Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

fotó: skeeze / Pixabay

És mi a helyzet a házakban, lakásokban, irodákban?

Árammal működik minden a háztartásodban – leszámítva a gáztűzhelyet, a gázkazánt, vagy a fatüzelésű kandallót: mosógép, mosogatógép, kávéfőző, vízmelegítő, villanytűzhely, tv, rádió, kábeltv beltéri egysége, a router, a beltéri világítás, a kapucsengő, talán a garázsajtó is.

Árammal működik a céges IT-infrastruktúra: a számítógépek és a szerverek, a fax és fénymásoló, meg persze a nyári kánikulában +16 fokra letekert légkondícionáló is, hogy az irodista hölgyek kiskabátban vacogva üljenek napi 8 órában a kijelző előtt. Mert hát a klíma az csak hideget tud fújni. Ja, várj, nem is! A leánykori neve: légkondícionáló (tehát nem hűtő/fagyasztó!), tehát tud +24 fokos hőmérsékletet is csinálni, mindamellett, hogy szabályozható vele a levegő páratartalma is.

Amennyiben nincsenek saját napelem celláid a háztetőn, vagy egy szélgenerátor a kert végében, amely 100%-ban kiszolgálja a villamosenergia igényedet, akkor te is erőművekből kapod az áramot. Akár az otthonodról, akár a munkahelyedről van szó.

Amíg a villanyautókon élcelődnek egyes, a villanyautózásban tapasztalatlan kommenthuszárok, hogy: “hát azok igazából nem is zöldek!”, akkor ki kell javítsam eme kritikus hangokat: élettartam alatt vizsgálva a villanyautók jóval zöldebbek, mint a belső égésű motoros társaik. És hétről-hétre, hónapról-hónapra zöldebbek lesznek, ahogyan növekszik a villamosenergia szolgáltatásban a megújulók aránya, ahogyan a gyártók (Pl. VW Csoport) egyre nagyobb arányban használnak gyáraikban zöld áramot (lásd: a győri Audi). És évről évre zöldebbek lesznek, ahogy növekszik a kobalt-mentes akkumulátor cellák aránya az akkupakkokban.

De!

A benzin és a gázolaj mindig benzin és gázolaj lesz,
mindig is nyers kőolajra lesz szükség az előállításukhoz,
nem lehet hegyi patakok kristálytiszta vizét
az üzemanyagtartályokba tölteni.

És a benzinben található bioetanol arányát sem lehet a vételenségig növelni. Továbbá lehet mutogatni a gyártó által mért emisszós értékeket, hogy csak X gramm, csak Y gramm (csak éppen gyakorlati haszna nincs), mert azt egy vadonatúj autóval mérik, különleges feltételek, labor körülmények mellett, amelyek a valósággal nincsenek köszönő viszonyban. A Villanyautósok.hu – a magyar villanyautós közösség vezető hírportálja -, most októberben hozott le egy tartalmas, érdekes fejleményekkel tűzdelt cikket arról, hogy a belső égésű motorral szerelt autók valós körülmények között, tehát a hétköznapi használat során, az 1 km-re vetített emissziós értékei (sajnos jóval) magasabbak annál, mint amelyet az autó adatlapja mutat. Az adott emissziós értékek csak egy rövid pillanatig érvényesek, a gyártó által beállított körülmények között, egy nagyon szűk intervallumban.

illusztráció: Gerd Altmann / Pixabay

Az úton-útfélen hangoztatott 95g/km csak egy középérték, autógyártók flotta átlaga ettől lehet több és kevesebb is, attól függően, hogy milyen típusú motorokat gyártanak nagyobb arányban. Ezen túlmenően pedig az EU szabályozás alól egy gumi szabálynak köszönhetően az autógyártók – gyakorlatilag -, szinte bármikor kiléphetnek, arra hivatkozva, hogy meg kell óvni a motort a károsodástól.

“A döntéshozó szándéka az volt, hogy a káros-anyag kezelő rendszerek csak kivételes esetekben legyenek kikapcsolhatók, de a kivételek meghatározását azok kezébe adta, akik leginkább értenek a motorokhoz. Jelenleg a motorgyártók határozhatják meg a motorok számára veszélyes, kivételes feltételeket. Ezzel a gyártók kaptak egy kiskaput, és a visszaélés itt történik.”írja a Villanyautósok.hu a linkelt cikkben.

