Boldog Kanada Napot Kívánunk Mindenkinek!
Kanada 153. éves lett és ebből az utolsó hatot vele közösen ünnepelhettem. A mai reggelim pedig nem is lehetett volna finomabb: kanadai palacsinta, kanadai juharsziruppal (van recept is). A mai cikkünk az ünnepre való tekintettel 100%-ban kanadai tartalommal lett állátva. Az alaphangot Clark W., azaz Uncle Clark, vagyis Clark nagybácsi biztosítja legújabb dalával. Ez egy igazi kanadai country nóta, amely Kanadáról és a kanadaiakról szól. Tekerjétek fel a hangerőt és énekeljétek velünk ti is! Hááárom, és: “Up Here, In Canada”. (nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)
.
Mielőtt tovább olvasol, kérlek, hogy hallgasd meg a dalt és nézd végig a videóklipet:
A Clark W., vagy Uncle Clark(kinek melyik szimpatikusabb) művésznéven alkotó Jordan Wiberg, kanadai zenei producer, előadóművész, dalszövegíró és zeneszerző(dalaiból lejátszási lista található a weboldalán), fiúgyermek, férj és két gyermekes családapa Brit Columbia-ban, Lake County-ban lakik(Kelowna-tól kb. 20 km-re északra), amely település az Okanagan völgyében, az Okanagan és a Wood tavak között fekszik. A táj festői, ha BC-ben jársz, feltétlen keresd fel az Okanagan völgyét.
Mivel Jordan egy igen sokszínű és tehetséges egyéniség, elég csak a referenciákban bővelkedő weboldalát megnézni, saját komikus country-zenész énje, egyesek szerint “ikertestvére”, Clark W. néven készít vicces, sztereotipiákban, öniróniában, szarkasztikus hangnemben gazdag kanadai country dalokat.
balra Jordan, jobbra Clark W. – mintha ikrek lennének 🙂
.
Jordan egymaga írja és zenésíti meg a dalait, több hangszeren is játszik. A korábbi hírekkel ellentétben Jordan-nak nem volt és most nincs együttese: a dalokban hallható hangszereken maga zenél. Miután valamennyi zenei részletet feljátszotta, a hangsávot felénekelte, profi stúdiójában(ezen a weboldalon ismét egy 37 dalos lejátszási lista található)egymaga állítja össze a dalokat.
A Kelowna-i INFOnews-nak adott interjújában a következőket mondta: “Megpróbáltam hazafiassá, valósághűvé és önkritikussá tenni [a dalt], mert a kanadai humornak szerves része, hogy képesek vagyunk nevetni magunkon, ezért is próbáltam meg humorosnak lenni, egy kicsit szórakoztatni magunkat. Még igazán be sem fejeztem a dalt, amikor édesanyám megosztotta és mostanra nagyon népszerű lett.” – adott hangot csodálkozásának.
Ők csak a baráti kör, nem pedig együttes:
Jordan-en (középen) kívül senki más nem játszik hangszeren! (fotó: Clark W. / Facebook)
.
Történt ugyanis, hogy Jordan megmutatta a készítés alatt álló “Up Here, In Canada” c. dalt édesanyjának, akinek annyira megtetszett a még nem teljesen kész mű, hogy a fia tudta és beleegyezése nélkül megosztotta azt a baráti körével. Akiknek szintén tetszett a dal, s nem tudván, hogy tulajdonképpen még nincs is kész, Ők is tovább osztották ismerőseik között. Innentől kezdve pedig nem volt megállás, a dal – mondhatni – órák alatt lett országszerte ismert, s végül sok százezer kanadaihoz jutott el pár nap leforgása alatt.
A dal villámgyors népszerűvé válása még magát Jordan-t is meglepte. Úgy gondolta, hogy a következő 1 év alatt jó lesz, ha akad 5.000 internetező, aki meghallgatja ezt a nótáját. De a kanadaiak pillanatok alatt megkedvelték az “Up Here, In Canada”-t. Ennek az lett az eredménye, hogy Jordan májusban az alább látható rövid dalocskával köszönte meg nekik, hogy 7 nap alatt több, mint 1 millió ember hallgatta meg a dalt a YouTube-on:
a dalt április 24. óta több, mint 1 millió 797 ezerszer hallgatták meg a YouTube-on
.
Jordan elmondta még, hogy: “Rengeteg ember kérdezte már, hogy az együttesem mikor fog náluk túrnézni, szóval úgy néz ki, hogy tényleg össze kell állítanom egy igazi együttest“.
A CTV a múlt héten készített egy picivel több, mint 4 és fél perces hosszúságú interjút Jordan-nal és Clark W-vel: a népszerűségüket jól jellemzi, hogy pénteken és szombaton ez a híradó részlet volt a legnépszerűbb mind közül, az online felületeken ezt nézték meg a legtöbben!
a rendkívül sikeres interjú az “ikerpárral”
.
Emellett Jordan-nak, azaz Clark W.-nek/Uncle Clark-nak olyan kevésbé ismert slágerei is vannak (hasonlóan humoros, szarkasztikus stílusban), mint az “Anyukám dögös” és a “A házasság mindig szexi”, vagy a dallamában a Bad Guy-ra kísértetiesen hasonlító “Sportos srác” c. dal. Legújabb szerzeményét Jordan Clark néven jelentette meg, ezt a dalt Michelle Lynne-nel közönsen készítették el:
.
Sokoldalúságát és kreativitását még az is bizonyítja, hogy 1 hónappal ezelőtt Stayin’ Beauty címmel podcast-ot indított. Eddig 4 rész került publikálásra, ezeket az adásokat itt hallgathatod meg, de a kedvenc podcast alkalmazásodban, amelyen a KanadaBandát is hallgatod, feliratkozhatsz a csatornájára.
Kanadai (más napokon amúgy amerikai) palacsinta receptje:
Mindenek előtt szükségünk lesz 1 üveg igazi, kanadai juharszirupra!
További hozzávalók:
400 g finomliszt,
100 g olvasztott teavaj,
600 ml tej,
3 evőkanál kristálycukor,
2 db tyúktojás,
1 csomag (12 gramm) sütőpor,
egy csipet só.
valamint teavaj, vagy margarin a sütéshez.
eredeti kanadai juharszirup, autentikus csomagolásban
(fotó: Jody Parks / Pixabay)
.
