Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Ez nem egy utazás vége, hanem egy hosszú útnak az eleje: Molnár „TowAcross” Attila és családja révbe ért a Brit Columbia-i Vernon városában. Ebből a jeles alkalomból beszélgettünk Attilával, aki a nap végén a Ford Expedition-ból rögtönzött stúdióban foglalt helyett és Starlink internetkapcsolat segítségével rögzítettük az elmondottakat.
Aki ismer minket, az tudja rólunk, hogy csak akkor beszélünk, csak akkor írunk, ha mondanivalónk van. Nem mintha bajuk lenne a bro-talk-kal, de az nem a mi műfajunk. Nem azért készülnek a podcast epizódok, a videók, vagy írodnak a cikkek, mert kell(!) a tartalom, muszáj(!) a műsoridő, hanem azért, mert amiről szót emelünk: az fontos, az közérdekű, nagyon sok esetben elgondolkodtató, az érint, érdekel és foglalkoztat bennünket is, nem csak azokat, akik Kanada iránt érdeklődnek.
(A nyitóképen Budaörs belvárosának felhőkarolói, a Városi Uszoda Sportcsarnok és Strand (BVUSS), előtérben pedig a Hosszúréti-patak látható.)
Sokkoló eset történt velem Augusztus 5-én: végtelennek tűnő percekben olyannak voltam fültanúja, amelyet azonnal ki kellett írnom magamból. A Külföldre mentem majd jövök – a magyar kereskedelmi rádiók reggeli műsorainak (pl. Balázsék) szinvonaltalanságát messze túlszárnyaló -, Facebook-os beszélgetős műsor Irány Kanada c. adásából, a közel 8 évnyi Calgary-i tartózkodást követően megtudtam, hogy
valójában Budaörsön élek!!!4!!
Ebben a pillanatban egy Nagy Feró tolmácsolásában előadott Ford Fairlane bölcselet jutott az eszembe. (de mivel nem akarom 18+ kategóriássá minősíteni ezt a cikket, a felfedezés örömét meghagyom a nagykorú hallgatóink számára)
Az adásban a Calgary-banBudaörsön élő Krisztát látták vendégül, aki 2014 óta él Kanadában – ennek ellenére ismeretei, tájékozottsága Calgary-ról Budaörsről – ahogyan Alberta-ról és egészében véve Kanadáról is -, jelentős hiányosságokat mutat. Ki kell tehát igazítanom a műsorvezető kollégát: Kriszta nem készült fel eléggé!
Ha osztályoznom kellene ezt a teljesítményt, akkor egy közepes osztályzatnál nem adnék jobbat Krisztának, mert ugyan sok, NAGYON sok volt a pontatlanság és a félinformáció az általa elmondottakban, több témában viszont helytálló a tudása, amit ezúton is köszönök szépen!
Hibák és pontatlanságok javítása, félinformációk kiegészítése, hiányosságok pótlása!
Az alábbiakban a legjobb tudásom szerint a legnagyobb jóindulat és segítőszándék mellett igyekszem helyesbíteni az általam észrevett, Kriszta által rosszul, pontatlanul, hiányosan, vagy teljesen tévesen elmondottakat.
So, no offense.
A könnyebb érthetőség kedvéért időrendben haladok, úgy, ahogyan az egyes témák/kérdések sorra kerültek az adásban. Ha úgy érzed, hogy ismétlen magam, akkor az azért van, mert az adásban újra és újra elmondták ugyanazt – de rosszul, hiányosan, pontatlanul. Az Ismétlés pedig a Tudás jó édes anyukája.
Pop-corn, kóla/sör, háttérzene … és kezdjünk bele, mert hosszú a lista!
Kanada államformája: alkotmányos, föderatív monarchia – perszonálunióban Nagy-Britanniával. Ezért van az országnak „Federal Government”-je.
Kanadának 10 tartománya (province) és 3 területe (territory) van. Ezért van nálunk is, Alberta tartományban egy „Provincial Government”. Államai, a nevükből adódóan egyértelműen, az egy Amerikai Egyesült Államoknak és a Mexikói Egyesült Államoknak vannak.
Justin Trudeau, Kanada miniszterelnöke (azaz „prime minister” – tehát nem „President”, azaz elnök, mint az USA-ban), akit sokan szidnak sokminden miatt. Miért? Mert talán fogalmuk sincs a kanadai közigazgatásról, azaz nem tudják, hogy miről rendelkezik egységesen a Federal Govt., tehát mi az, amit megszavaznak a Kanadai Parlamentben ülő pártok, és milyen ügyekben dönthetnek egyénileg a tartományi/területi kormányok, függetlenül a Federal Govt.-től.
