Index Pont Húúú

Tudja valaki, hogy mi van a magyar újságírással, a magyar újságírókkal? Mert én szeretném tudni. Egyfelől értem: informáljuk a T. Olvasóközönséget a világ dolgairól. Egyel több cikk az oldalon, ami pár száz/ezer új kattintást jelent, bővül a repertoár, s ennek örül a főszerk, örülnek a hirdetők, örülnek az Olvasók is. Másfelől pedig a legkevésbé sem értem. Adva van egynél több, igen részletes, angol nyelvű cikk meg egy rendőrségi kommüniké is, amit még be is linkelnek, azonban kb. a felét sem fordítják le magyarra. Így aztán érthető, ha a T. Olvasó kritizál és értetlenkedik: nem csoda, hiszen nem mondtak el neki mindent.
(nyitókép: a Brit Columbia-i Griffin tó)

 

A hamar munka ritkán jó.

Innen nézve nagyon úgy néz ki, hogy a múltkori Totalcar-os után ismét találtam egy olyan cikket, amelynek vannak hiányosságai. De miért jó ez? Hol van itt a teljeskörű információ átadás, a lelkiismeretes munkavégzés? Akkor és ott az volt, hogy írjunk valamit, mert muszáj, mert kell a minimális karakterszám/nap, mert meg kell lennie a kötelező penzumnak minden áldott nap – de ugyanakkor meg a hiteles tájékoztatásra, a szakmai nívóra nem adunk? Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a szerző azt gondolta, hogy “Hát, Kanada nagyon messze van, ezeknek jó lesz így is”? És amikor meglett az előírt karakterszám, egy összetett mondattal lezárta a sztorit? Nem törődve azzal, hogy az olvasók nagy többsége valószínűleg nem fog átkattintani az angol eredetire és angolul elolvasni a cikket? És ezért aztán jönnek a felháborodott és értetlenkedő, hitetlenkedő kommentek a Facebook-on, amik könnyedén elkerülhetőek lehetnének egy picit több odafigyeléssel a szerkesztőség oldaláról.

Persze, én is ejtek hibákat, vannak pontatlanságaim, de azokat igyekszem minden esetben kijavítani. Csak amíg én hobbiként, szenvedéllyel írok bejegyzéseket weboldalunkra és podkasztolok már 2 éve, addig az indexes újságíróknak ez a munkája, ezért kapják a fizetésüket. Ahogyan a múltkor is, most is szívesen meghallgatnám, hogy “mire gondolt a költő”?

Az alábbiakban kiegészíteném a “Csónakázni indult egy kanadai fiú, több évtizedes rejtélyt oldott meg” cikküket, mivel kissé hiányosnak vélem a tartalmát. Továbbá jól ismerem a környéket, hiszem munkám során sokszor megfordulok Brit Columbia-ban és rendszeresen járok ezen az útvonalon, ahol a baleset történt 27 éve.

tch_bc-1_highway_bc_in_the_lane.jpga képen a Trans-Canada Autópálya, közvetlen mellette a Griffin tó,
valahol itt történhetett a baleset 1992-ben

 

A sztori.

Max Werenka, a 13 éves Alberta-i tinédzser mindig is kíváncsi természetű volt. Így aztán azon a szép augusztus 21-i napon nem kerülhette el a figyelmét egy felborult autónak látszó tárgy sem, amelyet a Griffin tavon látott meg csónakázás közben, 15 lábbal, azaz 4,6 méterrel a vízfelszín alatt, az autópálya szélétől kb. 3 méterre.

Ugyan sok esetben találkozhatunk láb, hüvelyk, uncia vagy font mértékegységekkel, Kanadában a 70-es évek óta a metrikus mértékrendszer a hivatalos.

Ahogyan a CTV-nek a fiú édesanyja, Nancy Werenka nyilatkozta, elsőre még Ő sem volt benne biztos, hogy fia mit is lát az opálos tó vízében. Mivel élt bennük a gyanú, hogy “az ott talán lehet valami”, ezért értesítették a helyi rendőrséget. Az egyik angol nyelvű cikkben így írják: “It looked like it was an overturned car, resting 15 feet into the depths, and just 10 feet off the side of the TransCanada Highway, but no one could be sure. “We didn’t think at the time there was much to it,” said Nancy Werenka.”

honda_submergedAz áldozat Hondája a tó fenekén, kb. 4,6 méteres mélységben –
én elhiszem, hogy a csónakból nem
is volt olyan könnyű észre venni…

 

A Sherwood Park-ban (Alberta) élő Werenka-ék a Brit Columbia-i Griffin tó északi végében adnak bérbe faházakat (lásd a térképen: Griffin Lake Cabin Rentals). Max-nak nem volt hát ismeretlen a tó, ezelőtt számtalan alkalommal csónakázott már rajta.

griffin_lake_bca Griffin tó, közvetlen mellette futó Trans-Canada Autópályával

 

A Revelstoke-i RCMP-től érkeztek rendőrtisztek Werenka-ékhoz. Az index.hu azt írja, hogy: “A kiérkező rendőrök elsőre nem találták meg a járművet, de Werenka ismét a segítségükre sietett, egy vízálló fejkamerával a vízbe merült, és levideózta a roncsot.”de ez sem egészen így történt.

gopro_camerasgyufásdoboz méretű GoPro kamerák – ehhez hasonlót,
vagy pont egy ilyet használt Max is…

 

A kiérkező rendőrök csónakba szálltak és Max-szal együtt mentek ki a tóra, Ő mutatta meg nekik a pontos helyszínt, illetve az autónak látszó tárgyat a víz alatt. Mivel iszap fedte az autó alját, nem volt teljesen tiszta a tó vize sem, ráaásul 4,6 méteres mélységben pihent a roncs, a rendőrök elsőre nem látták meg. Ekkor lépett Max a tettek mezejére.

A CTV így ír erről: “The video, recorded on his GoPro in its sturdy waterproof case, confirmed it was a vehicle.” A CBC pedig így: “So Max then jumped into the water with his GoPro camera. He surfaced with video of a vehicle upside down on the bottom of the lake.”

