Tökéletes Tízes

Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.

Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)

 

A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan “Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar “bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.

Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A “hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.

 

A VERTIKÁLIS BANKJEGY

A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy “törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.

2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából

 

2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás  vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott.

Viola Desmond (1914. július 6. – 1965. február 7.)

 

2010-ben posztumusz hivatalos bocsánatkérésben részesült, Ő volt az első ilyen személy Kanada történetében. Még ebben az évben Új-Skócia (Nova Scotia) Kormánya is bocsánatot kért azért, hogy az adócsalás miatt büntetőeljárást indított és elismerte Viola tettét, aki ezek alapján jogosan tiltakozott a faji megkülönböztetés ellen.

A polgárjogi aktivista portréjának hátterében Halifax északi végének (north-end) térképe is szerepel, ahol Kanada egyik legrégebbi fekete közössége található. Ez az a környék, ahol Desmond megnyitotta első fodrász szalonját. A térkép eme darabkája elismerését fejezi ki úttörő örökségének – közösségének és vállalkozói szellemének.

 

A térkép tartalmazza a “north-end”-en található Gottingen utca egy szakaszát, ahol a kozmetikus egy olyan üzlet részeként nyitotta meg a szalonját, amely végül a saját maga által vezetett kozmetikus szépségiskolának is helyt adott. Itt lehetővé vált számára, hogy szerte az országból hozzá érkező afro-kanadai nőket mentoráljon, oktasson. Akkoriban ez igen nagy szó volt. “Ez a történelmi közösség Halifaxban ott volt, ahol Viola Desmond élt és dolgozott és felbecsülhetetlen támogatások forrása volt számára az igazságért folytatott küzdelme során” – áll a Bank of Canada kiadványában.

A Halifax-i north-end-en az 1800-as években alapították meg Africville-t, amely sok korábbi afrikai rabszolga és fekete lojalista otthona lett. De az afro-kanadai lakosok kénytelenek voltak elköltözni erről a helyről, amikor a városi tanács az 1960-as évek végén elrendelte a városrész lerombolását.

Irvine Carvery, híres Halifax-i helyi lakos és egykori iskola igazgató azt mondja, ezzel a bankjeggyel Viola és Halifax északi közössége előtt tisztelegnek és egyben rámutatnak arra, hogy elismerték az afrikai-kanadaiaknak a történelem során átélt küzdelmeit. A Bank of Canada szerint a a bankjegy az első függőlegesen orientált bankjegy Kanadában, amely lehetővé teszi Desmond látványosabb fotóját és megkülönbözteti azt a többi bankjegytől.

Egy szívhez szóló fotó, amely az új bankjegy bemutatásának alkalmával készült:

Wanda Robson, Viola Desmond testvére, az új $10-os bankjeggyel
a kezében Halifax-ban, Új-Skóciában 2018. máricus 8-án.
(fotó: Darren Calabrese/Canadian Press)

 

 

Az új $10-os bankjegy hátoldalán a 2014-ben megnyitott Kanadai Múzeum az Emberi Jogokért (Canadian Museum for Human Rights – Winnipeg, MB) épülete látható.

Igen, jól látja a T. Olvasó, Kanadában található a világon az első, az emberi jogoknak állított múzeum. Az weboldalukon publikált Viola-ról szóló cikkük itt érhető el.

Az épület fotója felett egy rövid idézet olvasható a Kanadai Jogok és Szabadságok Chartájából (The Canadian Charter of Rights and Freedoms: Section 15 – Equality rights), 15. szakasznak az esélyegyenlőségi jogokról szóló első bekezdésének első szavaival. Ez teljes egészében elolvasható a kanadai Igazságügyi Minisztérium weboldalán.

 

A MEGMÉRETTETÉS

A versenyt lebonyolító szervezet 1961 óta működik, de ha még nem hallottál az International Bank Note Society-ról (IBNS – Nemzetközi Bankjegy Társaság), ne érezd magad kellemetlenül, én sem ismertem őket eddig. Sajnos, korábban a “Bank Note of the Year Award”-ról, azaz az Év Bankjegye Díjról sem hallottam. Annak pedig semmi nyomát nem leltem, hogy magyar bankjegy valaha a jelöltek, vagy díjazottak között lett volna ezen a versenyen.

Ezt a “versenyt” 15 éve rendezik meg. A 15 db döntős közül a már bemutatott Viola Desmond-ot ábrázoló vertikális $10-os került ki győztesen. Azaz a megtisztelő Év Bankjegye Díj 2018 nyertese:

 

Az IBNS szerint 2018-ban több mint 150 db új bankjegy került kibocsátásra világszerte, de csak mindössze 10%-uk rendelkezik eléggé új formanyelvvel ahhoz, hogy jelölni lehessen őket. Kanada először 2004-ben ért el első helyezést, második helyezett volt 3 egymást követő évben is (2011., 2012. és 2013.), 2017-ben pedig a harmadik helyez végzett.

Az IBNS bejegyzésében pedig megtekinthetők a további bankjegyek. Érdemes egy pillantást vetni rájuk is, mert olyan fizetőeszközöket látni, amelyeket máshol talán soha.

a festék-mentes részeken átlátszó marad fólia,
azaz keresztül lehet nézni a bankjegyeken

 

ÉS A RÁADÁS

De nem ez az egyetlen bankjegy, amely említésre méltó az elmúlt évekből. Kanada 150 éves évfordulójának alkalmából kiadásra került egy különleges $10 bankjegy.

Ezen nem csak egy személy portréja, hanem rögtön négy híres ember is ábrázolásra került.

  • Agnes Macphail, az egyenlőség és az emberi jogok bajnoka. 1921-ben Ő volt az első nő, akit a Kanadai Képviselőházba beválasztottak. Politikai karrierje során a gazdálkodók (farmer-ek) érdekeit képviselete, a munkásosztály szószólója és a marginalizált csoportok (például: nők, bányászok, bevándorlók és elítéltek) védője volt.
  • Sir John A. Macdonald, a Konföderáció Atyja, Kanada első miniszterelnöke, akinek vezetése alatt Kanadai Dominion megalakult, nőtt és bővült, amíg az tengerről a tengerig ért.
  • Sir George-Étienne Cartier, a kanadai föderalizmus egyik jelentős építésze és a Konföderáció támogatója, amelyben a francia-kanadai és más kisebbségek védelmének eszközét látta. Cartier vezette Québec-et a Dominion-ba, majd később közreműködött Kanadának a Csendes-óceánig és az Északi-sark felé történő kiterjesztésében.
  • James Gladstone (Siksika törzsi neve: Akay-na-muka, jelentése: “Sok Fegyver”), a Kainai (Blood) Első Nemzetek (First Nations – kanadai őslakosok) tagja. Elkötelezte magát az őslakos népek Kanadában való megbecsülésének ügyében. 1958-ban Ő lett Kanada legelső Első Nemzetek származású szenátora.

Természetesen a bankjegy hátoldala is említésre méltó. Ezen a kis helyen egészen sok az ábrázolás, szinte minden grafikai elemnek van jelentése. További remek képek erről a bankjegyről a Bank of Canada fotóalbumában tekinthetők meg.

 

Aki idáig eljutott, annak köszönöm a figyelmét és elárulom neki, hogy a kanadai bankjegyekről a Bank of Canada weboldalán is olvashat és nézegethet képeket, vagy akár megismerkedhet a bankjegy megtervezésének alapelveivel.

És ha mindez nem lenne elég, a Bank of Canada YouTube oldala ide kattintva érhető el. A Canadian Museum for Human Rights Instagram oldala erre, a Facebook oldala meg errefelé, valamint YouTube oldala pedig itt található.

Azt hiszem, most már illik befejezni a cikkemet…

 

– Lázadó

KBXTR01 – Kanada Trip Sztereoban

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast-ot vendégül látta a SztereoTrip utazási podcast! Elsőre picikét furcsa volt, hogy nem mi kérdezünk, hanem mi vagyunk az interjúalanyok, de jól feltaláltuk magunkat az új szerepünkben és nagyon örültünk a meghívásnak! A szokatlan szituáció ellenére sikerült egy informatív, kanadai tematikájú, 2 óra hosszúságú adást készítenünk! És ahogy eddig is, most is alapos munkát végeztünk és az alábbiakban rengeteg hivatkozást és kiegészítő információt találhattok.

 

 

Köszöntjük a SztereoTrip részéről érkezett új hallgatókat weboldalunkon! Reméljük, hogy sikerül(t) kedvet csinálni ahhoz, hogy a mai naptól kezdve te is velünk bandázz.

minden, ami utazás

Ha és amennyiben lehetőséged nyílik rá, hogy Kanadába látogass, legyen ez a közösen elkészített podcast az utazásod kiindulási alapja. Bízunk benne, hogy az adás meghallgatását követően nem csak András, hanem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy egyszer, vagy többször elutazzanak ide, Kanadába.

(kattints a képre a teljes mérethez)

 

Adás napló.

Extra hosszú, extra sok linkkel, rengeteg olvasni-, nézni- és hallgatni valóval!

KANADA: 152 éves ország, 10 tartomány, 3 terület. A tartományokat és a területeket bemutató sorozatunk egyes részei:

Egy kis statisztika, avagy mit mondanak a számok?

  • terület: 9 millió km2, tavakkal együtt kb. 10 millió km2
  • időzónák: 6 db, de 10 különböző kategóriája/típusa van és nem mindig a tartomány/terület határán húzódik az időzóna határa
  • a világ leghosszabb határszakasza az USA-val: 8.891 km
  • Trans-Canada Highway: kelet-nyugat 7.821 km, keresztül halad mind a 10 tartományon, van rajta több híd, “alagút”, vasúti átjáró, lámpás kereszteződés…
  • The Great Trail, hossza: 24.134 km“autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók. Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.”
    A Nagy Ösvényról itt írtunk.

 

Angol? Francia? Mindkettő?

  • Mindenek előtt egy alapfokú angol, esetleg francia jól jön. De inkább angol. Kanadai angol, nem a brit! A kanadaiak büszkék arra, hogy kanadai angolt beszélnek és nem britet. “The CELPIP Test is developed in Canada at Paragon Testing Enterprises, a subsidiary of The University of British Columbia. It reflects the best in Canadian research, and incorporates Canadian English and accents as used in Canada.”
  • Érdemes lehet a nemzetközi vezetői engedélyt kiváltani, ha és amennyiben vezetni akarsz Kanadában.
  • ha vezetsz, legyél tisztában a 4-way STOP-pal, az iskolabusszal, a “flashing lights” járművekkel, a piros jelzésnél jobbra kanyarodással.
  • Iskolák, játszóterek környékén MINDIG 30 km/h.
  • valamennyi tartomány és terület KRESZ tankönyve online elérhető – PDF-ben letölthető, nyomtatható.

 

 

Hasznos tippek turistáknak, utazóknak:

  • Beszéj angolul! Vagy franciául. A határon NEM lesz tolmács, ha kell, az időigényes és esetlegesen extra költségekkel járhat az utazó számára.
  • Belépés előtt, vagy a belépéskor az itt linkelt formanyomtatványt (CBSA Declaration Card) KI KELL töltened!
  • Legyen igazolás rendelkezésre álló készpénz állományról, általában napi 100 CAD-dal számolhatsz – nem biztos, hogy a belépéskor kelleni fog, de kérhetnek ilyet.
  • Turizmus: turista “vízum”: nem igazi vízum csak eTA, magyaroknak nem kell vízum, ez inkább egyfajta beutazási engedély.
  • eTA: 6 hónapig érvényes, indulás előtt online kell igényelned.
  • Balesetbiztosítás KELL!!
  • Legyen visszajegyed, pontos terved, hogy mit, merre, meddig akarsz, mert lehet, hogy illegálisan akarsz majd munkát vállalni.
  • A határon a CBSA officer dönt arról, hogy jöhetsz, vagy sem
  • Hivatalos turisztikai információk:
    https://travel.gc.ca/canadian-tourism
    https://www.cbsa-asfc.gc.ca/travel-voyage/menu-eng.html
  • Kanadában a metrikus mértékrendszer a hivatalos – de találkozni imperiál (angolszász) mértékegységekkel is a hétköznapokban.
    Átváltani nem kell, mert minden esetben fel van tüntetve mindkét mértékrendszer szerinti mennyiség.
  • Kanada népsűrűsége: 4 fő/km² – Magyarország: 106 fő/km².
  • Legálisan vásárolható és fogyasztható a marihuána, de! És ez egy jó nagy DE! Kanada nem Amszterdam! Szigorúan szabályozott és ellenőrzött a vásárlás és a fogyasztás.
  • Alkoholos befolyásoltság alatt vezetni TILOS! Zéró tolerancia van érvényben.
  • Nincs legális fegyvertartás – nem lehet pl. a Walmart-ban lőfegyvert vásárolni.
  • Fém pénzek: $1 and $2 coin called the “loonie” and “toonie”.
  • Papírpénz, ami inkább műanyag-fólia és szép színes.

 

Amit még érdemes tudni:

  • A hatóságok: legyél tisztelet tudó és kedves, mert Ők is azok. A rendőr nem fegyvertokra tett kézzel száll ki az autóból. Csak akkor állítanak meg, ha alapos indoka van – vitatkozni lehet, de nem érdemes!
  • Small talk: mindig van rá lehetőség, pár perces beszélgetés kb. akármiről, amit éppen a helyzet ad.
  • Teljesen átlagos téli napok Kanadában és Albertában (a megadott értékek Celsius fokban értendők):

 

Kiránduljunk!

Minden évszakban érdemes Kanadába jönni, mert bőven van miért!

 

 

  • Chinook szél: Alberta déli részét éri el, kb. Red Deer-től délre, egészen le az USA-ba (Montana). Calgary környékén meleget fúj, délebbre Crownsnest Pass-től keletre, Lethbridge környéke pedig viharosabb. Időként akár északabbra és délebbre is befúj, évente 30-35 alkalommal van fordul elő.
  • Mivel érdemes közlekedni az országon belül:
    1. autóval a legegyszerűbb, autót bérelni lehet minden városban,
    2. belföldi repülőjáratok akár a kisvárosokból-ba is jönnek-mennek
    3. vannak buszjáratok a nagyobb városok között,4. stopolni nem szokás, sok helyen nem is engedik (pl. autópályák BC-ben).

 

 

  • Szokások, ünnepek
    1. Canada Day, azaz Kanada Nap – Július 1.
    nemzeti ünnep: az 1867. július 1-jei, az 1867. évi Alkotmányról szóló törvény hatálybalépésének évfordulóját ünneplik ekkor. Ez a törvény egyesítette a három különálló, brit gyarmatot: Kanada tartományt, Új-Skóciát és Új-Brunswick-et egyetlen domíniummá* a Brit Birodalmon belül, amelyet ezt követően Kanadának hívtak.
    2. Munka ünnepe – Szeptember első hétfője
    3. Hálaadás – Október második hétfője
    4. Emlékezés napja (Remembrance Day) – November 11.
    5. Halloween – Október 31.
    6. Karácsony – December 25.

* domínium: a brit birodalomhoz tartozó, de önálló államapparátussal rendelkező, különböző államformában működő ország, állam

  • Megéheztél? Együnk valamit. Avagy milyen a kanadai konyha?
    Juharszirup
    – szerintünk palacsintára a legjobb.
    Poutine 🙂 ha nem hallottál még  róla, itt megismerkedhetsz a nemzeti étellel. És még itt is.

    • BBQ – kertben/teraszon/erkélyen, bármikor. Akár -20 fokban is.
    • Hálaadás vacsora jellemzően sült pulyka, többféle körettel.
    • Sea food: sokféle tengeri étel (kagylók, halak, rákok, stb.), nem csak mélyfagyasztva, hanem frissen is megvásárolható.

 

 

Amit még tudni érdemes:

  • Befogadó ország, de a sokadik generációs kanadainaknak vannak. Elvárásaik: beszéljen angolul, akarj beilleszkedni és megismerni Kanadát, a helyi szokásokat.
  • Az önkéntesség, önkéntes munka, az adományozás része a hétköznapoknak. Lásd: telente a “be a snow angel” felkérés, azaz segítsünk a szomszédunknak, és/vagy az idősebbeknek, és/vagy a fogyatékkal élőknek ellapátolni a havat a járdáról, a kocsibeállóról, stb.
  • A legélhetőbb városok listája, a 2018-as top10-es lista:
    1. Vienna, Austria
    2. Melbourne, Australia 🙂
    3. Osaka, Japan
    4. Calgary, Canada
    5. Sydney, Australia
    6. Vancouver, Canada
    7. Toronto, Canada, Tokyo, Japan
    9. Copenhagen, Denmark
    10. Adelaide, Australia

 

Válaszaink a SztereoTrip fix kérdéseire:

  • Google Maps (mi más?)
  • Egyes településeken működik az ÜBER, a LYFT, az egész országban van AirBNB, van Booking.com, van TripAdivsor, stb., stb.
  • Canadian Weather – időjárás előrejelzés (az egyik legjobb)
  • The Weather Network weboldala és okostelefonos APP-ja (a másik legjobb)
  • lokális APP-ok, pl.: Alberta Emergency Alert
    BC erdőtűz info + interaktív térkép
    Útinformáció, pl.: https://511.alberta.ca/ , http://www.drivebc.ca/ (van APPlikáció mindkettőhöz!), vagy: https://www.transcanadahighway.com/General/roads.asp
  • Hírportálok (a teljesség igénye nélkül): CBC (olyan, mint a brit BBC, csak ez a kanadai)
  • https://o.canada.com/ – általános, kissé talán bulvárosabb híroldal.
  • magyar, azaz budapesti vonatkozású rendezvény:  frankofon kanadai filmek – köszönjük a linket SztereoTrip Dórinak.
  • könyvajánló: gyakorlatilag bármi, ami Kanadáról szól és megvehető a boltokban. Csak ne legyen túl régi! Mert maga az ország sem az, így nagyon sokminden valtozik pár év alatt is.
  • filmajánló: Szerelmem, Kanada – magyar dokumentumfilm, 2*52 perc, készült: 2013-ban
    impresszum: “A XIX. század vége óta kb. kétszázezer magyar érkezett Kanadába, vándorolt ki a gazdasági nehézségek elől, vagy politikai menekültként keresett új hazát magának. Ez a folyamat a XX.század elején tovább folytatódott, majd felgyorsult a két világháború közötti gazdasági világválság idején, különösképpen pedig a II. világháborút követő időszakban. Több tízezer honfitársunk távozott e messzi földrészre 1956-ban, de a XX. Század második felében is több hullámban érkeztek magyarok Kanadába.
    Honfitársaink túlnyomó többsége, az egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve, a magasan kvalifikált, Kanadában egyetemet végzett és különböző foglalkozásokban, tiszteletre méltó pályát befutott magyarokig megállta a helyét, egzisztenciát teremtett, családot alapított, hűséges és elismert polgárai lettek e távoli országnak, következésképp öregbítették Magyarország jó hírét.”
  • Vad Kanada – 4 részes kanadai dokumentumfilm, magyar (Szersén Gyula) narrációval, készült: 2014-ben
    “A megkapóan szép, napjaink legmodernebb kameratechnikájával forgatott sorozat Kanada lenyűgözően sokszínű élővilágát mutatja be, valamint az ember által rá gyakorolt hatásokat az első európaiak megérkezésétől a globális felmelegedésig.”
    Legutolsó információk alapján Magyarországon a Viasat Nature-n látható. Lehet, hogy megvásárolható DVD-n/Blu-Ray-en is.

 

Zenék a podcast-ban és további ajánlott előadók:

 

 

Képek:

Calgary látképe keleti oldalról, a háttérben a kanadai Sziklás-hegység
(kattints a képre a teljes mérethez)

Niagara Falls városa, Ontario-ban és a Niagara-vízesés
(kattints a képre a teljes mérethez)

Lake Louise (a “kis halak tava”) és előtte a szálloda,
a Fairmont Chateau Lake Louise
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to the Sky
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to Sky – a felvonó
(kattints a képre a teljes mérethez)

úton a hómobilok (motoros szánok) – mindennapi látvány a hegyekben

 

Biztos van pár dolog, ami kimaradt a linkek közül, a felsorolásokból. Bátran nézz utána a téged érdeklő dolgoknak a Google, a YouTube, vagy a Wikipédia segítségével. Ha kérdésed van Kanadával kapcsolatban, kérjük, kérdezz minket!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

– Lator és Lázadó