Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
AMA – Ask Me Anything! Kérdezz tőlem bármit! Ez a rendkívüli sorozat – ha az lesz belőle, s ez csak rajtatok, hallgatókon múlik – a hozzám intézett kérdésekről és az arra adott válaszokról fog szólni.
10 éve annak, hogy egy akkor még(!) vadidegen országban új életet kezdtünk.
10 éve annak, hogy a festői szépségű Alberta tartomány Calgary városának lakója lettem.
Meglehetősen sok dologról beszámoltam már nektek az egyes podkaszt epizódokban, viszont biztos van olyan, amiről nem, vagy nem kellő részletességgel beszéltem és maradtak még kérdéses részletek.
Ha érdekel, ha kíváncsi vagy rá, ha tudni szeretnéd, hogy:
hogyan és miként indult a kanadai munkavállalásom története?
milyen a hétköznapi élet Kanadában?
tényleg olyan kedvesek a kanadaiak?
milyen “hazaáruló migránsnak” lenni egy vadidegen multikulti országban?
volt-e, van-e honvágyam és miért nem költözünk vissza Magyarországra?
hogyan lettem PR, azaz permanent resident, azaz állandó itt tartózkodó?
hogyan működnek a közszolgáltatások, milyen az iskola, milyen a tapasztalatom az egészségüggyel?
hogyan kezdődött a podkasztolás és milyen szerepet tölt be az életemben a podkaszt és a blog?
milyen a padlón lenni, majd onnan újra talpra állni?
milyen volt 9 év után Magyarországra látogatni és a szülőkkel, testvérekkel találkozni?
A kérdéseket első sorban a Kanada Banda Podcast e-mail címén, a studio@kanadabanda.com-on várom, de ha az kényelmesebb számotokra, a Facebook-on, vagy a YouTube-on is feltehetitek kérdéseiteket a kommentek között. Valamint megtalálhattok már a BlueSky Social-on is!
– Lázadó
nyitókép: Lázadó
Thank you for the music: Alphascan – In To The Eternity
Szép jó reggelt kíván Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó! A téli szünetet követő 77. epizódban egy régi ismerőssel közösen ültünk be a Tim’s-be. Előbb Trump értelmetlen vámjátékáról és a diplomáciai ballépéseiről értekeztük, majd a Magyar Kormány által erővel bevezetni szándékozott, az ’50-es éveket idéző cenzúráról, a független médiát ellehetetlenítő törvénytervezetről beszélgettünk.
The Canada-United States-Mexico Agreement (CUSMA) – vagy USMCA a határ déli oldalán: “Canada, the United States, and Mexico created the largest free trade region in the world, generating economic growth and helping to raise the standard of living for the people of all three member countries. The Canada-United States-Mexico Agreement (CUSMA) will serve to reinforce Canada’s strong economic ties with the United States and Mexico.”
Donald J. Trump és a Fehér Ház kapcsolata fotó: Facebook
G7 csúcstalálkozó: Kananaskis Village, Alberta, Kanada
“Putyin továbbra sem fogadott el semmit Trump korábbi tűzszüneti javaslatából, az amerikai elnök azonban láthatóan nem akar konfrontálódni vele.Trump ismét utalt rá, hogy az előrelépést a tűzszünet és a béke felé már közvetlen tárgyalással az orosz és az ukrán félnek kellene megtennie, amit többen úgy értelmeztek, hogy az Egyesült Államok hátrébb léphetne az amerikai elnök által kezdeményezett közvetítői szerepből, amire már korábban is utaltak az amerikaiak. Teszi ezt anélkül, hogy elérte volna a háború lezárását, amit elnökválasztási kampányában saját magát dicsérve még egy nap alatt – később ezen finomítva három hónap alatt – elérhetőnek vélt.
Ezt a telefonhívást nehéz másként értelmezni, mint úgy, hogy Putyin pontosan azt érte el, amit akart” – nyilatkozta a Nemzeti Hírszerzés korábbi igazgatóhelyettese. Beth Sanner szerint Trump semmilyen nyomást nem helyezett az orosz elnökre, így hiába a párbeszéd, ha érdemi eredményt nem hoz.”