Azaz a két különböző helyről származó cikkből az derül ki, hogy Max a víz alá merülve a GoPro márkájú kamerájával készített közelebbi felvételeket a feje tetején álló járműről. A GoPro-t a saját erős, vízálló tokjába tette bele, tehát a kamera se nem fejkamera, se nem vízálló. Bár az kétségtelen, hogy a számtalan kiegészítőnek köszönhetően akár a fejre is rögzíthető. A GoPro nagy felbontású akciókamerák gyártásával foglalkozik, extrém sportolók körében kedveltek termékeik, mert kicsik, strapabíróak, könnyen kezelhetőek.

salmon-arm_griffin-lake_revelstoke_bc.jpgaz áldozatot Salmon Arm városának egyik benzinkútján
látták utoljára, az esküvőre soha nem érkezett meg,
útja a Griffin tóban ért véget…

 

És hogy mi történhetett a tó partján 1992-ben? Nem csak az áldozat fiának vannak elképzelései a baleset körülményeiről, hanem a rendőrségnek is: “Police think Farris likely swerved to avoid an animal or lost control of her vehicle for some other reason and rolled into the lake. There was no visible front-end damage to the Honda, so they don’t think it hit anything.” – azaz a hatóság úgy véli, hogy a hölgy megpróbálhatott kikerülni egy vadállatot, vagy más okokból elvesztette az uralmát az autó felett és belehajtott a tóba. Ahogyan egy fotón is látható (lásd lentebb a cikk végén), nincs látható sérülés az autó orr-részén, ezért nem hiszik, hogy elüthetett valamit.

 

A cikkből az alábbiakat hiányoltam még:

  • 1992-ben a családja bejelentette a hölgy eltűnését a rendőrségnek, ahogyan azt a CBC is írja: “Her family notified police and, over the years, came to believe she’d been in a fatal car accident. But no trace of her — or her car — was ever found.” – és éveken át abban a hitben voltak, hogy végzetes autóbaleset érte a hölgyet. De soha nem akadtak sem az eltűnt nő, sem az autója nyomára.
  • az baleset a Griffin tó partján történt, Brit Columbia-ban, amely közvetlen a Trans-Canada Autópálya mellett található, 27 km-re nyugatra Revelstoke városától,
  • Max augusztus 21-én találta meg a víz alatti roncsot és még aznap értesítették az RCMP-t, akik csak pár nappal később, augusztus 24-én tudták kihúzni az öreg Honda-t a vízből. Ehhez fel kellett készülnie az RCMP búvárainak, meg kellett rendelni a vontatót és teljes egészében le kellett zárni az autópályát a forgalom elől, ami kilométeres dugóhoz vezetett mindkét irányban.
  • még a roncs kiemelése előtt lemerültek az RCMP búvárai az autóhoz, hogy ellenőrizzék annak rendszámát, amelyet “lefuttatva” a rendőrségi adatbázisban kiderült, hogy a tulajdonosa az a Janet Farris, akinek eltűnését a családja 1992-ben jelentette és akit azóta nem találnak,
  • Janet a Vancouver-szigeten találató Mill Bay-ből egymaga indult egy esküvőre, valahová Alberta-ba, amikor eltűnt. Utoljára Salmon Arm-ban látták egy benzinkúton, ez a város (attól függően, hogy honnantól meddig mérjük) 72-74 km-re nyugatra fekszik a Griffin tótól. Átlagos utazósebesség mellett ezt a távot kb. 40-45 perc alatt lehet megtenni.
  • Max 2006-ban, 14 évvel Janet eltűnése után született. Ez elmúlt 27 évben több ezren voltak azok, akik a tó partján nyaraltak és/vagy a tavon csónakáztak… és több millióan vannak, akik a közel 3 évtized alatt a tó mellett autóztak el – köztük vagyunk mi is Latorral. Egy fiatal fiú kíváncsisága kellett ahhoz, hogy egy 27 éve eltűnt személy előkerüljön, megnyugvást adva ezzel az áldozat hozzátartozóinak.
  • Janet-et földi maradványait hamvasztás után az 1984-ben elhunyt férje mellé helyezték végső nyugalomra.

 

Még néhány gondolat.

Számtalan alkalommal mentem már keresztül ezen a környéken. Salmon Arm és Revelstoke közötti részen 3-4 darab, pár kilométeres, kétszer két sávos, előzésre kialakított szakaszokat leszámítva az autópálya végig 1/1 sávos, kanyargós, itt-ott szűkösebb, de végig jól autózható. A környék minden évszakban, minden méterében szemet gyönyörködtető, festői, mesés! A tavat Salmon Arm felől érkezve lehet vezetés közben a legkönnyebben megcsodálni, ez az egyik kedvencem, a tőle délre fekvő Three Valley tóval és szállóval együtt.

Ezen az útszakaszon a legtöbbször megengedett sebességhatár: 100 km/h. Télies időjárás esetén szokták a sebességet 60, vagy 80 km/h-ra korlátozni az útpálya fölé kihelyezett, digitális, távvezérelt kresz-táblákon. Nappal, jó útviszonyok mellett minden további nélkül tartható a százas tempó, még nagyobb méretű autóval, tehergépkocsival is.

tch_bc-1_highway_bc_in_the_lane

Nagyon valószínű, hogy a 90-es években az út szélén még nem volt betonkordon. Azaz a baleset idején, 1992-ben akadálytalanul lehetett eljutni egyenesen a tóba, akár autóval is. A távolság az úttest széle és a tópart között helyenként csak pár méter.

Műholdképen így néz ki az a rész, ahol szerintem a baleset megtörtént:tch_bc-1_highway_bc_satellite.jpg

Ahogyan cikkünk fenti képén is látható, a Trans-Canada Autópályának útpadkája alig van ezen a szakaszon. Az alábbi fotón a bal felső sarokban a rendőrségi autó az autópálya kelet felé tartó sávjában parkol, a kép közepe felé álló rendőrtiszt pedig az út szélén álló betonkordon előtt áll, de már annak a külső oldalán.

honda_hauling_1

Az alábbi fotón a rendőrség fotósa a kép készítésekor körül-belül az útra festett fehér vonalon, azaz a kelet felé tartó sáv szélén állhatott. Az egész Trans-Canada Autópályát le kellett zárni a roncs kiemelésének idejére.

honda_hauling_2természetesen nem pontosan ott hajtott
a tóba az autó, ahonnan végül
2019 augusztusában kihúzták

A képen, hogy nincs sérülés az autó orrán. Ha másik járművel, vagy nagytestű vaddal ütközött volna, az autó elején jól látható sérülések lennének.

