Szeptember 30: Az Igazság És A Megbékélés Nemzeti Napja

Történelmi pillanatnak lehetünk szemtanúi: Szeptember 30. már nem csak a narancssárga póló napja, hanem 2021-gyel kezdődően Az Igazság és a Megbékélés Nemzeti Napja is. Kanada így rója le tiszteletét a bentlakásos iskolák elveszett gyermekeinek és túlélőinek, családjaiknak és közösségeiknek.

A kanadai bentlakásos iskolák tragikus és fájdalmas emlékeiről, azok történelméről és utóhatásairól való nyilvános megemlékezés a megbékélési folyamat alapvető eleme. Ez a szövetségi ünnep a Parlament törvénymódosításai révén emelkedett hivatalos rangra. 2021. június 3-án a C-5 törvényjavaslat (Az Igazság és a Megbékélés Nemzeti Napja) királyi hozzájárulást kapott.

Az Igazság és a Megbékélés Nemzeti Napjának emlékére, valamint a túlélők, családjaik és közösségeik tiszteletére Kanada szerte különböző középületek szeptember 29-én és/vagy szeptember 30-án narancssárga kivilágítást kapnaknak este 7 órától napkeltéig.

Az Igazság és Megbékélés Bizottság (teljes nevükön: Truth and Reconciliation Commission of Canada – rövidítve: TRC (magyarul: Kanadai Igazság és Megbékélés Bizottság) jelentése megállapította, hogy az Indián Ügyek hivatala általában ellenezte az iskolában elhunyt őslakos gyermekek holttestének hazaküldését annak költségei miatt. Becslések szerint sok bentlakásos iskolában volt kijelölt temetkezési hely a magas halálozási arány miatt – de keves intézmény rendelkezik hivatalosan dokumentált adatokkal ezekről és még kevesebb temetkezési helyet gondoznak napjainkban.

Brit Columbiában működik az Indián Bentlakásos Iskolák Túlélőinek Egyesülete, az IRSSS. A TRC mellett az Ő weboldalukon érhető el az a 22 témát felölelő, összesen 94. pontot tartalmazó cselekvési terv (vagy ajánlások összessége), amelyet még 2015. júniusában adtak közre Ottawa-ban.

A CBC “Beyond 94” projektje szerint a 94 pontot tartalmazó cselekvési tervben szereplő tételek közül:

  • 13 már teljesült,
  • 29 folyamatban már van a folyamatbanvan,
  • további 32 pedig előkészítés előtt áll,
  • a maradék 20-ra pedig még várni kell.

Az listában az 58. ajánlás felszólítja a pápát, hogy kérjen bocsánatot a túlélőktől (azaz a volt diákoktól), a családoktól és az őslakos közösségektől a katolikus egyház által a bentlakásos iskolák működtetésében betöltött szerepéért. Az Első Nemzetek, az Inuitok és a Métis törzsek képviselőinek nemzetközi küldöttsége 2021. Decemberében találkozik Ferenc pápával a Vatikánban.

“Szeptember 30: Az Igazság És A Megbékélés Nemzeti Napja” bővebben

The Sixties Scoop

Kanada Kormánya és a katolikus egyház a felelős azért a gaztettért, miszerint az 1950-es és az 1990-es évek között több, mint 20.000, az Első Nemzetek, a Métis és az Inuit törzsekhez tartozó őslakos gyermeket raboltak el, vagyis „kanalaztak ki” (kanadaiul: “scooped”) családjukból és közösségeikből: ezen gyermekek The Sixties Scoop néven ismertek.

Ezen gyermekeket nevelőotthonokban helyezték el, vagy örökbe adták (léteznek beszámolók gyermekek eladásáról is) nem őslakos családok számára Kanadában, az Egyesült Államokban és más országokban is. A kulturális identitás elvesztésével együtt Kanada Kormány odáig ment, hogy megváltoztatta néhány gyermek valódi etnikai hovatartozását. Sokan súlyos szexuális, fizikai és érzelmi bántalmazást éltek át.

Jayli édesapja is ezen gyermekek közé tartozik.

A videóklip a Velencei Filmfesztiválon a rövidfilm/videóklip kategóriában első helyezést ért el 2021-ben.

További olvasmányok a témában:

Jayli első találkozása a valódi családjával:

További dalokat és videóklipeket találsz Jayli Wolf YouTube csatornáján és a weboldalán, a közösségi média elérhetőségei pedig: Facebook / Instagram / Twitter / TikTok.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

Lázadó


nyitókép: Free-Photos / Pixabay

Canada Day 2021

Kanada 154. születésnapja nem volt annyira vidám és ünnepélyes, mint az ezt megelőzőek. Nem a #CancelCanadaDay kampány miatt. Amióta tudomásomra jutott maga a kezdeményezés, gondolkodtam rajta, hogy vajon mennyire jó/rossz ötlet ez, egyáltalán hogyan és miként valósítható meg? Lehet-e értelme így, ebben formában: célra vezető, vagy inkább kontraproduktív az elképzelés?

Latorral azután beszélgettünk erről, miután felhívott június 30-én délelőtt, vadkacsamentés közben**, s nekem szegezte a kérdést, hogy milyen színű póló lesz rajtam: narancssárga, vagy piros?

#CancelCanadaDay – NO PRIDE IN GENOCIDE
“Nincs búszkeség a népirtásban”

Szinte minden nap egy újabb szomorú, szívfacsaró hírt hoz a kanadai őslakosokról: hol egy újabb bentlakásos iskola egykori diákjainak tömegsírjairól, hol túlélők és szemtanúk “élmény” beszámolóiról, hol pedig az egyházi- vagy RCMP iratok feltárása során napvilágra került megrázó és elborzasztó történésekről, őslakos gyermekek ellen vallásos emberek által elkövetett kegyetlenkedésekről…

#CancelCanadaDay – NO PRIDE IN GENOCIDE
“Nincs búszkeség a népirtásban”

A legfrissebb hírek szerint az RCMP (Királyi Kanadai Lovasrendőrség) is jelentős szerepet vállalt abban, hogy egyetlen alkalommal sem indítotak vizsgálatot a bentlakásos iskolák gyermekgyilkosságai, vagy az “ismeretlen eredetű” elhalálozások ügyében. Sőt, elzárással és bírsággal fenyegették meg az elhunytak hozzátartozóit, ha akadékoskodnak, azaz ha az halálesetek kivizsgálását követelik a hatóságoktól.

Az elmúlt pár hétben nyilvánosságra került tragikus és megrázó információk miatt valóban nem sok ok akad a felhőtlen ünneplésre. Nem lehet elmenni a téma mellett, mintha az nem is létezne, mert mindenhol szembe találkozol vele. És ez így van jól. Felismerni az elkövetett hibákat, megpróbálni jóvá tenni azokat, s biztosnak lenni abban, hogy a jövőben még csak hasonlót sem követünk el, mindenképpen pozitív dolog.

Jóvá tehetetlen tragédiák történtek évszázadokon át, állami irányítás, egyházi végrehajtás és hatósági közreműködéssel. A kanadaiak nagytöbbségének – és a közelmúltig nekem sem -, volt tudomása arról, hogyan bánnak az őslakosokkal, hogyan működnek, vagy inkább csak működgettek a bentlakásos iskolák. Hogy a bentlakásos iskolákba elvitt, kötelezően beküldött/bevitt őslakos gyermekek közül – a mai elérhető adatok alapján -, több, mint 6.000 “diák” soha nem térhetett már haza. Hogy a szüleiknek, szeretteiknek soha nem adatott meg, hogy méltó módon elbúcsúzhassanak gyermeküktől, hozzátartozójuktól.

Már Kanada megszületése előtt és azt követően is, 129 éven át létezett a bentlakásos iskolák intézménye. Azóta a Harper kormányzat 2008-ban bocsánatot kért az elkövetett bűnökért, de nincs tudomásom arról, hogy akár az RCMP, akár az anglikán, akár a katolikus egyház bocsánatot kért volna azokért a rémtettekért, amelyeket majd’ két évszázadon át elkövettek az őslakosok ellen. Némaságba burkolóznak és úgy tesznek, mintha nem is történt volna semmi. Semmi olyan, amihez nekik közül lett volna…

Az őslakosok által kért intézkedések közül egyetlen egyet sem hajtottak végre. Az Igazság és Megbékélés Bizottság (teljes nevükön: Truth and Reconciliation Commission of Canada – rövidítve: TRC -, magyarul: Kanadai Igazság és Megbékélés Bizottság) weboldalán érhető el az a 22 témát felölelő, összesen 94. pontot tartalmazó cselekvési terv (vagy ajánlások összessége), amelyet még 2015. júniusában adtak közre Ottawa-ban.

Ha, esetleg, véletlen, netán jár erre olyan olvasó, aki unja már a kanadai őslakosok “nyavajgását”, és azt gondolja, hogy “ez úgy is csak a pénzről szól”, akkor annak 2 dolgot mondanék:

  • Kérlek, pihenj meg 5 percre és gondold át a következőket: a saját földeden másodlagos polgár vagy. Minden bajnak okozója, a tudatlan vadember és még pogány is. Ha nem te viszed az iskolába a gyermeke(i)d, akkor majd a rendőrség viszi el – akár úgy is, hogy neked erről nem szólnak! A bentlakásos iskolákban heti egy láthatás volt megengedett, ha egyáltalán. És gondolj bele abba, hogy hetekkel később, miután kiderítetted, hogy melyik bentlakásos intézménybe vitték el a gyermeke(i)d, akkor még oda is kell utaznod, hogy láthasd, él(nek)-e még? Aztán csak ott derül ki, hogy hát a múlt héten elhunyt és el is lett földelve.. szóval lehet szépen hazatakarodni, mert nincs itt semmi keresni valód.
  • Nem luxuscikkekre, drogokra, alkoholra kértek pénzt az őslakosok. Nem zsarolásról, nem harácsolásról van szó!! Hanem – teljesen jogosan -, Kanadával kívánják megfizettetni a munkájukat, amelyet annak idején sem a kanadai állam, sem az egyházak, sem az RCMP nem végzett el. Pénzre van szükség ahhoz, hogy az összes rendelkezésre álló adatot, elérhető dokumentációt rendszerezzenek és feldolgozzanak, hogy a fél kontinensen megtalálható jelöletlen sírokat és temetkezési helyeket feltérképezzék, nyilvántartást készíthessenek és méltó módon újra temethessék az elhunytakat.
    Elvégeznéd ingyen és bérmentve mások munkáját? Önkéntes munkásként vállalod, hogy feltérképezel kb. 140 tömegsírt és temetkezési helyet Nunavut-tól Yukon-ig, BC-től Új-Skóciáig? Hogy elvégzel legalább 6.000 exhumálást és leadminisztrálsz és megszervezel legalább 6.000 újratemetést? Arról nem is beszélve, hogy DNS vizsgálatokkal a elhunytak maradványait még be is kell majd azonosítani?

Ha és amennyiben emberségesen bántak volna az őslakosokkal,
ha nem létezett volna a bentlakásos iskolák intézménye,
ha nem erőszakkal viszik el és asszimiláltatják az őslakos gyermekek százezreit,
ha nem hal meg több, mint 6.000 ártatlan gyermek,
akkor ma biztos, hogy másképpen ünnepeltük volna meg közösen,

őslakos és európai telepes, bevándorló és kanadai születésű állampolgár
Kanada 154. születésnapját.