És ezért aztán a hagyományos, belső égésű motorral szerelt autókat gyártó autógyártók ki is használják ezt a kiskaput, kivétel nélkül! Azaz itt nincs csaló motorvezérlő szoftver (aminek tömeges alkalmazása több milliárd dolláros bírság megfizetésébe került a VW Csoportnak), itt nincs kamuzás, félrevezetés, hanem olyan eljárást folytatnak, amelyre a tövényhozástól, a szabályozó hatóságtól engedélyt, sőt, bátorítást kaptak! Lásd: “14 és 22 fok közötti hőmérsékleten (azaz laboratóriumi hőmérsékleten) az autó NOx kibocsátása a tesztpályán 660 mg volt. Bár már ez is jóval meghaladja az EURO5-re vonatkozó 180 mg határértéket, 11 fok alatti külső hőmérsékleten az értékek hirtelen tovább emelkedtek 811 mg-ra, 0 és -4 fok között pedig kilométerenként 2148 milligramm nitrogén-oxid-kibocsátást mértek, ami a megengedett határérték tizenkétszerese! Az autóipar ebben nem lát problémát.”olvasható a Villanyautósoknál.

A másik érdekesség pedig a CO2 mellett a nitrogén-oxidok: “A tüzelés és a közlekedés mellett a vegyipar, és a nitrogénművek is fontos forrásai az antropogén nitrogén-oxid kibocsátásnak. Az ipari országokban a nitrogén-oxid kibocsátás mintegy 40%-át a közlekedés, 50%-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10%-ot a vegyipar és a természetes források adják.
Nitrogén-dioxid (NO2): nagyon reakcióképes, töményen vörösesbarna színű gáz. A levegőnél nehezebb, emberi egészségre ártalmas.
Nitrogén-monoxid (NO): Tüzelés során, elsődlegesen keletkező vegyület, a légkör oxigénjének hatására nitrogén-dioxiddá alakul át. Színtelen, igen reakcióképes gáz. Az egészségre ártalmas, különösen , ha átalakul nitrogén-dioxiddá.”

(forrás: Légszennyezés.hu)

Ezzel kapcsoltban megmutatnám ezt a tájékoztatót 2016-ból: “A jobb levegő mindenkinek az előnyére fog válni, de a gyermekek, az idősek és az asztmában vagy más légúti betegségben szenvedők számára különösen fontos a levegő jó minősége. Az ipar szempontjából szintén előnyösek lehetnek a légszennyezettség csökkentését célzó intézkedések, mivel ösztönözni fogják az innovációt és növelni fogják az európai cégek versenyképességét a környezetbarát technológiák terén.
A rossz levegőminőség az egyik legjelentősebb egészségügyi kockázat, mivel hozzájárul egyes tüdőbetegségek, szív- és érrendszeri betegségek, valamint rákos megbetegedések kialakulásához. A levegőszennyezésnek súlyos terhet jelent gazdasági értelemben is: a számlájára írható egészségügyi kiadások becslések szerint 330–940 milliárd euróra rúgnak (ez az uniós GDP 3–9%-a)!”

(forrás: Európai Bizottság, Sajtósarok)

Ezek után kérdezem, hogy ha fentebb idézett irányelv 2018. óta hatályban van minden EU tagállamban, akkor vajon jó úton haladunk-e a végrehajtásban, amikor egy véletlenül kiválasztott személyautó NOx kibocsátása a megengedett határérték 12-szerese?!?

fotó: MonikaP / Pixabay

Feltételezem mindenki tisztában van azzal, hogy eltérő feltételek, körülmények között eltérő üzemanyag fogyasztási és ezáltal eltérő g/km kibocsátási értékeket fog produkálni ugyanaz az autó (tehát ugyanaz a dízel, vagy benzinmotor). Nem mindegy tehát, hogy az üzemanyag fogyasztást és így a károsanyag-kibocsátást az autóban 1 személlyel, vagy 5 személlyel és tetőcsomagtartóval történő közlekedés mellett mérjük. A liter/100 km, a CO2, a NOx kibocsátási értékek más és mást fognak mutatni télen, hidegindítás után, mint nyáron, a 150. megtett km után, üzemmeleg motor mellett. Ahogyan más értéket fog mutatni a városban araszolva, mint az autópályán állandó sebességgel haladva, és más értékeket fogunk kapni a 4.500. km-nél, és megint mást a 250.000. megtett km után, mivel a fogyasztási és az emissziós értékek nagyban függnek a karbantartás szinvonalától, gyakoriságától, a jármű általános műszaki állapotától, a gyártó által megadott motorvezérlő elektronika beállításaitól, stb.

