Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?

Remélem most a legtöbben azt gondolták, hogy itt van egy újabb felvonás a “mi majd megmondjuk” részből. Majdnem, mert ma megmutatjuk rész jön.

Amikor valaki azt mondja, hogy Kanadába költözünk, akkor az esetek nagyon nagy százalékában Ontárióra gondol. Felénk, ahonnan mi jöttünk és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem az egész keleti régióra (kacsint-kacsint kedves határon túli barátaink). Szóval felénk valahogy Kanada az Torontó, de minimum Ontario.

Toronto

“Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?” bővebben

Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?

Kanadában kolbászból van a kerítés?

Nem.

Juharszirupból.  🙂

 

“Ott sincs kolbászból a kerítés!” – talán ez az egyik legközhelyesebb mondás, amelyet sok emigrálcióban éló honfitársunknak meg kellett hallgatnia elutazása előtt. Igen, még nekem is.

Magyar kerítés, magyar kolbászból … Magyarországon!
Utazás Kiállítás, Budapest, 2008.

Nem értem egyébként, miért gondolja úgy az egyszeri magyar ember, hogy külföldön kolbászból lenne a kerítés. Külföldön, azaz Nyugat-Európában, tehát Németországban, vagy Londonban. Esetleg Amerikában . Vagy honnan jön az a gondolat az otthon maradók fejébe, hogy tejjel-mézzel folyó kánaán várja a kivándorlót a célországban?

“Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?” bővebben

Welcome to Nunavut – ᓄᓇᕗᑦ

Üdvözlünk mindenkit Nunavut-on. Különleges nap a mai, hiszen a már 10 hete tartó sorozatunk egy mérföldkövéhez érkeztünk. A múlt héten ugyanis elfogytak a kanadai tartományok és ezen a héten először egy “területet” (territory) mutatunk be.

Tudom, tudom. Ez már annyira északon van, hogy itt nincs más csak hó, meg jég. Na, majd meglátjuk! Nunavut nagyon sok szempontból érdekes, még akkor is, ha tényleg rengeteg a hó és a jég.

Kanada legnagyobb kiterjedésű területe és egyben a legkisebb népsűrűségű is, ami azért egy elég érdekes kombináció, valljuk be.

Azt is tartsuk észben, hogy Kanada legfiatalabb területén járunk. Nem is olyan régen, 1993-ban kezdődött az a folyamat, melynek lezárásaként 1999-ben megszületett Nunavut. Korábban a Northwest Territories része volt és a mostani főváros (Iqaluit, azaz ᐃᖃᓗᐃᑦ) létezéséről is kevesen tudtak. Nem is csoda, hiszen az alig 7000 lelket számláló városka (Nunavut teljes lakossága alig 37.000 fő) eléggé távol van a világ lakottabb részeitől és egyébként Nunavut egyetlen városa.

An Atlantic walrus (Odobenus rosmarus rosmarus) on an ice floe with its feet submerged in sea water, Nunavut, Canada.

Itt három hivatalos nyelv van, a máshol megszokott 2 helyett. Az angol és a francia mellett az Inuit (Inuktitut) is hivatalos nyelv. Olyannyira domináns, hogy meglepő módon a lakosság majd 70%-a ezt beszéli, alig 27% angol és majd 1.5% csak a francia.

Ennek egyszerű oka van. Még az 50-es években az akkori kanadai vezetés tartott attól, hogy ez a terület stratégiailag fontossá válhat a hidegháború folyamán. Ezért (nem teljesen világos, hogy mit is akartak elérni ezzel) Québec északi részéről, Nunavik környékéről áttelepítették az ottani őslakosokat, az Inuitokat. El lehet képzelni, hogy milyen lehet, mikor elvisznek egy ilyen zord környezetbe és nem engednek onnan vissza. Kanadának van egy elég sötét múltja az őslakosokkal kapcsolatban. Hosszasan lehetne mesélni az ehhez hasonló történeteket. Ez azóta nagyon sokat változott és mára már nagyon sok támogatás és program eléhető az “indigenous people” (mi csak indiánként ismerjük, de ők az eszkimók is, csak nincs jobb szavunk magyarul) számára.

