Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

fotó: skeeze / Pixabay

És mi a helyzet a házakban, lakásokban, irodákban?

Árammal működik minden a háztartásodban – leszámítva a gáztűzhelyet, a gázkazánt, vagy a fatüzelésű kandallót: mosógép, mosogatógép, kávéfőző, vízmelegítő, villanytűzhely, tv, rádió, kábeltv beltéri egysége, a router, a beltéri világítás, a kapucsengő, talán a garázsajtó is.

Árammal működik a céges IT-infrastruktúra: a számítógépek és a szerverek, a fax és fénymásoló, meg persze a nyári kánikulában +16 fokra letekert légkondícionáló is, hogy az irodista hölgyek kiskabátban vacogva üljenek napi 8 órában a kijelző előtt. Mert hát a klíma az csak hideget tud fújni. Ja, várj, nem is! A leánykori neve: légkondícionáló (tehát nem hűtő/fagyasztó!), tehát tud +24 fokos hőmérsékletet is csinálni, mindamellett, hogy szabályozható vele a levegő páratartalma is.

Amennyiben nincsenek saját napelem celláid a háztetőn, vagy egy szélgenerátor a kert végében, amely 100%-ban kiszolgálja a villamosenergia igényedet, akkor te is erőművekből kapod az áramot. Akár az otthonodról, akár a munkahelyedről van szó.

Amíg a villanyautókon élcelődnek egyes, a villanyautózásban tapasztalatlan kommenthuszárok, hogy: “hát azok igazából nem is zöldek!”, akkor ki kell javítsam eme kritikus hangokat: élettartam alatt vizsgálva a villanyautók jóval zöldebbek, mint a belső égésű motoros társaik. És hétről-hétre, hónapról-hónapra zöldebbek lesznek, ahogyan növekszik a villamosenergia szolgáltatásban a megújulók aránya, ahogyan a gyártók (Pl. VW Csoport) egyre nagyobb arányban használnak gyáraikban zöld áramot (lásd: a győri Audi). És évről évre zöldebbek lesznek, ahogy növekszik a kobalt-mentes akkumulátor cellák aránya az akkupakkokban.

De!

A benzin és a gázolaj mindig benzin és gázolaj lesz,
mindig is nyers kőolajra lesz szükség az előállításukhoz,
nem lehet hegyi patakok kristálytiszta vizét
az üzemanyagtartályokba tölteni.

És a benzinben található bioetanol arányát sem lehet a vételenségig növelni. Továbbá lehet mutogatni a gyártó által mért emisszós értékeket, hogy csak X gramm, csak Y gramm (csak éppen gyakorlati haszna nincs), mert azt egy vadonatúj autóval mérik, különleges feltételek, labor körülmények mellett, amelyek a valósággal nincsenek köszönő viszonyban. A Villanyautósok.hu – a magyar villanyautós közösség vezető hírportálja -, most októberben hozott le egy tartalmas, érdekes fejleményekkel tűzdelt cikket arról, hogy a belső égésű motorral szerelt autók valós körülmények között, tehát a hétköznapi használat során, az 1 km-re vetített emissziós értékei (sajnos jóval) magasabbak annál, mint amelyet az autó adatlapja mutat. Az adott emissziós értékek csak egy rövid pillanatig érvényesek, a gyártó által beállított körülmények között, egy nagyon szűk intervallumban.

illusztráció: Gerd Altmann / Pixabay

Az úton-útfélen hangoztatott 95g/km csak egy középérték, autógyártók flotta átlaga ettől lehet több és kevesebb is, attól függően, hogy milyen típusú motorokat gyártanak nagyobb arányban. Ezen túlmenően pedig az EU szabályozás alól egy gumi szabálynak köszönhetően az autógyártók – gyakorlatilag -, szinte bármikor kiléphetnek, arra hivatkozva, hogy meg kell óvni a motort a károsodástól.

“A döntéshozó szándéka az volt, hogy a káros-anyag kezelő rendszerek csak kivételes esetekben legyenek kikapcsolhatók, de a kivételek meghatározását azok kezébe adta, akik leginkább értenek a motorokhoz. Jelenleg a motorgyártók határozhatják meg a motorok számára veszélyes, kivételes feltételeket. Ezzel a gyártók kaptak egy kiskaput, és a visszaélés itt történik.”írja a Villanyautósok.hu a linkelt cikkben.

És ezért aztán a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autókat gyártó autógyártók ki is használják ezt a kiskaput, kivétel nélkül! Azaz itt nincs csaló motorvezérlő szoftver (aminek tömeges alkalmazása több milliárd dolláros bírság megfizetésébe került a VW Csoportnak), itt nincs kamuzás, félrevezetés, hanem olyan eljárást folytatnak, amelyre a tövényhozástól, a szabályozó hatóságtól engedélyt, sőt, bátorítást kaptak! Lásd: “14 és 22 fok közötti hőmérsékleten (azaz laboratóriumi hőmérsékleten) az autó NOx kibocsátása a tesztpályán 660 mg volt. Bár már ez is jóval meghaladja az EURO5-re vonatkozó 180 mg határértéket, 11 fok alatti külső hőmérsékleten az értékek hirtelen tovább emelkedtek 811 mg-ra, 0 és -4 fok között pedig kilométerenként 2148 milligramm nitrogén-oxid-kibocsátást mértek, ami a megengedett határérték tizenkétszerese! Az autóipar ebben nem lát problémát.”olvasható a Villanyautósoknál.

A másik érdekesség pedig a CO2 mellett a nitrogén-oxidok: “A tüzelés és a közlekedés mellett a vegyipar, és a nitrogénművek is fontos forrásai az antropogén nitrogén-oxid kibocsátásnak. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátás mintegy 40%-át a közlekedés, 50%-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10%-ot a vegyipar és a természetes források adják.
Nitrogén-dioxid (NO2): nagyon reakcióképes, töményen vörösesbarna színű gáz. A levegőnél nehezebb, emberi egészségre ártalmas.
Nitrogén-monoxid (NO): Tüzelés során, elsődlegesen keletkező vegyület, a légkör oxigénjének hatására nitrogén-dioxiddá alakul át. Színtelen, igen reakcióképes gáz. Az egészségre ártalmas, különösen , ha átalakul nitrogén-dioxiddá.”

(forrás: Légszennyezés.hu)

Ezzel kapcsoltban megmutatnám ezt a tájékoztatót 2016-ból: “A jobb levegő mindenkinek az előnyére fog válni, de a gyermekek, az idősek és az asztmában vagy más légúti betegségben szenvedők számára különösen fontos a levegő jó minősége. Az ipar szempontjából szintén előnyösek lehetnek a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, mivel ösztönözni fogják az innovációt és növelni fogják az európai cégek versenyképességét a környezetbarát technológiák terén.
A rossz levegőminőség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat, mivel hozzájárul egyes tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek, valamint rákos megbetegedések kialakulásához. A levegőszennyezésnek súlyos terhet jelent gazdasági értelemben is: a számlájára írható egészségügyi kiadások becslések szerint 330–940 milliárd euróra rúgnak (ez az uniós GDP 3–9%-a)!”