És ugye tudjuk, hogy Magyarországon sokan okosba’, olcsón szeretik éppen hogy csak szervizeltetni az öreg autójukat.

.

De az is lehet, hogy inkább csak színvak vagy.

A Magyarországon használt közel 3,8 milliós személygépkocsi állomány átlag életkora 14,4 év – és ebben nincs benne egyetlen autóbusz, vagy tehetautó, kamion sem, velük együtt már kb. 4,5 millió járműről beszélhetünk. (Itt és most lehet fogadásokat kötni, hogy mikor lépjük át az 5 milliós darabszámot?!) Ha megnézünk egyes márkákat, a helyzet még szomorúbb. Az magyaroszági használt Opelek átlag életkora: 15,6 év, a Volkswagen-eké: 15,9 év, a FIAT-oké: 16,2 év, AUDI-ké pedig “csak”: 14,9 év. Ezek mellett a számok mellett kevés vígaszt nyújthat pl. a Skoda-k: 12, vagy a Toyota-k 12,3 éves átlag életkora.

Ekkora mennyiségű gépjármű parkot – meglátásom szerint – a hatóságok számára komplikált dolog ellenőrizni: lásd a lebukott pomázi és budapesti műszaki vizsgaállomások történetét. Azonban néhány (egész pontosan 23 darab!) magyaroszági erőmű működését szabályozni és kontroll alatt tartani sokkal egyszerűbb és hatékonyabb. Mennyivel jobb a több milliónyi apró, az emberek közvetlen közelében történő, a határértékeket olykor jelentősen túllépő károsanyag-kibocsátást egy-egy pontra helyezni és ott korszerű, hatékony módon kezelve megszűrni. Nem? Ezáltal jelentősen tisztább levegőjű településeken élhetnénk.

Szerencsénkre egyre nagyobb teret hódit nap-, szél-, és vízenergia, leépülőben vannak a szénerőművek. Ha Magyarországon még nem is, máshol igen és mivel ugyanazt a levegőt szívjuk mindannyian, ez ugyanogyan fontos tény kell legyen a Magyarországon élőknek is.

És mi a helyzet az autóiparral? Amelyet az 1900 évek eleje óta (az mennyi is, legalább 110-115 év?) a belső égésű motoros autók dominálnak. Amíg nem volt TESLA, amíg nem jöttek egymás után az újabbnál újabb villanyautók (azaz kb. 2012 előtt), addig senki sem hangoskodott, senki sem reklamált, senki sem fröcsögött a közösségi médiában, vagy a különböző fórumokon – leszámítva néhány vérmesebb Greenpeace aktivistát -, hogy a klasszikus autógyárak, amelyek évente benzines és gázolajos motorral szerelt autók millióit gyártották és gyártják le, mégis honnan kapják a 3 műszakban működő gyárak százai számára az áramot? Hogy mennyire szennyezők a például festőüzemeik? Hogy mennyire környezetkárosítók a járműveik, amelyekben évente (legalább egyszer) motorolajat kell cserélni, amelyet hetente, vagy naponta meg kell tankolni kőolaj-származékkal?

Olvastam egy nem túl okos hozzászólást egy villanyautós cikk alatt. Valahogy így hangzott: “Honnan is jön az áram? Atomerőmű, szénerőmű. Aha, hát én maradok a benzines V8-nál.” A kőolajkitermelés sem kimondottan köri-bari folyamat, lásd azt a 38 db balesetet, amelynek következtében 2012-2019 között a tavakba, folyókba, óceánokba kortrollálatlanul kiömlött 189 MILLIÓ liternyi(!!) nyersolaj. De a nyersolaj finomítása sem az, ahogyan a töltőállomásokra történő kiszállítása sem.

Tűz a Deer Park-i olajfinomítóban (Texas állam, USA).
A katasztrófa 2019. március 17-én történt és csak március 21-én tudták eloltani a lángokat:
4 napig égtek ekkora füsttel az olajfinomító tartályai. NÉGY NAPIG!