 

Azóta Kanada felismerte mit tett akkoriban, így nem is olyan régen kártérítést is fizettek a szenvedésre ítélt embereknek, akik azóta egészen jól feltalálták magukat a zord környezetben.

Ez az a hely, ahol sarkvidéki az éghajlat, így élvezhetjük a napsütést éjfélkor, esetleg megnézhetjük zseblámpafénynél, hogy mi volt az a zörgés odakint délben. De lássuk, mi is ez a hely?

Ma is hoztunk két videót, az egyik inkább a kultúrával és az emberekkel foglalkozik, míg a másik a táj szépségére koncentrál. Mindkettőt javaslom mindenkinek, de ha nagyon elfoglaltak vagytok, (összesen nincs 8 perc, most tényleg 😀 ) akkor válasszatok ízlésetek szerint.

Íme a két videó, amit korábban ígértünk, megéri megnézni.

Reméljük tetszett a mai kis bemutató. Ne felejts el rákeresni korábbi bemutatóinkra, esetleg hallgasd meg kéthetente megjelenő beszélgetéseinket az élet nagy dolgairól itt.

 

 

 

Newfoundland and Labrador

Newfoundland and Labrador-t helyezzük ma a középpontba, ahogyan azt már megszokhattátok péntekenként Kanada egy-egy tartományát vesszük célba. Erre egyetlen okunk van (mentségünk pedig nincs), az pedig csupán annyi, hogy nagyon pici betekintést nyerhessenek mindazok, akik ismerkedének Kanadával, de nem tudják hol is kezdjék (hátsó szándékunk is van ezzel, de erről majd később). 

A mai napon Újfoundland és Labradorral elérkeztünk az utolsó tartományhoz. Ezután még tartokagunk három pénteket a hátramaradt területkenek. Ám azt tudnotok kell, hogy azok meg vannak különböztetve. Nem tartományok többé, csupán területek (territory).

Az az igazság, hogy Newfounland and Labrador is már bizonyos szempontból (de főként Labrador) átmenetet képez a tartomány (province) és a terület (territory) között.

A lakosság 92%-a pedig a szigeten, illetve a szigeteken él. Ezt a részt nevezzük Newfounlandnak. Labrador pedig a szárazföldi rész, melynek lakossága pici és nagyon elszigetelten él. Nem mintha a szigeten nem lehetne elszigetelődni.

Azért mondom ezt, mert amellett, hogy nagyon régi, komoly történelemmel rendelkező (megint nem röhög, igen itt a 300 év körüli történelem komolynak számít na! szóval) szigetről van szó, sok szempontból érdekes ez a hely.

Lássuk csak! St John a főváros, melyet nagyjából 206.000-en laknak (a tartomány teljes lakossága úgy 520.000 fő) Észak-Amerika egyik legrégebbi települése. Már 16. századi latin szövegekben is felfedezhető a kolónia neve. Jelképe pedig a Pitcher Plant, melyet még a királynő javasolt és ez azóta sem változott (a videókban is látni fogjátok ezt a virágot).

 

Bár a portugálok és a spanyolok is többször partra szálltak a térségben, mégis ez Kanada leghomogénebben angolul beszélő provinciája, pontosabban 97.6% vallja magát angolul beszélőnek. Már amennyire ezt lehet angolnak tekinteni.

A nagyon régies angolnak és az elszigeteltségnek köszönhetően az itteni angol nagyon fura és vicces mindenki fülének. Külön neve van a kanadaiak között. Úgy nevezik az ittenieket, hogy newfie. Volt olyan kollegám, aki Newfoundlandon nőtt fel és valóban, időnként szavát nem értettük 😀

Amellett, hogy gazdag történelme és különleges nyelvezete van a helynek, csodálatos vidék is egyben.

