Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
A Szovjetúnió-mániás és birodalmi gőggel alaposan túlfűtött Putyin elvtárs megideologizált háborúja a nyugat-barát Ukrajna ellen: 2022 Február 24. óta dúlnak a harcok, zajlanak hadműveletek. Az elmúlt több, mint 12 hétben több ezerre nőtt az áldozatok száma és milliók hagytál el otthonaikat, s találtak kényszerűségből új otthonra. De mit hoz a jövő nekünk, akik nem Ukrajnában éltünk és élünk? Milyen gazdasági problémákkal kell számolnunk?
2022. Február 24., hajnal 2 óra. Putyin elvtárs hadserege háborút indított Ukrajnában, az ukrán honvédelem és az ukrajnai civil lakosság ellen. Azóta orosz fegyverekből és hadászati eszközökből rakéták, bombák és golyózápor hullik mindenre és mindenkire, aki él és mozog… sőt, még arra is, ami nem mozdítható.
Adás napló.
A Szovjetúnió-mániás és birodalmi gőggel alaposan túlfűtött Putyin elvtárs megideologizált háborúja a nyugat-barát Ukrajna ellen.
Terrance “Terry” Stanley Fox (1958. július 28., Winnipeg, MB – 1981. június 28. New Westminster, BC): atléta, parasportoló, humanitárius és rák kutató aktivista, 1 szövetségi és 1 tartományi kitüntetés birtokosa. Egy nagybetűs NEMZETI HŐS, aki nem csak ezrek, tízezrek, hanem milliók példaképe lett az elmúlt 4 évtized során. 1980. április 12-én kezdte meg minden idők leghosszabb “hazafutását” Kanada keleti partjától a nyugati partig, s ezzel akaratlanul is történelmet írt. (nyitókép: Terry Fox Foundation)
Terry Foxtávfutó és kosárlabda játékos, aktív sportember volt a gimnáziumi és az egyetemi évei alatt is. 1977-ben csak 19 éves volt, amikor osteosarcoma-val* diagnosztizálták, emiatt jobb lábát amputálni kellett. A sportolást ezután sem adta fel, kerekesszékes kosárlabda csapatával 3 alkalommal nyerték meg a nemzeti bajnokságot! Akaraterejének nem igazán akadt párja ebben a fél kontinensnyi országban, azonban az Ő története nem boldogan ért véget. Aktív, eseményekkel teli életet élt, de a rák elleni küzdelmet végül elvesztette: 1981. nyarán örökre megpihent.
Nulla kedvelés.
Nulla bejegyzés.
Nulla megosztás.
Milliós követőtábor.
Önmagát önzőnek jellemezte egy interjú alkalmával és valahol hálás is volt a sorsnak, hogy megtalálta őt a betegség, mert ezáltal lett más ember, ennek köszönhetően vált jobb emberré. Olyanná, aki törődött a másikkal, aki már odafigyelt az Őt körülvevő világra, aki előtt önzetlen célok lebegtek, aki jobbá akarta tenni a világot, aki jó példával akart mások előtt járni.
“Bármi lehetséges” – vallotta. És számára egy pillanatra talán így is tűnt. Nem ismert lehetetlen, az egészen biztos: minden helyzetből megpróbálta kihozni a legjobbat. Elszántsága és kitartása megkérdőjelezhetetlen volt. Az futása első napján Darrell, Terry öccse, azt mondta róla, hogy: “nincs az az erő, amely megállíthatná Őt”! Fred, Terry bátyja, aki a testvéréről elnevezett Alapítványban dolgozik, kb. 2 éve Calgary-ban járt és előadásokat tartott iskolások számára.
Autóbalesete után, 1976 novemberében, sem hagyta abba a spotolást, pedig jobb térde megsérült. Nem ment vele orvoshoz, csak a következő év márciusában kereste fel a kórházat, amikor a térdében már tartós fájdalmat érzett. A vizsgálatok során rákot diagnosztizáltak nála. Mivel a 70-es években az osteosarcoma-t nem tudták megfelelően kezelni, ezért a végtag amputáció volt az egyetlen megoldás.
“Olyan példát akarok állítani,
amit soha sem felejtenek el!” – Terry Fox
Ma biztosan jelenthetjük ki: SIKERÜLT! (fotó: Terry Fox Foundation)