A csővezetékeken áttolni a nyersolajat nagyteljesítményű szivattyúkra és pumpákra van szükség, amelyek szintén árammal működnek. Látott már valaki közelről olajfinomítót? Ha nem, akkor el szabad sétálni Százhalombattára: a Dunai Finomító 660 GWh áramot eszik… Ha megszámoltad a napkollektorokat és szélgenerátorokat az erőmű körül, akkor írd meg nekünk azok számát. Nem lepődnék meg, ha a szám 1-nél kisebb lenne.

A benzin és gázolaj millió literjének benzinkutara történő kiszállítása és azok tárolás sem energiamentes: a finomítóból gázolajjal működő teherautókba töltik, majd onnan, már a kúton árfejtik egy föld alatti tartályba. Onnan pedig elektromos szivattyúk segítségével kerül bele a járművek tankjaiba. A legfrissebb adat, amit találtam: 2009-ben 2052 db benzinkút működött Magyarországon. Sok? Kevés? Mekkora lehetett vajon az együttes évenkénti áramfogyasztásuk? Foglalkoztatott ez annak idején, vagy foglalkoztat ez valakit ma? Ja, hogy ez teljesen érdektelen, mert már régen megszoktuk, hogy a benzinkutak (tüzelőanyag töltőállomások) itt vannak velünk évtizedek óta?

.

Az nem számít, mert az nekem jár. Különben is, fizetek érte.

Le merem fogadni, hogy a már említett kritikus hangok nem gondoltak bele egy tizedmásodpercre sem abba laptop használat, okostelefontöltés, TV nézés, rádió hallgatás közben, hogy honnan is jön az áram (jaaa, tudom, a konnektorból!!), amellyel eszközeiket működtetik?

S eközben egyeseket mélységesen felháborít, hogy a villanyautók akkumulátorait nem 100%-ban megújuló erőforrásokból előállított árammal töltik. Ha a járműveknél ez fontos, akkor a háztartásokban miért nem? Ha az elektromobilitásban ez ennyire kritikus a számukra – úgy, hogy közben soha nem vezettek villanyautót, hogy soha még nem tulajdonoltak villanyautót -, akkor a saját portájukon belül miért nem?

Laptopozás helyett el lehet olvasni egy kinyomtatott könyvet, vagy a közösségi média lapozgatása, scrollozása helyett el lehet sétálni egy könyvtárba. Bár a papírgyártás, a nyomdaipar is rettenetesen környezetszennyező tevékenység, ezért aztán lehet, hogy azon is el kellene egyszer gondolkodni, hogy talán nem is kellene napi- és hetilapokat, magazinokat és könyveket nyomtatni! Mert például a napilap is csak kb. 24 órán át fontos, aztán már kit érdekelnek a tegnapi hírek, nem igaz?! Gondoljunk bele abba is, hogy csak az egész világra vetítve az iskolás, középiskolás, gimnazista gyermekek számára hány milliárd tonna papírt kell egy tanévben a tankönyvek és munkafüzetek és füzeteik számára legyártani?

fotó: 151390 / Pixabay

Gondoltad volna, hogy a nyomdaipar évszázadok óta az erdőpusztítás melegágya, a több millió liternyi festék felhasználásával és az áramzabáló, csarnok méretű nyomdagépek ezreinek működtetésével a környezetszennyezés egyik csúcsa??

TV nézés, rádió/okoshangfal hallgatás helyett ki lehet menni a parkba sétálni, kertészkedni, el lehet menni sportolni, le lehet ülni a tanulni és/vagy beszélgetni a gyermek(ek)kel, vagy szóba lehet elegyedni a szomszédunkkal és elő szóban, szemtől szembe beszélgetni vele. Rengeteget tudnánk így spórolni az egyéni CO2 kibocsátáson, nem kellene annyi TV-t/rádió-t/okoshangszórót gyártani, szállítani, nem kellene annyi áramot előállítani. Ha elődeinknek ez évszázadokon át megfelelt, miért változtattunk ezen?

Menjünk strandolni!
fotó: Sergei Tokmakov, Esq. / Pixabay

.

Éhes vagy? Kapj be egy bankkártyát!

Kit hagytam még ki a mai felsorolásból? Van tippetek?

