Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: „mindmeghalunk„. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy „tisztelet a kivételnek!”.

Akkor hát

_ 3, 2, 1, KEZDJÜK EL!

A környezetvédelem és a klímaváltozás a legjobb téma! Legalább is, amit a celebeket, az influenszereket és a YouTuber-eket illeti. Többen közülük hozzáértés, előzetes információ szerzés nélkül regélik a baromságot, mindenféle körültekintés nélkül osztják az észt. Egyfajta kényszert érezhetnek, hogy már pedig nekik erről beszélni kell, mert hát pont Ők azért csak nem maradhatnak ki?! És ezzel többet ártanak, mint használnak.

Beszéljenek nyugodtan a környezetvédelemről, mert az jó, ha erről beszélnek, csak engem nem győznek meg akkor, amikor jól hallhatóan az egyik, vagy a másik oldal véleményét mondják fel előre megírt forgatókönyv alapján. Ha valakinek, akkor nekik valóban pártatlannak kellene lenni és inkább a tényszerű közlésre hagyatkozniuk.

 

_ WELCOME TO HUNGARY!

Tapasztalataim alapján 2019-re Magyarország a 9,8 millió villanyautó szakértő országa lett. (A KSH 2018-as adatai szerint a népességszám 9.778.371 fő, nekem ez nem 10, csak 9 egész 8 tized millió.) A foci már nem igazán érdekel senkit, a politika meg már a bányászbékát sem. Adva volt tehát a lehetőség valami trendi területet választani.

 

_ VISSZA 2(20), PADLÓÁRAM!

Teljesen mindegy, hogy miről van szó egy adott riportban, hírben, cikkben, videóban, posztban. Napelemekről, vagy szélerőművekről; tütelőanyag-cellás járművekről, vagy új töltőoszlopok telepítéséről; a VW I.D. autóiról, vagy egy random kínai autógyár termelési adatairól; egy újabb olajipari katasztrófáról, vagy lítium bányászatról; egyesek mindig találnak rá módot, hogy érvek nélkül kritizálják a TESLA-t (és/vagy Elon Musk-ot), vagy a minimális tudás/hozzáértés és 0 (nulla) személyes tapasztalat hiányában, fennen hangozatva a nevetséges kategóriába sorolják az elektromobilitást, úgy a villanyautókat, mint a Formula E-t. (Szia, Vályi Pista, mi a szitu?)

Például: saját élmények híján azt állítják, az elektromos autóknak használhatatlanul kicsi a hatótávja, vagy: télen elmegy a következő sarokig és lemerül. Aha, hát majdnem így van. Földrajzból milyen voltál? Norvégia megvan? Nos, ebben a „mediterrán országban” több százezer elektromos autót használnak igen nagy megelégedéssel. Télen is. De hozzájuk képest a hétköznapi magyar állampolgár biztos, hogy jobban tudja! Jobban is. (Mint Chuck Norris, aki elszámolt végtelenig.)

Én komolyan nem értem, hogy neki, a hétköznapi magyar állampolgárnak miért lesz jobb akkor, ha a TESLA holnapután csődöt jelent, vagy Musk-ot leváltják az elnöki székben? Legszebb öröm a káröröm, mert nincs benne semmi irigység? Tényleg érdekel a kérdés, mert nem tudom, mi a mögöttes szándék egy ilyen ember frusztrált kis fejében? Biztos Elon tehet arról, hogy sz*r munkahelyen, sz*r pénzért dolgozol, amiből még 25 év után se futja használt villanyautóra? Ennek az az oka, hogy a direktíva szerint mindig valaki mást kell okolni és gyűlölni saját a sikereiért, vagy a mi kudarcunkért?

Ahogyan a külföldre költözés, a külföldi munkavállalás sem való mindenkinek, ugyanúgy az e-mobilitás sem. Azért, mert más megteheti (hogy holnaptól villanyautóval jár), neked ettől még nem válik azonnal kötelezővé ugyanezt megtenni. Ha neked nem illik a képbe a villanyautó ezért, vagy azért, akkor hagyd figyelmen kívül! Ennyire egyszerű. Vegyél hibrid autót, járj bringával, busszal, vonattal, taxival, vagy sétálj. Nem erőlteti rád senki sem, hogy márpedig holnap add el a 15 éves használtautódat és vegyél egy vadonatúj TESLA-t. Vagy utasított téged valaki erre? Mondta ezt neked valaki tegnap, vagy ma?

 

_ A VÁLTOZÁS ÁLLANDÓ. ÉS EGYRE GYORSABB!

Vannak dolgok az életedben, amiket elsőre nem feltétlen tartasz jó ötletnek. De idővel majd megérted, hogy ez, vagy az mindenki az érdekében áll/fejlődik/módosul és ezáltal halad előre a világ. Az űrkutatás, űrhajózás is ilyen volt – lásd NASA Spinoff. Nagyobb részben a NASA-nak (kisebb részben a beszállítóknak) köszönhető: a karcmentes szemüveglencse, a füstérzékelő (a biztonság az első!), a memória hab (kispárna, ágymatrac), napelemek (zöldenergia), a GPS navigáció, a műholdas távközlés, az időjárás-előrejelzés létezése, a modern szélturbina, kameratechnológia (az, amelyik a kezedben tartott okostelefondban is megtalálható), stb, stb. Eme dolgok létezésének te is örülsz, nem? Pedig elképzelhető, hogy vannak, voltak olyan felmenőid, akik a hidegháború évei alatt végbemenő amerikai-orosz űrversenyt teljesen feleslegesnek és pénzpazarlónak hitték. Ma pedig ennek az előnyeit élvezed te is és gyermekeid is.

Sőt, tovább megyek, az Internet is az amerikai ARPAnet-ből „fejlődött ki”, amely központosítatlan katonai hírközlő hálózat volt (a vörös veszedelem esetére). Kezdetben csiga lassúságú, korlátozottan elérhető volt (állami hivatalok, egyetemek). Ma az internet szolgáltatás ugyanolyan közmű, mint a víz és áram, egy modern országban nélkülözhetetlen a hétköznapokban. Vannak, akik már ott élik az életüket.

Jöhet még egy példa? A 2000-es évek első felében, amikor az első színeskijelzős mobiltelefonok megjelentek (pl. Nokia 6610, Ericsson T68, Nokia 9210 Communicator, stb.), senki nem értette, mire jó azokon a kis kijelzőkön, GPRS adatforgalmmal leveleket küldeni/fogadni, vagy WAP-ot használni? Innen indult a mobilnet, emlékszel még? Ma már 1 óra hosszára sem tudsz meglenni a nagykijelzős okostelefonod és a mobiladat-kapcsolatod (gy.k.: internet elérés) nélkül. Egyes felhasználóknál már egy pár éve nem a laptop, vagy az asztali számítógép az elsődleges infokommunikációs-számítástechnikai eszköz, hanem az okostelefon (vagy a tablet).