Mindketten úgy gondoljuk, hogy ez a kérdés nem fekete-fehér, hogy ez a téma sokkal összetettebb annál, hogy 2 mondatban meg lehessen tárgyalni. Sok az ér és ellenérv, mindkét oldalnak igazat lehet adni ebben, vagy abban. Éppen ezért ennek a témakörnek legalább egy podcast epizódot szentelünk majd a közeljövőben.

És mivel nem tudtam időben narancssárga pólóhoz jutni (mert nem működött a webáruház szoftvere), ezért maradt a piros.

Köszönjöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó


nyitókép: Nem, nem a készüléked kijelzője színhibás, én magam színeztem át narancssárgára a kanadai lobogót.

** vadkacsamentés: a Calgary-i körgyűrűn autóztam, amikor a belső sávban elakadás jelzővel megállt egy másik autó. Ekkor láttam meg, hogy mi volt ennek az oka, s így én is megálltam. Egy vadkacsa mama és 4 kiskacsa tipegett az autópálya belső sávjában. Én is segítettem a 2 hölgynek az állatokat leterelni az útpályáról, akik aztán a betonszegély túloldalára rakták át a szárnyasokat, ahol a rét és a Bow folyó partja várta őket.

Kanadai Keresztes Háború: Gyermekek Voltunk!

A történet következő fejezete talán még szomorúbb és megrázóbb, mint amilyenek a korábbiak voltak. A Római Katolikus Egyház által kezelt, a Marieval Indián Bentlakásos Iskola mellett található temetőben az 1960-as években 751 sírkövet távolíttatott el.

A Szuverén Bennszülött Nemzetek Szövetségének (Federation of Sovereign Indigenous Nations – FSIN) vezetője, Bobby Cameron csütörtökön kijelentette, hogy a bentlakásos iskolában történtek “emberiség elleni bűncselekmények” voltak. Az FSIN képviseli Saskatchewan Első Nemzeteit. “További száz jelöletlen sír és temetkezési hely található az Első Nemzetek földjén, a volt bentlakóiskolák helyszínein” – mondta Cameron közleményében.

Véres kezek

kattints a képre a teljes méretű fotóhoz
fotó: D.H., Saskatoon, SK

Június 24-én délután a Saskatoon-i Szent Pál társ-székesegyház (St. Paul Co-Cathedral) ajtajaira piros festékkel tenyérnyomokat és a “We Were Children” (“Gyerekek voltunk”) feliratot festette fel egy helyi őslakos asszony, miután aznap 751 jelöletlen sírt fedeztek fel a Cowessess Első Nemzetek földjén, az egykori, 99 éven át működő Marieval Indián Bentlakásos Iskola közelében.

A bentlakásos iskolát és a mellette található temetőt is az egyház felügyelte és kezelte, majd – ismeretlen okok miatt -, az 1960-as években valamennyi sirkövet és fejfát eltávolíttatták, majd a földterület kezelésének jogát az 1970-es években visszaadták az őslakosoknak. Mivel feljegyzésekről sincsenek információk, ezért nem tudható, hogy melyik sírban kinek a hozzátartozója nyugszik…

Ahogyan azt az előző cikkünkben, a Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996 megírtuk, a bentlakásos iskolák vezetése anyagi okora történő hivatkozással nem szállíttatta haza az elhunyt őslakos diákok koporsóit, hanem az iskola közelében földelték el őket. Több helyütt semmiféle nyilvántartást nem vezettek a halálesetekről és jelöletlen (tömeg)sírokba temették el az áldozatokat.

“Borzasztóan erőteljes üzenet!” – fogalmazta meg egy kommentelő a Facebook-on.
fotó: D.H., Saskatoon, SK

A cikkben megtalálható fotók készítóje szerint a piros tenyérlenyomat a gyermekek vérét jelképezi a pedofilok és a gonosz bántalmazók kezén. Nem csak az ajtóra, hanem a falra, a lépcsőkre és a katedrális előtti járdára is jutott a piros festékből és a tenyérnyomatokból.

