New Brunswick – Kanada

Mai kiszemeltünk New Brunswick. Amilyen szegény, olyan gyönyörű helye ez Kanadának.

Igen, hölgyeim és uraim két hete áttértünk Kanada keleti partjainak közelébe és ezzel egy időben azokba a tartományokba, melyek általában egyszerre gyönyörűek és sokszor nagyon szegények. Amikor már elgondolkodnál azon, hogy Quebec-be, New Brunswickba esetleg Nova Scotiába költöznél, szembesülsz azzal, hogy nagyon kevés a munka és ami van, az sem fizet valami rózsásan.

Ezt nyilván más kanadai államokhoz képest kell érteni. Magyar viszonylatben ezek a fizetések is értelmezhetetlenek. Egyébként soha nem is érdemes ezeket hasonlítgatni, mert annyira sok változó van, ami miatt torz lenne az eredmény. Megígérjük egyszer ennek is szentelünk majd egy rádióadást.

New Brunswick - Kanada Banda

Lássuk csak mit is tudunk (nagyon dióhéjban)! Ez a tartomány nagyon pici (ismét csak Kanada többi tartományához képest, itt ne számoljuk PEI-t, ahhoz képest minden nagy).

A legnagyobb város ismét nem a főváros, hanem Moncton, ahol nagyjából 145.000-en laknak. A főváros csak a második a maga 105.000 lakójával, de hogyan is hívják ezt a várost? Fredricton-nak. Ne érezd magad kellemetlenül, ha sosem hallottad, én magam itt élek jónéhány éve és sosem került elém a város neve (Moncton már igen!).

New Brunswick - Kanada Banda

Ebből az „óriási” létszámú lakosságból nyilván nem fogunk sok magyart találni. A legutóbbi népszámlálás szerint 155-en vallották magukat magyarnak is.

Amint mondtam, ez a környék nem a gazdasági potenciáljáról ismert. Ám a következő két videó önmagáért fog beszélni. Élni lehet nem élnék itt, ám hogy látogatóba el fogok menni, az egészen biztos.

New Brunswick - Kanada Banda

Következzék NEW BRUNSWICK:

Ez itt a rövid videó:

Ez pedig az igazán szép videó:

Vizuális effektek, avagy halott-e a halott színész?

Ma a vizuális effektek lesznek a középpontban. Engedjétek meg, hogy az egyik kedvencemmel kezdjem a témát. 

Az Industrial Light  & Magic neve nem biztos, hogy mindenkinek ismerős. Abban viszont biztos vagyok, hogy több olyan filmet is látott mindenki, amik az ő kezük munkáját dícsérik. Itt van néhány cím a teljesség igénye nélkül: az Indiana Jones sorozat, a Harry Potter sorozat, a Jurassic Park filmek, a Vissza a jövőbe trilógia, a Star Trek filmek egy része, a Szellemirtók 2, a 2007-es Transformers és a már korábban is említett Csillagok Háborúja sorozat.

Manapság már-már természetes dolog, hogy egy film jó része akár teljes egészében 3D effektekkel van teletömve, esetleg AR (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) elemekkel van fűszerezve. Vagyis a valóságra egy réteget húzva, azt megváltoztatva, esetleg kiegészítve látjuk a történéseket.

Van, hogy ezt szinte tökéletesre csinálják, így a film nézése közben fel sem merül bennünk, hogy nem a valóságot nézzük. Van viszont olyan is, amikor nagyon feltűnő és zavaró is ez.

Mi történik akkor, amikor egy sorozatban a kulcskaraktert alakító színész halála miatt döntenie kell a rendezőnek, stúdiónak, hogy mit tegyen? Itt a feladat nehézsége mellett egy erkölcsi és jogi dilemma is felmerül.

Komoly problémával szembesültek például a Csillagok Háborúja készítői is. Most tekintsünk el attól, hogy ez a LucasArts, vagy a Disney, vagy éppen ki. Ahogyan attól is, hogy jó-e az nekünk, hogy a Disney mostantól minden évben, de legalábbis minden második évben készíteni fog egy filmet. (Nyilván jó :D.)

Star WarsNo, de amikor szembesültek azzal, hogy szükség volna a filmben mondjuk a Leia Hercegnőt alakító (a már elhunyt) Carrie Fisher színésznőre, vagy Peter Cushing-re, aki Grand Moff Tarkin-t személyesítette meg a fim korábbi részeiben. Ilyenkor a jogutódokkal egyeztetnek, majd ha minden jól megy, indulhat is a munka.

Én azt gondolom, hogy semmi szükség nem lett volna egyik karakter arcára sem. Lea hercegnőt simán mutathatták volna háttal, hogy csak a csigákat lássuk a fején. Mindenki pontosan tudta volna, hogy ki az.

Számomra ez egy nagyon érdekes és nehéz kérdésnek tűnik. Én nem tudom örülnék-e, ha valamely családtagom halála után így kerülne a vászonra. Ez részben megtisztelő is lehetne, ám nekem inkább furcsa, mint jó. Látszólag az örökösöket nem zavarta a dolog és inkább a pénzt látták ebben.

Ám, ami ennél sokkal fontosabb az az, hogy ez a technológia óriásit fejlődött az elmúlt években és elképesztő milyen távlatok nyíltak meg. Beszéljen helyettem a következő videó, melyen a 2016-os, új csillagok háborúja részből láthatunk részleteket.

 

Születésnap, Torta, Gyertya.

Gondolkodott-e már valaki azon, hogy miért szokás a születésnaposnak gyertyával, vagy gyertyákkal díszített tortát adni?

Ki kezdte? És mikor? Miért? Hol?

Sajnos konkrét információk, megbízható források nem állnak rendelkezésre a témában. Csak legendák, mende-mondák, réges-régi történetek terjednek szájról-szájra, keringenek az Interneten ezzel a kedves hagyománnyal kapcsolatban.

Egyes teóriák szerint az ókori görögöktől ered a „gyertyát-a-sütire” népszokás. Ők még nem a születésnaposokat, hanem Artemiszt, a Hold és a vadászat szűz istennőjét dicsőítették így. A süteményeiket gyertyákkal díszítették, hogy azok aztán úgy ragyogjanak, mint a Hold az éjszakai égbolton.

Más vélekedések szerint a születésnaposnak szóló gyertyagyújtás és annak elfújása pogány eredetű szokás. Az eloltott gyertyákból felszálló füst az ünnepelt titkos kívánságát repítette az égbe az ott lakó istenségeknek, szellemeknek. Ezért kell kívánni valamit a gyertyák elfújása előtt.

