KBXTR16 – Fehérfólia & Fehérlónyála

Jó reggelt kívánunk! Az van, hogy úgy is majd’ mindenki félreolvassa elsőre – meg talán még másodikra is -, szóval akkor miért ne? A betűk pont ugyanazok, csak a sorrend más. Amúgy is: semmiféle komoly téma nem lelhető fel a most következő pár percben.

Az egyes epizódok a YouTube-on is meghallgathatók!

Adás napló.

Ha jól sejtjük, akkor ez a legrövidebb epizódunk _evör_. A Farmers’ Market-en egy iPhone-on a Dayana Network Ltd. Voice Recorder Pro applikációjával rögzítettük a beszélgetést, az erőteljes háttérzajért elnézéseteket kérjük!

Nagyon köszönjük Reninek és Gábornak (facebook: Yukonlét), hogy meglátogatták Alberta tartomány legszebb városát, Calgary-t és együtt tölthettünk el ezt a pár órát! Olyan nagyon hamar belelendültünk a sztorizgatásba, hogy még a felvétel elindításáról is megfeledkeztünk…

Reni, Gábor és Szotyi: kellemes nyaralást, jó pihenést a hegyekbe fönn!

Küldjük mindenkinek, aki szereti!
Az Adás Napló Egy Könnyed Klikkelés Után Rendkívüli Érdekességekkel Folytatódik!

KBXTR15 – Kempingezés Amerika-szerte – A Könyv

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast 15. extra epizódjában ismét Molnár „TowAcross” Attila volt a vendégünk. Minden, ami velük történt az közel 1 év során Kanadában, az Egyesült Államokban és Mexikóban, a blog-posztok után már könyvben is elolvasható: magyarul és (hamarosan) angolul is.

Az egyes epizódokat a YouTube-on is meghallgathatod!

Adás napló.

Az elmúlt 11 hónap során Attiláék bejárták Kanadát, az Egyesült Államok nyugati partját (Alaszkát is), majd a karácsonyt és az újévet, valamint az azt követő időszakot Mexikóban, a Kaliforniai-félszigeten (Baja California) töltötték és töltik azóta is.
Az utazásukról szóló könyv társ-szerzője Attila felesége, a három gyermekük édesanyja, Zsuzsa volt.

Magyarul:

illusztráció: TowAcross

Angolul:

illusztráció: TowAcross
Az Adás Napló Egy Kattintás Után További Hasznos Linkekkel Folytatódik!

Az 5. Évszak Kanadában (2023) – A „RAP Program” Megszüntetése

Az idei 5. évszak meglehetősen korán elkezdődött, már Május elején nagy kiterjedésű erdőtüzekről érkeztek a hírek. Aztán a hónap közepére, Május 16-a reggelén a füstfelhő elérte Calgary városát is. Azóta pedig hol jobban, hol kevésbé, de mindig érezhető/látható a füst a városban.

A cikk megírásának pillanatában, Május 21-én, Alberta-ban

  • 86 aktív erdőtűz égett a tartományban, ezek közül
  • 25 darab a tűzoltók kontrollján kívül esve, szabadon terjedt tovább, valamint
  • az elmúlt 3 hétben összesen 19.000 Alberta-i lakosnak kellett ideiglenesen elhagynia az otthonát.

Az ismétlés a tudás jó édes anyukája

Nem egy alkalommal írtam már a kanadai erdőtüzekről, akit jobban érdekel a téma, podkaszt adásaink mellett cikkek formájában is elmerülhet a témában, például itt:

Vagy itt:

Vagy itt:

A jól informáltság fél egészség!

Az AQI weboldalán hasznos információkat találni az aktuális levegőminőségről és a légszennyezettségi adatokról.

Nem csak weboldalon, hanem
okostelefonos applikációban is elérhetők a levegőminőségi adatok

forrás: AQI

A már többször hivatkozott FireSmoke.ca weboldalon az rendelkezésre álló időjárási adatok alapján próbálják modellezni, hogy az elkövetkezendő órákban/napokban miként mozog, mely területeket érintheti majd az erdőtüzek füstfelhői.