Ismét két videót választottam, hogy beszéljenek helyettem. Az első egy rövidebb, de nagyon minőségi anyag. Rettentően érdekes az, hogy ez ismét nem túl gazdag része az országnak, mégis remek turizmus videókat készítenek. Nem győztem válogatni. Míg korábban Québec-ről próbáltam találni bármit, konkrétan semmi, de semmi sem volt youtubeon.

Na, de tessék nézni, mert tetszeni fog. Az első rövidebb, de nagyon ötletesen játszik a zene szövege a színekkel.

A második pedig hoszabb, de tartalmasabb.

Aki figyelmes volt, az láthatta a vidóban az Arctic Puffint (Lunda) is, a jégtáblák mellett.

Itt találod a múlt héten bemutatott tartományt: 

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

red sands of PEI.

Kanada És Dánia: Sziget A Határon

Mely államokkal szomszédos Kanada?

Micsoda kérdés?! Természetesen az Egyesült Államokkal.

És Grönland miatt Dániával is.

A grönlandi zászló.

Grönland dán tartomány, 982-ben fedezték fel. 1815-től Dánia gyarmata volt, majd a Dán Királyságtól 1979-ben önrendelkezési jogot, 2008-ban autonómiát kapott, államformája ezért alkotmányos monarchia. 1985 óta nem része az EU-nak. A Föld legnagyobb szigete, területe 2.166.086 négyzetkilométer és 56.500 főnél valamivel kevesebben lakják.

De miért is jó ezt tudni?

Kanada és Grönland (Dánia) között fekszik az aprócska, mindössze 1,3 négyzetkilométeres Hans-sziget, amely a kanadaiak szerint Kanadáé, a dánok szerint pedig a Dán Királyság, azaz pontosabban Grönland része.

a kanadai(?)/dán(?) Hans-sziget

 

A sziget egy hatalmas gránit tömb, a nevét Hans Hendrik-ről, a grönlandi származású sarkvidéki utazóról kapta az 1872-es felfedezését követően.

klikk a térképre a nagyobb nézethez

Kanada és Dánia 1973-ban rendezte a sarkvidéki határokat, de a Hans-sziget sorsa már ekkor is bizonytalan volt. Sokáig senkit sem érdekelt igazán ez a kopár kis sziget, azonban a 2000-es évek közepén mindkét nemzet számára fontossá vált. Elméletben a két ország közti határvonal éppen ketté szeli a Hans-szigetet. A gyakorlatban pedig mindkét fél a magáénak tekinti.

Sok látni való nincs errefelé, az Északi-sarkon és pár halászfalun kívül nincs más, csak jégtáblák, fókák, jegesmedvék… Még a kanadai és a dán hadiflotta is csak pár havonta jár erre.

az Északi-sark (North Pole) és a Hans-sziget

De amikor éppen erre hajóznak, akkor partra is szállnak a szigetükön. A honvédek kicserélik a másik ország zászlaját a sajátjukra, majd ajándékba ott hagynak egy üveg finom italt. A kanadaiak whisky-t, a dánok brandy-t.

A diplomáciai válság 1984-ben durvult el igazán, amikor Dánia Grönlandért felelős minisztere lépett a szigetre és az itóka mellé egy “Isten hozott a dán szigeten!” üzenetet hagyott hátra a kanadaiaknak.

Ezt követően folyt az adok-kapok, a zászló csere-bere, italos palackok ajándékozása éveken át.

2005. júliusában maga a kanadai védelmi miniszter lépett a szigetre, katonái kíséretében. Ezen a dánok meglehetősen felháborodtak, és panaszt nyújtottak be Ottawa-nak, mondván: meghívás és előzetes bejelentés nélkül érkezett külföldi miniszter dán területre. Nem sokkal ezután a kanadaiak a következő dán kontingensnek a Canadian Club whisky mellé a “Köszöntünk Kanadában!” üzetet hagyták.

ezen a szigeten vitatkozik Kanada és Dánia

2008-ban egy nemzetközi kutatócsoport egy automata időjárás-megfigyelő állomást állított fel a szigeten. 2012-ben Kanada és Dánia újra tárgyalta  a Baffin-öböl területére vonatkozó nyersolaj kitermeléssel és halászattal kapcsolatos nemzetközi jogokat, a Hans-szigetet pedig fel akarták osztani egymás között, de végül eme szándékukból nem lett semmi.