A minta ugyanaz. Mindig ugyanaz. Kis lépésekben, lassan indul, majd évről évre hosszabbak és gyorsabbak lesznek a lépések. Ez vonatkozik az elektromobilitásra is.
Megvan a párhuzam?

 

_ FORMULA 1, FORMULA E és A BIZTONSÁG

Ha már szóba került a villanyhajtás, maradjunk a témánál. Egyesek hangosan nyerítve röhögnek azon, hogy a teljesen elekromos versenyautók, esetünkben a Formula E autói, lemerülhetnek a futam vége felé. MI EBBEN A VICCES? (István nevű felvidéki olvasónk akár írásos választ is adhat e-mailben.)

Ugye olyan még SOHA nem fordult elő, hogy egy belső égésű motorral szerelt (pl. Formula 1-es) versenyautóból egy verseny alatt kifogy a tüzelőanyag? Gyermekkoromból több ilyen futamra is emlékszem. Vagy volt olyan is, egy idényben akár többször is, hogy „eldurran” a motor és a versenyautó kékes-fehér füstöt okádva, olajos csíkot húzva maga után a pálya szélén megáll? Nem követem már pár éve a Formula 1-t, ezért a kérdés: szokás még a verseny alatt tankolni az autókat? Ha igen, akkor annak mi lehet az oka? Volt-e olyan, hogy a dobogós hely elérésének az szabott gátat, hogy az élbolyban haladó egyik versenyző autójának tankjából kifogyott az tüzelőanyag?

Emlékezzünk vissza: sajnos többször előfordult a történelemben, hogy a belső égésű motorral szerelt versenyautó a verseny alatt balesetet szenvedett, majd kigyulladt. És a pilóta vagy túlélte, vagy nem. Valóban elkeserítő lehet egyesek számára, hogy az elektromos versenyautók futamai ilyen látványban nem fogják részesíteni a T. Közönséget.

És ennél a résznél most

1  perces néma csendet kérek a 2019. május 20-án
elhunyt Andreas Nikolaus Lauda emlékére!
R.I.P. Niki

 

Köszönöm.

Mejünk tovább.
Nagyapáink, apáink kérdezhették az ’50-es években, hogy miért kell a biztonsági öv az autóban? Eddig is megvoltak nélküle, ráadásul korlátoz a mozgásban (mondjuk közel sem annyira, mint egy kerekesszék, vagy egy koporsó). Akkor mostantól miért kell? Megsúgom, azért, hogy a magad és mások életét ne tedd tönkre!

 

_ KERESEM, DE NEM TALÁLOM!

Ha úgy gondolod, Kanadában élve lemaradtam volna egy fontos magyar technológiai/gazdasági eseményről, kérlek, javíts ki/tájékoztass.

Hol van a magyar Elon Musk? Miért nem tudott Magyarország „kitermelni” (jobb szó nem jutott eszembe, sorry!) egy hozzá hasonló embert? Hol és hogy van a magyar járműipar? Nem, nem a Suzuki, Opel, Mercedes, Audi, valamint a leendő BMW és a Magna összeszerelő üzemeire gondolok, amelyek az anyacég saját országában gyarapítja a GDP-t. A 100%-ban magyar know-how-t, a mérnöki tudástárat, a találékonyságot, az innovációt hiányolom erről a területről. Valami olyasmit keresnék, mint amilyen az Ikarus volt a ’70-es években. Jól látom, hogy 1989 óta nem volt elég idő, lehetőség, pénz, vállalkozói kedv egy magyar világmárkát létrehozni a járműgyártás területén? A horvátoknak, ahol polgárháború dúlt a 90-es években, valahogy mégis sikerült. Lásd: Rimac Automobili (– nagyon köszi Handrás, hogy felhívtad rájuk a figyelmem). A horvát autógyártó céget az 1988-as születésű Mate Rimac alapított. Átnevezhetnék Rimac Máté-vá az urat és akkor Őt is legalább annyira magyarnak érezhetjük majd, mint Jules Verne-t, vagy Karl Marx-ot.

 

Tesla-Model-S-Elon-Musk-2011

_ TESLA, ELON MUSK ÉS MAGYARORSZÁG

Elon Musk: az X.com-ot és a PayPal-t követően jelenleg – többek között -, a SpaceX és a TESLA irányításáért is felel. Musk nem egy hétköznapi figura, személyisége megosztó. De! Ha Ő nem olyan, amilyen, akkor lehet, hogy ma nem ismeri a nevét senki, nincs PayPal, nem repülnek a SpaceX rakétái és nem készülnek elektromos autók TESLA márkanév alatt.

Véleményem szerint: a TESLA nem autógyár és Musk nem autógyáros. A TESLA sokkal inkább egy modern tech-company, tehát egy újhullámos technológiai cég, éppen ezért a 100+ éves autógyártóktól eltérő utak mentén jár. Azaz a TESLA-ra nem egy klasszikus értelemben vett autógyárként kell gondolni, mint amilyen pl. a GM, a Ford, Volkswagen, vagy a Toyota. Musk természeténél, a gondolkodásmódjánál és világlátásánál fogva teljesen más oldalról közelít meg dolgokat: hívhatjuk úttörőnek, csodabogárnak, iránymutatónak (angolul: „trend setter”), kisérletező kedvű üzletembernek és eszement őrültnek.

De pusztán azért, mert Elon másképp csinál valamit, attól, hogy másképp gondolkodik valamiről, mint te, a hétköznapi magyar állampolgár, az nem azt jelenti, hogy Musk a hülye! Ez azért tiszta, ugye? Amerika mindig is a lehetőségek hazája volt, a határ déli oldalán és itt nálunk, Kanadában is az a szokás, hogy: „mutasd meg, mit tudsz, mire vagy képes önmagadtól!”. Ha még nem láttad, kérlek, nézd meg Koltay Gábor 2013-ban forgatott, 2 részes, kanadai magyarokról szóló dokumentumfilmjét, a Szerelmem, Kanada-t. Életed nagyon hasznos 104 perc lesz.

Szóval ezen a kontinensen nem jellemző az: „ááá, hagyd-a-francba, ez hülyeség!” mentalitás. Ha fejjel akarsz rohanni a falnak, akkor megteheted, nem fog ebben meggátolni senki sem. Ha egymagad akarod megtalálni az utad, amivel a fal másik oldalára átjuthatsz, hogy menetelj tovább, előre, a céljaid felé, arra is van lehetőséged. De ha úgy gondolod, akkor a fal láttán akár egyhelyben is állhatsz jó sokáig, hátha az majd magától leomlik. Vagy feladod és sarkon fordulsz.

Kérem, hogy aki nem akar TESLA-t venni és nem kényszeríti rá a sors, hogy egy TESLA-t vezessen napi szinten, illetve nincsenek TESLA részvényei és a következő kb. 100-150 évben nem is tervezi ezek vásárlását; nem kíván a Mars-ra utazni a SpaceX valamely űrhajójával; nem a Gigafactory-ban dolgozik éhbérért 3 műszakban, valamint országában/városában nem épít alagutat a Boring Company és nem a háza alatt fut a Hyperloop következő szakasza, az ismeretek hiányában, tapasztalat, konkrét érvek és kultúrált hangnem nélkül NE kritizálja a TESLA-t/Musk-ot habzó szájjal, ostobaságokat fröcsögve úton-útfélen, századszorra is elismételve csak azért, mert azt gondolja, hogy ez a divat és hogy ez vicces! Mert nem az! Ha nem ismered a munkásságát, ha nem ismered a motivációját, ha nem is érted, amit csinál, mert számodra túl sok az a technológiai fejlődés, aminek csak szemlélője és nem pedig részese vagy az elmúlt 10-20 évben, akkor felesleges bármit is mondanod róla.

És ugyanez igaz más autógyártókra is, ugyanez igaz más személyekre is, úgy is mint pl. RJ Scaringe, Trevor Milton, vagy Sir Richard Branson. Igaz, ők Musk-hoz képest talán kevésbé megosztó személyiségek, kevésbé vannak a figyelem középpontjában. De ettől függetlenül, amit a fentebb olvasható bekezdésben írtam, rájuk is vonatkoztatható.

Jó reggelt kívánok: 2019-ben a trollkodás nem menő! És nagyon unalmas már! Az intelligensebb felhasználók számára a trollkodás szekunder szégyenérzetet okozhat. És el fognak fordulni a kommentelési lehetőségtől, aztán a végén maradnak a trollok, akik aztán egymást szórakoztathatják.
Legalább annyira nem trendi, nem vicces, nem jópofa egy-egy témát szét trollkodni, mint amennyire nem trendi/vicces/jópofi egy kamu, hírportálnak tűnő weboldal rém- és álhíreit egy (soha nem létezett) nyeremény reményében a Facebook-on megosztani.

Várj. Nem védem Musk-ot! Azért, mert vagyok annyira anyagias, hogy ezt a kedvéért ingyen(!) nem teszem meg neki. És azért sem, mert bőven voltak olyan kijelentései, tweet-jei, amelyekkel én sem értek egyet. Meg kell érteni, hogy neki ilyen a habitusa, Ő így éri el céljait, neki így jó. Lehet, hogy neked, a hétköznapi magyar állampolgárnak, aki soha nem fog TESLA-t venni, meg nem. De ettől még nem kell fröcsögve kigúnyolni, ócsárolni és kárörvendeni. Inkább mutass nekem valamit, amit te hoztál létre az üzleti életben, vagy a tudomány, az egészségügy, az űrkutatás, a járműgyártás, az informatika területén. Amit te értél el, ami a te szenvedélyed és munkád gyümölcse, s a te értékrended alapján legalább van akkor eredmény, mint a PayPal, a SpaceX, vagy a TESLA.

És ígérem, itt, a KanadaBanda weboldalán cikket írok rólad!

Magyarország, bármennyire is szép ország, bármennyire is szereted, bármennyire is szeretnéd, hogy jobb sora legyen a világban, bizonyos kereskedelmi szempontok* alapján továbbra is csak második, vagy sokkal többször csak „harmadik körös” ország. Első körös lehet pl. USA, Kanada, Nyugat-Európa egyes országai (pl. Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország), valamint Japán és Kína. Második körösök lehetnek Nyugat-Európa egyes országai (pl. Svédország, Finnország, Spanyolország, Csehország, Portugália, Szlovénia és Ausztria), Ausztrália, Új-Zéland, valamint Dél-Korea, esetleg India. Harmadi körös pedig a „futottak még”, mint pl. hazánk, vagy Románia, Lengyelország, Horvátország, vagy Szlovákia, valamint Mexikó, vagy a Dél-Afrikai Köztársaság.

Azaz Magyarország a TESLA (és több más nemzetközi gyártó és kereskedelmi cég) számára nem elsődleges és nem másodlagos célpiac. A jelek szerint, inkább harmadlagos, hiszen Csehországban és Lengyelországban is előbb nyílik hivatalos TESLA márkaszalon, mint Magyarországon. És több termék esetében is érvényes azon kijelentés, hogy a gyártó/forgalmazó számára a magyar piac nem tényező, hanem egy szükséges rossz, ahol talán az ország EU-tagsága miatt illik jelen lenni. Még akkor is, ha ez csak minimális haszonnal jár.

Bármennyire is szíven üt a tény, a világrekorder 27%-os ÁFA létezése, a magyar vállalkozásokat sújtó adó és bürokrácia, a közel 600.000 külföldön dolgozó munkavállaló, a lakosság (gyenge) vásárlóereje NEM a TESLA, mint cég és NEM Elon Musk, mint üzletember hibája! Tedd a szívedre a kezed: ha vállalkozó lennél, az idén te sem nyitnál benzinkutat Caracas-ban, ugye?!

Egy profit orientált vállalkozás, amelynek valószínűleg te is dolgozol, pénzből él. Hasznot kell termelnie ahhoz, hogy te, mint munkavállaló magasabb bért kaphass, hogy legyen jobb minőségű kávéautómata a konyhán és jó minőségű eszközökkel dolgozhass. Ha nem így lenne, akkor non-profit cég lenne, ahol önkénteskedhetnél és köszönömöt kapnál a munkádért cserébe, nem készpénzt. És hány köszönömért tudsz 1 kg kenyeret venni a boltban?!

* kereskedelmi szempontok: pl. egy új okostelefon, egy új autó típus, vagy egy új szolgáltatás az első körös országokhoz képest hetekkel később lesz elérhető a második, illetve a harmadik körös országokban. A felsorolás csak példaként szolgál a könnyebb értelmezhetőség kedvéért.

 

Szerintem ez itt kb. a cikk első negyede.
Örülök, hogy eddig eljutottál az olvasásban.

Eddig milyen volt?
Mehetünk tovább? Mert most jön csak a java!

 

_ SZENNYEZZÜK A KÖRNYEZETET?! 0.9b

Amióta az ősember lejött a fáról, azóta nem csinál mást, mint a saját kényelme érdekében szennyezi a környezetét. Feltételezem, azzal mindenki tisztában van, hogy az emberiség akkor hagyná a legkisebb ökológiai lábnyomot, ha időszámításunk előtt 10.000 körül kihalt volna. De nem így történt, hiszen ott ülsz a monitor előtt, vagy ott tartod a kezedben az okostelefonod/tableted és a cikkemet olvasod. (Remélem…)

Az emberiség akkor szennyezhetné a legkevésbé a környezetét, ha mind a mai napig egy barlangban laknánk és halászó, vadászó és gyűjtögető életmódot folytatnánk. De erről már csúnyán lemaradtunk, ne is vesztegessünk rá több szót.

Az emberiség akkor szennyezhetné a jelenleginél kevésbé a környezetét, ha valamikor az ipari forradalom környékén, az 1700-as évek végén, az 1800-as évek első felében következetesen foglalkozni kezd az élővilág védelmével, azzal, hogy az új találmányok a lehető legkevesebb környezetkárosító hatással készüljenek el és üzemeljenek, majd életciklusuk végén újrahasznosíthatók legyenek. De ezzel akkoriban senki sem törődött.

Az emberiség akkor szennyezhetné a jelenleginél kevésbé a környezetét, ha legalább a második ipari forradalom, azaz a XIX. század végén, a XX. század elején őseink tettek volna azért, hogy az ember mindennemű ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági tevékenysége a lehető legkevésbé terhelje meg az állatvilágot, légkörünket, vizeinket, mezőinket és erdőinket. Ahogyan látható volt, sikerült elkésni pár évtizedet a környezetvédelem fontosságának kérdésével (pl. a Greenpeace, ahogyan ma ismerjük, csak 1971 óta működik).

Nem szeretek közmondásokat idézgetni, most viszont kivételt teszek: jobb későn, mint soha. Tehát sokkal jobb megkésve cselekedni, mint egyáltalán nem csinálni semmit. Tudom, sokaknak ez utóbbi sokkal kényelmesebb. De nem mindenki érez így. Gondolok itt pl. azokra, akik saját idejüket, energiájuk és pénzüket nem sajnálva, tudásuk legjavát adva indulnak új irányokba. NE vesd meg őket azért, mert mondjuk ezt egy profit-orientált cég élén teszik. Nekik is meg kell élni valamiből, minden nap meg kell venni a vacsorára valót a családnak. NE vesd meg őket, inkább próbálj az általuk elért eredményekből inspirációt meríteni, vagy jobban beleásni magad a projektjükbe és megérteni, mi lehet a mögöttes szándék, mit, miért és hogyan csinálnak.

 

_ SZENNYEZZÜK A KÖRNYEZETET?! 1.0

Egyes vélekedések szerint nem a túlnépesedett bolygó (~7,7 milliárd ember/Föld) a nagyobb probléma környezetvédelmi szempontból, hanem a mezógazdaság állattenyésztési ágazata. Mert hogy az emberiség (túl sok) húst és állati terméket (tejtermékek, tojás) fogyaszt. És hogy ezt megtehesse, több milliárdnyi haszonállatnak kell helyet, legelőt, takarmányt és ivóvizet biztosítani. A takarmánynövények helyén nőhetnének erdők és termeszthetők lennének emberi fogyasztásra szánt növények.

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=NxvQPzrg2Wg&w=560&h=315]

Annyiban pontosítanám a videót, hogy nem minden országban azonosak az állattartás körülményei, lehetőségei, valamint a növénytermesztésnek is vannak a videóban látottaktó eltérő változatai.

Egyes haszonállatokat pedig nem csak a tejükért, tojásukért és húsukért tartunk, hanem felhasználjuk bőrüket, tollazatukat is, azaz létezésük nem csak az ember hasa miatt fontos.

Azaz állatok trágyája nem kimondottan környezetbarát, nagy mennyiségben a természetes vizekbe kerülve környezetkárosító hatása van. Ha nem lenne szükség ennyire sok haszonállatra, jóval egészségesebb lehetne a környezetünk, kevésbé lenne kizsigerelve a bolygó – hangoztatják azok, akik jellemzően nem fogyasztanak húst. Mások szerint pedig nem, mert akkor az állati eredetű, természetes trágya helyett a növényvédő szerek mellé jöhetne még több műtrágya is, mert 7,7 milliárd ember számára a konyhakertekben biogazdálkodva nem lehet elég élelmiszert termelni. Mások szerint a növénytermesztés nincs meg állatgazdálkodás nélkül, kéz a kézben járnak, a kettő egyensúlya igen kényes, nem véletlenül fejlődött a 2 ágazat fej-fej mellett évezredeken át.

Nincs igaza tehát se a vegánoknak, se a marhasült rajongóinak. Mert ez is egy olyan téma, ahol nem könnyű közös nevezőre jutni, mivel több szereplős és igen összetett a kérdés. De az biztos, hogy együttműködve lehet olyan eredményeket elérni, ami mindenkinek jó, jobb, vagy kevésbé rossz lehet, mint amilyen eddig volt. Mert tökéletes megoldás nincs. Nem fog holnaptól felhagyni több millió ember a húsevéssel, nem fognak a gazdaságok, állattenyésztők több száz, vagy ezer állattól megszabadulni és a következő hónaptól valami teljesen mást csinálni, bármilyen is jól nézne ki ez leírva, vagy egy grafikont elemezve.

Először is, legyünk őszinték és ne próbáljuk meg eltúlozni, vagy lekicsinyleni lényeges dolgokat, információkat, hanem próbáljuk meg annyira hitelesek lenni, olyan pontos adatokkal dolgozni, amennyire csak lehet. Nem mindegy, hogy 1 db szarvasmarha mennyi vizet iszik egy nap: 50, 70, vagy 120 litert? Erre, felteszem, sincs egy egzakt érték, mert sokmindentől függ a borjú, a tehén, vagy a bika vízigénye, pl. az adott állat fajtája, életkora, az égtáj, ahol él, stb. Ugyanígy a napi takarmány igénye is több tényezőtől függ.

Addig ezen a területen sem lesz előre lépés, amíg nincs meghatározva egy közös cél, amely minden fél számára kisebb-nagyobb kompromisszumok árán elfogadható és nem utolsó sorban meg is valósítható.

A 7,7 milliárdos szám pedig nem lesz kisebb, csak nagyobb, évről évre egyre több éhes szájat kell(ene) etetni… Figyelembe kell venni azt is, hogy a termőföldeket meg kell művelni és sem idő, sem pénz nincs arra, hogy kézműves módszerrel, napszámosokat alkalmazva, emberi erővel műveljenek meg több milliárd hektár termőföldet ekkora népesség számára. Muszáj tehát gépeket használni, ahogyan tették ezt elődeink is az ipari forradalom óta és tesszük ezt most is, ezen gépek pedig tetszik, nem tetszik, fosszilis üzemanyaggal működnek. És azt mondanom se kell, hogy mind a takarmány, mint a húsárú, mind a gabonafélék szállítását, feldolgozását meg kell oldani, mert nem lehetséges mindent mindenhol megtermelni, ezek kereskedelme nélkülözhetetlen, ami eddig is és ezután is valamilyen mértékben környezetkárosítással jár.

Ebben a bekezdésben csak a mezőgazdasággal kapcsolatos kérdésekről esett szó és igyekeztem a lényegre koncentrálni. Egyetlen téma, amiről órákat, vagy akár napokat lehetne beszélgetni, vitázni és még akkor se biztos, hogy sikerülne a két oldalnak konszenzusra jutni.

 

_ SZENNYEZZÜK A KÖRNYEZETET?! 2.0

Megint autó, megint közlekedés: a habzó szájjal a villanyautók ellen ágálók vajon gondolkodtak-e már azon, hogy a gumiabroncsok és a bitumennel kevert aszfalt mennyire környezetszennyezők?

Talán egyetérthetünk abban, hogy sokkal jobb lenne az élővilág számára, ha még mindig döngölt földutakon járnánk, fából készült kerekeken guruló szekereken. És eme fakerekeket és szekereket is csak olyan fából lenne szabad elkészíteni, amely magától dőlt ki. Erdőgazdálkodás,  favágás, fűrésztelep nuku.

Térjünk vissza egy picit a gumiabroncsokra. Egyesek szerint az elektromos autó luxuscikk és csak a gazdagok engedhetik meg maguknak. (Az, hogy ki számít gazdagnak, és ki nem, nagyon relatív, mint az is, hogy melyik autó szép és melyik csúnya.) A gumiabroncsból a legtöbb autón legalább 4 (négy) darab található meg, ha ehhez hozzáadjuk az opcionális pótkereket és a 4 téli gumiabroncsot, akkor autónként 9 darabbal számolhatunk. (A teherautók és az autóbuszok meg külön kategória.) Futásteljesítménytől, a defektes kerekek javíthatóságától függően egy autó 10 év alatt kb. 8-12 db, vagy akár 16-20 db gumiabroncsot is elhasznál, szerintem. Ez pedig nagyon sok, úgy anyagiakban, mint környezetterhelésben. És miért? Csakis az ember kényelme miatt! Felháborító. Ja, nem is: elfogadott és elvárt (a törvény betűje által), hogy jó minőségű, biztonságos gumiabroncsokat használjon az autóvezető a járművén, ne pedig (a balesetveszélyes) kopottakat.

 

_ SZENNYEZZÜK A KÖRNYEZETET?! 2.5

Ahogyan arról már egy korábbi, az e-mobilitással foglalkozó podcast-unkban is beszéltünk, hatósági oldalról sokkal könnyebb, gazdaságosabb, egyszerűbb 1.000 db erőművet szabályozni, ellenőrizni, fejleszteni, mint ugyanezt megtenni 1.000.000 magántulajdonban álló járművel. És Magyarországon nincs 1.000 db erőmű, viszont van több, mint 3 millió 600 ezer darab regisztrált személyautó, 14,2 éves átlagéletkorral (KSH adat). Autóbusz, teherautó, kamion, traktor, stb., ebben nincs benne. Űgy gondolom, hogy ekkora gépjármű állomány mellett a további belső égésű motorral szerelt járművek helyett bármilyen új, tüzelőanyag cellás, vagy teljesen elektromos autó jobb megoldás arra, hogy kevesebb korom, CO2 kerüljön kipufogásra a gyermeked arcába iskolába menet, vagy a játszótéren játszva.

 

_ SZENNYEZZÜK A KÖRNYEZETET?! 3.0

Tudom még ezt is fokozni.

Kérem, tegye fel a kezét és kiabáljon hangosan, aki már (legalább egyszer) volt tüntetni a NASA, vagy a SPACEX, vagy a ROSZKOZMOSZ (Orosz Szövetségi Űrhivatal) irodája előtt, vagy indítóállása (azaz rakétaindító helye) mellett? Hmm? Senki?

Miért nem?! A rakétaindítás mindig látványos esemény és persze nagy környezetszennyezéssel is jár, mégsem rugózik ezen senki! Itt is használnak lítiumot, ahogyan az elektromos autók akkumulátorainál! És mondanom se kell, hogy amíg az e-autók legalább használt járműként elérhetők a kevésbé jól szituáltak számára is, addig az űrhajózás, az űrutazás csak extrémen keveseknek adatik meg. Jó, nekik tenni is kell ezért, méghozzá elég sokat, nem csak megnyitni a hasznaltautós weboldalt.

Mi a helyzet a tengerjáró hajókkal, amelyek óránként akár több tonna olajat is eltüzelnek, hogy azt a több száz konténert, vagy több ezer utast furikázhassanak a kontinensek között? Beszólt már valaki a MAERSK-nek? Vagy valamelyik turistairodának?

Tovább megyek: a vasúttársaságokkal mi van? Náluk járt-e már valaki, hogy a dízelmozdonyokat ideje lenne már lecserélni valami másra? Nem baj, ha nem tudsz alternatívát javasolni nekik. Nem, nem: ahogyan a villanyautó, ugyanúgy a villanymozdony se lesz jó megoldás, mert annak is áram kell a haladáshoz. Az pedig honnan kerül a felsővezetékbe? No para, addig, ameddig kitalálsz valamit, majd ló húzza a vagonokat: ha régen jó volt a lóvasút, talán jó lesz most is.

 

_ MONDJ VALAMI JOBBAT

Arra akarok célozni, hogy az rendben van, ha érthető indokkal neked nem tetszik ez, vagy az, nem értesz egyet ezzel, vagy azzal. Az nincs rendben, ha csak a kritizálás, a vagdalkozás megy valami ellenem, de egyetlen, vitaindító alternatívát sem tudsz mondani, amely mentél el lehetne kezdeni változtatni a dolgokon. Lásd Ferihegy, azaz Budapest Airport Zrt., vagyis pontosan Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér és a lakók helyzete. (Pietro, köszi. Imádlak!)

Több ezer ember ír alá petíció(ka)t, ad hangot nemtetszésének, fejezi ki rosszallását, tiltakozik azért, amiért ott vezet a légifolyosó a lakhelye felett, ahol éppen vezet, vagy amiért hangosak a fel- és leszálló gépek,  vagy amiért sűrű a légiforgalom, s amiért magas a reptér környezetterhelése. És azért is, mert sem a reptér menedzsmentje, sem a budapesti városvezetés nem tesz érdemben semmit azért, hogy a lakóknak jobb legyen. És, ahogy én látom (olvasom, hallom), a lakók sem cselekszenek úgy, hogy annak belátható időn belül, rájuk nézve, előnyös változások történjenek. Ferihegy (nekem már csak Ferihegy marad, Liszt Ferenc neve nem áll a számra) nem fog holnap bezárni, nem fog elköltözni, nem fogják teljesen átépíteni, vagy nem fognak a felével kevesebb repülőgépet fogadni. Az aerodinamikai jellemzőket nem tudják befolyásolni sem a reptér tulajdonosai, sem a repülőgépeket üzemeltetők.

Persze semmi rosszat nem akarnak ők, csak megvédeni Budapest lakosságát (hoppácska: mi lesz az agglomerációval, pl. Vecsés, Ecser, Üllő, Monor?) a repülőgépek káros hatásaitól. Azt még nem tudni, hogy hogyan, mert konkrétumok, de még kondenzcsíkba burkolózó halovány terveik sincsenek. Gondolom, csak nem akarnak a légifolyosók köré zajvédő ás füstszűrős falakat felépíteni.

Tudható, hogy egy európai fővárosban (pl. Budapesten, ahol az agglomarecióval együtt közel 3 millió lakos él) nem lesz olyan intézkedés, szabályozás, amely valamennyi lakónak egybehangzóan tetszeni fog. Mindig lesz olyan, akinek kicsit jobb és akinek kicsit rosszabb. Ahogyan az országos autópálya hálózat, a budapesti (fél)körgyűrű, valamint a fővárosi metróhálózat is kibővült az évtizedek alatt, ugyanúgy fejlődik Ferihegy is. Egy recesszió, egy stagnálás pedig senkinek sem jó.

Gondoljatok bele abba, hogy Magyarországon hány ember és vállalkozás havi bevétele és jövője függ a repülőtértől? Mennyi adóbevétellel járul hozzá a magyar költségvetéshez a vállalkozások mellett az oda érkező és onnan induló utazóközönség (kb. 15.000.000 fő)? Mi történne akkor és hogyan nézne ki több a ezer ember élete Ferihegy nélkül? Hol dolgoznának? A Ferihegyre érkező több millió, szabadidejét pénzét nálunk elköltő turista és üzletember/asszony nélkül milyen lenne a kereskedelmi- és vendéglátó egységek bevétele? Milyen lenne egy európai nagyváros nemzetközi repülőtér nélkül, mennyire vetné vissza a magyarországi turizmust? Azt mindenki beláthatja – szerintem – egy kis utána gondolással, hogy Magyarországon az egyetlen nemzetközi repülőteret nem lehetne az alföld közepén, vagy a Balaton nyugati oldalán, vagy a keleti országrészben üzemeltetni.

 

_ SZENNYEZZÜK A KÖRNYEZETET?! 4.0

Miután ezt a bekezdést elolvastad, tarts egy kis pihenőt. Mondtam, hogy hosszú lesz a cikk.

Csukd be a szemed és képzeld el, milyen lenne az életed, a lakásod, a munkád, a házad, a városod műanyagok nélkül. Képzeletben tüntess el mindent a környezetedből, ami műanyagból készült, vagy akár csak kis mennyiségben műanyagot tartalmaz: villanykapcsoló, gyermekjáték, ruhaneműk és lábbelik, fogkefe, fogkrémes tubus, mobiltelefon, tv, tablet, autó, görkori, ajtó és ablakkeret, kábelek, konyhai eszközök, stb, stb.! MINDENT! Ne hagyj ki semmit.

Tudo, miért kértem ezt? Mert kőolaj- és földgáz származékokból készül minden műagyag. Ha ezzel megvagy, próbáld a műanyagokat fával, üveggel, kővel, vagy akár gyapottal, pamuttal, vagy tőlem akár állati csontokkal helyettesíteni. Sikerült?! Majd meséld el, mit „láttál” és az hogy tetszett?

 

_ TESLA, KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ, KATASZTRÓFÁK (meg YouTube videók)

Végre eljutottunk a lényeghez. Köszönöm, ha még itt vagy és tovább olvasol.

A TESLA a Model S-t 2012. júniusában mutatta be. Ettől a hónaptól számítva egészen 2019. febuárjával bezárólag, a jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, a Föld nevű bolygón 38 (harmincnyolc) esetben történt meg, hogy kőolaj kontrollálatlanul folyt szét a földeken és ömlött vizeinkbe. Az optimista becslések szerint kb. 188.953.000 liter mennyiségben. Ha felkerekítem ezt a számoit, akkor 189 millió liter lesz belőle.

189 millió liter környezetszennyező kőolaj „került vissza” a természetbe! És ez csak az utolsó 7 (hét!!) év(!!) mérlege. Szerinted ez sok, vagy kevés?

A pesszimisták pedig több, mint 200.000.000 litert emlegetnek. Vagy még többről is szó lehet, ha van, vagy volt olyan ország és/vagy olajtársaság, amelynek sikerült a hatóságok elől eltitkolnia egy-egy esetet az elmúlt 7 évben. Azt mondod, nem lehet ilyen? Ebben egészen, egészen biztos vagy?

Van egy nyilvános lista az interneten, amely 1907-től listázza a nyilvánosságra került olajkatasztrófákat. Azt szerintem te is érzed, hogy ez a lista, amire bármikor felkerülhet egy újabb eset, máris túl hosszú. És miért csak „becsült” számok vannak? Mert nehéz literre, köbméterre pontosan meghatázozni, hogy adott baleset során mennyi kőolaj folyt ki, szivárgott el, veszett kárba, illetve okozott környezeti kárt, főleg, ha elég, vagy vizekbe kerül.

De mikor is kezdtek el kőolaja kitermelni? Az első modern olajkutat 1854-ben, az első olajfinomítót 1856-ban építették, mindkettőt Lengyelországban. Amerika első olajkútját 1858-ban (egyes információk szerint 1859-ben) építették. Azóta ezeket több ezer követte. Magyarországon 82 éve nyílt meg az első olajkút. Környezetvédelemre akkor még nem gondolt senki. Nettó örömködés volt a gazdagságot jelentő kőolaj miatt, felelősségteljes gondolkodásra, környezetvédelmi lépések megtételére nem volt igény.

De a kőolaj nem csak elfolyni tud a „semmibe”, hanem elégni is. Nagy lángokkal és még nagyobb füsttel.

Deer Park, Texas, USA, kb. 2 hónappal ezelőtt:

Aki hosszabban is elmélyedne a témában, annak az alábbi videót ajánlom. Külön köszöntöm a „Smoke&Charm” dízelautós közösség tagjait, akik valami rejtélyes oknál fogva oly’ büszkék a kormot okádó olajkályháikra.

A katasztrófa március 17-én történt és március 21-én tudták csak eloltani, azaz 4 napig égtek ekkora füsttel az olajfinomító tartályai. NÉGY NAPIG!

Kuvait, 1991. Ki emlékszik erre?

Heteken át fekete volt az ég az ország felett. Fogadni merek, hogy ezekben az időkben senkinek még csak eszébe se jutott, hogy milyen jó is lenne elektromos autókkal járni.

Az igazi „„mestermunka” (dupla idézőjelet használtam!) pedig a Deepwater Horizon katasztrófája volt: kőolaj a Mexikói-öböl vizébe, füst és korom a légtérbe, irdatlan mennyiségben!

[youtube https://www.youtube.com/watch?v=_tq91E9WRRY&w=560&h=315]

A tragikus esemény 2010. április 20-án történt. Több, mint 2 évvel és 2 hónappal a TESLA Model S bemutatása előtt. A szakembereknek 7 hétbe (pontosabban 48 napba) telt, mire úrrá tudtak lenni a helyzeten!

Figyelek és hallom, amit gondolsz. Igazad van, úgy lenne igazságos, ha Csernobilról is tennék be egy videót. Való igaz, hogy itt lenne a helye, de! Az atomerőműben előállított elektromos áramot az elvtársak nem igen használták elektromos autók töltésére. Míg az Texas-i olajfinomító termékeit, vagy a Kuvait-i olajkutak és a Deepwater Horizon által kitermelt nyersolajat nagy mennyiségben használta volna fel az autós társadalom is (meg repülőgépek, hajók, stb.) kenőolajok és tüzelőanyag formájában.

Ha azonos időszakot veszek alapul és ha nagyon szeretnétek, akkor ide emelhetjük Fukushima-t, amelynél 5 reaktort érintett a szökőár, még 2011. márciusában. A Model S bemutatásáig még 1 év és 3 hónap volt hátra ekkor – szóval a japánok sem egészen az elektromos autók miatt építették a Fukushima-i atomerőművet. Volt még 2 baleset 2014-ben: Namíbiában (urán bánya) és az USA-ban, Új-Mexikó állam területén (föld alatti, elhasznált fűtőanyag temető).

Ha jól látom, az elmúlt 20 év során nem igazán volt jellemző, hogy nukleáris erőművek, vagy más, elektromosáram előállítására használt erőművek sorra szenvedjenek baleseteket, ezzel jelentős környezeti károkat okozva. Az olajipar pedig 38 esettel „büszkélkedhet” az elmúlt 7 évből!

 

_ EZ ÉGŐ!

Azt szerintem mindezek után kijelenthetjük, hogy sokkal több katasztrófáért felelős az olajipar, mint az akkumulátorgyártók és az elektromos autókat gyártó cégek. És ezt – mondjuk úgy – „előnyt” az elektromobilitás résztvevőinek meglehetősen nehéz lesz behozni.

Persze, egy pár tűzeset előfordult már TESLA-kkal is. Legjobb tudomásom szerint az utóbbi 7 évben sokkal több dízelmotoros BMW és dízelmotoros autóbusz (pl. BKV/BKK) égett ki Magyarországon, mint amennyi TESLA lángra kapott az egész világon. Ha tévednék, jöhetnek a linkek, videók, stb., azaz javíts ki bátran! Keresgélj lelkesen, aztán kérem, osszd meg velem, velünk az eredményeket.

Csak amíg a TESLA-nak, mint márkának, van hírértéke – és ebben nagy része van Musk személyének és kommunikációs stratégiájának is -, addig a egy BKV-s busz kiégésére lassan már senki sem kapja fel a fejét (mert régóta tudjuk, hogy a karbantartás inkább „olcsó” (hanyag), mint eredményes), a BMW meg éppen fullba nyomja a kretént a tűzesetek kapcsán, semmibe véve a tulajdonosok biztonságát, a volt és leendő vevői bizalmát. A TESLA pedig pár nap alatt szoftverfrissítést adott ki az érintett modellekre, megelőzve a további gondokat. A BMW pedig nem igazán csinál semmit, még akkor sem, ha szervizbe viszed az autót. A TELSA-t pedig az otthoni, vagy munkahelyi Wi-Fi-re  csatlakoztatva frissíthető.

 

_ LÍTIUM, KOBALT, SZÓRAKOZTATÓ ELEKTRONIKA.

_ ÉS MINDMEGHALUNK!!

Gyors kémia óra – a teljesség igénye nélkül. Aki jártasabb a témában, mint én vagyok, kérem, támogasson meg a következő cikkhez forrásanyaggal: linkekkel, videóval, kutatási eredményekkel, fotókkal. Köszönöm! Azok alapján, amit én találtam, az alábbiakat tudom nektek leírni:

Lítium

  • a periódusos rendszer kémiai eleme, alkálifém,
  • Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotban nem található meg, csak vegyületeiben fordul elő, amelyek általában ionosak. A lítium számos pegmatit ásványban előfordul, de a lítiumion oldhatósága miatt jelen van az óceánokban is, ennek okán gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból.
  • felhasználás: kerámia és üveg gyártás, elektronikaipar, kenőzsírgyártás; kohászat; pirotechnika (piros színű tüzijáték, jelzőfáklya); szerver- és polimerkémia, gyógyászat (a lítium sói hatékony gyógyszer a bipoláris zavarban szenvedők számára); hadiipar (rakéta-hajtóanyagok nagy energiájú adaléka).
  • A lítiumfelhasználás becsült megoszlása 2011-ben:
    kerámia és üveg (29%)
    szárazelem (27%)
    kenőzsírgyártás (12%)
    folyamatos öntés (5%)
    levegő kezelés (4%)
    polimerek (3%)
    alumíniumgyártás (2%)
    gyógyszerészet (2%)
    egyéb (16%)
    Ez feltételezem azóta már módosult, de ne hidd azt, hogy a kenőzsírgyártás leáldozóban van, vagy hogy a porcelámüzemek beszüntették működésüket

 

Kobalt

  • a periódusos rendszer kémiai eleme, átmenetifém, megtalálható különböző ércekben
  • felhasználása: rozsdásodásálló ötvözetként; nagy ellenállóképességű mágneses ötvözetek; szárító közegként festékekhez, lakkokhoz, tintákhoz; alapozó festésként porcelánlakkokhoz; színezékként (lásd: kobaltkék, kobaltzöld), Lítium-ion akkumulátor elektródájaként, acélövezetű gumiabroncsoknál.

 

Akkor most mind meghalunk?!
Szerintem a fentiek alapján nagyon úgy néz ki, hogy NEM ebbe a pár lítium (kitermelők: USA, Ausztrália, Chile, Argentína, Kína, Zimbabwe, Portugália, Brazília, Bolívia) és kobalt (kitermelők: Kongói Demokratikus Köztársaság, Kína, Kanada, Orosz Föderáció, Ausztrália, Kuba, Zambia, Brazília, Új-Kaledónia, Fülöp-szigetek, Dél-afrikai Köztársaság, Marokkó, Indonézia, Finnország, Madagaszkár, Pápua Új-Guinea,  Botswana, Zimbabwe) bánya működésébe fog elpusztulni a Föld csak azért, mert Li-Ion akkumulátorokat kell gyártani elektromos autókba.

Talán nem mondok új dolgot: ezek a bányák ezelőtt is működtek, ezekben a bányákban ezelőtt is folyt kitermelés! Nem csak a Model S/E/X, nem csak a Nissan Leaf-ek, nem csak a VW e-Golf-ok és Mitsubishi i-MiEV-ek miatt van és lesz szükség az általuk kitermelt nyersanyagokra. Azaz lítiumra és kobaltra az elektromos autók elterjedése előtt is szüksége volt az iparnak, ugyanúgy, ahogyan kőolajra és földgázra, valamint azok származékaira is. Legfeljebb csak az arányok változtak, változnak meg.

Ezen bányák számához képest sokkal-sokkal több olajfúró torony működik, sokkal-sokkal több olajfinomító üzemel a Földön. Sőt, megkockáztatom, hogy nagyságrendileg több tankerhajó úszik a Föld óceánjain és tengerein, mint ahány lítium és kobalt bánya üzemel összesen.

Még egyszerűbben. Használsz-e

  • okostelefont?
  • laptopot, tabletet?
  • fényképezőgépet?
  • e-könyv olvasót?
  • robotporszívót?
  • szünetmentes tápegységet (asztali számítógép, vagy riasztórendszerek tartalék áramforrása)?
  • távirányítós kisautót?
  • drónt?
  • bármi mást, amibe Li-Ion akkumulátor kell a működéshez?

Mindegyikben van és volt is akkumulátor az elektromos autók elterjedése előtt is. Attól függetlenül, hogy az utakon járnak-e villanyautók, vagy sem.

Jutalom kérdés! Aki a papírra nyomtatott könyvek helyett lítiumot és kobaltot tartalmazó akkumulátorral szerelt e-könyv olvasót vásárolt és használ, egy picit essen gondolkodóba, hogy vajon jót tett-e a Földdel, vagy csak fokozta a bajt?

 

_ MI A MEGOLDÁS?

Költözzünk vissza a barlangba? Tanuljunk meg újra halászni/vadászni, gyűjtögetni? Járjon mindenki gyalog? Vagy lóháton? A tengereken pedig a fosszilis üzemanyaggal működő hajókat váltsuk le vitorlásokkal? Ne legyen több interkontinentális repülés, meg óceánjáró a Karib-tengeren? Vagy inkább hagyjuk a fenébe, eddig is jó volt így, ezután is megleszünk valahogy?

A környezetvédelmi és technológiai kérdésekre nem egyszerű választ találni, rengeteg szempontot kell figyelembe venni, hogy jelenlegi tudásunk alapján a lehető legjobb választ találhassuk meg. És ahogyan arról már a reptér kapcsán írtam, nincs olyan döntés, választás, terv, javaslat, ötlet, ami mindenkinek feltétel nélkül tetszik és elfogadható fenntartások nélkül. Ilyen világban élünk, s mindig is ilyen világban éltünk.

Valamilyen irányba azonban muszáj (volt) elindulni (pl. elektromos autók, napkollektorok, szélturbinák), mert egy rossz irány is jobb, mint egyhelyben állni (és nem csinálni semmit sem).

 

_ ITT A VÉGE, VÉGRE!

Nem kell velem egyet érteni semmiben. Sőt, kimondottan szeretném, ha egy higgadt vita alakulhatna ki a témában eme cikk Facebook-posztja alatt. Próbáljunk meg inkább együtt, közösen, jó hangulatban beszélgetni ezekről a dolgokról.

Ha nem tetszik, amit itt és most olvastál és valamiért úgy érzed, hogy „csak játszom itt az agyam és túl nagy az arcom, mert én annyira okosnak hiszem magam és különben is, minek osztom az észt a blogomon”, akkor ki kell ábrándítsalak: nagyot tévedsz.

Szerettem volna felnyitni T. Olvasóink szemét, felkelteni az érdeklődésüket, megvilágítani a témát más oldalakról is és gondolkodásra, vitára késztetni őket. Ne feledd, hogy előtted is ott a lehetőség: írj blogot, cikkeket, készíts podcast-ot, kezdj el videókat, dokumentumfilmet forgatni, színesítsd a magyar kínálatot akár írásban, akár szóban.

 

_ MOST MÁR TÉNYLEG BEFEJEZEM!

Akkor is, ha kifelejtettem valami fontosat, vagy kevésbé lényegeset. Legfeljebb majd frissítem a cikket.

 

_ MI HIÁNYZIK A CIKKBŐL?

Naaa, ki találja ki?

Jól van, megmondom. Ebben a cikkben – kivételesen – nincs egyetlen egy hivatkozás sem. Nem véletlenül. Aki valóban érdeklődik egy-egy téma iránt, az veszi a fáradtságot magának és elkezd maga utána járni a pl. GOOGLE keresője, vagy a Wikipedia, vagy a YouTube segítségével azoknak a kérdéseknek, amikre választ keres, azoknak az adatoknak, kimutatásoknak, statisztikáknak, amelyet le akar ellenőrizni, azoknak a képeknek, videóknak, amelyeket saját szemével kíván megtekinteni. De ha különböző (környezetvédő) szervezetek kutatásai, felmérései, vagy akár minisztériumok adattáblái, statisztikái érdekelnek, vagy inkább egy könyvtárban, vagy levéltárban kutakodnál, azt is megteheted. Csak ne ülj tétlenül.

Rendben, most már tényleg itt a vége.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó

2 hozzászólás “Méregzöld!” bejegyzéshez

A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.