Tesla-val Kanadán Át

Az egyszerű podcast-er/blogger azt gondolná, hogy közeleg a karácsony, s  nagyjából uborka szezon van a hírek és újdonságok tekintetében. De aztán kiderül, hogy mégsem. December 18-án írtunk a Petro-Canada villanyautó töltőhálózatáról – az 50. töltőállomást december 17-én nyitották meg -, amelynek segítségével Kanada kelet-nyugat (vagy nyugat-kelet) irányban át-villanyautózhatóvá vált a Trans-Canada Autópályán. Akkor azt írtuk, hogy egy kanadai vállalkozásé lett az elsőség, tehát az amerikai Tesla lemaradt erről a megtisztelő címről. Nem kellett hozzá sok, csak 3 nap és a Tesla máris behozta a lemaradást.
(fotó: Tesla)

tesla_west_coast_route_completed.jpgTesla Nyugati Parti Töltőhálózat, 2014. július
(fotó: Eric Risberg/AP)

 

Rögtön pontosítok is, mert a “3 nap alatt” kifejezés nem egészen állja meg a helyét. Nem ennyi idő alatt nőttek ki a földből a Tesla töltőállomásai Kanadában, hanem ennyi nappal a Petro-Canada bejelentése után adták át és vehették bírtokba a Tesla tulajdonosok valamennyi, a Trans-Canada mentén megépült Supercharger-t, amelyek nagy többsége már V3-as típusú gyorstöltő, azaz 250 kW-tal is képesek feltölteni a Model-ek akkumulátorait.

tesla_supercharger_detail.jpg(fotó: Tesla)

 

A kelet-nyugat átautózás pedig úgy értendő, hogy Új-Skócia-ból indulva a Vancouver-szigettel bezárólag járható csak be az ország. Mert sem a Tesla, sem a Petro-Canada nem épített Új-Fundland és Labrador tartományban elektromos autó töltőállomást, pedig itt a statisztikák szerint eladtak már több, mint 60 db villanyautót.

pc_ev_fast_charge_maritimes(kép forrása: Petro-Canada)

tesla_supercharger_maritimes(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)

 

Következzen néhány adat a Tesla Supercharger-ekkel kapcsoltban:

  • az első kanadai töltőállomást-t 2014. július 17-én nyitották meg a Brit Columbia-i Squamish-ban,
  • ekkor még a Tesla tervei között az szerepelt, hogy 2015. végéig Vancouver-től Montréal-ig a Trans-Canada Highway-en beutazható lesz Kanada a Supercharger-ek segítségével.
  • Ám erre végül egészen 2019. december közepéig várni kellett, mivel az első Saskatchewan-i és az első Manitoba-i Tesla Supercharger töltőállomások építése csak idén nyáron kezdődött meg,
  • de a Tesla “destination charger”-ei, azaz célállomás-töltői korábban is elérhetőek voltak ezekben a tartományokban, ahogyan Alberta-ban is. A Supercharger-ekhez képest – amelyek jellemzően 150 kW-tal, de helyenként akár 250 kW-tal is töltenek -, a célállomás-töltők kisebb teljesítményt nyújtanak, mindössze 8-12 kW-tal töltik az egyes Model-ek akkumulátorait.

tesla_supercharger_model_s_red.jpg(fotó: Tesla)

 

Érdemes itt megjegyezni, hogy az év második felében a Tesla több, mint 2.000 új Supercharger töltőoszlopot helyezett üzembe. Továbbá jelen pillanatban nincs még egy másik olyan autógyártó a világon, amely ennyi gyorstöltőt épített meg és működtet szerte a világon. 2019-ben a Tesla – december 21-gyel bezárólag -, a Supercharger töltőállomások számát 314-gyel, a töltőoszlopok számát 3392-vel növelte.

 

Eddig a jóhír, most pedig jöjjenek a kritikus hangok.

tesla_superchargers_north_america_dec22.jpg(kép forrása: Tesla Canada: On The Road)

  • a hivatalos weboldalon tehát globálisan továbbra is 1.636 lokációról és 14.497 db Supercharger-ről írnak, pedig már az 1.716 helyszínen összesen több, mint 15.300 darab felett jár az üzembe helyezett töltőoszlopok száma.
  • HA tovább lépünk a térképre kattintva, akkor már listázódnak a december 20-án átadott új kanadai Supercharger töltőállomások is.

tesla_superchargers_canada_dec20.jpg(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)

 

  • A Tesla, a kezdeti tervek szerint, 2018. végéig 18.000 db Supercharger töltőoszlopot szeretett volna üzembe helyezni, ehhez képest még csak egy picivel járnak 15.300 db felett most decemberben.
  • Ha online szeretnénk útvonalat tervezni a Tesla weboldalán, akkor még a “régi”, december 20-a előtti állapot kerül kijelzésre: térképen látható kis piros pontok a működő Supercharger töltőállomásokat jelölik.

tesla_superchargers_canada_trips_2.jpg

tesla_superchargers_canada_trips_1.jpg(képek forrása: Tesla Canada – Trips)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

  • Az útvonaltervezés, az új Supercharger-ek átadását követően is többé-kevésbé hasonló tehát, mint korábban volt.
    Például a Winnipeg -> Edmonton útvonalon továbbra is a Trans-Canada Autópályát kell használnia a villanyautóval utazóknak egészen Calgary-ig, majd innen az Alberta-i HWY-2-n tud eljutni az utazó Edmonton-ba. Természetesen rövidebb és gyorsabb lenne Portage la Prairie-től a 16-os autópályát választani, de ezen az útvonalon még nem épült ki a Supercharger töltőhálózat.
    Másik opció lehetne Regina-tól a Saskatchewan-i 11-es autópálya választása, amelyről Saskatoon-ban kellene felhajtani a már említett 16-os autópályára. Azonban a Saskatoon és Edmonton közötti kb. 530 km-es távolságot jelenleg nem lehet teljesíteni villanyautóval.
  • A cikk megírásának pillanatában a 4 db Manitoba-i Supercharger-ből 2-t átmenetileg bezártnak jelzett a Supercharge.info weboldal.

tesla_s&x_supercharger_closed_mb.jpg(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

tesla_s&x_supercharger_calgary-ab_dec2019.jpg(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

Az alábbi térkép, amely a városháza munkája, látható, hogy a tartomány déli részén jelentős villanyautó töltőállomás bővülés várható a közeljövőben – a Tesla-tól teljesen függetlenül természetesen.

calgary_southern-alberta-ev-network-map_1000px.jpg(kép forrása: City of Calgary)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

Alberta-ban, a tél elején hozzávetőlegesen 3.000 db elektromos autót tartottak nyilván – ez a kanadai villanyautó mennyiség kb. 2,25%-a. Ebből Calgary-ban kb. 700 db került regisztrálásra. A teljes Alberta-i gépjárműállomány 2019. szeptember elején 3,6 millió volt. Hogy ebből mennyi lehet Tesla? Erre vonatkozó információt nem sikerült találnom.

tesla_x&s_supercharger_countryside.jpg

Nagyon örülünk a fogyasztókért folytatott versenynek, a folyamatos fejlesztéseknek és a különböző cégek által épített és üzemeltett töltőhálózatoknak növekvő számának.

 

– Lázadó

 

A Húson Túl & A Gyökér Sör

Jó reggelt, jó étvágyat kívánok! Biztos, hogy vannak Hallgatóink/Olvasóink között olyanok, aki az A&W, vagy a Beyond Meat nevével találkoztak már. Ha nem, akkor az sem probléma, mindkét cégről és termékeikről szól a mai cikk. Az előbbi Kanada legnagyobb kanadai tulajdonú gyorséttermi lánca, a második pedig a világ első növényi-alapú húspótló burgere, amely a leginkább hasonlít a marhahúsból készült (eredeti) húspogácsára, mind textúrájában, mind illatában és ízében – szója és glutén felhasználása nélkül.

beyond_meat_beyond_burger_case.png

De a Beyond Meat nem csak a nagyobb részt zöldborsó felhasználásával készült növényi-alapú húspótló, hanem maga a feltaláló-, gyártó- és forgalmazó cég neve is. A termékeik 50 különböző orszában, a szupermarketek és boltok hűtői mellett megtalálhatók többek között az A&W, a KFC, a Tim Hortons, a Dunkin’ Donuts, a McDonald’s és a Subway gyorséttermek, valamint szállodaláncok éttermeinek különböző menüiben, ételeiben is.

ethan_brown_founder.jpgaz alapító, Ethan Brown
(fotó: Brendan McDermid/Reuters)

A Beyond Meat-et, amely növényi-alapú húspótlók gyártója, 2009-ben alapították Kaliforniában. A tőzsdére történő bevezetésekor, 2019. május 2-án a cég piaci értéke 3,8 milliárd USD (kb. 1.120,84 milliárd HUF) volt. A részvényárfolyam emelkedésének köszönhetően július 30-án már 11,7 milliárd USD-ra (kb. 3.450,698 milliárd HUF) emelkedett a Beyond Meat piaci értéke. A cég a 2019-es év messze legjobb amerikai IPO-ja.

beyond_meat_yt_magyarosi_veganlove_2900huf.jpgvideórészlet Magyarósi Csaba Beyond Meat burger tesztjéből

 

A cikk elkészítéséhez az inspirációt Magyarország egyik legtehetségesebb és legmotiválóbb YouTuber személyiségének köszönhetem: Ő nem más, mint Magyarósi Csaba. Az Ő egyik augusztusi videójának hatására kerestem fel az egy A&W gyorséttermet Calgary-ban a Beyond Meat burgerük megkóstolása végett.

 

Csaba, Robi és a Beyond Meat burger

 

A gyökér sörtől a kontinentális franchise-ig

Az A&W gyorsétterem láncot (Roy Allen & Frank Wright voltak a két alapító atya) Kanadában 1956-ban indították el a Manitoba-i Winnipeg-ben. A székhely az évek folyamán áthelyezésre került Észak-Vancouver-be, Brit Columbia-ba. Az amerikai A&W-vel – amely 1919-ben indult a kaliforniai Lodi-ban -, 1995 óta már csak nevében egyezik, üzletik kapcsolat nincs közöttük.

a&w_restaurant.pngegyedi dizájn: az éttermet már messziről észre venni
a narancssárga, V-alakú dizájn elemről

 

Allen 1919-ben kezdte meg annak a “root beer”-nek, azaz gyökér sörnek a gyártását és értékesítését – először a helyi veterán parádén résztvevők, majd később a helyi lakosok és utazók, turisták számára -, amelynek receptjét évekkel korábban egy Arizona-i gyógyszerésztől vásárolta.  A gyökér sör nagyon hamar nagyon népszerűvé vált a vásárlók körében, tehát már az első alkalomtól kezdve sikerre volt ítélve. Wright csak 5 évig volt Allen társa a vállalkozásban (hogy hogyan és miként találtak egymásra, arról nincs információnk), majd ezt követően Allen egymaga vitte tovább az A&W-t és a gyökér sör mellett már egyszerűbb ételek is a kínálat részét képezték.

a&w_canada_root_beer.jpg

Az A&W indította be először a “drive-in” szolgáltatást az autóval érkező vásárlók számára és szintén az A&W nevéhez kapcsolódik az első gyorséttermi franchise megalapítása. Az 1960-as évekre már közel 2.000 darab A&W gyorsétterem működött az USA-ban és Kanadában.

Az A&W szlogenje a “The Home of Burger Family”, azaz a Burger Család otthona, mert a hamburgereik elnevezése a következő: mama, papa, tini, nagypapa… egykoron létezett bébi burger nevű hamburger is.

J. Williard és Alice Marriott, a leendő Marriott Hotels alapítói 1927-ben csatlakoztak az A&W franchise-hoz, s ezzel megkezdték vállalkozói karrierjüket. Az első hoteljüket csak 30 évvel később, 1957-ben nyitották meg, ehhez az A&W italok és ételek értékesítése során szerzett tapasztalatok és az azzal elért sikerek járultak nagyban hozzá.

a&w_rootbeer_july20.jpgkét jéghideg korsó gyökér sör

 

Észak-Amerikában az A&W volt az első gyorsétterem lánc, amely 2018-ban a műanyag szívószálakat környezetbarát papír szívószálakra cserélte. 2019 decemberében több, mint 900 éttermet üzemeltetnek Kanada szerte, alkalmazottaik száma meghaladja a 35.000 főt.

Az A&W-t tehát két dolog teszi egyedivé a piacon: a “frozen mug” és a root beer. Az előbbi a mélyhűtőben tárolt üvegkorsó (űrtartalma 20 folyékony uncia, azaz 591 ml), helyben fogyasztás esetén ebbe töltik az üdítőitalokat. Az A&W éttermekben nincs jégkocka, mivel hitvallásuk szerint nem kívánják “felvizezni” a T. Vásárló italát, inkább magát a korsót fagyasztják le.

kb_a&w_restaurant_interior_2üveges kiszerelésű gyökér sör csak 1971-től került forgalomba

 

Az utóbbi pedig a “gyökér sör”, azaz a szasszafrász babérfa gyökeréből kivont olaj és természetes cukornád felhasználásval és többféle növényi hozzávalóval készült édeskés, különféle természetes fűszerekkel ízesített, teljes mértékben alkoholmentes, szénsavas üdítőital. Az üveges kiszerelésű gyökér sör, amelyet 4 darabos kiszerelésben akár az éttermekben is megvásárolhatunk, szavatossági ideje a gyártástól számított 39 hét, míg a műanyag palackba töltöttek 13 hétig fogyaszthatók (ez utóbbi a 2 literes kiszerelésű, bolti változat).

kb_a&w_restaurant_interior_1gyökér sör: természetes nádcukorral
és természetes ízesítőkkel

 

Ebben az évben július 20-án volt az A&W-nál az “ingyen gyökér sör napja”, amikor is mindenki, aki betért az étterembe, egy korsó “root beer”-t kapott ajándékba, s ehhez még vásárolnia sem kellett semmit, csak kérnie kellett egy korsóval a pultnál.

Nekem nem kedvencem, de ha Kanadában jársz, feltétlen kóstold meg. Gyökér sört napjainkban már nem csak az A&W-ban találhatsz, hanem más éttermekben, szupermarketekben, vagy akár benzinkutakon is vásárolhatsz.

 

És akkor mi van a húson túl?

a&w_beyond_meat_info.png

A Beyond Meat burgert 2018. július 9-én kezdték el forgalmazni az A&W éttermek és az első körben megrendelt mennyiségből augusztus folyamán már ki is fogytak, a következő szállítmányra egészen októberig várnia kellett a T. Vásárlóknak.

Az excel táblák megfelelő sorai alapján a Beyond Meat burger a bevezetése óta az A&W legkeresettebb burgere lett és az éttermek eladásai 10%-os növekedést mutattak 2018-ban, az előző évi 3,7%-hoz képest tehát jelentős forgalom növekedést generált a Beyond Meat burger.

A Beyond Meat burger a következő képpen áll össze: a szezámmagos hamburger zsemlébe kerül bele a növényi-alapú húspótló pogácsán túl 1-2 salátalevél, paradicsom és lilahagyma karika, savanyú uborka, ketchup, mustár, majonéz és az A&W saját készítésű “Uncle sauce”-a.

kb_a&w_menu.jpga pult fölött elhelyezett menü az A&W-ben
– kattints a képre a nagyobb mérethez –
(fotó: Lázadó)

 

Hogy legyen mihez viszonyítani az árakat: Alberta-ban a bruttó minimál órabér 15 CAD (kb. 3.360 HUF). Az Alberta-i ÁFA mértéke 5%. A cikkben és a fotókon szereplő árak minden esetben nettó kiskereskedelmi árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

kb_a&w_beyond_meat_combo_1.jpg(fotó: Lázadó)

 

A Beyond Meat burger ára az A&W éttermeiben egyesek szerint sok, szerintem viszont közép árfolyam. Helyszíntől függően 6.99 CAD és 7.59 CAD (kb. 1.570 HUF1.700 HUF) között kapható Kanada szerte.

kb_a&w_lazado_receipt

 

Idén szeptemberben akciós volt, ami azt jelentette, hogy az akcióban részt vevő éttermek 3.99 CAD-ért (kb. 893 HUF) árusították 2 héten keresztül. Ez az ár azt jelentette, hogy ebben a két hétben az A&W árusította a legolcsóbban a Beyond Meat burgert Kanadában.

Ha a Beyond Meat burgert menüben vásároljuk meg, amit az A&W “combo”-nak hív, akkor kapunk mellé sült hagymakarikát, vagy sültkrumplit (ez utóbbi szerintem az összes gyorsétterem kínalata közül a legfinomabb fajta!) és egy üdítőt. Az A&W-nál a kiegészítőknek nincs kis-közepes-nagy változat, csak egy méretben adják a sültkrumplit, a hagymakarikákat és az üdítőt. Ha nagyobb adagot szeretnél, rendelj még egyet. A Beyond Meat menü ára 10.99 CAD (kb. 2.460 HUF).

Balra a blokk, amelyet a vásárlás alkalmával kaptam. (fotó: Lázadó)

Ahogyan feljebb, azaz az árlistán látható, a Beyond Meat burger nem kerül többe, vagy ha mégis, akkor is csak pár tíz centtel drágább, mint a hagyományos, marhahússal készült hamburgerek:

  • Papa: 6.49 CAD
  • Teen/Mozza: 6.69 CAD
  • Beyond Meat: 6.99 CAD
  • Uncle: 8.49 CAD

 

a&w_beyond_meat_on_sale.jpg

Ismerve a magyar árakat:

azt kell mondanom, hogy a kanadai Beyond Meat burger és marhahúsos hamburgerek jól láthatóan olcsóbbak. A magasabb árnak talán az is az oka lehet, hogy az USA-ból történő beszállításnak komoly költségvonzata van, valamint továbbra is Magyarország rendelkezik a világ legmagasabb, 27%-os ÁFA-kulcsával.

*Azt a Rebel Whopper esetében meg kell jegyeznem, hogy abban nem a Beyond Meat terméke, hanem a holland The Vegetarian Butcher növényi-alapú pogácsája található.

 

beyond_vs_beef_-_enviroment_friendly.jpg

 

Miért jó, vagy lehet jobb a növényi-alapú húspótló, mint a valódi marhahús?

A Michigan Egyetem Fenntartható Rendszerek Központjának vizsgálata alapján nem csak azért, mert ugyanannyi mennyiségű Beyond Meat előállításához

  • 99%-kal kevesebb vízre,
  • 93%-kal kevesebb termőföld területre és
  • 46%-kal kevesebb energiára van szükség;
  • valamint 90%-kal kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik

az előállítás során, mint egy marhahúsból készült húspogácsa esetén.

kb_a&w_beyond_meat_combo_2.jpg(fotó: Lázadó)

 

És még azért is jobb, azaz valamivel egészségesebb a Beyond Meat növényi-alapú húspótló, mert nem vöröshúst eszük, amelyre egy ideje az a mondás, hogy mértékkel kell – illetve, ha lehet -, minimalizálni kell a fogyasztását. Egy darab Beyond Meat pogácsa 20g növényi proteint, a napi vas bevitel 25%-t fedezi, csak 5g telített zsírt tartalmaz, miközben 0 mg koleszterin van benne és 22g a teljes zsiradék tartalma. A nátrium, azaz só tartalma pedig 390g.

És ez utóbbi az, ami hasonló mennyiségben fordul elő a marhahúsból készült, “hagyományos” húspogácsákban is. Ezért vannak olyan vélemények, hogy ameddig a telített zsír és só tartalmat nem szorítják lejebb a növényi-alapú húspótló készítményekben, addig azok a termékek sem lesznek egészségesebbek az állati eredetű termékekhez képest.

Elmondhatjuk, hogy a 10 éve indult vállalkozás és a “húson túli” világ további termékei még talán gyermekcipőben járnak. De ezalatt a rövid idő alatt is látványos fejlődést és sikereket értek már el, a közeljövőben pedig további előrelépések és fejlesztések várhatók a fenntartható fejlődés és az egészségesebb életmód irányába.

 

– Lázadó

Index Pont Húúú

Tudja valaki, hogy mi van a magyar újságírással, a magyar újságírókkal? Mert én szeretném tudni. Egyfelől értem: informáljuk a T. Olvasóközönséget a világ dolgairól. Egyel több cikk az oldalon, ami pár száz/ezer új kattintást jelent, bővül a repertoár, s ennek örül a főszerk, örülnek a hirdetők, örülnek az Olvasók is. Másfelől pedig a legkevésbé sem értem. Adva van egynél több, igen részletes, angol nyelvű cikk meg egy rendőrségi kommüniké is, amit még be is linkelnek, azonban kb. a felét sem fordítják le magyarra. Így aztán érthető, ha a T. Olvasó kritizál és értetlenkedik: nem csoda, hiszen nem mondtak el neki mindent.
(nyitókép: a Brit Columbia-i Griffin tó)

 

A hamar munka ritkán jó.

Innen nézve nagyon úgy néz ki, hogy a múltkori Totalcar-os után ismét találtam egy olyan cikket, amelynek vannak hiányosságai. De miért jó ez? Hol van itt a teljeskörű információ átadás, a lelkiismeretes munkavégzés? Akkor és ott az volt, hogy írjunk valamit, mert muszáj, mert kell a minimális karakterszám/nap, mert meg kell lennie a kötelező penzumnak minden áldott nap – de ugyanakkor meg a hiteles tájékoztatásra, a szakmai nívóra nem adunk? Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a szerző azt gondolta, hogy “Hát, Kanada nagyon messze van, ezeknek jó lesz így is”? És amikor meglett az előírt karakterszám, egy összetett mondattal lezárta a sztorit? Nem törődve azzal, hogy az olvasók nagy többsége valószínűleg nem fog átkattintani az angol eredetire és angolul elolvasni a cikket? És ezért aztán jönnek a felháborodott és értetlenkedő, hitetlenkedő kommentek a Facebook-on, amik könnyedén elkerülhetőek lehetnének egy picit több odafigyeléssel a szerkesztőség oldaláról.

Persze, én is ejtek hibákat, vannak pontatlanságaim, de azokat igyekszem minden esetben kijavítani. Csak amíg én hobbiként, szenvedéllyel írok bejegyzéseket weboldalunkra és podkasztolok már 2 éve, addig az indexes újságíróknak ez a munkája, ezért kapják a fizetésüket. Ahogyan a múltkor is, most is szívesen meghallgatnám, hogy “mire gondolt a költő”? “Index Pont Húúú” bővebben

Otthonokat A Hősöknek

Több alkalommal megfordult már a fejemben, hogy jó lenne megszüntetni a Facebook profilomat. Megkímélhetném magam sok semmitmondó információtól, a meghamisított, vagy fél igazságokat tartalmazó hír-szerűségektől, ingerült kommenthuszárok tudatlanság szülte kirohanásaitól, az ezredik kisállatos és/vagy vicces videótól… DE! Ezt a Kanada Banda és Hallgatóink/Olvasóink miatt nem tehetem meg. Továbbá a sok hülyeség mellett időnként olyan információk, cikkek, posztok is a szemem elé kerülnek, amelyekben valóban fontos, közérdekű dolgokoról írnak. Amelyek kapcsán aztán olyan ismeret birtokába jutok, amelyre enélkül talán sosem. A most olvasható cikkben szintén egy olyan téma található, amibe teljesen véletlenül futottam bele. Az ilyen és ehhez hasonló cikkek miatt éri meg mégis figyelnem a hírfolyamot.

veterans_mini_homes

Kanadában 2017 szepemberében kevesebb, mint 800 fő veterán hajléktalant tartottak nyilván. A Kanadai Parlament alsóháza legalább is ennyi, egykoron a haderőnél szolgált, majd leszerelését/nyugdíjazását követően napjaikat hajléktalanként élő kanadai honvédről tudott akkor. Ez a szám azóta valahova 3.000 és 5.000 fő közé növekedett, a 650.000 kanadai veterán közül jelenleg ennyien élnek fedél nélkül. A 2017-es adatok alapján a legtöbben Ontario-ban, Brit Columbia-ban és Alberta-ban éltek az utcákon.

homeless_canadian_veteranhajléktalanná vált veterán, kezében kartonlapra írt üzenettel,
valahol Kanada fővárosában, Ottawa-ban 2017-ben
(interneten talált fotó)
“Otthonokat A Hősöknek” bővebben

KB028 – Jönnek A Drónok

Jó reggelt kívánunk! A 28. podcast-unkban az autonóm, szállítmányozásra tervezett drónokról beszélgettünk. De mielőtt még a jelen és a közeljövő önrepülő teherszállító légijárműveit (röviden: Ö.T.SZ.L.J.) kitárgyaltuk volna, azon gondolkodtunk hangosan, hogy: – vajon Magyarország a százezer Dacia Lodgy országa lehet-e? – okos dolog-e egy darab jóvágású csővel helyettesíteni a katalizátort? – ugyan már miért folytogatná az internet-kapcsolatod sávszélességét az internet szolgáltatód? A nagy sikerre való tekintettel ez alkalommal is voltak részvevői az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatnak: egy kanadai minisztérium, egy amerikai petíció és egy kellemetlen meglepetést okozó mobil operációs rendszer. Kattintsatok a lejátszásra és bandázzatok velünk!
(nyitókép: The Verge)

 

 

Adás napló.

weather_calgary_081720192019. augusztus 17.

weather_calgary_081820192019. augusztus 18.

weather_forecastidőjárás előrejelzés Calgary városára, 2019. augusztus 18-án

 

bc_snow_1

bc_snow_2

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

Közben egy kis kitérő:

  • 2 évesek leszünk/vagyunk! Ezzel kapcsolatban mondtuk el ezt-azt. “Olyan még nem volt sehogy, hogy ne lett volna valahogy.”

 

Heti színes

 

nokia_n70egy (nagyon) öreg Nokia N70 “okostelefon” Lator fiókjában is lapul

  • Katalizátor
    • Nem csak egy darab doboz/cső az autó alvázára szerelve, hanem fontos szerepe van a motor üzemeltetése során!

katalizator_robbantott_abraa katalizátor működése –
kattintásra a teljes méretű kép megtekinthető

(kép forrása: EVOautó)

honda_accord_coupe_1997Latoré fehér volt. A fotón jól látszik a víztiszta lámpabúra.

  • WiFiBlast
    • mert “az internet szolgáltatód a letöltési sebességed folytogatja”,
    • angol nyelvű “ismertető” itt olvasható,
    • szerintünk ez az év átverése!

 

Jönnek a Drónok

  • Jobb, ha hozzászokunk, hogy személyautó méretű, kisebb-nagyobb csomagokkal felpakolt önrepülő drónok repkednek majd a fejünk felett?

overhead_drones.jpg(fotó: Wing)

  • The Verge szállítmányozó drónokról szóló riportja:

  • És a videó után itt egy cikk, szintén a The Verge-től,
  • Ki a jobb pilóta? A számítógép, vagy az ember?
    • vannak olyan emberek, akik a 2 dimenziós térben sem képes navigálni,
    • Latorné számolt be egy bevásárlóközpont parkolójában szerzett friss élményeiről,
  • Már most milliárdos multinacionális cégek szálltak be az iparágba,
  • Nehéz kérdés a szabályozás…

 

Zenék a podcast-ban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Canada Day 2019

152 év. Boldog születésnapot, Kanada!

39 év. Boldog születésnapot Kanada nemzeti himnusza!

A nyitóképen látható feliraton Kanada nemzeti himnuszának 4. sora olvasható: “True North strong and free” – amely Anglia egyik legnépszerűbb költője, Alfred Tennyson  által Kanadáról papírra vetett szavaira utal: “That True North whereof we lately heard.”. A költeményben a “true” szó jelentése “hűséges”. “North”, azaz “Észak”, amelyet nem kell különösebben magyarázni, hiszen még a Mikulás is nálunk, a kanadai északi-sarkon lakik (nem pedig a finneknél), még rendes postacíme is van, egyedi irányítószámmal. A “strong and free” jelentése pedig önbizalmat sugároz, mely szerint Kanada erős, független, szabad állam.

 

 

Kanada Napja nemzeti ünnep – hasonlóan az augusztus 20-hoz Magyarországon. A Canada Day-t 1982 óta hívják Canada Day-nek, előtte Domínium Napjaként tartották nyilván, amelyen az 1867. július 1-i évfordulót ünnepeljük. Ezen napon egyesült Kanada Tartománya, Új-Skócia és Új-Brunswick egy Domíniumban a Brit Birodalmon belül, amelyet ezután Kanadának hívtak.

A 1980. óta hivatalos nemzeti himnusz szövege* (teljesen véletlenül egykorú vagyok vele):

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command.
With glowing hearts we see thee rise,
The True North strong and free!
From far and wide,
O Canada, we stand on guard for thee.
God keep our land glorious and free!
O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”


Douglas Tranquada, operaénekes, és a szurkólók közösen éneklik
az “O Canada”-t 2019. június 10-én Toronto-ban,
az NBA nagydöntő 5. mérkőzésén

 

De nem az “O Canada” volt Kanada első himnusza, mert volt még másik kettő is. Azaz még most is van egy … meg még egy. De haladjunk időrendben.

Az 1700-as évek közepe táján (egyesek szerint már vagy 100 évvel korábban) volt a  “God Save the Queen” – mondjuk úgy – elődje: akkoriban György király uralkodása miatt “God Save the  King” néven volt ismert. Az évszázadok alatt számtalan verziója született, felsorolni is sok volna… hivatalosan elfogadott verziója azonban még ma sincs a Brit nemzeti himnusznak. Kanadának ma is a “God save the Queen” a királyi himnusza, amelyet a királynő, vagy a királyi család tagjainak jelenlétében játszanak. Mert Kanada jelenleg is a Nemzetközösség tagja, az ország uralkodója II. Erzsébet brit királynő.

 

Aztán: Kanada alapításának évében, 1867-ben ihletődött meg egy juharfától Alexander Muir. A Toronto-i tanító kertjében állt a fa és mellette/alatta üldögélve írta meg a “The Maple Leaf Forever” sorait, amely sokáig Kanada nem hivatalos himnusza volt. A videóban nyomon követhető, hogyan változott közel egy évszázad alatt a kanadai zászló 1868. és 1965. között.

 

Az “O Canada”-nak természetesen van francia nyelvű változata is, mivel eredetileg francia nyelven írta meg Sir Adolphe-Basile Routhier 1880-ban. A megzenésítése Calixa Lavallée személyéhez fűződik. Angolul többféle átirata létezett és létezik, a hivatalossá azonban a már idézett szöveggel vált 1980-ban, amelyet még 1908-ban írt a Méltóságos Robert Stanley Weir.

Létezik belőle angol-francia nyelvű változata is, ez utóbbi emígyen fest:

“O Canada! Our home and native land!
True patriot love in all of us command,
Car ton bras sait porter l’épée,
Il sait porter la croix!
Ton histoire est une épopée
Des plus brillants exploits,
God keep our land glorious and free!

O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”

Fent a messzi északon, Nunavut területen, a helyi őslakosok Inuktitut nyelvre lefordított változatot éneklik az angol helyett. Az Inuktitut ábécé itt tekinthető meg.


sajnos ennél jobb verziót nem találtam

 

Végezetül pedig egy történelmi pillanat! 2007. február 3-án először fordult elő Kanada történetében, hogy Akina Shirt az anyanyelvén, azaz Cree nyelven énekelte el a himnuszt egy sporteseményen.


NHL jégkorong bajnokság, Calgary Flames – Vancouver Canucks mérkőzés

 

* kiegészítés: 2018. január 31-én az alábbi változtatást vezette be Kanada Kormánya: a korábban megírt “True patriot love in all thy sons command” sort “True patriot love in all of us command”-ra változatták. Azaz a “fiaid” szót cserélték “mindannyiunk”-ra, mivel nem csak a fiúk és férfiak szeretik hazájukként Kanadát, hanem lányok és asszonyok is.

 

 

Extra info: amikor a cikket elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fog folytatódni a cím és az első mondat után. Kezdésül kerestem egy nyitóképet, ez kb. 8-10 percet vett igénybe. Amint megvolt a kiválasztott kép, a képen szereplő szöveget meg kellett magyaráznom, így adta magát az O Canada szövegének bemásolása a kormányzati weboldalról , majd némi extra információért rákerestem a Wikipedia oldalain is a kanadai himnuszra. A többi pedig utána már adta magát és a vége megint az lett, hogy egymás után jöttek a érdekesebbnél érdekesebb információk, hogy gyorsabban járt az eszem, mint az ujjaim a billentyűzeten. Végül pedig kb. 3 óra alatt el is készült a cikk.

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó

A 2.031.752 Tó Országa

Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat.
(nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)

(kép: Love Canada / Facebook)

Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?

A kanadaiak csak a “minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.

Ebből a 31.753 tóból “csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!

Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.

Az alábbi szemet gyönyörködtető fotókat a Pandotrip oldalán találtuk, leírásokért és a további fotókért klikk a linkre.

Mikor jössz? Még nem késő útnak indulni, hogy itt lehess Kanada 152. születésnapján…

Az “Ötödik Évszak” Kanadában

A legutóbbi novelláskötet hosszúságú cikk után vissza a már megszokott kerékvágásba: ismét vannak linkek, fotók, videók és egy pár perc alatt elolvasható bejegyzés! Szomorúan kell bejelentenem, hogy ezt az idén sem ússzuk meg: itt az ötödik évszak! A tavasz, a nyár, az ősz és a tél mellé Brit Columbia (BC) egy ötödiket adott hozzá a naptárhoz: az erődtüzek évszakát. (eredetiben: “​In addition to spring, summer, fall and winter, B.C. has added a fifth season to its calendar — wildfire season” – Sarah Henderson, BCCDC). Az előbbi kijelentés a BC Centre for Disease Control (röviden: BCCDC, magyarul: BC Betegségellenőrzési Központ) egyik tudosától hangzott el idén májusban.

 

A mondatot annyival egészíteném ki, hogy ez a bizonyos “5. évszak” nem csak BC-re, azaz Brit Columbia-ra vonatkoztatható, hanem Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokra is.

high-level-wildfire_2019_2.jpgerdőtűz az Alberta-i High Level környéki erdőben (fotó: cbc.ca)

 

A BC Centre for Disease Control (BC Betegségellenőrzési Központ) Kanada szerte vezető szerepet töltbe a betegségek felügyeletében, felderítésében, kezelésében, megelőzésében és az ezekkel kapcsolatos konzultációban. Weboldalukon több kiadványt is közzé tettek, amelyben arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogyan lehet felkészülni és mit lehet tenni, ha az erdőtüzek füstje által éeintett területen élünk, dolgozunk, vagy haladunk keresztül. A kiadvány itt érhető el (PDF fájl, méret: 2 MB). Emellett több más publikációjuk is elérhető weboldalukon, például beltéri hordozható légtisztító berendezésekről is (PDF fájl, méret: 1,1 MB).

A majdnem napra pontosan 3 éve történt Fort McMurray-i (Alberta)
erdőtűzről írt dal
és a helyszíni felvételekből készített videóklipje.

 

A tartományokban látható és érezhető füstnek nem csak a helyiek (Lator-t idézve: “Gyűlölöm!”), hanem az idén nyáron Kanada nyugati részére látogató turisták – például a Fotózz Kanadában projekttel érkező fotósok -, sem fognak örülni, mert a megszokotthoz képest drasztikus légköri különbség lesz megtapasztalható a természetben és a városokban.

 

ilyen volt Prince George-ban (BC) május közepén

“Az “Ötödik Évszak” Kanadában” bővebben