“Kanadai Keresztes Háború: Gyermekek Voltunk!” bővebben

Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996

Akik a Kanada Bandát rendszeresen hallgatják és olvassák, azoknak nem volt újdonság a hír, miszerint több ezer őslakos gyermek hunyt el a Residential School-okban, azaz Kanada Kormánya által finanszírozott és a keresztény (Anglikán, Római Katolikus) egyházak által üzemeltetett bentlakásos “tanintézményekben” a kegyetlen bánásmód, a rossz egészségügyi körülmények és az alacsony szinvonalú élelmezésnek köszönhetően.

Egy kis történelem

Ahhoz, hogy jobban átlásd a történeket, könnyebben megértsd a miérteket és az alábbiakban olvashatókat, kérlek, hogy most kikkelj és olvasd el a tavaly októberben írt cikkemet:

“A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.”

Köszönöm!

Itt és így kezdődött el

“2021. május 27., Kamloops – Nehéz szívvel erősíti meg Tk’emlúps te Secwépemc Kukpi7 (törzsfőnök) Rosanne Casimir azt az elképzelhetetlen veszteséget, amelyről sok szóbeszéd járta, de a Kamloops-i Indián Bentlakásos Iskola soha nem dokumentálta. Az elmúlt hétvégén, egy talajradar-szakértő segítségével, fény derült az előzetes találgatások igazságára: megerősítést nyert 215 gyermek földi maradványa, akik a Kamloops-i indián bentlakásos iskola diákjai voltak.”

Kamloops Indian Band, Office of the Chief

A teljes sajtóközlemény ide kattintva olvasható.

Az egyik Kamloops-i diák visszaemlékezése a CTV esti híradójában: mivel a videót nem lehetséges beilleszteni, ezért a 84 éves Emma Baker-rel készült interjút ide kattintva nézheted meg.

Több ezer ártatlan lélek

Május utolsó napjaiban érkezett tehát a szomorú hír Kanada történelemének legszégyenteljesebb időszakáról, Ezekről szinte minden hírportál. hírműsor, újság beszámolt így. vagy úgy. Egyes magyar szerkesztőségeknek nem sikerült megugraniuk a lécet és hatalmas tévedéseket jelentettek meg. Ezekre a bénázásokra a cikk végén térek majd ki.

Majdnem 200 évvel ezelőtt kezdődött minden. 1831. január 1.-én: A Mohawk Intézet megkezdi működését. Az Anglikán Egyház által működtetett Mohawk Intézet a Felső Kanadai Brantfordban (Ontario) volt az első intézmény Kanada bentlakásos iskolarendszerében. Eleinte az csak fiúkat fogadott be, 1834-ben már lányokat is felvesznek.” A kanadai bentlakásos iskoláinak történelme az idővonalon ide kattintva tekinthető meg.

Ez azért jelentőség teljes, mert Kanadát 1867-ben alapították, az átnevelő intézmények tehát már 36 évvel korábban megkezdték működésüket. Mivel ennek a rendszer szintű népirtásnak a megerősítésében John A Macdonald, Kanada első miniszterelnöke jelentős szerepet játszott, ezért az országban megtalálható valamennyi szobrát eltávolítják, a nevét viselő közintézményeket átnevezik. Hasonló sorsra jutott Hector-Louis Langevin, a Konföderáció Atyja is. Profiljaikat a Kormányzati weboldalakról 2021. június elején törölték.

Az Indián Lakóiskolai Elszámoltatási Megállapodás összesen 139 db egykori Bentlakásos Intézményt tart nyilván. (Egyes források azonban 146 db-ot említenek.) Ez Kanada történelmének legnagyobb csoportos kereset-rendezése, amelyet 2007-től kezdtek el végrehajtani. A megállapodás egyik eleme a kanadai Igazság és Megbékélés Bizottságának felállítása volt a megbékélés megkönnyítése érdekében a volt hallgatók, családjaik, közösségeik és minden kanadaiak számára.