(forrás: Európai Bizottság, Sajtósarok)

Ezek után kérdezem, hogy ha fentebb idézett irányelv 2018. óta hatályban van minden EU tagállamban, akkor vajon jó úton haladunk-e a végrehajtásban, amikor egy véletlenül kiválasztott személyautó NOx kibocsátása a megengedett határérték 12-szerese?!?

fotó: MonikaP / Pixabay

Feltételezem mindenki tisztában van azzal, hogy eltérő feltételek, körülmények között eltérő üzemanyag fogyasztási és ezáltal eltérő g/km kibocsátási értékeket fog produkálni ugyanaz az autó (tehát ugyanaz a dízel, vagy benzinmotor). Nem mindegy tehát, hogy az üzemanyag fogyasztást és így a károsanyag-kibocsátást az autóban 1 személlyel, vagy 5 személlyel és tetőcsomagtartóval történő közlekedés mellett mérjük. A liter/100 km, a CO2, a NOx kibocsátási értékek más és mást fognak mutatni télen, hidegindítás után, mint nyáron, a 150. megtett km után, üzemmeleg motor mellett. Ahogyan más értéket fog mutatni a városban araszolva, mint az autópályán állandó sebességgel haladva, és más értékeket fogunk kapni a 4.500. km-nél, és megint mást a 250.000. megtett km után, mivel a fogyasztási és az emissziós értékek nagyban függnek a karbantartás szinvonalától, gyakoriságától, a jármű általános műszaki állapotától, a gyártó által megadott motorvezérlő elektronika beállításaitól, stb.

És ugye tudjuk, hogy Magyarországon sokan okosba’, olcsón szeretik éppen hogy csak szervizeltetni az öreg autójukat.

.

De az is lehet, hogy inkább csak színvak vagy.

A Magyarországon használt közel 3,8 milliós személygépkocsi állomány átlag életkora 14,4 év – és ebben nincs benne egyetlen autóbusz, vagy tehetautó, kamion sem, velük együtt már kb. 4,5 millió járműről beszélhetünk. (Itt és most lehet fogadásokat kötni, hogy mikor lépjük át az 5 milliós darabszámot?!) Ha megnézünk egyes márkákat, a helyzet még szomorúbb. Az magyaroszági használt Opelek átlag életkora: 15,6 év, a Volkswagen-eké: 15,9 év, a FIAT-oké: 16,2 év, AUDI-ké pedig “csak”: 14,9 év. Ezek mellett a számok mellett kevés vígaszt nyújthat pl. a Skoda-k: 12, vagy a Toyota-k 12,3 éves átlag életkora.

Ekkora mennyiségű gépjármű parkot – meglátásom szerint – a hatóságok számára komplikált dolog ellenőrizni: lásd a lebukott pomázi és budapesti műszaki vizsgaállomások történetét. Azonban néhány (egész pontosan 23 darab!) magyaroszági erőmű működését szabályozni és kontroll alatt tartani sokkal egyszerűbb és hatékonyabb. Mennyivel jobb a több milliónyi apró, az emberek közvetlen közelében történő, a határértékeket olykor jelentősen túllépő károsanyag-kibocsátást egy-egy pontra helyezni és ott korszerű, hatékony módon kezelve megszűrni. Nem? Ezáltal jelentősen tisztább levegőjű településeken élhetnénk.

Szerencsénkre egyre nagyobb teret hódit nap-, szél-, és vízenergia, leépülőben vannak a szénerőművek. Ha Magyarországon még nem is, máshol igen és mivel ugyanazt a levegőt szívjuk mindannyian, ez ugyanogyan fontos tény kell legyen a Magyarországon élőknek is.

És mi a helyzet az autóiparral? Amelyet az 1900 évek eleje óta (az mennyi is, legalább 110-115 év?) a belső égésű motoros autók dominálnak. Amíg nem volt TESLA, amíg nem jöttek egymás után az újabbnál újabb villanyautók (azaz kb. 2012 előtt), addig senki sem hangoskodott, senki sem reklamált, senki sem fröcsögött a közösségi médiában, vagy a különböző fórumokon – leszámítva néhány vérmesebb Greenpeace aktivistát -, hogy a klasszikus autógyárak, amelyek évente benzines és gázolajos motorral szerelt autók millióit gyártották és gyártják le, mégis honnan kapják a 3 műszakban működő gyárak százai számára az áramot? Hogy mennyire szennyezők a például festőüzemeik? Hogy mennyire környezetkárosítók a járműveik, amelyekben évente (legalább egyszer) motorolajat kell cserélni, amelyet hetente, vagy naponta meg kell tankolni kőolaj-származékkal?

Olvastam egy nem túl okos hozzászólást egy villanyautós cikk alatt. Valahogy így hangzott: “Honnan is jön az áram? Atomerőmű, szénerőmű. Aha, hát én maradok a benzines V8-nál.” A kőolajkitermelés sem kimondottan köri-bari folyamat, lásd azt a 38 db balesetet, amelynek következtében 2012-2019 között a tavakba, folyókba, óceánokba kortrollálatlanul kiömlött 189 MILLIÓ liternyi(!!) nyersolaj. De a nyersolaj finomítása sem az, ahogyan a töltőállomásokra történő kiszállítása sem.

Tűz a Deer Park-i olajfinomítóban (Texas állam, USA).
A katasztrófa 2019. március 17-én történt és csak március 21-én tudták eloltani a lángokat:
4 napig égtek ekkora füsttel az olajfinomító tartályai. NÉGY NAPIG!

A csővezetékeken áttolni a nyersolajat nagyteljesítményű szivattyúkra és pumpákra van szükség, amelyek szintén árammal működnek. Látott már valaki közelről olajfinomítót? Ha nem, akkor el szabad sétálni Százhalombattára: a Dunai Finomító 660 GWh áramot eszik… Ha megszámoltad a napkollektorokat és szélgenerátorokat az erőmű körül, akkor írd meg nekünk azok számát. Nem lepődnék meg, ha a szám 1-nél kisebb lenne.

A benzin és gázolaj millió literjének benzinkutara történő kiszállítása és azok tárolás sem energiamentes: a finomítóból gázolajjal működő teherautókba töltik, majd onnan, már a kúton árfejtik egy föld alatti tartályba. Onnan pedig elektromos szivattyúk segítségével kerül bele a járművek tankjaiba. A legfrissebb adat, amit találtam: 2009-ben 2052 db benzinkút működött Magyarországon. Sok? Kevés? Mekkora lehetett vajon az együttes évenkénti áramfogyasztásuk? Foglalkoztatott ez annak idején, vagy foglalkoztat ez valakit ma? Ja, hogy ez teljesen érdektelen, mert már régen megszoktuk, hogy a benzinkutak (tüzelőanyag töltőállomások) itt vannak velünk évtizedek óta?

.

Az nem számít, mert az nekem jár. Különben is, fizetek érte.

Le merem fogadni, hogy a már említett kritikus hangok nem gondoltak bele egy tizedmásodpercre sem abba laptop használat, okostelefontöltés, TV nézés, rádió hallgatás közben, hogy honnan is jön az áram (jaaa, tudom, a konnektorból!!), amellyel eszközeiket működtetik?

