Címke: vizsgálat

Beküldve:

CBSA – Kanada Határőrsége (Videó!)

A Canada Border Services Agency, azaz a Kanadai Határszolgálati Ügynökség a határon átkelni szándékozókat, a határon átívelő kereskedelmi tevékenységet felügyeli és ellenőrzi a nap minden másodpercében. Az Ügynökségnek több, mint száz különböző törvényt és más előírást kell betartatnia, amelyek segítségével meg tudják őrzini Kanada és a kanadaiak biztonságát!

Persze, mondhatnánk, hogy milyen könnyű dolga a kanadai határőröknek, hiszen Kanada csak 1 országgal határos, s ezért, aki be akar lépni az Kanadába, az legyen bármilyen nemzetiségű, úgy is csak az Egyesült Államok felől érkezhet.

fotó: Hermes Rivera / Unsplash

Azonban a megfogalmazás úgy pontos, hogy a kontinens-méretű Kanadának szárazföldi határa(!) csak az Egyesült Államokkal van, s így a világ leghosszabb határszakaszán osztozik az USA-val, amely: 8.891 km hosszú. De mivel Kanada „from sea to sea to sea” ezért vannak még tengeri határai is, méghozzá két másik országgal:

Véget Ért Kanada & Dánia 30 Éves Háborúja!

A 2019-es népszámlálási adatok alapján a Franciaországhoz tartozó szigeteknek – amelynek területe összesen 242 km2 (összehasonlításul: Budapest közigazgatási területe 525 km2) -, csak 5.974 lakosa volt. Saint-Pierre és Miquelon korábban Franciaország tengerentúli területe, majd megyéje, végül 1985-től társult államává lett.

Kanada és szomszédjai – klikkelj a térképre a teljes nézethez.

Szóval Kanadába nem csak repülőgépen, gyalogosan, motorkerékpárral, autóval, vagy autóbuszon lehet megérkezni, hanem vízi úton is: Kanada kikötőibe több, mint 150 országból érkeznek kisebb-nagyobb hajók az év minden napján.

A kanadai határállomásokon a belépő oldalon az úti okmányok vizsgálatát követően bárki számíthat egy véletlenszerű ellenőrzésre: ezt hívják „secondary„-nak, azaz másodlagos ellenőrzésnek. Okoskodásnak („Egyáltalán joga van ehhez?”) nincs értelme, miután a határellenőrzés kanadai felségterületen történik, a határőr tisztek munkavégzésük során jogosoltak feltartani/megállítani („vesztegetni az idődet”), iratokat, csomagot, bőröndöt, ruházatot és műszaki eszközöket átvizsgálni (okostelefonok sms üzeneteit, laptopok, tabletek e-mailjet elolvasni), s többek között a nyers, a feldolgozott, a vákuumcsomagolt húsárút, valamint fegyvert és tudatmódosító-szereket elkobozni/lefoglalni azonnali hatállyal!

Neked, mint turistának/utazónak pedig kötelessége alávetnie magát a határellenőrzésnek!

Ez ilyen egyszerű.

Egy Kattintás Után Jönnek a Dokuvideók . . .
Beküldve:

Kamera-kérdés: iPhone, Vagy Samsung?

Az egyik nap a héten egy kollégám, aki Samsung Galaxy Sxx okostelefon tulajdonos (és egyben kissé Android hívő) – vicceskedve persze -, megjegyezte, hogy milyen rossz lehet iPhone-osnak lenni, mert annak nagyon rosszak a kamerái… Utána jártam hát néhány adatnak: nem csak a fotózási képességeknek, hanem az árazásnak és a piaci erőfölényeknek is.

iPhone, iPhone, iPhone mindenütt, a Samsung a Galaxisban sincs…

Nem akartam vitát kezdeményezni arról, hogy miben jobb/rosszabb egy iPhone, vagy egy Galaxy S kamera lencséje, érzékelő szenzonra, stb. – mivel jól ismerem a kollégáimat -, így inkább ráhagytam, legyen neki igaza. A helyzet az, hogy nagyon nehéz meggyőzni őt tényekkel és adatokkal a tévedéseiről (van neki egy pár). Ugyan soha nem volt még neki iPhone-ja, maximum az én kezemben látja – lassan már 3 éve – nap, mint nap, értesülései így tehát hallomásból és szedett-vedett Facebook-os videókból vannak. Ezért aztán sajnos nem tudom nektek megmondani, hogy pontosan mit jelent szerinte az, hogy „az iPhone-nak rossz a kamerája”?