A nem szerencsére ritkaság számba menő történet az internetnek köszönhetően Kanadából eljutott Magyarországra is 1 nap leforgása alatt. Az 1992-ben történt balesetről annak idején talán a kanadai lapokon kívül nem írt senki sem.

 

Felhasznált képek forrása: RCMP Revelstoke
Információk forrása: BC RCMP Communication Services; CBC British Columbia; CTV News Vancouver;


 

Ma sem a szörszálhasogatás, vagy a sárdobálás volt a célom, csupán szerettem volna megmutatni, hogy milyen hiányosságokat véltem fölfedezni egy kanadai vonatkozású cikkben. Az angol nyelvű változatokat és Fb-on érkezett kommenteket elolvasva úgy gondolom, hogy érdemes lett volna egy kicsit alaposabb munkát végeznie az index.hu újságírójának és egy picit jobban belemenni a részletekbe, ha már írni akart erről a tragikus és egyben nem mindennapi esetről. Nem csinálok rendszert más cikkek (jó szándékú) kritizálásából, ezt megígérhetem! Ezt se vettem volna elő, hanem nem ismerem a környéket és a cikk tartalma nem olyan, amilyen…

 

– Lázadó

Otthonokat A Hősöknek

Több alkalommal megfordult már a fejemben, hogy jó lenne megszüntetni a Facebook profilomat. Megkímélhetném magam sok semmitmondó információtól, a meghamisított, vagy fél igazságokat tartalmazó hír-szerűségektől, ingerült kommenthuszárok tudatlanság szülte kirohanásaitól, az ezredik kisállatos és/vagy vicces videótól… DE! Ezt a Kanada Banda és Hallgatóink/Olvasóink miatt nem tehetem meg. Továbbá a sok hülyeség mellett időnként olyan információk, cikkek, posztok is a szemem elé kerülnek, amelyekben valóban fontos, közérdekű dolgokoról írnak. Amelyek kapcsán aztán olyan ismeret birtokába jutok, amelyre enélkül talán sosem. A most olvasható cikkben szintén egy olyan téma található, amibe teljesen véletlenül futottam bele. Az ilyen és ehhez hasonló cikkek miatt éri meg mégis figyelnem a hírfolyamot.

veterans_mini_homes

Kanadában 2017 szepemberében kevesebb, mint 800 fő veterán hajléktalant tartottak nyilván. A Kanadai Parlament alsóháza legalább is ennyi, egykoron a haderőnél szolgált, majd leszerelését/nyugdíjazását követően napjaikat hajléktalanként élő kanadai honvédről tudott akkor. Ez a szám azóta valahova 3.000 és 5.000 fő közé növekedett, a 650.000 kanadai veterán közül jelenleg ennyien élnek fedél nélkül. A 2017-es adatok alapján a legtöbben Ontario-ban, Brit Columbia-ban és Alberta-ban éltek az utcákon.

homeless_canadian_veteranhajléktalanná vált veterán, kezében kartonlapra írt üzenettel,
valahol Kanada fővárosában, Ottawa-ban 2017-ben
(interneten talált fotó)

A legfrissebb jelentés szerint (amely erre a linkre kattintva olvasható el – PDF fájl, mérete: 1,14 MB) amely 2019 májusában született meg, a Kanadai Kormány teljes mértékben meg kívánja szünteti ezen állapotot. Erre a Veterán Ügyek Kanada több állami és tartományi/területi hivatalos szervvel és más (civil) szervezetekkel szorosan együttműködve kívánja a szükséges lépéseket megtenni.

Természetesen ebben a civilek is nagy segítségükre vannak, az egyik ilyen például a Homes For Heroes Foundation (magyarul: Otthonokat A Veteránoknak Alapítvány), amely elsőként Calgary-ban épít házakat a hajléktalan veteránok számára. Az alábbi képen a “mini falucska” látványterve látható, amely még 2018 októberében készült.

veterans_housing_big_pic

Legutóbbi információink alapján az építkezés a tervezett ütemben halad és lassan a végéhez közeledik. Október 1-én, tehát jóval a november 11-i Megemlékezés Napja előtt meg kívánják nyitni az ajtókat az új lakók számára, hogy még a hideg idő beállta előtt birtokba vehessék új otthonukat. A tervek között a következő “mini falucska” felépítésére Edmonton-ban kerül sor, majd ezt követően további három helyszínen Ontario-ban.

veterans_mini_homes_enterior
A fenti képen az egyik lakás tervrajza látható. Természetesen, Kanadában nem egy luxusapartmanra kell gondolni, amikor kormányzati támogatással és civilek közreműködésével, hajléktalanként tengődő veteránok számára épült lakásokról van szó. Az otthonosnak tűnő és praktikusan berendezett, közel 28nm-es “mini házikó” jelenleg a tökéletes megoldás az akár évek óta az utcán élő, egykoron jobb napokat megélt ex-honvédek számára. A “mini otthonok” természetesen teljesen felszerelten kerülnek átadásra.

Egy ilyen környezetben élve a szociális munkások segítő tevékenysége jobban hasznosul és az esetleges orvosi kezelések/felügyelet is meglehetősen hatékonyabb eredménnyel jár majd a sok esetben PTSD-ben, azaz poszttraumás stressz zavarban szenvedő és sok viszontagságot megélt veteránok körében. Arról nem is beszélve, hogy az aluljárók, a hulladékból tákoltolt város széli sátor-tábor, vagy a hajléktalanszállók helyett ezekben az otthonokban könnyebbé válik a mentális felépülés és reintegráció a hétköznapi életbe. Akár egy új szakma megtanulásról van szó távoktatás keretein belül, vagy akár arról, hogy egy hosszabb munkanap után legyen hova hazamenni és aktívan pihenni a fáradalmakat.

 

canada_3_mini_flags

 

Ahogyan az látható, sem Kanadai Kormány, sem a tatományi/területi hivatalos szervek nem üldözik tűzzel-vassal sem a hajléktalanokat, sem az önkéntes civileket, hanem éppen ellenkezőleg: egyrangú partnerként tekint rájuk és számít az együttműködésükre. Hogy a segítségre szoruló hazafikat együttes erővel karolhassák fel és adhassanak nekik egy második lehetőséget és egy olyan támogatást nyújthassanak a számukra, amelyet a hazát szolgálók megérdemelnek, elismerve önfeláldozásukat, közös érdek, amiért közös erővel kell tenni!

support_our_veterans_windshieldTámogasd A Veteránjainkat!” olvasható egy, a Veterán Ügyek épülete
(Veterans Affairs Canada) előtt parkoló pickup szélvédője mögé
helyezett táblán az Új-Skóciai Halifax-ban 2016 júniusában.