Az élelmiszeripart (nylon zacskók, PET palackok, egyéb műanyag csomagolóanyagok) és a ruhaipart. Ez utóbbi szintén hozzáteszi a magáét, ha környezetszennyezésről van szó. Nekik aztán tényleg semmi közük nincs ahhoz, hogy Lator, vagy én milyen autóval indulunk munkába, vagy kirándulni a családdal, tudomásom szerint egyetlen gramm lítiumra, vagy kobaltra sincs szükség egy-egy pamutpóló, vagy farmernadrág elkészítéséhez. Ellenben kőolaj származékokat bőven használnak már évtizedek óta: ezek a “műszálas” ruhák, amelyek természetes alapnayagot még hírből sem láttak. Ellenben a működésükhöz nekik is szükségük van áramra: varrógépek, szállítószalagok, világítás, hűtés/fűtés, IT-infrastruktúra, stb.

A fent említett két iparág áldásos tevékenysége miatt előfordulhat, hogy

a Föld nevű bolygón minden ember kb. 1 bankkártyányi,
azaz 5 grammnyi műanyag hulladékot fogyaszt elHETENTE
,

tehát 4 év alatt akár több, mint 1 kg műanyag hulladékot vihetünk be szervezetünkbe akaratunk és tudtunk nélkül. Ez igazán kétségbe ejtő. Nem csak az eldobált ásványvizes, vagy kólás palackokról van szó, hanem a 2020-ban is még hulladékgazdálkodás nélkül működő országokról!

Partra mosott, nagyobb részben műanyag hulladék egy véletlenszerűen kiválasztott tengerparton.
fotó: H. Hach / Pixabay

.

A műszalás ruhadarabokról használat (pl. fürdőruhák) és mosás közben (sapka, sál, póló, zokni, fehérnemű, stb.) mikroszkópikus darabok válnak le, amelyek aztán bekerülnek a vizeinkbe. A jelenlegi szennyvíz-tisztítási technológiák nem szűrik ki a műanyagot, hatástalanításuk nem lehetséges, ezért aztán a többszörös szűrést követően is akadálytalanul kerülnek be/vissza az élővizekbe. Onnan pedig a helyi vízművek segítségével az ivóvízbe. Ahogyan a szennyvízből nem lehet kiszűrni az apró műanyag részecskéket, úgy nem nehet kiszűrni az ivóvízből sem: az európai csapvízek 72,2%-a tartalmaz műanyag részecskéket, azaz 4 pohár vízből 3-t egyáltalán nem lenne szabad meginnod. Egyszer majd próbáld meg a napi átlagos folyadék beviteled a negyedére csökkenteni, aztán majd nézd meg, mi történik veled 1 hét után…?!

.

Akit jobban érdekel a téma, azok számára linkelek 4 cikket az ismeretbővítés és a tisztánlátás jegyében:

> A textilgyártás az egyik legszennyezőbb iparág: 1,2 milliárd tonna CO2-ekvivalenst bocsát ki évente, többet, mint a nemzetközi légi járatok vagy a tengeri hajózás.
> Tonnaszámra elégetett új ruhák: annyit gyártanak, amelyre már vásárló sincs!
> Az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága (UNECE) szerint egy pamut póló elkészítéséhez 2700 liter vízre van szükség, ami nagyjából megegyezik egy felnőtt 2,5 éves folyadékszükségletével. Ez azt jelenti, hogy a ruhaipar a második legnagyobb vízfogyasztó iparág a világon a mezőgazdaság után.
> A fast fashion cégek leginkább azért pusztítják el az el nem adott dolgokat, hogy minél hamarabb kijöhessenek az új kollekciókkal, és a vásárlóknak véletlenül se jusson eszébe nem a legújabb termékeket megvásárolni.”

Elsőnek látogassunk el egy gyönyörű trópusi szigetre, Indonéziába, Bali szigetére. Sokak szeretnének eljutni ebbe a varázslatos, távoli országba, élvezni a napfényt, az óceán hűs vizét.

Én mondjuk nem.

Az alábbi videók tartalmát próbáljuk megemészteni (gondolatban is), mert ez nem egy-egy hatásvadász jelent egy Hollywood-i apokaliptikus sci-fi-ből, hanem a valóság, jelen világunk.

Jessie Jazz Vuijk, holland szépségkirálynő és influenszer
saját készítésú videója Bali-ról
(angol nyelven/felirattal)
Így festenek egy buvárszemüvegen át nézve a partmenti vizek Balin.
Hegyekben áll a műanyag hulladék az indonéziai falvakban.

.

Miért olyan nagy a szád?