“Trump began his career at his father’s real estate company, Trump Management, in 1968 which he took over in 1971 and later renamed the Trump Organization in 1973. He expanded its business to Manhattan, where his father’s financial and political backing enabled him to do his first deals, demolishing and renovating landmark buildings.”
“He and his businesses have been involved in more than 4,000 legal actions, including six business bankruptcies.”
“Trump University LLC was an American for-profit education company that ran a real estate training program from 2005 until at least 2010. After multiple lawsuits, it is now defunct.”
A magyarországi Fidesz gyakorlatilag törvényen kívül helyezi a szabad sajtót – és tágabb értelemben ezzel a demokratikus közvitát is.
A május 13-án benyújtott átláthatósági törvényjavaslatával a Fidesz a Putyin-féle Oroszországban is látott autoriter taktikákat követi. Ha a javaslatot elfogadják – márpedig semmi nem utal arra, hogy ne fogadnák el –, az lehetőséget ad arra, hogy célba vegyék azokat a magyarországi médiumokat és civil szervezeteket, amelyek bármilyen külföldi forrásból – legyen az adomány vagy az EU által biztosított átlátható támogatás – fenntarthatóságukhoz szükséges forrásokhoz jutnak.
A törvénytervezet szövege olyan tág, hogy gyakorlatilag bármely közéleti tevékenységet folytató vagy közvitában részt vevő szervezetre alkalmazható – beleértve a független médiát és a civil szervezeteket is.
A törvény végrehajtását a Szuverenitásvédelmi Hivatalra bíznák, amelyet egy olyan személy vezet, aki nemrég nyilvánosan buzdított arra, hogy az emberek ne támogassák a független médiát. Ez a hivatal fogja összeállítani a problematikusnak ítélt szervezetek listáját, amelyhez a felhatalmazást kormányrendeletben erősítik meg.
A listára kerülő szervezetek súlyos következményekre számíthatnak – például bankszámláik befagyasztására, vezetőik kötelező vagyonnyilatkozat-tételére, vagy akár jelentős pénzbírságokra is.
A szabad sajtó fennmaradása nem csupán helyi ügy – különösen egy olyan régióban, ahol egyre több populista vezető veszi át Orbán Viktor módszereit. Közös európai érdekünk, hogy a lehető leghangosabban kifejezzük: az információ szabadsága, a kritikus, szabad, tényalapú média és a nyilvános térben megjelenő kritikus hangok kulcsfontosságúak.
Felszólítjuk kormányainkat és az uniós intézményeket, hogy tegyenek meg mindent ennek a törvénynek a megakadályozására, amely élesen szembemegy az Európai Unióról szóló szerződéssel és az Alapjogi Chartával is.
Nem is értem, hogy ezt miért nem a kanadai Tim Hortons* találta ki hamarabb? Nem járok rendszeresen gyorséttermekbe reggelizni, a Mekibe csak a kíváncsiságom vitt be (nálunk minden tartalom). Gasztro-rovatunk nemtom hanyadik része következik, fogyasszátok egészséggel.
A nagy valószínűség szerint a mindenki által jól ismert McDonald’s-ot – jelenleg a világ második legnagyobb gyorsétterem-láncát -, 1940 Május 15-én alapították San Bernardino-ban, Kaliforniában. Az elmúlt 85-ben összesen 100 országban nyitottak üzleteket, amelyek száma 2025 tavaszán már 53.600 felett jár. Naponta több, mint 69 millió ügyfelet szolgálnak ki.
Az amerikai gyorsétterem-lánc 1967 óta, ma már több, mint 100.000 alkalmozottal és 1.400 üzlettel van jelen Kanadában. A kanadai Meki által felhasznált alapanyagok több, mint 85%-a kanadai eredetű.