A harmadik verzió szerint a XVIII. századi Német-Római Birodalomban élt egy Ludwig von Zinzindorf nevű gróf (nem mellesleg német evangélikus–pietista teológus, a Herrnhuti testvérgyülekezet alapítója és püspöke), aki egy hatalmas fesztivállal ünnepelte meg a 46. születésnapját. A meghívottak egy hatalmas tortát hoztak neki ajándékba és erre 47 gyertyát tettek. Negyvenhatot azért, mert a gróf akkor volt 46 éves. Az a plusz egy pedig az élet fényét szimbolizálta.

Akkoriban már elterjedt szokás volt birodalomszerte, hogy a gyermekek születésnapját tortával és az egy darab, „az élet fénye” gyertyával ünnepelték a családok.

Ez utóbbit tartom a legvalószínűbbnek a fenti történetek közül. Azt hiszem, senki sem bánja, hogy ez a szép és kedves hagyomány évszázadokon keresztül fennmaradt és még a mai napig is velünk él.

Kanada Nemzeti Kincse: A Juharszirup + 1 Recept

Kanada legédesebb nemzeti kincse: a juharszirup. Igazán egyedi, egzotikus ízű tápláléka ez az emberiségnek, akár csak a korábban már bemutatott méz.

Keletkezésének pontos idejére már senki sem emlékszik. Az észak-amerikai őslakosok már jóval az első európai telepesek érkezése előtt rendszeresen fogyasztották a juharszirupot. Az elkészítésének fortélyait aztán – szerencsénkre – átadták a telepeseknek.

A juharszirupnak magas a pozitív élettani hatása, mert többféle aminosavat, vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaz. A benne található cukrok fokozatosan kerülnek be a véráramba, így lassabban bomlanak le, s így kevésbé terhelik meg a szervezetet, a tiszta juharszirup glikémiás indexe: 54 (közepes).

A különféle juharszirupokat nem minőségük szerint rangsorolják, hanem színük, fényáteresztő képességük, ízük, intenzitásuk szerint A-tól D-ig osztályozzák. Az „A” legvilágosabb, kevésbé erőteljes ízű, a „D” a legsötétebb, legerőteljesebb ízhatással bíró változat.

A juharszirup készítése nagyon egyszerű. Ültess sok cukor juhart, vagy fekete juhart, vagy vörös juhart például Quebec tartományban, majd várj úgy 40-45 évet. Ugyanis ennyi idős korukra válnak a juharfák alkalmassá arra, hogy a nedvük lecsapolható legyen.

A juharszirup származási helyeinek sorrendje az előállított éves mennyiség alapján, gallonban (1 gallon = 3,78 liter):

A világtermelés 71%-át Kanada adja, s ennek a 91%-a Quebec tartomány termelőitől származik.

 

A nyár folyamán a juharfák a gyökereikben raktározzák a talajból és a levegőből felvett nedvességet és egyéb tápanyagokat, amelyekkel a hideg telet kívánják átvészelni. Ezeket a fák a tél során cukorrá alakítják. A juharszezon, azaz maga a szüret 4-6 hétig tart. Ennek ideje kora tavasszal (március) jön el, amikor éjszaka még fagypont alatt, de napközben már 0 fok felett jár a hőmérők higanyszála.

Az előző év időjárásától, a fa életkorától és méretétől függően egyes juharfákból 20-60 liter fanedv csapolható le kora tavasszal. Tudósok szerint legfeljebb az adott fa nedvtartalmának kb.  10%-a nyerhető ki anélkül, hogy a fát károsodás érné. Egy liter kész termékhez, azaz 1 liternyi juharsziruphoz, amelyet üvegekbe töltve a termelőktől, vagy a boltokban megvásárolhatunk, kb. 40 liter nyers fanedvre van szükség.

A kérget megfúrják, abba kis csapokat helyeznek, amelyen át a fák nedve kicsepeghet. Ezt régebben közvetlen vödrökbe gyűjtötték, mára azonban csőhálózatokon keresztül történik az alapanyag begyűjtése.

Ezt követően a fanedvet nagy üstökbe töltik, majd felforralják, átszűrik és végül sűrűre főzik. Nagyjából hasonló az eljárás ahhoz, ahogyan nagymamáink, anyukáink a lekvárt főzték és főzik. Miután a szirup kihűlt, palackozzák. És kész is van! Ugye mondtam, hogy egyszerű? Talán csak az első 40-45 év tűnhet egy picit hosszúnak.

Angolul a juharszirup: „maple syrup„. Az üvegeken a tiszta juharszirup: „pure maple syrup” megnevezés a használatos.

Miért fontos ezt tudni?

Ahogyan a mézhez sem, úgy a juharsziruphoz sem kell semmit sem (pl. színezék, ízfokozó, tartósítószer, cukor, stb.) hozzáadni! Ahogyan az üstökben készre főzték a termelők, a palackozást követően a juharszirup készen van! Amire nem a fentiek valamelyike van írva, az nem juharszirup! Vásárláskor tehát érdemes elolvasni a címkék feliratait, mert több boltban is forgalmaznak „sütemény szirup”, vagy „arany szirup”, esetleg „juharszirup-ízesítésű, cukormentes szirup” (hogy mi?!? – a szerk.) nevű ételkészítményt, amelynek csomagolása kísértetiesen hasonlít a valódi juharszirupéra. De ezek mindegyike közönséges cukorral (vagy édesítőszerrel) készült, adalékanyagokkal ellátott „hamis” szirupok, amelyek juharfát még távolról sem láttak.

 

Ha mostanra kellően megéhezett mindenki, akkor mutatunk egy amerikai palacsinta receptet, amelyhez tökéletesen illik az igazi, kanadai juharszirup.

A hozzávalók:

  • 1 üveg igazi, kanadai juharszirup!
  • Valamint: 40 dkg finomliszt, 10 dkg olvasztott teavaj, 6 dl tej (laktóz-mentes is használható), 3 evőkanál kristálycukor, 2 db tyúktojás, 1 csomag (12 gramm) sütőpor, egy csipet só.
  • Továbbá vaj, vagy margarin a sütéshez.

Az elkészítés: a hozzávalókat öntsük egy tálba és jól keverjük össze. A felforrósított palacsintasütő serpenyőbe tegyünk egy késhegynyi vajat, vagy margarint. Ha elolvadt, akkor 1, vagy 3/4 merőkanál palacsinta tésztát öntsük a serpenyő közepére. Próbáljunk a magyarhoz képest kisebb és vastagabb palacsintákat készíteni. Amikor az alsó fele aranybarnára sült, fordítsuk meg.

Tetszőleges mennyiséget, de legalább 3-4 darabot helyezzünk egy tányérra és ízlés szerint öntözzük meg igazi, kanadai juharsziruppal. Emellett az ínyencek egy kis teavajjal, és friss bogyós gyümölcsökkel is ízesíthetik a palacsitákat.

Jó étvágyat kívánunk!

KB003 – Beszéljünk Az Autózásról (Nem Csak Srácoknak)

Lator Vancouverben járt és volt szerencséje, vagy szerencsétlensége vezetni egy CVT váltós Nissant.

Nyugodjon mindenki le a…, elmondjuk majd, hogy mi az!

Miért terjed ennyire a CVT, kinek jó ez és vajon mi szeretjük-e?

Ha mindenképpen prémium kell akkor német vagy japán?

Infiniti M35x

Hogyan veszünk autót, ha van feleségünk, hát még ha van gyerek is a háznál?

Ingyen van-e a teljesítmény, avagy sokat eszik a V8?

Ezt mind megtudhatjátok a mai adásból.

Rádió adás az autózásról:

Ne felejtsetek el feliratkozni és nézzetek fel a weboldalra is, mert sok érdekességet találhattok ott nap, mint nap.

Korábbi adásaink a Letöltések menüpont alatt érhetőek el.

A Kanada Banda bemutatja: Québec – Je me souviens

A Kanada Banda bemutatja: Québec – Je me souviens , ami nagyjából annyit tesz, hogy emlékszem.

Québec az egyetlen tartomány, melyben a két hivatalos nyelvből a francia a domináns. Mindamellett, hogy a legnagyobb szárazföldi területtel rendelkező kanadai tartomány, mely a második legnagyobb népességű is egyben. A legtöbben a Saint Lawrence folyó közelében élnek Montreal és Quebec City között.

Quebec, Kanada, Kanada Banda

Ennek következtében a már említett két város egyben a két legnépesebb és legismertebb város is ebben a tartományban. Míg a fővárost Quebec City-t nagyjából 800.000-en lakják, addig Montreal-t több mint 4 millióan. Ismét nem a főváros a legnagyobb.

Quebec, Kanada, Kanada Banda

A teljes 8.3 milliós lakosságból egyébként nagyjából 16.500 magyarnak is vallja magát. Bár talán nem annyira népszerű a francia nyelv otthon, mint az angol, mégis sikerült ilyen nagy létszámú honfitársunknak eljutnia erre a kellően európai környékre.

Tekintve, hogy óriási területről van szó, engedjétek meg, hogy ezúttal két videó segítségével mutassuk be Kanada ezen területét.

Most pedig ismerjük meg ezt a helyet közelebbről. Hölgyeim és uraim következzék Québec!

Itt pedig engedjétek meg, hogy a városi életre és azon területre helyezzük a hangsúlyt, ahol a legtöbben élnek.

https://www.youtube.com/watch?v=nttBVyi75sY

Ha kíváncsi vagy a már korábban bemutatott tartományokra, itt megtalálod minden egyes korábbi posztunkat:

A Gyönyörű British Columbia

Alberta, a Vadrózsák Állama

Saskatchewan, az Élő Égbolt Földje

Manitoba – Canada’s Heart Beats

Ontario – a Tiéd, hogy Felfedezd

A Magyar Amerikai Futball Válogatott Diadala

A legfontosabbal kezdem:

Magyarország amerikai futball válogatottja 42-3-ra legyőzte Szlovákiát!!

A Kanada Banda szívből gratulál a győzelemhez! Egykori sportemberekként (Lator, mint ezüstérmes teak-won-do olimpikon, és Lázadó, mint volt amerikai foci játékvezető) tudjuk, hogy nagyon komoly, fáradságos munka, töretlen lelkesedés, igazi küzdeni akarás, a játék valódi szeretete hozhat csak ilyen kiváló eredményt!

A mérkőzést Budapesten, az Új Hidegkuti Nándor (volt MTK) stadionban játszották le szeptember 16-án, szombaton. Jegyár: 3000 Ft. Nézőszám: 4750 fő. Plusz a játékosok, a játékvezetők, a csapatok további tagjai (edzők, segítők, stb.), a kötelező orvosi személyzet, a sajtó képviselői, és a stadion üzemeltetői. Máris több, mint 5000 ember.

 

Élő televízió közvetítés, telt ház, fergeteges hangulat, non-stop szurkolás a lelátókon. Igazi ünnep volt ez a nap a magyar amerikai foci szervezőinek, játékvezetőinek és játékosainak, szurkolóinak egyaránt. A távolság miatt nekem be kellett érnem az online elérhető felvétellel.

Nem szokásunk, eddig legalább is nem volt rá példa, hogy magyar híroldalakra hivatkozunk egy-egy bejegyzésünk kapcsán. Most azonban kivételt kell tennünk. A Facebook-ot lapozgatva találtam szembe magam az Alfahír alapítványi hírportál cikkével, amelyben a mérkőzésről mondanak szubjektív véleményt. Emlékezetem szerint sokszor szenzációhajhász cikkeik vannak és a tavalyi évben gyanúba is keveredtek, mint a Putyin-féle propaganda magyar terjesztői. Már csak ezek miatt sem jár a lájk és a követés Facebook-on, sokkal inkább fenntartással olvasom cikkeiket.

 

De!

Most kivételt kell tennem. Átböngészve a magyar online hír- és sportoldalakat (linkek a bejegyzés végén) ők voltak az egyetlen(!) olyan oldal, akik a mérkőzésen kívül mást is láttak aznap. Az egyszerűség kedvéért beillesztem a leglényegesebb részt a cikkből:

„Nem volt ordenáré üvöltözés sem, vagy atomrészeg dajdajozás. Mindenki azért érkezett, hogy kulturáltan szórakozzon, jól érezze magát és szurkoljon a magyar válogatottnak. A mérkőzés kezdete előtt a nemzeti himnuszokat mindenki csendben, felállva hallgatta végig. Nem volt füttyszó, nem volt bekiabálás, nem volt „szar Szlovákiázás”. Ez aztán az egész meccs alatt sem volt jellemző. Sőt, ha megsérült valaki az ellenfél csapatából, azt szolidárisan megtapsolta a közönség. Sportszerűség uralkodott a lelátókon és a pályán is. Eközben az ember láthatta, érezhette, hogy a játékosok küzdenek, harcolnak. Rengeteg egyéni teljesítmény tette hangulatossá az egész mérkőzést. Ez végre valami olyan volt, mint amilyennek egy sportmérkőzést képzelne el az ember, amelyre szívesen vált jegyet, amelyre szívesen ellátogat hétvégente.

Azt már csak a végén vettem észre: a mérkőzésre nem voltak kivezényelve rendőrszázadok, meg vízágyúk, hogy biztosítsák azt. De nem is volt szükség lekordonozott „kiemelt biztonságúvá tenni” az eseményt. Magyarország győzelme után (amely megkoronázta az egész élményt), a szurkolók kulturáltan, dobálózás, ordítozás és csörömpölés nélkül indultak haza”.

Azt hiszem, az idézett cikkben minden benne van. Jó pár évvel ezelőtt a fentebb említettek voltak azok a dolgok, amelyek miatt bele szerelmesedtem ebbe a sportba!

