Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Nem egyszerű és mégcsak nem is egy gyors dolog. A vége – amikor kiderül, hogy mennyi az annyi -, pedig kifejezetten fájdalmas. Főleg, ha az ember nem egymaga repül, hanem a családjával. Főleg, ha az ember a Lufthansa-val Discovery-vel repül… nem pedig valamelyik másik légitársasággal.
Az egész ott kezdődik, hogy meg kell találni a megfelelő időablakot. Ha ez megvan, akkor jön a finomhangolás, hogy például utazzunk-e 1 héttel/5 nappal korábban, később? S mindez annak köszönhető, hogy a légitársaságok – innen nézve – teljesen véletlenszerű elvek alapján árazzák be a jegyeiket.
Utazási irodánál – pl. Expedia, Booking -, nem akartunk jegyeket venni. Jobb ötletnek tűnik közvetlenül a légitársaságnál jegyeket vásárolni: ennek oka az, hogy ha esetleg komplikációk történnének az utazás előtt/közben, akkor sokkal könnyebb közvetlenül magával a repülőgép társasággal egyezkedni/reklamálni, mint mindent egy „middle man”-en át, azaz egy közvetítőn keresztül intézni (biztos vagyok benne, hogy majd csak az egymásra mutogatás menne és az Ügyfél a lenne a ping-pong labda a 2 cég között).
Miért? Miért?? MIÉRT???
A korábbi – mondhatni 100%-ban pozitív tapasztalatok miatt – a KLM-nél is megnéztem a jegyeket a Lufthansa mellett – s végül az utóbbi mellett tettük le a voksunkat. Sajnos a KLM nagyon drága volt – tudom, hiszem láttam, hogy kiváló szolgáltatást nyújtanak, de egy családi nyaralás alkalmával azért sokat tud számítani néhány száz dollár különbség is.
A legelejétől megvolt bennem a „german engineering” ködös emléke, a világhíres német precizitás megbízhatósága, a kimaxolt professzionlizmus hite, hogy az Ügyfélért mindent is megteszünk…
Sajnos, a valóság azonban valami mást mutat.
Az repülőút előtt, alatt és után szerzett pozitív/negatív tapasztalatainkról, a magyarországi nyaralásunkról, a költségekről, történésekről a júniusi podcast epizódunkban mesélünk majd részletesen.
Úgyhogy még fel sem ültünk a repülőgépre – ekkor még kb. 2 hónap volt hátra az utazásig/nyaralásig -, de máris volt egy keserű szájízünk. Danke Schön.
Jegyeket tessék!
Először is: a Lufthansa valamiért nem nagyon szeret Lufthansa járatokat üzemeltetni Calgary és Budapest európai célállomások között, ezért azokat a cégcsoporthoz tartozó – nemrégen egy kisebb re-branding-en átesett -, Discovery Airlines üzemelteti. Amelyről azt írják, hogy „leisure destinations”-ra repül, azaz szabadidős célállomásokra, tehát népszerű, nagyforgalmú turisztikai városokba teljesít járatokat. Rendben van, Calgary nem ér fel egy Vancouver, New York, Toronto, vagy LA méretű metropolisz utasforgalmával… De azért heti 1-2 „igazi” Lufthansa járat beleférhetne.
Mivel a Calgary – Budapest repülőutat még így is kissé drágának találtam, ezért kíváncsiságból megnéztem, hogy mennyit kellene fiztenünk, ha Budapest helyett a sógorokhoz repülnénk, azaz Bécsben szállnánk le?
Kanada dél-keleti részén ismét megtapasztalható lesz ez a szemeket csak védőszemüvegen át gyönyörködtető égi jelenség: ez lesz az egyetlen teljes napfogyatkozás a XXI. században, amely látható lesz Mexikóban, az Egyesült Államokban és Kanadában is.
A teljes napfogyatkozás során a Földnek a Hold által teljesen árnyékolt részét a teljesség útjaként ismerjük. Ez az árnyéksáv jellemzően 100-115 kilométer széles és a teljesség útja mentén bármely adott helyen két-három percig teljes napfogyatkozás figyelhető meg. Ez alkalommal ez így fog történni Ontario és Quebec tartományok déli, határ-menti részein, valamint Új-Brunswick és Új-Fundland és Labrador tartományok középső részein.
Azt már mindenki tudja rólam, hogy csak a Kanada Banda Podcast hallgatói miatt van élő felhasználói fiókom a Facebook-on. És a legkevésbé sem könnyíti meg számomra a platform kedvelését annak elszabott működése. És az egész tavaly nyáron kezdődött.