Az ok, amiért betértem a Mekibe, az új reggeli szenvicsük volt: angol muffin, benne egy tükörtojás + bacon (sült szalonna) + egy szelet lapka sajt + kanadai juharszirup. Ezt ettem én, de a reggeli szendvics kérhető rántott csirkeszelettel – tükörtojás nélkül -, és kolbásszal is amely nem kolbász formájú, de úgy hívják. A valóságban jobban hasonlít egy húspogácsára.
A bacon-ös szendvics 5.29 CAD-ba (ez kb. 1.370 HUF) került, erre jött még rá az 5% adó. Menüben – amikor ropogós bundában sült reszelt burgonya és egy kávé is jár hozzá -, az ár 8.29 CAD (kb. 2.150 HUF).
A reggeli szendvics mellé kértem egy nagy kávét is – mivel nem szeretek ropogós bundában sült reszelt burgonyát enni a kávém mellé, ezért nem kértem menüben.
Az igazat megvallva, az utóbbi időben ízletesebbnek, finomabbnak tűnik a McDonald’s, vagy az A&W kávéja a Timmies-éhez képest. Az árazás a kis kávénál 1,00 CAD-tól, azaz 259 Ft-tól kezdődik, de az extra nagy sem kerül többe 1,75 CAD-nál (tehát 454 Ft-nál) – plusz az Alberta-i 5%-os adó. Ami annyit jelent, hogy 2.000 Ft alatt megvolt az aznapi reggelim.
A 2025. évi szövetségi választást nem egyetlen napon tartották meg, hanem valójában 5 napon át zajlott le. Nem belpolitikai elemzés, hanem a máshol kevésbé tárgyalt háttérinformációk és statisztikai adatok következnek.
Az államigazgatási áttekintése
Csak a rend kedvéért, hogy mindenki képben legyen:
Kanada államformája: föderáció,
fővárosa: Ottawa, ON,
politikai berendezkedése alapján parlamentáris demokráciával irányított
alkotmányos monarchia!
- Kanada államfője: III. Károly, brit uralkodó, kanadai király, - Kanada főkormányzója: Mary Simon, - Kanada miniszterelnöke: Mark Carney, - Alberta tartomány miniszterelnöke: Danielle Smith.
A 10 tartomány [BC, AB, SK, MB, ON, QC, NB, NS, PE, NL] és a 3 terület [YT, NT, NU] számos közigazgatási és közszolgáltatási területen önállo szabályozói jogkörrel, valamint egy-egy fővárossal rendelkezik, ahol a helyi tartományi/területi kormányzat törvénykezik.
Kik jogosultak részt venni a Kanadai Szövetségi Választáson?
A hiedelmekkel és a mende-mondákkal ellentétben a választásokon való regisztrációhoz és szavazáshoz a következőknek kell megfelelni:
legkésőbb a választás napján betöltött 18. életkor,
kanadai állampolgárság!
Ezen kívül – természetesen -, a szavazat tétel napján egy fényképes igazolványra* lesz szükség a választás helyszínén a személyazonosság és a lakcím (állandó tartózkodás hely) igazolásának céljából.
* érvényes kanadai járművezetői engedély, vagy bármely más, Kanada Kormánya, vagy tartományi/területi kormányzat által kiállított, a személyazonosság megállapítására alkalmas igazolvány, amelyen szerepel a tulajdonosának fényképe, a neve és a jelenlegi lakcíme.
Két kanadai készítésű filmes/tv-s tartalmat szeretnék a figyelmetekbe ajánlani. Az egyik teljes egészében, a másik csak nagyobb részt játszódik Kanada legfiatalabb, s egyben a legkisebb népsűrűségű és legnagyobb kiterjedésű területének, Nunavut-nak a fővárosában, Iqaluit-ban.
Akinek nem lenne ismerős a kanadai területek 1999 óta létező harmadik tagja, Nunavut, azok számára a podkasztunk alapításának évében írt ismertető ajánljuk elolvasásra. Röviden: Nunavut észak-kelet Kanadában található hatalmas terület(nem állam, nem tartomány!), Magyarországnál 22,5-szer nagyobb, kiterjedése 2.093.190 km2, népessége kb. 41.500 fő.
Kanada tartományai és területei. Kattints a térképre a nagyobb mérethez! made by: WorldAtlas
The Grizzlies
Egy igaz történeten alapuló film egy ifjúsági lacrosse csapatot mutat be, amelyet azért hoztak létre, hogy segítsenek megfékezni a fiatalkori öngyilkosságok számát a Nunavut-ban található Kugluktuk – ᖁᕐᓗᖅᑐᖅ nevű városkában. Érdekesség, hogy 1996. január 1-jéig Coppermine – magyarul: Rézbánya -, néven volt ismert a település, amely a Coppermine folyó torkolatánál, Nunavut terület Kitikmeot régiójában található és ezzel a Nunavut legnyugatibb települése.
A jégkorongnál csak egyetlen kanadaibb sportág létezik, ez pedig a sok száz éves múltra visszatekintő lacrosse, amit magyar nyelvben is lacrosseként ismernek. Rövidítve: lax – még magyarul is. Az “x” ebben az esetben cross-t, azaz “keresztet, keresztezést, kereszteződést” jelent. A csapatjátékot egy hálós végű bottal játszák, ennek a megnevezése a crosse(vagy lacrosse-bot), ezzel kell bejutattni/bedobni a kisméretű gumilabdát az ellenfél kapujába. A lacrosse-nak két formája van: a szabadtéri és az aréna lacrosse. A Wikipédia szócikke szerint:
“a lacrosse akkor tette meg az első lépést egy remekül szervezett, modern sporttá válás felé, amikor 1856-ban megalakult a Montreal Lacrosse Club és először írásba fektették a szabályokat.”
A film 2019. Április 19-én jelent meg Kanadában. Stacey Aglok MacDonald, a film producere, Kugluktuk helyi lakosa volt és diák korában közvetlenül a Grizzlies lacrosse csapat megalakulása előtt járt a középiskolába. A film szinte összes jelenete valós eseményeken alapul, a karakterek megformálása is valódi személyek alapján történt. Több, mint 600 Inuit és Első Nemzetek jelentkező vett részt a szereplőválogatásokon Nunavut-ból és az Északnyugati Területekről.
Végül a szereplők több, mint 91%-a és a stáb több, mint 33%-a inuit-nak, vagy az Első Nemzetek tagjának vallotta magát. A főbb forgatási helyszínek között volt Iqaluit (Nunavut terület fővárosa), ez a település volt a filmben átnevezve Kugluktuk-nak, valamint további jeleneteket rögzítettek Niaqunnguutban, Guelphben, Torontóban. A film készítői mentorprogramot hoztak létre az őslakos színészek számára, amelynek keretein belül színész mesterséget, a filmes szakmát és különböző hangszerek használatát sajátíthatták el.
Az angol nyelvű címmel arra kívánok célozni, hogy az alábbi videókban elhangzó információk megértéséhez szükséged lesz – legalább alapfokú – angol nyelvtudásra. Néhány témáról már mi is beszéltünk és írtunk korábban, szóval egyesek számára lesznek majd ismerős részek.
Jól eső érzés olyat olvasni, hogy:
“Kanada a világ második legnagyobb országa: az keleti tartományaitól a fjordokkal teli Csendes-óceán partjáig, a déli Ontario-félszigettől a messzi északi sarkvidéki szigetcsoportig számos különböző éghajlat, ökoszisztéma és topográfiai adottság teszi Kanadát hihetetlenül gyönyörűvé.”
– írja az alábbi videóról a Portland-i származású Geoff Gibson(Masters of Urban and Regional Planning, City/Urban, Community and Regional Planning, Bachelor of Arts (B.A.), Geography, Geographic Information Systems), a Geography by Geoff c. YouTube-csatorna szerkesztője és hosztja, a Sound Bight Media alapító-tulajdonosa.