A két ország közti kapcsolat javítása érdekében 2014-ben egy asztalhoz ültek a külügyminiszterek, hogy megvitassák a Hans-sziget helyzetét … de megoldás azóta sem született, így a Hans-sziget sorsa továbbra is rendezetlen: egyszer kanadai, másszor pedig dán terület.

Egyes vélekedések szerint az utóbbi években a két ország figyelmét a sziget hovatartozásának kérdése helyett a sarkkörön megnövekedett orosz jelenlét (Moszkva is szeretné kivenni részét a kőolaj kitermelésből és a halászatból) köti le.

Amint újabb információk birtokába jutunk, vagy Kanadának és Dániának sikerül megegyeznie a sziget jövőjéről, frissítjünk cikkünket!

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!

Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!

Prince Edward Island – Birthplace of Confederation

Prince Edward Island (PEI) – Birthplace of Confederation, vagyis az államszövetség születési helye. Igen azért, pontosan azért, mert itt található az a Konföderációs ház is, ahol 1864 szeptemberében azt a konferenciát tartották, melynek következénye lett a Quebec Resolutions és végül Kanada megalakulása 1867-ben. (Ne feledjük, hogy ennek az eseménynek van idén a 150. évfordulója.)

Prince Edward Island
red sands of PEI.

Elhelyezkedéséből adódóan a szigetet elsők között vették birtokukba az Európából érkező telepesek. Ám, azt sokan nem tudják, hogy az elsők itt bizony nem az angolok voltak. Már 1534-ben megalakult az a franciákból álló kolónia, akik még viszonylagos békében éltek a Mi’kmaq indiánokkal (nem röhög! ez a nevük és kész, csak nekünk vicces!), akiké tulajdonképpen az egész szigetcsoport.

Prince Edward Island

Mert ez nem csak egy sziget, hanem hozzá tartozik jónéhány apró szigetecske is. Megközelíthetjük egy karcsú és hosszú hídon keresztül, amennyiben New Brunswick felől érkezünk. De akár be is hajózhatunk Nova Scotia felől, mint azt tették az első telepesek.

Prince Edward Island

Az angolok egyébként csak jóval később, 1763 körül vették át a franciáktól a szigetet és azóta is így maradt ez, bár vannak francia területei a szigetnek.

Prince Edward Island

A teljes lakosság egyébként nem éri el a 145.000 főt, ami ha jól bele gondolunk, akkor megfelel mondjuk Pécs lakosságának. Igen, és nem csak a főváros. Charlottetown lakossága ebből mindössze 65.000 fő (vagy 34.000, ha nagyon szigorúan csak a városhatárig nézzük).

Prince Edward Island

Nagyon fontos PEI számára a halászat, a turizmus és a mezőgazdaság. Érdekesség, hogy Kanada teljes burgonyatermelésének a 25%-a ezen a pici helyen történik.

Na, de elég legyen ebből és nézzük meg, hol is járunk ma (Vágó úr).

Amennyiben szívesen megnéznéd az elmúlt héten bemutatott tartományt, akkor itt megteheted:

Nova Scotia
Prince Edward Island

Itt pedig megtalálhatod korábbi adásainkat

 

Nova Scotia – Canada’s Ocean Playground

A soron következő tartomány Nova Scotia – Canada’s Ocean Playground (Kanada óceáni játszótere?) lesz.

Ahogyan azt sokan kitaláltátok, nevét új skóciáról kapta (New Scotia), de nem angolul, hanem latinul használják, ami már önmagában érdekes. Kanadán belül a második legkisebb tartomány (PIE – Prince Edward Island után). Atlanti Kanada négy tartománya közül az egyik és lakosságának nagyon nagy része összpontosul az óceánpartra.