A füstfelhő mozgása Észak-Amerika légterében Május 21. – 23. között.

Calgary városáról elmondható, hogy tisztában van a klímaváltozás okozta kihívásokkal és talán még azt is kijelenthetjük, hogy felkészültek a szakemberek a legrosszabbra is: Status of Emergency Preparedness – Focus on risk: Heat-related risks.

Egy Kattintás Után Még Több Információ, Link És Videó Vár Rád!

KB067 – A Franky meg a Zsuzsi – Ceglédi Ferenc Emlékére

Ezzel a kivételes hangulatú epizóddal Ferire, a professzionális magyar-kanadai természetfotósra, a világutazóra, a legbüszkébb kanadai állampolgárra emlékezünk egykori szerelme – barátja – felesége, Zsuzsi segítségével.

Nehéz volt szomorú szívvel leülni a mikrofonok elé és elindítani a rögzítést… Van olyan felvétel, interjú, amelynek nem lenne szabad megtörténnie, amelyet nem szeretnénk elkészíteni. S nem azért, mert nem szívesen beszélgetünk – most például – Zsuzsival. Ferit ideje korán, 56 évesen veszítettük el, kettőjüknek mindösszesen 3 év adatott meg.

Az egyes epizódok a YouTube-on is meghallgathatók!

.

Adás napló

A Kanada Banda Podcast az első interjúját Ferivel készítette el. A felvételt 2019 Április 20-án rögzítettük és Május 1-én adtuk ki:

Zsuzsi és Feri: fülig szerelmesen 2020. Áprilisában

Ahogyan a januári búcsúztatóban is megírtuk, Feri halálával „a világ legtehetségesebb és legelhivatottabb természetfotósát veszítettük el”, aki egy személyben volt sokunk számára „a „karácsonyi gyermek”, a Brit Columbia-i „helyi legény”, a szenvedélyes természetfotós, a szerelmes férj, a szerető apa és nagypapa, a legjobb barát, a világjáró, a legbüszkébb kanadai állampolgár”.

Egy Kattintás Után Folytatódik Zsuzsi & Feri Története…

USA: A Nagyon Sokadik Tömegmészárlás

Egy sokkal jobb reggelt kívánok! Abban talán megegyezhetnénk már az újságíró kollégákkal, hogy az Egyesült Államokban a civilek által elkövetett tömegmészárlások, lövöldözések el kellene, hogy veszítsék hírértéküket. A belföldi fegyveres erőszak az USA-ban virágkorát éli és nem úgy néz ki, hogy ez hamarosan megváltozik.

Fényes nappal jő a Halál

Mert ezek a gyilkosságok valójában senkit sem érdekelnek már! Persze, a kommentekben nagyon hangosak, számon kérőek, dühösek, szarkasztikusak, áldozat segítők, kétségbe esettek – de a való életben azonban nem történik semmi.

És már több évtizede nem történik SEMMI.

Az alábbi kommentek egyetlen Facebook-os poszt alól kerültek kimásolásra.

„American dream is a true nightmare.”

„The writers of the constitution are so proud”

„Just another day in ‘merica.”

„Afghanistan safer than USA nowadays”

„America is turning into the place where you have to be able to run from a gunman in a mall, in a church, in a school, at a concert, at a parade.”

„If the shooter had been isis or a foreign terrorist we would’ve bombed 3 countries by now. Easier to deal with external threats than deal with our internal putrefaction.”

„New gun legislation now!!!”

„Where are the ‘gun loving people’ now?. Of course it’s Texas they care more about guns than human lives!!”

Minden egyes lövöldözés mészárlás után mennek a szomorú emoji-k a közösségi médiában, meg a sablonos, jelentéktelen, teljesen felesleges “sending thoughts and prayers”, a „pray for the victims”, bla-bla-bla, amelynek persze, a világon semmi értelmük nincs!

fotó: Tom Def / Unsplash

Van egy lesújtóan rossz hírem az álszenteskedő szent fazekaknak:

Az ima még soha sem segített! És nem is fog.

Attól, hogy valaki az ágya mellett térdelve magában beszél, attól még nem válik lehetővé az időutazás, hogy meg nem történté lehessen tenni az eseményeket. Az imától továbbá nem támasztódnak fel az elhunytak, hogy azok ismét a megszokott életüket élhessék, hogy megölelhessék szeretteiket. Egy ima elmormolásától még nem fognak a törvényhozók, politikusok eredményesebben dolgozni a közigazgatásban. Egy imádságtól még nem fognak más fegyvertartási törvények életbe létni az országban, attól nem fog megváltozni semmi sem! Egy, száz, vagy ezer ima miatt nem lesz kevesebb a fegyveres erőszak, egy gyilkost nem fog érdekelni az áhitat és a te jószándékod.

Az Amerikai Egyesült Államok területén

2023. Január 1., 0 óra 0 perc, 01 másodpercétől kezdve, azaz az elmúlt 127 nap alatt összesen 198 olyan lövöldözés történt, ahol 4, vagy annál több haláleset történt!

A statisztika alapján tehát elmondható, hogy az USA-ban 2 nap alatt történik 3 „mass massacre”, azaz tömegmészárlás: még aznap, de a következő nap(!) egészen biztosan(!!) jönni fog a következő halálos lövöldözés

Aztán.
Megint.
Minden.
Kezdődik.
Elölről.

És ha figyelmesen olvasol, akkor láthatod, hogy még nem is tettünk elmítést azokról a tragédiákról, ahol "csak" 3, vagy annál kevesebb haláleset történt, vagy ahol a felfegyverzett lövöldöző nem ölt meg senkit, de többeket súlyosan megsebesített, vagy mondjuk egy életre testi fogyatékossá tette áldozatait.

A halálesetek mellett még ma is meglehetősen kevés szó esik arról, hogy milyen tartós lelki traumák érték a lövöldözések ártatlan áldozatait (amennyiben túlélték azt) és az Ő hozzátartozóikat, barátaikat, imserőseiket, kollégáikat, osztálytársaikat.

Hogyan tovább?

Évtizedek óta lehetőség lett volna a változtatásra. Senki sem lépte meg. Nem egyszerre kell drasztikus, radikális törvényeket megalkotni és életbe léptetni… ha elkezdtek volna fokozatosan szigorúbb és szigorúbb szabályozásokat léptetni az Államokban – például a Sandy Hook Általános Iskolai tömeggyilkosságok után (2012. December 14.) -, 2013-mal kezdődően, akkor ma pont 10 évvel járnának előbbre ahhoz képest, ahogyan most állnak a dolgok a határ déli oldalán.

Miközben ősz halántékú és egyben mélyen ál-keresztény, képmutató és atyáskodó politikus nagypapák és dédnagypapák habzó szájjal hoznak törvényt az orvosilag felügyelt, egészségügyileg indokolt terhesség-megszakítás ellen, addig a fegyveres erőszak ellen egyetlen szavuk sincs, sőt, minden fronton támogatásukról biztosították a fegyvertató hősiesen hazafias amerikaiakat.

Három leánygyermekes apaként csak egyszer érteném meg, hogyan képesek ezek a szentéletű vénemberek fiatal lányok méhében turkálni, miközben tudomást sem hajlandóak venni arról a mindennapos tragédiáról, hogy a már megszületett polgártársaikat halomra mészárolják a saját szülőföldükön.

Éppen ezért hihetetlenül és végtelenül álszent, amikor egy amerikai politikus nyilvánít részvétet akár újságírók előtt, akár a közösségi médiában egy-egy tömegmészárlás után. És amikor ezt egy republikánus politikus teszi, az még hányinger keltő is!!

