut ábécé itt tekinthető meg.


sajnos ennél jobb verziót nem találtam

 

Végezetül pedig egy történelmi pillanat! 2007. február 3-án először fordult elő Kanada történetében, hogy Akina Shirt az anyanyelvén, azaz Cree nyelven énekelte el a himnuszt egy sporteseményen.


NHL jégkorong bajnokság, Calgary Flames – Vancouver Canucks mérkőzés

 

* kiegészítés: 2018. január 31-én az alábbi változtatást vezette be Kanada Kormánya: a korábban megírt „True patriot love in all thy sons command” sort „True patriot love in all of us command”-ra változatták. Azaz a „fiaid” szót cserélték „mindannyiunk”-ra, mivel nem csak a fiúk és férfiak szeretik hazájukként Kanadát, hanem lányok és asszonyok is.

 

 

Extra info: amikor a cikket elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fog folytatódni a cím és az első mondat után. Kezdésül kerestem egy nyitóképet, ez kb. 8-10 percet vett igénybe. Amint megvolt a kiválasztott kép, a képen szereplő szöveget meg kellett magyaráznom, így adta magát az O Canada szövegének bemásolása a kormányzati weboldalról , majd némi extra információért rákerestem a Wikipedia oldalain is a kanadai himnuszra. A többi pedig utána már adta magát és a vége megint az lett, hogy egymás után jöttek a érdekesebbnél érdekesebb információk, hogy gyorsabban járt az eszem, mint az ujjaim a billentyűzeten. Végül pedig kb. 3 óra alatt el is készült a cikk.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó

KBXTR01 – Kanada Trip Sztereoban

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast-ot vendégül látta a SztereoTrip utazási podcast! Elsőre picikét furcsa volt, hogy nem mi kérdezünk, hanem mi vagyunk az interjúalanyok, de jól feltaláltuk magunkat az új szerepünkben és nagyon örültünk a meghívásnak! A szokatlan szituáció ellenére sikerült egy informatív, kanadai tematikájú, 2 óra hosszúságú adást készítenünk! És ahogy eddig is, most is alapos munkát végeztünk és az alábbiakban rengeteg hivatkozást és kiegészítő információt találhattok.

 

 

Köszöntjük a SztereoTrip részéről érkezett új hallgatókat weboldalunkon! Reméljük, hogy sikerül(t) kedvet csinálni ahhoz, hogy a mai naptól kezdve te is velünk bandázz.

minden, ami utazás

Ha és amennyiben lehetőséged nyílik rá, hogy Kanadába látogass, legyen ez a közösen elkészített podcast az utazásod kiindulási alapja. Bízunk benne, hogy az adás meghallgatását követően nem csak András, hanem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy egyszer, vagy többször elutazzanak ide, Kanadába.

(kattints a képre a teljes mérethez)

 

Adás napló.

Extra hosszú, extra sok linkkel, rengeteg olvasni-, nézni- és hallgatni valóval!

KANADA: 152 éves ország, 10 tartomány, 3 terület. A tartományokat és a területeket bemutató sorozatunk egyes részei:

Egy kis statisztika, avagy mit mondanak a számok?

  • terület: 9 millió km2, tavakkal együtt kb. 10 millió km2
  • időzónák: 6 db, de 10 különböző kategóriája/típusa van és nem mindig a tartomány/terület határán húzódik az időzóna határa
  • a világ leghosszabb határszakasza az USA-val: 8.891 km
  • Trans-Canada Highway: kelet-nyugat 7.821 km, keresztül halad mind a 10 tartományon, van rajta több híd, “alagút”, vasúti átjáró, lámpás kereszteződés…
  • The Great Trail, hossza: 24.134 km“autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók. Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.”
    A Nagy Ösvényról itt írtunk.

 

Angol? Francia? Mindkettő?

  • Mindenek előtt egy alapfokú angol, esetleg francia jól jön. De inkább angol. Kanadai angol, nem a brit! A kanadaiak büszkék arra, hogy kanadai angolt beszélnek és nem britet. “The CELPIP Test is developed in Canada at Paragon Testing Enterprises, a subsidiary of The University of British Columbia. It reflects the best in Canadian research, and incorporates Canadian English and accents as used in Canada.”
  • Érdemes lehet a nemzetközi vezetői engedélyt kiváltani, ha és amennyiben vezetni akarsz Kanadában.
  • ha vezetsz, legyél tisztában a 4-way STOP-pal, az iskolabusszal, a “flashing lights” járművekkel, a piros jelzésnél jobbra kanyarodással.
  • Iskolák, játszóterek környékén MINDIG 30 km/h.
  • valamennyi tartomány és terület KRESZ tankönyve online elérhető – PDF-ben letölthető, nyomtatható.

 

 

Hasznos tippek turistáknak, utazóknak:

  • Beszéj angolul! Vagy franciául. A határon NEM lesz tolmács, ha kell, az időigényes és esetlegesen extra költségekkel járhat az utazó számára.
  • Belépés előtt, vagy a belépéskor az itt linkelt formanyomtatványt (CBSA Declaration Card) KI KELL töltened!
  • Legyen igazolás rendelkezésre álló készpénz állományról, általában napi 100 CAD-dal számolhatsz – nem biztos, hogy a belépéskor kelleni fog, de kérhetnek ilyet.
  • Turizmus: turista “vízum”: nem igazi vízum csak eTA, magyaroknak nem kell vízum, ez inkább egyfajta beutazási engedély.
  • eTA: 6 hónapig érvényes, indulás előtt online kell igényelned.
  • Balesetbiztosítás KELL!!
  • Legyen visszajegyed, pontos terved, hogy mit, merre, meddig akarsz, mert lehet, hogy illegálisan akarsz majd munkát vállalni.
  • A határon a CBSA officer dönt arról, hogy jöhetsz, vagy sem
  • Hivatalos turisztikai információk:
    https://travel.gc.ca/canadian-tourism
    https://www.cbsa-asfc.gc.ca/travel-voyage/menu-eng.html
  • Kanadában a metrikus mértékrendszer a hivatalos – de találkozni imperiál (angolszász) mértékegységekkel is a hétköznapokban.
    Átváltani nem kell, mert minden esetben fel van tüntetve mindkét mértékrendszer szerinti mennyiség.
  • Kanada népsűrűsége: 4 fő/km² – Magyarország: 106 fő/km².
  • Legálisan vásárolható és fogyasztható a marihuána, de! És ez egy jó nagy DE! Kanada nem Amszterdam! Szigorúan szabályozott és ellenőrzött a vásárlás és a fogyasztás.
  • Alkoholos befolyásoltság alatt vezetni TILOS! Zéró tolerancia van érvényben.
  • Nincs legális fegyvertartás – nem lehet pl. a Walmart-ban lőfegyvert vásárolni.
  • Fém pénzek: $1 and $2 coin called the „loonie” and „toonie”.
  • Papírpénz, ami inkább műanyag-fólia és szép színes.

 

Amit még érdemes tudni:

  • A hatóságok: legyél tisztelet tudó és kedves, mert Ők is azok. A rendőr nem fegyvertokra tett kézzel száll ki az autóból. Csak akkor állítanak meg, ha alapos indoka van – vitatkozni lehet, de nem érdemes!
  • Small talk: mindig van rá lehetőség, pár perces beszélgetés kb. akármiről, amit éppen a helyzet ad.
  • Teljesen átlagos téli napok Kanadában és Albertában (a megadott értékek Celsius fokban értendők):

 

Kiránduljunk!

Minden évszakban érdemes Kanadába jönni, mert bőven van miért!

 

 

  • Chinook szél: Alberta déli részét éri el, kb. Red Deer-től délre, egészen le az USA-ba (Montana). Calgary környékén meleget fúj, délebbre Crownsnest Pass-től keletre, Lethbridge környéke pedig viharosabb. Időként akár északabbra és délebbre is befúj, évente 30-35 alkalommal van fordul elő.
  • Mivel érdemes közlekedni az országon belül:
    1. autóval a legegyszerűbb, autót bérelni lehet minden városban,
    2. belföldi repülőjáratok akár a kisvárosokból-ba is jönnek-mennek
    3. vannak buszjáratok a nagyobb városok között,4. stopolni nem szokás, sok helyen nem is engedik (pl. autópályák BC-ben).

 

 

  • Szokások, ünnepek
    1. Canada Day, azaz Kanada Nap – Július 1.
    nemzeti ünnep: az 1867. július 1-jei, az 1867. évi Alkotmányról szóló törvény hatálybalépésének évfordulóját ünneplik ekkor. Ez a törvény egyesítette a három különálló, brit gyarmatot: Kanada tartományt, Új-Skóciát és Új-Brunswick-et egyetlen domíniummá* a Brit Birodalmon belül, amelyet ezt követően Kanadának hívtak.
    2. Munka ünnepe – Szeptember első hétfője
    3. Hálaadás – Október második hétfője
    4. Emlékezés napja (Remembrance Day) – November 11.
    5. Halloween – Október 31.
    6. Karácsony – December 25.

* domínium: a brit birodalomhoz tartozó, de önálló államapparátussal rendelkező, különböző államformában működő ország, állam

  • Megéheztél? Együnk valamit. Avagy milyen a kanadai konyha?
    Juharszirup
    – szerintünk palacsintára a legjobb.
    Poutine 🙂 ha nem hallottál még  róla, itt megismerkedhetsz a nemzeti étellel. És még itt is.

    • BBQ – kertben/teraszon/erkélyen, bármikor. Akár -20 fokban is.
    • Hálaadás vacsora jellemzően sült pulyka, többféle körettel.
    • Sea food: sokféle tengeri étel (kagylók, halak, rákok, stb.), nem csak mélyfagyasztva, hanem frissen is megvásárolható.

