KB035 – Csak Kritikusan

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 35. epizódjában kritikusan állunk hozzá a COVID-19 koronavírus-járványhoz, meg a kamu Facebook profilokhoz. az álhíreket létre hozó és terjesztő weboldalakhoz és az Apple mobil operációs rendszerének 13. kiadásához. De mindezek előtt nagyon, de tényleg nagyon örülünk a Hallgatók által küldött leveleknek, benne a sok kérdéseknek – amelyeket nem hagytunk válaszok nélkül -, és természetesen köszönjük a kedves szavakat is!
(nyitófotó: wal_172619 / Pixabay)

 

Adás napló.

FIGYELEM! Új link az adás naplóban! Az eddigi leginformatívabb COVID-19 koronavírussal kapcsolatban, adatokkal, térképpel, rendszeresen frissítve!

„KB035 – Csak Kritikusan” bővebben

Nem Kell Neked Tintasugár!

Van annak talán már 15 éve is, hogy a tintasugaras nyomtatók pénztárcabarát árat értek el és – a számítógépet/laptopot és az internetmodemet követően – egyre több háztartás egészült ki egy tintasugaras nyomtatóval. Így aztán már nem kellett fénymásoló szalonba, vagy internet-kávézóba járni, ha ki akartuk nyomtatni az önéletrajzunkat, egy iskolai beadandót, egy szerződést, esetleg egy tuti receptet az egyik weboldalról. De! Egy ideje úgy gondolom, hogy a tintasugaras nyomtatóknak leálldozott és hozzájuk képest már nagyon jó áron megvásárolhatók a lézernyomtatók (és tartozékaik), ezért nincs és nem is lesz többet szükséged tintasugaras nyomtatóra.
(nyitókép: hp.com)

 

hp_ink_cartridge_564_black_xlÖt darab tintapatron? Miért?

Nem csak az a lényeges szempont, hogy egy tintasugaras nyomtatóhoz képest a lézernyomtató gyártótól és modelltől függően azonos, vagy közel azonos árban kapható, hanem – mivel hosszabb távon szándékozunk használni az eszközt -, számolunk kell a fenntartás költségeivel is.

Jellemzően egy tintapatron olcsóbb árcimkével rendelkezik, mint egy lézernyomtatóba való tonerkazetta – de ez sem igaz minden esetben! Megeshet, hogy egy nagyobb kapacitású tonerkazetta olcsóbb, mint egy fotónyomtatáshoz ajánlott tintapatron. Első ránézésre az egyik tintapatron olyan, mint a másik, de a lényeg belül van: nem mindegy ugyanis, hogy hány mililiter festéket tartalmaz egy-egy patron és hogy abból végül mennyi kerül a papírra?

Ahogy a példa is mutatja, a legtöbb esetben nem elég 1 darab tintapatron a tintasugaras nyomtatókba, hanem kell legalább kettő (egy fekete, egy pedig amely a 3 alapszínt tartalmazza – cián, magenta, sárga), de inkább négy tintapatron (fekete, plusz a 3 alapszín önálló kiszerelésben), amelyeket egyesével kell megvenni és a sok kicsi sokra megy alapon máris többet költöttünk tintapatronra, mint az 1 darab tonerkazettára.

„Nem Kell Neked Tintasugár!” bővebben

55 Éves A Kanadai Zászló

Jó reggelt és boldog születésnapot kívánok azon Kedves Hallgatónknak és Olvasónknak, akik 1965-ben február hónap 15. napján születtek, mert ők együtt ünnepelhetik 55. születésnapjukat Kanada juharleveles zászlójával. Ígéretünkhöz hűen következzen a történelemóra második része.

Az első rész, az „A Kanadai Zászló Megszületése” c. cikkünk ide kattintva olvasható. Ha a kanadai himnuszról szeretnél többet tudni, kattints ide és olvasd el „Canada Day 2019” c. cikkünket.