Az elkészítés: a hozzávalókat öntsük egy tálba és jól (csomó mentesre) keverjük össze. A felforrósított palacsintasütőbe/serpenyőbe tegyünk egy késhegynyi vajat, vagy margarint. Ha elolvadt, akkor 3/4, vagy 1 egész merőkanál palacsinta tésztát öntsük a serpenyő közepére. Próbáljunk a magyarhoz képest kisebb és vastagabb palacsintákat készíteni. Amikor az alsó fele aranybarnára sült, fordítsuk meg.
Tetszőleges mennyiséget, de legalább 3-4 darabot helyezzünk egy tányérra és ízlés szerint öntözzük meg igazi, kanadai juharsziruppal. Emellett az ínyencek egy kis teavajjal, és friss bogyós gyümölcsökkel is ízesíthetik a palacsintákat.
.
Boldog Kanada Napot, kellemes zene hallgatást és jó étvágyat kíván a
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 39. epizódjában Lator monológjával kezdünk: a társas együttélés kihívásainak és a törékeny lelkűek hiperérzékenységének bemutatásával. Természetesen mi, itt a határ északi oldalán, sem mehettünk el véleményünk megosztása nélkül a #BLM mozgalom, valamint az “amerikai fegyvertartás – közbiztonság – rendőrség” hármasa mellett. Aztán kibeszéltük kreténjeinket, majd a Samsung és a Google segítségével vettük az irányt az 5. generációs mobil hálózatok és a Huawei felé, hogy a végére az álhírekig jussunk.Nem étlen, de szomjan csináltuk végig az adást. (nyitókép: Mohamed Hassan / Pixabay)
A sorozat 4. részében Kanada legnyugatibb tartományába, Brit Columbia-ba látogatunk el. A tartomány csak 1871-ben, hetedikként csatlakozott az 1867-ben megalapított Kanadához. Természeti adottságokban, látnivalókban gazdag tartomány világszinten is közkedvelt turista célpont. Egy keveset már láthattatok belőle az Alberta-i sorozat 3. részében, most itt a folytatás. A cikkben szereplő videókat akkor is érdemes megnézned, ha nem beszéled jól az angol nyelvet: tudod, 1 kép (azaz 1 videó) többet mond ezer szónál. (nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)
Kanada térképe 1871-ből.
.
A nyitóképen a Mount Robson hegy látható, magassága 3.954 (egyéb források szerint 3.959) méter. Ez a tartomány harmadik legmagasabb hegycsúcsa.
Brit Columbia több, mint 10-szer nagyobb Magyarországnál, lakosságának száma pedig 2020-ra érte el az 5 millió főt. A “Columbia” mindig nagy C-betűvel írandó, nem pedig K-val. A kanadaiak a tartományt a kezdőbetűi után csak “BC”(ejtsd: bí-szí) néven említik beszélgetéseikben. Fővárosa az egy harmad Magyarországnyi területű Vancouver-szigeten fekvő Victoria városa – és nem a tartomány legnagyobb települése, Vancouver.
A “Lower Mainland”(nagy méretű térkép ezen a linken látható) azt a kb. 36 ezer négyzet kilométernyi területet jelenti, amely kelet-nyugat irányban húzódik: a Fraser folyó völgyét (alsó folyását), Vancouver-t és környékét illetik ezen a néven a kanadaiak. Magyarul kb. alsó földrészt jelent, mivel tengerszint közeli magasságon fekszik és a több ezer méter magas hegységek-rendszerek mellett alföldnek látszik.
Bridal Falls településtől nyugatra, egészen az óceán partig, délen az USA határig tart. Északról és keletről a hegyek lábai határolják ezt a dimbes-dombos, tavakkal, városokkal, erdőkkel, legelőkkel, farmokkal tarkított, saját klímával rendelkező tájegységet.
A Hudson Bay Társaságot(angolul: Hudson Bay Company – röviden: HBC), 350 éve, 1670 május 2-án alapították az Egyesült Királyság-ban, Londonban, mint szörmekereskedelmi vállalkozást. A HBC az egyetlen ma is talpon levő cég erről a területről: túlélte valamennyi európai alapítású riválisát.
a Kanada Banda kedvenc magyar YouTuber-ei 2019. májusában jártak a BC-ben
.
Jelenleg Észak-Amerika legöregebb múködő vállalkozása. Igen, jól olvasod, a HBC a mai napig létezik, a vállalatot 2018-ban közel 10 milliárd kanadai dollárra értékelték. A Toronto-i tőzsdéről történő kivezetése 2020. március 4-én történt meg, azóta magánvállalkozásként működik.
A Brit Columbia-i Chilliwack város lakójával, a tartomány leglelkesebb hivatásos természet fotósával és legbarátságosabb túravezetőjével és vendéglátójával, Ceglédi Ferenccel 2019 májusában készítettünk egy interjút, a KB024. epizódot itt hallgathatod meg. Chilliwack-ról érdemes tudni, hogy Buda, Pest és Óbuda egyesítésének évében, 1873-ban alapították, 1908-ban emelték városi rangra.
.
Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!
Jó reggelt kívánunk! Most még Alberta-ban járunk, s ezzel a cikkel köszönünk el tőle – a sorozat következő részében az irányt nyugat, azaz Brit Columbia felé vesszük. A Vadrózsa Országának szemet gyönyörködtető vidékei, azaz a préri és a hegyek mellett megmutatjuk lakhelyünket, a Kanada Banda otthonát, Calgary városát is. (nyitókép: Erwin Buncaras / Pixabay)
Mivel még csak mostanában térünk, tértünk vissza az új normálishoz és még nincs minden túraútvonal, nemzeti és tartományi park nyitva a közönség számámra, az alábbi videó azzal bíztat minket, hogy: “Megéri a várakozás!’. A természet, a lélegzet elállító látnivalók nem szaladnak el, ott lesznek mindig, ahogyan az elmúlt évezredekben is végig ott voltak.
Mit érdemes megnézni, ha aktív kikapcsolódásra vágysz és csak 4 napod van Calgary-ban? Legyen nyár, vagy tél, mint ahogyan az alábbi videóban is látható, amely tavaly decemberben készült, Calgary-ban és környékén könnyedén található látni-, megnézni-, és megkóstolni való nem csak pár napra, hanem akár több hétre is.
