KB039 – The 5G Matter

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 39. epizódjában Lator monológjával kezdünk: a társas együttélés kihívásainak és a törékeny lelkűek hiperérzékenységének bemutatásával. Természetesen mi, itt a határ északi oldalán, sem mehettünk el véleményünk megosztása nélkül a #BLM mozgalom, valamint az “amerikai fegyvertartás – közbiztonság – rendőrség” hármasa mellett. Aztán kibeszéltük kreténjeinket, majd a Samsung és a Google segítségével vettük az irányt az 5. generációs mobil hálózatok és a Huawei felé, hogy a végére az álhírekig jussunk. Nem étlen, de szomjan csináltuk végig az adást.
(nyitókép: Mohamed Hassan / Pixabay)

.

 

.

Adás napló.

us_media_positions_leanings_800px

.

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

apple_imac_pro_setup

.

kanadabanda_felvillanyozodtam_rovat_logo_30x47pxFelvillanyozódtam! rovat

  • Lator és a Google Nest Mini – teszt

google_nest_mini_gen2_test

  • Lator 12 év után hátat fordított az iPhone-nak és Samsung S20-ra váltott:

samsung_s20_5g

.

Az 5. generációs mobil hálózat

hullamtartomany_hullamhossz_frekvencia_radio_tavkozlesklikkelj a képre a nagyméretű nézethez

kamu_fakenews_5g_teszt_facebook

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Kanada Képekben – Brit Columbia

A sorozat 4. részében Kanada legnyugatibb tartományába, Brit Columbia-ba látogatunk el. A tartomány csak 1871-ben, hetedikként csatlakozott az 1867-ben megalapított Kanadához. Természeti adottságokban, látnivalókban gazdag tartomány világszinten is közkedvelt turista célpont. Egy keveset már láthattatok belőle az Alberta-i sorozat 3. részében, most itt a folytatás. A cikkben szereplő videókat akkor is érdemes megnézned, ha nem beszéled jól az angol nyelvet: tudod, 1 kép (azaz 1 videó) többet mond ezer szónál.
(nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)

 

canada_british_columbia_map_1871Kanada térképe 1871-ből.

.

A nyitóképen a Mount Robson hegy látható, magassága 3.954 (egyéb források szerint 3.959) méter. Ez a tartomány harmadik legmagasabb hegycsúcsa.
Brit Columbia több, mint 10-szer nagyobb Magyarországnál, lakosságának száma pedig 2020-ra érte el az 5 millió főt. A “Columbia” mindig nagy C-betűvel írandó, nem pedig K-val. A kanadaiak a tartományt a kezdőbetűi után csak “BC” (ejtsd: bí-szí) néven említik beszélgetéseikben. Fővárosa az egy harmad Magyarországnyi területű Vancouver-szigeten fekvő Victoria városa – és nem a tartomány legnagyobb települése, Vancouver.

british_columbia_canada_lower_mainland_map

A “Lower Mainland” (nagy méretű térkép ezen a linken látható) azt a kb. 36 ezer négyzet kilométernyi területet jelenti, amely kelet-nyugat irányban húzódik: a Fraser folyó völgyét (alsó folyását), Vancouver-t és környékét illetik ezen a néven a kanadaiak. Magyarul kb. alsó földrészt jelent, mivel tengerszint közeli magasságon fekszik és a több ezer méter magas hegységek-rendszerek mellett alföldnek látszik.
Bridal Falls településtől nyugatra, egészen az óceán partig, délen az USA határig tart. Északról és keletről a hegyek lábai határolják ezt a dimbes-dombos, tavakkal, városokkal, erdőkkel, legelőkkel, farmokkal tarkított, saját klímával rendelkező tájegységet.

flag_british_columbia_canada_600pxBrit Columbia zászlaja

Fort Victoria települést a brit Hudson Bay Társaság alapította 1843-ban, mint kereskedelmi csomópontot és kikötőt, neve 1852-ben rövidült Victoria-ra, városi rangot 1862-ben kapott. Victoria városát Viktória brit királynőről nevezték el, Vancouver-sziget a nevét az angol felfedőzőről, George Vancouver-ről kapta.

A Hudson Bay Társaságot (angolul: Hudson Bay Company – röviden: HBC), 350 éve, 1670 május 2-án alapították az Egyesült Királyság-ban, Londonban, mint szörmekereskedelmi vállalkozást. A HBC az egyetlen ma is talpon levő cég erről a területről: túlélte valamennyi európai alapítású riválisát.

a Kanada Banda kedvenc magyar YouTuber-ei
2019. májusában jártak a BC-ben

.

