Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Sebességtúllépés Ontario-ban

Gyorsan menni egyetlen helyen jó, az pedig a zárt, felügyelt versenypálya. Hogy ne legyen a közutakból az önjelölt sofőröknek ne lehessen versenypályát csinálni, arra például az OPP (Ontario Provincial Police – Ontario Tartományi Rendőrség) vigyáz a nap minden másodpercében. És hogy a jármúvezetők részéről reklamálásra még véletlenül se adódhasson lehetőség, az országutak és autópályák menték táblákon emlékeztetik őket arra, hogy az adott útszakaszon, a megengedett felett, az adott sebességnek mennyi a “jutalma”.

Ontario-ban jártamkor – emlékezetem szerint – nem is láttam civil rendőrautókat az utak mentén és az utakon sem vettem észre egyre sem, csak a hivatásos fekete-fehér festésűek jöttek szembe és mentek el mellettem. Többféle típus is szolgál az OPP-nél: Chevy-k, Ford Interceptor-ok (civilben: Ford Taurus) és Dodge Enforcer-ek (civilben: Dodge Charger) is megtalálhatók a járműveik között.

Ha az autóvezető nem figyel oda és mondjuk valamiért még a tempomatot (német eredetű megnevezés, a Mercedes-Benz alkotta meg a tempo és automat szavakból – angol nyelvterületen cruise control néven ismerik) se használja, akkor előfordulhat, hogy a megengedettnél gyorsabb sebességgel fog közlekedni az utakon.
(kép: Wikipedia)

A félreértések elkerülése végett (“mi előre szóltunk – vitának helye nincs”) egy-egy útszakaszon több alkalommal is kihelyezésre kerültek tájékoztató táblák arról, hogy milyen büntetési tételek kerülnek alkalmazásra adott mértékű sebességtúllépés esetén. Sőt, egy bizonyos esetben nem csak pénzbírságra kell számítani, hanem annál sokkal többre.

Dodge Enforcer

 

Mennyi az annyi?

Hogy jobban el tudjuk helyezni az alábbiakban látható összegeket, jó, ha tudjuk, hogy a Statistics Canada 2017-es adatai alapján egy kanadai család átlagos éves nettó bevétele 59.800 CAD volt, ez valószínúleg pár dollárral emelkedhetett az elmúlt másfél évben. Ha a jelenlegi kb. 220 Ft = 1 CAD árfolyammal számolunk, akkor ez az összeg évente kb. 13.156.000 Ft-ot jelentene.

Magyaroszágon 2018-banszakszervezeti számítások szerintia medián bruttó átlag kereset kb. 240.000 Ft lehetett, ami éves szinten kb. 2.880.000 Ft. Ebből az összegből még le kell vonni a személyi jövedelem adót, majd hozzáadni azokat az összegeket, mint pl. családi pótlék, stb. A különbség a kanadai és a magyar jövedelmek között hozzávetőlegesen 4,5-szeres lehet a számításaim szerint. Az előbb említett számok tükrében nézzük meg, hogy mi mennyibe kerül, ha átlépjük a sebességhatárt Ontario-ban.

Sebességhatár: 90 km/h

(fotó: ADVRider.com)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma 90 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a büntetési tételekben nem mutatkozik meg a 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. A kanadai díjakat magasak mondanám, de arányait tekintve közel sem annyira drasztikus mértékűek, mint a magyarok. Ugye a havi nettó 1.096.333 Ft-nak megfelelő kanadai dollárból kifizetni 64.900 Ft-ot kevésbé “fájdalmas”, mint a magyarországon elérhető havi bruttó 240.000 Ft-ból (ami kb. nettó 170.000 Ft?) befizetni 45.000 Ft-nyi bírságot.

Egészen addig, ameddig a megengedett 90 km/h sebességet legalább 50 km/h-val nem lépjük túl.

(fotó: Curtis Walker)

Azaz ha 90 helyett már 140-nel száguldozunk, veszélyeztetve ezzel a magunk és mindenki más testi épségét, a hatóság határozottan fellép és nem csak pénzbírságot ró ki, hanem akár egy kisebb vagyon befizetését (10.000 CAD / kb. 2,2 millió Ft) szabja ki a vétkes autóvezetőre. Továbbá a tettenérés helyszínén azonnal felfüggesztik a gépjárművezetői engedélyt és lefoglalják a gépjárművet!

A járőr részéről nincs mérlegelési lehetőség: azonnal ugrik a jogsi, tréler viszi az autót rendőrségi telephelyre, a vétkes sofőr pedig sétálhat, vagy taxizhat, buszozhat haza. Legfeljebb a pénzösszeg mértékében adhatnak “kedvezményt” a rendőrjárőrök és mondjuk lehet, hogy nem 10.000 CAD-ot, hanem “csak” 9.000 CAD-ot kell majd befizetni.

 

Sebességhatár: 100 km/h

(fotó: wheels.ca)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma már 100 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a nagyobb sebességhatár mellett sincs meg a büntetési tételekben a kb. 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. Egészen addig, ameddig a megengedett 100 km/h sebességet legalább 50 km/h sebességgel nem lépjük túl. Ahogyan fentebb már részleteztem, ugyanazok a szankciók következnek ebben az esetben is, mint ha 90-nél mennék 140-nel: durva pénzbírság, felfüggesztett gépjárművezetői engedély és lefoglalt jármű.