Ahogyan a bevezetőben említettem, Alberta-ból a szomszédos Brit Columbia-ba megyünk tovább. De mielőtt még ezt megtennénk, következzen még két videó, amely mindkét tartományt érinti. A Rocky Mountaineer(RM), az 1980-as évek óta működő vasúti szolgáltatás(a hivatalos blog itt olvasható). Vancouver és Banff, illetve Jasper és Vancouver útvonalon, a kanadai Sziklás-hegységben közlekedő luxusvonat, panorámakocsikkal, teljes ellátással.
Először a 2007 óta utazós blogot, később utazási videókat készítő Deb és Dave, azaz The Planet D következik. Ők 2019-ben a RM-en utazva készítették az alábbi útifilmet, nem csak a vonatról, hanem Alberta-nak a Sziklás-hegység-beli látnivalóiról is.
A második, most márciusban megjelent videó amolyan hivatalos szolgáltatás-bemutatónak, azaz PR-filmnek* is tekinthető. Útvonal információ, interjúk (többek között a vasút alkalmazottaival, egy mountie-val, a Canada Parks képviselőjével), bevásárlás és sütés-főzés a konyhában a séffel, nemzeti- és tartományi park bemutató, de ellátogatnak borászatba is, stb. Az alábbi, közel 3/4 órás kisfilmet még akkor is érdemes megnézni és gyönyörködni a képekben, ha nem, vagy csak kevésbé beszéled az angol nyelvet! Mert egy kép (jelen esetben a videó) többet mond ezer szónál.
Még egy jó tanács a végére: ne felejts el lélegezni!
Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó
.
.
* PR-film, vagy imázsfilm:“Az imázsfilm egyfajta reklámfilm, ám kevésbé direkt. Az imázsfilm kellemes érzéseket, pozitív asszociációkat kelt a mozgókép, a zene, a vágások és sajátos effektek keverékével. A turisztikai termék megfoghatatlan, ezért az imázsfilm a legjobb eszköz, hogy az élményt, a hangulatot átadja: úgy ragadja meg a táj vagy akár egy hotel hangulatát, hogy a néző elvágyódjon arra a helyre. A film beszédesebb, hangulatosabb és jobban felkelti a figyelmet, mint a szöveg vagy a fénykép.” (forrás: imazselemzes.hu)
Kezembe került egy Calgary-i közösségi kiadvány úgy egy héttel ezelőtt. Fellapozva és az 5. oldalig eljutva előbb meglepődtem, majd mosolyra húztam a számat. Nem csak azért, mert már akkor tudtam, hogy az egyik következő cikkem anyagát tartom a kezemben, hanem jólesett látni, hogy egy magyarról és találmányáról írnak. Még ha csak három mondatban is és csak a lap alján. (nyitókép: DomenicBlair / Pixabay).
Calgary-ban és más kanadai városokban nem kerületek vannak, mint például Budapesten, hanem körzetek, amelyeket itt közösségeknek hívnak. A legtöbb esetben több (nagyobb forgalmú) út határolja ezeket a területeket, de megesik, hogy egy vasúti teherpályaudvar, vagy egy folyó alkotja az egyik határát. Ezen szomszédságok/városrészek száma 2013-ban 198-ra emelkedett.
Calgary 4 nagyobb részre (földrajzi negyedekre) van osztva, úgy mint:
NW – northwest: ÉNy – északnyugat
NE – northeast: ÉK – északkelet
SW – southwest: DNy – délnyugat
SE – southeast: DK – délkelet
amelyeket az utcák neve után írnak ki, mivel azonos nevű utcából nálunk is lehet több egy városban. Kivételt ezalól a Center St (Center utca) képez, ennek csak északi (Center St N) és déli (Center St S) részei vannak. Ennek két oldalán, keleten és nyugaton vannak az egymással párhuzamos utcák:
1 St SW – Első utca DNy
1 St SE – Első utca DK
egymástól mindössze 2 sarokra.
A másik kivétel a Memorial Dr. (Emlékmű Út), ennek a belvárosi szakaszától nyugatra a Memorial Dr. NW, keletre pedig a Memorial Dr. E (és nem NE, vagy SE) fut, mivel ezen az oldalon ez az út képezi a határt az északkeleti és a délkeleti negyedek között.
De jöjjön egy ennél szemléletesebb példa. Magyarország Tiszteletbeli Konzulátusa Calgary-ban a 1115 11 Ave SW belvárosi címen álló épületben található. Ha azonban a 1115 11 Ave NW címre megyek, akkor kb. 4 km-rel elvétettem a célt és egy magánlakás előtt találom magam. De létező címek a 1115 11 Ave NE és a 1115 11 Ave SE is (kertvárosi területek). Ez esetben tehát nem csak 4 különböző Tizenegyes Sugárút nevű út létezik a városunkban, hanem 4 különböző lakóingatlan is. A különbség (a 2*3 karakteres irányítószám mellett) csak az égtáj megjelölésében van: SW, NW, NE, SE.
Az irányítószám, amikor nem pontos a cím, vagy a házszám, esetleg küldeményt várunk, vagy hivatalos iratot töltünk ki, hivatalos adatot adunk meg, akkor segíthet, egészen sokat. De a hétköznapi életben, amikor számukra ismeretlen helyre megyünk (pl. a konzulátusra, vagy vendégségbe, vagy csak egy ügyfelet keresünk fel), akkor kevésbé lényeges. Az égtájak sokkal beszédesebbek – nem csak nekünk, hanem pl. a taxisoknak is.
De vissza a kiadványhoz, amely a hello Acadia nevet viseli és a Great News Media gondozásában jelenik meg. Havonta megjelenő ingyenes kiadvány, amelyet a kiadó csak hírlevélnek hív, és a postaládákba teszik bele a postás nénik/bácsik. A szokásos közérdekű információk mellett (fontosabb telefonszámok, közszolgáltatók elérhetőségei) helyi hírek, érdekességek, közlemények és persze, reklámok találhatók meg benne.
a helloAcadia közösségi hírlevél 5. oldala
.
