Az 5. Évszak Kanadában (2021)

Elkezdődött az 5. évszak Alberta-ban és július 14-én Calgary-ban is. Ez az évnek az az időszaka, amikor az erdőtüzek füstje megtölti a levegőt szinte az egész tartományban. És napokon, heteken keresztül velünk marad az akár több száz kilométerre égő erdőségek tüzének füstfelhője. Bárhova mész, bármit csinálsz, mindig ott lesz, amíg több száz négyzetkilométeren égnek az erdőségek.

2019-ben írtam először az 5. évszakról és a kanadai erdőtüzekről (linkek a cikk végén), azóta pedig a helyzet változatlan: minden nyáron hol kisebb, hol nagyobb mértékben számolnunk kell erdőtüzekkel és annak hatásaival, így az eget sárgára festő füstfelhőkkel. Jobb esetben csak augusztus utolsó napjaiban telepszik rá Calgary-ra, rosszabb esetben már a nyár első felében. Városunkban az idén július közepén jött el az “ötödik évszak” ideje.

Úgy hallottam, volt olyan kommentelő a közösségi média felületein, aki annak örült, hogy most milyen jól megkapják a gonosz kanadiak! Ártottak az őslakosoknak, akkor tehát megérdemlik az erdőtüzeket.

Halkan jegyzem meg, hogy mindannyian, te is és én is:

EGY LEVEGŐT SZÍVUNK!!

Ahogyan arra már korábban is volt példa, úgy az idén is előfordulhat, hogy a kanadai erdőtüzek füstjét a felsőbb légáramlatok Európa, egészen pontosan a Kárpát-medence főlé fújják. Ugyan kisebb koncentrációban, de pontosan ugyanazt a füstöt fogod te is belélegezni a Balaton parton, amit mi itt, Alberta-ban (és BC-ben és Manitoba-ban).

Ugyanakkor a tűz és a füst nem válogat, ugyanúgy ártó és kellemetlen az őslakosoknak is, mint a bevándorló fehér embernek is, valamint az állat- és növényvilágnak is.

Erdő- és bozóttüzek füstfelhői Észak-Amerika felett 2021. Július 16-án. A széljárás nyugatról keleti/észak-keleti irányba viszi a füstöt.

Olyan pedig nincs, hogy “akkor menjenek oda a tűzoltók és oltsák el”. Egyrészt: a 15-20 méteres fenyőerdő 30 méteres lángokkal ég – ez egy panelház magassága.
Továbbá a szélerősségtől függően akár 50-60 km/h sebességgel és haladhatnak előre a lángok, akár több száz méteres szélességben is!

Másrészt a szakemberek pontosan tudják, hogy mit kell tenniük, de van, hogy több tucat légijárművel, tűzoltó helikopterekkel és vízbombázokkal sem tudják megfékezni a tüzek terjedését.

Aki még nem látta, feltétlen nézze meg a valós események alapján készült 2017-es A bátrak (Only The Brave) c. filmet! A film főszereplői, Josh Borlin, Jennifer Conelly, Miles Teller, Jeff Bridges, James Badge Dale kiváló alakítást nyújtanak. A vége főcímet is meg kell nézni, abban van a lényeg! A cikk elolvasása után az első dolgod legyen megnézni a filmet. Köszi!

“Az 5. Évszak Kanadában (2021)” bővebben

Más, Mint Más Minden Más

[tl:dr] Szeretnék felvilágosítást nyújtani, tévhiteket eloszlatni és néhány kérdésre választ adni. Kifejezetten ajánlom ezt a cikket mindazoknak, akik nincsenek tisztában az alapokkal, akik szerint LMBTQWERTXYZASDFGH, akik szerint felesleges ez a nagy szivárványszínű felhajtás, akikben esetleg megfogalmazódott valaha is olyan kérdés, hogy miért kell az utcán “buziskodni”?