2023. Júniusa óta a kanadai Facebook felhasználók számára nem jelenik meg olyan poszt, illetve nem posztolható olyan tartalom a Facebook-on, amely egy hírportál/hírszolgáltató linkjét tartalmazza. Pontosabban: „a hírügynökségektől származó tartalom, beleértve a kiadókat és a műsorszolgáltatókat is”. És a Facebook-nak aztán teljesen mindegy, hogy ez a hírügynökség/hírportál, vagy éppen hírszolgáltató történetesen a kanadai CBC, vagy a magyarországi TELEX.HU. Mert a Faszbúk nem válogat: nem posztolható és nem látható semmi sem a számunkra, mert nekik ne mondja meg senki!
Amire egyébként ők nem igazán hajlandók… ennek eredményeképpen a Facebook-on a kanadai felhasználók számára nem oszthatók meg azok a posztok, amelyikben valamelyik hírportálra, online újságcikkre mutató link található meg. És mindegy, hogy hol akarom közzé tenni: nem működik sem a Kanada Banda Podcast Facebook oldalán, sem pedig a Bandázz Velünk! zárt csoportban.
Jó reggelt kíván az első és egyetlen magyar nyelvű kanadai podkaszt & blog! A hetvenkettedik, 2024. első epizódját mi mással is kezdhettük volna, mint a sarkvidéki hideggel és a „poláris örvénnyel”. Ezt követően éles kritikákat fogalmaztunk meg Alberta Kormánya irányába, beszélgettünk az Alberta-i elektromos-hálózat üzemeltetéséről, majd hírháttereztünk az európai gazdatüntetésekkel kapcsolatban.
Danielle Smith, Alberta tartomány miniszterelnöke: a szélsőjobbos konteó-hívő, olajipari lobbista, mély-keresztény kőkonzervatív kabátban, amely gyakran nagy rá. Legyünk őszinték: szakmai kérdésekben annyira nem szokott okos lenni. Lásd:
Az egyik nap a héten egy kollégám, aki Samsung Galaxy Sxx okostelefon tulajdonos (és egyben kissé Android hívő) – vicceskedve persze -, megjegyezte, hogy milyen rossz lehet iPhone-osnak lenni, mert annak nagyon rosszak a kamerái… Utána jártam hát néhány adatnak: nem csak a fotózási képességeknek, hanem az árazásnak és a piaci erőfölényeknek is.
iPhone, iPhone, iPhone mindenütt, a Samsung a Galaxisban sincs…
Nem akartam vitát kezdeményezni arról, hogy miben jobb/rosszabb egy iPhone, vagy egy Galaxy S kamera lencséje, érzékelő szenzonra, stb. – mivel jól ismerem a kollégáimat -, így inkább ráhagytam, legyen neki igaza. A helyzet az, hogy nagyon nehéz meggyőzni őt tényekkel és adatokkal a tévedéseiről (van neki egy pár). Ugyan soha nem volt még neki iPhone-ja, maximum az én kezemben látja – lassan már 3 éve – nap, mint nap, értesülései így tehát hallomásból és szedett-vedett Facebook-os videókból vannak. Ezért aztán sajnos nem tudom nektek megmondani, hogy pontosan mit jelent szerinte az, hogy „az iPhone-nak rossz a kamerája”?
Gondolom, a kollégám arra célozhatott, hogy egy iPhone egy Samsung Galaxy Sxx-hez képest rosszabb minőségű képeket készít? Vagy arra, hogy kisebb felbontásban képes videót rögzíteni?
Mert ma már 8k (holnap 16k?) alatt nincs YouTube videó, Netflix-es film, vagy sorozat, és legalább 480 képkockát kellene rögzíteni másodpercenként, akkor is, ha annak az ég világon semmi értelme?!
Techie-ként erősen kételkedem a kollégám szavaiban, amikor technológiai dolgokról beszél. Ezért haza érve megkerestem, hogy mit mutatnak a teszt eredmények, milyen pontszámot kaptak a DXOMARK vizsgálatain résztvett okostelefonok? A DXOMARK a világelső Minőség Értékelő Laboratórium, a teszt-laborok alfája és omegája, a különöző műszaki cikkek (digitális fényképezőgépek, okostelefonok, laptopok, stb.) tesztelő csapatainak csúcsa, amelyről ide kattintva tudhatsz meg többet. Aki fotózással, videózással foglalkozik, azok számára már régről ismerős ez a weboldal és annak mögöttes tartalma!
Nagy meglepetésre egyáltalán nem kell számítani – én látatlanban megmondtam volna ott helyben, hogy mi lesz a végeredmény a lista állása. Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy pillanatnyi állás és amint kijön egy újabb okostelefon, a sorrend megváltozhat. De ez mindig csak egy-egy új belépő modellt jelent, nem pedig a mezőny teljes átrendeződését. Sőt, ahogyan az alábbiakban is láthatjátok, még az is lehet, hogy a lista helyezéseire egy vadonatúj modell sem lesz különösebben nagy hatással.
Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.
Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.
Ide tartoznak többek között:
a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz „tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.
Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.
A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!
De! Ennek ellenére is sikerült
megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.
„Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”
Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:
az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.
És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:
átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.
Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!
Ha szeretnél többet megtudni Kanadáról, akkor hallgasd podcast epizódjainkat itt a weboldalon, az egyes adás naplókban elhelyezett lejátszó segítségével, vagy a kedvenc podcast applikációdban, vagy a YouTube-on! Ne felejtsd elolvasni a cikkeinket és keress minket a közösségi médiában: rendszeresen posztok találhatók a Facebook-on (és néha az még az X-en is).
Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván az első és egyetlen magyar nyelvű kanadai podkaszt & blog! A Bandatagok által szerkesztett tartalommal, nemzetközi koprodukcióban készült a karácsonyi epizódunk: két ország, három helyszín, négy hang. Meglehetősen hosszú szünet után ismét Petty és Rita voltak a vendégeink. A karácsonyfa már feldíszítve, a halászlé megfőzve, a sütemények megsütve és a hangerő feltekerve: fogadjátok soxerettel a kvartettünk ajándékát!
Ebben az epizódban a Kanada Banda Podcast zárt Facebook csoportjában, a Bandázz Velünk!-ben a Bandatagok által feltett kérdéseket válaszoltuk meg, valamint a javasolt témákat beszéltük át. Nagyon szépen köszönjük mindenki részvételét!
A Nemzetközösség számos országában, így Kanadában is minden évben megtartják November 11-én az Emlékezés Napját: pontosan az első világháborút lezáró 1918-as fegyverszüneti megállapodás évfordulóján. Ezen a napon a katonai szolgálatban elhunytakra emlékeznek és tiszteletüket fejezik ki azok iránt, akik háborús időszakban teljesítettek szolgálatot.
Remembrance Day – Emlékezés Napja
1918 őszén a központi hatalmak sorra fegyverszünetet kértek:
Bulgária szeptember 29-én,
Törökország október 30-án,
az Osztrák-Magyar Monarchia november 3-án.
Németország a világháborús vereségét jelentő fegyverszüneti egyezményt 1918. november 11-én, a Compiègne-i erdő egy tisztásán, egy vasúti kocsi belterében írta alá.
A később elhíresült vasúti kocsit 1913-ban kezdték el építeni és 1914-re készült el. A vasúti szerelvény, benne a 2419D jelű vasúti kocsival, amely egyfajta „mozgó irodaként” szolgált, a Francia Hadsereg kezelésébe került. Weygand tábornok a kocsit a Párizstól északkeletre fekvő Senlis állomására rendelte, hogy ott Foch marsall rendelkezésére álljon. A marsall hivatala 1918. október 29-én költözött a vagonba. A guruló iroda néhány nappal később a compiègne-i erdőbe érkezett, ahol ebben a kocsiban folytak le az első világháború nyugati frontjának harci cselekményeit lezáró fegyverszüneti tárgyalások. A compiègne-i vagon: a békeszerződést a Compiègne-i erdő egyik tisztásán megállított vasúti kocsiban írták alá, 1918. November 11-én, délelőtt 11 órakor.
A vasúti kocsi a két háború között inkább volt kiállítási tárgy és erekje, mintsem mozgó iroda. A II. világháború kitörését követően a Harmadik Birodalom zsákmányává vált: a német birodalmi hadserege lyukat vágott a francia múzeum falán, majd a híres vasúti kocsit Németországba szállították. 1945 tavaszán tisztázatlan körülmények miatt kiégett, de még meg tudták menteni. A háború végeztével a vagon az NDK-ban teljesített szolgálatot. Végül 1986-ban balesetet szenvedett és mivel nem kívánták felújítani, ezért selejtezték és elbontották. A a Compiègne-i erdőben kialakított emlékparkban ennek a vagonnak egy testvére-modellje került kiállításra.
Szép jó reggelt kíván az első, a legjobb, a 2017-ben indult magyar nyelvű, Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó! A hatvankilencedik epizódban megünnepeltük a Kanada Banda Podcast 6. születésnapját és arról beszélgettünk, hogy miért is olyan jó nekünk Kanadában élni? Ezt követően a dolgos hétköznapokkal, a kanadai munkavállalással, a különböző szövetségi- és tartományi munkavállalói programokkal foglalkoztunk és saját tapasztalataink alapján igyekeztünk hasznos információkkal és jó ötletekkel szolgálni azok számára, akik Kanadában szeretnének munkát vállalni, majd letelepedni.