Terrance „Terry” Stanley Fox (1958. július 28., Winnipeg, MB – 1981. június 28. New Westminster, BC): atléta, parasportoló, humanitárius és rák kutató aktivista, 1 szövetségi és 1 tartományi kitüntetés birtokosa. Egy nagybetűs NEMZETI HŐS, aki nem csak ezrek, tízezrek, hanem milliók példaképe lett az elmúlt 4 évtized során. 1980. április 12-én kezdte meg minden idők leghosszabb „hazafutását” Kanada keleti partjától a nyugati partig, s ezzel akaratlanul is történelmet írt.
(nyitókép: Terry Fox Foundation)
Terry Fox távfutó és kosárlabda játékos, aktív sportember volt a gimnáziumi és az egyetemi évei alatt is. 1977-ben csak 19 éves volt, amikor osteosarcoma-val* diagnosztizálták, emiatt jobb lábát amputálni kellett. A sportolást ezután sem adta fel, kerekesszékes kosárlabda csapatával 3 alkalommal nyerték meg a nemzeti bajnokságot! Akaraterejének nem igazán akadt párja ebben a fél kontinensnyi országban, azonban az Ő története nem boldogan ért véget. Aktív, eseményekkel teli életet élt, de a rák elleni küzdelmet végül elvesztette: 1981. nyarán örökre megpihent.
Nulla kedvelés.
Nulla bejegyzés.
Nulla megosztás.
Milliós követőtábor.
Önmagát önzőnek jellemezte egy interjú alkalmával és valahol hálás is volt a sorsnak, hogy megtalálta őt a betegség, mert ezáltal lett más ember, ennek köszönhetően vált jobb emberré. Olyanná, aki törődött a másikkal, aki már odafigyelt az Őt körülvevő világra, aki előtt önzetlen célok lebegtek, aki jobbá akarta tenni a világot, aki jó példával akart mások előtt járni.
„Bármi lehetséges” – vallotta. És számára egy pillanatra talán így is tűnt. Nem ismert lehetetlen, az egészen biztos: minden helyzetből megpróbálta kihozni a legjobbat. Elszántsága és kitartása megkérdőjelezhetetlen volt. Az futása első napján Darrell, Terry öccse, azt mondta róla, hogy: „nincs az az erő, amely megállíthatná Őt”! Fred, Terry bátyja, aki a testvéréről elnevezett Alapítványban dolgozik, kb. 2 éve Calgary-ban járt és előadásokat tartott iskolások számára.
Autóbalesete után, 1976 novemberében, sem hagyta abba a spotolást, pedig jobb térde megsérült. Nem ment vele orvoshoz, csak a következő év márciusában kereste fel a kórházat, amikor a térdében már tartós fájdalmat érzett. A vizsgálatok során rákot diagnosztizáltak nála. Mivel a 70-es években az osteosarcoma-t nem tudták megfelelően kezelni, ezért a végtag amputáció volt az egyetlen megoldás.
„Olyan példát akarok állítani,
amit soha sem felejtenek el!” – Terry Fox
Ma biztosan jelenthetjük ki: SIKERÜLT!
(fotó: Terry Fox Foundation)
1977 nyarán az operációt megelőző éjjel Terry egy újságcikket olvasott, amely arról számolt be, hogy egy hasonló sorsú, amputált lábú amerikai állampolgár lefuttota a New York Maratont. Ekkor fogalmazódott meg benne az elhatározás, hogy Ő maga nem csak egy maratoni távot, hanem Kanadát fogja keresztül futni. Ezzel akarta a rákbetegeket motiválni, felhívni a figyelmet a rákos megbetegedésekre és pénzt gyűjteni a rákkutatásra. Úgy gondolta, hogy ha minden kanadai állampolgár csak 1 dollárt ad, akkor 24 millió dollárt gyűjthet össze, s ezt az összeget utolsó centig a rákkutatásra fordíthatják majd.
1979 elején kezdett el futóedzéseket tartani (lásd a fotón balra), ekkoriban futotta le első maratoni távját is. Az edzések során összesen 5.000 km-t tett meg, több protézist is kipróbálva és elkoptatva. A kedvence a Kanadai Történeti Múzeumben van kiállítva.
A Kanadát átszelő – mai szófordulattal élve – jótékonysági futás során az előzetes tervek alapján minden nap legalább egy maratoni távot, azaz 42 km-t, szeretett volna lefutni.
Még az indulás előtt írt egy levelet a Kanadai Rák Társaság-nak, akiktől az alábbi szavakkal kért támogatást: „Nem vagyok álmodozó, és nem mondom, hogy ez bármilyen végleges választ, vagy gyógymódot fog eredményezni a rákkutatásban, de hiszek a csodákban. Hinnem kell.”
A Társaság természetesen támogatásáról biztosította Terry-t, később találkozott is az elnökasszonnyal, akivel közösen készítették el Terry kanadai zászlós-térképes pólóját (lásd az alábbi fotón).
(fotó: Terry Fox Foundation)
1980. április 12-én indult St. John’s-ból, Új-Fundland és Labrador fővárosából. A célállomás a Brit Columbia-ban található, a Vancouver-sziget déli sarkán fekvő Victoria városa lett volna. Indulását megelőzően két kulacsot töltött meg az Atlanti-óceán vizével. Egyet emlékbe szeretett volna megtartani magának, a másikat pedig a Csendes-óceánba szerette volna beleönteni a célbaérést követően.
Útja során rengeteg alkalommal nyilatkozott a sajtónak és tartott kisebb beszédeket. Megragadott minden alkalmat, hogy felhívhassa az emberek figyelmét a rákos megbetegedésekre. Ezrek, tízezrek hallgatták az egyes helyszíneken, milliók a televíziókban és a rádiókban. Sportmérkőzéseken vett részt díszvendégként, kezdőrúgásokat végzett el maerikai futball mérkőzéseken. Útközben rendszeresen akadtak olyan támogatói, szimpatizánsai, sorstársai, akik vele együtt futottak egy-egy szakaszon, vagy kerékpároztak mellette, mögötte hosszabb-rövidebb ideig – felnőttek, gyermekek egyaránt. Minden nap szerepelt a hírekben: egy 22 éves fiatalembernek sikerült lélekben is megmozdítania több, mint 22 millió embert!
És ne feledjük el: mindeközben parasportolóként minden nap lefutott egy maratont. Első pihenőnapját június 23-án tartotta. Augusztus hónap során már nem tudott abban a tempóban haladni, ahogyan azt a legelején eltervezte, valami nem volt rendben. Több pihenőt kellett tartania, azaz naponta már csak rövidebb távokat tudott megtenni.
Az 5.373 km még egy egészséges sportolónak is sok!
(kattints a képre a nagyobb nézethez)
(kép: Terry Fox Foundation)
1980. szeptember 1-én, 143 nap, 6 tartomány és 5.373 km után Terry feladni kényszerült a futást. Az utolsó méterek már kifejezetten nehezére estek a számára, végül az Ontario tartománybeli Thunder Bay város határában, a Felső-tó (Lake Superior) észak-nyugati partjainál fejezte be futást. A rák tovább terjedt szervezetében: megtámadta tüdejét. Ezt követően az egészségi állapota már nem tette lehetővé, hogy komolyabb fizikai megterhelésnek tegye ki magát. Mielőtt hazatért volna Brit Columbia-ba, egy utolsó sajtótájékoztatót tartott: „A legjobbat fogom nyújtani. Küzdeni fogok. Megigérem, hogy nem adom fel.”.
A Terry Fox emlékmű Thunder Bay város határában,
a Trans-Canada autópálya mellett,
amelyet 1982. június 26-án avattak fel.
(fotó: )
1980. szeptember 18-án a valaha élt legfiatalabb kanadaiként megkapta Kanada Érdemrendjét, majd októberben Brit Columbia tartománya a legmagasabb, civileknek adható kitüntetést adományozta Terry-nek. Pénzgyűjtó akcióját több nagy cég, például egy kanadai televíziós társaság és a Ford Motor Company is támogatta, ezek a vállalatok több millió dollárt adományoztak a nemes cél érdekében.