Megpróbáltam rendszerezni a különböző témákat és kérdéseket, remélem, sikerült és áttekinthető lett a cikkem, amelynek elkészítéséhez két külső tanácsadó segítségét is igénybe vettem.

Mi az az LMBTQ? Vagy LMBTQQIAAP?

Hogy a pontos meghatározásokat használjam, a magyarországi Leszbikus Magazin és Programszervező Egyesület weboldalán olvashatókat idézem:

A nemi identitás és a szexuális orientáció nem ugyanaz! Legegyszerűbben úgy érthetjük meg, hogy:

  • a szexuális orientáció azt határozza meg, kivel szeretsz ágyba bújni,
  • míg a nemi identitásod azt, hogy “kiként” bújsz ágyba.

Ezek a leggyakoribb betűk az LMBTQ+ ABC-ben:

L – Leszbikus: ezt talán nem is kell magyaráznunk: olyan nők, akik más nők iránt éreznek szexuális vonzalmat.

M – Meleg: a meleg csoportba azok tartoznak, akik a saját nemükhöz vonzódnak szexuálisan, de leginkább férfiakra értjük, akik más férfiak iránt vonzódnak.

B – Biszexuális: a biszexuálisok férfiak és nők iránt egyaránt éreznek szexuális vonzalmat.

T – Transznemű: transzneműségről beszélünk, ha valaki mentálisan és érzelmileg olyan neműként határozza meg magát, ami nem felel meg a biológiai nemének. Ide tartoznak a transz férfiak (női testbe született férfiak), a transz nők (férfi testbe született nők) és azok, akik nem tudják elhelyezni magukat a bináris skálán – vagyis nem érzik se egyértelműen férfinak, sem egyértelműen nőnek magukat.

Nem minden transznemű ember veti magát alá orvosi beavatkozásoknak annak érdekében, hogy látható nemi identitását jobban megfeleltesse valódi önmagának. A transzneműség egy spektrum, ahol van aki műtétekre is vállalkozik, van aki megelégszik azzal, hogy magának és szűkebb környezetének elmondja, hogy nem tartja magát azonosnak a látható nemi identitásával, de nem változtat nevet, nem vesz igénybe orvosi segítséget és a megjelenésén sem változtat feltétlenül.

Q – Queer: a Queer kifejezés trükkösebb, az összes többi kategóriát magába foglalja. Sokszor használják a teljes LGBTQ+ közösség leírására, mert egyszerűbb és gyorsabb mint végigsorolni az összes betűt.

Mások azért szeretik ezt a kifejezést használni, mert ezzel tudják jól kifejezni azt, hogy ők is a közösség tagjai, de nem érzik úgy hogy egy bizonyos betűt a magukénak vallanának, vagy hogy valamelyik csoportba egyértelműen beletartoznak

Q – Questioning: a legtöbb esetben nem jelenik meg kétszer a Q betű, pedig van itt másik jelentése is:  Questioning – legjobban talán kérdésesnek (kérdőnek?) tudnánk fordítani. Ők azok, akik még tűnődnek, vajon a közösség tagjai-e, még gondolkodnak azon, hogy bármelyik “betűt” magukénak érzik-e.

I – Interszexuális: az Interszexuálisok csoportjába azok az emberek tartoznak, akik elsődleges és/vagy másodlagos nemi jellegeiket tekintve nem tartoznak bele egyértelműen az orvosi értelemben vett női vagy férfi kategóriákba – vagy épphogy egyszerre mindkettőbe besorolhatóak. Ennek lehet kromoszómális vagy hormonális oka is.

A – Aszexuális: ebbe a csoportba azok tartoznak, akik szexuálisan nem vonzódnak más emberekhez csak romantikus értelemben – vagy akár úgy sem.

A – Ally – Támogató, szövetséges: a második “A” egy speciális csoportot, azokat az embereket jelöli, akik támogatják az LMBTQ+ közösséget és céljaikat, de nem sorolják magukat egyik csoportba sem. Egy ideális világban minden ember  ebbe a csoportba tartozna, aki nem a közösség tagja, de ez még egyelőre várat magára, még dolgoznunk kell rajta.