Mindezek mellett rövidke színes hírek, érdekességek is helyet kapnak a lapokban, például a világ leghosszabb menyasszonyi fátyláról (ami 7.010 méter és 40 centiméter, kb. 63 futball pálya hosszúságú volt). Az 5. oldal alján található színes hátterű képen azonnal megakadt a szemem. Elsőre meglepődtem, hogy ebben a kiadványban a Rubik-kockáról írnak, másodjára pedig már fülig ért a szám, mert egy kanadai város egy kis közösségének egyik havilapjában, amelyet csak 5.600 példányban nyomnak, egy magyarról, egy magyar találmányról írnak! Sőt, nem maradt le az ékezet: helyesen Ernő-nek és nem Erno-nek írták feltalálónk keresztnevét.
Ahogyan a Rubik-kockáról (angolul: Rubik’s Cube) azt a 2018. októberi cikkünkben is idéztük: “Bizonyították, hogy elméletileg bármely keverés után legfeljebb 20 tekerésből kirakható, de az összetettsége miatt összesen 43.252.003.274.489.856.000-féle (leírva: negyvenháromtrillió-kétszázötvenkétbilliárd-hárombillió-kétszázhetvennégymiliárd-négyszáznyolcvankilencmillió-nyolcszázötvenhatezer; kb. 4,3 * 1019) eltérő állás hozható létre.”
Probléma megoldva
A Rubik-kockát 1974-ben Rubik Ernő találta fel. Amikor elkészült, Rubiknak durván egy hónapra volt szüksége, hogy megoldja a kockát (azaz minden oldalára 9-9 azonos színű négyszög kerüljön – a szerk.). Ma, a kocka kirakásának rekordját Du Yusheng tartja 3,47 másodperccel.
Ha jól látom, akkor a kockát a videó 8. másodpercénél veszi a kezébe:
.
Nem tudom, hogy ti, Kedves Olvasók, hogyan vagytok ezzel, de én szeretem, amikor teljesen váratlanul ilyen kellemes élmények érnek. És külön öröm számámra, ha eme élményeimet megoszthatom veletek.
Teljesen véletlenül botlottam bele ebbe a témába is. Nem kerestem, nem kutattam, simán csak szembe jött velem, a feleségemnek köszönhetően. Az Ő Facebook-os hírfolyamán jött fel az a poszt, amelyben az alább látható képes összehasonlítás volt elhelyezve illusztrációnak. Nem firtattam, hogyan került elé (egy ismerős ismerőse osztotta meg valaki más posztját), csak kértem, hogy küldje el nekem a bejegyzés linkjét, így hozzáférhetek a képhez. (nyitókép: Lázadó / Kanada Banda)
Ez esetben mindegy, hogy mi volt a pontos szöveg a Facebook posztban. Lehet, hogy találkoztál vele, ha nem, akkor képzeld ide a szokásos paranoid, “mindenki minket bánt és különben is: nekünk ne mondja meg senki” stílusú kommentárt. Ez a fajta ellenségkép keresés, a másik fél hibáztatása sikertelenségünkért nagyjából 85-90 évvel ezelőtt már megvalósult egyszer, az eredményét mindenki ismeri.
Hogy a brit és a skót hogyan került oda? Fogalmam sincs. (Valakinek megint sikerült félmunkát végeznie…) A britnek azért nincs ott a helye, mert az egy katonai egyenruha, nem népviselet, nem tradícionális öltözet a ködös albionban. Ez viszont már az, ráadásul női. A skót pedig, a szoknya ellenére egy férfit ábrázol, nem pedig egy nőt. Egy pár másodperces kereséssel könnyedén találhatunk fotókat tradícionális skót női viseletről.
.
Ez az összehasonlítás csak egy valamire jó: hangulatkeltésre! A tényszerű tájékoztatástól borzasztóan messze van. Jól látod hát, Kedves Olvasó, az EU-ellenes, illiberális konzervatív demokrata a saját anyaföldjén a fekete fátyolba öltözött muszlim nőktől retteg, fél és borzad!!!!!!!!! (ha kevésnek érzed a felkiáltójelet, kérlek szólj, van még raktáron!)
A cikk ezt írja: “A Korán, az iszlám szent könyve, azt mondja, hogy a muszlimoknak – férfiaknak és nőknek – szerényen kell öltözniük. A férfi szerénységet úgy értelmezik, hogy az a köldöktől a térdig terjed a területre.
A nők esetében általában ezt szinte mindenre kiterjedőnek tekintik, kivéve az arcot, a kezet és a lábfejeiket, abban az esetben, amikor oylan férfiak jelenlétében mutatkoznak, akiket nem ismernek, vagy nem állnak kapcsolatban velük.
Az iszlámban azonban sok vita folyt arról, hogy ez elég messzire megy-e? Ez megkülönböztetést eredményezett a hidzsáb (arab jelentése: “eltakarva”) és a nikáb (arab jelentése: “teljes fátyol”) között.”
Az egyik asszony, akinek négy lánya van, az alábbiakat mondta el: “egyikük sem visel burkát. “Nem kényszerítettem bele a lányaimat, mert nem kellett” – mondta. “Nem kötelező. Ez nem kötelező. Ugyanakkor … közelebb visz Istenhez. Ez egy spirituális dolog, több, mint bármi más.” Nem közelező eltakarni az arcát, de ezt teszi, mert Muhammad próféta “utánozza”.
Szóval emberünk, akit hívjunk csak Hivatásos Kormánypárti Rettegő-nek, ül otthon, a négy fal között a kényelmes karosszékében és mindenkit szívből gyűlöl:
aki nem úgy gondolkodik, mint Ő,
aki nem úgy néz ki, mint Ő.
Kritikus gondolkodás nélkül, tudás szomj nélkül, a másik kultúrájának ismerete, tisztelete nélkül retteg az ismeretlentől, hergeli magát és másokat is a valótlanságokra alapozott agitációnak köszönhetően. Arra persze lusta, hogy utána nézzen ingyenesen elérhető információknak. Jól láthatóan számára a Facebook-nál (még csak nem is a közösségi médiánál) kimerül az internetezés fogalma.
De azt azért a monitor/tv képernyő előtt ücsörgő Hivatásos Kormánypárti Rettegő vérmagyar elvárja, hogy Őt magát a mások tiszteljék és elfogadják a véleményét! Elvárja, hogy róla és a vérmagyarságáról mindenki mindent tudjon, miközben Őt a legkevésbé sem érdeklik más népek, nem kíváncsi más kultúrákra, nem hajlandó más nemzeteket megismerni.