Gondolom, a kollégám arra célozhatott, hogy egy iPhone egy Samsung Galaxy Sxx-hez képest rosszabb minőségű képeket készít? Vagy arra, hogy kisebb felbontásban képes videót rögzíteni?

Mert ma már 8k (holnap 16k?) alatt nincs YouTube videó, Netflix-es film, vagy sorozat, és legalább 480 képkockát kellene rögzíteni másodpercenként, akkor is, ha annak az ég világon semmi értelme?!

Techie-ként erősen kételkedem a kollégám szavaiban, amikor technológiai dolgokról beszél. Ezért haza érve megkerestem, hogy mit mutatnak a teszt eredmények, milyen pontszámot kaptak a DXOMARK vizsgálatain résztvett okostelefonok? A DXOMARK a világelső Minőség Értékelő Laboratórium, a teszt-laborok alfája és omegája, a különöző műszaki cikkek (digitális fényképezőgépek, okostelefonok, laptopok, stb.) tesztelő csapatainak csúcsa, amelyről ide kattintva tudhatsz meg többet. Aki fotózással, videózással foglalkozik, azok számára már régről ismerős ez a weboldal és annak mögöttes tartalma!

Nagy meglepetésre egyáltalán nem kell számítani – én látatlanban megmondtam volna ott helyben, hogy mi lesz a végeredmény a lista állása. Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy pillanatnyi állás és amint kijön egy újabb okostelefon, a sorrend megváltozhat. De ez mindig csak egy-egy új belépő modellt jelent, nem pedig a mezőny teljes átrendeződését. Sőt, ahogyan az alábbiakban is láthatjátok, még az is lehet, hogy a lista helyezéseire egy vadonatúj modell sem lesz különösebben nagy hatással.

Kamera, Árképzés, Piaci Részedések – Klikk Ide a Folytatáshoz!
Beküldve:

Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n
képernyőmentés: Lázadó

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.

RTL+

.

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben
képernyőmentés: Lázadó

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

  • „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
  • „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
  • „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
  • „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
  • „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

  • Bulgáriában 49,5%,
  • Szerbiában 79,3%,
  • Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”

Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.

Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz
Beküldve:

Magyar Társadalom, Én Nem Szeretlek! (Frissítve!)

Egyetlen egy közösségi média poszt megmutatja, hogy milyen a mentális állapota a magyar állampolgárok egy részének: súlyosan sérült. És ez most nem a hungarista komment-jugend, ezek itt az átlag kommentelők, a hétköznapi Facebook felhasználók. Annak is a legalja, akiknek egyáltalán nem számít egy embertársunk halála, mert még abból is viccet lehet csinálni.

A cikk az eje.hu (a legnagyobb és leglátogatottabb ejtőernyőzéssel foglalkozó magyar weboldal) észrevételei alapján frissítésre került! Köszönjük a segítséget!

Felhívnám a figyelmet arra, hogy a baleset részleteiről – mert a SSP (a helyi rendőrség) nem bűncselekmény (szándékos emberölés) gyanújával indította meg a nyomozást -, még valójában alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy egy olyan tragédia történt ezzel a kanadai lánnyal, amely – sajnálatos módon – időről időre megtörténik az ugrókkal.

https://southsimcoepolice.on.ca/media_release/sunday-august-28-2022-skydiving-fatality-in-innisfil/

A híradások alapján annyit tudunk, hogy Tanya Pardazi ugrásával valami gond adódott és a főernyő kinyitása után a lány gyors pörgésbe kezdett – azaz nem csak az ejtőernyő maga, hanem az ernyővel együtt az ugró is kontrollálatlan forgásba került.

Kijönni egy ilyen nagysebességű pörgésből – lásd az alább beillesztett videót -, egyáltalán nem könnyű, sokkal inkább kemény szellemi és fizikai erőnlét szükségeltetik hozzá – szóval qrvára nem érdemes a fotelben ülve okoskodni!

Alapozzuk meg tudásunkat!

Mielőtt megnéznéd az alábbi videót, ne felejtsd el, hogy:

  • a szabadon eső test által megtett út egyenesen arányos az indulásától eltelt idő négyzetével, és
  • a földi nehézségi gyorsulás átlagosan 9,81 m/s2, vagy 32,2 láb/s2 – ha a közegellenállás elhanyagolható!

Aki elidőzne egy kicsit a fizikai és matematikai részletekben, az kérem, kattintson ide!