A Kanada és az Egyesült Államok közötti (déli) államhatár az egyik legismertebb, legtöbb átkelést látott és egyben a leghosszabb határszakasz az egész világon, amely tele van kisebb-nagyobb furcsaságokkal. És akkor még ott a másik, az északi, a kanadai Yukon terület + Brit Columbia tartomány és az amerikai Alaszka állam között.
Tetszik, vagy nem tetszik, sajnos tudom megkerülni az Egyesült Államok valaha volt legostobább elnökét és annak az egyik leghülyébb kijelentését. Az alábbi videóban került bemutatásra a “mesterségesen megrajzolt vonal” eredete. Ha valaki nem értené: minden egyes országhatár nem más, mint egy mesterségesen megrajzolt vonal a térképen. Nem a Földanya, vagy a Jóisten, vagy az UFÓ-k alkották rajzolták meg őket oda, ahova, hanem mi, emberek.
Olykor csak egy jelképes vonal, máskor égig érő acélrudakból álló kerítés, egyes esetekben vastag betonfal drótkerítéssel és alá aknázott határsávval, lőparanccsal őrködő katonákkal az őrtornyokban… Egyik sem természetes képződmény tehát, hanem szándékosan létre hozott, politikusok, uralkodók, egyezmények által meghúzott vonalak ezek.
Ausztrália és Kanada. Földrajzilag meglehetősen távol esnek egymástól (a legrövidebb távolság légvonalban 13.573,08 km, illetve a két főváros között 15 óra az időeltolódás), de egy valami szorosan összeköti őket: ez pedig a Nemzetközösség. A több ezer km-nyi távolság ellenére van bennük pár közös dolog:
Tartalomajánló. És emellett nézőpont-szélesítő és gondolatébresztő cikk, amely a fontos tudnivalók mellet még videókat is tartalmaz.
Nem kívánom túlkomplikálni a dolgot, csak a kezdő lökést akarom megadni ahhoz, hogy te, az olvasó/néző további információk után nézhessen. Ha lehet, akkor a közvetlen forrástól, első kézből informálódj – ne pedig több szűrőn keresztül. Ehhez pedig tudni kell angolul… Tetszik, nem tetszik, ez van, sejthetted, hogy az USA média nem fogja lefordítani a híreit, riportjait magyarra, a te kedvedért.
Musk, Elon Reeve
Még ma is nehéz egyértelműen eldönteni, hogy a Musk-féle karlendítés egy széljobbos köszöntés volt-e, vagy csak a jelenetet túlgondolva válik-e azzá és igazából csak egy szerencsétlen mozdulat lett félre értelmezve? Vagy szándékosság volt Musk tette mögött és direkt csinálta, amit csinált, direkt játszott rá a félre értehetőségre? Az viszont biztos, hogy ez a tette rosszul fog öregedni és még sokáig emlegetni fogják… RollingStone cikke itt olvasható: Right-Wing Extremists Are Abuzz Over Musk’s Straight-Arm Salute.
Trump első és legfontosabb dolga volt, hogy kivonja az Egyesült Államokat a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezményből. Ahogyan tette ezt 2017-ben is. Miért? Nem, nem az anyagiak miatt, ez szinte biztos. Jól megalapozott konteókra való hivatkozással kijelentette, hogy kamu az egész, ezért semmi értelme az egésznek.
Musk 2017-ben – természetesen(!) – elhatárolódott Trump-tól és helytelennek vélte az USA kiléptetését az egyezményből. Most pedig, 8 évvel később, ott áll a klímaváltozást mindvégig tagadó és a fenntartható, környezetbarát fejlődést/közlekedést ellenző Trump mögött-mellett, teljes vállszélességgel. Erről is és Musk köpönyegforgatásáról írt az Electrek a Elon Musk is ‘not good for America or the world,’ according to Elon Musk c. cikkében.