Jelenleg Észak-Amerika legöregebb múködő vállalkozása. Igen, jól olvasod, a HBC a mai napig létezik, a vállalatot 2018-ban közel 10 milliárd kanadai dollárra értékelték. A Toronto-i tőzsdéről történő kivezetése 2020. március 4-én történt meg, azóta magánvállalkozásként működik.

hudson_radisson_pintingegy festmény Pierre-Esprit Radisson-ről

.

A privatizáció alkalmával a 11 dolláros részvény felvásárlási ár azonban már csak kb. 2 millárd dolláros cégértéket jelentett. Az egykori alapító, Pierre-Esprit Radisson nevét többek között 2 kanadai és egy amerikai város (Québec-ben, Saskactewan-ban és Wisconsin-ban) valamint egy szállodalánc őrzi.

 

A Brit Columbia-i Chilliwack város lakójával, a tartomány leglelkesebb hivatásos természet fotósával és legbarátságosabb túravezetőjével és vendéglátójával, Ceglédi Ferenccel 2019 májusában készítettünk egy interjút, a KB024. epizódot itt hallgathatod meg. Chilliwack-ról érdemes tudni, hogy Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évében, 1873-ban alapították, 1908-ban emelték városi rangra.

.

Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Kanada Képekben – Alberta (3. rész)

Jó reggelt kívánunk! Most még Alberta-ban járunk, s ezzel a cikkel köszönünk el tőle – a sorozat következő részében az irányt nyugat, azaz Brit Columbia felé vesszük. A Vadrózsa Országának szemet gyönyörködtető vidékei, azaz a préri és a hegyek mellett megmutatjuk lakhelyünket, a Kanada Banda otthonát, Calgary városát is.
(nyitókép: Erwin Buncaras / Pixabay)

Mivel még csak mostanában térünk, tértünk vissza az új normálishoz és még nincs minden túraútvonal, nemzeti és tartományi park nyitva a közönség számámra, az alábbi videó azzal bíztat minket, hogy: “Megéri a várakozás!’. A természet, a lélegzet elállító látnivalók nem szaladnak el, ott lesznek mindig, ahogyan az elmúlt évezredekben is végig ott voltak.

Mit érdemes megnézni, ha aktív kikapcsolódásra vágysz és csak 4 napod van Calgary-ban? Legyen nyár, vagy tél, mint ahogyan az alábbi videóban is látható, amely tavaly decemberben készült, Calgary-ban és környékén könnyedén található látni-, megnézni-, és megkóstolni való nem csak pár napra, hanem akár több hétre is.

 

Ahogyan a bevezetőben említettem, Alberta-ból a szomszédos Brit Columbia-ba megyünk tovább. De mielőtt még ezt megtennénk, következzen még két videó, amely mindkét tartományt érinti. A Rocky Mountaineer (RM), az 1980-as évek óta működő vasúti szolgáltatás (a hivatalos blog itt olvasható). Vancouver és Banff, illetve Jasper és Vancouver útvonalon, a kanadai Sziklás-hegységben közlekedő luxusvonat, panorámakocsikkal, teljes ellátással.

rocky_mountaineer_route_map

Először a 2007 óta utazós blogot, később utazási videókat készítő Deb és Dave, azaz The Planet D következik. Ők 2019-ben a RM-en utazva készítették az alábbi útifilmet, nem csak a vonatról, hanem Alberta-nak a Sziklás-hegység-beli látnivalóiról is.

 

A második, most márciusban megjelent videó amolyan hivatalos szolgáltatás-bemutatónak, azaz PR-filmnek* is tekinthető. Útvonal információ, interjúk (többek között a vasút alkalmazottaival, egy mountie-val, a Canada Parks képviselőjével), bevásárlás és sütés-főzés a konyhában a séffel, nemzeti- és tartományi park bemutató, de ellátogatnak borászatba is, stb. Az alábbi, közel 3/4 órás kisfilmet még akkor is érdemes megnézni és gyönyörködni a képekben, ha nem, vagy csak kevésbé beszéled az angol nyelvet! Mert egy kép (jelen esetben a videó) többet mond ezer szónál.

Még egy jó tanács a végére: ne felejts el lélegezni!

 

Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

.


.

* PR-film, vagy imázsfilm: “Az imázsfilm egyfajta reklámfilm, ám kevésbé direkt. Az imázsfilm kellemes érzéseket, pozitív asszociációkat kelt a mozgókép, a zene, a vágások és sajátos effektek keverékével. A turisztikai termék megfoghatatlan, ezért az imázsfilm a legjobb eszköz, hogy az élményt, a hangulatot átadja: úgy ragadja meg a táj vagy akár egy hotel hangulatát, hogy a néző elvágyódjon arra a helyre. A film beszédesebb, hangulatosabb és jobban felkelti a figyelmet, mint a szöveg vagy a fénykép.”
(forrás: imazselemzes.hu)

A Rubik Kockát Mindenhol Ismerik

Kezembe került egy Calgary-i közösségi kiadvány úgy egy héttel ezelőtt. Fellapozva és az 5. oldalig eljutva előbb meglepődtem, majd mosolyra húztam a számat. Nem csak azért, mert már akkor tudtam, hogy az egyik következő cikkem anyagát tartom a kezemben, hanem jólesett látni, hogy egy magyarról és találmányáról írnak. Még ha csak három mondatban is és csak a lap alján.
(nyitókép: DomenicBlair / Pixabay).

flag_calgary_alberta_canada_322x162
Calgary városának zászlaja

.

A kiadvány az egyik Calgary-i “community”, azaz “neighbourhood”, azaz városrész, szomszédság, a köznyelvben csak közösség, havilapja. Nem csak ez az egy létezik, hanem van belőle valamennyi városrésznek egy-egy, vagy valamely szomszédossal közösen.

Calgary-ban és más kanadai városokban nem kerületek vannak, mint például Budapesten, hanem körzetek, amelyeket itt közösségeknek hívnak. A legtöbb esetben több (nagyobb forgalmú) út határolja ezeket a területeket, de megesik, hogy egy vasúti teherpályaudvar, vagy egy folyó alkotja az egyik határát. Ezen szomszédságok/városrészek száma 2013-ban 198-ra emelkedett.

Calgary 4 nagyobb részre (földrajzi negyedekre) van osztva, úgy mint:

  • NW – northwest: ÉNy – északnyugat
  • NE – northeast: ÉK – északkelet
  • SW – southwest: DNy – délnyugat
  • SE – southeast: DK – délkelet

amelyeket az utcák neve után írnak ki, mivel azonos nevű utcából nálunk is lehet több egy városban. Kivételt ezalól a Center St (Center utca) képez, ennek csak északi (Center St N) és déli (Center St S) részei vannak. Ennek két oldalán, keleten és nyugaton vannak az egymással párhuzamos utcák:

  • 1 St SW – Első utca DNy
  • 1 St SE – Első utca DK

egymástól mindössze 2 sarokra.

A másik kivétel a Memorial Dr. (Emlékmű Út), ennek a belvárosi szakaszától nyugatra a Memorial Dr. NW, keletre pedig a Memorial Dr. E (és nem NE, vagy SE) fut, mivel ezen az oldalon ez az út képezi a határt az északkeleti és a délkeleti negyedek között.

De jöjjön egy ennél szemléletesebb példa. Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa Calgary-ban a 1115 11 Ave SW belvárosi címen álló épületben található. Ha azonban a 1115 11 Ave NW címre megyek, akkor kb. 4 km-rel elvétettem a célt és egy magánlakás előtt találom magam. De létező címek a 1115 11 Ave NE és a 1115 11 Ave SE is (kertvárosi területek). Ez esetben tehát nem csak 4 különböző Tizenegyes Sugárút nevű út létezik a városunkban, hanem 4 különböző lakóingatlan is. A különbség (a 2*3 karakteres irányítószám mellett) csak az égtáj megjelölésében van: SW, NW, NE, SE.

Az irányítószám, amikor nem pontos a cím, vagy a házszám, esetleg küldeményt várunk, vagy hivatalos iratot töltünk ki, hivatalos adatot adunk meg, akkor segíthet, egészen sokat. De a hétköznapi életben, amikor számukra ismeretlen helyre megyünk (pl. a konzulátusra, vagy vendégségbe, vagy csak egy ügyfelet keresünk fel), akkor kevésbé lényeges. Az égtájak sokkal beszédesebbek – nem csak nekünk, hanem pl. a taxisoknak is.

És ezeken a területeken belül léteznek a kisebb-nagyobb városrészek, azaz inkább közösségek és valamennyinek van saját, vagy egy másikkal közös egyesülete. A 198 városrész nevét és elhelyezkedését persze nem kell fejből tudni, a saját lakhelyeden kívül a környékkel, a munkahelyed, barátaid/ismerőseid lakhelyével (azaz városrészével) azért tisztában vagy.

hello_acadia_06-2020_front_pagea kiadvány címlapja

.

De vissza a kiadványhoz, amely a hello Acadia nevet viseli és a Great News Media gondozásában jelenik meg. Havonta megjelenő ingyenes kiadvány, amelyet a kiadó csak hírlevélnek hív, és a postaládákba teszik bele a postás nénik/bácsik. A szokásos közérdekű információk mellett (fontosabb telefonszámok, közszolgáltatók elérhetőségei) helyi hírek, érdekességek, közlemények és persze, reklámok találhatók meg benne.

hello_acadia_06-2020_rubik_kockaa helloAcadia közösségi hírlevél 5. oldala

.

Mindezek mellett rövidke színes hírek, érdekességek is helyet kapnak a lapokban, például a világ leghosszabb menyasszonyi fátyláról (ami 7.010 méter és 40 centiméter, kb. 63 futball pálya hosszúságú volt). Az 5. oldal alján található színes hátterű képen azonnal megakadt a szemem. Elsőre meglepődtem, hogy ebben a kiadványban a Rubik-kockáról írnak, másodjára pedig már fülig ért a szám, mert egy kanadai város egy kis közösségének egyik havilapjában, amelyet csak 5.600 példányban nyomnak, egy magyarról, egy magyar találmányról írnak! Sőt, nem maradt le az ékezet: helyesen Ernő-nek és nem Erno-nek írták feltalálónk keresztnevét.

Ahogyan a Rubik-kockáról (angolul: Rubik’s Cube) azt a 2018. októberi cikkünkben is idéztük: “Bizonyították, hogy elméletileg bármely keverés után legfeljebb 20 tekerésből kirakható, de az összetettsége miatt összesen
43.252.003.274.489.856.000-féle (leírva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer; kb. 4,3 * 1019) eltérő állás hozható létre.”

hello_acadia_06-2020_rubik_kocka_problem_solved

Probléma megoldva

A Rubik-kockát 1974-ben Rubik Ernő találta fel. Amikor elkészült, Rubiknak durván egy hónapra volt szüksége, hogy megoldja a kockát (azaz minden oldalára 9-9 azonos színű négyszög kerüljön – a szerk.). Ma, a kocka kirakásának rekordját Du Yusheng tartja 3,47 másodperccel.

A kínai fiatalember, akinek ha jól tudom, akkor a nevét helyesen Yusheng Du-ként írják, 2018. november 24-én állította be az új világrekordot, amellyel 0,75 mp-t vert rá az előző rekordra.

Ha jól látom, akkor a kockát a videó 8. másodpercénél veszi a kezébe:

.

Nem tudom, hogy ti, Kedves Olvasók, hogyan vagytok ezzel, de én szeretem, amikor teljesen váratlanul ilyen kellemes élmények érnek. És külön öröm számámra, ha eme élményeimet megoszthatom veletek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Agyarország Ormánya

Teljesen véletlenül botlottam bele ebbe a témába is. Nem kerestem, nem kutattam, simán csak szembe jött velem, a feleségemnek köszönhetően. Az Ő Facebook-os hírfolyamán jött fel az a poszt, amelyben az alább látható képes összehasonlítás volt elhelyezve illusztrációnak. Nem firtattam, hogyan került elé (egy ismerős ismerőse osztotta meg valaki más posztját), csak kértem, hogy küldje el nekem a bejegyzés linkjét, így hozzáférhetek a képhez.
(nyitókép: Lázadó / Kanada Banda)

Ez esetben mindegy, hogy mi volt a pontos szöveg a Facebook posztban. Lehet, hogy találkoztál vele, ha nem, akkor képzeld ide a szokásos paranoid, “mindenki minket bánt és különben is: nekünk ne mondja meg senki” stílusú kommentárt. Ez a fajta ellenségkép keresés, a másik fél hibáztatása sikertelenségünkért nagyjából 85-90 évvel ezelőtt már megvalósult egyszer, az eredményét mindenki ismeri.

Hogy a brit és a skót hogyan került oda? Fogalmam sincs. (Valakinek megint sikerült félmunkát végeznie…) A britnek azért nincs ott a helye, mert az egy katonai egyenruha, nem népviselet, nem tradícionális öltözet a ködös albionban. Ez viszont már az, ráadásul női. A skót pedig, a szoknya ellenére egy férfit ábrázol, nem pedig egy nőt. Egy pár másodperces kereséssel könnyedén találhatunk fotókat tradícionális skót női viseletről.

60481907_10214563571985606_8005957148712370176_n

.

Ez az összehasonlítás csak egy valamire jó: hangulatkeltésre! A tényszerű tájékoztatástól borzasztóan messze van. Jól látod hát, Kedves Olvasó, az EU-ellenes, illiberális konzervatív demokrata a saját anyaföldjén a fekete fátyolba öltözött muszlim nőktől retteg, fél és borzad!!!!!!!!! (ha kevésnek érzed a felkiáltójelet, kérlek szólj, van még raktáron!)

islamic_women_muslim_head_coverings_dress_code(forrás: BBC)

.

Ha valakinek kedve és angol tudása van hozzá, a BBC-nek köszönhetően meghallgathat egy rövid beszélgetést és elolvashat egy összefoglalót, amelyben muszlim nők mondják el, hogy mit kell tudni a különböző viseletekről és hogy Ők maguk hogyan viszonyulnak ehhez?

A cikk ezt írja: “A Korán, az iszlám szent könyve, azt mondja, hogy a muszlimoknak – férfiaknak és nőknek – szerényen kell öltözniük. A férfi szerénységet úgy értelmezik, hogy az a köldöktől a térdig terjed a területre.

A nők esetében általában ezt szinte mindenre kiterjedőnek tekintik, kivéve az arcot, a kezet és a lábfejeiket, abban az esetben, amikor oylan férfiak jelenlétében mutatkoznak, akiket nem ismernek, vagy nem állnak kapcsolatban velük.

Az iszlámban azonban sok vita folyt arról, hogy ez elég messzire megy-e? Ez megkülönböztetést eredményezett a hidzsáb (arab jelentése: “eltakarva”) és a nikáb (arab jelentése: “teljes fátyol”) között.”

Az egyik asszony, akinek négy lánya van, az alábbiakat mondta el: “egyikük sem visel burkát. “Nem kényszerítettem bele a lányaimat, mert nem kellett” – mondta. “Nem kötelező. Ez nem kötelező. Ugyanakkor … közelebb visz Istenhez. Ez egy spirituális dolog, több, mint bármi más.”
Nem közelező eltakarni az arcát, de ezt teszi, mert Muhammad próféta “utánozza”.

Egy másik angol nyelvű blog bejegyzést pedig egy független felmérést elemez: ebben arra keresték a választ, hogy a vizsgált muszlim országokban milyen a társadalmi elvárás a nők öltözködésével kapcsolatban.

islam_muslim_christian_cathlic_religions(fotó: Gerd Altmann / Pixabay)

Szóval emberünk, akit hívjunk csak Hivatásos Kormánypárti Rettegő-nek, ül otthon, a négy fal között a kényelmes karosszékében és mindenkit szívből gyűlöl:

  • aki nem úgy gondolkodik, mint Ő,
  • aki nem úgy néz ki, mint Ő.

Kritikus gondolkodás nélkül, tudás szomj nélkül, a másik kultúrájának ismerete, tisztelete nélkül retteg az ismeretlentől, hergeli magát és másokat is a valótlanságokra alapozott agitációnak köszönhetően. Arra persze lusta, hogy utána nézzen ingyenesen elérhető információknak. Jól láthatóan számára a Facebook-nál (még csak nem is a közösségi médiánál) kimerül az internetezés fogalma.

De azt azért a monitor/tv képernyő előtt ücsörgő Hivatásos Kormánypárti Rettegő vérmagyar elvárja, hogy Őt magát a mások tiszteljék és elfogadják a véleményét! Elvárja, hogy róla és a vérmagyarságáról mindenki mindent tudjon, miközben Őt a legkevésbé sem érdeklik más népek, nem kíváncsi más kultúrákra, nem hajlandó más nemzeteket megismerni.

Vannak kérdéseim, ha tudod a választ, jöhet e-mail-ben, tweet-ben, kommentben!

  • Melyik európai ország lányai, asszonyai járnak tradícionális népviseletben iskolába, munkába minden áldott nap?
  • Ha ma elutazol, mondjuk, Finnországba, Dániába, Ausztriába, csak és kizárólag a fenti képen látható viseletbe öltözött lányokkal, asszonyokkal fogsz találkozni MINDENHOL az országban?
  • Melyik európai ország lányai, asszonyai hordanak tradícionális népviseletet kerti munkához, takarításhoz, vagy sütéshez-főzéshez?
  • Mond-e az nekünk, magyar anyanyelvűeknek valamit, hogy: hajadon, és bekötik a fejét?

Másodszor: ismereteim szerint két jelentősebb különbség van az európai és az iszlám világban és ezek nehezen választhatók el egymástól:

1.)

  • amíg nálunk, nyugatiaknál volt felvilágosodás (én ide sorolnám a magyar reformkort), a férfiakéval egyenrangú jogokat kaptak a nők, azaz járhatnak iskolába, szavazhatnak, dolgozhatnak, azaz állásuk, karrierjük lehet, stb.
  • addig a közel-keleti iszlám országokban ez nem így történt. Náluk nem volt felvilágosodás és ipari forradalom, nem kívánják a nőt a férfival egyenrangú félnek tekiteni.

„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”
(Immanuel Kant, 1784., Mi a felvilágosodás? c. tanulmánya. Fordította: Vidrányi Katalin)

2.)

  • Magyarországon nincs államvallás (bár állampárt majd megint lehet), ahogyan az Európai Unió államaiban az államvezetés és a (keresztény) vallás különállóan létezik. Azaz nem a Római Katolikus Egyház vezetője hozza a törvényeinket, nem az Ő iránymutatásaira hagyatkozik a törvényhozás, nem hatnak át mindent a római katolikus vallás előírásai és szabályrendszere (különben nem lehetne pl. gumióvszert árusítani, vagy tiltott lenne az azonos neműek házassága).
  • Eközben az iszlám országokban a vallási vezetőknek (az imámoknak) sokkal nagyobb a szerepük és az egyes államok működése mindent a vallási előírásoknak rendel alá. A muszlimok életét sokkal nagyobb mértékben áthatja a vallásuk, az európai keresztény emberhez mérten sokkal szigorúbban betartják azok szokásait, előírásait a hétköznapokban.

Tapasztalatom alapján a keresztények sokkal megengedőbbek önmagukkal szemben és a dolgos hétköznapok során kevésbé az életük része a vallás, annak előírásai. Ugyanakkor az muszlim hitű a vallási előírások köré szervezi a napját. Szóval így tudom én, természetesen kijavítani, kiegészíteni, hozzátenni bármikor lehet, elérhetőségeinken mindezeket megtehetitek. Köszönöm!

112px-Flag_of_Afghanistan.svg __ 112px-Flag_of_Egypt.svg __ 112px-Flag_of_Iran.svg

A muszlimok már régóta ott élnek európában, nem az elmúlt 10 évben telepedtek le. 2010-ben körülbelül 44,1 millió iszlám vallású élt Európában, ez a teljes európai lakosság kb. 6%-t ők adták. Várhatóan a népességük 2030-ra 58,2 milliós lesz. “In Europe as a whole, the Muslim share of the population is expected to grow by nearly one-third over the next 20 years, rising from 6% of the region’s inhabitants in 2010 to 8% in 2030. In absolute numbers, Europe’s Muslim population is projected to grow from 44.1 million in 2010 to 58.2 million in 2030”
(forrás: PewResearchCenter, The Future Global Muslim Population (Projections for 2010-2030) – 15. oldal)

A magyarországi muszlimokról egy magyar nyelvű ismeret-terjesztő bejegyzés Vadóc Utazó blogján olvasható.

112px-Flag_of_Iraq.svg __ 112px-Flag_of_Pakistan.svg __ 112px-Flag_of_Saudi_Arabia.svg

De maradjuk az öltözködésnél.

Ne feledjük el, hogy amíg a muszlim lányok, asszonyok megtartották a tradícionális öltözeteiket a hétköznapokban is, addig például a magyar (római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református vallású) lányok és asszonyok kiskosztümre, farmernadrágra, blúzra és pólóra cserélték a magyar népviseletet. Miért másokban keressük a hibát, amikor a magyar ember az, aki nem úgy öltözködik a dolgos hétköznapokban, mint ahogyan őseink jártak? A muszlim közel-keleti népeket és a keresztény magyarokat összehasonlítva úgy látom, hogy ez utóbbi dobta el magától a hagyományoknak megfelelő öltözködési normákat és – mintha kötelező lett volna – vette fel a nyugati (szabás)minták alapján készült divatos ruhákat.

Miért kell(ett) a magyar embernek pl. a farmernadrág? Miért kell(ett) az olasz- és/vagy francia divatházak által diktált trend szerint öltözködnie a magyar nőknek? Miért hordanak a nők olyan ruhákat, amelyek már-már szinte mindent megmutatnak? Mini szoknya és mély dekoltázs, feszes short?

Azért rémülnek halálra a Hivatásos Kormánypárti Rettegők más nemzetek népviselete láttán, mert talán nem elég bátrak a sajátjukat büszkén viselni? Mielőtt ismeretek és tisztelet nélkül (tehát ostobán és büdös bunkó módon) másokat kezdenek el habzó szájjal kritizálni, jobb lenne a saját portájukon sepregetni. Nem a muszlim hitűek szakítottak a hagyományos viseleteikkel, s kezdték el a nyugati mintát majmolni, hanem a kelet-európaiak….. És most ezért haragszanak rájuk? Ezért gyülölködnek?

Az, hogy egy esküvőre, vagy a húsvéti körmenetre, vagy falunapon felveszik a tradícionális népviseletet (a hazánkba látogató turisták kedvéért), az nem számít! Az inkább páváskodás, mint hiteles ápolása a hagyományainknak.

112px-Flag_of_Syria.svg __ 112px-Flag_of_the_United_Arab_Emirates.svg __ 112px-Flag_of_Yemen.svg

Jöjjenek sorjában az országok és tradícionális viseleteik.

Próbáltam autentikus videókat találni a témában, bár nem volt könnyű dolgom, mivel nem vagyok jártas sem az iszlámban, sem a divat világában. Akinek ennél pontosabb, frissebb információ vannak, írja meg nekünk!

Az iraki:

Továbbiak: itt és itt. Magyar nyelvű úti beszámoló Irakról itt hallgatható meg.

.

A szaúd-arábiai:

.

Az afgán:

.

Az iráni, azaz a perzsa: az első videóban egy modell segítségével mutatják be, hogy változott az elmúlt egy évszázadban az iráni női viselet. Hogy jobban megértsük, mi miért történt, nem árt tisztában lenni az ország történelmével!

Szerintem a legkreatívabb, a legdekoratívabb mind közül az perzsa tradícionális viselet! Ezért aztán mutatok még másik 3 videót is.

Az alábbi videó végén, 08:54-től hallható interjúra, az abban elhangzottakra érdemes figyelni!

A következő videó a Persianada YouTube csatorna egyik öltözködéssel foglalkozó videója. Aki érdeklődik a témában, legyen az például a farszi nyelv(tan), annak csak ajánlani tudom őket, a videóikat itt, ezalatt a link alatt találod.

Magyar nyelvű útifilmek Iránról itt és itt, egy izgalmas úti beszámoló pedig itt hallgatható meg.

.

A pakisztáni: kezdjünk egy autentikus tartalommal, egy hagyományoknak megfelelően megtartott pakisztáni esküvővel. Itt is csak fekete lepelbe öltözött nőket láthatunk … ja, NEM! A legkevésbé sem!

Egy teljesen átlagos pakisztáni lány, Anushae Khan hétköznapja nem valahol Nyugat-Európában, vagy mondjuk Kanadában, hanem hazájában, Pakisztánban. Megint csak az öltözködés sokszínűségén lenne a hangsúly:

További videók itt és itt.

.

A szír:

.

A jemeni: Maliha videójában a sminkelős részt átugorva nézzük meg az öltözetét:

A következő videóban Shrooq személyén át nem csak a jemeni nők életébe, hanem a polgárháborús ország közelmúltjába és jelenébe is betekintést nyerhetünk:

Jöjjön még egy videó Jemenből.
Érdekes és tartalmas anyag, a legfontosabb rész 2:24-nél kezdődik: “Az embereknek el kellene kezdenie szeretnie egymást, az embereknek el kellene kezdenie jobban elfogadniuk egymást. Úgy értem, mind emberek vagyunk, szóval jobban szerethetnénk egymást, el kellene fogadnunk a másik véleményét, álláspontját, mindentől függetlenül. Nem számít, hogy milyen a bőröd színe, hogy milyen nemzetiségű vagy, hogy miben hiszel. El kell fogadnunk egymást. Szeretnünk kell egymást. Így tudjuk megoldani a problémáinkat.” – mondja ezt a 23 éves Fatima, akinek 7 évvel ezelőtt Szaúd-Arábiából kellett Jemenbe költöznie (az okokra sajnos nem derül fény). Egy gazdag, jóléti országból egy polgárháború súlytotta, harmadik világbeli helyre, ahol nincs teljeskörű orvosi ellátás, kevés és rossz minőségű az élelem, megbízhatatlan a lakossági áramellátás.

Jemen, ahogy a TV-híradókban nem láthatod.
Jemen, a világ egyik legszegényebb és egyben legvallásosabb országa Drew Binsky világutazó, blogger, kétszeres Guinness-rekorder szemével (aki 2012. óta összesen 191 országban járt):

.

Az egyiptomi:

További videók itt és itt.

.

És a ráadás, az Arab Emírségek:

.

Amit még ajánlani szeretnék számotokra:

  • a 24.hu hírportál 9 részes Hitvita c. sorozata, amelyben 9 különböző kérdésre adott 9 különböző válasza hallgatható meg a krisna-hívő lelkésznek, a muszlim hitoktatónak, a református lelkésznek, a katolikus papnak, a rabbinak és a buddhista tanítónak;
  • egy angol nyelvű weboldal, ahol elég részletesen leírják, hogy országonként, régiónként ki, mit, miként hord, visel, minek mi a pontos neve, stb. Az IstiZada Arab Clothing: The Ultimate Guide c. cikke itt olvasható.

Ha valaki végig nézi az alábbi videókat, akkor szerintem egyetért velem abban, hogy nem a fekete szín a domináns és egyik hölgy sem úgy néz ki, mint a Facebook poszt “összehasonlításában” a képeken látható iszlám hölgyek.

https://www.youtube.com/watch?v=eGHnVANjEB8

https://www.youtube.com/watch?v=jLj2TRKGfhA

.

Ugyanakkor engedtessék meg számukra, hogy úgy öltözkedjenek, azt viseljenek otthonaikban, az utcáikon, ahogyan az illendő és személyüknek kedves. Vendégségben pedig engedjük meg a számukra, hogy a kultúrájuknak, vallásuknak, hagyományaiknak, szokásaiknak megfelelően öltözködjenek és ne a mi szokásainkat akarjuk rájuk erőltetni!

Fogadjuk el, hogy szigorúbbak az iszlám vallási előírások, hogy a vallás követői jobban ragaszkodnak a hagyományaikhoz, hogy a hitük szerves része a mindennapi életüknek. És mielőtt véleményt formálunk róluk, jó lenne megismerni az Ő álláspontjukat, az Ő gondolatainkat. Ezáltal tudásban mi is gazdagabbak leszünk, intellektuálisan is fejlődünk és talán nagyobb békességben, kevesebb konfliktussal élhetünk együtt tovább ezen a bolygón.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Kanada Képekben – Alberta (2. rész)

Jó reggelt kívánunk! Az első videó megtekintése közben arra kérünk, hogy Ne Felejts Lélegezni!. Hűséges Olvasóink már találkozhattak ezzel a videóval tavaly novemberben, de mivel a látvány még sokadjára is lélegzetelállító, muszáj ismét megmutatnunk. Calgary-ról 2013-ban készült egy turisztikai célú PR-film, vagyis inkább egy kedves kis dal egy videóklippel, amelyet Jocelyn Alice, Lisa Jacobs, Mike Shields készített és az Ő előadásukban hallgathatod meg. A címe: Right Here (magyarul: Pont itt). Ezután egy tartományi körutazás és élménybeszámoló, majd pedig egy autós túra következik a városból a hegyek közé.
(nyitókép: Siggy Nowak / Pixabay)

.

canada_alberta_map_1905Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben születettek meg
Alberta és Saskatchewan tartományok

 

Remember To Breath! / Ne Felejts Lélegezni!

.

Right Here / Pont itt

Turisztikai, gazdaság-fejlesztési célzattal készített imázsfilm*, amely önálló zenei alkotásként is megállja helyét:

Ha valakinek ismerős Jocelyn Alice személye és/vagy énekhagja, annak oka van. 2014 végén jelent meg Jackpot c. dala, amellyel 2015-ben sikeresen befutott énekesnő lett. A lejátszási listák alapján a Spotify-on a 9. legnépszerűbb zeneszáma volt abban az évben  az USA-ban. A Billboard Canadian Hot 100 slágerlistán a 38. helyig jutott és a legtöbb kanadai kereskedelmi rádió slágerlistáján a legjobb 15 dal közé került. A Jackpot a 2011-ben indult karrierjének eddigi legsikeresebb dala, 2016-ban Platina-lemezzel jutalmazták érte.

.

150 nap alatt Kanadán át

A Nyolcvan nap alatt a Föld körülhöz hasonlóan Kanada 150. születésnapja alkalmából 2017-ben egy páros (Karla & Matthew Bailey) 150 nap alatt utazta be Kanadát. Az Alberta-ról forgatott kisfilmjük itt látható:

Ha valaki olvasna is arról, hogy mit érdemes megnézni Alberta-ban, a páros által írt blog itt, ezen a linket érhető el.

.

Autóval Calgary-ból Lake Louise-ba …

… másfél óra alatt. Az indulás Calgary belvárosából történik, a célállomás Lake Louise, tó part, az utat pedig a Trans-Canada autópályán tesszük meg. A tavat és a mellette fekvő települést egyaránt Lake Louise-nak (magyarul: Lujza-tónak) hívják. A nyitóképen ez a tó látható, az északi végében épült szállodával (Fairmont Chateau Lake Louise), mögötte a kanadai Sziklás-hegység egy aprócska részlete látható.

Az autóra szerelt kameráknak köszönetően az utazás minden másodpercét nyomon követhetjük. Jó utat!

.

.


 

* imázsfilm: “Az imázsfilm egyfajta reklámfilm, ám kevésbé direkt. Az imázsfilm kellemes érzéseket, pozitív asszociációkat kelt a mozgókép, a zene, a vágások és sajátos effektek keverékével. A turisztikai termék megfoghatatlan, ezért az imázsfilm a legjobb eszköz, hogy az élményt, a hangulatot átadja: úgy ragadja meg a táj vagy akár egy hotel hangulatát, hogy a néző elvágyódjon arra a helyre. A film beszédesebb, hangulatosabb és jobban felkelti a figyelmet, mint a szöveg vagy a fénykép.”
(forrás: imazselemzes.hu)

 

Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó