Kanada Képekben – Utcakép Vírusjárvány Idején

Hogy ne csak mindig kedvezőtlen (és rossz), szomorú (és lehangoló) hírekről írjunk a koronavírus-járvány közepette, a következő napokban, hetekben kevesebb szöveges és több videós tartalom következik Kanadából Kanadáról: nemzeti- és tartományi parkok, turista látványosságok, városok és vidékek. Néhány perces videós összeállítások ismeretterjesztési, hangulat javító célzattal. Ha megteheted, ne csak az okostelefonod (aránylag) kis kijelzőjén nézd meg a szemet gyönyörködtető felvételeket, hanem inkább egy tableten, monitoron, vagy tv-n.
(nyitókép: hughdal99Pixabay)

.

Kezdésnek egy gyors körkép: így festettek a kanadai városok március végén, a korlátozások bevezetése után kb. 2 héttel. Azaz olyan képeket láthatunk a máskülönben zsúfolt és forgalmas helyszínekről, amelyeket korábban talán még soha.

 

Az alábbi videó pedig Calgary-t mutatja be, a felvételek április közepén készültek.

.

Van még ott, ahonnan ez jött, azaz folytatása következik!

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

 

 

CoViD-19 Helyzetjelentés #4

Kanada több tartománya is arra készül, hogy a hónap folyamán elkezdenek visszatérni a normális kerékvágásba. Azaz az “új normális” kerékvágásba. Azonban ezt nem egyik napról a másikra tervezik megtenni, hanem fokozatosan, 4-5 fázisban. Ezek még inkább csak elképzelések, mint valódi cselekvési tervek. Pontos határidők nincsenek, nem lehet tudni, hogy az egyes fázisok milyen ütemben követik majd egymást? Arról sincsenek még információk, hogy ha váratlanul rosszabbra fordul a helyzet, akkor visszafelé is működik-e az ütemterv, vagy azonnal visszatérnek a 0. ponthoz, az eredeti szigorításokhoz, a ma fentálló korlátozásokhoz?
(nyitókép: Gerd AltmannPixabay)

.

covid-19_the-globe_earth_in_mask_virus_in_air(illusztráció: fernando zhiminaicela / Pixabay)

.

Brit Columbia mellett Alberta Tartományi Kormánya, valamint Ontario és Saskatchewan tartományok vezetése is azt tervezi, hogy a nyár folyamán (meg még talán az ősz alatt is) lépésenként újra indítják a gazdaságukat, a közigazgatást. Mivel minden tartomány más és más korlátozásokat léptetett életbe, máshogy rendelkezett bizonyos kérdésekben, ezért a normálishoz való visszatérés is eltérő lesz, mindenki más utat fog bejárni. Továbbá egyes vélemények szerint semmi sem lesz már a “régi normális”, hanem tulajdonképpen felépítünk egy “új normális” hétköznapi életet. Egyes “régen volt” dolgok a múlt ködébe vesznek majd, s egyes, a járvány okozta új helyzetek pedig velünk maradnak a vírus elvonultát követően is.

Miközben a kitörés óta megerősített fertőzött esetek száma lassan eléri a 3 és fél milliós számot (ebből valamivel több, 2 millió a jelenleg is aktív eset), nálunk Alberta-ban ezt mutatták a számok ezen a két napon 2020. április 29-én / május 2-án:

  • lakosság: kb. 4.000.000 fő
  • új esetek száma: 154 db / 218 db
  • összes esetszám: 4.850 db / 5.573 db
  • elvégzett tesztek száma: 138.681 db / 153.766 db
  • aktív esetszám: 2.970 db / 3.122 db
  • gyógyultnak nyilvánítva: 1.800 fő / 2.359 fő
  • összes elhunyt: 80 fő / 92 fő
  • a fertőzöttek 52%-a férfi,
  • a mai napig kórházi kezelésre összesen 222 betegnek volt szüksége, közülük 49 beteget ápoltak intenzív osztályon.

Összehasonlításul a magyarországi számok:

  • lakosság: kb. 9.770.000 fő
  • új esetek száma 49 db / 79 db
  • összes esetszám: 2.727 fő / 2.942 fő
  • elvégzett tesztek száma: 70.300 db / 79.551 db
  • aktív esetszám: 1.891 db / 1.982 db
  •  összesen gyógyult: 536 fő / 625 fő
  •  összesen elhunyt: 300 fő / 335 fő

maple_leaf_small_3pcs

Egy politkus által tartott sajtótájékoztatónál unalmasabb esemény keresve se lehet találni. És akármennyire is fontos az információ, nehéz lesz a képernyő előtt tartani … a gyermekeket. Így volt ezzel egy Winnipeg-i apuka is, aki egyrészt másrészt fontosnak tartotta a beszéd tartalmát, másrészt szerette volna a célközönség, azaz a gyermekek számára is könnyen befogadhatóvá és feldolgozhatóvá tenni az üzenetet.

Még Március 22-én, az egyik sajtótájékoztató alkalmával, Justin Trudeau a kanadai gyermekekhez is szólt pár szóban, lefestve a jelenleg kialakult helyzetet és megkérve őket arra, hogy tartsák be ők is az egészségügyi előírásokat – legyenke azok bármennyire szokatlanok és furcsák számukra. A már említett Winnipeg-i apuka, Tyler Walsh, aki otthonában, egy hasonló projektet felfüggesztve, mintegy 12 munkaóra alatt elkészítette az alábbi stop-motion aminációt* a kanadai miniszterelnök beszédjének egy részletéről.

.

A beszéd és így az animáció is csak másfél perc hosszúságú: ennyi ideig még a kisebbek is képesek csak egy valamire koncentrálni – főleg, ha a videót az egyik kedvenc építőjátékuk felhasználásával készítették el. A beszéd eredeti változata itt, erre a linkre kattintva tekinthető meg. A publikálást követően Tyler munkáját még maga a miniszterelnök is elismerte és megköszönte!

maple_leaf_small_3pcs

A Toronto-i székhelyű, kanadai Corus Médiavállalat (olyan csatornák tartoznak hozzájuk, mint pl. NatGeo, Disney Canada, GlobalTV/Global News, Food Network, stb.) áprilisban elindított egy kampányt, amely a #CanadaTogether névre hallgat, (magyarul: #KanadaEgyütt). Ez nem más, mint, idézem: “egy nemzeti kezdeményezés a kanadaiak ösztönzésére, oktatására és egyesülésére ezekben az időkben. Akár hírek, pénzügyi segítség, akár a gyermekeket szórakoztatásához van szükséged ötletekre a megfelelő helyre jöttél! Hozzuk össze Kanadát!”.

A honlapon olvasható szöveg a következő képpen folytatódik: “O Canada! (ez a Kanada Himnuszának kezdősora – a szerk.) Mutassa meg otthonunknak és szülőföldünknek, hogy ezekben a nehéz időkben is együtt vagyunk: köszönjük meg a frontvonalban dolgozók munkáját azzal, hogy elénekeljük a Nemzeti Himnuszt vasárnap délben. Küldje el videóját a hello@canadatogether.com címre.”

A kampányban több ezren vettek már részt. A több száz beküldött videóból a szerkesztők az alábbi klipeket készítik el, majd a kampány részeként levetítik több televítiós csatornán is:

.

De nem csak magánemberek csatlakoznak ehhez a jótékony kezdeményezéshez, hanem például a Brit Columbia-i The Tenor énekes trió is, azaz Victor Micallef, Fraser Walters és Clifton Murray. A kreativitás pedig nem ismer határokat, többen voltak, akik nem énekeltek, hanem inkább zenéltek: hangszereiken eljátszották a Kanada Hinuszát.

.

A weboldal emellett egyfajta általános információ forrásként, link gyűjteményt szolgál. A gyermeke számára összeállított ismeret-terjesztő tartalmak mellett közérdekű híreket is listáznak, Egy másik menüpont alatt kifejezetten pozitív tartalmú eredményekről, általános jóhírekről számolnak be – amolyan “rájuk/ezekre büszkék lehetünk” cimkével ellátott információk ezek. Természetesen a közösen eltöltött időnek a játék, az aktív kikapcsolódás is a része, erre is van egy különálló menüpontjuk.

maple_leaf_small_3pcs

Szigorúan magánvélemény következik.

A kanadai honvédek az alábbi riportban látható módon segítik a koronavírus járvány elleni védekezést: civil, ápolói ruhában teljesítenek szolgálatot és fegyvereiket a laktanyában hagyva csak a szükséges egészségügyi és orvosi felszerelést vitték magukkal, például abba az idősotthonba is Québec tartományban, amely az alábbi videón látható:

.

Az elmúlt órákban próbáltam olyan videós anyagot (riport, interjú, helyszíni tudosítás, stb.) keresni, ahol kanadai katonák a magyarországi honvédekhez hasonlóan felfegyverezve teljesítenek szolgálatot valamelyik kanadai városban … de nem találtam. Valószínúleg azért, mert nincs. Azaz nem járőröznek fegyveres kanadai katonák kanadai városokban.

Mivel az RCMP és a helyi rendőrségek is a helyükön voltak, vannak és lesznek, továbbá eddig is, most is és ezt követően is maradéktalanul ellátják feladataikat, Kanadának nincs szüksége arra, hogy városaik utcáin, vagy vállalatoknál a kanadai haderő tagjai járőrözzönek. És ez így van rendjén.

Meglátásom szerint Magyarországon a járványügyi veszélyhelyzetre való tekintettel SINCS SEMMI SZÜKSÉG a Magyar Honvédség által nyújtott biztonságot támogató járőrszolgálatokra. Akármennyire is hihetetlen, a Rendőrségi Törvény, valamint a PTK és BTK vonatkozó paragrafusai egészen pontosan megszablyák, hogy ki, mikor, mit, hogyan és miként cselekedhet jogszerűen, vagy éppen mi az cselekedet, amely már szabálysértésnek, vagy bűncselekménynek minősül.

.

Éppen ezért egy végtelenül ostobának hangzó, mondva csinált indokkal felfegyverzetten(!!) a magyar utcákra küldött katonai járőrökre senkinek sincs semmiféle szüksége.

Egyrészt az utcákra történő vezénylésük pénz pazarlás, másrészt pedig kontraproduktív. Azaz nem éri el a politikusok és a sokcsillagos tányérsapkások által kitűzött célt, hanem éppen ellenkezőleg: fegyveres jelenlétük riasztó és félelmet keltő sokak számára és még talán nevetségessé is teszi a testületet, mivel szemmel láthatóan ágyúval próbálnak nem hogy verébre, de sokkal inkább egy hangyára lőni ezzel a túlerőltetett figyelemfelkeltő akcióval.

covid-19_hungarian_soldiers_armed_city_streets_1háborúsdit játszó nagyfiúk
(fotó: honvédelem.hu)

.

Harmadrészt pedig: ahogyan Borzák Árpád százados is elmondta a Magyar Televíziónak (lásd a fentebb látható riportot 1 perc 1 mp-től): csak reggel 8 és este 6 óra között teljesítenek szolgálatot. Éjjeli műszak tehát nincs.

Azaz az éjszakák alkalmával:

  • nem kell óvni a közrendet,
  • nem kell erősíteni a lakosság biztonságérzetét és
  • nem kell támogatást nyújtani a Magyar Rendőrség számára a feladataik ellátásában sem.

Mindezek után nekem úgy tűnik, hogy csak egy kirakat az egész biztonságot támogató járőrszolgálat. Muszáj megjegyeznem, hogy ez a buta showműsor nem az én, hanem az általad befizetett adóforintókból finanszírozódik, Kedves Olvasó, amennyiben valamiféle adót (legalább a 27%-os világrekorder magyar ÁFA-t) fizetsz Magyaroszágon.

Megértem, hogy akik nem teljesítenek külföldön békemissziót, vagy nem látnak el egyéb műszaki feladatokat katonailag aktív országokban (mondjuk a közel-keleten), azok örülnek egy kis változatosságnak!

covid-19_hungarian_soldiers_armed_city_streets_3háborúsdit játszó nagyfiúk
(fotó: honvédelem.hu)

.

Már nem csak az unalomig ismert gyakorlótereken történő gyarkolatozgatásokban merül ki a napi teendők sora, hanem valós, fegyvertelen civilekkel teli terepen lendülhetnek akcióba, méghozzá betárazott, sorozatlövő fegyvereikkel, ujjaikkal az elsütő billentyűn.

Mintha bármelyik pillanatban zátótüzet nyithatna rájuk az ellenség, A Koronavírus. Minderre tehát a magyar városokban, fegyvertelen civilekkel körülvéve kerülhetne csak sor természetesen, a honvédeinknek ekkor pedig a másodperc tört része alatt kell viszonozniuk a lövéseket, megvédve ezzel mindenkit. Mindenki is.

.

Komolyan kérdezem, mert nem értem: attól, hogy a nagyfiúk álcaruhában kimentek a közterületekre háborúsdit játszani, kevesebb lesz a megbetegedés? Kevesebb lesz az intenzív osztályra kerülő betegek száma? Mi változik az egészségügyben? Milyen módon változik ezáltal a lakosság általános egészségi állapota? Mi változik kint az utcákon? Kevesebb lesz a betörés, a lopás, a tilosban parkolás és a gyorshajtás? Nagyon kíváncsi lennék majd az első félév bűnügyi statisztikáira, összehasonlítanám a tavalyival.

A Magyar Kormány weboldalán ezt írják: “A magyar rendőrség legfontosabb feladata a közbiztonság fenntartása és a belső rend védelme. Ennek érdekében megelőzi és felderíti a bűncselekményeket, közreműködik a szabálysértések megelőzésében, feltárásában, eljár a külföldiek magyarországi beutazásával, tartózkodásával és letelepedésével kapcsolatos ügyekben. Közlekedési hatósági feladatai mellett eljár a kábítószerrel, fegyverrel, atomenergiával vagy egyéb veszélyes anyagokkal kapcsolatos ügyekben. A rendőrség köteles fenntartani közterületek rendjét, védi a kiemelt intézményeket, épületeket. Katasztrófahelyzetben védelmezi az embereket, segítséget és felvilágosítást ad a rászorulóknak és együttműködik a helyi hatóságokkal, intézményekkel.”.

A police.hu-n, a rendőrség weboldalán pedig erről olvashatunk: a Magyar Rendőrségen belül az alábbi testületi szervek vesznek még részt a rendvédelemben: Készenléti Rendőrség, Repülőtéri Rendőr Igazgatóság (RRI), Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ. Sehol sem kerül említésre a Magyar Honvédség. Azaz nagyon jól látható, hogy a RENDVÉDELEM járványügytől függetlenül, vagy akár azzal összefüggésben is, BÉKEIDŐBEN a Magyar Rendőrség törvény adta feladata.

Egyébként lehet, hogy az is elég lenne, ha megnövelnék a Magyar Rendőrség állományában szolgálatot teljesítő rendőrök számát? Ki tudja…?!

Bármennyire is hihetetlen, az Európai Unió országaiban (úgy tudom, Magyarország –  még – teljes jogú tagja az EU-nak) BÉKE van, sem polgárháború, sem egyéb fegyveres konfliktus nincs folyamatban egyetlen tagállamban sem! Éppen ezért a magyar honvédnek semmi keresni valója nincs az utcákon, főleg nem elsütő billentyűre tett ujjal korzózva.

Sőt, még a vállalatoknál sem kellene ott lenniük. Mert nem értenek hozzá, mert nem ez a dolguk és mert vérig lennének sértve, ha a laktanyában egy civil próbálná nekik megmondani, miként kellene erőszak-mentesen lefegyverezni az ellent, vagy hogyan kellene a kétélű csapatszállítóval átúszni a Dunán.

covid-19_hungarian_soldiers_armed_city_streets_2háborúsdit játszó nagyfiúk
(fotó: honvédelem.hu)

.

Csak azért, mert egyes politkusok kisgyermek korukban szerettek játékkatonákkal játszani, egy pandémia még nem jelent háborús helyzetet. A vírusjárvány nem katonai, hanem egészségügyi kihívás. Rendben, a szerteágazó érintettség, azaz a korlátozó intézkedések miatt közigazgatási és gazdasági feladat is – semmi esetre sem a honvédelem aktív részvételét igénylő események sorozata.

Valaki ezzel kapcsolatban a Facebook-on megjegyezte, hogy érdekes módon árvízkor egyik honvéd sem felfegyverkezve pakolta a homokzsákokat a Tisza árterületén.

A Magyar Kormány weboldala az alábbiakat írja a Magyar Honvédség feladatairól:

  • “Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javaik külső támadással szembeni fegyveres védelme,
  • a szövetségi (pl. NATO) és nemzetközi szerződésből eredő egyéb katonai kötelezettségek – különösen a kollektív védelmi, békefenntartó és humanitárius feladatok – teljesítése, a honvédelem szempontjából fokozott védelmet igénylő létesítmények őrzése és védelme,
  • közreműködés a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett erőszakos cselekmények elhárításában,
  • hozzájárulás a katasztrófavédelmi feladatok megoldásához,
  • részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében.”

Egyéségügyi vészhelyzet van, de természeti katasztrófa nem fenyegeti Magyarországot és annak lakosait. Továbbá olyan külső támadástól sem kell tartani Magyarországnak, amely fenyegetést jelentene az ország függetlenségére, területére, légterére, lakosságára és anyagi javaikra. Mint mondtam, béke van, meg vírusjárvány, de katonai beavatkozást igénylő fegyveres konfliktus, katasztrófahelyzet az szerencsére nincs.

És nem csak Magyarországon ilyen a helyzet, hanem Kanadában is ugyanígy állunk. A különbség annyi, hogy Kanada honvédjai NATO hadgyarkorlatokon vesznek részt, egészségügyi feladatokat látnak el azokban az intézményekben, amelyeket ezt kifejezetten kérték tőlük, illetve békésen alakizgatnak a laktanyákban.

Ha csak az összes esetszámot hasonlítom össze (május 2-án: 56.714 db kanadai és 2.942 db magyar), akkor Kanadában 19,2-szer több esetet regisztráltak. Azaz tizenkilencszer nagyobb szükségünk lehetne fegyveres honvédekre az városaink utcáin, mint Magyarországnak. Arról nem is beszélve, hogy a lakosságszám Kanadában kb. a négyszerese a magyarországinak. Ennek ellenére a 24.000 kanadai katona a laktanyákban áll készenlétben. Hiszen Kanadában egészségügyi vészhelyzet van, nem háború.

 

Mire gondolt a költő?

Tudom, hogy a honvédek most is, mint mindig, csak parancsot teljesítenek. Parancsot, amit nem megfontolniuk, hanem végrehajtaniuk kell. Kíváncsi lennék az Ő nézőpontjukra is. Ha van Hallgatóink, Olvasóink között olyan személy, aki belülről látja a Magyar Honvédség működését, aki rendelkezésünkre állna egy interjú erejéig, hogy feltehessük kérdéseinket és azokra válaszokat is kapjuk egy hozzáértő, tapasztalattal rendelkező hivatásos személytől, kérjük, hogy keressen minket elérhetőségeinken. Szeretnénk megosztani az Ő álláspontját, gondolatait is ebben a kérdésben. Köszönjük!

.


.

* stop motion animáció – A stop motion kifejezés a képkockánként beállított és rögzítési eljárást jelent, amelyet később mozgóképpé dolgoznak össze. A hagyományos filmfelvétellel ellentétben itt nem valós időben megrendezett sebességgel kerülnek rögzítésre az események, hanem a mozgóképet alkotó összes képkocka egy-egy külön beállítást jelent, melyet állókép, azaz fotó formában rögzítenek. Majd az így keletkező állóképeket egymás után vágva, összeillesztve jön létre a mozgókép, animáció. (forrás: Wikipédia)

– Lázadó

Terry Fox, A Kanadaiak Hőse

Terrance “Terry” Stanley Fox (1958. július 28., Winnipeg, MB – 1981. június 28. New Westminster, BC): atléta, parasportoló, humanitárius és rák kutató aktivista, 1 szövetségi és 1 tartományi kitüntetés birtokosa. Egy nagybetűs NEMZETI HŐS, aki nem csak ezrek, tízezrek, hanem milliók példaképe lett az elmúlt 4 évtized során. 1980. április 12-én kezdte meg minden idők leghosszabb “hazafutását” Kanada keleti partjától a nyugati partig, s ezzel akaratlanul is történelmet írt.
(nyitókép: Terry Fox Foundation)

 

Terry Fox távfutó és kosárlabda játékos, aktív sportember volt a gimnáziumi és az egyetemi évei alatt is. 1977-ben csak 19 éves volt, amikor osteosarcoma-val* diagnosztizálták, emiatt jobb lábát amputálni kellett. A sportolást ezután sem adta fel, kerekesszékes kosárlabda csapatával 3 alkalommal nyerték meg a nemzeti bajnokságot! Akaraterejének nem igazán akadt párja ebben a fél kontinensnyi országban, azonban az Ő története nem boldogan ért véget. Aktív, eseményekkel teli életet élt, de a rák elleni küzdelmet végül elvesztette: 1981. nyarán örökre megpihent.

Nulla kedvelés.
Nulla bejegyzés.
Nulla megosztás.
Milliós követőtábor.

 

Önmagát önzőnek jellemezte egy interjú alkalmával és valahol hálás is volt a sorsnak, hogy megtalálta őt a betegség, mert ezáltal lett más ember, ennek köszönhetően vált jobb emberré. Olyanná, aki törődött a másikkal, aki már odafigyelt az Őt körülvevő világra, aki előtt önzetlen célok lebegtek, aki jobbá akarta tenni a világot, aki jó példával akart mások előtt járni.

“Bármi lehetséges” – vallotta. És számára egy pillanatra talán így is tűnt. Nem ismert lehetetlen, az egészen biztos: minden helyzetből megpróbálta kihozni a legjobbat. Elszántsága és kitartása megkérdőjelezhetetlen volt. Az futása első napján Darrell, Terry öccse, azt mondta róla, hogy: “nincs az az erő, amely megállíthatná Őt”! Fred, Terry bátyja, aki a testvéréről elnevezett Alapítványban dolgozik, kb. 2 éve Calgary-ban járt és előadásokat tartott iskolások számára.

Autóbalesete után, 1976 novemberében, sem hagyta abba a spotolást, pedig jobb térde megsérült. Nem ment vele orvoshoz, csak a következő év márciusában kereste fel a kórházat, amikor a térdében már tartós fájdalmat érzett. A vizsgálatok során rákot diagnosztizáltak nála. Mivel a 70-es években az osteosarcoma-t nem tudták megfelelően kezelni, ezért a végtag amputáció volt az egyetlen megoldás.

terry_fox_40th_moh_01“Olyan példát akarok állítani,
amit soha sem felejtenek el!” – Terry Fox
Ma biztosan jelenthetjük ki: SIKERÜLT!
(fotó: Terry Fox Foundation)

 

1977 nyarán az operációt megelőző éjjel Terry egy újságcikket olvasott, amely arról számolt be, hogy egy hasonló sorsú, amputált lábú amerikai állampolgár lefuttota a New York Maratont. Ekkor fogalmazódott meg benne az elhatározás, hogy Ő maga nem csak egy maratoni távot, hanem Kanadát fogja keresztül futni. Ezzel akarta a rákbetegeket motiválni, felhívni a figyelmet a rákos megbetegedésekre és pénzt gyűjteni a rákkutatásra. Úgy gondolta, hogy ha minden kanadai állampolgár csak 1 dollárt ad, akkor 24 millió dollárt gyűjthet össze, s ezt az összeget utolsó centig a rákkutatásra fordíthatják majd.

terry_fox_in_training_19791979 elején kezdett el futóedzéseket tartani (lásd a fotón balra), ekkoriban futotta le első maratoni távját is. Az edzések során összesen 5.000 km-t tett meg, több protézist is kipróbálva és elkoptatva. A kedvence a Kanadai Történeti Múzeumben van kiállítva.

A Kanadát átszelő – mai szófordulattal élve – jótékonysági futás során az előzetes tervek alapján minden nap legalább egy maratoni távot, azaz 42 km-t, szeretett volna lefutni.

Még az indulás előtt írt egy levelet a Kanadai Rák Társaság-nak, akiktől az alábbi szavakkal kért támogatást: “Nem vagyok álmodozó, és nem mondom, hogy ez bármilyen végleges választ, vagy gyógymódot fog eredményezni a rákkutatásban, de hiszek a csodákban. Hinnem kell.”

A Társaság természetesen támogatásáról biztosította Terry-t, később találkozott is az elnökasszonnyal, akivel közösen készítették el Terry kanadai zászlós-térképes pólóját (lásd az alábbi fotón).

terry_fox_40th_moh_03(fotó: Terry Fox Foundation)

1980. április 12-én indult St. John’s-ból, Új-Fundland és Labrador fővárosából. A célállomás a Brit Columbia-ban található, a Vancouver-sziget déli sarkán fekvő Victoria városa lett volna. Indulását megelőzően két kulacsot töltött meg az Atlanti-óceán vizével. Egyet emlékbe szeretett volna megtartani magának, a másikat pedig a Csendes-óceánba szerette volna beleönteni a célbaérést követően.

Útja során rengeteg alkalommal nyilatkozott a sajtónak és tartott kisebb beszédeket. Megragadott minden alkalmat, hogy felhívhassa az emberek figyelmét a rákos megbetegedésekre. Ezrek, tízezrek hallgatták az egyes helyszíneken, milliók a televíziókban és a rádiókban. Sportmérkőzéseken vett részt díszvendégként, kezdőrúgásokat végzett el maerikai futball mérkőzéseken. Útközben rendszeresen akadtak olyan támogatói, szimpatizánsai, sorstársai, akik vele együtt futottak egy-egy szakaszon, vagy kerékpároztak mellette, mögötte hosszabb-rövidebb ideig – felnőttek, gyermekek egyaránt. Minden nap szerepelt a hírekben: egy 22 éves fiatalembernek sikerült lélekben is megmozdítania több, mint 22 millió embert!

És ne feledjük el: mindeközben parasportolóként minden nap lefutott egy maratont. Első pihenőnapját június 23-án tartotta. Augusztus hónap során már nem tudott abban a tempóban haladni, ahogyan azt a legelején eltervezte, valami nem volt rendben. Több pihenőt kellett tartania, azaz naponta már csak rövidebb távokat tudott megtenni.

terry_fox_routeAz 5.373 km még egy egészséges sportolónak is sok!
(kattints a képre a nagyobb nézethez)

(kép: Terry Fox Foundation)

 

1980. szeptember 1-én, 143 nap, 6 tartomány és 5.373 km után Terry feladni kényszerült a futást. Az utolsó méterek már kifejezetten nehezére estek a számára, végül az Ontario tartománybeli Thunder Bay város határában, a Felső-tó (Lake Superior) észak-nyugati partjainál fejezte be futást. A rák tovább terjedt szervezetében: megtámadta tüdejét. Ezt követően az egészségi állapota már nem tette lehetővé, hogy komolyabb fizikai megterhelésnek tegye ki magát. Mielőtt hazatért volna Brit Columbia-ba, egy utolsó sajtótájékoztatót tartott: “A legjobbat fogom nyújtani. Küzdeni fogok. Megigérem, hogy nem adom fel.”.

terry_fox_monument_thunder_bay_ontarioA Terry Fox emlékmű Thunder Bay város határában,
a Trans-Canada autópálya mellett,
amelyet 1982. június 26-án avattak fel.
(fotó: Richard Keeling / Wikipedia)

 

1980. szeptember 18-án a valaha élt legfiatalabb kanadaiként megkapta Kanada Érdemrendjét, majd októberben Brit Columbia tartománya a legmagasabb, civileknek adható kitüntetést adományozta Terry-nek. Pénzgyűjtó akcióját több nagy cég, például egy kanadai televíziós társaság és a Ford Motor Company is támogatta, ezek a vállalatok több millió dollárt adományoztak a nemes cél érdekében.

terry_fox_40th_moh_02Napsütésben, esőben, szélben is úton nyugatnak:
Terry-t nem zavarták
az időjárás viszontagságai
(fotó: Canadian Museum of History, Photo: Brad Paxton)

 

1980. december 23-án a The Canadian Press (a kanadai nemzeti hírügynökség) taglapjainak, valamint a rádió- és televíziós állomásoknak a szerkesztői Terry-t Az Év Emberének (Canadian Of The Year) választották meg.

terry_fox_marathon_of_hope_1980“Én csak azt szeretném, ha az emberek észrevennék, hogy bármi lehetséges, ha megpróbálod, az álmok valóra válnak, ha megpróbálod.” – Terry Fox
(fotó: Terry Fox Foundation)

 

1981. február 1-re Terry futásának egyik célja teljesült: Kanada lakossága 24,1 milliósra bővült és a Terry Fox Remény Maratonja kasszájában 24,17 millió kanadai dollár gyűlt össze.

A nyár folyamán Terry állapota a kemoterápiás és interferon-kezelések** után sem javult, a Royal Columbian Kórházban 1 hónappal a 23. születésnapja előtt hunyt el.

marathon_of_hope_ends

  • 1981. július 17-én Brit Columbia tartományi kormányzata egy, a Kanadai Sziklás-hegységben található hegycsúcsot nevezett el Terry Fox-ról.
  • Nevét összesen 15 különböző országút és utca, 14 iskola viseli szerte Kanadában.
  • 1998-ban 30 különböző országban rendeztek Terry Fox Futást.
  • Terry emlékét a 2005-ben megjelentetett kanadai 1 dolláros (angolul: Loonie) érme is őrzi, amelyet a Winnipeg-i pénzverdében készítenek. Az Ebay-en a mai napig találhatunk gyűjtői példányokat, amelyeket néhány, vagy pár tíz kanadai dollárért megvásárolhatunk.

terry_fox_one-dollar_coin_2005

  • 2014-től, illetve 2015-től Kanada 3 tartományában minden évben van Terry Fox Emléknap: Brit Columbia-ban és Ontario-ban szeptemberben, Manitoba-ban Augusztusban.
  • 2020. márciusáig Terry Fox nevében 780.000.000 kanadai dollár (mintegy 179.622.540.000 forintnak megfelelő összeg)*** gyűlt össze rákkutatásra.

 

Magyar vonatkozások:

 

Továbbiak:

  • A filmben Eric Fryer alakította Terry Fox karakterét, Ő ugyanolyan amputáción esett át, mint Terry.

.

 


.

* az osteosarcoma a csontállományt termelő sejtek korlátlan burjánzása miatt kialakuló rosszindulatú daganat (forrás: gyermekdaganat.hu)

** az interferonok olyan fehérjék, amelyeket a különböző patogének (vírusok, baktériumok, paraziták vagy akár tumorsejtek) által megtámadott szervezet sejtjei bocsátanak ki. Az interferonok a citokinek közé tartoznak. Feladatuk, hogy aktiválják az immunrendszert és a környező sejtek védekező mechanizmusait. (forrás: Wikipédia szócikk)

*** 1 CAD = 230 HUF

terry_fox_monument_victoria_bc“Valahol a fájdalomnak meg kell szűnnie…” – Terry Fox
(fotó: Jondolar Schnurr / Pixabay)

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

Tesla-val Kanadán Át

Az egyszerű podcast-er/blogger azt gondolná, hogy közeleg a karácsony, s  nagyjából uborka szezon van a hírek és újdonságok tekintetében. De aztán kiderül, hogy mégsem. December 18-án írtunk a Petro-Canada villanyautó töltőhálózatáról – az 50. töltőállomást december 17-én nyitották meg -, amelynek segítségével Kanada kelet-nyugat (vagy nyugat-kelet) irányban át-villanyautózhatóvá vált a Trans-Canada Autópályán. Akkor azt írtuk, hogy egy kanadai vállalkozásé lett az elsőség, tehát az amerikai Tesla lemaradt erről a megtisztelő címről. Nem kellett hozzá sok, csak 3 nap és a Tesla máris behozta a lemaradást.
(fotó: Tesla)

tesla_west_coast_route_completed.jpgTesla Nyugati Parti Töltőhálózat, 2014. július
(fotó: Eric Risberg/AP)

 

Rögtön pontosítok is, mert a “3 nap alatt” kifejezés nem egészen állja meg a helyét. Nem ennyi idő alatt nőttek ki a földből a Tesla töltőállomásai Kanadában, hanem ennyi nappal a Petro-Canada bejelentése után adták át és vehették bírtokba a Tesla tulajdonosok valamennyi, a Trans-Canada mentén megépült Supercharger-t, amelyek nagy többsége már V3-as típusú gyorstöltő, azaz 250 kW-tal is képesek feltölteni a Model-ek akkumulátorait.

tesla_supercharger_detail.jpg(fotó: Tesla)

 

A kelet-nyugat átautózás pedig úgy értendő, hogy Új-Skócia-ból indulva a Vancouver-szigettel bezárólag járható csak be az ország. Mert sem a Tesla, sem a Petro-Canada nem épített Új-Fundland és Labrador tartományban elektromos autó töltőállomást, pedig itt a statisztikák szerint eladtak már több, mint 60 db villanyautót.

pc_ev_fast_charge_maritimes(kép forrása: Petro-Canada)

tesla_supercharger_maritimes(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)

 

Következzen néhány adat a Tesla Supercharger-ekkel kapcsoltban:

  • az első kanadai töltőállomást-t 2014. július 17-én nyitották meg a Brit Columbia-i Squamish-ban,
  • ekkor még a Tesla tervei között az szerepelt, hogy 2015. végéig Vancouver-től Montréal-ig a Trans-Canada Highway-en beutazható lesz Kanada a Supercharger-ek segítségével.
  • Ám erre végül egészen 2019. december közepéig várni kellett, mivel az első Saskatchewan-i és az első Manitoba-i Tesla Supercharger töltőállomások építése csak idén nyáron kezdődött meg,
  • de a Tesla “destination charger”-ei, azaz célállomás-töltői korábban is elérhetőek voltak ezekben a tartományokban, ahogyan Alberta-ban is. A Supercharger-ekhez képest – amelyek jellemzően 150 kW-tal, de helyenként akár 250 kW-tal is töltenek -, a célállomás-töltők kisebb teljesítményt nyújtanak, mindössze 8-12 kW-tal töltik az egyes Model-ek akkumulátorait.

tesla_supercharger_model_s_red.jpg(fotó: Tesla)

 

Érdemes itt megjegyezni, hogy az év második felében a Tesla több, mint 2.000 új Supercharger töltőoszlopot helyezett üzembe. Továbbá jelen pillanatban nincs még egy másik olyan autógyártó a világon, amely ennyi gyorstöltőt épített meg és működtet szerte a világon. 2019-ben a Tesla – december 21-gyel bezárólag -, a Supercharger töltőállomások számát 314-gyel, a töltőoszlopok számát 3392-vel növelte.

 

Eddig a jóhír, most pedig jöjjenek a kritikus hangok.

tesla_superchargers_north_america_dec22.jpg(kép forrása: Tesla Canada: On The Road)

  • a hivatalos weboldalon tehát globálisan továbbra is 1.636 lokációról és 14.497 db Supercharger-ről írnak, pedig már az 1.716 helyszínen összesen több, mint 15.300 darab felett jár az üzembe helyezett töltőoszlopok száma.
  • HA tovább lépünk a térképre kattintva, akkor már listázódnak a december 20-án átadott új kanadai Supercharger töltőállomások is.

tesla_superchargers_canada_dec20.jpg(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)

 

  • A Tesla, a kezdeti tervek szerint, 2018. végéig 18.000 db Supercharger töltőoszlopot szeretett volna üzembe helyezni, ehhez képest még csak egy picivel járnak 15.300 db felett most decemberben.
  • Ha online szeretnénk útvonalat tervezni a Tesla weboldalán, akkor még a “régi”, december 20-a előtti állapot kerül kijelzésre: térképen látható kis piros pontok a működő Supercharger töltőállomásokat jelölik.

tesla_superchargers_canada_trips_2.jpg

tesla_superchargers_canada_trips_1.jpg(képek forrása: Tesla Canada – Trips)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

  • Az útvonaltervezés, az új Supercharger-ek átadását követően is többé-kevésbé hasonló tehát, mint korábban volt.
    Például a Winnipeg -> Edmonton útvonalon továbbra is a Trans-Canada Autópályát kell használnia a villanyautóval utazóknak egészen Calgary-ig, majd innen az Alberta-i HWY-2-n tud eljutni az utazó Edmonton-ba. Természetesen rövidebb és gyorsabb lenne Portage la Prairie-től a 16-os autópályát választani, de ezen az útvonalon még nem épült ki a Supercharger töltőhálózat.
    Másik opció lehetne Regina-tól a Saskatchewan-i 11-es autópálya választása, amelyről Saskatoon-ban kellene felhajtani a már említett 16-os autópályára. Azonban a Saskatoon és Edmonton közötti kb. 530 km-es távolságot jelenleg nem lehet teljesíteni villanyautóval.
  • A cikk megírásának pillanatában a 4 db Manitoba-i Supercharger-ből 2-t átmenetileg bezártnak jelzett a Supercharge.info weboldal.

tesla_s&x_supercharger_closed_mb.jpg(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

tesla_s&x_supercharger_calgary-ab_dec2019.jpg(kép forrása: Telsa Canada – Find Us)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

Az alábbi térkép, amely a városháza munkája, látható, hogy a tartomány déli részén jelentős villanyautó töltőállomás bővülés várható a közeljövőben – a Tesla-tól teljesen függetlenül természetesen.

calgary_southern-alberta-ev-network-map_1000px.jpg(kép forrása: City of Calgary)
(kattints a képekre a nagyobb nézethez)

 

Alberta-ban, a tél elején hozzávetőlegesen 3.000 db elektromos autót tartottak nyilván – ez a kanadai villanyautó mennyiség kb. 2,25%-a. Ebből Calgary-ban kb. 700 db került regisztrálásra. A teljes Alberta-i gépjárműállomány 2019. szeptember elején 3,6 millió volt. Hogy ebből mennyi lehet Tesla? Erre vonatkozó információt nem sikerült találnom.

tesla_x&s_supercharger_countryside.jpg

Nagyon örülünk a fogyasztókért folytatott versenynek, a folyamatos fejlesztéseknek és a különböző cégek által épített és üzemeltett töltőhálózatoknak növekvő számának.

 

– Lázadó

 

A Húson Túl & A Gyökér Sör

Jó reggelt, jó étvágyat kívánok! Biztos, hogy vannak Hallgatóink/Olvasóink között olyanok, aki az A&W, vagy a Beyond Meat nevével találkoztak már. Ha nem, akkor az sem probléma, mindkét cégről és termékeikről szól a mai cikk. Az előbbi Kanada legnagyobb kanadai tulajdonú gyorséttermi lánca, a második pedig a világ első növényi-alapú húspótló burgere, amely a leginkább hasonlít a marhahúsból készült (eredeti) húspogácsára, mind textúrájában, mind illatában és ízében – szója és glutén felhasználása nélkül.

beyond_meat_beyond_burger_case.png

De a Beyond Meat nem csak a nagyobb részt zöldborsó felhasználásával készült növényi-alapú húspótló, hanem maga a feltaláló-, gyártó- és forgalmazó cég neve is. A termékeik 50 különböző orszában, a szupermarketek és boltok hűtői mellett megtalálhatók többek között az A&W, a KFC, a Tim Hortons, a Dunkin’ Donuts, a McDonald’s és a Subway gyorséttermek, valamint szállodaláncok éttermeinek különböző menüiben, ételeiben is.

ethan_brown_founder.jpgaz alapító, Ethan Brown
(fotó: Brendan McDermid/Reuters)

A Beyond Meat-et, amely növényi-alapú húspótlók gyártója, 2009-ben alapították Kaliforniában. A tőzsdére történő bevezetésekor, 2019. május 2-án a cég piaci értéke 3,8 milliárd USD (kb. 1.120,84 milliárd HUF) volt. A részvényárfolyam emelkedésének köszönhetően július 30-án már 11,7 milliárd USD-ra (kb. 3.450,698 milliárd HUF) emelkedett a Beyond Meat piaci értéke. A cég a 2019-es év messze legjobb amerikai IPO-ja.

beyond_meat_yt_magyarosi_veganlove_2900huf.jpgvideórészlet Magyarósi Csaba Beyond Meat burger tesztjéből

 

A cikk elkészítéséhez az inspirációt Magyarország egyik legtehetségesebb és legmotiválóbb YouTuber személyiségének köszönhetem: Ő nem más, mint Magyarósi Csaba. Az Ő egyik augusztusi videójának hatására kerestem fel az egy A&W gyorséttermet Calgary-ban a Beyond Meat burgerük megkóstolása végett.

 

Csaba, Robi és a Beyond Meat burger

 

A gyökér sörtől a kontinentális franchise-ig

Az A&W gyorsétterem láncot (Roy Allen & Frank Wright voltak a két alapító atya) Kanadában 1956-ban indították el a Manitoba-i Winnipeg-ben. A székhely az évek folyamán áthelyezésre került Észak-Vancouver-be, Brit Columbia-ba. Az amerikai A&W-vel – amely 1919-ben indult a kaliforniai Lodi-ban -, 1995 óta már csak nevében egyezik, üzletik kapcsolat nincs közöttük.

a&w_restaurant.pngegyedi dizájn: az éttermet már messziről észre venni
a narancssárga, V-alakú dizájn elemről

 

Allen 1919-ben kezdte meg annak a “root beer”-nek, azaz gyökér sörnek a gyártását és értékesítését – először a helyi veterán parádén résztvevők, majd később a helyi lakosok és utazók, turisták számára -, amelynek receptjét évekkel korábban egy Arizona-i gyógyszerésztől vásárolta.  A gyökér sör nagyon hamar nagyon népszerűvé vált a vásárlók körében, tehát már az első alkalomtól kezdve sikerre volt ítélve. Wright csak 5 évig volt Allen társa a vállalkozásban (hogy hogyan és miként találtak egymásra, arról nincs információnk), majd ezt követően Allen egymaga vitte tovább az A&W-t és a gyökér sör mellett már egyszerűbb ételek is a kínálat részét képezték.

a&w_canada_root_beer.jpg

Az A&W indította be először a “drive-in” szolgáltatást az autóval érkező vásárlók számára és szintén az A&W nevéhez kapcsolódik az első gyorséttermi franchise megalapítása. Az 1960-as évekre már közel 2.000 darab A&W gyorsétterem működött az USA-ban és Kanadában.

Az A&W szlogenje a “The Home of Burger Family”, azaz a Burger Család otthona, mert a hamburgereik elnevezése a következő: mama, papa, tini, nagypapa… egykoron létezett bébi burger nevű hamburger is.

J. Williard és Alice Marriott, a leendő Marriott Hotels alapítói 1927-ben csatlakoztak az A&W franchise-hoz, s ezzel megkezdték vállalkozói karrierjüket. Az első hoteljüket csak 30 évvel később, 1957-ben nyitották meg, ehhez az A&W italok és ételek értékesítése során szerzett tapasztalatok és az azzal elért sikerek járultak nagyban hozzá.

a&w_rootbeer_july20.jpgkét jéghideg korsó gyökér sör

 

Észak-Amerikában az A&W volt az első gyorsétterem lánc, amely 2018-ban a műanyag szívószálakat környezetbarát papír szívószálakra cserélte. 2019 decemberében több, mint 900 éttermet üzemeltetnek Kanada szerte, alkalmazottaik száma meghaladja a 35.000 főt.

Az A&W-t tehát két dolog teszi egyedivé a piacon: a “frozen mug” és a root beer. Az előbbi a mélyhűtőben tárolt üvegkorsó (űrtartalma 20 folyékony uncia, azaz 591 ml), helyben fogyasztás esetén ebbe töltik az üdítőitalokat. Az A&W éttermekben nincs jégkocka, mivel hitvallásuk szerint nem kívánják “felvizezni” a T. Vásárló italát, inkább magát a korsót fagyasztják le.

kb_a&w_restaurant_interior_2üveges kiszerelésű gyökér sör csak 1971-től került forgalomba

 

Az utóbbi pedig a “gyökér sör”, azaz a szasszafrász babérfa gyökeréből kivont olaj és természetes cukornád felhasználásval és többféle növényi hozzávalóval készült édeskés, különféle természetes fűszerekkel ízesített, teljes mértékben alkoholmentes, szénsavas üdítőital. Az üveges kiszerelésű gyökér sör, amelyet 4 darabos kiszerelésben akár az éttermekben is megvásárolhatunk, szavatossági ideje a gyártástól számított 39 hét, míg a műanyag palackba töltöttek 13 hétig fogyaszthatók (ez utóbbi a 2 literes kiszerelésű, bolti változat).

kb_a&w_restaurant_interior_1gyökér sör: természetes nádcukorral
és természetes ízesítőkkel

 

Ebben az évben július 20-án volt az A&W-nál az “ingyen gyökér sör napja”, amikor is mindenki, aki betért az étterembe, egy korsó “root beer”-t kapott ajándékba, s ehhez még vásárolnia sem kellett semmit, csak kérnie kellett egy korsóval a pultnál.

Nekem nem kedvencem, de ha Kanadában jársz, feltétlen kóstold meg. Gyökér sört napjainkban már nem csak az A&W-ban találhatsz, hanem más éttermekben, szupermarketekben, vagy akár benzinkutakon is vásárolhatsz.

 

És akkor mi van a húson túl?

a&w_beyond_meat_info.png

A Beyond Meat burgert 2018. július 9-én kezdték el forgalmazni az A&W éttermek és az első körben megrendelt mennyiségből augusztus folyamán már ki is fogytak, a következő szállítmányra egészen októberig várnia kellett a T. Vásárlóknak.

Az excel táblák megfelelő sorai alapján a Beyond Meat burger a bevezetése óta az A&W legkeresettebb burgere lett és az éttermek eladásai 10%-os növekedést mutattak 2018-ban, az előző évi 3,7%-hoz képest tehát jelentős forgalom növekedést generált a Beyond Meat burger.

A Beyond Meat burger a következő képpen áll össze: a szezámmagos hamburger zsemlébe kerül bele a növényi-alapú húspótló pogácsán túl 1-2 salátalevél, paradicsom és lilahagyma karika, savanyú uborka, ketchup, mustár, majonéz és az A&W saját készítésű “Uncle sauce”-a.

kb_a&w_menu.jpga pult fölött elhelyezett menü az A&W-ben
– kattints a képre a nagyobb mérethez –
(fotó: Lázadó)

 

Hogy legyen mihez viszonyítani az árakat: Alberta-ban a bruttó minimál órabér 15 CAD (kb. 3.360 HUF). Az Alberta-i ÁFA mértéke 5%. A cikkben és a fotókon szereplő árak minden esetben nettó kiskereskedelmi árak, amelyek az általános forgalmi adót nem tartalmazzák.

kb_a&w_beyond_meat_combo_1.jpg(fotó: Lázadó)

 

A Beyond Meat burger ára az A&W éttermeiben egyesek szerint sok, szerintem viszont közép árfolyam. Helyszíntől függően 6.99 CAD és 7.59 CAD (kb. 1.570 HUF1.700 HUF) között kapható Kanada szerte.

kb_a&w_lazado_receipt

 

Idén szeptemberben akciós volt, ami azt jelentette, hogy az akcióban részt vevő éttermek 3.99 CAD-ért (kb. 893 HUF) árusították 2 héten keresztül. Ez az ár azt jelentette, hogy ebben a két hétben az A&W árusította a legolcsóbban a Beyond Meat burgert Kanadában.

Ha a Beyond Meat burgert menüben vásároljuk meg, amit az A&W “combo”-nak hív, akkor kapunk mellé sült hagymakarikát, vagy sültkrumplit (ez utóbbi szerintem az összes gyorsétterem kínalata közül a legfinomabb fajta!) és egy üdítőt. Az A&W-nál a kiegészítőknek nincs kis-közepes-nagy változat, csak egy méretben adják a sültkrumplit, a hagymakarikákat és az üdítőt. Ha nagyobb adagot szeretnél, rendelj még egyet. A Beyond Meat menü ára 10.99 CAD (kb. 2.460 HUF).

Balra a blokk, amelyet a vásárlás alkalmával kaptam. (fotó: Lázadó)

Ahogyan feljebb, azaz az árlistán látható, a Beyond Meat burger nem kerül többe, vagy ha mégis, akkor is csak pár tíz centtel drágább, mint a hagyományos, marhahússal készült hamburgerek:

  • Papa: 6.49 CAD
  • Teen/Mozza: 6.69 CAD
  • Beyond Meat: 6.99 CAD
  • Uncle: 8.49 CAD

 

a&w_beyond_meat_on_sale.jpg

Ismerve a magyar árakat:

azt kell mondanom, hogy a kanadai Beyond Meat burger és marhahúsos hamburgerek jól láthatóan olcsóbbak. A magasabb árnak talán az is az oka lehet, hogy az USA-ból történő beszállításnak komoly költségvonzata van, valamint továbbra is Magyarország rendelkezik a világ legmagasabb, 27%-os ÁFA-kulcsával.

*Azt a Rebel Whopper esetében meg kell jegyeznem, hogy abban nem a Beyond Meat terméke, hanem a holland The Vegetarian Butcher növényi-alapú pogácsája található.

 

beyond_vs_beef_-_enviroment_friendly.jpg

 

Miért jó, vagy lehet jobb a növényi-alapú húspótló, mint a valódi marhahús?

A Michigan Egyetem Fenntartható Rendszerek Központjának vizsgálata alapján nem csak azért, mert ugyanannyi mennyiségű Beyond Meat előállításához

  • 99%-kal kevesebb vízre,
  • 93%-kal kevesebb termőföld területre és
  • 46%-kal kevesebb energiára van szükség;
  • valamint 90%-kal kevesebb üvegházhatású gáz keletkezik

az előállítás során, mint egy marhahúsból készült húspogácsa esetén.

kb_a&w_beyond_meat_combo_2.jpg(fotó: Lázadó)

 

És még azért is jobb, azaz valamivel egészségesebb a Beyond Meat növényi-alapú húspótló, mert nem vöröshúst eszük, amelyre egy ideje az a mondás, hogy mértékkel kell – illetve, ha lehet -, minimalizálni kell a fogyasztását. Egy darab Beyond Meat pogácsa 20g növényi proteint, a napi vas bevitel 25%-t fedezi, csak 5g telített zsírt tartalmaz, miközben 0 mg koleszterin van benne és 22g a teljes zsiradék tartalma. A nátrium, azaz só tartalma pedig 390g.

És ez utóbbi az, ami hasonló mennyiségben fordul elő a marhahúsból készült, “hagyományos” húspogácsákban is. Ezért vannak olyan vélemények, hogy ameddig a telített zsír és só tartalmat nem szorítják lejebb a növényi-alapú húspótló készítményekben, addig azok a termékek sem lesznek egészségesebbek az állati eredetű termékekhez képest.

Elmondhatjuk, hogy a 10 éve indult vállalkozás és a “húson túli” világ további termékei még talán gyermekcipőben járnak. De ezalatt a rövid idő alatt is látványos fejlődést és sikereket értek már el, a közeljövőben pedig további előrelépések és fejlesztések várhatók a fenntartható fejlődés és az egészségesebb életmód irányába.

 

– Lázadó

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Az “Ötödik Évszak” Kanadában

A legutóbbi novelláskötet hosszúságú cikk után vissza a már megszokott kerékvágásba: ismét vannak linkek, fotók, videók és egy pár perc alatt elolvasható bejegyzés! Szomorúan kell bejelentenem, hogy ezt az idén sem ússzuk meg: itt az ötödik évszak! A tavasz, a nyár, az ősz és a tél mellé Brit Columbia (BC) egy ötödiket adott hozzá a naptárhoz: az erődtüzek évszakát. (eredetiben: “​In addition to spring, summer, fall and winter, B.C. has added a fifth season to its calendar — wildfire season” – Sarah Henderson, BCCDC). Az előbbi kijelentés a BC Centre for Disease Control (röviden: BCCDC, magyarul: BC Betegségellenőrzési Központ) egyik tudosától hangzott el idén májusban.

 

A mondatot annyival egészíteném ki, hogy ez a bizonyos “5. évszak” nem csak BC-re, azaz Brit Columbia-ra vonatkoztatható, hanem Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokra is.

high-level-wildfire_2019_2.jpgerdőtűz az Alberta-i High Level környéki erdőben (fotó: cbc.ca)

 

A BC Centre for Disease Control (BC Betegségellenőrzési Központ) Kanada szerte vezető szerepet töltbe a betegségek felügyeletében, felderítésében, kezelésében, megelőzésében és az ezekkel kapcsolatos konzultációban. Weboldalukon több kiadványt is közzé tettek, amelyben arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogyan lehet felkészülni és mit lehet tenni, ha az erdőtüzek füstje által éeintett területen élünk, dolgozunk, vagy haladunk keresztül. A kiadvány itt érhető el (PDF fájl, méret: 2 MB). Emellett több más publikációjuk is elérhető weboldalukon, például beltéri hordozható légtisztító berendezésekről is (PDF fájl, méret: 1,1 MB).

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=de3efzyDybI&w=560&h=315]A majdnem napra pontosan 3 éve történt Fort McMurray-i (Alberta)
erdőtűzről írt dal
és a helyszíni felvételekből készített videóklipje.

 

A tartományokban látható és érezhető füstnek nem csak a helyiek (Lator-t idézve: “Gyűlölöm!”), hanem az idén nyáron Kanada nyugati részére látogató turisták – például a Fotózz Kanadában projekttel érkező fotósok -, sem fognak örülni, mert a megszokotthoz képest drasztikus légköri különbség lesz megtapasztalható a természetben és a városokban.

 

ilyen volt Prince George-ban (BC) május közepén

“Az “Ötödik Évszak” Kanadában” bővebben

Tökéletes Tízes

Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.

Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)

 

A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan “Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar “bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.

Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A “hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.

 

A VERTIKÁLIS BANKJEGY

A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy “törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.

2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából

 

2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás  vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott. “Tökéletes Tízes” bővebben

KBXTR01 – Kanada Trip Sztereoban

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast-ot vendégül látta a SztereoTrip utazási podcast! Elsőre picikét furcsa volt, hogy nem mi kérdezünk, hanem mi vagyunk az interjúalanyok, de jól feltaláltuk magunkat az új szerepünkben és nagyon örültünk a meghívásnak! A szokatlan szituáció ellenére sikerült egy informatív, kanadai tematikájú, 2 óra hosszúságú adást készítenünk! És ahogy eddig is, most is alapos munkát végeztünk és az alábbiakban rengeteg hivatkozást és kiegészítő információt találhattok.

 

 

Köszöntjük a SztereoTrip részéről érkezett új hallgatókat weboldalunkon! Reméljük, hogy sikerül(t) kedvet csinálni ahhoz, hogy a mai naptól kezdve te is velünk bandázz.

minden, ami utazás

Ha és amennyiben lehetőséged nyílik rá, hogy Kanadába látogass, legyen ez a közösen elkészített podcast az utazásod kiindulási alapja. Bízunk benne, hogy az adás meghallgatását követően nem csak András, hanem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy egyszer, vagy többször elutazzanak ide, Kanadába.

(kattints a képre a teljes mérethez)

 

Adás napló.

Extra hosszú, extra sok linkkel, rengeteg olvasni-, nézni- és hallgatni valóval!

KANADA: 152 éves ország, 10 tartomány, 3 terület. A tartományokat és a területeket bemutató sorozatunk egyes részei:

Egy kis statisztika, avagy mit mondanak a számok?

  • terület: 9 millió km2, tavakkal együtt kb. 10 millió km2
  • időzónák: 6 db, de 10 különböző kategóriája/típusa van és nem mindig a tartomány/terület határán húzódik az időzóna határa
  • a világ leghosszabb határszakasza az USA-val: 8.891 km
  • Trans-Canada Highway: kelet-nyugat 7.821 km, keresztül halad mind a 10 tartományon, van rajta több híd, “alagút”, vasúti átjáró, lámpás kereszteződés…
  • The Great Trail, hossza: 24.134 km“autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók. Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.”
    A Nagy Ösvényról itt írtunk.

 

Angol? Francia? Mindkettő?

  • Mindenek előtt egy alapfokú angol, esetleg francia jól jön. De inkább angol. Kanadai angol, nem a brit! A kanadaiak büszkék arra, hogy kanadai angolt beszélnek és nem britet. “The CELPIP Test is developed in Canada at Paragon Testing Enterprises, a subsidiary of The University of British Columbia. It reflects the best in Canadian research, and incorporates Canadian English and accents as used in Canada.”
  • Érdemes lehet a nemzetközi vezetői engedélyt kiváltani, ha és amennyiben vezetni akarsz Kanadában.
  • ha vezetsz, legyél tisztában a 4-way STOP-pal, az iskolabusszal, a “flashing lights” járművekkel, a piros jelzésnél jobbra kanyarodással.
  • Iskolák, játszóterek környékén MINDIG 30 km/h.
  • valamennyi tartomány és terület KRESZ tankönyve online elérhető – PDF-ben letölthető, nyomtatható.

 

 

Hasznos tippek turistáknak, utazóknak:

  • Beszéj angolul! Vagy franciául. A határon NEM lesz tolmács, ha kell, az időigényes és esetlegesen extra költségekkel járhat az utazó számára.
  • Belépés előtt, vagy a belépéskor az itt linkelt formanyomtatványt (CBSA Declaration Card) KI KELL töltened!
  • Legyen igazolás rendelkezésre álló készpénz állományról, általában napi 100 CAD-dal számolhatsz – nem biztos, hogy a belépéskor kelleni fog, de kérhetnek ilyet.
  • Turizmus: turista “vízum”: nem igazi vízum csak eTA, magyaroknak nem kell vízum, ez inkább egyfajta beutazási engedély.
  • eTA: 6 hónapig érvényes, indulás előtt online kell igényelned.
  • Balesetbiztosítás KELL!!
  • Legyen visszajegyed, pontos terved, hogy mit, merre, meddig akarsz, mert lehet, hogy illegálisan akarsz majd munkát vállalni.
  • A határon a CBSA officer dönt arról, hogy jöhetsz, vagy sem
  • Hivatalos turisztikai információk:
    https://travel.gc.ca/canadian-tourism
    https://www.cbsa-asfc.gc.ca/travel-voyage/menu-eng.html
  • Kanadában a metrikus mértékrendszer a hivatalos – de találkozni imperiál (angolszász) mértékegységekkel is a hétköznapokban.
    Átváltani nem kell, mert minden esetben fel van tüntetve mindkét mértékrendszer szerinti mennyiség.
  • Kanada népsűrűsége: 4 fő/km² – Magyarország: 106 fő/km².
  • Legálisan vásárolható és fogyasztható a marihuána, de! És ez egy jó nagy DE! Kanada nem Amszterdam! Szigorúan szabályozott és ellenőrzött a vásárlás és a fogyasztás.
  • Alkoholos befolyásoltság alatt vezetni TILOS! Zéró tolerancia van érvényben.
  • Nincs legális fegyvertartás – nem lehet pl. a Walmart-ban lőfegyvert vásárolni.
  • Fém pénzek: $1 and $2 coin called the “loonie” and “toonie”.
  • Papírpénz, ami inkább műanyag-fólia és szép színes.

 

Amit még érdemes tudni:

  • A hatóságok: legyél tisztelet tudó és kedves, mert Ők is azok. A rendőr nem fegyvertokra tett kézzel száll ki az autóból. Csak akkor állítanak meg, ha alapos indoka van – vitatkozni lehet, de nem érdemes!
  • Small talk: mindig van rá lehetőség, pár perces beszélgetés kb. akármiről, amit éppen a helyzet ad.
  • Teljesen átlagos téli napok Kanadában és Albertában (a megadott értékek Celsius fokban értendők):

 

Kiránduljunk!

Minden évszakban érdemes Kanadába jönni, mert bőven van miért!

 

 

  • Chinook szél: Alberta déli részét éri el, kb. Red Deer-től délre, egészen le az USA-ba (Montana). Calgary környékén meleget fúj, délebbre Crownsnest Pass-től keletre, Lethbridge környéke pedig viharosabb. Időként akár északabbra és délebbre is befúj, évente 30-35 alkalommal van fordul elő.
  • Mivel érdemes közlekedni az országon belül:
    1. autóval a legegyszerűbb, autót bérelni lehet minden városban,
    2. belföldi repülőjáratok akár a kisvárosokból-ba is jönnek-mennek
    3. vannak buszjáratok a nagyobb városok között,4. stopolni nem szokás, sok helyen nem is engedik (pl. autópályák BC-ben).

 

 

  • Szokások, ünnepek
    1. Canada Day, azaz Kanada Nap – Július 1.
    nemzeti ünnep: az 1867. július 1-jei, az 1867. évi Alkotmányról szóló törvény hatálybalépésének évfordulóját ünneplik ekkor. Ez a törvény egyesítette a három különálló, brit gyarmatot: Kanada tartományt, Új-Skóciát és Új-Brunswick-et egyetlen domíniummá* a Brit Birodalmon belül, amelyet ezt követően Kanadának hívtak.
    2. Munka ünnepe – Szeptember első hétfője
    3. Hálaadás – Október második hétfője
    4. Emlékezés napja (Remembrance Day) – November 11.
    5. Halloween – Október 31.
    6. Karácsony – December 25.

* domínium: a brit birodalomhoz tartozó, de önálló államapparátussal rendelkező, különböző államformában működő ország, állam

  • Megéheztél? Együnk valamit. Avagy milyen a kanadai konyha?
    Juharszirup
    – szerintünk palacsintára a legjobb.
    Poutine 🙂 ha nem hallottál még  róla, itt megismerkedhetsz a nemzeti étellel. És még itt is.

    • BBQ – kertben/teraszon/erkélyen, bármikor. Akár -20 fokban is.
    • Hálaadás vacsora jellemzően sült pulyka, többféle körettel.
    • Sea food: sokféle tengeri étel (kagylók, halak, rákok, stb.), nem csak mélyfagyasztva, hanem frissen is megvásárolható.

 

 

Amit még tudni érdemes:

  • Befogadó ország, de a sokadik generációs kanadainaknak vannak. Elvárásaik: beszéljen angolul, akarj beilleszkedni és megismerni Kanadát, a helyi szokásokat.
  • Az önkéntesség, önkéntes munka, az adományozás része a hétköznapoknak. Lásd: telente a “be a snow angel” felkérés, azaz segítsünk a szomszédunknak, és/vagy az idősebbeknek, és/vagy a fogyatékkal élőknek ellapátolni a havat a járdáról, a kocsibeállóról, stb.
  • A legélhetőbb városok listája, a 2018-as top10-es lista:
    1. Vienna, Austria
    2. Melbourne, Australia 🙂
    3. Osaka, Japan
    4. Calgary, Canada
    5. Sydney, Australia
    6. Vancouver, Canada
    7. Toronto, Canada, Tokyo, Japan
    9. Copenhagen, Denmark
    10. Adelaide, Australia

 

Válaszaink a SztereoTrip fix kérdéseire:

  • Google Maps (mi más?)
  • Egyes településeken működik az ÜBER, a LYFT, az egész országban van AirBNB, van Booking.com, van TripAdivsor, stb., stb.
  • Canadian Weather – időjárás előrejelzés (az egyik legjobb)
  • The Weather Network weboldala és okostelefonos APP-ja (a másik legjobb)
  • lokális APP-ok, pl.: Alberta Emergency Alert
    BC erdőtűz info + interaktív térkép
    Útinformáció, pl.: https://511.alberta.ca/ , http://www.drivebc.ca/ (van APPlikáció mindkettőhöz!), vagy: https://www.transcanadahighway.com/General/roads.asp
  • Hírportálok (a teljesség igénye nélkül): CBC (olyan, mint a brit BBC, csak ez a kanadai)
  • https://o.canada.com/ – általános, kissé talán bulvárosabb híroldal.
  • magyar, azaz budapesti vonatkozású rendezvény:  frankofon kanadai filmek – köszönjük a linket SztereoTrip Dórinak.
  • könyvajánló: gyakorlatilag bármi, ami Kanadáról szól és megvehető a boltokban. Csak ne legyen túl régi! Mert maga az ország sem az, így nagyon sokminden valtozik pár év alatt is.
  • filmajánló: Szerelmem, Kanada – magyar dokumentumfilm, 2*52 perc, készült: 2013-ban
    impresszum: “A XIX. század vége óta kb. kétszázezer magyar érkezett Kanadába, vándorolt ki a gazdasági nehézségek elől, vagy politikai menekültként keresett új hazát magának. Ez a folyamat a XX.század elején tovább folytatódott, majd felgyorsult a két világháború közötti gazdasági világválság idején, különösképpen pedig a II. világháborút követő időszakban. Több tízezer honfitársunk távozott e messzi földrészre 1956-ban, de a XX. Század második felében is több hullámban érkeztek magyarok Kanadába.
    Honfitársaink túlnyomó többsége, az egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve, a magasan kvalifikált, Kanadában egyetemet végzett és különböző foglalkozásokban, tiszteletre méltó pályát befutott magyarokig megállta a helyét, egzisztenciát teremtett, családot alapított, hűséges és elismert polgárai lettek e távoli országnak, következésképp öregbítették Magyarország jó hírét.”
  • Vad Kanada – 4 részes kanadai dokumentumfilm, magyar (Szersén Gyula) narrációval, készült: 2014-ben
    “A megkapóan szép, napjaink legmodernebb kameratechnikájával forgatott sorozat Kanada lenyűgözően sokszínű élővilágát mutatja be, valamint az ember által rá gyakorolt hatásokat az első európaiak megérkezésétől a globális felmelegedésig.”
    Legutolsó információk alapján Magyarországon a Viasat Nature-n látható. Lehet, hogy megvásárolható DVD-n/Blu-Ray-en is.

 

Zenék a podcast-ban és további ajánlott előadók:

 

 

Képek:

Calgary látképe keleti oldalról, a háttérben a kanadai Sziklás-hegység
(kattints a képre a teljes mérethez)

Niagara Falls városa, Ontario-ban és a Niagara-vízesés
(kattints a képre a teljes mérethez)

Lake Louise (a “kis halak tava”) és előtte a szálloda,
a Fairmont Chateau Lake Louise
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to the Sky
(kattints a képre a teljes mérethez)

Sea to Sky – a felvonó
(kattints a képre a teljes mérethez)

úton a hómobilok (motoros szánok) – mindennapi látvány a hegyekben

 

Biztos van pár dolog, ami kimaradt a linkek közül, a felsorolásokból. Bátran nézz utána a téged érdeklő dolgoknak a Google, a YouTube, vagy a Wikipédia segítségével. Ha kérdésed van Kanadával kapcsolatban, kérjük, kérdezz minket!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

– Lator és Lázadó