Szóval ők, az Alfahír írtak egyedüliként arról, hogy milyen is volt ez a válogatott mérkőzés egy néző szemével. Meglátták azt, amit szerintem csak kevesen. Ahogyan a MAFSZ is írja Facebook bejegyzésében:

  • az MTK volt az egyetlen, aki a pályájára engedte az amerikai focit.
  • A Szövetség éves szinten kevesebb, mint 10 millió forint állami támogatást kap. (Ehhez képest mennyibe is kerül egy haverokkal felépítetett stadion?) A minisztérium szerint ennyi jár az amerikai focinak, melyből mindent meg kellene oldaniuk.

Azaz állami oldalról szinte láthatatlan a támogatás mértéke ahhoz képest, hogy más, kevésbé sikeres gurulós foci csapatok, vagy maga a nemzeti futball válogatott mekkora összegekből gazdálkodhatnak… Arról nem is beszélve, hogy esetükben szinte alig fedezhető fel a győzni akarás, a lelkesedés, vagy a sportág szeretete, holott több tízmilliós forintos éves fizetést tesznek zsebre akkor is, ha kritikán aluli a címeres mezben nyújtott teljesítményük. Igen, most is ugyanazt a pénzt kapják, miután a válogatott a FIFA ranglistán az 59. helyre zuhant vissza.

Ne feledjük, hogy a magyar amerikai futball játékosai „amatőrök”. Azaz ők fizetnek azért, ha játszani akarnak: meg kell venni/bérelni kell a felszerelést, havi, vagy éves tagdíjat kell fizetni, a sportorvosi vizsgálat sincs ingyen. Aztán el kell autózni, buszozni az edzésekre, mérkőzésekre egész évben, akkor is, ha az az ország másik végében van. Nekik tehát ez egy költséges szabadidős tevékenység, egy olyan szenvedély, aminek munka, család mellett hódolnak.

Szemben a „profi”, gurulós focit játszó focistákkal, akik a sportból élnek, ezzel kelnek, fekszenek, de mégsem érzik magukénak. Ha rajtam múlna, kötelezővé tenném az NB I-ben és NB II-ben játszó valamennyi focistának, hogy vegyen részt egy amerikai futball edzésen, nézzen meg egy mérkőzést a kispadról, testközelből. Rájuk férne, hogy valami olyat lássanak amatőröktől, amivel profi sportolóként talán még nem is találkoztak.

  • A sporttársak valódi tisztelete.
  • A játék végtelen szeretete, alázatos hozzá állás.
  • Az elszántság, a szűnni nem akaró győzni akarás.
  • A tisztességes küzdelem, a fair, sportszerű játék.
  • A mindenkor fergeteges hangulat a lelátón.

A szukolói csoportokról, a „félelmetes B-középről” nem is beszélve… nekik is bőven lenne mit tanulni! Lehet a játékot élvezve, rendbontás, balhé nélkül, a másik fél megalázása nélkül is szurkolni.

Egy szó, mint száz, engem rabul ejtett a játék, bárcsak több időt szentelhetnék neki… Itt, Észak-Amerikában pedig teljesen más a sport kultúra, a sporthoz való hozzá állás, mint Magyarországon.

Egy-egy mérkőzés egy különálló program, akár családdal, akár barátokkal, kollégákkal látogatnak ki az emberek a kedvenc csapatuk meccsére. A különböző csapatok szurkolói egymás mellett ülnek a lelátón, a meccs után együtt eszik a hot-dogot, hamburgert a gyorsétteremben. Tudnak örülni a másik sikerének, őszintén, szívből.

A stadion nem „csak egy stadion”, hanem egy szabadidőközpont is egyben. Éttermekkel, edzőteremmel, játszóházzal a gyerekeknek, sportszer áruházzal, stb. Még az egyetemi csapatoknak is 80-100.000 fős stadionjaik vannak… És nem is a nézőszám a lényeg, hiszen még az egyetemi meccsek is mennek a kábeltv-ben, hanem a közönség lelkesedése és a teltházas mérkőzések hétről-hétre. Itt egy remek cikk a témában. Érdemes elolvasni.

Mi, magyarok már az 1960-as években űztük ezt a sportot. Persze nem hazánkban, hanem az Egyesült Államokban. Mondhatnám azt is akár, hogy az amerikai focinak már több, mint fél évszázados öröksége van a magyarok számára. Kezdve a felsorolást a Gogolák testvérekkel, Károllyal és Péterrel. (A név valószínűleg a Bérgyilkos a szomszédom c. dulógia miatt lehet ismerős.) Továbbá Joe NamathLarry Csonka, valamint Bernie Kosar, Louis Roy Groza, George S. Halas, Don Shula, Joe Theismann, Thatcher Szalay és Andy Farkas. És a legifjabb generáció: Meskó Zoli és Tóth Csaba. (Elnézést kérek, ha kifelejtettem volna valakit.)

magyar amerikai futball válogatott

Az amerikai futballnak egy olyan egyedi szellemisége, lenyűgöző hangulata van, amíről oldalakat írhatnék. Még otthon, a következő mérkőzésre készülve, majd a pálya szélén állva élhető át ez igazán. Szavakkal átadni ezt az érzést nagyjából lehetetlen. Sokkal egyszerűbb megérteni ezt, ha személyesen végig szurkolod a következő amerikai foci mérkőzést, vagy belevágsz ebbe az egyre népszerűbb sportba és meglátogatsz egy edzést. Vagy jelentkezel játékvezető képzésre.

Addig is, ha teljesen új számodra ez a sportág, itt ismerheted meg az alapokat. A mérkőzésekről, a hazai bajnokságokról pedig az egyes csapatok weboldalai mellett a Magyar Amerikai Futball Szövetség honlapján és Facebook page-en tudsz informálódni a legfrissebbekről!

A válogatott mérkőzés 2,5 órás közvetítése
megtekinthető a MAFSZ YouTube oldalán.

 

magyar amerikai futball válogatott

És most, a jól megérdemelt vastaps mellett, jó hangosan szóljon a csaptnak a:

SZÉP VOLT FIÚK!

SZÉP VOLT FIÚK!

SZÉP VOLT FIÚK!

 

 

Linkek a tudósításokról (a teljesség igénye nélkül):

  • A Nemzeti Sport 7, azaz hét soros beszámolója! Ööö, hét sor? Tényleg csak ennyire futotta? Ez vonatkozik a 24.hu-ra is. Őket már be se linkelem.
  • Az index.hu ennél is rövidebbre vette. Ők 6 sort bírtak összehozni. Remek.
  • Az origo.hu–n nem találtam hírt a meccsről. Ahogyan a hirado.hu-n sem. Vajon miért?
  • A pozsonyi Újszó 5 sorban emlti a mérkőzést.
  • Bulvár létére azonban a Blikk elismerésre méltó kis írást közölt le! 🙂 Jár a buksi simi.