(fotó: TCP/Andrew Vaughan)

Ugyan Kanada a második világháború óta csak a NATO és az ENSZ keretein belül vett részt kisebb-nagyobb fegyveres konfliktusokban (pl. Afganisztán) más államok oldalán, és lát(ott) el békefenntartói feladatokat szerte a világon. A honvédő nőknek és férfiaknak nagy a respektje van valamennyi kanadai szemében.

poppy_remembrance_dayNovember 11. minden évben Fegyverszünet Napja, mert az első világháborút lezáró compiègne-i fegyverszüneti egyezmény Németország és a szövetséges hatalmak képviselői 1918. november 11-én írták alá. A második világháború után a Nemzetközösség tagállamaiban ezt a Megemlékezés Napja váltotta fel.

Októbertől kezdve egészen november 11-ig, minden évben veteránok és diákok (nagyobb részben cserkészek) árulnak a képeken is látható pipacs kitűzőket szerte Kanadában, jellemzően a forgalmasabb helyeken találkozhatunk velük. 1918-ban a Brit Légió kezdte el a veteránokat és hozzátartozóikat segélyező szervezet jelképeként használni a pipacsot. Ez azóta annyiban változott, hogy ma már a pipacs a háborúk áldozatai iránti tisztelet és a veteránok támogatásának jelképe.

canadian_forces_soldier_militarya Kanadai Haderő hivatásos állományánának honvédei 2015-ben
(fotó: Canadai Forces / Kanadai Haderő)

Talán a kelet-európai felfogástól eltérően állnak hozzá a nyugat-európaiak és az észak-amerikai kontinensen élő nemzetek a saját haderejükhöz, az ott önkéntesen szolgálatot teljesítőkhöz. Ők, mivel mindkét világháború lezárásakor a győztes oldalon álltak, joggal érezhetik úgy, hogy az ott elesettek és az onnan így, vagy úgy visszatérő honvédeik, katonáik valóban hősök, akik az otthon maradottak és a szabadság védelmében megjárták a poklot, életüket és egészségüket feláldozva a szeretteikért, honfitársaikért. Azt talán mondanom sem kell, hogy ennek mindezek- és történelmi ismereteink tekintetében érdemes lehet elgondolkodni azon, hogy milyen világban élnénk most, ha annak idején a durván szélsőséges eszméket hitvalló Harmadik Birodalom kerül ki győztesen a második világháborúból?

 

toronto_pearson_airport_aerial_photoLester B. Pearson Nemzetközi Repülőtér
(IATA: YYZ, ICAO: CYYZ)

Érdemes tudni, hogy Lester B. Pearson a 40-es évek végén az egyik legnagyobb támogatója és sürgetője volt a Észak-atlanti Szerződés Szervezete megalapításának. Sok más állami szerep mellett Ő volt Kanada 14. miniszterelnöke 1963-1968 között, továbbá 1957-ben Nobel Békedíjat kapott, a Toronto-i Nemzetközi Repülőtér 1984 óta viseli a nevét. Kanada 1945-ben egyike volt annak az 51 államnak, amely az Egyesült Nemzetek Szervezetét megalapította. Magyarország 1955 decembere óta tagja az ENSZ-nek.

Végezetül következzen Terry Kelly, kanadai country zenész, atléta, motivációs előadó. Terry 1955-ben született az Új-Fundland és Labrador tartomány fővárosában, St. John-ban. 1 éves korában retina rákot diagnosztizáltak nála, aminek következtében még kisgyermekként elvesztette látását. A Kanadai Pálya Bajnokságon parasportolóként 1979-ben és 1980-ban ezüst érmeket nyert. Ő lett a harmadik vak ember a világon, aki az 1 mérföldes (1,6 km) távot 5 percen belül futotta le. Részt vett a 1980-as Paralimpiai Játékokon a hollandiai Arnhemben, az olimpiai fáklyát is hordozta kanadai fáklya váltó tagjaként. Később dalokat kezdett írni, az első albuma 1985-ben jelent meg. 2002-ben Terry-é volt az első zenei CD a világon (címe: The Power of the Dream – magyarul: Az Álom Hatalma), amelynek füzetkéje Braille-írással is olvasható volt. Terry eredményeit és munkásságát több elismeréssel és kitüntessél honorálták az elmúlt évtizedekben.

Leghíresebb szerzeménye a 2003-ban megjelent “A Pittance of Time”, amely a háborúban elesettek számára és a veteránoknak állít emléket. A dal állandó résztvevője a november 11-i iskolai megemlékezéseknek.

 

– Lázadó

KB028 – Jönnek A Drónok

Jó reggelt kívánunk! A 28. podcast-unkban az autonóm, szállítmányozásra tervezett drónokról beszélgettünk. De mielőtt még a jelen és a közeljövő önrepülő teherszállító légijárműveit (röviden: Ö.T.SZ.L.J.) kitárgyaltuk volna, azon gondolkodtunk hangosan, hogy: – vajon Magyarország a százezer Dacia Lodgy országa lehet-e? – okos dolog-e egy darab jóvágású csővel helyettesíteni a katalizátort? – ugyan már miért folytogatná az internet-kapcsolatod sávszélességét az internet szolgáltatód? A nagy sikerre való tekintettel ez alkalommal is voltak részvevői az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatnak: egy kanadai minisztérium, egy amerikai petíció és egy kellemetlen meglepetést okozó mobil operációs rendszer. Kattintsatok a lejátszásra és bandázzatok velünk!
(nyitókép: The Verge)

 

 

Adás napló.

weather_calgary_081720192019. augusztus 17.

weather_calgary_081820192019. augusztus 18.

weather_forecastidőjárás előrejelzés Calgary városára, 2019. augusztus 18-án

 

bc_snow_1

bc_snow_2

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

Közben egy kis kitérő:

  • 2 évesek leszünk/vagyunk! Ezzel kapcsolatban mondtuk el ezt-azt. “Olyan még nem volt sehogy, hogy ne lett volna valahogy.”

 

Heti színes

 

nokia_n70egy (nagyon) öreg Nokia N70 “okostelefon” Lator fiókjában is lapul

  • Katalizátor
    • Nem csak egy darab doboz/cső az autó alvázára szerelve, hanem fontos szerepe van a motor üzemeltetése során!

katalizator_robbantott_abraa katalizátor működése –
kattintásra a teljes méretű kép megtekinthető

(kép forrása: EVOautó)

honda_accord_coupe_1997Latoré fehér volt. A fotón jól látszik a víztiszta lámpabúra.

  • WiFiBlast
    • mert “az internet szolgáltatód a letöltési sebességed folytogatja”,
    • angol nyelvű “ismertető” itt olvasható,
    • szerintünk ez az év átverése!

 

Jönnek a Drónok

  • Jobb, ha hozzászokunk, hogy személyautó méretű, kisebb-nagyobb csomagokkal felpakolt önrepülő drónok repkednek majd a fejünk felett?

overhead_drones.jpg(fotó: Wing)

  • The Verge szállítmányozó drónokról szóló riportja:

  • És a videó után itt egy cikk, szintén a The Verge-től,
  • Ki a jobb pilóta? A számítógép, vagy az ember?
    • vannak olyan emberek, akik a 2 dimenziós térben sem képes navigálni,
    • Latorné számolt be egy bevásárlóközpont parkolójában szerzett friss élményeiről,
  • Már most milliárdos multinacionális cégek szálltak be az iparágba,
  • Nehéz kérdés a szabályozás…

 

Zenék a podcast-ban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Canada Day 2019

152 év. Boldog születésnapot, Kanada!

39 év. Boldog születésnapot Kanada nemzeti himnusza!

A nyitóképen látható feliraton Kanada nemzeti himnuszának 4. sora olvasható: “True North strong and free” – amely Anglia egyik legnépszerűbb költője, Alfred Tennyson  által Kanadáról papírra vetett szavaira utal: “That True North whereof we lately heard.”. A költeményben a “true” szó jelentése “hűséges”. “North”, azaz “Észak”, amelyet nem kell különösebben magyarázni, hiszen még a Mikulás is nálunk, a kanadai északi-sarkon lakik (nem pedig a finneknél), még rendes postacíme is van, egyedi irányítószámmal. A “strong and free” jelentése pedig önbizalmat sugároz, mely szerint Kanada erős, független, szabad állam.

 

 

Kanada Napja nemzeti ünnep – hasonlóan az augusztus 20-hoz Magyarországon. A Canada Day-t 1982 óta hívják Canada Day-nek, előtte Domínium Napjaként tartották nyilván, amelyen az 1867. július 1-i évfordulót ünnepeljük. Ezen napon egyesült Kanada Tartománya, Új-Skócia és Új-Brunswick egy Domíniumban a Brit Birodalmon belül, amelyet ezután Kanadának hívtak.

A 1980. óta hivatalos nemzeti himnusz szövege* (teljesen véletlenül egykorú vagyok vele):

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command.
With glowing hearts we see thee rise,
The True North strong and free!
From far and wide,
O Canada, we stand on guard for thee.
God keep our land glorious and free!
O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”


Douglas Tranquada, operaénekes, és a szurkólók közösen éneklik
az “O Canada”-t 2019. június 10-én Toronto-ban,
az NBA nagydöntő 5. mérkőzésén

 

De nem az “O Canada” volt Kanada első himnusza, mert volt még másik kettő is. Azaz még most is van egy … meg még egy. De haladjunk időrendben.

Az 1700-as évek közepe táján (egyesek szerint már vagy 100 évvel korábban) volt a  “God Save the Queen” – mondjuk úgy – elődje: akkoriban György király uralkodása miatt “God Save the  King” néven volt ismert. Az évszázadok alatt számtalan verziója született, felsorolni is sok volna… hivatalosan elfogadott verziója azonban még ma sincs a Brit nemzeti himnusznak. Kanadának ma is a “God save the Queen” a királyi himnusza, amelyet a királynő, vagy a királyi család tagjainak jelenlétében játszanak. Mert Kanada jelenleg is a Nemzetközösség tagja, az ország uralkodója II. Erzsébet brit királynő.

 

Aztán: Kanada alapításának évében, 1867-ben ihletődött meg egy juharfától Alexander Muir. A Toronto-i tanító kertjében állt a fa és mellette/alatta üldögélve írta meg a “The Maple Leaf Forever” sorait, amely sokáig Kanada nem hivatalos himnusza volt. A videóban nyomon követhető, hogyan változott közel egy évszázad alatt a kanadai zászló 1868. és 1965. között.

 

Az “O Canada”-nak természetesen van francia nyelvű változata is, mivel eredetileg francia nyelven írta meg Sir Adolphe-Basile Routhier 1880-ban. A megzenésítése Calixa Lavallée személyéhez fűződik. Angolul többféle átirata létezett és létezik, a hivatalossá azonban a már idézett szöveggel vált 1980-ban, amelyet még 1908-ban írt a Méltóságos Robert Stanley Weir.

Létezik belőle angol-francia nyelvű változata is, ez utóbbi emígyen fest:

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command,
Car ton bras sait porter l’épée,
Il sait porter la croix!
Ton histoire est une épopée
Des plus brillants exploits,
God keep our land glorious and free!

O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”

Fent a messzi északon, Nunavut területen, a helyi őslakosok Inuktitut nyelvre lefordított változatot éneklik az angol helyett. Az Inuktitut ábécé itt tekinthető meg.


sajnos ennél jobb verziót nem találtam

 

Végezetül pedig egy történelmi pillanat! 2007. február 3-án először fordult elő Kanada történetében, hogy Akina Shirt az anyanyelvén, azaz Cree nyelven énekelte el a himnuszt egy sporteseményen.


NHL jégkorong bajnokság, Calgary Flames – Vancouver Canucks mérkőzés

 

* kiegészítés: 2018. január 31-én az alábbi változtatást vezette be Kanada Kormánya: a korábban megírt “True patriot love in all thy sons command” sort “True patriot love in all of us command”-ra változatták. Azaz a “fiaid” szót cserélték “mindannyiunk”-ra, mivel nem csak a fiúk és férfiak szeretik hazájukként Kanadát, hanem lányok és asszonyok is.