Azok, akik a helyi kibocsátás-mentes, megújuló energiát egyre nagyobb mértékben felhasználó villanyautók ellen habzó szájjal üvöltenek, vajon ugyanilyan hangosak voltak akkor is, amikor a nyomdaipar, vagy a ruhaipar esztelen környezetszennyezése ellen kellett felszólalni? Ezeknek a kritikus hangoknak vajon eszükbe jutott valaha is utánajárni, hogy 1 liter benzin/gázolaj előállítása mennyi áramot igényel az olajkúttól az autó tartályáig történő eljutása során?

Vagy akkor inkább csak kussoltak, mert egyrészt fogalmuk nem volt, de ha lett volna is, akkor sem érdekelte volna őket mindez? A villanyautózás, az akkumulátor technológia/gyártás, a töltőhálózat kiépítettsége most a trendi téma, ehhez aztán mindenkinek, aki arra jár, hozzá kell szólnia és bele kell pofáznia, akkor is, ha komplett idiótát csinál magából már a sokadik alkalomra?

Eközben más, ennél talán fontosabb, sokkal több embert érintő témákról meg lövése sincs egyes hangoskodóknak. Ha fizikailag lehetséges lenne, azt mondanám erre, hogy: homokba dugott fejjel sétál el a téma mellett! Mert az otthonainkban elérhető tiszta ivővíz, a ruházkodás kérdése, vagy a papírfelhasználás (például: tankönyvek, szépirodalom) sokkal fajsúlyosabb dolgok, sokkal nagyobb hangsúlyt kellene kapniuk a hétköznapokban, hogy hogyan lehet környezetbarát módon fenntartani az eddigi életünket, mint az elektromobilitásnak. Mégsem érdekel igazán senkit.

Ez azért valahol szomorú.

NO COMMENT!
fotó: Gerald Simon / Pixabay

.

Mert mit használhatsz villanyautó helyett? Kényelmesebb, vagy kényelmetlenebb alternatívának ott a tömegközlekedés (tőlem aztán hívhatod közösségi közlekedésnek is, attól még ugyanolyan szinvonalú marad a MÁV/BKK/VOLÁN szolgáltatása), a taxi/telekocsi, a séta, vagy a kerékpározás.

Mit használhatsz a nyomtatott (tan)könyvek helyett? Nem, nem az e-könyvet, mert abban is ugyanaz a lítium-alapú akkumulátor van, mint a villanyautókban, rendszeresen ugyanazzal az árammal kell feltölteni, mint amivel a villanyautókat is feltöltik, szóval ez nem jó megoldás. Mi marad tehát? Szájhagyomány útján adjuk tovább tudásunkat? Véssük az élet nagy igazságait kőtáblákba?

Mert mit ihatsz a tiszta csapvíz helyett?

Nyugodtan kisegíthetsz a válasszal, mert nekem ötletem sincs.

.

A koronavírus és az internet jellege miatt csak egy virtuális buksi simi jár eme észkombájnoknak! Szép munka volt, úlj előre!

Számomra hihetetlen, hogy 2020-ban egyes esetekben már-már gépromboló hangulat uralkodik a közösségi média komment szekcióiban! Hogy egyesek write-only-ban (csak írnak, de nem olvasnak) nyomják fullba a kretént cikkről cikkre, pedig már 25 alkalommal le lett írva, hogy tévednek, hogy rosszul hiszik, hogy ne kérdezzék meg ugyanazt, hanem inkább olvassanak vissza! Hogy egyesek nem képesek a saját kis buborékjukon kívül gondolkodni és egy perc erejéig a másik álláspontjára egy pillantást vetni! Hogy egyesek végtelenül lusta sz*rok nyilvánosan és ingyenesen elérhető információknak örerőből utána járni, saját maguk elvégezni a kutatást! Hogy elsőre beszopják a cinikus és demagóg YouTuber elavult adatain és féligazságain felböfögött ostobaságait ahelyett, hogy gyakorolva a kritikus gondolkodást, maguk járnának végére az elhangzottak valóságtartalmának.

#LegyélBüszkeRáHogyÖnerőbőlVagyEnnyireButa

Szerencsére már csak picivel több, mint 2 hónap van hátra 2020-ból, még kb. 10 hét és elkezdődhet a 203. évtized. Nagyon bízom abban, a következő évek majd nyitottabbá, szorgalmasabbá és bölcsebbé teszi az emberek azon részét, akik eme tulajdonságokban ma még hiányt szenvednek.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó