Nem Kell Neked Tintasugár!

Van annak talán már 15 éve is, hogy a tintasugaras nyomtatók pénztárcabarát árat értek el és – a számítógépet/laptopot és az internetmodemet követően – egyre több háztartás egészült ki egy tintasugaras nyomtatóval. Így aztán már nem kellett fénymásoló szalonba, vagy internet-kávézóba járni, ha ki akartuk nyomtatni az önéletrajzunkat, egy iskolai beadandót, egy szerződést, esetleg egy tuti receptet az egyik weboldalról. De! Egy ideje úgy gondolom, hogy a tintasugaras nyomtatóknak leálldozott és hozzájuk képest már nagyon jó áron megvásárolhatók a lézernyomtatók (és tartozékaik), ezért nincs és nem is lesz többet szükséged tintasugaras nyomtatóra.
(nyitókép: hp.com)

 

hp_ink_cartridge_564_black_xlÖt darab tintapatron? Miért?

Nem csak az a lényeges szempont, hogy egy tintasugaras nyomtatóhoz képest a lézernyomtató gyártótól és modelltől függően azonos, vagy közel azonos árban kapható, hanem – mivel hosszabb távon szándékozunk használni az eszközt -, számolunk kell a fenntartás költségeivel is.

Jellemzően egy tintapatron olcsóbb árcimkével rendelkezik, mint egy lézernyomtatóba való tonerkazetta – de ez sem igaz minden esetben! Megeshet, hogy egy nagyobb kapacitású tonerkazetta olcsóbb, mint egy fotónyomtatáshoz ajánlott tintapatron. Első ránézésre az egyik tintapatron olyan, mint a másik, de a lényeg belül van: nem mindegy ugyanis, hogy hány mililiter festéket tartalmaz egy-egy patron és hogy abból végül mennyi kerül a papírra?

Ahogy a példa is mutatja, a legtöbb esetben nem elég 1 darab tintapatron a tintasugaras nyomtatókba, hanem kell legalább kettő (egy fekete, egy pedig amely a 3 alapszínt tartalmazza – cián, magenta, sárga), de inkább négy tintapatron (fekete, plusz a 3 alapszín önálló kiszerelésben), amelyeket egyesével kell megvenni és a sok kicsi sokra megy alapon máris többet költöttünk tintapatronra, mint az 1 darab tonerkazettára.

Igen, tudom, hogy a lézernyomtató továbbra is csak monokróm, de! Hányszor volt olyan, hogy egy fényképen kívül bármit színesben kellett kinyomtatnod? A legtöbb cégnél pedig még ma is csak monokróm lézernyomtatót használnak, nem pedig színest.

 

epson_6x_printer_ink_cartridge

Az Epson kimaxolta? Nem 2 db, nem 4 db, hanem
6 db tintapatron kell egyes nyomtatóikba!

 

A megbízható működés és az elérhető legjobb minőség elérése érdekében a gyártók is azt javasolják, hogy ha a 3 színes festékpatronból (cián, magenta, sárga) az egyikből már kifogyott a festék és a többiben alacsony a festék szint, akkor egyszerre cseréljük ki valamennyit! Mert abban biztosak lehetünk, hogy ha valamelyik színes patronban nincs festék, akkor csak a feketét sem fogjuk tudni használni, azaz hiába akarunk csak a fekete szín használatával pl. egy dokumentumot kinyomtatni, akkor az nem fog sikerülni.

brother_dcp-l2520dw_monochrome_laserBrother DCP-L2520DW monokróm multifunkciós lézernyomtató

 

Következzen egy személyes példa.

Volt egy multifunkciós HP PSC 1510 márkájú multifunkciós tintasugaras nyomtatónk, amelyet aránylag hamar le kellett cserélnünk – erről az alábbiakban még részletesebben is mesélek. Új készülékkel váltottuk le, egy Brother márkájú multifunkciós lézernyomtatóval (DCP-L2520DW), ehhez még 2017. karácsonyakor vásároltuk meg a nagyobb teljesítményű, akár 2.600 oldal(!) kinyomtatására is alkalmas eredeti(!) Brother TN660 tonerkazettát. Ebben a rendelkezésre álló festék mennyiség közel 20%-a még ezekben a napokban is megvan.