Ha már említésre került az egyik, akkor említtessék meg a másik EV portál is, az insideEVs. A Let’s Hope Elon Musk Doesn’t Take EVs With Him cikkük foglalkozik Musk náci karlendítésein túl a Tesla és a villanyautózás amerikai jövőjével is. Jó meglátásaik vannak – tartalmas írás, érdemes rászánni az időt.
Alig telt el 11 nap 2025-ből és máris rengeteg dolog történt a határ mindkét oldalán: a kanadai miniszterelnök lemondott (illetve még nem is, de megigérte, hogy majd le fog), LA egyes területeit szélsebesen terjedő erdőtűz égeti fel – az oltást pedig egy bűnelkövető nehezíti meg. Az X a hazugságokat erősíti fel és a valóságot fedi el, a leendő amerikai elnök pedig még mindig végtelen ostobaságokat beszél…
Mindez év kezdésnek egy kicsit erős, nemde?
Segítségül hívnám Andrew Chang-et a CBC, azaz a kanadai közszolgálati televízió munkatársát, aki a témába vágó informatív és részletekbe menő videókat készített a legtöbb témát illetően. Ahelyett, hogy magyarra fordítanék és legépelnék másfél órányi (kanadai) angol nyelvű riportot, sorban követik egymást a videós tartalmak.
Justin Trudeau kijelentette, hogy (majd) lemond a pártvezetői és miniszterelnöki tisztségéről is…
… amint a pártja megtalálta az utódját!
Az erre megszabott határidő Március 25.-én jár le, azaz a liberálisoknak igyekezniük kell, ha a választási kampány kezdetére meg akarják találni az új pártvezért. Aki lehet kb. akárki is, mivel jelenleg van vagy 7-8 potenciális jelölt. Eközben pedig – pontosan Január 20.-án -, beiktatják Trump-ot (OMFG!), szóval eléggé sürgős lenne a Liberális Pártnak megtalálni azt a jelöltet, aki átveszi Trudeau pozícióját.
A Kanadai Parlament addig is pihenőn van, nem fognak ülésezni, azaz rengeteg olyan döntés és intézkedés meghozatala fel van függesztve/el van napolva, amelyet meghozhattak volna még a tavasz előtt.
Továbbá: a Federal Election elméletben Október 25.-én lenne, de ma még az is elképzelhetőnek tűnik, hogy Április végén, vagy Május közepén előre hozott választásokat fognak tartani Kanadában.
Jó reggelt kívánunk az év utolsó hónapjának utolsó napján! Visszatekintve az idei 366 napra, ki merem jelenteni, hogy az egy extra nap ellenére ez az év is gyorsan eltelt: még pár óra és koccinthatunk a pezsgőspoharakkal. Óév búcsúztató, újév köszöntő cikkünk következik.
Ez az utolsó bejegyzésünk erre 2024-re és tudjuk, hogy hallgatóink többsége tisztában van a “Kapcsolat” menüpont tartalmával és még a közösségi médiában is követ minket, de évente egy alkalommal, jellemzően az év utolsó posztjában tartunk egy rövid felsorolást ezekről azok számára, akik csak az elmúlt hetekben/pár hónapban találtak ránk.
Az éves áttekintővel nem fárasztanék senkit sem, az Archívum megtalálható itt, a jobb oldalon → → → mégpedig havi bontásban. Pontosan úgy, ahogyan az Elektromobilitás Podcast weboldalán is.
A podkasztok és a videók szponzorainak hálásan köszönjük támogatást!
💰 Ha úgy gondolod, hogy egy harapásnyi hamburger, vagy 2/3 kg kenyér, vagy egy fél üveg sör árával, esetleg egy zsák zöldhasúval te is támogatni szeretnéd a munkánkat, akkor azt megteheted a Patreon oldalunkon!
Ha kérdésed van egy korábbi podkaszt epizód, vagy blogposzt témájával kapcsolatban, vagy valamelyik vendégünktől kérdeznél, vagy még többet szeretnél hallani/tudni 🇨🇦Kanadáról, esetleg feldolgozandó témát javasolnál, akkor arra kérünk, hogy: írj nekünk!