 

 

Extra info: amikor a cikket elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fog folytatódni a cím és az első mondat után. Kezdésül kerestem egy nyitóképet, ez kb. 8-10 percet vett igénybe. Amint megvolt a kiválasztott kép, a képen szereplő szöveget meg kellett magyaráznom, így adta magát az O Canada szövegének bemásolása a kormányzati weboldalról , majd némi extra információért rákerestem a Wikipedia oldalain is a kanadai himnuszra. A többi pedig utána már adta magát és a vége megint az lett, hogy egymás után jöttek a érdekesebbnél érdekesebb információk, hogy gyorsabban járt az eszem, mint az ujjaim a billentyűzeten. Végül pedig kb. 3 óra alatt el is készült a cikk.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó

A 2.031.752 Tó Országa

Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat.
(nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)

(kép: Love Canada / Facebook)

Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?

A kanadaiak csak a “minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.

Ebből a 31.753 tóból “csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!

Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.

Az alábbi szemet gyönyörködtető fotókat a Pandotrip oldalán találtuk, leírásokért és a további fotókért klikk a linkre.

Mikor jössz? Még nem késő útnak indulni, hogy itt lehess Kanada 152. születésnapján…

Az “Ötödik Évszak” Kanadában

A legutóbbi novelláskötet hosszúságú cikk után vissza a már megszokott kerékvágásba: ismét vannak linkek, fotók, videók és egy pár perc alatt elolvasható bejegyzés! Szomorúan kell bejelentenem, hogy ezt az idén sem ússzuk meg: itt az ötödik évszak! A tavasz, a nyár, az ősz és a tél mellé Brit Columbia (BC) egy ötödiket adott hozzá a naptárhoz: az erődtüzek évszakát. (eredetiben: “​In addition to spring, summer, fall and winter, B.C. has added a fifth season to its calendar — wildfire season” – Sarah Henderson, BCCDC). Az előbbi kijelentés a BC Centre for Disease Control (röviden: BCCDC, magyarul: BC Betegségellenőrzési Központ) egyik tudosától hangzott el idén májusban.

 

A mondatot annyival egészíteném ki, hogy ez a bizonyos “5. évszak” nem csak BC-re, azaz Brit Columbia-ra vonatkoztatható, hanem Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokra is.

high-level-wildfire_2019_2.jpgerdőtűz az Alberta-i High Level környéki erdőben (fotó: cbc.ca)

 

A BC Centre for Disease Control (BC Betegségellenőrzési Központ) Kanada szerte vezető szerepet töltbe a betegségek felügyeletében, felderítésében, kezelésében, megelőzésében és az ezekkel kapcsolatos konzultációban. Weboldalukon több kiadványt is közzé tettek, amelyben arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogyan lehet felkészülni és mit lehet tenni, ha az erdőtüzek füstje által éeintett területen élünk, dolgozunk, vagy haladunk keresztül. A kiadvány itt érhető el (PDF fájl, méret: 2 MB). Emellett több más publikációjuk is elérhető weboldalukon, például beltéri hordozható légtisztító berendezésekről is (PDF fájl, méret: 1,1 MB).

A majdnem napra pontosan 3 éve történt Fort McMurray-i (Alberta)
erdőtűzről írt dal
és a helyszíni felvételekből készített videóklipje.

 

A tartományokban látható és érezhető füstnek nem csak a helyiek (Lator-t idézve: “Gyűlölöm!”), hanem az idén nyáron Kanada nyugati részére látogató turisták – például a Fotózz Kanadában projekttel érkező fotósok -, sem fognak örülni, mert a megszokotthoz képest drasztikus légköri különbség lesz megtapasztalható a természetben és a városokban.

 

ilyen volt Prince George-ban (BC) május közepén

“Az “Ötödik Évszak” Kanadában” bővebben

KB024 – Fotózz Kanadában – Interjú

A huszonnegyedik adásunkban Ceglédi Ferenccel, a kanadai-magyar professzionális fotográfussal, a több éves múlttal rendelkező Fotózz Kanadában projekt ötletgazdajával készítettünk interjút. Otthona a kanadai Brit Columbia tartomány Chilliwack városa, itt fogadja a hozzá szervezett fotós túrákra, fotó expedíciókra, workshop-okra érkezőket. Beszélgettünk munkáról és hivatásról, a fotózásról, múltról és jelenről, aktuális és tervezés alatt álló projektjeiről és természetesen Kanadáról is.

 


A nyitó képen Feri nyertes alkotása látható: “Ice climbers begin their ascent of the frozen Upper Falls of Johnston Creek in Banff National Park, Alta. With its sheer cliffs and cascading icicles, Johnston Canyon is a popular and scenic spot for winter climbing.”. A megmérettetésre 2019. elején került sor.  (fotó forrása: Canadian Geographic)

Adás napló.

Ceglédi Ferenc, született karácsony első napján Magyarországon. Első saját fényképezőgépét a 90-es évek végén vásárolta, majd innen egyenes út vezetett a fotográfus karrierhez. A Qualified European Professional Photographer címmel kitüntett profi fotós és a Canadian Geographic (The Royal Canadian Geographical Society) 33. Fotópályázat Active Outdoors kategóriájának győztese 22 éve él Kanadában. Elmondása szerint már ifjú kora óta rajongott az Észak-Amerikáért – szerelem volt első látásra. És jobban ismeri a kontinens nyugati partját, mint a helyiek.

Ceglédi Ferenc, a “helyi legény”, magyar fotósokra várva
az egyik repülőtéren BC-ben, 2017 decemberében
(forrás: Fotózz Kanadában Facebook oldal)

 

Tartsatok velünk ebben a másfél órában, hallgassátok meg Ferivel készült beszélgetésünket. Eközben, vagy ezt követően pedig gyönyörködjetek a szebbnél szebb kanadai vidékekben és vadvilágban az alábbi linkek valamelyikén.

“KB024 – Fotózz Kanadában – Interjú” bővebben

KBXTR01 – Kanada Trip Sztereoban

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast-ot vendégül látta a SztereoTrip utazási podcast! Elsőre picikét furcsa volt, hogy nem mi kérdezünk, hanem mi vagyunk az interjúalanyok, de jól feltaláltuk magunkat az új szerepünkben és nagyon örültünk a meghívásnak! A szokatlan szituáció ellenére sikerült egy informatív, kanadai tematikájú, 2 óra hosszúságú adást készítenünk! És ahogy eddig is, most is alapos munkát végeztünk és az alábbiakban rengeteg hivatkozást és kiegészítő információt találhattok.

 

 

Köszöntjük a SztereoTrip részéről érkezett új hallgatókat weboldalunkon! Reméljük, hogy sikerül(t) kedvet csinálni ahhoz, hogy a mai naptól kezdve te is velünk bandázz.

minden, ami utazás

Ha és amennyiben lehetőséged nyílik rá, hogy Kanadába látogass, legyen ez a közösen elkészített podcast az utazásod kiindulási alapja. Bízunk benne, hogy az adás meghallgatását követően nem csak András, hanem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy egyszer, vagy többször elutazzanak ide, Kanadába.

(kattints a képre a teljes mérethez)

 

Adás napló.

Extra hosszú, extra sok linkkel, rengeteg olvasni-, nézni- és hallgatni valóval!

KANADA: 152 éves ország, 10 tartomány, 3 terület. A tartományokat és a területeket bemutató sorozatunk egyes részei:

Egy kis statisztika, avagy mit mondanak a számok?

  • terület: 9 millió km2, tavakkal együtt kb. 10 millió km2
  • időzónák: 6 db, de 10 különböző kategóriája/típusa van és nem mindig a tartomány/terület határán húzódik az időzóna határa
  • a világ leghosszabb határszakasza az USA-val: 8.891 km
  • Trans-Canada Highway: kelet-nyugat 7.821 km, keresztül halad mind a 10 tartományon, van rajta több híd, “alagút”, vasúti átjáró, lámpás kereszteződés…
  • The Great Trail, hossza: 24.134 km“autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók. Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.”
    A Nagy Ösvényról itt írtunk.

 

Angol? Francia? Mindkettő?

  • Mindenek előtt egy alapfokú angol, esetleg francia jól jön. De inkább angol. Kanadai angol, nem a brit! A kanadaiak büszkék arra, hogy kanadai angolt beszélnek és nem britet. “The CELPIP Test is developed in Canada at Paragon Testing Enterprises, a subsidiary of The University of British Columbia. It reflects the best in Canadian research, and incorporates Canadian English and accents as used in Canada.”
  • Érdemes lehet a nemzetközi vezetői engedélyt kiváltani, ha és amennyiben vezetni akarsz Kanadában.
  • ha vezetsz, legyél tisztában a 4-way STOP-pal, az iskolabusszal, a “flashing lights” járművekkel, a piros jelzésnél jobbra kanyarodással.
  • Iskolák, játszóterek környékén MINDIG 30 km/h.
  • valamennyi tartomány és terület KRESZ tankönyve online elérhető – PDF-ben letölthető, nyomtatható.

 

 

Hasznos tippek turistáknak, utazóknak:

  • Beszéj angolul! Vagy franciául. A határon NEM lesz tolmács, ha kell, az időigényes és esetlegesen extra költségekkel járhat az utazó számára.
  • Belépés előtt, vagy a belépéskor az itt linkelt formanyomtatványt (CBSA Declaration Card) KI KELL töltened!
  • Legyen igazolás rendelkezésre álló készpénz állományról, általában napi 100 CAD-dal számolhatsz – nem biztos, hogy a belépéskor kelleni fog, de kérhetnek ilyet.
  • Turizmus: turista “vízum”: nem igazi vízum csak eTA, magyaroknak nem kell vízum, ez inkább egyfajta beutazási engedély.
  • eTA: 6 hónapig érvényes, indulás előtt online kell igényelned.
  • Balesetbiztosítás KELL!!
  • Legyen visszajegyed, pontos terved, hogy mit, merre, meddig akarsz, mert lehet, hogy illegálisan akarsz majd munkát vállalni.
  • A határon a CBSA officer dönt arról, hogy jöhetsz, vagy sem
  • Hivatalos turisztikai információk:
    https://travel.gc.ca/canadian-tourism
    https://www.cbsa-asfc.gc.ca/travel-voyage/menu-eng.html
  • Kanadában a metrikus mértékrendszer a hivatalos – de találkozni imperiál (angolszász) mértékegységekkel is a hétköznapokban.
    Átváltani nem kell, mert minden esetben fel van tüntetve mindkét mértékrendszer szerinti mennyiség.
  • Kanada népsűrűsége: 4 fő/km² – Magyarország: 106 fő/km².
  • Legálisan vásárolható és fogyasztható a marihuána, de! És ez egy jó nagy DE! Kanada nem Amszterdam! Szigorúan szabályozott és ellenőrzött a vásárlás és a fogyasztás.
  • Alkoholos befolyásoltság alatt vezetni TILOS! Zéró tolerancia van érvényben.
  • Nincs legális fegyvertartás – nem lehet pl. a Walmart-ban lőfegyvert vásárolni.
  • Fém pénzek: $1 and $2 coin called the “loonie” and “toonie”.
  • Papírpénz, ami inkább műanyag-fólia és szép színes.

 

Amit még érdemes tudni:

  • A hatóságok: legyél tisztelet tudó és kedves, mert Ők is azok. A rendőr nem fegyvertokra tett kézzel száll ki az autóból. Csak akkor állítanak meg, ha alapos indoka van – vitatkozni lehet, de nem érdemes!
  • Small talk: mindig van rá lehetőség, pár perces beszélgetés kb. akármiről, amit éppen a helyzet ad.
  • Teljesen átlagos téli napok Kanadában és Albertában (a megadott értékek Celsius fokban értendők):

 

Kiránduljunk!

Minden évszakban érdemes Kanadába jönni, mert bőven van miért!

 

 

  • Chinook szél: Alberta déli részét éri el, kb. Red Deer-től délre, egészen le az USA-ba (Montana). Calgary környékén meleget fúj, délebbre Crownsnest Pass-től keletre, Lethbridge környéke pedig viharosabb. Időként akár északabbra és délebbre is befúj, évente 30-35 alkalommal van fordul elő.
  • Mivel érdemes közlekedni az országon belül:
    1. autóval a legegyszerűbb, autót bérelni lehet minden városban,
    2. belföldi repülőjáratok akár a kisvárosokból-ba is jönnek-mennek
    3. vannak buszjáratok a nagyobb városok között,4. stopolni nem szokás, sok helyen nem is engedik (pl. autópályák BC-ben).

 

 

  • Szokások, ünnepek
    1. Canada Day, azaz Kanada Nap – Július 1.
    nemzeti ünnep: az 1867. július 1-jei, az 1867. évi Alkotmányról szóló törvény hatálybalépésének évfordulóját ünneplik ekkor. Ez a törvény egyesítette a három különálló, brit gyarmatot: Kanada tartományt, Új-Skóciát és Új-Brunswick-et egyetlen domíniummá* a Brit Birodalmon belül, amelyet ezt követően Kanadának hívtak.
    2. Munka ünnepe – Szeptember első hétfője
    3. Hálaadás – Október második hétfője
    4. Emlékezés napja (Remembrance Day) – November 11.
    5. Halloween – Október 31.
    6. Karácsony – December 25.

* domínium: a brit birodalomhoz tartozó, de önálló államapparátussal rendelkező, különböző államformában működő ország, állam

  • Megéheztél? Együnk valamit. Avagy milyen a kanadai konyha?
    Juharszirup
    – szerintünk palacsintára a legjobb.
    Poutine 🙂 ha nem hallottál még  róla, itt megismerkedhetsz a nemzeti étellel. És még itt is.

    • BBQ – kertben/teraszon/erkélyen, bármikor. Akár -20 fokban is.
    • Hálaadás vacsora jellemzően sült pulyka, többféle körettel.
    • Sea food: sokféle tengeri étel (kagylók, halak, rákok, stb.), nem csak mélyfagyasztva, hanem frissen is megvásárolható.

 

 

Amit még tudni érdemes:

  • Befogadó ország, de a sokadik generációs kanadainaknak vannak. Elvárásaik: beszéljen angolul, akarj beilleszkedni és megismerni Kanadát, a helyi szokásokat.
  • Az önkéntesség, önkéntes munka, az adományozás része a hétköznapoknak. Lásd: telente a “be a snow angel” felkérés, azaz segítsünk a szomszédunknak, és/vagy az idősebbeknek, és/vagy a fogyatékkal élőknek ellapátolni a havat a járdáról, a kocsibeállóról, stb.
  • A legélhetőbb városok listája, a 2018-as top10-es lista:
    1. Vienna, Austria
    2. Melbourne, Australia 🙂
    3. Osaka, Japan
    4. Calgary, Canada
    5. Sydney, Australia
    6. Vancouver, Canada
    7. Toronto, Canada, Tokyo, Japan
    9. Copenhagen, Denmark
    10. Adelaide, Australia

 

Válaszaink a SztereoTrip fix kérdéseire:

  • Google Maps (mi más?)
  • Egyes településeken működik az ÜBER, a LYFT, az egész országban van AirBNB, van Booking.com, van TripAdivsor, stb., stb.
  • Canadian Weather – időjárás előrejelzés (az egyik legjobb)
  • The Weather Network weboldala és okostelefonos APP-ja (a másik legjobb)
  • lokális APP-ok, pl.: Alberta Emergency Alert
    BC erdőtűz info + interaktív térkép
    Útinformáció, pl.: https://511.alberta.ca/ , http://www.drivebc.ca/ (van APPlikáció mindkettőhöz!), vagy: https://www.transcanadahighway.com/General/roads.asp
  • Hírportálok (a teljesség igénye nélkül): CBC (olyan, mint a brit BBC, csak ez a kanadai)
  • https://o.canada.com/ – általános, kissé talán bulvárosabb híroldal.
  • magyar, azaz budapesti vonatkozású rendezvény:  frankofon kanadai filmek – köszönjük a linket SztereoTrip Dórinak.
  • könyvajánló: gyakorlatilag bármi, ami Kanadáról szól és megvehető a boltokban. Csak ne legyen túl régi! Mert maga az ország sem az, így nagyon sokminden valtozik pár év alatt is.
  • filmajánló: Szerelmem, Kanada – magyar dokumentumfilm, 2*52 perc, készült: 2013-ban
    impresszum: “A XIX. század vége óta kb. kétszázezer magyar érkezett Kanadába, vándorolt ki a gazdasági nehézségek elől, vagy politikai menekültként keresett új hazát magának. Ez a folyamat a XX.század elején tovább folytatódott, majd felgyorsult a két világháború közötti gazdasági világválság idején, különösképpen pedig a II. világháborút követő időszakban. Több tízezer honfitársunk távozott e messzi földrészre 1956-ban, de a XX. Század második felében is több hullámban érkeztek magyarok Kanadába.
    Honfitársaink túlnyomó többsége, az egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve, a magasan kvalifikált, Kanadában egyetemet végzett és különböző foglalkozásokban, tiszteletre méltó pályát befutott magyarokig megállta a helyét, egzisztenciát teremtett, családot alapított, hűséges és elismert polgárai lettek e távoli országnak, következésképp öregbítették Magyarország jó hírét.”
  • Vad Kanada – 4 részes kanadai dokumentumfilm, magyar (Szersén Gyula) narrációval, készült: 2014-ben
    “A megkapóan szép, napjaink legmodernebb kameratechnikájával forgatott sorozat Kanada lenyűgözően sokszínű élővilágát mutatja be, valamint az ember által rá gyakorolt hatásokat az első európaiak megérkezésétől a globális felmelegedésig.”
    Legutolsó információk alapján Magyarországon a Viasat Nature-n látható. Lehet, hogy megvásárolható DVD-n/Blu-Ray-en is.

 

Zenék a podcast-ban és további ajánlott előadók:

 

 

Képek:

Calgary látképe keleti oldalról, a háttérben a kanadai Sziklás-hegység
(kattints a képre a teljes mérethez)

Niagara Falls városa, Ontario-ban és a Niagara-vízesés
(kattints a képre a teljes mérethez)

Lake Louise (a “kis halak tava”) és előtte a szálloda,
a Fairmont Chateau Lake Louise
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to the Sky
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to Sky – a felvonó
(kattints a képre a teljes mérethez)

úton a hómobilok (motoros szánok) – mindennapi látvány a hegyekben

 

Biztos van pár dolog, ami kimaradt a linkek közül, a felsorolásokból. Bátran nézz utána a téged érdeklő dolgoknak a Google, a YouTube, vagy a Wikipédia segítségével. Ha kérdésed van Kanadával kapcsolatban, kérjük, kérdezz minket!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

– Lator és Lázadó