hp_ink_catridge_92_93_combo

Azaz a festékport tartalmazó tonerkazetta, amely a nyomtató árának (kb. 140 CAD) kb. a fele – a mai napig 70 CAD pl. az Amazon-on -, több, mint 2 év után még mindig megfelelően működik. Hasonlítsuk ezt össze azzal, hogy a Walmart-ban (ami az egyik legolcsóbb beszerzési forrás számtech tartozékokra), a rövid úton kukában landoltatott HP PSC 1510-hez a kettő-az-egyben gyári HP tintapatron ára 63 CAD, a nyomtatási kapacitása pedig kb. 220 oldal. Mondanom se kell, hogy soha nem jött ki belőle ennyi, talán ha 40-50 oldalra volt jó.

Tehát a két opció még egyszer:

  • megbíthatóan múködő, 2600 oldalnyi nyomtatás 70 CAD-ért lézerrel, vagy
  • megbízhatatlanul működő, 220 oldalnyi nyomtatás 63 CAD-ért tintasugarassal?

Azt hiszem, egyértelmű a válasz. Még akkor is, ha beleszámolom, hogy a Brother-ben egy alkalommal cserélni kellett a dobegységet (fényhenger), amelynek egy kb. 30 CAD-os költsége volt. Mindent összegezve a lézernyomtatóval az így megkapott 0,038 CAD/oldal nyomtatási költség (ez kb. 8 Forint 91 fillér) szerintem több, mint baráti.

 

hp_ink_cartridge_950xl_951xlnem a tinta mennyisége miatt van ott az XL megjelölés

 

A Brother előtt összesen 3 tintasugaras eszközünk volt: 2 db HP és 1 db Canon. Az, hogy volt köztük multifunkciós is, a cikk szempontból mindegy, hiszen eme készülékek fax funkcióját soha nem használtuk, a fénymásolás/lapolvasás (azaz a scan-elés) pedig hibátlanul működött minden alkalommal. A fénymásolásnak, amikor a nyomtató rész is működött és a szkennelésnek sokszor hasznát vettük Kanadában is.

De hiába használtunk HP és Canon gyári tintapatronokat több éven keresztül, sok esetben nem voltunk megelégedve a kapott eredménnyel. Egy-egy alkalommal megpróbálkoztunk az utántöltött tintapatronokkal is, de igazából ez csak arra volt jó, hogy még több negatív tapasztalatot szerezzünk.

printer_inkjet_patrons

Számunkra a végső döntés akkor született meg, amikor egy alkalommal hivatalos dokumentumokat szerettünk volna kinyomtatni és a sorban a legutolsó, ajándékba kapott*, a HP PSC 1510 névre hallgató ipari hulladék, azaz “multifunkciós eszköz” hosszú-hosszú, tehát hooosssssszzúúúúú perceken át csak a nyomtatófejet tisztította. Nem kevés mennyiségű festéket elpazarolva ezzel, mire vééégreee, naaagy nehezeeen kinyomtatott 3 db, azaz három gépelt oldalt. Hármat! Közel 10 perc “szerencsétlenkedés” után ott lehetett a kezünkben a kívánt nyomat. Eme nagyszerű termék specifikációjában pedig az szerepel, hogy: “Print and copy at speeds of up to 20 pages per minute in black and up to 18 pages per minute in colour.” – azaz percenként akár 20, csak fekete színt tartalmazó oldalt is képes kinyomtatni, lemásolni.

Vagy nem.

És a poén nem ez.

hp_inkjet_cartridge_01

Hanem: a második oldal kinyomtatása után jött a felugró ablak, miszerint a színes tintapatronban kevés a festék, cserélni kellene. A rend kevéért: a Word-ből kinyomtatott hivatalos dokumentumban csak és kizárólag 1, azaz egy darab szín volt megtalálható, ez pedig a: fekete volt. Hogy színes képet, logót, rajzot, bármit mikor nyomtattunk utoljára? Fogalmunk nem volt… Éppen ezért, mivel otthon csak dokumentumokat kellett nyomtatnunk feketeszürkében, engem nem is foglalkoztatott, hogy mennyi festék van, vagy nincs a színes patronban: a fekete fog kelleni a jövőben is, abban meg még van.