P – Pánszexuális: A pánszexuálisok nemtől függetlenül éreznek vonzalmat más emberek iránt, vagy érezhetnek vonzalmat kizárólag egy ember személyisége iránt is. Ez a kifejezés valamilyen szinten hasonlít a biszexuálisra, viszont nem szűkíti le a kört bizonyos nemekre.

Az anya nő, az apa férfi, a politikus populista.

Hogy ez pontosan így van, azt eddig sem és most sem vitatja senki.

Egy szerelmespár viszont lehet nő + nő, vagy férfi + férfi.
Egy hivatalosan bejegyzett életközösség állhat 2 nőből, vagy 2 férfiból.
A fentiek egyikét sem tiltja a törvény Magyarországon.

Szemben az örökbefogadással, amely nem engedélyezett az egynemű párok számára. Így tulajdonképpen az apává/anyává válást tiltják meg a számukra. Természetesen akár olyan is előfordulhat, hogy egy leszbikus párkapcsolatban élő nő biológiai apát keres és talál magának.

És bármennyire is fáj sokaknak – talán az LMBTQ-fóboknak leginkább -, egy család állhat 2 nőből, vagy 2 férfiból: ugyanúgy családként tekintük rájuk, mint az egyedülálló – tehát elvált, vagy megözvegyült – élettársra/házastársra, azaz a nőre/a férfira, az anyára/az apára, aki onnantól kezdve már egyedül neveli a gyermek(ek)et.

Család az, ahol a kölcsönös tisztelet, a feltétel nélküli szeretet, a gondoskodás, a törődés a mindennapok része. Ahol a gyermek(ek) megkapják az érzelmi biztonságot, ahol felelősségteljes, rendelkező jogkövető állampolgárrá nevelkedhetnek, hogy felnőttként a társadalom, a saját közösségük teljes értékű, megbecsült és értékes tagjává válhassanak.

“Más, Mint Más Minden Más” bővebben

Trópusi Hőség

Alighanem az évszázad legforróbb nyara tombol Nyugat-Kanadában ezen a héten! Sorra dőlnek meg a hőmérséklet rekordok az országnak ebben a sarkában. Brit Columbia-ban olyan csúcshőrmérsékleteket mértek az elmúlt 72 órában, amelyeket Nevada, vagy Arizona is megirigyelhetne: majdnem elérte az 50°C-t.

Ami sok, az sok(k)!

Június 30-án, szerdán várható csúcshőmérsékleti értékek Alberta-ban
klikk a képre a teljes mérethez
illusztráció: TWN

Kanadába költözésünk óta nem tapasztaltunk ilyen meleget Calgary-ban. Voltak korábban is nyári hőhullámok, de a mostani történelmi rekordokat dönt meg, nem csak Brit Columbia-ban (BC), hanem nálunk Alberta-ban is.

Történelmi melegrekordok Brit Columbia-ban
klikk a képre a teljes mérethez
illusztráció: TWN
Lytton, BC – a csúcshőrmérsékleti rekordok 72 óra alatt 3 alkalommal dőltek meg
Brit Columbia déli részén 6 napos trópusi forróság uralkodik…
klikk a képre a teljes mérethez
klikk a képre a teljes mérethez
klikk a képre a teljes mérethez
A 3-szoros rekordott megdöntő Lytton-ban ma is hőség tombolt.
klikk a képre a teljes mérethez
“Trópusi Hőség” bővebben

Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

KBXTR03 – COVID-19, A Világjárvány

Sokan, többször is, nagyjából mindent elmondtak már a COVID-19-ről, leánykori nevén a SARS-nCoV-2-ről, magáról a járványról, a #mosskezet-ről, a #távolságtartás-ról, a #maradjotthon-ról, ezért mi most nem kezdjük előröl az egészet. Csak a bennünk kavargó gondolatainkat osztjuk meg veletek és a felmerült kérdéseinket próbáljuk megválaszolni. A harmadik extra adásunkban a március végéig kialakult helyzetet és az elkövetkezendő időket elemeztük. Nagy segítségünkre volt ebben a két interjúalanyunk, így ma összesen négy ember véleményét hallhatjátok. Kettő-az-egyben epizód március utolsó hétvégéjéről.
(nyitókép: Pete LinforthPixabay & Lázadó)

Adás napló.

