Locsolkodás és hímes tojás

A locsolkodás az 1700-as évekből eredeztetett magyar néphagyomány. A locsolás gyakorlatilag az emberiség fennállása óta a termékenységgel van kapcsolatban (lásd: földművelés), valamint a vízzel való meghintés utal a keresztségre is (lásd: Keresztelő Szent János, Jordán folyó). Továbbá a legendák szerint a Jézus feltámadásáról hírt vivó asszonyokat a római katonák vízzel próbálták lecsitítani.

Egykoron a kútból húzott, vagy a patakról hozott hideg vízzel locsolták a lányokat, asszonyokat, ezt később a szódavíz váltotta le. Az újkori időktől kezdve pedig illatosabbnál illatosabb parfümökkel öntözik meg a hölgyeket.

Markó Károly Húsvéti locsolkodás c. festménye

A locsolásért cserébe pedig „ajándék” járt a fiúknak, férfiaknak, méghozzá piros-, vagy hímes tojás. A tojás díszítésének sokféle módja ismert, ez akár házanként, régiónként eltérő lehet.

A locsolkodás mellé, azaz elé jár a locsolkodó vers, amely egy külön stlust képvisel a költészetben. Lehet hosszabb, rövidebb, hangvételét tekintve pedig humoros, kedveskedő, de akár pikáns is.

Alább pedig a világ legnagyobb húsvéti tojása látható. A gigantikus tojás Vegreville-ben, Alberta-ban tekinthetó meg 1975 óta.

„pysanka” – az ukrán húsvéti tojás

Méretei: 7,8 méter a hossza és 5,5 méter a szélessége. A „szobor” legmagasabb pontja 9,5 méteres magasságban van. Az összsúlya 2270 kg. A tojás nem csak egy szobor, hanem tulajdonképpen egy szélkakas is egyben.

A mű a közösség harmóniáját, vitalitását és kultúráját szimbolizálja, a Kanadai Királyi Lovasrendőrség (RCMP – Royal Canadian Mounted Police) 100. évfordulója tiszteletére készült el, akit a békét és a biztonságot szolgálják a legnagyobb multikulturális kanadai településen.

Minden Kedves Olvasónknak és Hallgatónknak
kellemes húsvéti ünnepeket kíván a
Kanada Banda!

KB012 – Fegyvertartás

Ma az Államokban már szinte mindennapossá vált lövöldözésekről és magáról a fegyvertartásról, a fegyverek számáról, a szabályozás szigorúságának fontosságáról, illetve annak a lövöldözédekkel való összefüggéseiről beszélgetünk.

Adás napló – valamint rengeteg nézni, olvasni és átgondolni való tartalom:

  • Figyelem! Kulissza titkokat árulunk el! Mit, miért, hogyan? Vannak válaszaink. És elérhetőségeink is.

„KB012 – Fegyvertartás” bővebben

Beszéljünk az emberi hülyeségről 2. rész

Már itt is van a beszéljünk az emberi hülyeségről 2. felvonása. Inni vagy nem inni, ez itt a kérdés?

Aki nem olvasta az első részt az bizony itt teheti meg

Legutóbb ott hagytuk abba, hogy a kétezres évek elején még 20-30 milliárd dolláros biznisz volt a vízpalackozás, ez 2014-re már 170 milliárdra ugrott.

Francis H. Chapelle A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében leírja, hogy minden abban a fránya Amerikában kezdődött (már megint).

A könyv szerint 1767-ben, egy bostoni gyógyfürdőben adták el az első palackozott vizet, ám a huszadik század elején a csapvíz mindőségének jelentős javulásának köszönhetően nagyon háttérbe szorult ez a típusú vízfogyasztás.

Ám sok pénzt, kevés befektetéssel keresni nagyon sokan szeretnének, így 1977-ben a francia Perrier 5 millió dolláros marketingkampányának köszönhetően elkezdődött a modern ásványvíz-forradalom.

A Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség adatai szerint itthon először a rendszerváltás, később pedig az ezredforduló hozta el a két nagy ásványvíz-bummot: 1991 és 1999 között 4-ről 28-ra, majd 2000-ben rögtön 39-re emelkedett az éves literenkénti átlagfogyasztás. A növekedés épp a legutóbbi mért évben, 2016-ban állt meg először, amely ekkor 126 liter/főről 121-re csökkent.

Magyarország  így is csak a hetedik helyen állt az EU-tagállamok között, a régió országait messze megelőzve – ekkor egy átlagos magyar évente nagyjából tízszer annyi ásványvizet ivott meg, mint egy finn vagy svéd, és négyszer annyit, mint egy brit.

Kinek áll ez érdekében? Avagy mi folyik itt Gyöngyösön?