Napsütésben, esőben, szélben is úton nyugatnak:
Terry-t nem zavarták az időjárás viszontagságai
(fotó: Canadian Museum of History, Photo: Brad Paxton)
1980. december 23-án a The Canadian Press (a kanadai nemzeti hírügynökség) taglapjainak, valamint a rádió- és televíziós állomásoknak a szerkesztői Terry-t Az Év Emberének (Canadian Of The Year) választották meg.
„Én csak azt szeretném, ha az emberek észrevennék, hogy bármi lehetséges, ha megpróbálod, az álmok valóra válnak, ha megpróbálod.” – Terry Fox
(fotó: Terry Fox Foundation)
1981. február 1-re Terry futásának egyik célja teljesült: Kanada lakossága 24,1 milliósra bővült és a Terry Fox Remény Maratonja kasszájában 24,17 millió kanadai dollár gyűlt össze.
A nyár folyamán Terry állapota a kemoterápiás és interferon-kezelések** után sem javult, a Royal Columbian Kórházban 1 hónappal a 23. születésnapja előtt hunyt el.
- 1981. július 17-én Brit Columbia tartományi kormányzata egy, a Kanadai Sziklás-hegységben található hegycsúcsot nevezett el Terry Fox-ról.
- Nevét összesen 15 különböző országút és utca, 14 iskola viseli szerte Kanadában.
- 1998-ban 30 különböző országban rendeztek Terry Fox Futást.
- Terry emlékét a 2005-ben megjelentetett kanadai 1 dolláros (angolul: Loonie) érme is őrzi, amelyet a Winnipeg-i pénzverdében készítenek. Az Ebay-en a mai napig találhatunk gyűjtői példányokat, amelyeket néhány, vagy pár tíz kanadai dollárért megvásárolhatunk.
- 2014-től, illetve 2015-től Kanada 3 tartományában minden évben van Terry Fox Emléknap: Brit Columbia-ban és Ontario-ban szeptemberben, Manitoba-ban Augusztusban.
- 2020. márciusáig Terry Fox nevében 780.000.000 kanadai dollár (mintegy 179.622.540.000 forintnak megfelelő összeg)*** gyűlt össze rákkutatásra.
Magyar vonatkozások:
- a magyarországi Fuss a Rákkutatásért Alapítvány sajnos már megszűnt. 1992-től pár éven át ők szervezték a hivatalos Terry Fox Futást, övék volt a ma már nem működő terryfox.hu weboldal is.
- A legutolsó ilyen futásra 2019. szeptemberében került sor Pécsen, a Pécsi Tudományegyetem szervezésében. Erről Ernszt György-nek köszönetően nézhetők meg a helyszínen készült fotók a Facebook-bejegyzésében.
Továbbiak:
- The Terry Fox Fundation weboldal, YouTube csatorna és Facebook oldal,
- „I only think about the next mile.”
- A remény maratonja – az 1983-as film magyar nyelvű adatlapja
- A film eredeti nyelven megtekinthető a YouTube-on:
- A filmben Eric Fryer alakította Terry Fox karakterét, Ő ugyanolyan amputáción esett át, mint Terry.
.
.
* az osteosarcoma a csontállományt termelő sejtek korlátlan burjánzása miatt kialakuló rosszindulatú daganat (forrás: gyermekdaganat.hu)
** az interferonok olyan fehérjék, amelyeket a különböző patogének (vírusok, baktériumok, paraziták vagy akár tumorsejtek) által megtámadott szervezet sejtjei bocsátanak ki. Az interferonok a citokinek közé tartoznak. Feladatuk, hogy aktiválják az immunrendszert és a környező sejtek védekező mechanizmusait. (forrás: Wikipédia szócikk)
*** 1 CAD = 230 HUF
„Valahol a fájdalomnak meg kell szűnnie…” – Terry Fox
(fotó: Jondolar Schnurr / Pixabay)
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó