Az értékteremtés jegyében időről időre szeretünk mindig egy picit többet megmutatni, elmondani Kanadáról. Ennek a hagyománynak eleget téve következzen egy cikk a kanadai bankjegyekről. Ami engem illet: meglehetősen furcsa érzés volt első alkalommal a papírpénzhez szokott kezeimmel megérinteni, megfogni a tisztán műanyagból készült kanadai bankjegyeket az egyik magyarországi pénzváltóban még valamikor 2015-ben.
Kanadába érkezésemet követően gyorsan a hétköznapok részeivé lettek, bár az első hetekben valóban furcsa volt
egy jól érezhetően színes fóliából készült bankjegyet megfogni.
(a képen a 2011-ben kiadott Frontier sorozat)
A kanadai bankjegyek anyaga polimer, azon belül pedig polipropilén, egészen pontosan „Biaxially Oriented PolyPropylene (BOPP)”, azaz biorientált (biaxiálisan orientált) polipropilén. Az MNB weboldala szerint a magyar „bankjegypapír alapanyaga gyapot, alapszíne fehér”.
Talán nem is gondolnánk, hogy a világon több országban is használnak papíralapú helyett polimerből készült a bankjegyeket. Teljes egészében leváltotta papíralapú bankjegyeit Kanada mellett például Románia, Vietnám és Új-Zéland is. A „hagyományos” bankjegyek mellett polimer bankjegyeket is használnak az alábbi országokban, pl.: Egyesült Királyság, Orosz Föderáció, Egyiptom, Mexikó, Botswana, Gambia.
A VERTIKÁLIS BANKJEGY
A cikk megírásához a motivációt a legújabb kanadai 10 dolláros címletű bankjegy adta. Amely nem csak, hogy „törtélmet írt”, hanem még díjat is nyert 2019. április végén.
2 db új kiadású $10-os bankjegy egyenesen Lázadó pénztárcájából
2018-ban az új kiadású $10-os kanadai bankjegyen Viola Desmond (polgárjogi úttörő és üzletasszony) portréja látható, személyében a polgári jogok ikonja, az első első fekete, kanadai születésű nő, akit hétköznapi használatban álló bankjegyen láthatunk. Viola Desmond azt követően vált híressé Kanada szerte, miután megtagadta, hogy elhagyja az egyik New Glasgow-i Roseland filmszínház fehéreknek fenntartott nézőterét 1946-ban (akkoriban a színesbőrű lakosság csak az erkélyeken foglalhatott helyet). A helyszínről a hatóság segítségével távolították el és a tartományi kormányzat adóhivatala súlyos adócsalás vétsége miatt eljárást indított ellene. Ugyanis az általa megfizetett helyjegy és aztán a később általa használt helyre szóló jegy díjazásában 1 dollár cent eltérés mutatkozott.
Viola Desmond (1914. július 6. – 1965. február 7.)
2010-ben posztumusz hivatalos bocsánatkérésben részesült, Ő volt az első ilyen személy Kanada történetében. Még ebben az évben Új-Skócia (Nova Scotia) Kormánya is bocsánatot kért azért, hogy az adócsalás miatt büntetőeljárást indított és elismerte Viola tettét, aki ezek alapján jogosan tiltakozott a faji megkülönböztetés ellen.
A polgárjogi aktivista portréjának hátterében Halifax északi végének (north-end) térképe is szerepel, ahol Kanada egyik legrégebbi fekete közössége található. Ez az a környék, ahol Desmond megnyitotta első fodrász szalonját. A térkép eme darabkája elismerését fejezi ki úttörő örökségének – közösségének és vállalkozói szellemének.
A térkép tartalmazza a „north-end”-en található Gottingen utca egy szakaszát, ahol a kozmetikus egy olyan üzlet részeként nyitotta meg a szalonját, amely végül a saját maga által vezetett kozmetikus szépségiskolának is helyt adott. Itt lehetővé vált számára, hogy szerte az országból hozzá érkező afro-kanadai nőket mentoráljon, oktasson. Akkoriban ez igen nagy szó volt. „Ez a történelmi közösség Halifaxban ott volt, ahol Viola Desmond élt és dolgozott és felbecsülhetetlen támogatások forrása volt számára az igazságért folytatott küzdelme során” – áll a Bank of Canada kiadványában.
A Halifax-i north-end-en az 1800-as években alapították meg Africville-t, amely sok korábbi afrikai rabszolga és fekete lojalista otthona lett. De az afro-kanadai lakosok kénytelenek voltak elköltözni erről a helyről, amikor a városi tanács az 1960-as évek végén elrendelte a városrész lerombolását.
Irvine Carvery, híres Halifax-i helyi lakos és egykori iskola igazgató azt mondja, ezzel a bankjeggyel Viola és Halifax északi közössége előtt tisztelegnek és egyben rámutatnak arra, hogy elismerték az afrikai-kanadaiaknak a történelem során átélt küzdelmeit. A Bank of Canada szerint a a bankjegy az első függőlegesen orientált bankjegy Kanadában, amely lehetővé teszi Desmond látványosabb fotóját és megkülönbözteti azt a többi bankjegytől.
Egy szívhez szóló fotó, amely az új bankjegy bemutatásának alkalmával készült:
Wanda Robson, Viola Desmond testvére, az új $10-os bankjeggyel
a kezében Halifax-ban, Új-Skóciában 2018. máricus 8-án.
(fotó: Darren Calabrese/Canadian Press)
Az új $10-os bankjegy hátoldalán a 2014-ben megnyitott Kanadai Múzeum az Emberi Jogokért (Canadian Museum for Human Rights – Winnipeg, MB) épülete látható.
Igen, jól látja a T. Olvasó, Kanadában található a világon az első, az emberi jogoknak állított múzeum. Az weboldalukon publikált Viola-ról szóló cikkük itt érhető el.
Az épület fotója felett egy rövid idézet olvasható a Kanadai Jogok és Szabadságok Chartájából (The Canadian Charter of Rights and Freedoms: Section 15 – Equality rights), 15. szakasznak az esélyegyenlőségi jogokról szóló első bekezdésének első szavaival. Ez teljes egészében elolvasható a kanadai Igazságügyi Minisztérium weboldalán.
A MEGMÉRETTETÉS
A versenyt lebonyolító szervezet 1961 óta működik, de ha még nem hallottál az International Bank Note Society-ról (IBNS – Nemzetközi Bankjegy Társaság), ne érezd magad kellemetlenül, én sem ismertem őket eddig. Sajnos, korábban a „Bank Note of the Year Award”-ról, azaz az Év Bankjegye Díjról sem hallottam. Annak pedig semmi nyomát nem leltem, hogy magyar bankjegy valaha a jelöltek, vagy díjazottak között lett volna ezen a versenyen.
Ezt a „versenyt” 15 éve rendezik meg. A 15 db döntős közül a már bemutatott Viola Desmond-ot ábrázoló vertikális $10-os került ki győztesen. Azaz a megtisztelő Év Bankjegye Díj 2018 nyertese:
Az IBNS szerint 2018-ban több mint 150 db új bankjegy került kibocsátásra világszerte, de csak mindössze 10%-uk rendelkezik eléggé új formanyelvvel ahhoz, hogy jelölni lehessen őket. Kanada először 2004-ben ért el első helyezést, második helyezett volt 3 egymást követő évben is (2011., 2012. és 2013.), 2017-ben pedig a harmadik helyez végzett.
Az IBNS bejegyzésében pedig megtekinthetők a további bankjegyek. Érdemes egy pillantást vetni rájuk is, mert olyan fizetőeszközöket látni, amelyeket máshol talán soha.
a festék-mentes részeken átlátszó marad fólia,
azaz keresztül lehet nézni a bankjegyeken
ÉS A RÁADÁS
De nem ez az egyetlen bankjegy, amely említésre méltó az elmúlt évekből. Kanada 150 éves évfordulójának alkalmából kiadásra került egy különleges $10 bankjegy.
Ezen nem csak egy személy portréja, hanem rögtön négy híres ember is ábrázolásra került.
- Agnes Macphail, az egyenlőség és az emberi jogok bajnoka. 1921-ben Ő volt az első nő, akit a Kanadai Képviselőházba beválasztottak. Politikai karrierje során a gazdálkodók (farmer-ek) érdekeit képviselete, a munkásosztály szószólója és a marginalizált csoportok (például: nők, bányászok, bevándorlók és elítéltek) védője volt.
- Sir John A. Macdonald, a Konföderáció Atyja, Kanada első miniszterelnöke, akinek vezetése alatt Kanadai Dominion megalakult, nőtt és bővült, amíg az tengerről a tengerig ért.
- Sir George-Étienne Cartier, a kanadai föderalizmus egyik jelentős építésze és a Konföderáció támogatója, amelyben a francia-kanadai és más kisebbségek védelmének eszközét látta. Cartier vezette Québec-et a Dominion-ba, majd később közreműködött Kanadának a Csendes-óceánig és az Északi-sark felé történő kiterjesztésében.
- James Gladstone (Siksika törzsi neve: Akay-na-muka, jelentése: „Sok Fegyver”), a Kainai (Blood) Első Nemzetek (First Nations – kanadai őslakosok) tagja. Elkötelezte magát az őslakos népek Kanadában való megbecsülésének ügyében. 1958-ban Ő lett Kanada legelső Első Nemzetek származású szenátora.
Természetesen a bankjegy hátoldala is említésre méltó. Ezen a kis helyen egészen sok az ábrázolás, szinte minden grafikai elemnek van jelentése. További remek képek erről a bankjegyről a Bank of Canada fotóalbumában tekinthetők meg.
Aki idáig eljutott, annak köszönöm a figyelmét és elárulom neki, hogy a kanadai bankjegyekről a Bank of Canada weboldalán is olvashat és nézegethet képeket, vagy akár megismerkedhet a bankjegy megtervezésének alapelveivel.
És ha mindez nem lenne elég, a Bank of Canada YouTube oldala ide kattintva érhető el. A Canadian Museum for Human Rights Instagram oldala erre, a Facebook oldala meg errefelé, valamint YouTube oldala pedig itt található.
Azt hiszem, most már illik befejezni a cikkemet…
– Lázadó
3 hozzászólás “Tökéletes Tízes” bejegyzéshez
A hozzászólások jelenleg nem engedélyezettek ezen a részen.