Persze, a következő nyomtatás alkalmával is lefutott ugyanez a kör a nyomtató részéről fejtisztítással és a tintapatronok festékszintjén történő aggodalmaskodással. Ekkor megelégeltem, hogy nyomtatni nem tudok, a festékre költött pénz viszont azonnal ki van dobva az ablakon, szóval nem volt vita: a tintasugaras nyominak mennie kellett! A helyére még aznap délután beköltözött az azóta is jószolgálatot teljesítő Brother multifunkciós lézernyomtató. Amely csak monokróm, azaz nem nyomtat színesben, csak feketeszürkében, de mindezt gyorsan teszi, ráadásul költséghatékony és még gyors is, kiemelkedően szép nyomatot készít és azt mondtam már, hogy gyors?

 

inkjet_printer_failed

a tintasugaras nyomtatók egyvalamire jók:
a pénzedet és a festéket pazarolni

 

A tintasugaras nyomtatóknál a legnagyobb probléma maga a technológia.

A legtöbb esetben a tintapatron-keret a nyomtatópartonokkal és a nyomtatófej 2 különálló egység a nyomtatón belül. Ideális esetben a tintaparton nyílása, amelyen a tinta a fej irányába távozik nem szokott beszáradni akkor sem, ha a nyomtató hónapokig kikapcsolva áll. Ugyanez sajnos nem mondható el a nyomtatófejről. Amelybe amellett, hogy beszáradhat a festék, még el is koszolódik, azaz a miliméter századrésze méretű aprócska kis nyílások, amelyen át a tinta a papírlapra jut még el is tömődhet a papírról, vagy a szoba levegőjéből odakerülő porral, kosszal.

Ezért a nyomtató bizonyos időközönként igyekszik a nyomtatófejet – a hibátlan nyomtatási eredmény érdekében -, megtisztítani, s ehhez több-kevesebb festéket fel is használ. Azaz nem csak letörli a nyomtatófej külső részét, hanem festéket is keresztül fecskendez rajta, hogy ellenőrizze, nincs-e eltömődve a fúvóka? Számomra ez a “legjobb hír”, hogy a nyomtatóm a drága pénzen megvett festéket pazarolva takarítja ki a fejet.

hp_inkjet_printhead

Abban biztos vagyok, hogy többet nem vásárolok ilyen idejét múlt, gazdaságtalan és pár hónap után rendeltetés szerűen kvázi használhatatlan technológiát! Nem látok olyan szempontot, amely alapján mindez megérné számomra.

hp_print_papersHa családi fotókat akarok színesben kinyomtatni, amelyre amúgy több tintasugaras nyomtató még a megfelelő és elég drága fotópapír használatával sem képes, akkor felkeresek egy erre szakosodott online szolgáltatót és a weboldalukra feltöltött fotóalbumomat pár nap után kiváló minőségben a kezeimben tarthatom. Ilyen szolgáltatás már évek óta elérhető Magyarországon is, magyar nyelven (pl.: Cewe, Sooters, Fotomarket, Onlinefoto, Fotologus, 220foto, Fenykeplabor – csak, hogy a Google találati listájának első oldalát említsem). Fotónyomtatásra való hivatkozással tehát a továbbiakban nem látom semmi létjogosultságát a tintasugaras nyomtatóknak a háztartásokban.

Az alábbi videó arról is szól többek között, hogyan próbál nyerészkedni egy-egy gyártó az olcsón árult tintasugaras nyomtatót használókon a drága kiegészítókkel és tartozékokkal. És ahogy esetemben is, a hangzatos marketing maszlagot követően a várt felhasználói élmény elmaradt. A nyomtatási parancs kiadását követően nem lesz értékelhető produktum, ott marad nekünk egy végtelen ciklusban nyomtatófejet tisztogató és festéket pazarló nyomtató meg az ebből fakadó bosszankodás, hogy ezt a pénzt okosabban is elkölthettük volna.

egy kis kereséssel további hasonlóan informatív és lehangoló
videók találhatók tintasugaras nyomtatókról a YouTube-on

 


 

*  használt dohányzóasztalt vásároltunk apróhirdetés útján, s az adás-vétel után már éppen távozóban voltunk, amikor az eladó utánunk szólt a garázsajtóból, hogy nem kell-e nekünk ez a HP multi-akármi-cucc, mert nála csak a helyet foglalja? Ránézésre abszolút újszerű volt, s mint kiderült, csak pár oldalt nyomtatott vele, mielőtt kitette a lakásból a garázsba. “Neki nem kell, csak a helyet foglalja, vigyük, ha kell”. Mi meg elhoztunk.

Cikkemben nem a HP-t, az Epson-t, vagy a Canon-t akartam ócsárólni, vagy a Brother-t dicsérni és ingyen reklámozni. Ahogyan azt említettem, személyes példámon keresztül szerettem volna bemutatni, hogyan milyen mértékű és mennyiségű negatív tapasztalatot szereztem a tintasugaras nyomtatóknak köszönhetően, illetve azt, hogy mennyire messzemenően elégedett tulajdonosa vagyok a Brother multifunkciós lézernyomtatójának.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

 

55 Éves A Kanadai Zászló

Jó reggelt és boldog születésnapot kívánok azon Kedves Hallgatónknak és Olvasónknak, akik 1955-ben február hónap 15. napján születtek, mert ők együtt ünnepelhetik 55. születésnapjukat Kanada juharleveles zászlójával. Ígéretünkhöz hűen következzen a történelemóra második része.

Az első rész, az “A Kanadai Zászló Megszületése” c. cikkünk ide kattintva olvasható. Ha a kanadai himnuszról szeretnél többet tudni, kattints ide és olvasd el “Canada Day 2019” c. cikkünket.

 

Bármennyire is meglepő fiatalabb Hallgatóink, Olvasóink számára, Kanada ma használt nemzeti lobogója nem tekint vissza olyan tekintélyes múltra, mint például a magyar trikolór. Az új kanadai zászlót 1964. december 15-én anoním módon szavazta meg a Kanadai Parlament Alsóháza: 163 db támogató és 87 db ellenző vokssal végül a juharleveles lobogó nyert – s mindez valamikor a kora hajnali órákban történt.

canada_paper_flag_01

 

447px-Lester_Pearson_1957Kanadának a legszenvedélyesebben új zászlót kereső embere nem volt más, mint az ország 14. miniszterelnöke, az 1957-ben Nobel-békedíjat kapó, Toronto-i születésű Lester B. Pearson (1897. április 23. – 1972. december 27.), akinek nevét 1984-ben a Toronto Nemzetközi Repülőtér is felvette.

De nem volt könnyű dolga! S nem csak azért, mert 5.900 db (le kell írnom betűvel is: ötezer-kilencszáz!) nevezés, azaz zászló terv érkezett be a döntéshozatallal foglalkozó többpárti bizottsághoz, hanem mert a Parlamenten belül és azon kívül, az utca emberénél sem talált mindig hasonlóan lelkes és támogató hangokra.
(fotó forrása: Wikipedia)

 

Pearson egy egyedi, Kanadára jellemző zászlót, egy könnyen és egyértelműen azonosítható nemzeti lobogót szeretett volna az akkoriban használatban levő Piros Lobogó (Red Ensign) helyett. És ahogyan a videóból is látható, eme elképzelését nem mindenki fogadta örömmel, többek között John Diefenbaker sem! Ő volt Kanada 13. miniszterelnöke és jobb szerette volna, ha a már jól ismert és megszokott Piros Lobogó marad a helyén: beszédében, látva és hallva Pearson határozottságát addig merészkedett, hogy már a szabadságot, a szabad döntéshozatal intézményét temette.

 

 

Az új, piros-fehér juharleveles lobogót legelőször 1965. február 15-én, helyi idő szerint déli 12-kor, 21 díszlövés mellett vonták fel, a Kanadai Parlament épülete előtti és annak tornyában.

részlet egy korabeli filmhíradóból

 

A Kanadai Zászló Apukája kitüntető cím bírtokosa John Ross Matheson, a Québec-i származású ügyvéd, bíró, politikus, II. Világháborús veterán, 6 gyermek édesapja volt. 1914-ben született és hosszú, teljes életet élve 96 éves korában hunyt el. Matheson vezette azt a többpárti bizottságot, amely 1964 végén az új kanadai zászlóról döntött.

John Ross Matheson (Nov. 14, 1917 – Dec. 27, 2013)
a juharleveles kanadai zászló előtt 2013. február 13-án

 

Egy bizonyos Calgary-i (Alberta) születésű George Stanley által készített tervek a többihez képest nagyon jó fogadtatásban részesültek a bizottság által. Stanley a Kanadai Királyi Katonai Főiskola (Kingston, Ontario tart.) Művészeti Dékánja volt ekkoriban és az általa 1964. március 23-án benyújtott tervek így néztek ki:

john_matheson_canada_maple_leaf_flag_memo_1964

Stanley számára az ötletet a főiskolájának zászlaja adta, amelynek 2 szélén szintén piros csíkok futnak és a közepén elhelyezkedő fehér sávban megtalálható egy piros színű, 3-ágú juharlevél. A juharlevélnek eredetileg 13 csúcsa volt, de ezt végül heraldikai okok miatt Jacques St-Cyr leegyszerűsítette és lett belőle a ma ismert 11 csúccsal ábrázolt változat.

Ruth_&_George_StanleyGeorge Stanley (1907. júl. 6. – 2002. szept. 13.)
és felesége, Ruth

 

Tehát ez volt George Stanley leírása alapján készült terv:

stanley_design_13_point__maple_leaf_flag

Majd 2 kisebb módosítás, azaz csúcs-eltávolítást követően megszületett a végleges változat:

canada_maple_leaf_flag_(official_pantone)

Az alábbiakban Matheson levele látható és olvasható, amelyet George Stanley-nek küldött  1964. december 15-én pár perccel azután, hogy az általa beküldött zászló terv elfogadásra került.

matheson_original_note_to_stanley_15dec1964“kelt: 1964. dec. 15, 02:00

Kedves George, az általad javasolt zászló
most került jóváhagyásra
az Alsóház által 163/78 arányban.

GRATULÁLOK.
Úgy gondolom, hogy ez egy kiváló zászló,
amely jól szolgálja majd Kanadát.

John Matheson”

 

A kanadai zászló története …

canada_flag_finalists_winner online grafikán …

 

canadian_ensign_and_flags… és egy hivatalos állami kiadványban.

 

flag_50th_anniversary_ofdc
a Canada Post (a kanadai posta) által
az 50. évfordulóra kiadott emlékboríték

 

Köszönöm a figyelmet!

– Lázadó

KB034 – Pettyes Adás

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 34. epizódjában egy új(abb) női hanggal egészül ki a Banda. Vendégünk segítségével és szaktudásával a magyar egészségügy zárt ajtai mögé és a gyógyszeripar boszorkánykonyhájába kukkanthattunk be. Ha valaki nem ismerte fel a hangját az első szavai után, akkor eláruljuk, hogy Ő nem más, mint podcast-unk időjárás-előrejelzés felelőse: Petty (ejtsd: Pé, e, dupla tyé), akivel a chatelést követően most (végre) mikrofonok előtt beszélgethettünk a minket érdeklő témákról! Aki a magyar és kanadai egészségügyi tapasztalatainkra kíváncsi, feltétlen kattintson a lejátszás gombra.
(nyitókép: Arek Socha / Pixabay)

 

 

Szolgálati “Jó, ha tudod!” rovat.
Ennek az epizódnak a felvételére még 2019. novemberében került sor.

Adás napló.

  • Az első bő 30 perc, Petty kutyáival a háttérben, hamar elrepült a
    • különböző patikai, rendelőintézeti, orvosi történeteknek, élményeknek,
    • az időjárás jelentésnek és
    • egy svájci Hallgatónk levélének köszönhetően.

apothecary-437743_1280Vendégünk, Petty, az egészségügyben dolgozik (félig-meddig)
(fotó: Steve BuissinnePixabay)

  • Ezt követően pedig Lázadó mesélt igen részletesen harmadik leány gyermekük születésének körülményeiről és a kanadai (pontosabban Calgary-i (Alberta)) kórházi, egészségügyi rendszerrel kapcsolatos tapasztalatairól.

calgary_alberta_rockyview_general_hospital_01a Rockyview General Hospital Calgary-ban,
háttérben a kanadai Sziklás-hegység

calgary_alberta_rockyview_general_hospital_02Rockyview General Hospital Calgary-ban:
kórház a tóparton

calgary_alberta_rockyview_general_hospital_wall_boardinformációs fali tábla az ággyal szemben
(fotó: Lázadó)

  • Mobiltelefongyártók részesedései az észak-amerikai piacokon:

statcounter_mobile_vendor_market_share_canada_august-2019Kanada, 2019. augusztus

statcounter_mobile_vendor_market_share_usa_august-2019Egyesült Államok, 2019. augusztus

  • Lázadó új, ingyé’ kapott iPhone11 128GB (PRODUCT)RED mobilja:

apple_iphone_11_product_red_unbox

apple_iphone_11_product_red

nokia_3310Nokia 3310

nokia_6250Nokia 6250

nokia_6670Nokia 6670

  • A végén pedig ekéztük egy keveset az iOS 13-t, mert ez megint nem sikerült az Apple-nek! Az operációsrendszer, főleg a billentyűzet működése és a magyar szótár tele van hibákkal, Siri pedig buta lett (maradt?), mint a tök!

apple_iOS_13

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Az Egyesült Királyság Nélküli Unió

Boris Johnson, az Egyesült Királyság miniszterelnöke, a brit Konzervatív Párt elnöke véghez vitte mesterterve első lépését: február 1-től az Egyesült Királyság már nem tagja az Európai Uniónak. Ennek eléréséhez körül-belül 3,5 évre volt szüksége: 2016. június 23-án volt az a népszavazás, ahol a britek 51.89% / 48.11% eredménnyel az Unióból való távozás mellett tették le a voksukat. Amit eddig láttunk és hallottunk még csak az első felvonás volt, az egyezkedés, az adminisztratív munka és – szerintünk az igazi fejfájás és a kellemetlen meglepetések időszaka – még csak most következik.

 

boris_johnson_uk_brexit_20203 éve még nem akart miniszterelnök lenni, most pedig
ebben a pozícióban teljesítette legnagyobb politikai ígéretét

 

Nem csak a politikusok számára, hanem az angol, az észak-ír, a skót és a Wales-i állampolgárok számára is. Leginkább talán azok érzik mostantól rosszul magukat szülőföldjükön, akik az EU tagjaként szerették volna megtartani az Egyesült Királyságot. De ne feledkezzünk meg azon több ezer, tízezer külföldi munkavállalóról, bevándorlóról sem, akiknek helyzete, státusza még nem rendezett, nem biztosított az Egyesült Királyságban, elképzelhető, hogy rájuk is nehezebb idők várnak majd.

És az egészben talán ez a legrosszabb: a bizonytalanság. Mert, mint írtam, az egyeztetések még csak most kezdődnek és azok pozitív, egyes személyek számára kedvező végkimenetele egyáltalán nem vehető biztosra. Elméletileg december 31-ig, az úgy nevezett “átmeneti időszakban” kellene minden egyes kérdésben megegyezni a két oldalnak egymással: de ahogy azt láthattuk az elmúlt 3,5 évben, nem mentek egyszerűen, azaz gyorsan és hatékonyan az egyes tárgyalások sem az Unióval, sem pedig a Brit Parlamentben a különböző politikusok és politikai pártok között – miért lenne pont mostantól más a helyzet?

brexit_map_uk_eu

Mivel minden létező hírcsatornából és hírportálból a BREXIT folyik, ebben a cikkben ennél jobban nem mennék bele a részletekbe, csak az általunk legérdekesebbnek gondolt index.hu-s videós linkelném be, amelyet ide kattintva lehet megtekinteni: csak 4 perc 37 mp és A-tól Z-ig, közérthetően foglalja össze a leglényegesebb tudnivalókat.

brexit_referendum_uk_eu_flags

Ha és amennyiben emlékezetem nem csal és még a kereső algoritmus is jól működik a weboldalunkon, akkor nálunk eddig két alkalommal került szóba podcast-jainkban a BREXIT és az Egyesült Királyság jövője:

 

brexit_uk_cut_out(grafika: theparliamentmagazine.eu)

 

Ha te is az Egyesült Királyságban élszű: kérjük, mondd el nekünk, te hogy látod az eddig történteket? Téged milyen módon és mekkora mértékben érint a BREXIT? Unod már az egész felhajtást (“Legyen már vége!”), vagy épp ellenkezőleg: napi szinten lázasan követed az eseményeket és kialakult véleményed van az egyik, vagy a másik oldal pártján? Esetleg csak kívülállóként próbálod meg értelmezni a kilépés politikai, gazdasági és társadalmi hatásait?

Elérhetőségeink változatlanok és megtalálhatók a Kapcsolat menüpont alatt: írhattok e-mailt, küldhettek hangüzenetet, a Fb Messenger mellett pedig Twitter-en is külhettek üzenetet.

Köszönjük!

 

– Lázadó