S eközben egyeseket mélységesen felháborít, hogy a villanyautók akkumulátorait nem 100%-ban megújuló erőforrásokból előállított árammal töltik. Ha a járműveknél ez fontos, akkor a háztartásokban miért nem? Ha az elektromobilitásban ez ennyire kritikus a számukra – úgy, hogy közben soha nem vezettek villanyautót, hogy soha még nem tulajdonoltak villanyautót -, akkor a saját portájukon belül miért nem?

Laptopozás helyett el lehet olvasni egy kinyomtatott könyvet, vagy a közösségi média lapozgatása, scrollozása helyett el lehet sétálni egy könyvtárba. Bár a papírgyártás, a nyomdaipar is rettenetesen környezetszennyező tevékenység, ezért aztán lehet, hogy azon is el kellene egyszer gondolkodni, hogy talán nem is kellene napi- és hetilapokat, magazinokat és könyveket nyomtatni! Mert például a napilap is csak kb. 24 órán át fontos, aztán már kit érdekelnek a tegnapi hírek, nem igaz?! Gondoljunk bele abba is, hogy csak az egész világra vetítve az iskolás, középiskolás, gimnazista gyermekek számára hány milliárd tonna papírt kell egy tanévben a tankönyvek és munkafüzetek és füzeteik számára legyártani?

fotó: 151390 / Pixabay

Gondoltad volna, hogy a nyomdaipar évszázadok óta az erdőpusztítás melegágya, a több millió liternyi festék felhasználásával és az áramzabáló, csarnok méretű nyomdagépek ezreinek működtetésével a környezetszennyezés egyik csúcsa??

TV nézés, rádió/okoshangfal hallgatás helyett ki lehet menni a parkba sétálni, kertészkedni, el lehet menni sportolni, le lehet ülni a tanulni és/vagy beszélgetni a gyermek(ek)kel, vagy szóba lehet elegyedni a szomszédunkkal és elő szóban, szemtől szembe beszélgetni vele. Rengeteget tudnánk így spórolni az egyéni CO2 kibocsátáson, nem kellene annyi TV-t/rádió-t/okoshangszórót gyártani, szállítani, nem kellene annyi áramot előállítani. Ha elődeinknek ez évszázadokon át megfelelt, miért változtattunk ezen?

Menjünk strandolni!
fotó: Sergei Tokmakov, Esq. / Pixabay

.

Éhes vagy? Kapj be egy bankkártyát!

Kit hagytam még ki a mai felsorolásból? Van tippetek?

Az élelmiszeripart (nylon zacskók, PET palackok, egyéb műanyag csomagolóanyagok) és a ruhaipart. Ez utóbbi szintén hozzáteszi a magáét, ha környezetszennyezésről van szó. Nekik aztán tényleg semmi közük nincs ahhoz, hogy Lator, vagy én milyen autóval indulunk munkába, vagy kirándulni a családdal, tudomásom szerint egyetlen gramm lítiumra, vagy kobaltra sincs szükség egy-egy pamutpóló, vagy farmernadrág elkészítéséhez. Ellenben kőolaj származékokat bőven használnak már évtizedek óta: ezek a “műszálas” ruhák, amelyek természetes alapnayagot még hírből sem láttak. Ellenben a működésükhöz nekik is szükségük van áramra: varrógépek, szállítószalagok, világítás, hűtés/fűtés, IT-infrastruktúra, stb.

A fent említett két iparág áldásos tevékenysége miatt előfordulhat, hogy

a Föld nevű bolygón minden ember kb. 1 bankkártyányi,
azaz 5 grammnyi műanyag hulladékot fogyaszt elHETENTE
,

tehát 4 év alatt akár több, mint 1 kg műanyag hulladékot vihetünk be szervezetünkbe akaratunk és tudtunk nélkül. Ez igazán kétségbe ejtő. Nem csak az eldobált ásványvizes, vagy kólás palackokról van szó, hanem a 2020-ban is még hulladékgazdálkodás nélkül működő országokról!

Partra mosott, nagyobb részben műanyag hulladék egy véletlenszerűen kiválasztott tengerparton.
fotó: H. Hach / Pixabay

.

A műszalás ruhadarabokról használat (pl. fürdőruhák) és mosás közben (sapka, sál, póló, zokni, fehérnemű, stb.) mikroszkópikus darabok válnak le, amelyek aztán bekerülnek a vizeinkbe. A jelenlegi szennyvíz-tisztítási technológiák nem szűrik ki a műanyagot, hatástalanításuk nem lehetséges, ezért aztán a többszörös szűrést követően is akadálytalanul kerülnek be/vissza az élővizekbe. Onnan pedig a helyi vízművek segítségével az ivóvízbe. Ahogyan a szennyvízből nem lehet kiszűrni az apró műanyag részecskéket, úgy nem nehet kiszűrni az ivóvízből sem: az európai csapvízek 72,2%-a tartalmaz műanyag részecskéket, azaz 4 pohár vízből 3-t egyáltalán nem lenne szabad meginnod. Egyszer majd próbáld meg a napi átlagos folyadék beviteled a negyedére csökkenteni, aztán majd nézd meg, mi történik veled 1 hét után…?!

.

Akit jobban érdekel a téma, azok számára linkelek 4 cikket az ismeretbővítés és a tisztánlátás jegyében:

> A textilgyártás az egyik legszennyezőbb iparág: 1,2 milliárd tonna CO2-ekvivalenst bocsát ki évente, többet, mint a nemzetközi légi járatok vagy a tengeri hajózás.
> Tonnaszámra elégetett új ruhák: annyit gyártanak, amelyre már vásárló sincs!
> Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamut póló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével. Ez azt jelenti, hogy a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után.
> A fast fashion cégek leginkább azért pusztítják el az el nem adott dolgokat, hogy minél hamarabb kijöhessenek az új kollekciókkal, és a vásárlóknak véletlenül se jusson eszébe nem a legújabb termékeket megvásárolni.”

Elsőnek látogassunk el egy gyönyörű trópusi szigetre, Indonéziába, Bali szigetére. Sokak szeretnének eljutni ebbe a varázslatos, távoli országba, élvezni a napfényt, az óceán hűs vizét.

Én mondjuk nem.

Az alábbi videók tartalmát próbáljuk megemészteni (gondolatban is), mert ez nem egy-egy hatásvadász jelent egy Hollywood-i apokaliptikus sci-fi-ből, hanem a valóság, jelen világunk.

Jessie Jazz Vuijk, holland szépségkirálynő és influenszer
saját készítésú videója Bali-ról
(angol nyelven/felirattal)
Így festenek egy buvárszemüvegen át nézve a partmenti vizek Balin.
Hegyekben áll a műanyag hulladék az indonéziai falvakban.

.

Miért olyan nagy a szád?

Azok, akik a helyi kibocsátás-mentes, megújuló energiát egyre nagyobb mértékben felhasználó villanyautók ellen habzó szájjal üvöltenek, vajon ugyanilyan hangosak voltak akkor is, amikor a nyomdaipar, vagy a ruhaipar esztelen környezetszennyezése ellen kellett felszólalni? Ezeknek a kritikus hangoknak vajon eszükbe jutott valaha is utánajárni, hogy 1 liter benzin/gázolaj előállítása mennyi áramot igényel az olajkúttól az autó tartályáig történő eljutása során?

Vagy akkor inkább csak kussoltak, mert egyrészt fogalmuk nem volt, de ha lett volna is, akkor sem érdekelte volna őket mindez? A villanyautózás, az akkumulátor technológia/gyártás, a töltőhálózat kiépítettsége most a trendi téma, ehhez aztán mindenkinek, aki arra jár, hozzá kell szólnia és bele kell pofáznia, akkor is, ha komplett idiótát csinál magából már a sokadik alkalomra?

Eközben más, ennél talán fontosabb, sokkal több embert érintő témákról meg lövése sincs egyes hangoskodóknak. Ha fizikailag lehetséges lenne, azt mondanám erre, hogy: homokba dugott fejjel sétál el a téma mellett! Mert az otthonainkban elérhető tiszta ivővíz, a ruházkodás kérdése, vagy a papírfelhasználás (például: tankönyvek, szépirodalom) sokkal fajsúlyosabb dolgok, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a hétköznapokban, hogy hogyan lehet környezetbarát módon fenntartani az eddigi életünket, mint az elektromobilitásnak. Mégsem érdekel igazán senkit.

Ez azért valahol szomorú.

NO COMMENT!
fotó: Gerald Simon / Pixabay

.

Mert mit használhatsz villanyautó helyett? Kényelmesebb, vagy kényelmetlenebb alternatívának ott a tömegközlekedés (tőlem aztán hívhatod közösségi közlekedésnek is, attól még ugyanolyan szinvonalú marad a MÁV/BKK/VOLÁN szolgáltatása), a taxi/telekocsi, a séta, vagy a kerékpározás.

Mit használhatsz a nyomtatott (tan)könyvek helyett? Nem, nem az e-könyvet, mert abban is ugyanaz a lítium-alapú akkumulátor van, mint a villanyautókban, rendszeresen ugyanazzal az árammal kell feltölteni, mint amivel a villanyautókat is feltöltik, szóval ez nem jó megoldás. Mi marad tehát? Szájhagyomány útján adjuk tovább tudásunkat? Véssük az élet nagy igazságait kőtáblákba?

Mert mit ihatsz a tiszta csapvíz helyett?

Nyugodtan kisegíthetsz a válasszal, mert nekem ötletem sincs.

.

A koronavírus és az internet jellege miatt csak egy virtuális buksi simi jár eme észkombájnoknak! Szép munka volt, úlj előre!

Számomra hihetetlen, hogy 2020-ban egyes esetekben már-már gépromboló hangulat uralkodik a közösségi média komment szekcióiban! Hogy egyesek write-only-ban (csak írnak, de nem olvasnak) nyomják fullba a kretént cikkről cikkre, pedig már 25 alkalommal le lett írva, hogy tévednek, hogy rosszul hiszik, hogy ne kérdezzék meg ugyanazt, hanem inkább olvassanak vissza! Hogy egyesek nem képesek a saját kis buborékjukon kívül gondolkodni és egy perc erejéig a másik álláspontjára egy pillantást vetni! Hogy egyesek végtelenül lusta sz*rok nyilvánosan és ingyenesen elérhető információknak örerőből utána járni, saját maguk elvégezni a kutatást! Hogy elsőre beszopják a cinikus és demagóg YouTuber elavult adatain és féligazságain felböfögött ostobaságait ahelyett, hogy gyakorolva a kritikus gondolkodást, maguk járnának végére az elhangzottak valóságtartalmának.

#LegyélBüszkeRáHogyÖnerőbőlVagyEnnyireButa

Szerencsére már csak picivel több, mint 2 hónap van hátra 2020-ból, még kb. 10 hét és elkezdődhet a 203. évtized. Nagyon bízom abban, a következő évek majd nyitottabbá, szorgalmasabbá és bölcsebbé teszi az emberek azon részét, akik eme tulajdonságokban ma még hiányt szenvednek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Magyarország Mindenkié!

Rettenetesen kétségbeejtő, amikor egy tanultnak gondolt és műveltnek vélt országgyűlési képviselő, az Országgyűlés Mentelmi bizottságának a tagja, egy 4 gyermekes édesanya, egy nő, a lealacsonyítást önként vállalja! És ennek köszönhetően olyan mélységű erkölcsi fertőbe keveredik (kétszer egymás után!!), amelyet még az ősi mesterséget űzők legtapasztaltabbjai is megirigyelhetnek! Még alig kezdte el politikai karrierjét építeni, máris porig rombolta azt. Gyenge kezdés után erős visszaesés?
(nyitóképen: Dóra asszony példaképei 1933-ból)

.

“Ahol könyveket égetnek,
ott végül embereket is fognak.”

(Heinrich Heine: Almansor, 1823.)

Szerény véleményem szerint Dóra asszony, a megélhetési politikusok egyik mintapéldánya, elképzelhető, hogy egyszer majd nagy árat fog fizetni ezért a 15 percnyi kétes hírnévért cserébe. Önként és dalolva dobta sutba minden nőiességét, emberi mivoltát, példaértékűen sikerült becsicskulnia! Mondjuk önálló gondolata eddig sem volt sok, gerince még annyi se: az első adandó alkalommal, egy látszat-indokkal “elárulta mesterét” és hátat fordított annak a bajtársias közösségnek (feltételezhetően a zászlótolvaj* férjuram parancsára), amely kinevelte, amelynek köszönhetően lett belőle … mondjuk, hogy: valaki.

illusztráció: Benedikt Geyer / Pixabay

* Egy kis kitérő: középületekről zászlót lopni végtelenül gyermeteg dolog, ráadásul konktraproduktív is! Arról nem is beszélve, hogy huszadrangú politikusként CIA-ügynöknek és a magyar családok megmentőjének hinni magunkat már szakemberek bevonását kívánó klinikai eset.

Párt utasításra (Kormánypárt, vagy ex-Jobbikos radikálisok, kb. tök mindegy!), vagy a homofób férjuram utasítására (ismét) olyat tett Dóra asszony, amely a legsötétebb történelmi időket eleveníti fel az európai emberek számára! A tett, amely megbocsáthatatlan, a tett, amely megvetést vált ki iránta azokban, akikbe csak egy szemernyi jóérzés is szorult. Ezek szerint van az pénz, van az a kétes politikai előny, amiért mindezt megéri metenni. Azt hiszem – és kérlek, javíts ki bátran, ha nem értesz egyet -, az ilyen esetekben szoktak valami olyasmit mondani, hogy: “azt már megbeszéltük, hogy mi a hölgy foglalkozása, most már csak az áron vitatkozunk”.

Egyébként Dóra asszony homofób férjura, Előd, miért foglalkozik ennyit a homoszexuálisokkal? Miért gondolja őket deviánsnak, garázdának? Miért tulajdonít ekkora figyelmet a különböző magyarországi LMBTQ+ rendezvényeknek? Miért kell ott lenniük az összes Pride-felvonuláson? Miért lopta el kétszer is a szivárványos zászlót? Elsőre még indokolható azzal, hogy: “hát kell a cirkusz a népnek, meg végre valaki odafigyel rá egy picit”. Na de másodszorra??? Csak nem szüksége volt valami melegebb hangulatot árasztó dekorációra a hitvesi ágy fölé az angyalos-címeres nemzeti lobogó helyett? Félek, hogy ezt már soha nem fogjuk megtudni.