A bentlakásos iskolák Kanadában. Az egész országban megtalálhatók voltak…

A fenti szám nem tartalmazza azokat a bentlakásos iskolákat, amelyek Szövetségi Kormányzat támogatása nélkül működtek, ilyenek voltak például vallási felkezetek, vagy tartományi kormányok által működtetett iskolák. Néhány iskola névváltoztatáson etett át, vagy áthelyezték őket. Ezekből 25 működött Alberta tartományban és a nyilvántartás alapján legkevesebb 821 őslakos diák vesztette életét az intézmények falai között. A 26 éven át működő Red Deer-i Indián Ipari Iskola bírt a legmagasabb halálozási aránnyal: a 350 valaha ott tanuló őslakos diák közül legkevesebb 70-en vesztették életüket (5-ből 1 gyermek elhunyt).

“Kanadai Keresztes Háború: 1831-1996” bővebben

KB042 – A Szülőség Hivatás #1

Avagy: milyen apának lenni? Az első és az egyetlen, 100%-ban kanadai podcast 42. epizódjában egy hallgató által írt levélből kiindulva a két gyarkoló édesapa, két epizódon át beszélgetett a felelősségteljes hivatásukról. Az apaságról, a családfőségről, a szülőségről, a házastársi létről. A családtervezésről, az örömteljes, felejthetetlen pillanatokról, a kétségeikről, a feladatokról, a kihívásokról, a problémákról és a tapasztalati úton szerzett rutinról, tudásról. Daninak és kedves feleségének nagyon köszönjük a hónapokon át kitartó türelmét!
(fotó: PublicDomainPictures / Pixabay)

.

.

“A gyermekek a szeretetet
a rájuk fordított minőségi időben mérik.”

Adás napló.

Heti színes

> Meti Heteor: Kelt kritizálta miniszterelnökünket, mert az őslakosok földjén vezetett át egy olajvezetéket, meghallgathatod itt: 310. adás, 1óra 17perc 53mp-től.
>> Supporters of Wet’suwet’en hereditary chiefs block CN railway in East Vancouver all day Saturday,
>> pontosítás: a Coastal GasLink nem Vancouver környékén, hanem attól jóval északabbra, Kitimat mellett éri el a kikötőt,
>> Kanadai és amerikai csővezetékek térképe,
>> A kanadai földgáz- és kőolajvezetékek egy őslakos újságíró szemén keresztül,
>> A narancsságra póló története c. cikkünk a kanadai bentlakásos iskolákról.
> 20 perccel a jövőbe: Tétova Teve Club – az online tevefarm még ma is működik! A TTC Wikipédia szócikke. A Hősemberképző is elérhető.

“KB042 – A Szülőség Hivatás #1” bővebben

A Narancssárga Póló Története

A lakóiskolák Kanada történelmének fájdalmas részét képezik. Miközben eme intézmények közel két és fél évtizede mind bezártak, hatásuk a mai napig nagyon is valóságos részét képezi az ország őslakosainak életében. A lakóiskolákat a keresztény egyházak és Kanada Kormánya hozta létre, hogy megkísérelje mind az őslakos fiatalok oktatását, megtérését, mind pedig a kanadai társadalomba való beolvasztását. Az iskolák azonban megzavarták a hétköznapi életet és a közösségeket, ami hosszú távú problémákat okozott az őslakosok körében. A kanadaiak többsége szeptember 30-án narancssárga pólót visel, hogy emlékezzenek és tiszteletüket tegyék a bántalmazott őslakos gyermekek előtt, és hogy ne feledjék a tényt, miszerint még sok munka van hátra a megbékélés útján.