Letelepedési kérelem benyújtása Kanadába, egyenesen Magyarországról? Azért, mert? Nem egészen értem, hogy miért akartak Krisztáék menekültként Kanadába jönni? Aztán persze kiderült, hogy a munkavállalási vízum – mint sok millió másik bevándorlónak – egy jól működő megoldás az Ő számukra is.
Kanada 156. éves lett, ebből az alkalomból Boldog Születésnapot Kanada és Boldog Kanada Napot kívánunk mindenki kedves kanadainak! A mai napunk mindkettőnk számára a családdal telt, Latorék egy farmon jártak-ettek-ittak, mi pedig itthon maradtunk, mert … de erről majd később, az egyik soron következő podcast epizódban mesélünk bővebben.
Miért? Mert: „It’s not any government’s anthem, it’s Canadians’ anthem.”
A változatás lényege, amelynek eredete Jully Black, kanadai énekesnőhöz-zeneszerzőhöz-színésznőhöz köthető:
a „home and native land” (otthon és őslakos föld) helyett
a „home on native land” (otthon őslakos földön) lenne a kanadai himnusz szövege, ha és amennyiben a kanadaiak többsége támogatja a változtatást.
Zene, tánc, büfé
The Arrogant Worms
Az Arrogáns Kukacok egy 1991-es, Ontario-i alapítású és 1995 óta ugyanabból a 3 tagból álló együttes, amely a mai napig aktív! Több alkalommal léptek már fel 100.000 fős közönség előtt, valamint koncerteztek már a Parliament Hill-en Ottawa-ban és a New York-i Central Park-ban is. Számos zenei műfajt parodizálnak, valamint humoros színpadi viccelődésükről is híresek. A zenekar régóta támogatja az írástudás ügyét Kanadában, ezen erőfeszítéseikért már kétszer is megnyerték a Peter Gzowski-díjat.
A rock, a folk, a balladák, a country és a gyerekzene mind a Worms által parodizált műfajok. Dalaikkal a kanadai mindennapi élet különböző aspektusaiból csinálnak viccet – nem is akárhogyan!
Ezzel a kivételes hangulatú epizóddal Ferire, a professzionális magyar-kanadai természetfotósra, a világutazóra, a legbüszkébb kanadai állampolgárra emlékezünk egykori szerelme – barátja – felesége, Zsuzsi segítségével.
Nehéz volt szomorú szívvel leülni a mikrofonok elé és elindítani a rögzítést… Van olyan felvétel, interjú, amelynek nem lenne szabad megtörténnie, amelyet nem szeretnénk elkészíteni. S nem azért, mert nem szívesen beszélgetünk – most például – Zsuzsival. Ferit ideje korán, 56 évesen veszítettük el, kettőjüknek mindösszesen 3 év adatott meg.
Zsuzsi és Feri: fülig szerelmesen 2020. Áprilisában
Ahogyan a januári búcsúztatóban is megírtuk, Feri halálával „a világ legtehetségesebb és legelhivatottabb természetfotósát veszítettük el”, aki egy személyben volt sokunk számára „a „karácsonyi gyermek”, a Brit Columbia-i „helyi legény”, a szenvedélyes természetfotós, a szerelmes férj, a szerető apa és nagypapa, a legjobb barát, a világjáró, a legbüszkébb kanadai állampolgár”.
A „karácsonyi gyermek”, a Brit Columbia-i „helyi legény”, a szenvedélyes természetfotós, a szerelmes férj, a szerető apa és nagypapa, a legjobb barát, a világjáró, a legbüszkébb kanadai állampolgár szakmai sikerekben bővelkedő és szeretettel övezett utazása véget ért…
A világ legtehetségesebb és legelhivatottabb természetfotósát veszítettük el.