Semmi pánik, Elődkém: a fiúk is szerethetnek fiúkat.
illusztráció: heygluc / Pixabay

De azért csak nem hagyják nyugodni ezek a gyerekes csínytevések a T. Választópolgárt. Már-már elgondolkodtató, hogy talán mindennek az oka az, hogy valamiféle vonzalmat érez a körömcipőbe bújtatott szőrös férfilábak iránt? Érdekes, hogy szinte mindig ez a kép kerül felemlegetésre a homofób neo-fasiszta fröcskölődések alkalmával. Lehet, hogy Előd annak idején ellógott egy-két általános iskolai biológia órát és ezért nem tudja, hogy a homoszexualitás nem egy vírus, nem egy bacilus, tehát nem betegség, mint például a CoVid-19 (amelyet a SARS-CoV-2 okoz), ezért nem csak hogy cseppfertőzéssel sem, de semmilyen más módon nem lehet azt elkapni. Olvasással, beszélgetéssel szintén nem adható át, nem cserél gazdát a másikétól eltérő nemi irányultság két ember között! Azaz a heteroszexuális nem fogja átadni heteroságát a melegnek. És ez igaz fordítva is: a homoszexuális sem fogja tudni 3 mondattal, vagy egy meleg kézfogással átragasztani a heteroszexuálisra a másságát.

A legjobb az egészben, hogy nem csak a magyar politikus bővítheti ismereteit a témában, ha úgy érzi, hogy erősen alulinformált, hanem a T. Választópolgár is. Vannak még könyvtárak – úgy tudom, hogy azokat még nem rombolták le, vagy gyújtották fel a népmegmentő hungaristák -, és itt az internet: mindenki szabadon informálódhat, amennyiben nem egy lusta dög. De nem akarok naív lenni: gyűlölködni és hazudozni a magyar belpolitkában mindig is elismerésre méltó tett volt, magyar politikusnak korrektnek, tárgyilagosnak lenni valahogyan sohasem érte meg.

A jó családból származó Dóra asszony 3 nyelven beszél, politógus diplomával rendelkezik, elvárható lenne tőle, hogy tisztában legyen az elmúlt 100 év európai történelmének árnyoldalaival, például a náci párt könyvégetésével. Aki az 1933. május 10-i németországi könyvégetési programról nézne meg egy 10 perces angol nyelvű videót, az kérem, hogy ide klikkeljen.

Jó, értem. Talán értem.

Talán valahol mélyen, legbelül, egy picit megértem Dóra asszony szándékát: végre kell hajtania a parancsot (s mint olyanról, tudni való, hogy nem megfontolandó, hanem gondolkodás nélkül végrehajtandó), hiszen nagyon szeretne az elődei nyomdokaiba lépni, nagyon szeretné fajtársai elismerését kivívni, szeretné az elfolytott személyes frusztrációját levezetni. Lássuk be, azért neki sem lehet könnyű egy ilyen férj és politikus sötét árnyékában élni.

Dóra asszonyt a rivaldafénybe való kilépés során az sem zavarta, hogy ehhez ártatlan gyermekeket kellett felhasználnia. A mesekönyv daralás okán feltételezhető, hogy szerintük deviánsak és garázdák a homoszexuálisok mellett:

> az árvák,
> a roma származásúak,
> a katolikustól eltérő vallást gyakorlók, valamit az ateisták,
> akinek nem fehér a bőre (azaz nem kaukázusi nagyrasszhoz tarozik),
> akinek nem magyar az anyanyelve, de életvitel szerűen Magyarországon tartózkodik,
> aki hozzájuk képest másképp gondolkodik, eltérő véleményt fogalmaz meg, stb.,
tehát mindenki, aki nem pontosan olyan, mint Ők, aki nem pontosan azt teszi, ami nekik tetsző!

.

Az ilyenek esetek láttán, az ilyen nyilatkozatok után úgy érzem, hogy ciki magyarnak lenni! Angol és német nyelvű cikkek Dóra asszony ostoba cselekedeteiről, avagy: hazánk nemzetközi megítélésének sárba tiprása: egy, kettő, három, négy, öt, hat és hét. Azt, hogy a világ civilizáltabb fele ezek után mit feltételez rólunk, mert hagytuk a könymegsemmisítést kétszer is megtörténni, jobb nem is boncolgatni. Már így is elég lesújtó véleménnyel lehetnek rólunk, hála a pártnak és prominenseinek.

Akkor meg főleg kínosan vállalom származásom, amikor arra gondolok, hogy ez a szélsőjobbos cirkusz csak egy, a figyelem-hiányban szenvedő radikális politikusok által kreált olcsó trükk, egy újabb gumicsont, amin a közvéleménynek tépelődni lehet! Az ország lakosságának eltérő szemléletű csoportjainak egymásnak ugrasztása, ahelyett, hogy például mediátorként megpróbálhatnák a két felet párbeszédre, kulturúlt, érvek mentén lefolytatott vitára sarkallni. Az egymástól távol álló, sokmindenben különböző véleményeket egymáshoz közelebb hozni. De én vagyok a naív, mert hát ne nagyon számítsunk logikus gondolkodásra, értékteremtésre, kooperációs készségekre egy szélsőjobbos, radikális párttól, amelyet a Kormánypárt által kötélen rángatott hangemberek vezetnek. Vajon jó nekik az udvari bolond szerepében tetszelegni?

.

“Minden könyv kritizálható, ezt egy politikus
a legszélesebb nyilvánosság előtt bármikor megteheti.
A politikai célú könyvrombolás azonban Magyarország és Európa legszégyenletesebb történelmi emlékei közé tartozik.
Nem egyszerű véleménynyilvánítás,
hanem közösségvállalás

a náci könyvégetők
és a kommunista könyvzúzdák örökségével.

(Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése,
2020. szeptember 28.)

.

Együtt, összefogva, közösen lehet csak fejlődést elérni, konszenzusra jutni, értéket teremteni. A folyamatos acsargás helyett például ültetnének fákat a szájhős szélsőjobberek, vagy elmehetnének Recskre követ törni. Bármi hasznosabb és okosabb választás lenne a részükről, mint a folyamatos nyavajgás, hiszti, szerencsétlenkedés valami vélt sérelem okán, általuk generált problémák miatt. Egyfelől megmosolytató ez az izzadtságszagú vergődés, másfelől elkeserítő, hogy vannak, akiknél a gyűlöletbeszéd, az uszítás, a hergelés hallgató fülekre talál.

Már a MIÉP-féle, habzószájú örjöngés se vezetett sehova 1993-ban és azóta se: miért lenne pont most másképp? JOBBIK? Mi Hazánk? Ugyan már… Van itt egy hangos kisebbség, aki már 27 éve csak egy hasznavehetetlen csoportosulás, mindenféle érdem nélkül a köz pénzén élősködő, álszenteskedő, magukat kereszténynek hazudó bagázs. De ennyi. Semmi több.

Dóra asszony, láthatnánk valami újat végre? Nyugodtan lehet ám kreatívnak lenni! Segítek, mert látom, magatoktól nem megy!

Miért kell ennyit szarakodni? Még karácsony előtt lépjünk ki az EU-ból (jobb nem körülményeskedni annyit: nem kell megegyezés, tárgyalgatás, meg semmi hivatalos bla-bla, ne járjunk úgy, mint a britek!) ÉS másnap reggel feltétel nélkül csatolják vissza Magyarországot a Szovjetunióhoz. Akarom írni: Oroszországhoz! Legyen a mi hazánk a második Krím-félsziget! Vagy csatlakozzunk Törökországhoz, hiszen Bölcs Vezérünk megmondta, hogy egyek vagyunk. Opciós megoldásként szóba jöhet még az egyesülés a példaképként kezelt Kínai Népköztársasággal.
(a fenti ötletek a szerzői jog védelme alatt állnak, megvalósításuk csak előzetes beleegyezésemmel lehetséges)

Mesekönyvek ledarálása, széttépése, kamerák keresztüzében hisztériázva, csak egy újabb bizonyítéka annak, hogy a magyar belpolitika nem a nyugati értékrendek irányába húz, hanem egyenesen kelet felé tart. Mindegy, hogy mi a párt, mozgalom neve, mindegy, hogy hanyadik köpönyegforgatás után ki áll annak az élén, a tetteik igazolják valódi szándékaikat! Mert egyetlen szavuknak sem lehet már hitelt adni (lári-fári), csak abbak lehetünk biztosak, amit már megtettek, ami már megtörtént.

A biztonság kedvéért szeretnék egy listát kapni az országgyűlési képviselő asszonytól azokról a (mese)könyvekről, amelyeket a közeljövőben ledarálni/széttépni szándékozik! Így nem egyesével kellene megrendelnem a ‘homo-prop” kiadványokat, hanem egyszerre többet a webáruház kosarába rakva spórolhatnék a postaköltségen.
Köszi!

A Meseország mindekié c. mesekönyv 17 darab, egymástől független, eltérő témájú történetet tartalmaz. Ebből – tudomásom szerint – egyetlen egy van, amely a homoszexualitás kérdését dolgozza fel. EGY!

Nem mind a tizenhét, csak egy.

“A kötet történeteiben ismert mesék újraírt változatait alkották meg a szerzők olyan hősökkel, akik valamilyen stigmatizált vagy kisebbségi csoporthoz tartoznak. Kilenc jól ismert szerző és nyolc új alkotó meséje került a gyűjteménybe, melyben többek között roma Pöttöm Pannával, meleg Hamupipőkével, sárkányölő pincérlánnyal, háromfülű nyúllal, mélyszegénységből, bántalmazó családból érkező és örökbefogadott gyerekhősökkel találkozhatunk. A tizenhét kortárs szerző friss meseátiratai azokat is megszólítják, akik nehezebben találják a helyüket a világban. Megerősítenek abban, hogy bár nem vagyunk egyformák és különböző utakat járunk be, de ha megérkezünk, a kapu mindannyiunk előtt nyitva áll.

Molnár Krisztina Rita: Rubinpiros madár
Gangl Eszter: Avarbarna
Lakatos István: A boszorkány meséje
Tóth B. Judit: A Jégkirály
Tompa Andrea: Vaslaci
Gimesi Dóra: Óriásölő Margaret
Szűcs Edit: Az őzike agancsa
Pengő Edit: Az elrabolt királykisasszony
Kiss Judit Ágnes: Róza a bálban
Horváth Noémi Rebeka: Picur Panna nagy kalandja
Harka Sára: Kincső és Karola
Kasza Kriszta: Trivadar, a háromfülű nyúl
Kertész Edina: A kacskaringós szívószál
Ruff Orsolya: A nagy Alfredo
Kovács Brigitta: Légy szerencsés, Batbaján!
Finy Petra: Panna élni megy
Csehy Zoltán: Házasodik a herceg”

Ami pedig a mesekönyv mellé készített foglalkozástervet illeti: “Az alábbi foglalkozástervek a Meseország mindenkié című mesegyűjtemény tizenhét meséjéhez készültek. Ezek csupán ötletek, javaslatok, hogyan lehet a könyvben található meséket feldolgozni iskolai keretek között, osztályszinten. Átalakíthatóak vagy bővíthetőek, ahogyan jónak látják a tanítók, foglalkozásvezetők, facilitátorok.”

Hol van ebben az, hogy: kell, muszáj, kötelező, hogy csak így lehet csinálni?

.

“A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése 225 éve működő magyar civil szervezetként türelmes és toleráns a könyvek tartalmi sokszínűségét elfogadni képtelen politikai szervezetekkel szemben.
De van egy határ, amit nem lehet átlépni.”

Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése, 2020. október 7.

.

.

Befejezésül felteszem az elmúlt napok során az engem legjobban foglalkoztató kérdéseket. Még akkor is, ha tudom, hogy mivel zsoldot nem kap érte sem az urától, sem a parancsolójától, ezért ezekkel az ügyekkel egyáltalán nem foglalkozott, de jól láthatóan/hallhatóan most sem mutat érdeklődést ezek iránt Dóra asszony. És a jelek szerint nem is áll szándékában foglalkozni a 4 gyermekes édesanyának és országgyűlési képviselő asszonynak az alábbiakkal. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a Facebook oldalán az alábbiakhoz hasonló kérdéseket azonnal törli és le is tiltja azok feltevőit.

Igen-igen, így viselkedik egy felelős magyar politikus, ilyen kommunikációt folytat kínos kérdések esetén a szélsőjobb őrangyala.

Itt viszont nincs se cenzor, se radír, de DELETE gomb, szóval érdeklődve kérdezem az igaz magyar, a legmeggyőződésesebben Istenfélő, a végtelenül bölcs, és az eredendően erkölcsös, 4 gyermekes édesanya és országgyűlési képviselő Dóra asszonyt, hogy:

1.) Kaleta Gábort mikor kívánja ledarálni?

2.) Bene Krisztiánt mikor kívánja széttépni, lúggal leönteni, majd a kukába dobni?

3.) N. Jánost mikor kívánja feldarabolni és elégetni?

4.) K. Dánielt mikor kívánja legalább 26 alkalommal megszúrkálni egy 40 centiméter hosszú bozótvágókéssel?

5.) végezetül pedig: ki lenne a következő, például nőkkel szemben erőszakoskodó, vagy gyermekbántalmazó, akit a média maradék figyelme mellett, pár szavazatnyi politikai előny kedvéért, nyílt színen semmisítene meg?

Hoppá, egy szivárványszínű hőlégballon!
Gyerünk, te álkeresztény dísznáci, daráld le ezt is!
fotó: Andy Choinski / Pixabay

.

A kérdések sorát lehetne még folytatni, biztos vagyok benne, hogy csak Dóra asszony szolgálati idejének kezdete óta sok, túl sok ilyen és ehhez hasonló eset történt szeretett hazájában! Ezek egy részet, ha és amennyiben időben történik hatékony beavatkozás mondjuk Dóra asszony és politikustársai munkájának eredményeként, akkor eme tragédiákat talán meg lehetett volna előzni. De így, hogy meg sem próbálta, esély sem volt rá.

Lássuk be, a fentiek azért sokkal fajsúlyosabb dolgok, több gondolkodást, több empátiát és szociális érzékenységet kívánó esetek, kevesebb félrebeszélésre, szinpadias ripacskodásra adnak lehetőséget Dóra asszonynak. A fentebb linkelt esetek alapos utána járást, esetenként törvénymódosítást kívánnak, ez akár több hónapos folyamatos munkát jelenthetne a politológus képviselőasszony számára. Az áldozatvédelem higgadt, megfontolt gondolkodást követel, a cél a hosszútávú megoldás megtalálása lenne, ami csak kitartó, kemény munkával érhető el.

Egy mesekönyvet széttépni csak egy mozdulat, intelligenciát alig igénylő cselekedet.

.

– Lázadó

CoViD-19 Helyzetjelentés #6

Jó reggelt kívánok! Valamikor a nyár közepén adtam utoljára helyzetjelentést Kanadából a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy nagyjából 3 hónap után érdemes egy gyors áttekintést, összehasonlítást tenni, hogy hogyan is áll a két ország? Nem csak az egészségügyi adatokat (összes megbetegedés, aktív esetszámok, kigyógyultak, elhunytak száma, stb.) hasonlítottam össze, hanem a PCR-tesztek árazását is. Kezdődhet a számháború?
(nyitókép: Andrea Toxiri / Pixabay)

.

Akkor hát vágjuk is bele!

Kanada:

> lakosságszám: kb. 37.000.000 fő,
> összes megbetegedés: 182.839,
> aktív esetek: 18.954 (10,4%),
> új esetszám (utolsó 24 óra): 975,
> gyógyult esetek: 154.258 (84,4%),
> elhunytak: 9.627 (5,3%),
> elvégzett mintavételek száma: 8.191.592 db, ebből pozitív: 174.374 db; negatív: 8.014.471 db. 1 millió emberre vetítve 217.924 db mintevétel történt.

Az kórházi ellátás számai 176.073 esetnél a következőképpen alakultak:
> összesen 13.020 páciens (11.3%) szorult kórházi ápolásra, ezek közül:
> 3,064-t (23.5%-t) kezeltek intenzív osztályon,
> és 471 (3.6%) betegnek volt szüksége lélegeztetőgéppel történő lélegeztetésre országszerte.

Magyarország:

> lakosságszám: kb. 9.770.000 fő,
> összes megbetegedés: 39.862. 1 millió lakosra 3.970 megbetegedés jutott,
> aktív esetek: 27.113,
> új esetszám (utolsó 24 óra): 1.025,
> gyógyult esetek: 11.753,
> elhunytak: 996 személy,
> elvégzett mintavételek száma: 841.220 db,
> kórházi ápolásra 1.519 betegnek volt szüksége.
(a Koronavírus Tájékoztató weboldal október 13-i adatai alapján)

illusztraáció: Gerd Altmann / Pixabay

.

Az ország Cecíliája elmondta, hogy: jelentősen növeli a koronavírusos megbetegedés szövődményeinek kockázatát az elhanyagolt, nem rendszeresen karbantartott alapbetegség.
Lehet, hogy az én szövegértésemmel van baj, de szerintem egy-egy alapbetegséget nem karbantartani, hanem azt és annak tüneteit hatékonyan és folyamatosan kezel(tet)ni kell. Jó, hát végül is kettőnk közül nem én vagyok az orvos, nem én nyilatkozom minden nap több millió ember előtt, nem én vagyok az Operatív Törzs egyik vezetője, úgyhogy nekem nem kell odafigyelnem a közérthető, egyértelmű, szakmai elvárásoknak is megfelelő kommunikáció.

Vagy várjál egy picit…!

Részlet a Koronavírus-tesztelés: odacsapott az asztalra a kormány, de mit lépnek a szolgáltatók? c. cikkből a Porfolio.hu-ról: “Július végén a Nemzeti Népegészségügyi Központ az önköltséges PCR-teszt árát 30.500 forintban állapította meg, ami egyfajta iránymutatás is volt a piac számára, az állami intézmények is ennyiért vállalták az önköltséges teszt elvégzését (de voltak ennél drágább állami szolgáltatók is, akik egyes esetekben 60, illetve 100 ezer forintot is elkértek). Mindezek fényében az augusztusi és a szeptemberi hónapban jellemzően a magánszolgáltatók is 30 ezer forint körül értékesítették a lakosság körében (karantén-felszabadítás miatt) egyre népszerűbb szolgáltatást, egyes akciók (valamint költségtakarékos megoldásokkal) lehetett ennél olcsóbb tesztet találni a piacon.”

Kanadában a CoViD-19 teszt elvégzése minden, általános (vagy hívhatjuk alapnak is) egészségbiztosítással rendelkező személy számára: INGYENES.

Nincs tudomásunk olyanról, hogy bárhol Kanadában csak térítés ellenében van lehetőség tartományi/területi egészségügyi szolgálatnál a koronavírus teszt elvégzésére! A magánrendeléseken természetesen költségtérítéses ez az egészségügyi szolgáltatás is, pont úgy, mint minden más. De miért választaná valaki ezt az utat, amikor az tartományi/területi eü-i szolgáltatók által végzett tesztek eredménye megvan 36-48 óra alatt?

Eközben ott, ahol a reformok múködnek, mert Magyarország jobban teljesít: “A térítési díj ellenében igénybe vehető egyes egészségügyi szolgáltatások térítési díjáról szóló 284/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet módosításáról szóló 433/2020 (IX.18: ) Korm.rendelet alapján

2020.09.18-tól a mintavétel és a vizsgálat díja összesen: 19.500 Ft

(a SARS-CoV-2 RT-PCR módszerrel történő kimutatására vonatkozó vizsgálat díja:17.000 Ft + a SARS-CoV-2 RT-PCR mintavétel díja: 2.500 Ft).”
(forrás: Semmelweis Egyetem, Klinikai Központ)

Csók, puszi és ölelés a hanyatló és mocskos drága nyugatról! De mielőtt becsuknád a bongészőablakot és zokogva messzire szaladnál (vagy Kanadába költöznél), van itt még valami, amiről szót ejtenék: Az egészségügy felkészült és minden eszköz rendelkezésre áll a koronavírus-járvány második hulláma alatt – mondta a kormányszóvivő hétfőn a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.”

“Sokan azt érezhették, hogy a vírus nyári szünetet tart, de a kormány nem tartott, ezért a második hullám felkészültebb állapotban ér minket, mint tavasszal – mondta Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára a Kossuth rádió Vasárnapi Újság című műsorában. (..) “Az év elején az az ismeretlennel álltunk szemben, de ma már többet tudunk, így a felkészültségünk magasabb szinten áll” – fogalmazott az államtitkár.”

.

A negyed akkora lakosságszámhoz, a 4,5-szer kevesebb összesített esetszámhoz képest október 13-án, Magyarországon majdnem 8.200-zal magasabb az aktív esetek száma a kanadaihoz képest: 27.113 <> 18.954.

Akkor most gondold el, mi lenne veletek akkor, ha a felkészültségi szint a tavaszihoz képest nem lenne magasabb szinten és nem állna rendelkezésre minden eszköz a felkészült magyar egészségügyben?!

A korábbi CoVid-19 helyzetjelentéseinket, a számokon túl további kanadai/észak-amerikai érdekességekkel színesítve itt, erre a linkre kattintva olvashatjátok.

.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KB041 – Kanadai Migráncsok

Az első és 100%-ban kanadai készítésű, magyar nyelvű podcast negyvenegyedik epizódjában előbb csaladi- ás akciófilmeket, majd remek ár/érték arányű fejhallgatókat ajánlottunk, a kettő között pedig autóztunk egy keveset. Az adás hátralevő 2/3 részében pedig a bevándorlás és letelepedés, a menekült válság és a migrációs helyzet kérdéseit, problémáit vizsgáltuk meg kanadai és magyar szemmel.
(nyitókép: gisoft / Pixabay / Lázadó)

.

.

Adás napló.

Nyitózene a 24 éves Küldetés: Lehetetlen c. film főcímdalának feldolgozása. Ez volt a Mission: Impossible első részének ajánlója, 1996-ból:

Csokoládés pillecukor (marshmallow, a.k.a. zephyr):

csokoládéval borított pillecukor (angolul: marsmallow)

.

Filmeket ajánlottunk, mert a Híd Nyugatra podcast host-jai kerestek családi filmeket és egy jó filmet Robert Downey Jr-ral. Íme a lista, kibővítve 3 akciófilmmel:

Abominable / Jetikölyök (2019)

Togo (2019) – William James “Willem” Dafoe:

The Judge / A Bíró (2014) – Robert Downey Jr.:

The Gentlemen / Úriemberek (2020) – Matthew McConaughey:

The Irishman / Az ír (2019) – Robert De Niro, Al Pacino, Joe Pesci:

The Hateful Eight / Aljas nyolcas (2015) – Samuel L. Jackson, Kurt Russell, Jennifer Jason Leigh:

.

Autóztunk is egy picit. Lázadóék régi-új családi csapatszállítója: Honda Odyssey

2008 Honda Odyssey Touring
2005-2010 Honda Odyssey Touring – plafonra szerelt DVD-lejátszó rendszer.

Mpow fejhallgatók az Amazon-ról. A legjobb ár/érték arányú márka.

Mpow FLAME2 Bluetooth Headphones Sport

.

KANADA – Bevándorlás, menekült segélyezés, letelepedés

Így indult, ezzel kezdődött az egész egy évvel ezelőtt:

‘Mondj NEMET a tömeges bevándorlásra’ – politikai plakátkampány 2019. augusztusában. Egy nap után szedték le a plakátokat, és róluk azóta se hallottunk többet.

A CTV News Calgary két tudósítása az esetről:
> Online petition aims to take down Maxime Bernier billboard
> ‘Overwhelming’ criticism leads company to remove Bernier billboards

Adatok: 2017. február – 2020. március vége:
> legális bevándorló, vendégmunkás: kb. 650.000 fő,
> illegális határsértő, menekült kérelemmel: 58.255 fő (pontosan ennyi!!), ebből:
> elfogadva: 14.420,
> elutasítva: 11.948,
> függőben: 29.605,
> felhagyott(?): 938,
> visszavont és egyéb: 1.338,
> befejezett: 28.644.

Kanada mintegy 25.000 fő szíriai menekültet fogadott be 2015. január 1. és 2016. május 10. között.

1956: Magyar menekültek első hullámát üdvözölték Kanadában

Magyarok négy nagyobb hullámban érkeztek Kanadába:
> az 1914. előtti időszakban mintegy 8.000 fő,
> 1925. és 1930. között mintegy 26.000 fő vándorolt be,
> 1948. és 1952. között mintegy 12.000 háború utáni kitelepített érkezett;
> valamint 1956-ban és 1957-ben kb. 37.000 magyar menekült érkezett Kanadába az 1956-os szabaságharc leverése után.
(forrás: CBC Archives)

2018: Titokban Magyarország már befogadott 1300 menekültet
> Altusz: Magyarországon bevett dolog muszlim megszállást emlegetni
> A befogadott 1291 menekült pont olyan, mint akik miatt pánik volt Őcsényben

2020 február: Alig kér valaki menedéket nálunk, az se kapja meg

Report finds immigrant wage gap costing Canada $50 billion a year in GDP:
> “A new report from RBC Economics says the growing wage gap between immigrants and Canadian-born workers is costing the country $50 billion each year.”
> “About 38% of university-educated immigrants aged 25 to 54 work at a job that fits their education level, compared with more than half of their Canadian-born counterparts.”

Growing number of newcomers, refugees ending up homeless in Canada, studies say
> “The city of Toronto estimated in late 2018 that about 40% of people using its shelters identified as refugees or asylum claimants. Other Ontario cities have been asked to help relocate refugees in order to ease the burden on Toronto’s shelter system.”
> “It found 14% of people who identified as homeless in 2018 were newcomers to Canada. Of that total, 8% indicated they were immigrants, 3% identified as refugees and 4% as refugee claimants.”

In 2018, the average Canadian family earned an income of $88,865 and paid total taxes equaling $39,299 (44.2%). In 1961, the average family had an income of $5,000 and paid a total tax bill of $1,675 (33.5%).”
Kritikát kapott emiatt a Frase Insitute a fenti kimutatásban/elemzésben szereplő adatok kapcsán, lásd: Math is hard: The Fraser Institute’s “Consumer Tax Index” is a mess

Az epizód utolsó perceiben a bevándorlással, letelepedéssel, a vonatkozó bel- és külpolitikai játszámákkal, a “migráncsozással” kapcsolatosan a saját kérdéseinket próbáltuk megválaszolni, saját tapasztalataink, élményeik alapján.

Így változott meg Vancouver látképe az elmúlt 30 év alatt. 27 perces utazás vasúton: keresd a különbségeket!

+1 videó ajánló, amelyről az adásban nem ejtettünk szót: Irem Ergun a TEDxWarwick előadás sorozatának keretében kérdőjelezte meg a menekültválság jelenlegi megközelítését és kiemelte a helyiek szerepét az integráció elősegítésében és megkönnyítésében:

A felvétel, amely 2017. áprilisában készült, 9 perc és 42 másodperc hosszú.

.

A témáinkkal kapcsolatos észrevételeket, kérdéseket, felvetéseket a már jól ismert elérhetőségeinken várjuk: írj nekünk privát üzenet, vagy kommentelj az epizód Facebook posztja/Twitter bejegyzése alatt!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

A Narancssárga Póló Története

A lakóiskolák Kanada történelmének fájdalmas részét képezik. Miközben eme intézmények közel két és fél évtizede mind bezártak, hatásuk a mai napig nagyon is valóságos részét képezi az ország őslakosainak életében. A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.

Nyitóképen a mozgalom jelmondata: “Minden Gyermek Számít

egy a 80 kanadai lakóiskola közül, a fotó 1921-ben készült

A lakóiskolák (vagy: bentlakásos iskolák) Kanada Kormánya által támogatott vallási iskolák voltak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az őslakos gyermekeket asszimilálják az euro-kanadai kultúrába. Bár az első lakóiskolákat Új-Franciaországban (a későbbi Kanada keleti területein élő francia kolónia az 1700-as években a) hozták létre, ez a kifejezés általában az 1880. után alapított iskolákat jelöli.

Minden évben szeptember 30. a Narancssárga Póló Napja.

Ez volt az az időszak, amikor az őslakos gyerekeket elvitték otthonaikból, gyakran a rendőri segítséggel, mert Kanada Kormánya a bentlakásos iskolákba kényszerítette őket. Ezekből az intézményekből 80 db létezett szerte az országban.

“A Narancssárga Póló Története” bővebben