+1: a Wikipédia szócikkek

A fotók a MAFSZ Facebook oldaláról származnak.


Tags: mafsz magyar amerikai futball foci válogatott győzelem Alfahír

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 3. Rész

Folytatjuk “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunkat. Az első részben a sebességkorlátozást vettük szemügyre, a másodikban pedig a vadveszéllyel foglalkoztunk. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

Azt mondják, hogy az USA-ban (és Kanadában) Európához képest minden nagyobb. Az autók, az utak, a távolságok… És nincs ez másképp az országutak fáradthatatlan vándoraival, a kamionokkal sem.

Míg az Európai Unióban jellemzően 40 tonna a megengedett összsúlya egy nyergesvontatónak, addig Észak-Amerikában minden különösebb engedély, vagy „túlméretes” jelzés nélkül futnak az utakon 46, vagy 63,5 tonnás jármű szerelvények is. Mindeközben egy nagyobb személyautó csak 2-2,5 tonna. Jól érzékelhető a különbség a két kategória között.

egy teljesen hétköznapi látvány:
két tréler (angolul: „superb”, vagy „b-train”),
30 kerék és több, mint 60 tonna összsúly

 

Elengedhetetlen tehát, hogy a KRESZ ne foglalkozzon külön a kamionokkal! A kereskedelmi járművek ellenőrzését a rendőrség és a Közlekedési Minisztérium tisztjei végzik.

a „turnpike double” jármű szerelvény: a 2 futóval több, mint 36m hosszú, autópályán legálisan megfutják a 100km/h-t

 

Sok helyen találkozni tengelyterhelést mérő és műszaki ellenőrző állomásokkal (angolul röviden: scale) az utak mentén. A naponta akár 1000-1100 km-t megtevő kamionok egy-egy útvonalon akár 3-4 ellenőrző ponton is áthaladnak.

Ilyen, vagy ehhez nagyban hasonlító tábla jelzi az 5500kg-nál nehezebb teherautók számára, hogy 2km múlva ellenőrző állomás következik. Hozzávetőlegesen 1000m-300m közötti távolságra a bejárat előtt sárga lámpa villogása jelzi, ha nyitva a mérleg és ki kell menniük ellenőrzésre.

Kamloops (BC) városban kettő az egyben helyzet áll fent: nem csak mérlegelő állomás, hanem fékellenőrzés is van ugyanott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy egy komolyabb lejtő következik az úton, s mielőtt a kamionok leereszkednének ezen, ellenőrizniük kell a kerekeket és a fékek hőmérsékletét, valamint tanácsos feltölteniük a kamion sűrtett levegő tartályait.

Itt egy 2km hosszú, 6%-os lejtő következik. A Sziklás-hegységben több helyen is van 19-21km hosszúságú, egyes helyein 11%-os lejtő is. (Akkor 11%-os a lejtő, ha 1km alatt 110méter a szintkülönbség.)

Mind a mai napig legtöbb észak-amerikai kamion és a trélerek, pótkocsik dobfékekkel és légfék-rendszerrel vannak felszerelve. Miért fontos ezt tudni?

A dobfékek jelentősen veszítenek hatékonyságukból, ha túlhevülnek. Azaz a padlóig taposott fékpedál esetében sem lassul jelentősen a jármű. Ezt elkerülendő használnak a sofőrök lejtmenetben motorféket és alacsony sebességi fokozatotA fékrendszer működése nem hidraulikus (fékolaj), hanem sűrített levegővel történik. Ennek hiányában a parkolófékek azonnal blokkolják valamennyi kereket, teljesen mindegy, hogy a kamion éppen hol jár. Hogy a sofőr ezt elkerülhesse, a légnyomásnak a tartályban 60psi, azaz 4,1bar felett kell lennie.

A fentiek ismeretében érthető, hogy a fékeket, kerekeket, és a levegőnyomást időnként ellenőrizni kell a hegyi utakon.

És mi történik akkor, ha valami oknál fogva nem tud lassítani, vagy megállni a lejtőn a kamion? Baj. NAGY BAJ!

Mit lehet tenni ilyenkor? Higgadtnak maradni és bízni a szerencsében. A hosszú lejtőkön egy, vagy több „menekülő út” (angolul: „runaway  truck lane”, vagy „runaway lane”) áll rendelkezésére azon kamionosok számára, akik úgy érzik, komoly bajban vannak, és járművük nem azt teszi, amit ők akarnak.

Természetesen ezeket is már jó előre táblákkal jelzik az útpálya mellett és felett is. Maga a menekülő út a főútról nyílik, amelynek felülete laza, sóderes, a végén egy meredekebb emelkedővel. A bejáratot 2 tábla jelzi, ezek közé kell irányítani a bajba került kamiont anélkül, hogy magában, vagy más járműben kárt tenne.

 

A lakott települések határában egy kedves üzenettel kérik meg a kamionok sofőrjeit, hogy a(z egyes típusok esetében nagyon hangos) motorfék használatát mellőzni szíveskedjenek. Itt egy példa a nagyon hangosra, a 20. mp-től tessék hallgatózni. És itt egy másik. Igen-igen, az a hangos üvöltés lesz az. Ugye te sem szívesen ébrednél hajnalok hajnalán egy ilyen hangra?

 

 

És ha Kanada, akkor nem maradhatnak ki az erdőkből a fafeldolgozóba farönköket szállító kamionok sem. Bár ezek a táblák inkább a többi közlekedő figyelmeztetésére szolgálnak.

 

Vagy csak egy könnyen értelmezhető ábra, vagy egy pár soros tájékoztatás az út mentén.

A hosszú rönkök átnyúlhatnak a te sávodba. Előzni tilos!

 

A kanadai tél hosszabb, hidegebb és sokkal havasabb, mint Magyarországon. Éppen ezért a hegyvidéki utakon kötelező hóláncot tartani a teherautókban, kamionokban és szükség esetén felszerelni azokat.

Egy figyelmeztető tábla Brit-Kolumbiából a 27 tonna összsúlynál nehezebb járművek számára. A dátum nem vicc: októbertól áprilisig várható, hogy a hegyekben nagyobb mennyiségű hó hullik pár óra leforgása alatt.

 

figyelem, balról friss kávé érkezik

 

Sorozatunk következő, befejező részében az eddigiekből kimaradt, de hasonlóan érdekes táblák kerülnek terítékre.

Az iPhone 8, iPhone 8 Plus és az iPhone X

A napokban az Apple bemutatott 3 új telefont, melyek az iPhone 8, iPhone 8 Plus és az iPhone X névre hallgatnak.