Ha viszont azt szeretnéd, hogy hallható legyen a hangod valamelyik 2025-ös epizódban, akkor a kérdéseidet, észrevételeidet hangüzenetben juttasd el hozzánk! A már ismert elérhetőségeinken megtalálsz bennünket!
A helyzet az, hogy Spotify-on továbbra sem tervezünk megjelenni, de az okoseszközök podkaszt applikációiban(és a PodBean weboldalán) ott vagyunk mindkét podkaszttal:
Továbbá a Facebook-on is ott vagyunk (ha nem is minden nap, hetente egyszer biztosan).
Keep it simple.
Ez lehetne a jövő év szlogenje. Latornak is vannak komoly, megvalósításra váró tervei 2025-re, ugyanúgy, ahogyan nekem is. Az én esetemben ezek száma viszont nem kevés, szóval ha győzni akarom idővel és energiával, akkor egyszerűsítenem kell a teendőket, elhagyni a sallangokat és csak a lényegra koncentrálni.
Ehhez kapcsolódóan kedvenc kanadai zenei producerem, előadóművészem, dalszövegíróm és zeneszerzőm,Clark W. a.k.a. Jordan Wiberg(itt olvashattok róla bővebben) legfrissebb videóját ajánlanám szíves megtekintésre. Ennek alapjául a ‘The Suncreen Song’ c. dal (teljes címe: Everybody’s Free (To Wear Sunscreen)), illetve annak mondanivalója szolgált.
Clark W. az eredeti mű 25. évfordulójának alkalmából készített egy jelentős súlyú és 5-csillagos minőségű frissítést idén nyáron.
Aki ismeri az eredeti verziót és a teljes háttértörténetet, az tudja, hogy ehhez a műhöz hozzányúlni, ennek mintájára egy frissített, aktualizált verziót készíteni hatalmas feladat, mert a léc 25 éve nagyon magasan van.
Viszont Clark-nak sikerült elsőre megugrania a szintet és még feljebb tornázni a minőséget! 🏆 Gratulálok és köszönet érte!
Bár a dal, illetve a szövegének eredete a középiskolát/gimnáziumot a 2024. évben befejező, érettségizett diákoknak, az idén 18-19 éves fiataloknak szolgál jótanácsokkal a jövőre nézve, emellett mi is – akik jó pár évvel, vagy évtizeddel ezelőtt tettünk érettségi vizsgát és kezdtük meg felnőtt életünket -, hasznát vehetjük jó pár tanácsának és/vagy meríthetünk motivációt belőle.
Ha 2024-ből választanom kellene egyetlen egy videót, amely mindenkinek tartalmaz mondanivalót, amely mindenkit elgondolkodtatásra késztet, amelyet mindenkinek, akinek csak lehet, azonnal megmutatnék … akkor egészen biztosan ez lenne az!
Azon hallgatóink számára, akik hozzám hasonlóan a 90-es évek második felében, annak végén tettek érettségit és léptek át a NAGYBETŰS életbe, az eredeti, Mary Schmich(a Chicago Tribune Pulitzer-díjas rovatvezetője) által 1997-ben írt és az Ő engedélyével Mark Anthony “Baz” Luhrmann által 1999-benmegzenésített változtatot (is) ajánlom megtekintésre/meghallgatásra!
Elegendő idő esetén pedig érdemes összehasonlítani a fentebbi két videóban elhangzottakat, hogy felidézhessünk a tinédzserkorunkat és listát készítsünk mindarról, amely az elmúlt 25-27 évben változott meg az életünkben, körülöttünk… és melyek azok, amelyek még ma is gyors változáson mennek keresztük.
Szánjunk időt arra, hogy egy picit elgondolkodjunk azon is, hogy 25-27 év múlva milyen tanácsokat adnak majd a 2050-ben érettségizők számára?! Melyek lennének azok a témák, kérdések, a jövő fiatalságát foglalkoztató dolgok, amelyekről érdemes említést tenni az évszázad közepén?