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

  • Ne próbáld ki otthon! És máshol se!

ava_louise_licking_toilet_seatlyányom, nem te vagy a legélesebb kés a fiókban

covid-19_fake_news_text_message_childegy szavát se hidd el, ez is csak egy rémhír a sok közül

COVID-19, a világjárvány

  • a Johns Hopkins Egyetem által készített világtérkép,
  • a 17 éves Seattle-i Avi Schiffmann által készített nCoV2019.live online adatbázis,
  • TUDJUK, hogy március végével kezdődően Magyarország Kormánya már közzéteszi a területi adatokat is térképpel együtt, lásd a Koronavirus.gov.hu webdoldalt,
  • Írtunk már 2 helyzetjelentést, amelyeket természetesen továbbiak követnek majd, az eddigieket elolvashatjátok a weboldalunkon:
  • Lator & Lázadó: elmondtuk, mit gondolunk a koronavírusról, hogyan látjuk a kialakult helyzetet, milyen tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak az elmúlt hetekben?
  • Interjúalany #1: Petty, gyógyszertári szakasszisztens és “kimerült bundáskenyér”,
  • Interjúalany #2: Gábor, profi esküvői fotós, esküvői szezon nélkül,
  • Kereskedelmi repülés: bezárt repterek és futópályán parkolt repülőgépek:

covid-19_virus_pathogen_green_sars-ncov-2

(illusztráció: PIRO4D / Pixabay)

Zene után jön az adás második fele. Mert a technika ördöge nem bírt magával és muszáj volt közbe avatkoznia…

“KBXTR03 – COVID-19, A Világjárvány” bővebben

KB033 – Olaj És Vér

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 33. epizódjában a heti színes könyvek mellett két nagyobb témát hoztunk nektek. Mindenki az ausztráliai bozóttüzekről beszélt és beszél, így tettünk hát mi is – kiegészítve egy “helyszíni” interjúval. Majd az év eleji iráni eseményekkel, azok előzményeivel és a lehetséges folytatásról beszélgettünk: miért feszül egymásnak Irán és az Egyesült Államok? Hogyan jutottak el eddig és milyen irányt vehet a két ország kormányának kapcsoalta?
A nyitóképen: Anthony Hearsey által készített 3D-s grafikája, amelyen a 2020-as ausztráliai bozóttüzek láthatók a NASA műholdas adatai alapján.

 

Adás napló. “KB033 – Olaj És Vér” bővebben

Kanada Elektromos Autópályája

Azt hiszem, 2 héttel szilveszter előtt kijelenthető, hogy 2019 a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a klímakatasztrófa közbeszédbe történő bekerülésének éve volt. A csapból is Greta Thunberg, a globális felmelegedés gazdaságra és az emberiségre gyakorolt hatásairól, a tengerekben és óceánokban úszó több tonnányi műanyag hulladékról, az egyes országok környezetvédelmi vállalásairól és nemzetközi klíma egyezmények betartásáról és megsértéséről, valamint az elektromobilitásról szólt. Ez utóbbival kapcsolatban egy történelmi jelentőségű bejelentést tett ma egy kanadai vállalat: december 17-től elektromos autóval is beutazható Kanada kelet->nyugat (vagy nyugat->kelet) irányban.

 

pc_coast-to-coast_ev_fast_chargers.png
(grafika forrása: Petro-Canada)

 

És? Ez miért olyan nagy szó? Mi ebben a különleges?

Mert magyar nyelven elsőként a Kanada Banda számolhat be erről a egyedülálló üzleti sikerről, ezáltal csempészve valamennyi exkluzivitást oldalainkra.

Mert ez még a TESLA-nak sem sikerült!

tesla_superchargers_north_america.pngAz Ontario-i Sudbury és az Alberta-i Balzac között
csak elvétve találni néhány TESLA “destination” töltőt.
(kép forrása: Tesla: On The Road)

A két legközelebbi TESLA Supercharger közötti távolság pedig 2.851 km. De a legközelebbi TESLA “destination” töltők (1961 McCreary Rd, Winnipeg, MB – 412 ON-11, Nipigon, ON (Beaver Motel)) is 805 km távolságra vannak egymástól – ekkora távolságok pedig jelenleg elektromos autókkal áthidalhatatlanok.

pc_ev_fast_charge_001az egyik töltőoszlop egy
Petro-Canada EV Fast Charge töltőállomáson
(kép forrása: Petro-Canada)

 

A kanadai történelemóra után következzen egy kis kanadai földrajz:

  • Kanada területe 9.984.670 km2, s így a világ második legnagyobb országa (összehasonlításul: Európa területe 10.180.000 km2),
  • az Egyesült Államokkal közös határa 8.890 km hosszú (ez a Föld bolygó leghosszabb határszakasza),
  • legnagyobb kelet-nyugati kiterjedése: 5.514 km,
  • legnagyobb észak-déli kiterjedése: 4.634 km,
  • az országot kelet-nyugat irányban átszelő Trans-Canada autópálya hossza: 7.821 km.

Ez utóbbin történő végig gurulás nem csak egy elektromos, de még egy belső égésű motorral szerelt jármű számára is komoly megpróbáltatás, nem különben a sofőrök számára. Anélkül, hogy kitérnék az építtető/üzemeltető társaság működésére, múltjára, következzenek a lényegi információk: az 1975-ös alapítású Petro-Canada az ország egyik legnagyobb olajipari vállalkozása, amelynek székhelyek az Alberta-i Calgary-ban található. Anyavállalata a Suncor Energy, aki 2009-ben vásárolta fel őket. Jelenleg több, mint 1800 hagyományos üzemanyag töltőállomást és 4 szélgenerátor farmot működtetnek az országban.

pc_ev_fast_charge_milton_banner.jpgPetro-Canada benzinkút: 235 Steeles Avenue East, Milton, Ontario
(kép forrása: Petro-Canada)

 

Innen ugorjunk egy nagyot és máris 2019 januárjában járunk, az Ontario-i Milton városában, amely Toronto-tól kb. 20 km-re keletre találtaható. A Petro-Canada a 235 Steeles Avenue East cím alatti benzinkútján (vagy tüzelőanyag töltőállomásán) építette meg az első villanyautó gyorstöltőjét (EV Fast Charge). Ezt az év folyamán további 48 töltőállomás követte, majd december 17-én átadták az ötvenediket Brit Columbia fővárosában, a Vancouver-szigeten található Victoria-ban.

pc_ev_fast_charge_british_columbia.jpgPetro-Canada benzinkút: 5498 Patricia Bay Highway, BC
(kép forrása: Petro-Canada)

 

Valamennyi villanyautó töltőoszlop 1-1 darab CCS és CHAdeMO töltési lehetőséggel rendelkezik és egyenáramú (DC) gyorstöltés (level 3, vagy 3+) érhető el rajtuk.

pc_ev_fast_charge_ccs_chademo.png
(kép forrása: Petro-Canada)

 

Az adott gépjárműtől függően a Petro-Canada töltőoszlopain a CCS a legtöbb esetben akár 350kW, a CHAdeMO maximum 100kW teljesítménnyel tudja feltölteni a rájuk csatlakoztatott akkumulátor csomagokat. Valamennyi töltőállomás 0-24-ben üzemel. Kérdés esetén pedig nem csak a kút személyzete áll a T. Ügyfél rendelkezésére, hanem ingyenesen elérhető telefonos ügyfélszolgálat is működik. A 80%-os akkumulátor töltöttség eléréséről a rendszer SMS üzenetben tájékoztatja a T. Ügyfelet. A töltés 2019 év végéig valamennyi töltőállomáson ingyenes, az idő alapú dífizetés csak 2020-tól kerül bevezetésre.

pc_canada-s_electric_highway.png50 darab töltőoszlop 6.159 km-en
(kattints a képre a nagyobb nézethez)
(kép forrása: Petro-Canada)

 

A fentebb látható térképre rajzolt útvonal így néz ki a Google Maps-en:

pc_ceh_route.png(kattints a képre a nagyobb nézethez)

 

A Kanada Elektromos Autópályája (Canada’s Electric Highway™) két végén az EV Fast Charge hálózat töltőállomásai egymástól – számításaim szerint – kb. 6.159 km-nyi autóútra helyezkednek el egymástól, köztük pedig további 48 töltőállomás várja a villanyautósokat. A hálózat folyamatos bővítés alatt áll. Ezen az útvonalon jelenleg a legnagyobb távolság két Petro-Canada EV Fast Charge töltőállomás között 250 km.

 

És mielőtt valaki a kanadai elektromos áram előállítása miatt aggódna: a nyilvánosan elérhető 2017-es adatok alapján Kanada elektromos áramának:

  • 67%-a megújuló energiaforrásból származott,
  • 82%-a pedig nem termelt üvegházhatású gázokat.

 

generation-by-source-electricity_03-2019.png
(grafikon forrása: Natural Resources Canada)

 

Továbbá Kanada energiaszektora 652,3 Terawatt/óra (652.300.000 Megawatt/óra) villamosenergiát állítot elő és Kanada a világ második legnagyobb vízenergia előállítója. Érdekességként megjegyzendő, hogy Kanada összesen 4, azaz négy darab atomerőművel rendelkezik, ebből 3 darab Ontario-ban, egy darab pedig Új-Brunswick-ban működik.

pc_ev_fast_charge_002.jpg

pc_ev_fast_charge_003.jpg(képek forrása: Petro-Canada)

– Lázadó

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

KB025 – Mese, mese, meskete

A huszonötödik adásunkban kezdésként olvasói leveket szemléztünk és a hozzánk intézett kérdéseket válaszoltunk meg. Podcast-okat emlegettünk, majd ezt követően, több más téma mellett, a TV Maci és a magyar rajz- és bábfilmek segítségével nosztalgiáztunk. Felidéztük gyermekkorunk animációs sorozatait és egész estés rajzfilmjeit, sztorizgattunk és elmélkedtünk. (Lázadó előre is elnézést kér az összeakadt nyelvvel történt hangalkotásért.)

 

 

Adás napló.

 

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Meg lettünk említve:
    • 20 perccel a jövőbe, és alkalomhoz illően kell ide egy frappáns szóvicc… Talán:
      “Kar a karé,
      Láb a lábé,
      Láb a karé,
      Kar a lábé!” *
    • Végtelenség Fiai, azaz Laci és Tomi lelkészesen podcast-olnak, vagyis: Fókuszban a hang!
    • Mindenkinek köszi és nagyon köszi!
  • Programajánló: HungaroFest (Toronto, ON): május 31., este 6 órától június 2., este 11-ig. “Kanada legnagyobb magyarságunkat ünneplő eseménye – kulturális, gasztronómiai és hagyományőrző fesztivál a Budapest Parkban!”
  • A webbank és a bankkártya működéséről 5 percben: megfejtjük az évszázad rejtélyét! Megdöbbentő tényeket közlünk!
  • “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

“KB025 – Mese, mese, meskete” bővebben

Psszt! Csendet Kérünk!!

Több ezer éven át a Jeges-tenger természetes tengeri szentély volt a benne élő emlősök számára. Az éghajlatváltozás eredményeként azonban a víz alatti zaj drámai növekedését értük el. Meg kell állítanunk a víz alatti zaj terjedését a tengeri környezetben! Most van esélyünk arra, hogy jót tegyünk. A te is segíthetsz! Eme cikkünkkel  a WWF (azaz a Természetvédelmi Világalap) által indított petíciónak szeretnénk figyelmet kérni.

Az alábbi videók megtekintése előtt KÉRJÜK, HANGOSÍTSD FEL okostelefonod / tableted / laptopod / számítógéped / okostelevíziód. Köszi!


“Kevesebb zajra és több életre van szükségünk!”

A bálnák csettintő hangokat, füttyszót és dalokat használnak a navigáláshoz, az élelmük felkutatásához, borjaik felneveléséhez és társaik megtalálásához.

De a víz alatti zajszennyezés, úgy mint: hajócsavarok, az olaj- és gázkeresés és a kitermelés során keltett szeizmikus rezgések, az építkezések zajai, katonai tevékenységek hangjai megnehezítik a bálnák kommunikációját. Akár még a hallásukat is károsíthatja. A Jeges-tengeren a természetes hangok veszélyben vannak az egyre hangosabb, ember által keltett lárma miatt – ezért a tengerekben élő narválok (agyaras cethalak), belugák, rozmárok és grönlandi bálnák élettere veszélybe kerül.


“Kevesebb zaj. Több élet.”

Ezen a weboldalon meghallgathatod az ipar keltette zajokat (bal oldal, “Industrial sounds”) és a tengeri emlősök hangját (jobb oldal, “Natural sounds”). Itt pedig, az oldalon lejebb görgetve részletes információk, kimutatások, kutatási eredmények érhetők el a jeges-tengeri zajterhelésről, valamint további hangmintákat és a tengeri emlősök hangjait is meghallgathatod. Érdemes egy összehasonlítást tenni, csak pár perc az egész.

Kérjük, hogy mondd el Kanada, a Dán Királyság, Finnország, Izland, Norvégia, az Orosz Föderáció, Svédország és az Amerikai Egyesült Államok kormányai számára, hogy kerüljék el a víz alatti zajszennyezést az Északi-sarkvidéken!

A csak angol nyelven elérhető petíció aláírásával add az érintett kormányok tudtára, hogy egy csendesebb tengert akarsz a bálnák számára! A petíció weboldala a panda.org/noise címen érhető el.

Ha a témában további videós anyagokat tekintenétek meg, a WWF Arctic Programme YouTube csatornáját ajánljuk szíves figyelmetekbe.

A petícióban foglaltak alapján az alábbi lépésekkel csökkenthető a Jeges-tenger víz alatti zajterhelése:

  • a Sarkvidéki Tanács (angolul: Arctic Council) 2019-es Miniszteri Nyilatkozatában formálisan tudomásul veszi, hogy a víz alatti zaj hatása az Északi-sarkvidék biológiai sokféleségre, a part menti és az őslakos közösségekre vonatkozóan olyan probléma, amelyet új kutatás és együttműködés keretében kell kezelni.
  • az Északi-sarkvidék államai (úgy, mint Kanada, Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Svédország,  Oroszország, USA) elővigyázatossági megközelítést alkalmaznak, és a zajterhelést a sarkvidéki vizeken a jelenlegi szinteken tartják, amíg egy biztonságos zajszint meghatározásra nem kerül eme egyedülálló tengeri környezet számára.
  • 2025-ig az Északi-sarkvidék államai saját országaikban stratégiákat hajtanak végre a víz alatti zajok biztonságos szintjének elérése és egy egészgéses Jeges-tengert támogatása érdekében.

Köszönjük, ha csatlakozol hozzánk és aláírásoddal te is hozzájárulsz
egy élhetőbb bolygó létrejöveteléhez!

– Lator és Lázadó