A következő, 2024. November 5-én esedékes amerikai elnökválasztással kapcsolatban annak néztem utána, hogy kiknek a neve mellé lehet behúzni azt az X-t? Valószínűleg sokaknak újat mondok azzal, hogy nem csak két név van a listán – hanem annál sokkal több:

  • a Demokratáknál 3,
  • a Republikánusoknál 6,
  • a Libertáriusoknál 4,
  • a Szolidaritásnál 5,
  • függetlenként pedig további kettő

jelölt neve szerepel a felsorolásokban.

Szóval azért van miből, van kikből választani – akkor is, ha mondjuk a The New York Times, az Aljazeera, a The Washington Post, a People magazin, a Reuters (Like WTF? – a szerző) és társaik a Demokrata és a Republikánus jelöltek mellett egyáltalán nem foglalkoznak másokkal. Természetesen, a BallotPedia és a Wikipedia kivételt képeznek.

Talán ideje lenne véget vetni a kétpólusú politikának az Államokban – hiszen szemmel láthatóan egyikük sem volt képes módosítani, vagy érvényteleníteni az Alkotmányuk 2. módosítását, azaz végrehajtani a fegyvertartási reformot és begyűjteni a civileknél tartott fél-katonai fegyver arzenált. A Demokrata és a Republikánus párt közül valójában egyikük sem akar(t) foglalkozni a tömegmészárlásokkal (a süketelés az mindig is része volt a párt kommunikációnak – ez olcsóbb, mint tenni is valamit).

Úgy néz ki tehát, hogy minden marad a régiben, senkinek sem kell tehát arra számítani, hogy a következő évtizedekben jelentősen szigorítják és tiltják a fegyvertartást az Egyesült Államokban.

Ez itt a 2023-as toplista. Lőfegyverek darabszáma 100 lakosra vetítve:

  • Egyesült Államok: 120,5 darab!!!
  • Falkland-szigetek (az Atlanti-óceán déli részén helyezkednek el, 483 km-re Dél-Amerika partjaitól): 62,1 db,
  • Jemen: 52,8 db,
  • Új-Kaledónia (Franciaország tengerentúli területe, amely egy nagy és több kisebb szigetből áll a Csendes-óceán délnyugati részén, Ausztráliától kb. 1.500 km-re keletre): 42,5 db,
  • Szerbia: 39,1 db,
    (Magyarország ezen a listán 10,5 darabszámmal szerepel és valahol a világranglista közepén található).

Igaz, testvér-államunk, Ausztrália el tudott indulni a fegyvermentesítés útján (a lakosainak száma közel 27 millió fő, a területe 7.741.220 km²) és jól láthatóan eszük ágában sincs megállni. Sőt, folytatják, amit elkezdtek. Még ha kis lépésekben is, de legalább előrefelé haladnak a beszari egyhelyben toporgás helyett.

A Nemzetközösség tagjaként létező Ausztráliában tehát

„azt figyelték meg, hogy 1979 és 1996 között a lőfegyverekkel összefüggő átlagos éves halálozási arány 3,6 volt 100 ezer emberre vetítve. A fegyveramnesztia bevezetése után ez a szám 1,2-re csökkent.”

Az 1996 és 1997 között lezajlott híres amnesztiaprogramban 650 000 lőfegyver került a hatóságokhoz. Ausztrália utolsó [azaz a mostanit megelőző] lőfegyver-amnesztiája 2017-ben három hónapig tartott, akkor 57 ezer lőfegyvert adtak le.

Az [harmadik] amnesztia 2021 közepén kezdődött, a koronavírus-járvány miatti késedelemmel indult. A visszaszerzett fegyverek közé tartozik egy vietnami háború kori lángszóró, puskák tömege, pisztolyok és revolverek.

A kormány által néhány napja közzétett jelentés szerint [az elmúlt 2 évben] az ausztrálok 17 543 fegyvert, valamint 606 lőfegyver-alkatrészt és -tartozékot adtak át.

Peace!

– Lázadó


nyitókép: Etienne Girardet / Unsplash