A fővárosa Halifax és igen, ezúttal ez egyben a legnagyobb város is, nagyjából 400.000-en lakják. Nova Scotia teljes lakosságának (950.000 fő), majdnem a fele itt él.

Mint ahogyan a múlt héten elmondtuk New Brunswick-ról, így most el kell mondanunk Nova Scotia-ról is, hogy Kanada szegényebb, ugyanakkor gyönyörű részei közé tartozik. Anyagi szempontból talán ez az egyik legkedvezőbb “nagyváros”.

Természetesen a turizmus és a kereskedelem is fontos szerepet játszik a térség mindennapjaiban. Ez azon helyek egyike, ahol az ember könnyedén láthat óriási tengerjáró hajókat. Arról nem is beszélve, hogy ezen a Magyarországnyi területen közel 5400 tó található.

Nézzük is meg, hogy milyen szépségeket rejt Kanadának ezen része:

Itt találod múlt heti tartományunk bemutatóját:

New Brunswick

Ide kattintva pedig megtalálhatod eddigi adásainkat

Huszonhét Százalék

Huszonhét százalék. Azt hiszem, ezt leírva már mindenki tudja, mire gondolok.

Vannak olyan területek, amelyekben világelsőnek lenni dicsőség. És vannak olyan dolgok, amelyekben a legelsőnek lenni … hogy is mondjam, nem feltétlen a legnagyobb büszkeség. Azt hiszem, most inkább az utóbbi lehetőség áll fent.

A Föld országai közül Magyarország a világelső a 27%-os ÁFA-val!!

 

Valóban Magyarországon a legmagasabb az ÁFA? Sajnos igen. Ezen a linken elérhető angol nyelvű táblázat elég beszédes, az országok nevei mellett szereplő ÁFA-kulcsok nyelvtudás nélkül is érthetőek. Szeretnénk felhívni a figyelmet Dél-Amerika és Afrika országainak alaposabb tanulmányozására.

 

Adófizetők játéka: ki találja meg leghamarabb a legnagyobb számot?

 

Hazánkban már az 1929-es törvények között megjelenik az általános forgalmi adó fizetésének lehetősége: “1929. évi XXVIII. törvénycikk az állatforgalmi adó megszüntetéséről, a hús után fizetendő általános forgalmi adóra vonatkozó egyes rendelkezések megváltoztatásáról és a marhalevelek illetékéről”.

 

Az ÁFA a modern gazdaságban az állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért – elméletileg – minden vásárló megfizeti. Mivel azonban az alacsonyabb jövedelműek és a többgyermekesek jövedelmük nagyobb részét a napi cikkek vásárlására fordítják, ezért az ÁFA-t a „szegények adójának” is nevezik.

 

2015-ből származó térkép – nem találtunk ennél frissebbet.
A 27% azóta is megmaradt…

Kiegészítés: a norvég ÁFA 25%-os, a svájci 8%. Ahogy Magyarországon, úgy Európa egyes országaiban is létezik az ÁFA-mentes termékek, szolgáltatások fogalma, pl.: Egyesült Királyság, Svédország, Dánia, Németország, Lettország, Málta, Hollandia, Lengyelország.

A magasabb áfa és az alacsonyabb jövedelemadó a jövedelmi különbségek széthúzását eredményezi a társadalomban, viszont hívei a versenyképesség fokozódását várják tőle.

Mindenki láthatja a saját szűkebb környezetében, érezheti a saját bőrén, hogy a világrekordnak számító 27%-os általános forgalmi adó a jövedelmi különbségek széthúzását, vagy a versenyképesség fokozódását eredményezi-e inkább?