A Kanada Banda Podcast az első interjúját Ferivel készítette el. A felvételt 2019 Április 20-án rögzítettük és Május 1-én adtuk ki. Annak idején teljesen véletlenül akadtam rá a Facebook-on a mások által megosztott, de Feri által készített Chilliwack-i fotókra. Innen már csak néhány üzenetváltásra volt szükség és az időpont egyeztetés után leültünk a mikrofonok elé és felvettük a 24. epizódunkat:
Professzionális fotógráfusként elhivatottan végezte feladatait. Mindig is azt vallotta, hogy Ő csak egy vendég a vadvilágban, ott neki kell alkalmazkodnia a körülményekhez, nem zavarhatja meg az élővilág rendjét. Az erdők, a tavak, a hegyek, a vadon élő állatok szemet kápráztató életterének, hézköznapjainak legapróbb részletei sem kerülhették el a figyelmét. Fotóin, videóiban jól látható az az elkötelezettség, amellyel munkáját végezte a nap minden másodpercében – bár nekem inkább tűnt ez a „munka” magabiztos könnyedséggel, mégis maximális profizmussal űzött hobbinak. Türelemmel, teljes odaadással adta át tudását, osztotta meg tapasztalatait és a természet iránt érzett tiszteletét mindenkinek, akivel összehozta Őt a sors, akár a magán, akár a szakmai életben.
A korábbi nevén Fotózz Kanadában, ma Photo Tours Canada Feri első számú projektje volt: általa sokan barangolhatták be a kanadai vadont és szerezhettek életre szóló élményeket. (klikk a logóra a további tartalomért)
Büszkén és élvezettel örökített meg minden érdekes és izgalmas pillanatot, büszkén és élvezettel osztotta meg ezeket az egyedülálló élményeket másokkal is. De Feri nem csak a vadonban mozgott otthonosan, hanem a konyhában is: nagy rajongója volt a gasztronómiának, lelkesedéssel próbált ki újabb és újabb recepteket és készítette el az újabbnál újabb étkeket.
Feri kedvenc évszakja a tél volt (2020 Február) fotó: Photo Tours Canada
Ferivel és feleségével, Zsuzsival, a nyáron találkoztam utoljára, amikor látogatóban jártak Calgary-ban. Akkor azt terveztük, hogy az ősz folyamán ismét találkozunk és beülve a stúdióba közösen elkészítünk egy újabb adást… sajnos, erre már nem kerülhetett sor.
Feri munka közben: itt éppen grizzly medvékre várva a folyóparton (2020 Szeptember) fotó: Photo Tours Canada
Latort és engem is lesújtott Feri távozása… December elején került kórházba, s ugyan volt remény a felépülésre, de a szervezete végül feladta a küzdelmet… A szomorú hír ma, szombat délelőtt ért bennünket – hosszú percekig csak kerestük a szavakat és próbáltuk felfogni a történteket.
Feri azt mondta az adásban, hogy Ő egy
„karácsonyi gyermek”
és hogy
„van abban valami különlegesség, hogy (..)ezen a szép napon születtem (..) oka van annak, hogy én ezen a jeles napon születtem, valamit emiatt nekem tennem is kell az életben.”
Feri utolsó videója Brit Columbia tartomány Top10 rejtett természeti kincséről szól
Feri, szerintünk többet tettél az általad határtalanul szeretett természetért, mint azt gondoltad volna. Fotóid, videóid, túráid által olyan szépségeit mutattad meg a minket körülvevő világnak, amelyeket sokan egyáltalán nem látnak meg. Neked köszönhetően Kanada rendkívüli természeti értékei kerültek megörökítésre: az általad megteremtett képi világ pedig itt marad velünk az idők végezetéig. Arra a szemléletmódra tanítottál bennünket, hogy együtt kell élni, együtt kell működni és a részéve kell válni a természetnek. Örökké hálásak leszünk a munkásságodért, azért a varázslatos látásmódért, amelyellel minden alkalommal megörvendeztettél bennünket!
„A környezetvédelemról beszélek: (..) hogy milyen szinten pusztítjuk a környezetet, hogy milyen szinten ártunk neki, holott az milyen gyönyörű dolog és mennyire pici kis valamik vagyunk mi ebben. Ezt akkor érted meg a legjobban, amikor mondjuk eljössz Kanadába és azt látod, hogy egy kontinensnyi országról beszélünk és te egy porszemke vagy benne. Kiülsz a Sziklás-hegységre egy csúcsra és nézed a türkiz-tavakat és megérted, hogy egy szellő bármikor lelökhet, nagyon kis picike vagy. A természet az úr, a természetet szeretni kell, nem pusztítani.”
Mit szólnál hozzá, ha neves külföldi írók műveit úgy fordítanák le magyarra, hogy a regényből, a novellás kötetből, az elbeszélésből itt-ott kimarad 1-2 oldal, néha rosszul fordítanak le szavakat és az utolsó fejezet meg egy az egyben hiányzik. Ma az újságírás pont így működik. És ez nagyon bánt.
Egyrészt, mert nekik ez a munkájuk, ők ezért pénzt kapnak: korábban a hirdetőktől, most már inkább az olvasóktól előfizetőiktől. Ezért aztán még alaposabb munkát kellene végezniük, nem a mennyiségre, hanem a minőségre, a hitelességre kellene koncentrálniuk. Harmadrészt: ezt tanultam, s bár nekem csak a hobbim ma már, de még tudom, hogy hogyan kellene ennek működnie, hogy melyek a szakmai követelmények, amelyeknek minden esetben meg kellene felelni.
Ami ez alkalommal kicsapta a biztosítékot, az nem 100%-ban Boros Juli, a 444.hu újságírójának a hibája: a cikk, amelyet egy brit laptól vett át, itt olvasható. Neki csak 25% róható fel, a maradék 75%-ot nem más hozta össze, mint a 201 éve(!!) alapított brit The Guardian egyik szabadúszó, világlátott és elméletben még tehetséges fotóriportere, újságírója, Leyland Cecco.
Azon már nem lepődöm meg, hogy egy-egy kanadai, amerikai hír 3-5 nap késéssel jelenik meg magyar hírportálokon.
Még 2022-ben is napokba telik, amíg az észak-amerikai napilapok légipostával megérkeznek a budapesti szerkesztőségekbe.
És persze még az is sok idő, amíg átnézik az újságokat, kiválasztják a hírt, majd a szerkesztőségi munkatárs odaadja a lapot Mancikának szkennelésre, hogy a papíralapú újságcikkből digitális karakterek legyenek. Aztán a Főszerk. által kijelölt gyakornok/újságíró ügyesen másol-beilleszt a Google Fordítóba, majd végül lefuttatva rajta a helyesírás ellenörzőt jó pár nappal a történések után ki is kerülhet a cikk a főoldalra.
Aaand job done.
A családi tragédia
November 15.-nek délutánján súlyos személyi sérülésekkel járó autóbaleset történt Calgary-tól észak-nyugatra, Airdrie-től nyugatra, a Big Hill Springs úton a Hill Spring rét utcájának kereszteződése közelében, ahol 2 személygépjármű frontálisan ütközött. A mentők két súlyosan és egy könnyebben sérült személyt láttak el a helyszínen.
Lokáció, lokáció, lokáció! Pirossal jelölve a baleset helyszíne, attól keletre Airdrie, dél-keletre Caglary városa Alberta tartományban.
Nem fogom az egész angol nyelvű cikkeket – amelyeket forrásként használtam -, lefordítani magyarra, hogy a T. Olvasó T. Előfizető teljes körű tájékoztatást kapjon, hogy megtudhassa, mi is történt PONTOSAN?!
Csak hiánypótlást és helyesbítéseket fogok listázni a lentiekben.
Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.
Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!
Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol „terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el „bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!
II. Erzsébet királynő 1952. Február 6-án, 25 évesen lett uralkodóvá, 1953. Június 2–án koronázták meg és ma, 2022. Szeptember 8-án, életének 96. évében hunyt el. XIV. Lajos francia király után a második leghosszabb időn át (70 év és 214 nap) hatalmon lévő uralkodó volt, egy időben 56 nemzeté, az utóbbi 9 hónapban már csak 15 országé – köztük a Nemzetközösség tagjaként Kanadáé is.
Egy igazi egyéniség volt
II. Erzsébet még az előtt Kanada uralkodója is lett, hogy az országnak saját, egyedi zászlaja (1964), vagy hivatalosan elfogadott nemzeti himnusza (1980) lett volna (ez utóbbival egyébként egyidős vagyok). Az idén 155. születésnapját ünneplő Kanada még csak 85 éves volt, mikor Erzsébet hercegnő az édesapjától, VI. György királytól megörökölte a trónt. Ekkor még nem sejthette senki sem, hogy a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó lesz belőle. Ezalatt a 70 év alatt generációk nőttek fel, államférfiak és államnők jöttek – és mentek… És Ő olyan volt, mint aki mindig itt volt velünk.
Erzsébet és Kanada
II. Erzsébet királynő élete során összesen 23 alkalommal látogatta meg Kanadát, az első és az utolsó látogatás között 59 év telt el. Alberta tartományban 6 alkalommal, a Kanada Banda Podcast-nak otthont adó Calgary városában pedig 4 alkalommal járt.
Erzsébet hercegnő 1947-ben házasodott össze Fülöp herceggel és csak pár évvel később, 1951-ben jártak először Kanadában, de akkor nem egy villámlátogatásra érkeztek, hanem partól-partig beutazták az országot, s így Alberta-t is. Királynővé koronázása előtt 111 nappal érkezett meg életében először a tartományba.
balról jobbra: Fülöp herceg, II. Erzsébet kiránynő és a Kanadai Királyi Légierő egyik tisztje. Edmonton, Alberta, 1951 fotó: City of Edmonton Archives
A minden év júliusában megrendezett Calgary-i Rodeó 1951-ben az Ő tiszteletére egy rendkívüli rodeót tartott az ősz folyamán. Ezt követően a királynő még másik 3 alkalommal volt vendége a világraszóló, a világ legnépszerűbb rodeójának, a Calgary Stampede-nek.
Edmonton-i látogatásuk alkalmával több, mint 160.000 ember sorakozott fel az utcákon, hogy lássa a királyi pár 32 kilométeres körmenetét a tartomány fővárosában. Hogy ez milyen nagy szó volt akkoriban: a Magyarországnál 7,5-szer nagyobb Albert tartomány lakosságának száma 1951-ben még nem érte el a 940.000 főt!
Eme utazás alkalmával a Portage Avenue a 101. utcától a Kingsway-ig lebetonozásra került és a látogatás tiszteletére Princess Elizabeth Avenue-re (magyarul: Erzsébet hercegnő sugárútra) keresztelték.
A tartományi kormány által rendezett állami vacsorát a Hotel Macdonaldban tartották. Ezen kívül több más, hivatalos rendezvényen is részt vettek, s mielőtt tovább utaztak volna, a hercegi pár megnézett egy CFL football mérközést is(CFL – Canadian Football League – Kanadai Futball Liga), amelyen az Edmonton 4-1-re legyőzte a Winnipeg-et a nyugati elődöntőben.
II. Erzsébet 1957-ben látogatott először Királynőként Kanadában, mindössze 4 napot töltöttek Ontario tartományban és megnyitották a parlament őszi üléseinek időszakát.
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 11. extra epizódjában folytatódik Attiláék észak-amerikai története. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Több, mint 8.500 km-rel a hátuk mögött érkeztek meg Calgary szomszédságába. Attilával és családjával egy lakókocsis kempingben találkoztunk és a grillsütőkön elkészült vacsora után a naplementében beszélgettünk.
Adás napló.
Calgary-tól kb. 20 percnyi autózásra megtalálható lakókocsis kempingben találkoztunk Attiláékkal. A nap végén, a vacsorát követően egy rövidke séta után a kemping szélén álldogálva készült el ez az interjú. Az alábbi fotókat a helyszínen, a vacsora alatt és a beszélgetés után készítettem.
Attila rendszeresen frissülő blogja és közösségi média oldalai: Towacross (+ fotóalbum) – Facebook, YouTube.
Majdnem egy hónapja, Június 16-án írtuk meg azt cikkünket, amelyben arról írtunk, hogy nem mindenki van tisztában azzal, hogy hogyan kell helyesen írni Kanada legnyugatibb tartományának, Brit Columbia-nak a nevét. A cikkünk létrejöttét egy, a Telex-en megjelent, kanadai vonatkozású cikk ispirálta.
A cikkünk megjelenésével egyidőben e-mailt írtunk Stöckert Gábornak és a Telex-nek, amelyben arra kértük őket, hogy javítsák ki a helytelenül írt tulajdonnevet.
Akinek ismeretlenek lennének a részletek, azok figyelmébe ajánljuk az alábbi cikkünket, amelyben részletesen kifejtésre kerülnek a miértek és a hogyanok. Mert szerintünk soha sem késő valami újat tanulni és mindig időszerű helyesen művelni édes anyanyelvünk. Ennyike.
A Telex Szerkesztőségének és külön Rácz Attila olvasószerkesztőnek hálásan köszönjük a kérésünknek szentelt figyelmet és a hivatkozott cikkben végzett utólagós korrektúrát!
Brit Columbia: helyesírásból kiváló! forrás: telex.hu