A mai bejegyzés előzményül is szolgál egy, a következő napokban megjelenő írásunkhoz. Ebben azt fogjuk taglalni, hogy vajon miért nem képes egy $3-4000-os komoly DSLR kamera felvenni 4K videót 60 képkocka/másodperccel, amikor egy $1300-os telefon ezt könnyedén megteszi.

Ma viszont foglaljuk össze röviden, hogy mit mutattak be és vajon megéri-e az iPhone X (ejtsd: 10, nem X) az árát?

A két típus (itt most tekintsünk el attól, hogy született egy 8, egy 8 Plus és egy X, a 8 és  Plus most egy kalap alá lesz véve, ha tetszik, ha nem 😀 bocs) nagyon sok ponton hasonló és különböző egyszerre. Csak attól függ, hogy honnan közelítünk.

A legszembetűnőbb különbség a kijelző, így nem kezdhetjük máshol mi sem.

  • iPhone X5.8-inch 18.5:9 True Tone OLED, 2436 x 1125 pixels (458 ppi), 82.9% kijelző-test arány
  • iPhone 84.7-inch 16:9 True Tone LCD, 1334 x 750 pixels (326 ppi), 65.6% kijelző-test arány
  • Kontraszt arány: 1,000,000:1 (OLED) vs 1,400:1 (TT LCD)

Azontúl, hogy látványos a változás, maga az OLED-re váltás önmagában is érdekes. Az OLED-nek nem csak előnyei vannak az Apple által korábban használt LCD-ivel szemben, mint azt sokan állítják. Azért van ez, mert ez nem egy átlagos LCD panel volt eddig.

Lehet, hogy az OLED sokak számára szebb színeket és objektíven jobb kontrasztot produkál az LCD-nél, (ez ízlés kérdése, mert nekem pl túl szaturált a képük) de ez még nem lenne elég a váltásra. Az Apple zseniálisan kalibrált state-of-the-art LCD-ket használ, ami hibátlan minőséget hoz. Elnézve a Samsung telefonok és az iPhone-ok akksi idejét, az OLED-ek kisebb fogyasztása sem hozna nagy változást. Az OLED ráadásul drágább is az LCD-nél, persze az Apple árrésével a váltás pont beleférne.

A váltás igazi okát viszont máshol kell keresnünk. Az eltérő technológia miatt az OLED kijelzők vékonyabbak és (jobban) hajlíthatók az LCD-nél. Ez a két tényező pedig már komoly érv amellett, hogy az új iPhone-okba is ez a technológia kerüljön.

Design (iPhone 8 , iPhone X , iPhone 8 Plus)

Úgy tűnhet a kijelző méretét nézve ( 4.7″ vagy 5.5″ a Plus esetén vs 5.8″ a X-es), hogy az új „nagy” testvér egy óriás lehet, de egyáltalán nem erről van szó.

  • iPhone X – 143.6 x 70.9 x 7.7 mm (5.65 x 2.79 x 0.30 in) and 174g (6.14 oz)
  • iPhone 8 – 138.4 x 67.3 x 7.3 mm (5.45 x 2.65 x 0.29 in) and 148g (5.22 oz)

Hatalmas kijelzőt kapunk egy, az i8-nál nagyobb, de az i8Plus-nál kisebb testben. Ez elég szép és ügyes megoldás.

Hasonlóságok

Mindkét modell remek minőségű üvegből és aluminiumból épül fel, amit IP67-es (max 1 méteres esés, max 30 perc víz alatt, régen ezért ölni tudtunk volna) vízállósággal ötvöztek . Az üveg hátlap elérhetővé tette végre a vezeték nélküli töltést mindkét modellnél.

Teljesítmény (hasonlóságok 2)

Itt sem fogunk sok különbséget találni

  • iPhone X and iPhone 8Apple A11 ‘Bionic’ chipset: 6 Magos Processzor, 6 Magos GPU (grafikus chip), M11 motion (mozgás) co-processor, 3GB Ram (iPhone X), 2GB RAM (iPhone 8). A memória mérete soha nem számít egy iPhonenál. Ha van 2GB, minden meg van oldva, mert rettentően jó a memóriakezelés az iOS-ben (operációs rendszer). Valamint a 8-ban kisebb a kijelző és csak szimpla kamera van, így ebből az extra GB-ból semmit sem veszünk majd észre.

Ahogy érkeznek az első tesztek nagyon úgy tűnik, hogy ismét az iPhone lesz a legerősebb telefon a piacon, ha nyers erőt nézünk. Ha pedig gördülékenységet, sajnos itt van nekem mindig a legnagyobb problémám az Android telefonokkal. Egy 3-4 éves iPhone sem tud úgy felbosszantani, mint egy random Droid.

iPhone X szenzorai

Kamera és érzékelők

Touch ID helyett kaptunk egy arc felismerést? Hallom, ahogy a Samsung használók hangosan harsogják, hogy ilyen már évek óta van, mi ezen az újdonság? Az, ami minden esetben. A Samsung megoldása korán jön, újdonság, csak megbízhatatlan és hibáktól hemzseg. Míg az iPhone esetében nagyon úgy tűnik, hogy nem csapjuk majd be egy fotóval, nem fog gondot okozni a sötét, vagy egy új frizura, esetleg egy sapka. Itt egy 3D térkép készül rólunk (az arcunkról) amelyet a rettenetes erővel bíró processzor (erősebb, mint az Apple aktuális 13″-os laptopja), a szenzor erdő és a kifinomult szoftver együtt dolgoz fel és tesz biztonságossá (legalábbis ez a mondás, nem nagyon láttuk még élőben, de ki fogom próbálni, amint lehet és meg is írom nektek).

A készülékek hátán találunk 1, vagy 2 darab 12 Mpixeles kamerát. Ha 2 van (Plus és X) akkor tudunk zoomolni valamint vanPortrait Mode ami nagyon szép eredményeket hoz, az optikai stabailizálásról nem is beszélve (bemozdulás, mosódás ellen). Az első kamerák is teljesen megegyeznek abban, hogy f2.2 aperture-rel és 7 Mpixellel vannak felvértezve. A trükk akkor jön mikor a X beveti a szenzorait is a játékba. Ekkor a letapogatásnak, a környezet elemzésének és super erős processzornak köszönhetően ismét tudunk selfie-zni Portrait Modban, majd beállíthatjuk akár a megvilágítást is.

iPhone x

Ez nagyon dramatikus hatást tud elérni egyes képek esetében, így fotózni vágyóknak bizony komoly pont, amit érdemes megvizsgálni. Azt nem is említve, hogy 4K videó, stabilizálva 60fps-el. Ezt a legtöbb komoly tükör reflexes Nikon, Canon is csak irigykedve nézi.

iPhone x Portré mód

Mi a bajom akkor?

Mert van bajom az új X-el, nem is egy. Az első problémám az ára. 1300CAD (a korábbi telefonok mind 1000 alatt voltak) az nagyon sok pénz, főleg egy telefonért. Ne értsetek félre, pontosan látom a rengeteg technológiát és azt is, hogy milyen potenciál van ebben a készülékben. Még szépnek is találom a telefont. Látom, hogy ez egy nagyon komoly kamera „rendszer”, egy durva házban, remek, színhelyes kijelzővel. Látom, de akkor is rettenetes pénz, így mondtam is a feleségemnek, hogy ebbe a lakásba egyenlőre ilyen telefon nem jön be az biztos.

A második problémám az, hogy elveszítettük a Touch ID-t (ujjlenyomat olvasó), ami nagy kedvencem volt eddig. Imádom a mostani telefonomban, mert nagyon gyors, 99%-ban működik és ezért nagyon kényelmes és egyértelmű, hogy használni akarom. Én ezt nem szívesen adom oda még egy ilyen szofisztikált arc térképért sem. Vagy főleg ezért nem? Nem tartom olyan kényelmesnek, nem tartom olyan biztonságosnak és nem láttam még, hogy ez mennyire lesz gördülékeny és természetes.

Lepjenek meg és szeressem, de egyenlőre ez nekem pont olyan probléma, mint anno a jack dugó volt. Ezért van a mai napig iPhone 6S-em.


Tags: iPhone 8 iPhone 8 Plus és az iPhone X

A Folyékony Arany És Készítői

A folyékony arany jelen esetben nem más, mint maga a MÉZ. Amelyet a Magyarországon is honos mézelő méh (és nem háziméh!) állít elő. Az emberiség egyetlen olyan természetes tápláléka, amelyet rovarok készítenek már évezredek óta.

A méz a cukorrépa termelés és a nádcukor importja előtt a háztartásban maga AZ édesítőszer volt. De még mai napig is sok recept alapanyaga. És velem együtt sokan gondolják úgy, hogy pl. a mákostészta, vagy a teánk cukor helyett mézzel édesítve nagyon-nagyon finom!

És mire használták, használják még? A népi gyógyászatban is helye volt és van a mai napig, mivel több területen is egészségmegőrző és egészségjavító tulajdonságokkal rendelkezik. Külsőleg és belsőleg egyaránt felhasználható, amennyiben szeretnénk természetes módon törődni egészségünkkel.

 

Na, de kik is készítik ezt a finom csemegét/orvosságot nekünk?

A mézelő méh már évezredek óta velünk van, az egyik legelterjedtebb faj a világon. A vele és a mézbegyűjtéssel kapcsolatos első történelmi emlékeink Kr. e. 7. évezredből valók.

A mézelő méhek növényi nektárból, vagy élő növényi nedvekből állítják elő a mézet. Miután a méhek szipókájukkal bekebelezték a növényi nektárt, a kaptárba szállítják. A méhek garatmirigyének váladéka többféle enzimet, savakat, fehérjéket tartalmaz, ezeket a nektárhoz keverve vegyileg átalakítják azt.

A lassan mézzé alakuló nektárkeverékből el kell párologtaniuk a vizet. Ez a következő lépés a folyamatban.  A kaptáron belül a méhek a mézet szétkenik és szárnyaikkal erőteljesen legyezve elpárologtatják a felesleges nedvességet.

A végső művelet pedig a raktározás. Betöltik a megfelelő sűrűségű mézet (kb. 18%-os víztartalom) a sejtekbe, amelyekre viaszból fedőréteget készítenek. Így érlelik meg benne a mézet. A sejteket légmentesen tömörítik le, ennek és a magas cukortartalomnak köszönhetően az elkészült méz nem romlik meg.

Ha a méhész túl korán veszi el a mézet, akkor az túl híg lesz és az üvegekben történő tároláskor, az elkövetkezendő hónapok során akár meg is erjedhet, vagy meg is romolhat. Ha azonban túl későn veszik el a mézet, akkor a méz már besűrűsödhet annyira, hogy nehéz lesz kipórgetni és nem adja azt a minőséget, amely értékesíthetővé teszi. Ebben az esetben az ilyen „túlérett” méz a méhek téli tápláléka lesz.

A gondosan kezelt, higiénikus körülmények között „betakarított” méz szobahőmérsékleten, vagy hűvösebb környezetben tárolva gyakorlatilag különösebb minőségromlás nélkül nem romlik meg, szavatossága nem jár le. Állaga, íze változik az évek alatt, de továbbra is ehető marad. Az Egyiptomban dolgozó régészek több alkalommal is találtak a mumifikált tetemek mellett mézet eltárolva. Ezek – elmondásuk alapján – fogyasztásra tökéletesen alkalmasak voltak.

Az ókorban a mézet az istenek eledelének, az örök ifjúság forrásának tartották. Akkor még természetesen nem méhészkedett senki sem, a természetben vadon élő mézelő méhektől vették el a mézet. Az 1300-as években említhető először a mai értelemben vett méhtartás. A modern méhészet azonban, a „mezőgazdasági méztermelés”, szabályzott és ellenőrzött körülmények között csak az 1800-as években indult el.

Mivel a méz a maga természetes állapotában, vagy üvegezve is tartalmazhat különféle „szennyeződéseket”, ezért nem javallott 1 évnél fiatalabb gyermeknek adni. Bár az elmúlt 25 év során csak egy megbetegedést rögzítettek, amely 1 évnél fiatalabb gyermeket érintett, azt is Németországban. Az azt kiváltó ok nem maga a méz volt, hanem annak nem megfelelő kezelése a palackozást megelőzően. Így maradhatott benne a kelleténél több, allergiás reakciót kiváltó virágpor.

A propolisz egy ragacsos, gyantás anyag. Főleg nyárfafélék rügyeiből, vagy egyéb növényi nedvekből származik. Ezt a dolgozók a kaptár védelme érdekében, az esetlegesen bejutni szándékozó baktériumok és más kórokozók ellen hasznosítják. Továbbá fertőtlenítő, ragasztó, tartósító céllal is felhasználják.

 

Van pár érdekesség a méhekkel kapcsolatban, amit érdemes tudni.

Például, hogy valóban szorgosak-e? A dolgozók a virágpor, vagy a nektár begyűjtésre csak napi 4-5 alkalommal repülnek ki a kaptárból. A herék meg szinte alig csinálnak valamit egész életük során… Azt a valamit is csak egyszer. A kaptár körüli hatalmas nyüzsgés annak tudható be, hogy egy-egy méhcsalád akár több tízezer tagú is lehet.

A téli hónapokban több tízezer méh lakja tehát a kaptárokat. Az anyaméh (akit csak az angol nyelv hív királynőnek) van a kaptár közepén. Őt veszik körül a dolgozók (nőstények). A heréket, azaz a hímeket, akik nem vesznek részt a megtermékenyítésen kívül semmiféle munkában, a tél közeledtével a dolgozók elüldözik a kaptárból.