Melyik európai ország lányai, asszonyai járnak tradícionális népviseletben iskolába, munkába minden áldott nap?
Ha ma elutazol, mondjuk, Finnországba, Dániába, Ausztriába, csak és kizárólag a fenti képen látható viseletbe öltözött lányokkal, asszonyokkal fogsz találkozni MINDENHOL az országban?
Melyik európai ország lányai, asszonyai hordanak tradícionális népviseletet kerti munkához, takarításhoz, vagy sütéshez-főzéshez?
Mond-e az nekünk, magyar anyanyelvűeknek valamit, hogy: “hajadon“, és “bekötik a fejét“?
Másodszor: ismereteim szerint két jelentősebb különbség van az európai és az iszlám világban és ezek nehezen választhatók el egymástól:
1.)
amíg nálunk, nyugatiaknál volt felvilágosodás(én ide sorolnám a magyar reformkort), a férfiakéval egyenrangú jogokat kaptak a nők, azaz járhatnak iskolába, szavazhatnak, dolgozhatnak, azaz állásuk, karrierjük lehet, stb.
addig a közel-keleti iszlám országokban ez nem így történt. Náluk nem volt felvilágosodás és ipari forradalom, nem kívánják a nőt a férfival egyenrangú félnek tekiteni.
„A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából. Kiskorúság az arra való képtelenség, hogy valaki mások vezetése nélkül gondolkodjék. Magunk okozta ez a kiskorúság, ha oka nem értelmünk fogyatékosságában, hanem az abbeli elhatározás és bátorság hiányában van, hogy mások vezetése nélkül éljünk vele. Sapere aude! Merj a magad értelmére támaszkodni! – ez tehát a felvilágosodás jelmondata.”
(Immanuel Kant, 1784., Mi a felvilágosodás? c. tanulmánya. Fordította: Vidrányi Katalin)
2.)
Magyarországon nincs államvallás (bár állampárt majd megint lehet), ahogyan az Európai Unió államaiban az államvezetés és a (keresztény) vallás különállóan létezik. Azaz nem a Római Katolikus Egyház vezetője hozza a törvényeinket, nem az Ő iránymutatásaira hagyatkozik a törvényhozás, nem hatnak át mindent a római katolikus vallás előírásai és szabályrendszere (különben nem lehetne pl. gumióvszert árusítani, vagy tiltott lenne az azonos neműek házassága).
Eközben az iszlám országokban a vallási vezetőknek (az imámoknak) sokkal nagyobb a szerepük és az egyes államok működése mindent a vallási előírásoknak rendel alá. A muszlimok életét sokkal nagyobb mértékben áthatja a vallásuk, az európai keresztény emberhez mérten sokkal szigorúbban betartják azok szokásait, előírásait a hétköznapokban.
Tapasztalatom alapján a keresztények sokkal megengedőbbek önmagukkal szemben és a dolgos hétköznapok során kevésbé az életük része a vallás, annak előírásai. Ugyanakkor az muszlim hitű a vallási előírások köré szervezi a napját. Szóval így tudom én, természetesen kijavítani, kiegészíteni, hozzátenni bármikor lehet,elérhetőségeinken mindezeket megtehetitek. Köszönöm!
__ __
A muszlimok már régóta ott élnek európában, nem az elmúlt 10 évben telepedtek le. 2010-ben körülbelül 44,1 millió iszlám vallású élt Európában, ez a teljes európai lakosság kb. 6%-t ők adták. Várhatóan a népességük 2030-ra 58,2 milliós lesz. “In Europe as a whole, the Muslim share of the population is expected to grow by nearly one-third over the next 20 years, rising from 6% of the region’s inhabitants in 2010 to 8% in 2030. In absolute numbers, Europe’s Muslim population is projected to grow from 44.1 million in 2010 to 58.2 million in 2030” (forrás: PewResearchCenter, The Future Global Muslim Population (Projections for 2010-2030) – 15. oldal)
Ne feledjük el, hogy amíg a muszlim lányok, asszonyok megtartották a tradícionális öltözeteiket a hétköznapokban is, addig például a magyar (római katolikus, görög katolikus, evangélikus, református vallású) lányok és asszonyok kiskosztümre, farmernadrágra, blúzra és pólóra cserélték a magyar népviseletet. Miért másokban keressük a hibát, amikor a magyar ember az, aki nem úgy öltözködik a dolgos hétköznapokban, mint ahogyan őseink jártak? A muszlim közel-keleti népeket és a keresztény magyarokat összehasonlítva úgy látom, hogy ez utóbbi dobta el magától a hagyományoknak megfelelő öltözködési normákat és – mintha kötelező lett volna – vette fel a nyugati (szabás)minták alapján készült divatos ruhákat.
Miért kell(ett) a magyar embernek pl. a farmernadrág? Miért kell(ett) az olasz- és/vagy francia divatházak által diktált trend szerint öltözködnie a magyar nőknek? Miért hordanak a nők olyan ruhákat, amelyek már-már szinte mindent megmutatnak? Mini szoknya és mély dekoltázs, feszes short?
Azért rémülnek halálra a Hivatásos Kormánypárti Rettegők más nemzetek népviselete láttán, mert talán nem elég bátrak a sajátjukat büszkén viselni? Mielőtt ismeretek és tisztelet nélkül (tehát ostobán és büdös bunkó módon) másokat kezdenek el habzó szájjal kritizálni, jobb lenne a saját portájukon sepregetni. Nem a muszlim hitűek szakítottak a hagyományos viseleteikkel, s kezdték el a nyugati mintát majmolni, hanem a kelet-európaiak….. És most ezért haragszanak rájuk? Ezért gyülölködnek?
Az, hogy egy esküvőre, vagy a húsvéti körmenetre, vagy falunapon felveszik a tradícionális népviseletet (a hazánkba látogató turisták kedvéért), az nem számít! Az inkább páváskodás, mint hiteles ápolása a hagyományainknak.
__ __
Jöjjenek sorjában az országok és tradícionális viseleteik.
Próbáltam autentikus videókat találni a témában, bár nem volt könnyű dolgom, mivel nem vagyok jártas sem az iszlámban, sem a divat világában. Akinek ennél pontosabb, frissebb információ vannak, írja meg nekünk!
A pakisztáni: kezdjünk egy autentikus tartalommal, egy hagyományoknak megfelelően megtartott pakisztáni esküvővel. Itt is csak fekete lepelbe öltözött nőket láthatunk … ja, NEM! A legkevésbé sem!
Egy teljesen átlagos pakisztáni lány, Anushae Khan hétköznapja nem valahol Nyugat-Európában, vagy mondjuk Kanadában, hanem hazájában, Pakisztánban. Megint csak az öltözködés sokszínűségén lenne a hangsúly:
A jemeni: Maliha videójában a sminkelős részt átugorva nézzük meg az öltözetét:
A következő videóban Shrooq személyén át nem csak a jemeni nők életébe, hanem a polgárháborús ország közelmúltjába és jelenébe is betekintést nyerhetünk:
Jöjjön még egy videó Jemenből.
Érdekes és tartalmas anyag, a legfontosabb rész 2:24-nél kezdődik: “Az embereknek el kellene kezdenie szeretnie egymást, az embereknek el kellene kezdenie jobban elfogadniuk egymást. Úgy értem, mind emberek vagyunk, szóval jobban szerethetnénk egymást, el kellene fogadnunk a másik véleményét, álláspontját, mindentől függetlenül. Nem számít, hogy milyen a bőröd színe, hogy milyen nemzetiségű vagy, hogy miben hiszel. El kell fogadnunk egymást. Szeretnünk kell egymást. Így tudjuk megoldani a problémáinkat.” – mondja ezt a 23 éves Fatima, akinek 7 évvel ezelőtt Szaúd-Arábiából kellett Jemenbe költöznie (az okokra sajnos nem derül fény). Egy gazdag, jóléti országból egy polgárháború súlytotta, harmadik világbeli helyre, ahol nincs teljeskörű orvosi ellátás, kevés és rossz minőségű az élelem, megbízhatatlan a lakossági áramellátás.
Jemen, ahogy a TV-híradókban nem láthatod. Jemen, a világ egyik legszegényebb és egyben legvallásosabb országa Drew Binsky világutazó, blogger, kétszeres Guinness-rekorder szemével (aki 2012. óta összesen 191 országban járt):
a 24.hu hírportál 9 részes Hitvita c. sorozata, amelyben 9 különböző kérdésre adott 9 különböző válasza hallgatható meg a krisna-hívő lelkésznek, a muszlim hitoktatónak, a református lelkésznek, a katolikus papnak, a rabbinak és a buddhista tanítónak;
Ha valaki végig nézi az alábbi videókat, akkor szerintem egyetért velem abban, hogy nem a fekete szín a domináns és egyik hölgy sem úgy néz ki, mint a Facebook poszt “összehasonlításában” a képeken látható iszlám hölgyek.
https://www.youtube.com/watch?v=jLj2TRKGfhA
.
Ugyanakkor engedtessék meg számukra, hogy úgy öltözkedjenek, azt viseljenek otthonaikban, az utcáikon, ahogyan az illendő és személyüknek kedves. Vendégségben pedig engedjük meg a számukra, hogy a kultúrájuknak, vallásuknak, hagyományaiknak, szokásaiknak megfelelően öltözködjenek és ne a mi szokásainkat akarjuk rájuk erőltetni!
Fogadjuk el, hogy szigorúbbak az iszlám vallási előírások, hogy a vallás követői jobban ragaszkodnak a hagyományaikhoz, hogy a hitük szerves része a mindennapi életüknek. És mielőtt véleményt formálunk róluk, jó lenne megismerni az Ő álláspontjukat, az Ő gondolatainkat. Ezáltal tudásban mi is gazdagabbak leszünk, intellektuálisan is fejlődünk és talán nagyobb békességben, kevesebb konfliktussal élhetünk együtt tovább ezen a bolygón.
Jó reggelt kívánunk! Az első videó megtekintése közben arra kérünk, hogy “Ne Felejts Lélegezni!“. Hűséges Olvasóink már találkozhattak ezzel a videóval tavaly novemberben, de mivel a látvány még sokadjára is lélegzetelállító, muszáj ismét megmutatnunk. Calgary-ról 2013-ban készült egy turisztikai célú PR-film, vagyis inkább egy kedves kis dal egy videóklippel, amelyet Jocelyn Alice, Lisa Jacobs, Mike Shields készített és az Ő előadásukban hallgathatod meg. A címe: Right Here (magyarul: Pont itt). Ezután egy tartományi körutazás és élménybeszámoló, majd pedig egy autós túra következik a városból a hegyek közé. (nyitókép: Siggy Nowak / Pixabay)
.
Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben születettek meg Alberta és Saskatchewan tartományok
Remember To Breath! / Ne Felejts Lélegezni!
.
Right Here / Pont itt
Turisztikai, gazdaság-fejlesztési célzattal készített imázsfilm*, amely önálló zenei alkotásként is megállja helyét:
Ha valakinek ismerős Jocelyn Alice személye és/vagy énekhagja, annak oka van. 2014 végén jelent meg Jackpot c. dala, amellyel 2015-ben sikeresen befutott énekesnő lett. A lejátszási listák alapján a Spotify-on a 9. legnépszerűbb zeneszáma volt abban az évben az USA-ban. A Billboard Canadian Hot 100 slágerlistán a 38. helyig jutott és a legtöbb kanadai kereskedelmi rádió slágerlistáján a legjobb 15 dal közé került. A Jackpot a 2011-ben indult karrierjének eddigi legsikeresebb dala, 2016-ban Platina-lemezzel jutalmazták érte.
.
150 nap alatt Kanadán át
A Nyolcvan nap alatt a Föld körülhöz hasonlóan Kanada 150. születésnapja alkalmából2017-ben egy páros (Karla & Matthew Bailey)150 nap alatt utazta be Kanadát. Az Alberta-ról forgatott kisfilmjük itt látható:
… másfél óra alatt. Az indulás Calgary belvárosából történik, a célállomás Lake Louise, tó part, az utat pedig a Trans-Canada autópályán tesszük meg. A tavat és a mellette fekvő települést egyaránt Lake Louise-nak (magyarul: Lujza-tónak) hívják. A nyitóképen ez a tó látható, az északi végében épült szállodával (Fairmont Chateau Lake Louise), mögötte a kanadai Sziklás-hegység egy aprócska részlete látható.
Az autóra szerelt kameráknak köszönetően az utazás minden másodpercét nyomon követhetjük. Jó utat!
.
.
* imázsfilm:“Az imázsfilm egyfajta reklámfilm, ám kevésbé direkt. Az imázsfilm kellemes érzéseket, pozitív asszociációkat kelt a mozgókép, a zene, a vágások és sajátos effektek keverékével. A turisztikai termék megfoghatatlan, ezért az imázsfilm a legjobb eszköz, hogy az élményt, a hangulatot átadja: úgy ragadja meg a táj vagy akár egy hotel hangulatát, hogy a néző elvágyódjon arra a helyre. A film beszédesebb, hangulatosabb és jobban felkelti a figyelmet, mint a szöveg vagy a fénykép.” (forrás: imazselemzes.hu)
Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!
Jó reggelt kívánunk! Ma is hármasban csináltuk. Mert itt volt közöttünk Rita is. Vendégünkkel együtt a karantén adta élményeinket és tapasztalatainkat beszéltük ki: ingatlan és üzemanyag árak, járványügy gyermek szemmel. Aztán megemlékeztünk a századik epizódos magyar podcast-okról, jót nevettünk a mosómedve attitűddel rendelkező vásárló történetén és a mindenre jó Windex-en. Nem mehettünk el szó nélkül a golfozók sport iránti szeretete mellett, de ami a labda ütögetésnél sokkal fontosabb: mekkora mértékű a mezőgazdaság és a feldolgozóipar érintettsége és kihívásai a vírusjárvány okozta korlátozások és kihívások mellett (van fény az alagút végén)? (nyitókép: jhenning / Pixabay)
.
..
Adás napló.
Hetiszínes
Mennyire készül fel az ügyvédnő az adás naplóból?
Ki és mit csinál, vagy már nem csinál a karantén alatt?
Windex – Az Ablaktisztító! – okostelefonok tisztítására is kiválóan alkalmas.
A Gus karakterét megformáló görög-amerikai színész idén ünnepelte 93. születésnapját.
“a görög megoldás” Michael Constantine (1927. május 22.) Kostas “Gus” Portokalos szerepében a Bazi nagy görög lagzi c. filmben,
kezében egy eredeti Windex ablaktisztítóval
.
iTunes felhasználók: nagyon köszönjük az 5*-os értékeléseket!!
Berobbant az online vásárlás.
Figyelem! Házi készítésű műzli szeletet nem szabad folyóvíz alatt elmosni!
Éljen az online jelenlét!
“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat
Morgan Freeman véleménye:
és az előbb klikkelő, mint gondolkodó internet-felhasználók a Facebook-on.
Katonai támadó-fegyverek betiltása Kanadában:hivatalos bejelentés, a CBC beszámolója május elejéről és egy friss cikk, miszerint a tiltás ellenzői jogi úton próbálják meg érvényteleníttetni a kormányhatározatot.
Afrikában akadályozza a sáskairtást a koronavírus-járvány – “Akadályozzák a sáskairtást Afrikában a járvány miatti légiforgalom-korlátozások, a szállítások elmaradása miatt fogytán a rovarirtószer – közölte az MTI az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) alapján.”
Milyen pozitívumokat adtak nekünk a járványügyi korlátozások?
“2020: a karantén első éve”
A Lázadó által említett Facebook bejegyzés szövege:
“Think about the 1918 pandemic and how hard it was on folks at that time.
We have phones, computers, television, radios, record players or CDs or iPods, etc. and video games, DVDs, or VHSs, endless movies available at our fingertips as lots of cable companies have put out heaps of free stations streaming for kiddies and adults alike, and we have Skype, What’s App, text messaging, twitter, FB, etc. and access to online ordering, curbside pickup, and so many more luxuries that our forefathers did not have back then – surely we are hardy enough to survive and pull together, or are we that much weaker and lesser than our ancestors who paved the way for us?
For my part, I live in a city far from any family and have not been here long enough to make any close friends.
I have a few acquaintances who are elderly and so, they have hunkered down.
Essentially, hubby and I are adrift in a foreign province.
When it gets tough – and believe me, it has gotten tough at times – I think of the 1918 pandemic, of my grandfather and his siblings, and friends in the trenches at Vimy, Passchendaele and the Somme and I think of my cousin who died in France during WWII, so far from home, left dead, at the side of a dirt road, until a padre came by his body and buried him at the side of the road, and I think how he rested there for so long until he was disinterred and laid to rest at Beny-sur-Mer Cemetery in France (Canadian cemetery) – he died so young – aged 22 – from mortar fire.
I think of my uncles and father fighting during WWII and remember being with my father when the last piece of shrapnel that could safely be removed from his body was extricated – he was 74 at that time.
I recall the horror stories of what the Dutch endured in Holland during their enforced occupation during WWII.
I recall the Holocaust, what folks went through in trying to hide or be hidden from the Nazis. The risks they took. The fate that they faced if caught.
I remember Anne Frank.
My grandfather, father and uncles seldom spoke of the wars, but when they imbibed a tad too much, sometimes they would talk – what I heard marked me for life.
Their sacrifice was great.
War was a horror!
I intend to do my ancestors and parents proud.
Soldiers gone to war, leaving families behind to cope under much harder and much more dire circumstances than we have it now – devoid of any social safety net.
No, it is not going to be easy and it will likely get much harder before it gets better, but I am my grandfather’s granddaughter, my father’s daughter, my mother’s daughter and I will do them proud.
I don’t just remember the sacrifices made by them on Remembrance Day, but always.
So, as tough and rough as it is to do what is being asked of me, I have made the conscious decision to do what is right. No matter how it inconveniences me – because it is the right thing to do.
I wish every one of you good health, whether it be physical or mental health.
Please know, you truly are not alone in this as evidenced by these numerous shares and comments made on FB.
We may be physically distanced but we are not socially distanced – we are connected and each person reading this, know that you are most assuredly in my heart and in my prayers for you truly are my friend, whether you know it or not!
And I do care about you, your family and loved ones.”
“May The Golf Be With You” – ezt az epizódot május 4-én vettük fel,
“Trump a vállát vonogatja, hallva a tudósok intését, miszerint a megszorítások enyhítése tízezrek halálához vezethet.” – CNN, 2020 Május 6
Hello, Peter Ludlow vagyok, CEO az InGen cégnél, mely a nagy népszerűségnek örvendő dinoszaurusz témájú élménypark, a Jurassic Park mögött áll. Mint azt biztosan jól tudják, egy, a szigetet ért példátlan vihar áramkimaradás okozott a parkban, amelynek következtében a velociraptorok kiszabadultak és megöltek többszáz látogatót. Ez a park 2 hónapos bezárásához vezetett. Nos, nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem, – annak ellenére, hogy bár a raptorok még szabadon vannak – újra megnyitjuk a Jurassic Parkot a közönség számára.
Megértem, hogy a nagyérdemű talán kétkedve fogadja az újranyitás hírét, amikor meglehetősen gyorsan mozgó, 80 kg-os húsevők vannak szabadon. DE az igazság az, hogy a raptorok intelligens és ravasz teremtmények, ezért nem hiszzük, hogy hamar újra be tudjuk majd fogni őket. Így talán a legjobb az volna, ha megszoknánk, hogy néha megölnek pár embert itt-ott. Néhányan talán vitatják, hogy követnünk kellene más parkok példáját, akik már sikeresen kezelték a szökött raptorok kérdését. Ám mi, itt a Jurassic Parknál, sosem hallgattunk a tudósok, biztonsági szakértők, biológusok ajánlására, miért pont most kezdenénk el.
Örömmel jelenthetem be továbbá azt, hogy ahelyett, hogy komolyabban elköteleződnénk a vállalásaink mellett, úgy döntöttünk, hogy feloszlatjuk a raptor-befogó munkacsoportot és inkább arra fokuszálunk, hogy miként tudjuk az embereket mihamarabb a parkba csábítani. Így az úgynevezett “életmentő intézkedések”, mint például a biztonságos zónák kialakítása, vagy a látogatók szagának elmaszkolása helyett, arra fokuszálunk ami igazán izgalmas lehet a látogatóink számára. Ilyen például a nagyobb kalap választék, a szárnyasgyík formájú gondola út a sziget északi részére, esetleg a Gordon Ramsay által összeállított menü a Cretaceour Cafe-ban.
A látogatók igényeinek kielégítése mellett természetesen szeretném megjegyezni, hogy a park újranyitása lehetővé teszi a park dolgozói számára, hogy visszatérjenek szeretett munkájukhoz. Megtehettük volna, hogy továbbra is kisegítjük pénzügyileg rászoruló alkalmazottainkat? Természetesen. Végtére is, mi vagyunk a leggazdagabb természetvédelmi terület a földön. De vajon lesznek a munkába visszatérő dolgozók között olyanok, akiknek letépett végtagjai a levegőbe lesznek dobva, mint ahogyan a zsonglőr dobálja a bowling bábukat? Kétségkívül. Ám biztosak vagyunk abban, hogy néhány biztonsági intézkedés bevezetésével, a munkahelyi balesetek és halálesetek számát még olyan határ alatt tudjuk tartani, hogy ez nem fog széleskörű felháborodást kelteni. És ne feledjük, hogy a korábbi döntéseink meghozatalakor eddig is csak ez volt a szemünk elött.
Ha már a sérülésekről beszélünk, egy pillanat erejéig szeretnék köszönetet mondani a park egészségügyi dolgozóinak. Ők az igazi hősök, nincs igazam? A raptor támadásokra való reagálás során többen maguk is megsérültek, életüket vesztették. Éppen ezért megbecsülésünk jeleként újrafestjük a Jurassic Park mentőautóját, oldalára nagy betükkel felfestve a MOBIL HŐS szavakat. Úgy hisszük, ez sokkal nagyobb jelentőséggel bír, mint egy egyszerű fizetés emelés, amelyet ők kértek.
Tudom, hogy sokuk hezitál, amikor a parkba való visszatérésre gondol, tudva, hogy a raptorok még szabadon garzdálkodnak, de biztosak lehetnek abban, hogy a dolgok hamarosan visszatérnek a normális kerékvágásba. Egy raptor várható életkora nem több mint 15-20 év, így biztosak lehetünk abban, hogy a támadások száma idővel csökkeni fog.
Mindeközben még több látogató fog meghalni? Persze. Mégtöbb park dolgozó? Igen. DE, az áldozatuk nem fog feledésbe merülni – tervezzük egy kis plakett elhyezését az ajándékbolt egy hátsó szegletében, a raptor támadások áldozatainak nevével. Valahol közel a pólókhoz, amelyeken a TÚLÉLTEM A JURASSIC PARKOT ÉS CSAK EZT A GAGYI POLOT KAPTAM felirat áll majd. Ez a legkevesebb, amit megtehetünk.
Így kérem, pakolják be táskáikat és készüljenek az ismerős, újra nyitott és alig veszélyesebb Jurassic Park élményre. Ne feledjék, “az élet utat tör”… hacsak nem Ön lesz az a szerencsétlen, akit megtámad a raptor… az kellemetlen lehet.
Nem szeretnénk ijesztgetni senkit, ez nem célunk és soha sem lesz. Csupán szeretnénk felhívni a figyelmet arra, ahogyan egyes kormányok néznek erre a kérdésre és ennek veszélyeire. Sok esetben az átlagember nyomására.
Hisszük, hogy nem lehet örökre bezárkózni, vagy félelemben élni. Ám abban is biztosak vagyunk, hogy komolyan kell vennünk azt, hogy hogyan lépjünk innen tovább együtt, biztonságban.
Mint mindíg, most ennek az érmének is két oldala van. Lesz, aki alig várja, hogy dolgozhasson és lesz, aki már a második hullámra gondol. (ha gondolkoztál ezen, akkor segítek, soha a történelemben nem volt még olyan komoly járvány, ahol nem volt második hullám)
Ők csak a baráti kör, nem pedig együttes:
eredeti kanadai juharszirup,
tökéletes reggeli Kanada Napra
Kanada térképe 1871-ből.
Brit Columbia zászlaja
egy festmény Pierre-Esprit Radisson-ről
a kiadvány címlapja
a helloAcadia közösségi hírlevél 5. oldala
(forrás: 
(fotó: 
Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben születettek meg
“a görög megoldás”
A golf legyen veled!
“2020: a karantén első éve”