Nyitóképen a mozgalom jelmondata: “Minden Gyermek Számít

egy a 80 kanadai lakóiskola közül, a fotó 1921-ben készült

A lakóiskolák (vagy: bentlakásos iskolák) Kanada Kormánya által támogatott vallási iskolák voltak, amelyeket azért hoztak létre, hogy az őslakos gyermekeket asszimilálják az euro-kanadai kultúrába. Bár az első lakóiskolákat Új-Franciaországban (a későbbi Kanada keleti területein élő francia kolónia az 1700-as években a) hozták létre, ez a kifejezés általában az 1880. után alapított iskolákat jelöli.

Minden évben szeptember 30. a Narancssárga Póló Napja.

Ez volt az az időszak, amikor az őslakos gyerekeket elvitték otthonaikból, gyakran a rendőri segítséggel, mert Kanada Kormánya a bentlakásos iskolákba kényszerítette őket. Ezekből az intézményekből összesen több. mint 130 működött Kanadában 1831 és 1996 között. 1931-ben 80 bentlakásos iskola működött Kanadában – ez volt a legtöbb, egyidejűleg működtetett “tanintézmény”.

“A Narancssárga Póló Története” bővebben

KBXTR02 – Canada Day Picnic 2019

Kanada Banda Extra #02 – családi piknik Kanada Napon. Egyedi hangzású adással jelentkezünk, amelyet Calgary egyik parkjában vettünk fel július 1-én. Lesz kevés időjárás, sok háttérzaj, mikorfonba fújó szél és fejünk felett szálló repülőgépek. Mi pedig felháborodtunk, nagyon!! Majd egy rendőrségi akcióról beszéltünk és állampolgárokat kritizáltunk. Történelmi tényeket és nézőpontokat is elemeztünk, aztán pedig félre tettük a mikrofonokat és következett a piknik a családdal, barátokkal.
(nyitókép: Worth1000.com)

 

 

 

Adás napló.

Sziklás-hegység, Banff Nemzeti Park, Alberta

CPS járőr autó, jól felismerhető rendőrségi felnikkel
(fotó: Steven Neilson)

  • Pici piros hódocska:

(fotó: Lator)

 

Zenék a podcast-ban:

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Tökéletes Tízes

Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.

Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)

 

A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan “Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar “bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.

Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A “hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.

 

A VERTIKÁLIS BANKJEGY

A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy “törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.

2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából

 

2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás  vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott. “Tökéletes Tízes” bővebben

Magyar YouTuber-ek Kanadában!

Május első felében nem csak a MAC BJA U12-es csapata járt Toronto-ban, hanem Magyarósi Csaba és Kovács Róbert – két tehetséges és kreatív vlogger – is meglátogatta a várost, úton hazafelé az észak-amerikai túrájukról. Aki nem látta a videót és szeretné megnézni – akár az egész sorozatot – az ide kattintva megteheti.

 

Toronto-i körpanoráma a Canadian National Tower tetejéről
(a kép eredeti méretben itt tekinthető meg)

 

Az alábbiakban a videóban elmondottakat szeretnénk kiegészíteni néhány információval, érdekességgel. Célunk természetesen nem a kioktatás, hanem a hallottak kiegészítése és az ismeret bővítés.

 

Kétnyelvű ország? Ez leginkább csak papíron igaz. Valamennyi kereskedelmi forgalomban kapható terméken, a legtöbb feliraton, használati útmutatón angolul és franciául is fel vannak tüntetve az információk. Azonban a 10 tartomány közül Quebec-ben a francia a domináns nyelv (Quebec City-ben, vagy a nagyvárosokban bármikor el fogsz boldogulni az angol nyelvvel, másutt viszont szinte csak a franciát fogják megérteni).

New Brunswick-ban pedig a francia és az angol a hivatalos nyelv. Manitoba-ban Winnipieg és környékén (pl. Portage la Prairie) szintén vannak francia kolóniák, aminek köszönhetően mind az angol, mind a francia nyelvvel boldogulni fogsz. Hasonlóan Saskatchewan-hoz, ahol szintén találni kisebb-nagyobb francia nyelvú településeket. Az általánosságban elmondható, hogy Quebec-től számítva minél távolabb mész nyugati irányba, annál jobban csökken a francia nyelvet beszélők száma.

Kanadában parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia van, a jelenlegi államfője II. Erzsébet.

Ami a kanadaiak hőérzetét illeti: telente megesik, hogy hetekig, sőt hónapokig nem megy a hőmérő higanyszála 0 fok fölé. És olyan is van, hogy egy-két hétig a  -10/-15 fok a legmelegebb, s ehhez még kedvünk szerint adjunk hozzá a 40-50 km/h-s szelet is. Szóval ezek mellett és ezek után a kanadaiak számára a +8/+10 már igen kellemes időnek számít. Annak idején ez nekünk is furcsa volt, de az első kanadai tél után egészen más megvilágításba kerültek a dolgok.

 

Az indián megnevezés helyett a kanadaiak jobban szeretnek őslakost (native), bennszülöttet (aboriginal, indigenous), vagy Első Nemzeteket (First Nations) mondani.

 

Kanada lakossága 2018-as adatok alapján egészen pontosan 36.911.230 fő. Na jó, elég lesz annyit megjegyezni majd, hogy majdnem 37 millió.

 

Számszerűen a GPD-ről:

  • Toronto: 276,3 milliárd USD (fejenként:  45.771 USD)
  • Magyarország: 163,541 milliárd USD (fejenként: 16.723 USD)

Az egy főre eső értékekkel jön ki a háromszoros külöbség.

A juharszirupról ebben a cikkben írtunk részletesen, ajánljuk eme írásunkat mindenki szíves figyelmébe! Aki még nem olvasta, feltétlen tegye meg most! Szerencsére egy jó ideje már Magyarországon is beszerezhetó az eredeti kanadai juharszirup, s nem csak a hipermarketekben, hanem webshop-okban is. DE! Vásárlás előtt, kérjük, olvassák el a csomagoláson található cimkét, mert előfordulhat, hogy az üvegben nem (csak) az van, ami rá van írva!

Sajnos egyes gyártóknál, kereskedőknél találkozhatunk juharszirup megnevezéssel értékesített “hagyományos”, azaz keményítő/melasz sziruppal (a cukorgyártás folyamatában előállított magas cukortartalmú folyadékkal). Valamint – számukra teljesen értelmezhetetlen módon – a csak 39% juharszirupot és mellette többségében szentjánoskenyér-szirupot tartalmazó keveréket “Eredeti Juharszirup” néven árulnak egy magyar webáruházban, amelybe természetes édesítőket is tettek. Ahogyan a mézet, úgy a juharszirupot sem kell utólagosan cukorral, édesítószerekkel, tartosítószerrel, aromákkal, stb. összekeverni! 1 kg eredeti, valódi kanadai juharszirup ára, a 27%-os magyar ÁFA-val számolva, üzlettől függően valahol 10.000-13.000 Ft környékén alakul.

Annak pedig szívből örülünk, hogy Csabáék, elmondásuk szerint, a 3 hetes utazásuk alatt Toronto-ban ették a legjobb reggelijüket.

Montreal (hivatalosan Montréal) pedig nem a második, hanem “már csak” a 4. legnagyobb francia város a világon. Itt egy cikk és még egy 2017-ből, valamint  egy 2015-ből.

 

Úgy láttuk, hogy Csabi és Robi jól érezték magukat Kanadában, élményekkel gazdagon szálltak fel a repülőgépükre. Reméljük, hogy rövidesen visszatérnek, hogy megismerhessék az ország másik végét is.

Továbbra is arra bíztatunk mindenkit, aki kedvet érez hozzá és megteheti, hogy a jól ismert, népszerű helyszínek után, vagy helyett bátran válassza úti célul Kanada nyugati oldalát: Saskatchewan-t, Alberta-t, BC-t, illetve Yukon-t, és NWT-t, mert rengeteg érdekes látnivaló akad erre felé is!