A dolgozó méhek egymás hegyén-hátán másznak, verdesnek szárnyaikkal, hogy melegen tartsák a kaptárt. Míg a boly külső felén 0 fok is lehet, addig az anya +25 fokos meleget élvezhet a kaptár legmélyén. A méhek váltásban dolgoznak a „fűtésen”, a kívül lévők leváltásra kerülnek egy bizonyos idő után, hogy a kaptár belsőbb részein felmelegedhessenek.

Nyáron pedig hűteni tudják a kaptárt. Egy helyben állva „repülnek”, azaz nagyon erőteljesen verdesve szárnyaikkal áramoltatják a levegőt, így szellőztetik a kaptárokat.

A Föld északi részein, ahol nyaranta fehér éjszakák vannak (alig bukik a Nap a látóhatár alá, már kel is fel), a kaptár 0-24-ben dolgozik.

De meddig élnek a méhek? A dolgozó méhek: sokuknak csak pár nap adatik meg, hogy gyönyörködhessenek egy virágzó akácosban… Nem csak a természetes „elhasználódás”, hanem a növényvédő szerek túlzott használata, valamint természetes ellenségeik (madarak, darazsak) is tizedelik őket. Legtöbbjük azonban ennél szerencsésebb. A születés időpontjához mérten 4-6 hétig (virágzáskor, azaz tavasz vége/nyár eleje), vagy 5-6 hónapig (nyár vége, ősz eleje) élhet.

A herék, azaz a hímek 3-5 hónapig élnek, ők termékenyítik meg az anyát. Aki naponta akár 2000 (kétezer!) petét is lerakhat. Mindezt úgy, hogy életében csak egyszer párzik, akkor viszont sok herével. Az anyaméh 4-5 évig is eléldegélhet a kaptárban. De a peterakás intenzitásának csökkenésével általában 2 évente lecserélésre kerülnek a méhészetekben.

A mézelő méh jámbor, szelíd állat. Ezért kérlek, TE SE BÁNTSD ŐT! Mivel igen okos, ezért tisztában van vele, hogy amennyiben fullánkját beledöfi valakibe, azonnal vége az életének! A darázzsal ellentétben a méhek csak egy alkalommal alkalmasak ilyen drasztikus módszerrel megvédeni magukat. Mert fullánkjukat csak védekezésre, soha nem támadásra használják.

Észak-Amerikába az európai telepesek vitték az első mézelő méhcsaládokat és a méhészet tudományát. A korábban itt élő fajok nem gyűjtöttek mézet.

Vajon mi lesz 4 évvel azután, ha eltűntek a méhek? A hírekkel ellentétben ennek megtörténte után nem 4 éve lenne az emberiségnek előbb lassan éhen, majd ennél valamivel gyorsabban kihalni, hanem egy picivel több. De azért nem évtizedek… Azt tudni kell, hogy a növények és gyümölcsök több, mint 80%-ának a méhekre van szüksége a beporzáshoz, tehát ahhoz, hogy termést hozzanak. Amellyel aztán magunkat és haszonállatainkat etethetjük. Könnyen elképzelhető, mi történne akkor, ha nem lenne senki, aki több milliárdnyi növényt beporozhatna. Más rovarok is szállítanak virágport persze, de ebben mégis a méhek a legjobbak, az evolúció során ők az egyetlen faj, akik ebbe az irányba fejlődtek.

Méz. Méz. MÉZ!

Azt már tudjuk, hogy ez az egyetlen olyan élelmiszerünk, amelyet rovarok készítenek. A pörgetést követően gyakorlatilag azonnal fogyasztható. És a későbbiekben sem kell hozzáadni semmit! Sem tartosítószert, színezéket, ízesítőszert, cukrot, térfogatnövelő szert, esetleg valamilyen E-betűs adalékot. Úgy, ahogyan a méhek „megtermelték”, a méz készen van.

 

Hazai vonatkozások

Azt tudtátok, hogy a magyar akácfa és a magyar akácméz egyaránt Hungarikum?!

Magyarországon javasolt az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) dombornyomott üvegeiben és a zárjegyükkel ellátott, 100%-ban magyar termelői mézek vásárlása és fogyasztása. Miért?

Mert ezzel a vásárlók egy nagyon régi és nagyon nemes szakmát támogatnak, magyar őstermelők, magyar kezek munkáját ismerik el. Mindamellett, hogy garantáltan természetes eredetű, tökéletes minőségű, egészséges mézet fogyaszthatnak.

A magyar termelői méz, a méztermelők és a termelés valamennyi fázisa – az EU-ban egyedülálló módon – alaposan és rendszeresen ellenőrzött. Ellenben a világ bármelyik más tájáról származó, ipari körülmények között előállított mézekkel, amelyek minősége megkérdőjelezhető. Lásd import mézek cimkéje: „Készült EU és nem EU országok mézeiből”. A Magyarországon előállított termelői mézek kiemelkedő minőséget garantálnak minden alkalommal. A szakmai alázat és a hagyományok (a méhészet sokszor öröklődik családon belül apáról fiúra/lányra) nem engednek meg kevesebbet. S higgyétek el nekünk, a termelői magyar méznél nincs finomabb!

A közeledben élő és dolgozó termelők megbízható beszerzési forrásaitok lehetnek mézes ügyekben. Mindazonáltal első kézből tájékozódhattok, amennyiben kérdésetek van, akár a méhészkedésről, akár a mézről. Például tudtátok, hogy az Egyesült Államokban pár éve divat lett hobbi-méhészkedni? Már nem csak sört készítenek otthon a konyhában egy házi sörfőző készülékkel, hanem mézet is. Akár a felhőkarcolók tetején, a Central Park (New York, USA) szomszédságában.
Aztán meg ki tudja? Lehet, hogy egyszer még te magad is kedvet kapsz saját mézet készíteni.

— o — — o — — o — — o — — o — — o — — o —

A cikk elkészítését Bross Péterrel, az OMME elnökével a közelmúltban készült interjú inspirálta, amely megtalálható az Interneten. Direkt linket szándékosan nem közlünk. Bízunk Hallgatóink kíváncsiságában és érdeklődésében, azaz hogy ti magatok álltok neki megkeresni a szóban forgó online interjút.
Higgyétek el, megéri.

A magyar mezőgazdaság egyik kevésbé ismert és elismert büszkeségére, a méheszetekre, a mézre és a rendszeres mézfogyasztásra szerettük volna felhívni figyelmeteket!  Cikkünkkel a magyar méhészek évszázados kemény munkája és mindennapos erőfeszítése előtt kívántunk tisztelegni. Blogbejegyzésünk tehát mindennemű anyagi
ellentételezés nélkül került leközlésre.