 

 

Amit még tudni érdemes:

  • Befogadó ország, de a sokadik generációs kanadainaknak vannak. Elvárásaik: beszéljen angolul, akarj beilleszkedni és megismerni Kanadát, a helyi szokásokat.
  • Az önkéntesség, önkéntes munka, az adományozás része a hétköznapoknak. Lásd: telente a “be a snow angel” felkérés, azaz segítsünk a szomszédunknak, és/vagy az idősebbeknek, és/vagy a fogyatékkal élőknek ellapátolni a havat a járdáról, a kocsibeállóról, stb.
  • A legélhetőbb városok listája, a 2018-as top10-es lista:
    1. Vienna, Austria
    2. Melbourne, Australia 🙂
    3. Osaka, Japan
    4. Calgary, Canada
    5. Sydney, Australia
    6. Vancouver, Canada
    7. Toronto, Canada, Tokyo, Japan
    9. Copenhagen, Denmark
    10. Adelaide, Australia

 

Válaszaink a SztereoTrip fix kérdéseire:

  • Google Maps (mi más?)
  • Egyes településeken működik az ÜBER, a LYFT, az egész országban van AirBNB, van Booking.com, van TripAdivsor, stb., stb.
  • Canadian Weather – időjárás előrejelzés (az egyik legjobb)
  • The Weather Network weboldala és okostelefonos APP-ja (a másik legjobb)
  • lokális APP-ok, pl.: Alberta Emergency Alert
    BC erdőtűz info + interaktív térkép
    Útinformáció, pl.: https://511.alberta.ca/ , http://www.drivebc.ca/ (van APPlikáció mindkettőhöz!), vagy: https://www.transcanadahighway.com/General/roads.asp
  • Hírportálok (a teljesség igénye nélkül): CBC (olyan, mint a brit BBC, csak ez a kanadai)
  • https://o.canada.com/ – általános, kissé talán bulvárosabb híroldal.
  • magyar, azaz budapesti vonatkozású rendezvény:  frankofon kanadai filmek – köszönjük a linket SztereoTrip Dórinak.
  • könyvajánló: gyakorlatilag bármi, ami Kanadáról szól és megvehető a boltokban. Csak ne legyen túl régi! Mert maga az ország sem az, így nagyon sokminden valtozik pár év alatt is.
  • filmajánló: Szerelmem, Kanada – magyar dokumentumfilm, 2*52 perc, készült: 2013-ban
    impresszum: “A XIX. század vége óta kb. kétszázezer magyar érkezett Kanadába, vándorolt ki a gazdasági nehézségek elől, vagy politikai menekültként keresett új hazát magának. Ez a folyamat a XX.század elején tovább folytatódott, majd felgyorsult a két világháború közötti gazdasági világválság idején, különösképpen pedig a II. világháborút követő időszakban. Több tízezer honfitársunk távozott e messzi földrészre 1956-ban, de a XX. Század második felében is több hullámban érkeztek magyarok Kanadába.
    Honfitársaink túlnyomó többsége, az egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve, a magasan kvalifikált, Kanadában egyetemet végzett és különböző foglalkozásokban, tiszteletre méltó pályát befutott magyarokig megállta a helyét, egzisztenciát teremtett, családot alapított, hűséges és elismert polgárai lettek e távoli országnak, következésképp öregbítették Magyarország jó hírét.”
  • Vad Kanada – 4 részes kanadai dokumentumfilm, magyar (Szersén Gyula) narrációval, készült: 2014-ben
    “A megkapóan szép, napjaink legmodernebb kameratechnikájával forgatott sorozat Kanada lenyűgözően sokszínű élővilágát mutatja be, valamint az ember által rá gyakorolt hatásokat az első európaiak megérkezésétől a globális felmelegedésig.”
    Legutolsó információk alapján Magyarországon a Viasat Nature-n látható. Lehet, hogy megvásárolható DVD-n/Blu-Ray-en is.

 

Zenék a podcast-ban és további ajánlott előadók:

 

 

Képek:

Calgary látképe keleti oldalról, a háttérben a kanadai Sziklás-hegység
(kattints a képre a teljes mérethez)

Niagara Falls városa, Ontario-ban és a Niagara-vízesés
(kattints a képre a teljes mérethez)

Lake Louise (a „kis halak tava”) és előtte a szálloda,
a Fairmont Chateau Lake Louise
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to the Sky
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to Sky – a felvonó
(kattints a képre a teljes mérethez)

úton a hómobilok (motoros szánok) – mindennapi látvány a hegyekben

 

Biztos van pár dolog, ami kimaradt a linkek közül, a felsorolásokból. Bátran nézz utána a téged érdeklő dolgoknak a Google, a YouTube, vagy a Wikipédia segítségével. Ha kérdésed van Kanadával kapcsolatban, kérjük, kérdezz minket!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

– Lator és Lázadó