Bármennyire is meglepő fiatalabb Hallgatóink, Olvasóink számára, Kanada ma használt nemzeti lobogója nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a magyar trikolór. Az új kanadai zászlót 1964. december 15-én anoním módon szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza: 163 db támogató és 87 db ellenző vokssal végül a juharleveles lobogó nyert – s mindez valamikor a kora hajnali órákban történt.

canada_paper_flag_01

447px-Lester_Pearson_1957Kanadának a legszenvedélyesebben új zászlót kereső embere nem volt más, mint az ország 14. miniszterelnöke, az 1957-ben Nobel-békedíjat kapó, Toronto-i születésű Lester B. Pearson (1897. április 23. – 1972. december 27.), akinek nevét 1984-ben a Toronto Nemzetközi Repülőtér is felvette.

De nem volt könnyű dolga! S nem csak azért, mert 5.900 db (le kell írnom betűvel is: ötezer-kilencszáz!) nevezés, azaz zászló terv érkezett be a döntéshozatallal foglalkozó többpárti bizottsághoz, hanem mert a Parlamenten belül és azon kívül, az utca emberénél sem talált mindig hasonlóan lelkes és támogató hangokra.
(fotó forrása: Wikipedia)

„55 Éves A Kanadai Zászló” bővebben

KB034 – Pettyes Adás

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 34. epizódjában egy új(abb) női hanggal egészül ki a Banda. Vendégünk segítségével és szaktudásával a magyar egészségügy zárt ajtai mögé és a gyógyszeripar boszorkánykonyhájába kukkanthattunk be. Ha valaki nem ismerte fel a hangját az első szavai után, akkor eláruljuk, hogy Ő nem más, mint podcast-unk időjárás-előrejelzés felelőse: Petty (ejtsd: Pé, e, dupla tyé), akivel a chatelést követően most (végre) mikrofonok előtt beszélgethettünk a minket érdeklő témákról! Aki a magyar és kanadai egészségügyi tapasztalatainkra kíváncsi, feltétlen kattintson a lejátszás gombra.
(nyitókép: Arek Socha / Pixabay)

 

 

Szolgálati „Jó, ha tudod!” rovat.
Ennek az epizódnak a felvételére még 2019. novemberében került sor.

Adás napló. „KB034 – Pettyes Adás” bővebben

Az Egyesült Királyság Nélküli Unió

Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a brit Konzervatív Párt elnöke véghez vitte mesterterve első lépését: február 1-től az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak. Ennek eléréséhez körül-belül 3,5 évre volt szüksége: 2016. június 23-án volt az a népszavazás, ahol a britek 51.89% / 48.11% eredménnyel az Unióból való távozás mellett tették le a voksukat. Amit eddig láttunk és hallottunk még csak az első felvonás volt, az egyezkedés, az adminisztratív munka és – szerintünk az igazi fejfájás és a kellemetlen meglepetések időszaka – még csak most következik.

 

boris_johnson_uk_brexit_20203 éve még nem akart miniszterelnök lenni, most pedig
ebben a pozícióban teljesítette legnagyobb politikai ígéretét

 

Nem csak a politikusok számára, hanem az angol, az észak-ír, a skót és a Wales-i állampolgárok számára is. Leginkább talán azok érzik mostantól rosszul magukat szülőföldjükön, akik az EU tagjaként szerették volna megtartani az Egyesült Királyságot. De ne feledkezzünk meg azon több ezer, tízezer külföldi munkavállalóról, bevándorlóról sem, akiknek helyzete, státusza még nem rendezett, nem biztosított az Egyesült Királyságban, elképzelhető, hogy rájuk is nehezebb idők várnak majd.

És az egészben talán ez a legrosszabb: a bizonytalanság. Mert, mint írtam, az egyeztetések még csak most kezdődnek és azok pozitív, egyes személyek számára kedvező végkimenetele egyáltalán nem vehető biztosra. Elméletileg december 31-ig, az úgy nevezett „átmeneti időszakban” kellene minden egyes kérdésben megegyezni a két oldalnak egymással: de ahogy azt láthattuk az elmúlt 3,5 évben, nem mentek egyszerűen, azaz gyorsan és hatékonyan az egyes tárgyalások sem az Unióval, sem pedig a Brit Parlamentben a különböző politikusok és politikai pártok között – miért lenne pont mostantól más a helyzet? „Az Egyesült Királyság Nélküli Unió” bővebben