Facebook kaptuk az alábbi kiegészítő információkat az Ejtőernyőzés csapatától, amelyeket nagyon szépen köszönök:

„Gravitációs gyorsító erő és a légellenállásból fakadó erő hat egymásra. Kb. 10-12 másodpercnél éri el az ugró a kritikus sebességet, amikor már nem gyorsul tovább, állandó sebességgel zuhan, ha nem változtat a testhelyzetén.
Hason zuhanva (box testtartás, minden hol derékszögek a testen, klasszikus testhelyzet) az ugró kb. 50 m/s kritikus sebességgel zuhan, ami kb. 180 km/h sebesség.”

– eje.hu

A cikk egy klikkelés után folytatódik!
Beküldve:

CoViD-19 Helyzetjelentés #6

Jó reggelt kívánok! Valamikor a nyár közepén adtam utoljára helyzetjelentést Kanadából a koronavírus járvánnyal kapcsolatban. Úgy gondoltam, hogy nagyjából 3 hónap után érdemes egy gyors áttekintést, összehasonlítást tenni, hogy hogyan is áll a két ország? Nem csak az egészségügyi adatokat (összes megbetegedés, aktív esetszámok, kigyógyultak, elhunytak száma, stb.) hasonlítottam össze, hanem a PCR-tesztek árazását is. Kezdődhet a számháború?
(nyitókép: Andrea Toxiri / Pixabay)

.

Akkor hát vágjuk is bele!

Kanada:

> lakosságszám: kb. 37.000.000 fő,
> összes megbetegedés: 182.839,
> aktív esetek: 18.954 (10,4%),
> új esetszám (utolsó 24 óra): 975,
> gyógyult esetek: 154.258 (84,4%),
> elhunytak: 9.627 (5,3%),
> elvégzett mintavételek száma: 8.191.592 db, ebből pozitív: 174.374 db; negatív: 8.014.471 db. 1 millió emberre vetítve 217.924 db mintevétel történt.

Az kórházi ellátás számai 176.073 esetnél a következőképpen alakultak:
> összesen 13.020 páciens (11.3%) szorult kórházi ápolásra, ezek közül:
> 3,064-t (23.5%-t) kezeltek intenzív osztályon,
> és 471 (3.6%) betegnek volt szüksége lélegeztetőgéppel történő lélegeztetésre országszerte.

Magyarország:

> lakosságszám: kb. 9.770.000 fő,
> összes megbetegedés: 39.862. 1 millió lakosra 3.970 megbetegedés jutott,
> aktív esetek: 27.113,
> új esetszám (utolsó 24 óra): 1.025,
> gyógyult esetek: 11.753,
> elhunytak: 996 személy,
> elvégzett mintavételek száma: 841.220 db,
> kórházi ápolásra 1.519 betegnek volt szüksége.
(a Koronavírus Tájékoztató weboldal október 13-i adatai alapján)

illusztraáció: Gerd Altmann / Pixabay

.

Az ország Cecíliája elmondta, hogy: „jelentősen növeli a koronavírusos megbetegedés szövődményeinek kockázatát az elhanyagolt, nem rendszeresen karbantartott alapbetegség„.
Lehet, hogy az én szövegértésemmel van baj, de szerintem egy-egy alapbetegséget nem karbantartani, hanem azt és annak tüneteit hatékonyan és folyamatosan kezel(tet)ni kell. Jó, hát végül is kettőnk közül nem én vagyok az orvos, nem én nyilatkozom minden nap több millió ember előtt, nem én vagyok az Operatív Törzs egyik vezetője, úgyhogy nekem nem kell odafigyelnem a közérthető, egyértelmű, szakmai elvárásoknak is megfelelő kommunikáció.

Vagy várjál egy picit…!

„CoViD-19 Helyzetjelentés #6” bővebben
Beküldve:

Lefelé A Lejtőn

Magyarország eredményei nem mutatnak jól a Freedom House 2020-as elemezésben (sem). Az elmúlt 10 évet felölelő jelentésben az egykori szocialista és a szovjet utódállamokat vizsgálták meg a Freedom House-nál (FH). A kormány intézkedéseinek következtében Magyarországnak sikerült a FH-nál negatív rekordot felállítania: a demokratikus alapelvek alkalmazásában még soha, egyetlen másik országnak sem sikerült ilyen hatalmas mértékű negatív irányú változást produkálnia.
(nyitókép: lmaresz /Pixabay)

A 2000-es évek elején, amikor az újságíró szakma alapjait sajátítottuk el az egyetemen, igazi újságíróktól, a szakma ördögeitől, ismert rádiós és televíziós riporterektől, szerkesztőktől, mi még úgy tanultuk, hogy „a hír szent, a vélemény szabad”. 2020 májusára már csak annyi maradhatott, hogy: „a téma az utcán hever”. A mai nap tehát az alábbi témába botlottam bele.

A Freedom House elemzését a négy-négy-négy közölte le elsőként a magyar hírportálok közül, egyes bekezdéseket tőlük emeltem át (nagyon köszönjük!). Például ezt is: „A Freedom House egy amerikai központú nonprofit szervezet. A jelentés a USAID, vagyis az amerikai nemzetközi segélyezési hivatal támogatásából valósult meg.”

Ahogyan az alábbi grafikonon látható, a viszgált szempontok alapján a maximálisan elérhető 7 pontból hazánk 2010-ben még 5.61 pontot kapott, 10 évvel később már csak 3,96-ot érdemelt ki. Azaz a szilárd demokratikus országok csoportjából Magyarország folyamtos zuhanó repülést produkálva lesüllyedt a hibrid rezsimek közé.

freedom_house_democratic_decline_hungary_2020a képre kattinva a grafikon
eredeti méretben lesz látható

.

De milyen az a hibrid rezsim? Olyan államok, ahol „tartanak ugyan választásokat, de törékenyek a demokratikus intézmények, és alapvető kihívások elé állítják a politikai és polgári szabadságjogokat” – fogalmazza meg a 444.hu.

A legjobb példa erre az a két eset, amely 24 óra leforgása alatt történt meg 2020. májusában: magyar állampolgárok az interneten megosztott magánvéleményeik miatt kerültek hatósági eljárás alá: otthonaikból megbilincselve rendőrségi kihallgatásra vitték el őket. Az ingatlanokban házkutatást tartottak, a számítás-technikai és mobilkommunikációs eszközeiket pedig lefoglalták.

„Lefelé A Lejtőn” bővebben

Beküldve:

„Az Egyik Legértelmetlenebb Erőszakos Cselekedet” (18+) [FRISSÍTVE!]

.

A cikk a tartalma miatt csak 18 éven felüliek számára ajánlott!

.

A címben Stephen McNeil, Új-Skócia tartomány miniszterelnökének szavait idéztem. Sokkal jobban szerettem volna a koronavírusról, a kanadai egészségügyi helyzetről, a közhangulatról, vagy valami vidámabbról írni. Ti pedig sokkal jobban szerettetek volna a koronavírusról, a kanadai egészségügyi helyzetről, a közhangulatról, vagy valami vidámabbról olvasni. De aztán másképpen lett. Egy épelméjét vesztett fegyveres április 18-án és 19-én kegyetlenül kivégezett 22+1 ártatlan embert Új-Skócia tartományban.
(nyitókép: Andreas Lischka / Pixabay)

Cikkünk egy alkalommal, több pontban is frissítésre, aktualizálásra került!

.

grief_mourning_nova_scotia_victims_2020a 22+1 áldozat

.

A hétvége óta minden nap, majdnem minden órában egy újabb fejlemény kerül napvilágra arról az esztelen tömegmészárlásról, melyet az 51 éves Gabriel Wortman, alkohol problémákkal, önbizalomhiánnyal – és egyes források szerint -, beteges féltékenységgel bíró kanadai fogtechnikus hajtott végre április 18-án éjjel és 19-én a reggeli órákban  az Új-Skócia-i Colchester megyében.

A Halifax-i GlobalNews híradójának riportja ide kattintva tekinthető meg.

Kanada történelmének legtöbb halálos áldozatát követelő vérengzésének Wikipedia oldala itt található. Az élet úgy hozta, hogy az Egyesült Államok kapcsán már-már talán „megszokhattuk” azt, hogy időről időre valakinél elszakad a cérna és tömegmészárlásba kezd. Kanada sok tekintetben, így a fegyverviselési jogszabályokban is más, mint az USA! Ha nálunk nincsenek is rendszeresen tömeggyilkosságok, elszigetelt esetek előfordulhatnak és – ahogy a szomorú példa mutatja – elő is fordulnak.

  • FRISSÍTÉS! Egyes médiumok 22, míg mások 23 áldozatot említenek. Ha azt is szem előtt tartjuk, hogy a nővérként dolgozó Kristen Beaton állapotos volt (a második gyermeküket várták), akkor az áldozatok száma valójában 23. !!

Az április 22-ig ismerté vált információkat nagyon jól összefoglalta az Index (ha nem is mindig, de azért tudnak ők, ha akarnak!), a „Rendőr akart lenni a 22 embert meggyilkoló kanadai ámokfutó” c. cikkük ide kattintva olvasható.

grief_mourning_tea_candle_lights(fotó: S. Hermann & F. Richter / Pixabay)

Jelen bejegyzésünkben valamennyi extra információval és az azóta nyilvánosságra hozott információkat osztom meg a Kedves Olvasókkal.

„„Az Egyik Legértelmetlenebb Erőszakos Cselekedet” (18+) [FRISSÍTVE!]” bővebben

Beküldve:

Terry Fox, A Kanadaiak Hőse

Terrance „Terry” Stanley Fox (1958. július 28., Winnipeg, MB – 1981. június 28. New Westminster, BC): atléta, parasportoló, humanitárius és rák kutató aktivista, 1 szövetségi és 1 tartományi kitüntetés birtokosa. Egy nagybetűs NEMZETI HŐS, aki nem csak ezrek, tízezrek, hanem milliók példaképe lett az elmúlt 4 évtized során. 1980. április 12-én kezdte meg minden idők leghosszabb „hazafutását” Kanada keleti partjától a nyugati partig, s ezzel akaratlanul is történelmet írt.
(nyitókép: Terry Fox Foundation)

Terry Fox távfutó és kosárlabda játékos, aktív sportember volt a gimnáziumi és az egyetemi évei alatt is. 1977-ben csak 19 éves volt, amikor osteosarcoma-val* diagnosztizálták, emiatt jobb lábát amputálni kellett. A sportolást ezután sem adta fel, kerekesszékes kosárlabda csapatával 3 alkalommal nyerték meg a nemzeti bajnokságot! Akaraterejének nem igazán akadt párja ebben a fél kontinensnyi országban, azonban az Ő története nem boldogan ért véget. Aktív, eseményekkel teli életet élt, de a rák elleni küzdelmet végül elvesztette: 1981. nyarán örökre megpihent.

Nulla kedvelés.
Nulla bejegyzés.
Nulla megosztás.
Milliós követőtábor.

Önmagát önzőnek jellemezte egy interjú alkalmával és valahol hálás is volt a sorsnak, hogy megtalálta őt a betegség, mert ezáltal lett más ember, ennek köszönhetően vált jobb emberré. Olyanná, aki törődött a másikkal, aki már odafigyelt az Őt körülvevő világra, aki előtt önzetlen célok lebegtek, aki jobbá akarta tenni a világot, aki jó példával akart mások előtt járni.

„Bármi lehetséges” – vallotta. És számára egy pillanatra talán így is tűnt. Nem ismert lehetetlen, az egészen biztos: minden helyzetből megpróbálta kihozni a legjobbat. Elszántsága és kitartása megkérdőjelezhetetlen volt. Az futása első napján Darrell, Terry öccse, azt mondta róla, hogy: „nincs az az erő, amely megállíthatná Őt”! Fred, Terry bátyja, aki a testvéréről elnevezett Alapítványban dolgozik, kb. 2 éve Calgary-ban járt és előadásokat tartott iskolások számára.

Autóbalesete után, 1976 novemberében, sem hagyta abba a spotolást, pedig jobb térde megsérült. Nem ment vele orvoshoz, csak a következő év márciusában kereste fel a kórházat, amikor a térdében már tartós fájdalmat érzett. A vizsgálatok során rákot diagnosztizáltak nála. Mivel a 70-es években az osteosarcoma-t nem tudták megfelelően kezelni, ezért a végtag amputáció volt az egyetlen megoldás.

terry_fox_40th_moh_01„Olyan példát akarok állítani,
amit soha sem felejtenek el!” – Terry Fox
Ma biztosan jelenthetjük ki: SIKERÜLT!
(fotó: Terry Fox Foundation)

„Terry Fox, A Kanadaiak Hőse” bővebben

Beküldve:

Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)

Az egyik magyar autós hírportál átvett egy hírt egy, feltételezhetően amerikai weboldalról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a cikkből, mert forrásmegjelölés lemaradt. Azaz egyetlen árva hivatkozás sincs a cikkben. Nem mértem az időt, de kb. 8-10 percet vett igénybe, hogy megtaláljam azt a sajtó munkatársainak szóló publikációt, amelyet maga Ted Cannis, a Ford Motor Company elektromosítással foglalkozó üzletágának globális igazgatója írt. Átolvasása után kiderült, hogy nem csak a magyarul megírt Totalcar.hu-s cikkel vannak komoly gondok, hanem az eredeti cikkben leírtak is hagynak maguk után kivánni valót!

 


Frissítés! „Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)” bővebben

Köszönjük WordPress!