Az elmúlt jónéhány évben eluralkodó egészségeséletmód-mánia erősítette fel azokat a tévhiteket, amelyek máig uralkodnak a közvéleményben. Arra gondolok, hogy a föld alatt, a csúnya, rozsdás csöveken keresztül érkező, klórozott csapvíz veszélyes is lehet, míg a polcokon átlátszó, szép üvegekben sorakozó ásványvizek tiszták és egészségesek.

Az sem baj, hogy ezt a Natural Resources Defense Council már 1999-ben, egy négyéves vizsgálat utáni tanulmányában megcáfolta:

„Nem jelenthető ki, hogy a palackozott vizek tisztábbak vagy biztonságosabbak lennének a csapvíznél”, ráadásul „a palackozott vizek körülbelül 25 százaléka valójában csak palackba töltött csapvíz”.

A Pepsi és a Coca-Cola nevek talán ismerősen csengenek. Mindkét üdítőmárka árul „ásványvizet”. Ezek az Aquafina és a Dasani névre hallgatnak és csak jónéhány év után voltak kénytelenek a palackokon egyértelműsíteni, hogy azok még csak nem is ásványvizet tartalmaznak, hanem szűrt csapvizet.

Az éttermekben poharanként 890 forintért kínált Szigetközi Friss Víz palackjai pedig pontosan ugyanazt a vizet tartalmazzák, ami Mosonmagyaróváron a csapból folyik, literenként 0,47 forintért.

A magyar vezetékes ivóvíz minőségét az Országos Közegészségügyi Intézet oldalán található térképes keresővel lehet ellenőrizni – Magyarországon legfeljebb az arzén, a mangán és az ammónium értékeire kell figyelni néhány településen.

Nade jó, de akkor mi a helyzet a világ többi táján? Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tavalyi jelentése szerint 2015-ben 5,2 milliárd ember, vagyis a világ lakosságának 71 százaléka használt biztonságosan kezelt (azaz helyszíni, bármikor elérhető és szennyeződésmentes) ivóvíz-szolgáltatást, de 6,5 milliárdan (89 százalék) legalább alapvető szolgáltatáshoz jutottak, ami azt jelenti, hogy 30 perces távolságon belül volt az ivóvízforrás, de az legalább tiszta, szennyeződésmentes volt.

Még most sincs vége, de ígérem, hogy hamarosan kint leszünk a vízből…

Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész

A beszéljünk az emberi hülyeségről első részében a vízről kell szót ejtenünk. Ez egy olyan sorozat lesz melyben elő-elő fogunk venni valamit, amin nem tudunk napirendre térni. Nem értjük miért van egyáltalán ez a gondolat, vagy érteni véljük, de megpróbálunk rávilágítani arra, hogy nagyon el kellene gondolkoznia ezen néhány embernek és azért, mert…

Azért, mert ezek a témák mind-mind egy egyszerű, de sok esetben megosztó téma köré épülnek.

Mai témánk a víz. Montam, hogy egyszerű lesz.

Kezdjük mindjárt azzal az egyszerű kérdéssel, hogy miért nem isszuk a csapvizet? Itt most nem arra gondolok, hogy vannak a világon olyan országok, ahol nem szokás, mert komoly egészségügyi kockázata van.

Itt említeném meg, azt az esetet amikor az egyiptomi énekesnőt 6 hónap börtönre ítélték a napokban azért, mert azt merte mondani, hogy ne nagyon igyunk a Nílus vizéből, mert abból még akár baj is lehet. Ezt a helyi hatóságok zokon vették, mert erről ugye nem beszélünk. De nem erre gondolok.

Arról beszélek, hogy egy fejlett európai vagy észak-amerikai országban vajon miért nem isszuk a csapvizet? Miért hordjuk haza liter számra a palackozott (szűrt) csapvizet?

Miért gondoljuk azt, hogy a palackba nem a csapból kerül a víz? Tudom, hogy a csomagoláson hegyi patakok vannak, de senki sem gondolhatja komoyan, hogy a víz forgalmazója minden reggel kamionokkal jár fel a tiroli hegyi patakhoz, hogy onnan kis palackokkal méregesse a vizet.

„Beszéljünk az emberi hülyeségről 1. rész” bővebben

Kanadai Magánsziget Eladó! Ára: 1,4 Milliárd Forint.

Kanadai magánsziget eladó! Ára: 1.400.000.000 Ft + adó + illetékek. Tetszik az ajánlat?  Gondolkodtál már azon, milyen lenne a saját szigeteden élni? Most előtted is nyitva áll a lehetőség.

A Kaulback sziget Új-Skócia déli partjainál (Bluenose tengerpart, Mahone öböl) található, a fővárostól, Halifax-tól kb. 55-60 km-re dél-nyugati irányban. Az 570.000 négyszetméteres, zöldellő szigetet a rajta található 1.026 négyzetméteres alapterületű lakóingatlannal, nem kevesebb, mint 7 millió kanadai dollárért kínálják eladásra. És ezt tekinthetjük afféle akciós árnak is, mivel 2010-ben egyszer már megpróbálták értékesíteni a szigetet, de az akkor kért több, mint 9 millió kanadai dolláros árért nem talált gazdára. „Kanadai Magánsziget Eladó! Ára: 1,4 Milliárd Forint.” bővebben

KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)

A picit hosszúra nyúlt szünet után bele is vágtunk a közepébe. Sok minden más mellett megtárgyaljuk, hogy jó-e, kell-e nekünk az ingyenfizu? Miért lenne hasznos, miért lenne ártalmas az alanyi jogon járó alapbér? És hogy hol voltunk eddig? Miért késtünk pár hetet az adással? Ez is kiderül a podcastból. A hangminőségért pedig előre is elnézést kérünk!

A 11. adás témái: „KB011 – Univerzális Alapjövedelem (UBI)” bővebben

Autóval A Világűrbe!

Autóval a világűrbe! Ez nem a jövő. Ez már a múlt. Február 6-án ismét történelmet írt a SpaceX.

Elon Musk és a piros (vörös) Tesla Roadster

A Falcon Heavy a Kennedy Űrközpont legendás 39A indítóállásáról indult útjára majdnem 2 nappal ezelőtt, a rakterében a vállalat alapítójának, Elon Musk-nak a piros Tesla Roadster-ével.

A 39A indítóállás már 107 indításon van túl, a legelső 1967 november 9-én volt: ez volt az Apollo 4 startja. „Autóval A Világűrbe!” bővebben

Nem tűntünk el!

Jó reggelt kívánunk! Igen, tudjuk, jó régen jelentkeztünk műsorunkkal… Itt vagyunk, nem tűntünk el! Ahogy tapasztalhattátok, nem tudtunk minden második héten egy-egy új adást közzétenni. Korábbi ígéretünket megszegve, sajnos nem várt szünetet kellett beiktatni a műsorok elkészítésébe. És csak azért, hogy „legyen valami”, nem akartunk felkészületlenül legyártott, gyorsan összecsapott podcastot publikálni.

Az adásszünet oka, hogy a már meglévő feladataink mellé újabbak érkeztek és a napok továbbra is csak 24 órából állnak. Amellett, hogy munkahelyeinken felelősségteljesen kívánunk helyt állni, szeretnénk a családunkkal is értékes időt tölteni. És persze, valamikor aludni is kell egy keveset.

Természetesen nem szeretnénk elhanyagolni Kedves Hallgatóinkat sem. Mi, azaz Lator és a Lázadó, a háttérben azon gondolkodunk és dolgozunk, hogy a jövőben is a már megszokott, igényes, minőségi podcasttal tudjuk kiszolgálni hallgatóságunkat.

Nem volt egyszerű, de megoldottuk! Annyit előljáróban elárulhatunk, hogy több érdekes témát felsorakoztató, „így sem bandáztunk még eddig” jellegű adással fogunk jelentkezni február második hétvégéjén, azaz a jövő héten!

Köszönjük a megértést és a türelmet!

Zene! 🙂

Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?

Remélem most a legtöbben azt gondolták, hogy itt van egy újabb felvonás a „mi majd megmondjuk” részből. Majdnem, mert ma megmutatjuk rész jön.

Amikor valaki azt mondja, hogy Kanadába költözünk, akkor az esetek nagyon nagy százalékában Ontárióra gondol. Felénk, ahonnan mi jöttünk és itt nem csak Magyarországra gondolok, hanem az egész keleti régióra (kacsint-kacsint kedves határon túli barátaink). Szóval felénk valahogy Kanada az Torontó, de minimum Ontario.

Toronto

„Elhibáztad-e, ha Kanada nyugati részére költöztél?” bővebben

Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?

Kanadában kolbászból van a kerítés?

Nem.

Juharszirupból.  🙂

 

„Ott sincs kolbászból a kerítés!” – talán ez az egyik legközhelyesebb mondás, amelyet sok emigrálcióban éló honfitársunknak meg kellett hallgatnia elutazása előtt. Igen, még nekem is.

Magyar kerítés, magyar kolbászból … Magyarországon!
Utazás Kiállítás, Budapest, 2008.

Nem értem egyébként, miért gondolja úgy az egyszeri magyar ember, hogy külföldön kolbászból lenne a kerítés. Külföldön, azaz Nyugat-Európában, tehát Németországban, vagy Londonban. Esetleg Amerikában . Vagy honnan jön az a gondolat az otthon maradók fejébe, hogy tejjel-mézzel folyó kánaán várja a kivándorlót a célországban?

„Lázadó Gondolatok: Kanadában Kolbászból Van A Kerítés?” bővebben