 

Büntetőpontok

kiadható büntetőpontok száma, ha a sebességhatás 100 km/h

Természetesen nem csak a pénzbírság összege, hanem a büntetőpontok is ki vannak táblázva az utak mentén! Mert a büntetőpont rendszerét Kanadában valamennyi tartományi- és területi rendőrség alkalmazza. Az Ontario.ca weboldalon megtekinthető, hogy miért mennyi jár: például a maximálisan kiadható 7 pontot kapja a járművezető akkor, ha cserbenhagyásos balesetet okoz, vagy nem követi a hatóság utasításait és rendőrségi felszólításra nem áll meg közúti ellenőrzésre. És 15 pont felett 30 napra automatikusan felfüggesztik a jogosítványt. Az új jogosítvánnyal rendelkezőkkel sokkal szigorúbban bánnak, nekik kevesebb pont is elég a komolyan szankciók eléréséhez, az Ő esetükben már 9 pont elég ahhoz, hogy 60 napra felfüggesszék a vezetői engedélyüket. Aki pedig notórius visszaeső, annak nem csak visszavonják, hanem véglegesen el is vehetik a jogosítványát.

Arról pedig nem legyenek kétségeink, hogy nem fogják meg az sofőrt, ha netán úgy adódik, hogy picit jobban odalép. A járőrök nem csak nappal, hanem éjszakai is mérik a közlekedők sebességét. És amíg egy autóval a sebességet mérik az út szélén állva (akár egy bokor mögé húzódva), addig pár méterrel arrébb 2-3 másik járőrautó áll készenlétben, hogy az sebességtúllépést elkövető után szegődjön, majd azt megállítva kiszabja a megfelelő büntetést. Sőt, menet közben is figyelnek ránk és ellenőrizheti a sebességünket a mögöttünk haladó rendőrjárőr.

opp_badge_real

Olvasnál még?

Akit érdekelnek további rendőrségi, vagy közlekedéssel kapcsolatos témák is és még nem találkozott velük, azon Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk A Rendőrség Szolgáltatás c. cikkünket. A közelekedést itt hasonlítottuk össze, az Észak-Amerikában használt iskolabuszokról itt írtunk, a különleges kanadai KRESZ-táblákról szóló 4 részésen cikk-sorozatunk ezen a linken olvasható. És ez az a cikkünk, amelyben bemutattuk Ontario tartományt.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomokból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak egy nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

A “Hülye Amerikaiak” …

Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani.
(nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)

 

Cica a mikróban

Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.

Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.

A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.

Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.

És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.

 

Elnökválasztás 2016

Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.

Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!

A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?

.

.

.

Rendben, segjtek.

Kanada Banda stat&graf
(kattints a nagyobb mérethez)

Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.

Ha valaki a 2016-os elnökválasztási események részleteiben akar elmélyedni, annak az angol nyelvű Wikipedia szócikk itt, a magyar nyelvű pedig itt található. Tartalmas olvasmány mindkettő, érdemes rákészülni.

(fotó: Wikipedia)

Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!

Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.

(fotó: BBJ)

Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek (a teljesség igénye nélkül):

És természetesen a felsorolást még sokáig lehetne folytatni, mert nagyon sokan voltak, vannak és lesznek még amerikaiak magyar gyökerekkel. Tényleg rengeteg magyarnak élnek, dolgoznak, tanulnak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei az Államokban. Lehet, hogy neked is…

 

50 állam, 1 ország

Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort (legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)

Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.


(kép forrása)

Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.

A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban (Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer) és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)

Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.

Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.

 

Amcsi-magyar, 2 jó barát…

Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.

(fotó: EyeEm)

Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.

És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.

Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.

Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék (ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.

Lehet, sőt, kell velem vitatkozni. Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Holdra Szállás 1969

Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin “Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről.
Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.

Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.

 

Kennedy, a Hold program …

Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK “We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra.
(fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)

Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:

“Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”

Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:

 

Na, de!

Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.

 

Kezdjük az olvasni valókkal.

Donald Kent Slayton, vagyis ahogyan mindenki hívta, Deke Slayton egy könyvét ajánlom angolul is olvasni szeretők figyelmébe. Az 1994-ben kiadott, “DEKE! U.S. MANNED SPACE: From Mercury To The Space Shuttle” című könyv az Amazon-on szerezhető be, akár e-könyv formájában is.

Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.

A blog ezt írja magáról: “Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”

Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:

Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.

 

Látnivalók hosszú sora

NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.

 

Holdárnyékban (In the Shadow of the Moon)

A 2007-es dokumentumfilmet csak Amazon-on érhető el és nézhető meg. Sajnos a port.hu-nak sincs információja arról, hogy mikor vetítik legközelebb valamely magyar tv-csatornán.

Információ a filmről: “1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. “

 

Gépek a Holdon (Moon Machines)

A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: “Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”

További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:

Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: https://alchetron.com)

 

Most pedig jöjjenek a mozifilmek.

Októberi égbolt (October Sky)

Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.

A port.hu leírása a filmről: “Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”

 

Az igazak (The Right Stuff)

(fotó: https://spacecenter.org)

Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: “Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. “Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”

 

Apollo 13

“Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.

A port.hu adatlapja alapján: “1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: “Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. “

Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.

 

A Végtelen szerelmesei (From the Earth to the Moon)

Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!

eredeti mérethez klikk a képre!

A port.hu ezt írja róla: “Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. “

Nem kérdéses, aki tudja, szerezze be mihamarabb!

 

A számolás joga (Hidden Figures)

Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!

(fotó: 20th Century Fox)

A port.hu adatlapja szerint: “Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”

A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.

 

Armstrong

Az Armstrong c. film az IMDB értékelései alapján 7.2 ponton áll a 10-ből. Sajnos idő hiányában még nem tudtam végig nézni a filmet, de ami késik, nem múlik.

A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.

Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.

És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:

 

 

Az első ember (First Man)

A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: “A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”

 

A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.

 

The Astronaut Wives Club

Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az imdb-n 7.2-n áll, tehát egész jó értékeléssel büszkélkedhet.

A port.hu-n sokat nem lehet megtudni a könyvből született játékfilm sorozatról, de szerencsénkre a SorozatJunkie weboldal kritikával illette az egy évadból álló múvet. Az általuk leírtakból szemezgettem ki a legfontosabbnak gondolt észrevételeket, a sorozat főbb jellemzőit:

  • „Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
  • Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
  • egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
  • a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
  • A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
  • a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
  • egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
  • az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.

És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.

Salyut-7

A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.

A port.hu ezt írja a filmről: “1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. “

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

 

The Age of Pioneers / The spacewalker (Voszhod-2) (ez van olyankor, amikor egy film különböző országokban több címen is fut)

Az “Az úttörők kora”, vagy “Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.

A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.

 

Eredeti nyelvű tréler, angol felirattal:

Az imdb-n 7.3-as értékelése van a 2 óra 20 perc hosszúságú filmnek.

 

Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.

Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

FONTOS!! Így Utazz Kanadába! (eTA)

NAGYON FONTOS, közérdekű információt osztunk meg! A legjobb sztorikat mindig az élet írja, tartja a mondás. És ez most sem volt másképp. Az eltérő időzónák miatt (Calgary – Budapest között 8 óra az eltérés) tegnap éjjel jutott el hozzám egy hír, miszerint egy honfitársunk 10.000 forintnál is többet fizetett a kanadai elektronikus beutazási engedélyért (Electronic Travel Authorization (eTA)). Ennek díja MINDIG, MINDEN körülmények között 7 kanadai dollár (7 CAD), azaz kb. 1.500-1.600 Ft (árfolyam függő, jelenleg: 1 CAD = 221 HUF).

 

 

A Kanadába légi úton történő beutazást MEGELŐZŐEN minden magyar állampolgároknak ki kell töltenie egy úgynevezett elektronikus beutazási engedélyt (eredeti nevén: Electronic Travel Authorization (eTA)).

Ebben:

  • a személyes adatainkat (név, lakcím, születési hely és idő, édesanyánk neve, stb, stb.) és elérhetőségeinket (telefonszám, e-mail cím) kell megadni,
  • valamint információkat kell közölnünk az útlevelünkről: sorszámát, lejárati dátumát, melyik ország állította ki, stb.,
  • továbbá néhány egyértelmű és egyszerű kérdést kell megválaszolni, például:
    • “Visszautasították-e valaha is, hogy vízumot vagy engedélyt kapjon, vagy előfordult-e, hogy nem engedték be Kanadába vagy kiutasították onnan vagy bármely más országból/territóriumból?”
      vagy
    • “Az elmúlt két évben diagnosztizálták Önt tuberkulózissal, vagy volt-e tuberkulózisban szenvedő egyén közelében?”
  • majd az eljárás díját, a 7 CAD-t (azaz 7 kanadai dollárt) bankkártyával online kifizetni – rögtön az adatlap kitöltése után.

Ha ezt a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán tesszük meg, akkor nincs és nem is lesz semmi gond. Mert valóban 7 CAD-ot fogunk fizetni és a megadott adataink biztonságban lesznek.

DE!

És itt jön az a rész, amiért eme cikk megszületett.

Tehát: az engedély igénylésekor minden olyan adatot kötelezően meg kell adni magunkról, amellyel rossz indulatú emberek (csalók) vissza tudnak élni. Ők az adatainkat felhasználva a nevünkben tudnak vásárlásokat bonyolítani az interneten, vagy akár a való életben is.

Éppen ezért fontos, hogy

csak és kizárólag
a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán vegyünk igénybe
az eTA igénylési szolgáltatást
– és sehol máshol!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(nem tudok elég felkiáltó jelet tenni ezután a mondat után, elégedjetek meg most ennyivel)

 

A csinos, mosolygós határőr tiszt.
Ez a fotó később még fontos lesz!

(forrás: TravelSort.com)

Mondjuk úgy, hogy a “segítőkész üzletemberek” (de tőlem akár hívhatod őket csalóknak is) az eredetihez nagyon hasonló szövegezésű, nagyon hasonló felépítésű, általában angol nyelvű weboldalt üzemeltetnek, amelyek webcímében (webcím: pl. a kanadabanda.com, vagy a magyarorszag.hu) igyekeznek feltüntetni a “Canada”,  az “eTA”, vagy a “visa” (magyarul: vízum), vagy “travel” (magyarul: utazás) szavakat. Persze, látni fogunk piros juharleveleket, a kanadai lobogót, egyéb, Kanadával kapcsolatos illusztrációkat is egyes weboldalak fejlécében. Ezekkel a szavakkal és jelekkel, jelképekkel akarják elhitetni a gyanútlan áldozatokkal, hogy hivatalos helyen járnak.

Valójában pedig NEM!

Egy ilyen weboldal és űrlap elkészítése nem kerül többe 2 napnál, még én is gyárthatnék egy ilyet, ha nagyon szeretnék. De nem szeretnék.

Valahol az oldalakon elszórva, mintha nem is lenne annyira fontos, vagy éppen az oldal alján, az apró betűs részben feltüntetik, hogy mennyiért is segítenek ők a kanadai elektronikus beutazási engedély kitöltésében és benyújtásában. Természetesen igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy a nekik kifizetett díjazásban a Kanadai Kormánynak fizetendő 7 CAD már benne foglaltatik.

klikk a képre a nagyobb nézethez

klikk a képre a nagyobb nézethez

Azért akadnak olyan szerencsétlenek is, akik folyamatosan USD-ről, azaz amerikai dollárról írnak. Az eTA ügyintézésért a Kanadai Kormánynak PONTOSAN 7 CAD-t, azaz hét kanadai dollárt kell fizetni, nem pedig 7 USD-t!

Hogy ez miért ennyire hangsúlyos?

Megmutatom.

Tehát sehogyan sem jön ki a matek, ha kanadai dollár (CAD) helyett valaki amerikai dollárról (USD) beszél, nem fog stimmelni az összeg.

A becsapós segitőkészség díjazása nagyon eltérő. Találtam 44,5 EUR (kb. 14.500 Ft-os) és 87 USD (kb. 25.300 Ft-os) ajánlatot is. Elég széles a skála, szemmel láthatóan több, mint 10-szeres, vagy akár 15-szörös árat is elkérnek eme “szolgáltatók” egy olyan adatlap kitöltéséért (és csak a kitöltésért!!), amely a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán INGYEN, MAGYAR NYELVEN megtehető!

NEM az eljárási díjról beszélek. Eme cégek olyan munkáért kérnek el pénzt, amelyet nem végeznek el. A szükséges adatokat TE MAGAD adod meg, ők csak tovább küldik, ami pár perc alatt megtörténik – ha egyáltalán megtörténik. Előre megírt és leprogramozott folyamat, amely a “szolgáltatói” oldalról elő emberi erőt nem igényel. Ugyanennyi erővel és ugyanennyi idő alatt TE MAGAD adhatod meg a Kanadai Kormány weboldalán ugyanezen adataidat – SŐT, csak ott add meg! Sehol máshol!

Ez nem kerül semmibe, maximum 10-15 percedbe. Gondolom, te is szeretnél negyed órányi adminisztrációért 15-25.000 Ft-ot zsebre tenni… Ezen cégek a hiszékenység miatt ezt meg is teszik sokszor! Te ne tartozz azok közé, akiket eme cégek megvezetnek! Az eljárás díja mindössze 7 CAD, amely árfolyamtól függően kb. 1.500-1.600 Ft – kérlek, ne fizess ki ennél többet!!

 

 

A teljesség igénye nélkül következzen 8 db “segítőkész szolgáltató” weboldala, linkek és címek nélkül. Egyes oldalak feltüntetik, hogy ők csak egy szolgáltató/vállalkozás és SEMMIFÉLE KAPCSOLATBAN NEM ÁLLNAK A KANADAI KORMÁNNYAL!! Akkor miért is kellene megbízni bennük? Akkor mit is intéznek el neked? Akkor miért kellene önként átadni nekik személy- és banki adataidat?

“csak 3 lépés” – a gyorsaság illúziója


Van az a pénz, amiért elmondják neked
az ingyenesen elérhető információkat!


Mega-giga-szuper “Hivatalos” Weboldal.
Ja, bocsika, mégsem!


Ők is olyannak akarnak látszani,
mintha hivatalos kormányzati szolgáltatók lennének.
De nem azok.

 

Emlékszel még a kedvesen mosolygó, csinos határőr tisztre? Íme, itt van újra:

Ez a fotó megtalálható több más weboldalon is.
Ez az egyik olyan “szolgáltató”, amely több európai
nyelven is komoly pénzt tud kérni egy pár perces munkáért!

Információink alapján a TravelSort weboldal hozta le ezt a képet legelőször 2015. októberének utolsó napján, majd természetesen voltak követői:

majd jöttünk mi is és ebben a cikkben leközöltük LeBlanc tiszt fotóját.

 

Most. Azonnal. Majdnem akármilyen nyelven is.

Olyan, mintha … aztán mégse! Ez is kamu!!


Gyönyörű tájkép, kissé minimalista dizájn
és maximális lehúzás.

 

Szerintem ennyi elég is lesz a szemétből.

Ahogyan említettem, van itt minden: kanadai zászlók, juharlevelek, piros-fehér színvilág, ország térkép, hegyvidéki táj, Toronto-i kikötő és CN Torony, mosolygós határőr tiszt, folyamatábra… Még egyszer: ezen vállalkozások egy általad kitöltött adatlap továbbítását vállalják el nem kevés pénzért, ha egyáltalán elvégzik a továbbítást és nem csak a pénzt szedik be! Semmi szükség rájuk.

 

 

KÉRÜNK MINDENKIT, HOGY A LÁTSZÓLAGOS VÍZUM-ÜGYINTÉZŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL NE ÁLLJANAK SZÓBA, NE NYISSÁK MEG WEBOLDALAIKAT, NE TÖLTSÉK KI A JELENTKEZÉSI ŰRLAPOT! FŐLEG NE ADJÁK MEG BANKI ADATAIKAT ÉS NE FIZESSENEK AZ EGYÉBKÉNT INGYENESEN ELVÉGEZHETŐ ADATSZOLGÁLTATÁSÉRT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

Ha kanadai vízum ügyintézéssel kapcsolatban nem a https://canada.ca weboldalon vagy, azonnal zárd azt be és nyisd meg a HIVATALOS OLDALT!

Mert ezen “segítőkésznek” álcázott weboldalak ugyanazt a munkát végzik el angol/francia/német/spanyol nyelveken, amit te el tudsz végezni a hivatalos, kormányzati weboldalon INGYENESEN, az anyanyelveden. Ezek az élelmes “szolgáltatók” semmiféle extra munkát nem tesznek hozzá a folyamathoz.

Természetesen mondanom se kell, hogy bármit is írnak le ezen “segítőkész”, valóban csaló weboldalak, senki és semmi sem tudja garantálni, hogy végül a IRCC jóvá hagyja a beutazási kérelmünket, vagy sem?! Azaz hiába ígérnek fűt-fát, rajtuk semmi nem múlik, nem tudnak befolyásolni SEMMIT sem!

Tudom, hosszú a cikk, de még nincs vége!

Ezen weboldalak akár még hazudhatnak is nekünk!! Egy fiktív beutazási kérelem számot és engedélyt küldhetnek ki a Kanadai Kormány nevében az e-mail címünkre, azt a hamis látszatot keltve, hogy minden a legnagyobb rendben a kérelmünkkel és nyugodtan beutazhatunk Kanadába.

A valóságban pedig lenyúlták a pénzünket, közben megszerezték a személyes- és bankkártya adatainkat és persze nem továbbítottak semmiféle kérelmet a Kanadai Bevándorláshoz, azaz a IRCC-hez.

A végeredmény tehát: meg lettünk lopva és be lettünk csapva, továbbá esélyes, hogy a privát adatainkkal vissza fognak élni, amelynek okán komoly anyagi komplikációk elé nézhetünk.

 

 

A hivatalos, Kanadai Kormány által üzemeltetett weboldalon MINDEN információ elérhető MAGYARUL is!

a KANADAI KORMÁNYZAT HIVATALOS WEBOLDALA
(klikk a képre a nagyobb nézethez)

Még egyszer tehát: MINDEN, a kérelem kitöltéshez és benyújtásához szükséges információ MAGYAR nyelven elérhető a Kanadai Kormányzat weboldalán: a kitöltési segédlet PDF formátumban elérhető itt.

A fizetendő díj pedig csak 7 CAD, azaz 7 kanadai dollár. Nincs semmiféle egyéb ügyintézési díj, vagy rejtett költség. 7 CAD, amely árfolyamtól függően kb. 1.500-1.600 Ft.

 

A jövőre nézve pedig egy jótanács: csak valódi szolgáltatói weboldalon töltsünk ki adatlapot és adjuk meg személyes adatainkat, banki információkat. A “megbízható, valódi szolgáltatói weboldalt” úgy értem, hogy valóban ott vagyunk, ahol vásárolni akarunk és nem egy lemásolt weboldalon, amelynek címe, megjelenése, működése csak hasonlít az eredetihez pl. ebay.su (az Ebay egyetlen elérhetősége az ebay.com), vagy pl.: otpbank.hu.netbanking.co, mert az OTP Bank Nyrt. online elérhetősége az otpbank.hu .

Az informatikában az “S” a biztonság jele (ahogyan azt megtanulhattuk – köszi, Srácok!), azaz a címsorban keressük a HTTPS:// kódsort, amelyben az “S” betű a lényeg. Ha a böngészőnk támogatja, kereshetjük a lakatot is a cím előtt. Ez azért fontos, mert a HTTPS:// protokollnak köszönhetően a szolgáltató szervere és a számítógépünk (okostelefonunk, tabletünk) között az adatok titkosítva közlekednek.

Én FireFox böngészőt használok a laptopomon, abban eképpen tekinthető meg egy oldal biztonsági információja:

Secure Connection – azaz ez egy biztonságos kapcsolat
(klikk a képre a nagyobb nézethez)

 

Ha kérdésed van, kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

Akinek a magyar nyelvű kitöltési útmutató alapján sem egészen világos, hogyan kell a kérelmet kitölteni, kérjen segítséget családtagjától, közeli barátjától. De semmi esetre se dőljön be a magukat roppant segítőkésznek bemutató weboldalaknak, szolgáltatóknak!!

Remélem, tudtam segíteni.

Köszönöm a figyelmes olvasást!

– Lázadó

A Rendőrség Szolgáltatás

A második Extra Adásunkban említést tettünk a Calgary Police Service-ről (röviden: CPS), azaz a városi zsarukról. Kanadában az RCMP, azaz a “Mountie”-k mellett az adott településnek, őslakos törzsnek saját rendőrőrseik vannak. Míg az RCMP szövetségi szabaláyzású és országos szintű fennhatósággal bír, addig a helyi rendőrségek, Sheriff Hivatalok az adott város vezetése alá tartoznak és csak helyi ügyekben illetékesek. Nézzük meg röviden és a teljesség igénye nélkül, hogy hogyan végzi munkáját, s miként kommunikál a civil lakossággal, a médiával a Calgary Police Service, azaz a Calgary-i Rendőrség. FIGYELEM! Hosszú és tartalmas cikk (ismét), sok linkkel és még több fotóval!
(nyitókép: CPS, Ford Expedition – fotó: CTV Calgary)

 

Kezdjük az alapokkal.

Négykeréken

Egyes “öreg” FORD Crown Victoria-k
a régi dizájnnal még ma is szolgálatban állnak Calgary-ban…

Az alább látható, fekete festésű, fehér ajtós “retró” dizájn, az 50-es évek rendőrsági járműveit megidézve, 2016-tól került bevezetésre. Azaz ettől az évtől kezdve valamennyi új CPS jármű, a 4 ajtós szedántól a teherautóig, ilyen festéssel érkezett meg Calgary-ba.

fotó: CBC.ca

Mivel a FORD Motor Company 2012-től nem gyártotta tovább a Crown Vic-et, ezért kellett újabb tjpusok után néznie a CPS-nek. A választás elsődlegesen a Taurus alapú Ford Interceptor-ra, illetve a Charger alapú Dodge Enforcer-re esett. Nem csak ezen típusok újdonságán volt a hangsúly, hanem a költségcsökkentésen is: a korábbiakhoz képest ezeket a járműveket olcsóbban kapták meg pár ezer dollárral, valamint nem kellett a kiöregedő jármúvekről a régi matricákat leszedni és az újakat felrakatni.

Ahogyan az jól látható, a hatóságot is elérte a SUV-mánia, a régi szedánokat nagy részben Ford Explorer-re, vagy Chevy Tahoe-ra cserélik. De egyre több Ford F150 pickup-ot is látni rendőrségi “egyenruhában”. Ami valahol érhető is, hiszen egy SUV csomagtere, egy pickup raktere sokkal több helyet kínál és jobban pakolható, mint egy szedáné, plusz a magasabb építés miatt a rosszabb minőségű utakon is könnyebben elboldogul.

Ford Explorer

Ford F150

Ford F550

az “egyenruha-mentes” Ford F150 pickup a közlekedésiektől,
azaz ezzel az autóval szoktak traffizni…

a rendőr ebek pedig ezzel a Chevy Tahoe-val utaznak
(fotók: Steven Neilson)

a 2016-os évjáratú Freightliner gyártmányú
Mobil Parancsnoki Jármű (fotó: Calgary Herald)

 

Csak a rend kedvéért: az RCMP járművei pedig így néznek ki:

fotó: StrathmoreNow.com

Azt érdemes tudni, hogy minden városnak, Sheriff Hivatalnak, őslakosok törzsi rendőrségének más-más festésű a jármúparkja. Magyar szemmel nézve ez elsőre furcsa lehet, hiszen az egész országban ugyanúgy néznek ki a rendőrautók; de el kell mondanom, hogy nem is annyira nehéz felismerni, beazonosítani egy-egy kanadai rendőrségi járművet. Következzen egy rövid bemutató:

a közel 13.000 főt számláló Blood (Vér)
őslakos törzs rendőrségi járműve
(fotó: Patrick Burles)

az Alberta-i Sheriff Hivatal járőrautója
(fotó: Global News)

egy fővárosi (Ottawa-i) rendőrjárőr autója
(fotó: OttawaCitizen.com)

rendőrautó Vancouver-ből
(fotó: The Chilliwack Progress)

rendőrautó Regina-ból (Saskatechewan)
(fotó: CTV Regina)

rendőrautó Lethbridge-ből (Alberta)
(fotó: ChatNewsToday)

rendőrautó Halifax-ból
(fotó: David McKie)

A magyarországi járművekkel ellentetében – amelyek ránézésre csak a matricákban és a kék lámpában térnek el a hagyományos civil autóktól -, a kanadai és amerikai rendőrautókat a gyártók kifejezetten a hatóság számára tervezik át, építik meg és szerelik fel. Dinamikusabb, gyorsabb motorok, megerősített futóművek, strapabíró abroncsok, egyedi tárolók és tartók a beltérben (kamerának, laptopnak, lőfegyvernek, vagy éppen kennelek a rendőr kutyáknak), továbbá rácsos, vagy átlátszó műanyag térelválasztók és persze a megkülönböztető jelzések.

Ez egy 2010-es keltezésű térkép Calgary-ról, amely a nyolc rendőrségi kerületet ábrázolja. A CPS-től származó információk szerint egyidőben 24 és 96 db közötti járőrautó van jelen az utcákon. Pontos számot érhető okokból nem fognak mondani. A Calgary területe 825 km2 – összehasonlításul Budapest területe 525 km2.

 

Most, hogy jól kiautóztuk magunkat … jöjjenek a motorosok. A kötelékben az amerikai filmekből is ismert Harley-Davidson-ok …

…és a 2 éve beszerzett egyik Suzuki V-Storm.

 

Rendben, eleget jöttünk-mentünk-gurultunk 4 és 2 keréken.

Bemutatom kedvenc rendőrségi szóvivőmet.

Constable Mark Smith
(fotó: Facebook)

Aki nem is igazán szóvivő a szónak abban az értelmében, ahogyan azt Magyarországon használjuk, mert a beosztása: digitális kommunikációs tiszt, aki a Facebook oldala szerint önkéntes tűzoltó és önkéntes “kereső és mentő” is. Azaz hivatása mellett szabadidejében ha kell, akkor tüzet olt, illetve szükség esetén bajba jutott ember(eke)t keres és ment ki szorult helyzet(ük)ből. Facebook oldalán, például, a nyári rendezvényekre, fesztiválokra vonatkozó közérdekű információkat is posztol, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan növeld az esélyét annak, hogy ha netán egy rendezvényel elkóborolna a gyermeked, akkor hamarabb, egyszerűbben megtalálhassátok egymást, vagy a hatóság emberei gyorsabban megtalálhassák a szülőket:

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan  készítsd fel magad a tömegrendezvényekre. Mire figyelj, mit tegyél, ha gyanúsat tapasztalsz?

Tippek arra vonatkozóan, hogy ha autóval érkezve egy rendezvényre, milyen dolgokat érdemes figyelmedbe középpontjába helyezni.

Tippek arra vonatkozóan, hogyan óvd meg személyes tárgyaid egy nyári rendezvény alkalmával és hogy mit tehetsz, ha már bekövetkezett a baj.

 

Statisztika a hosszú hétvégéről

De nem csak a digitális kommunikációs tiszt tesz közzé fontos és érdekes információkat a saját nevében, hanem maga a CPS is. Ha meghallgattad az Extra Adás 2.-t, akkor biztos emlékszel rá, hogy megemlítettük a rendőrséget, miszerint most is figyelnek és vigyázzák a rendet. A Calgary-i Rendőrség egy posztot tett közzé a mellékelt képpel:

(forrás: CPS – Facebook)

A statisztika szerint június 28. és július 1. között, azaz 4 nap alatt 5.785 db hívás érkezett a 911-es segélykérő telefonszámra Calgary-ban. Nem is rossz egy olyan várostól, ahol kb. 1,4 millió ember lakik.

A leggyakoribb hívások okai: 1. gyanús személy, 2. “jólét ellenőrzése” szó szerint, valami olyasmint jelent, hogy a járőr kiment a helyszínre megnézni, hogy minden rendben van-e? Sajnos sokszor kapnak olyan hívásokat a 911-re a hatóság emberi, amikor valós veszélyhelyzet nem áll fent… vagy a telefonáló nem tudja pontosan leírni a szituációt, nem tud biztos információkkal szolgálni, nem egyértelmű a bejelentése. Ilyenkor szeretnek a rend éber őrei saját maguk személyesen meggyőzödni arról, hogy valóban minden rendben van a bejelentőnél.

(fotó: CBC.ca)

Aztán a 3. lopás, 4. hívatlan látogató (betörés), 5. autó baleset (koccanás), 6. családon belüli erőszak, 7. zaklatás, 8. ittas- vagy tudatmódosító szer hatása alatt történő járművezetés, 9. eltulajdonított jármű, 10. csend háborítás.

Ahogyan látható, a hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon több, mint 1600 hívás érkezett, míg Kanada Napján egyel kevesebb 1300-nál. A járőrök által a helyszíneken töltött átlagos idő 43,2 perc volt.

 

HAWCS

Azaz: Helicopter Air Watch for Community Safety, azaz Helikopteres Légi Megfigyelés a Közösség Biztonságáért. (Az észak-amerikai rendvédelmi erők szeretnek betűszavakat, rövidítéseket használni.)

(fotó: CPS)

A “hawk” jelentése sólyom, vagy héja, többes számban “hawks”, azaz solymok, héják. Az angolban a “c” sokszor “k” hangként kerül kiejtésre, így aztán meg is van a frappán elnevezés. A rendőrségi légi egység megnevezése a HAWCS, több helikopterrel is rendelkeznek és naponta akár többször is látni lehet őket a város felett repülve. Az egység 1995 óta tagjai a testületnek.

 

A lovas cowboy nemzet

Rendőreink nem csak autókban és motoron ülve, helikopterekkel repülve szolgálnak és védenek bennünket, hanem:

Roger Chaffin, Calgary egykori rendőrfőnöke lóháton 2016-ban.
2019-ben vonult nyugállományba.

(fotó: Ben&Larry)

Ready, steady … Stampede!
(fotó: CPS)

lóháton is szolgálatot teljesítenek. A fenti 2 fotó a Calgary Stampede-n készült, de a rodeó 10 napján kívül is találkozhatunk lovas járőrrel Calgary-ban.

 

Adj el, vagy vásárolj a Rendőrségen!

HOGY MI??? Igen, jól olvasod. A Calgary Rendőrség épülete előtti parkolóban, vagy magában az épületeiben lehetőséged van eladni, illetve megvásárolni bármilyen eladásra kínált terméket. Pl. használt autót, laptopot, mobiltelefont, kerékpárt, okosórát… stb. Találkozz a vevővel, vagy az eladóval a Rendőrségen. Mondanom se kell, a “szolgáltatás”. ingyenes. Kisebb az esély arra, hogy akár vevőként, akár eladóként áldozatul esel a csalóknak a hatóság szeme láttára. Mert aki rosszban sántikál, nem igazán szeretne ennyire hivatalos helyen átverni valakit.

Pár hete volt lehetőségem rá és beszélgethettem erről egy rendőrtiszttel a kerületi kapitányságon. Ő azt mondta erről, hogy: egyáltalán nem ritka, hogy valaki igénybe veszi ezt az extra szolgáltatást és ott ad el/vesz meg valamit az ügyféltérben, vagy kint a parkolóban. Amely közvetlen az épület mellett találtahó, és bentről az irodákból, a lesötétített ablakokon át, remek rálátás nyílik az ott zajló eseményekre. Ahhoz hasonló eset, mint ami a Totalcar cikkében ismertetésre került(hajrá Zách Dani, kiváló cikk volt, lájkoljuk a munkásságod, csak így tovább!)könnyedén elkerülhető lett volna, ha Magyarországon is van ilyen jellegű rendőrségi “szolgálatás”.

És ha már itt tartunk, akkor jöjjön a cikk azon része, ami a címet indokolja.

 

A Rendőrség Szolgáltatás

Igen, az. Mert az adófizető kanadai (és amerikai) állampolgár úgy gondol a rendőrségre, mint egyfajta közbiztonsági szolgáltatóra és nem mint valami bürokratikus intézményre, vagy mint az állam végrehajtó hatalmi ágára. Jó, ez alól talán kivételt képeznek a bűnelkövetők és a nonkonformisták.

(fotó: CPS)

Az észak-amerikai törvénytisztelő és adófizető  állampolgár elvárja, hogy az adójáért cserébe a közbiztonság nevű szolgáltatást megkapja. Persze, ez a szolgáltatási mutató soha nem fogja elérni (még) a 99,999%-ot sem, de az igyekezet nagyon sokat nyom a latban. És ennek az igyekezetnek a nyoma a 24/7-ben (azaz a nap 24 órájában, a nap 7 napján) készségesen rendelkezésre álló Rendőrség. (Kanadában és az USA-ban a “24/7” jelölést használják a “0-24-ben” helyett.) Aki, vagyis amely szükség esetén azonnal cselekszik és nem csak betartatja, hanem maga is betartja a törvény betűjét. Az igyekezet további jelei a jól felszerelt Rendőrség (korszerű és bőséges járműpark), a mindig mindenről – a lehetőségekhez mérten – pontos tájékoztatás (azaz a részletekbe menő kommunikáció), valamint az egyes ügyek nyomonkövethetősége, az átláthatóság és a látható jelenlét, azaz amikor KELL, akkor OTT VAN a járőr és rendelkezésedre áll.

Saját tapasztalatom – amely nem csak a városi rendőrtisztekre vonatkozik -, hanem “Peace Officer”-ekre és CBSA (azaz kanadai határőr) és CBP (amerikai határőr) tisztekre is egyértelműen pozitív. Mindig udvariasak, de határozottak, tisztán és jól érthetően kommunikálnak, türelmesek voltak irányomba. Segítőkészen válaszoltak (nem volt szájhúzás!), sőt, ha kellett megtették az “extra mile”-t* is, annak ellenére, hogy esetleg olyan kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, ami nem az Ő hatáskörük. Amikor nem tudtak érdemben segítségemre lenni, nem küldtek el használható megoldás nélkül. Továbbá egyetlen alkalommal sem fordult elő olyan, hogy ok nélkül, csupán időtöltés végett tartóztatták volna fel a embert és ellenőrizték volna a papírjait, vagy a gépjárművét. Mondom, mindez csak a saját tapasztalatom.

Amiket pedig a Live PD (amerikai rendőrségi dokumentumfilm sorozat) műsoraiban láttam és látok, néha egészen elképesztő. Nem csak arról van szó, hogy egyesek úgy gondolják, hogy bűncselekményt elkövetve megléphetnek egy autósüldözést követően a rendőrök elől. Hanem arról is, amikor a járőr a legnagyobb tisztelettel a kötelességét teljesítve intézkedés alá von állampolgárokat, egyesek rettentő arrongáns és udvariatlan stílust képesek megütni. Aminek semmi értelme és pozitív eredménye sem lesz.

* “extra mile”, vagy “go the extra mile” – amikor valamely személy, pl. legtöbbször a kereskedelemben, illetve szolgáltatói ágazatban dolgozó alkalmazott az Ügyfél megelégedése érdekében többletmunkát fektet tevékenységébe, hozzáteszi azt a kis pluszt, amely nem feltétlen elvárt.

 

Kávézz a járőrrel!

A közösséggel, azaz az állampolgárokkal való bizalomépítés egyik – szerintem – legötletesebb megoldása a “Coffee with a Cop” események. Találkozz a lakóhelyeden valamelyik gyorsétteremben, vagy kávézóban a helyi zsarukkal és kérdezz tőlük, beszélgess velük.

 

“Ugye tudja, hogy miért állítottam meg?”

Csak akkor állítanak meg autókat, amikor arra a járőrnek nyomós oka van rá. Például gyorshajtás, vagy lejárt rendszámtábla, érvénytelen kötelező biztosítás. A magyarországi rutin ellenőrzések egyáltalán nem jellemzőek. Sőt, a kommunikáció egész érdekes formáját használják. Igyekeznek a rossz hír – miszerint meg leszünk büntetve szabályszegésért -, mellé valami jót is tenni.

A köszönést követően általában kérdéssel indítanak és a válaszainkat illetően érdemes őszintének lenni. Egyfelől nem vesztegetjük a rendőrjárőr és a saját magunk idejét sem, mindenkinek jobb, ha gördülékeny az ügymenet. Másfelől ha szándékosan valótlanságot állítunk nyilvánvaló tényekről, akkor esetleg komolyabb problémánk is keletkezhet, ahhoz képest, amiért a járőr megállított minket. A kérdés arra fog vonatkozni, amiért megállították az autóst – igyekeznek rávezetni a problémára, illetve megérdeklődik, hogy ezt, vagy azt miért csináltad? A probléma megbeszélését követően – a probléma jellegétől és a mi viselkedésünk függvényében – vagy csak egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy egy büntetéssel leszünk “gazdagabbak”. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a járőr el fogja mondani, hogy miért baj az, ha pl. lejárt biztosítással, vagy nem működő féklámpákkal közlekedünk, netán az utolsó pillanatban, irányjelző nélkül váltunk sávot és hajtunk le az autópályáról.

És a jövőre nézve kapunk néhány jótanácsot is, pl. legközelebb hogyan kerülhetjük el, előzhetjük meg a hasonló szituációkat. Nem lesz fellengzős, flegmázós, kioktatós stílus egyetlen alkalommal sem, ez is biztos. Határozott, udvarias és tényszerű intézkedés viszont annál inkább. Számomra mind a mai napig érdekesség számba megy összehasonlítani a Calgary Rendőrség munkamenetét és kommunikációját a BRFK-val.

(fotó: The Canadian Press/Jeff McIntosh)

Lejárt rendszámtábla???

Alberta-ban a rendszámtábla nem az autóhoz tartozik, hanem az autó tulajdonosához. Ha eladom az autóm, a rendszámot meg kell tartanom, hiszen az az enyém, használhatom a következő autómon. De ha nem kell, akkor akár a garázs falára is felakaszthatom, nem kell vissza adni. Az egykori autóm új tulajdonosa majd kivált egy újat, vagy átrakja a korábbi/másik autójáról – ez már nem az én, mint eladó gondja. A rendszámtáblákat évente egy alkalommal kell megújítani. A tulajdonos vezetéknevének kezdőbetűjétől függ, hogy melyik hónapban. A határidő a hónap utolsó napja. A regisztrációs irodák hétvégén is nyitva tartanak. Szóval igazán ügyfélbarát és logikus a rendszer, nem is értem, hogyan lehet erről megfeledkezni és lejárt rendszámtáblával közlekedni?!

 

Fotók és sztorik a végére:

eligazításon a Calgary Stampede járőrei,
alkalomhoz illő egyenruhában
(fotó: CPS)

Oakridge (Calgary, AB) egyik utcája 2018. december 25-én.
“valószínúleg ez a legkanadaibb módja annak,
hogyan töltsük el a karácsony napját.”
A Calgary-i 6. kerületi rendőrök a helyi lakókkal
a lefagyott utcán jégkorongoznak.
(fotó: Constable Chris Martin, CPS)

Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindezt szolgálati időben tették. 🙂

vízelvezetőből mentettek kiskacsákat
(fotó: CPS)

pénteki leletek:  megkerült a lopott holmi,
a tulajdonosaik a CPS-nél jelentkezhetnek eltulajdonított javaikért
(fotó: CPS)

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KBXTR02 – Canada Day Picnic 2019

Kanada Banda Extra #02 – családi piknik Kanada Napon. Egyedi hangzású adással jelentkezünk, amelyet Calgary egyik parkjában vettünk fel július 1-én. Lesz kevés időjárás, sok háttérzaj, mikorfonba fújó szél és fejünk felett szálló repülőgépek. Mi pedig felháborodtunk, nagyon!! Majd egy rendőrségi akcióról beszéltünk és állampolgárokat kritizáltunk. Történelmi tényeket és nézőpontokat is elemeztünk, aztán pedig félre tettük a mikrofonokat és következett a piknik a családdal, barátokkal.
(nyitókép: Worth1000.com)

 

 

 

Adás napló.

Sziklás-hegység, Banff Nemzeti Park, Alberta

CPS járőr autó, jól felismerhető rendőrségi felnikkel
(fotó: Steven Neilson)

  • Pici piros hódocska:

(fotó: Lator)

 

Zenék a podcast-ban:

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!