Kanada jobb helyzetben van, hiszen a legmagasabb ÁFA-kulcs sem magasabb 15%-nál. Alberta-ban és a három területen (NWT, Yukon, Nunavut) csak 5%-os ÁFA-val kell számolni. De találkozni 0%-os, azaz teljességében ÁFA-mentes termékekkel és szolgáltatásokkal is. A teljesség igénye nélkül: hús -és hentesáru, tojás, zöldségek, tejtermékek, kávé, tea, gabonafélék, egyes tisztasági termékek és bizonyos mezőgazdasági gépek. Szolgáltatások közül például: lakásbérlés, zeneóra, valamint egyes oktatási formák és egészségügyi ellátások, ügyvédi és jogi szolgáltatások, gyermekfelügyelet.

 

a kanadai adókulcsok: keleten a legmagasabb,
nyugaton és északon alacsonyabb

 

Afelől pedig ne legyen kétsége senkinek, hogy valahol, valamikor ne kapna nyugtát, blokkot! Nincs olyan tétel, ami ne ütnének be a pénztárgépbe. Bolti vásárlásnál még 30 centről (kb. 60 Ft) is kötelezően adnak nyugtát! Az, hogy “okosba” menjen a biznisz, szóba sem jöhet Kanadában!

 

Magyarországon nem könnyű eligazodni a szabályozáson. Kíváncsiak vagyunk, hogy az alábbi áfaszabály megalkotásakor “mire gondolt a költő”, azaz mi lehetett a törvényalkotó szándéka? Mert az igazat megvallva, semmi logikát, gyakorlatiasságot nem vélünk felfedezni ebben:

 

És mi várható 2018-ban? További szolgáltatások és termékek kapnak majd kedvezményes ÁFA-kulcs besorolást január 1-től. De a normál esetet alapul véve az ÁFA-kulcsok tekintetében, Magyarország jövőre is rendíthetetlenül megőrzi világelsőségét a kiemelkedően magas 27%-os ÁFA-val.

 

New Brunswick – Kanada

Mai kiszemeltünk New Brunswick. Amilyen szegény, olyan gyönyörű helye ez Kanadának.

Igen, hölgyeim és uraim két hete áttértünk Kanada keleti partjainak közelébe és ezzel egy időben azokba a tartományokba, melyek általában egyszerre gyönyörűek és sokszor nagyon szegények. Amikor már elgondolkodnál azon, hogy Quebec-be, New Brunswickba esetleg Nova Scotiába költöznél, szembesülsz azzal, hogy nagyon kevés a munka és ami van, az sem fizet valami rózsásan.

Ezt nyilván más kanadai államokhoz képest kell érteni. Magyar viszonylatben ezek a fizetések is értelmezhetetlenek. Egyébként soha nem is érdemes ezeket hasonlítgatni, mert annyira sok változó van, ami miatt torz lenne az eredmény. Megígérjük egyszer ennek is szentelünk majd egy rádióadást.

New Brunswick - Kanada Banda

Lássuk csak mit is tudunk (nagyon dióhéjban)! Ez a tartomány nagyon pici (ismét csak Kanada többi tartományához képest, itt ne számoljuk PEI-t, ahhoz képest minden nagy).

A legnagyobb város ismét nem a főváros, hanem Moncton, ahol nagyjából 145.000-en laknak. A főváros csak a második a maga 105.000 lakójával, de hogyan is hívják ezt a várost? Fredricton-nak. Ne érezd magad kellemetlenül, ha sosem hallottad, én magam itt élek jónéhány éve és sosem került elém a város neve (Moncton már igen!).

New Brunswick - Kanada Banda

Ebből az “óriási” létszámú lakosságból nyilván nem fogunk sok magyart találni. A legutóbbi népszámlálás szerint 155-en vallották magukat magyarnak is.

Amint mondtam, ez a környék nem a gazdasági potenciáljáról ismert. Ám a következő két videó önmagáért fog beszélni. Élni lehet nem élnék itt, ám hogy látogatóba el fogok menni, az egészen biztos.

New Brunswick - Kanada Banda

Következzék NEW BRUNSWICK:

Ez itt a rövid videó:

Ez pedig az igazán szép videó: