A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta „Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

  • A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
  • Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
  • A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
  • A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
  • A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
  • Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
  • Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

„A Magyar Podkasztok” bővebben

FV002 – Villanyautó Vásárlás Kanadában

Lator használt EV-t vesz. De miért? Mennyiből? Hogyan és miként? Megéri? Mit mutat a matek? Hogyan fest a kanadai használt EV piac? Hogyan próbálják eladni a villanyautókat a kereskedők? Megérheti a szomszéd tartományban, vagy az USA-ban EV-t venni? Hogyan fogja bírni az akkupakk a zord kanadai telet? Típusok, modellek, árkategóriák, töltési lehetőségek, karbantartás és a mindennapi használat. Mindezekről beszélgettünk a vadonatúj Felvillanyozódtam! Podcast-ban.

Adás napló.

2017 Chevrolet Bolt EV
2017 Chevrolet Bolt EV
2017 Chevrolet Bolt EV
„FV002 – Villanyautó Vásárlás Kanadában” bővebben

FV001 – Ez A Felvillanyozódtam! Podcast

Jó reggelt kívánunk! Ahogyan arról már említést tettünk, a Felvillanyozódtam! rovat különvált és önálló podcast-ként él tovább, mint 100%-os Kanada Banda produkció.

Adás napló.

  • Welcome here! Mi ez? Hogyan? És miért? Meg a hajad is milyen?
a vadonatúj Felvillanyozódtam! Podcast by Kanada Banda
„FV001 – Ez A Felvillanyozódtam! Podcast” bővebben

Kőolaj vs. Lítium

A Telex-en jött szembe a hír a legutóbbi környezeti katasztrófáról. Ahogyan az egyik izraeli internetes hírportál, Haaretz.com is írja: „Az olajszivárgás Izrael partjaihoz közel az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tengeri szennyezése, a takarítás éveket vehet igénybe. A baleset több mint 170 kilométer hosszan szennyezte be a strandokat, amelyek Izrael partjainak 40 százalékát teszik ki és 16 közösséget érint.”

„Egy, a vizsgálatokban részt vevő forrás szerint egy tartályhajó üríthette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, és az elmúlt hét szélsőséges időjárása, az erős szelek hozzájárulhattak a szennyezésnek az izraeli partokra sodródásához.” – írja a Telex.hu.

Várjátok velünk együtt a 20 perccel a jövőbe c. podkaszt következő adását (amelynek megjelenése számításaim szerint február 25-én várható): a kaszt.hu alapító-szerkesztő-műsorvezetője, Lövenberg Balázs kb. 2 éve Izraelben él családjával. Reméljük, hogy részletesen beszámol majd a fejleményekről és általa első kézből értesülhetünk a helyi történésekről! Előre is köszönjük, ha a helyben elérhető információkat megosztja velünk!

A kép illusztráció.
fotó: 3282700 / Pixabay

2019. Augusztusa óta meg csak nem lett világvége (pedig a Facebook magyar anyanyelvű és ezért végtelenül bölcs kommentelői akkor jól megmondták, hogy itt van!), ellenben jött egy világméretű vírusjárvány. Ami mindent vitt, azaz a fotelből hangoskodók, a nagyon-is-hozzáértők, a kommenthuszárok egy egész évre való témát kaptak a CoViD-19-nek köszönhetően, így a környezetkárosításra már egyetlen másodpercük sem maradt 2020-ban.

„Kőolaj vs. Lítium” bővebben

KB045 – Let’s Go 2021

Jó reggelt kívánunk! Az első és az egyetlen kanadai-magyar podcast 45. epizódjában a szolgálati közlemény leközlését követően nem beszéltünk 2020-ról. Olyan sokat. Előtte – virtuálisan – kicsontoztuk a Boeing-et, beszélgettünk az Amazon-Rivian új villanyfurgonjáról, teli szájjal kiröhögtük a szerencsétlenkedő Amazonos-csomag tolvajokat. Az adás utolsó harmadában pedig elmeséltük az erre az évre szőtt terveinket, álmainkat.

.

Szolgálati közlemény!

2020. December 1-én elindult a zárt Facebook csoportunk, a

A belépéshez kattints a fentebb látható feliratra. Kérjük, hogy ne felejtsd el megválaszolni a feltett kérdéseket és elfogadni a csoport szabályzatot.

Köszönjük!

Adás napló.

Ismét hármasban csináltunk, bár az igazság az, hogy négyesben szerettük volna. Rita járt virtuális stúdiónkban, de nem, mint vendég, hanem mint co-host (társ-műsorvezető). Petty januárban kapta meg az első CoViD-19 elleni védőoltást. Ezért nem lehetett velünk, elvonult bebábozódni az erdőbe: a 3. és 4. karjait növeszti éppen.

Heti színes

Lázadó: „Az egész 737 MAX sztori a fillérb*szás és a kapzsiság különös és hányingerkeltő egyvelege.”

A BOEING 737 MAX-saga folytatódik: “Maneuvering Characteristics Augmentation System” – MCAS, azaz: átesést megelőző rendszer és minden, amit eddig tudni lehet!

„KB045 – Let’s Go 2021” bővebben

Az Önvezetés Elveszi A Munkákat! (Frissítve!)

Már egy jóideje annak vagyunk szem- és fültanúi, hogy hol az egyik, hol a másik autógyártó jelenti be, hogy ebben, vagy abban a modelljében megtalálható lesz az önvezetés funkció. Mindez rengeteg fejlesztést, azaz mérnöki munkaórát jelent a gyártók számára, nem kevés eszközigénnyel és tesztidőszakkal. Nem is mindig az első megoldás lesz az, amely végül eljut a tervezőasztaltól a sorozatgyártásig.
(illusztrációk: Tesla Inc., AutoPilot, FSD)

Olvasói visszajelzés alapján pár mondattal és videóval kiegészült a cikkem.

Okosautó, butaember.

Kétségtelen, hogy egy számítógép, amely egységnyi idő alatt szignifikánsan több információt tud feldolgozni, jobban is tud irányítani bármit, mint az emberi elme. Amíg az embereknél a reakció idő minden időpillanatban más és más – az ezt befolyásoló tényezőkről most ne is beszéljünk -, egy számítógép nem lesz fáradt, nem fog alkoholos befolyásoltság alatt állni és nem lesz fusztrált munkahelyi, vagy magánéleti gondok miatt, nem kalandozik el a figyelme egyetlen tizedmásodpercre sem. Közel járunk már a civil „megfejtéshez”, a repülésben, a vasúti közlekedésben és a hajózásban már évtizedek óta jelen van az önvezetés valamely formája.

Az autókba beépített önvezető számítógép több kamera képét, több szenzor és radar adatát tudja villámgyorsan kiértékelve a megfelelő döntést meghozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 15-25 különböző érzékelő által küldött információt fogad, hangol össze, dolgoz fel, értékel ki, vet össze az autóba épített önvezetést végző számítógép, majd hajtja végre kívánt a feladatot.

Ugye jól érzékelhető, hogy ezt egy ember képtelen utána csinálni? Olyan, mintha rajtad, a sofőrön kívül még másik 15-25 ember ülne az autódban és mindegyik egyszerre pofázna szólna bele a vezetésedbe! Egy embernek képtelenség lenne így, ilyen információdús körülmények között biztonsággal megtenni akár csak 1 métert is.

Ahogyan nem tudunk több tízmillió, bináris számrendszerben felírt matematikai képletet (pl. összeadást, szorzást) megoldani egyetlen másodperc alatt, ugyanúgy nem tudunk teljes biztonsággal sem vezetni, de még csak megközelítóleg sem olyan jól, mint egy számítógép. Az emberi tényező, amíg emberek ülnek a volán mögött, mindig tényező marad. Felbosszantott a főnök, a hátsó ülésen rendetlenkednek a gyerekek és még fáradt is vagyok, mert a tegnapi bebaszcsi parti után nem aludtm ki magam, ráadásul a köcsög BMW-s/AUDI-s/Suzuki-s is bevágott elém irányjelző használata nélkül. Na, a számítógéppel ilyen biztosan nem fog előfordulni! Az mindig kipihent, kiegyensúlyozott és fókuszált lesz, amikor közlekedni kell és valamennyi közlekedési szabályt be fogja tartani.

„Az Önvezetés Elveszi A Munkákat! (Frissítve!)” bővebben

Messzire Áramló Elektronok

Nem olyan régen jelent meg egy nagyon látványos illusztrációval ellátott, tömör összefoglaló arról, hogy az ebben az évtizedben* megjelent különböző villanyautó típusok és modellek az amerikai szabvány szerinti mérések (EPA) alapján mekkora hatóvávval rendelkeznek és mérföldenként (1,6 km-rént) mekkora költséggel kell számolnunk. Ebből a cikkből szemezgettem ki a legfontosabbakat és Latornak köszönhetően van egy első kézből kapott összehasonlításunk is benzines-elektromos témában.

Elnézést azoktól, akiket kevésbé érdékelnek a villanyautók, az elektromobilitás mibenléte, de minket egyre jobban foglalkoztat a téma. Ennek számos oka van, mindketten IT területen dolgoztunk több, mint tíz éven át, érdeklődési körünkbe tartozik minden kütyü és „okosdolog”, figyelemmel kísérjük a különböző technológiák fejlődését – így az elektromos autókét is.

Nem egy cikkünk született már meg ebben a témában, a sok közül az egyik a tavaly decemberben megjelent:

.

Nem olyan régen felröppent egy pletyka, miszerint: „Az Kanadai Országgyűlés Költségvetési Irodája szerint, ha a Trudeau kormányzat 2023. és 2030. között el szeretné érni a párizsi célkitűzéseket (lásd: Párizsi éghajlatvédelmi egyezményugye Trump ebből léptette ki az Egyesült Államokat), akkor az alábbi extra adókra lehetne számítani Kanadában:
> propángáz: 40 cent/liter,
> földgáz: 57 cent/m3,
> 87-es benzin: 69 cent/liter,
> kerozin (repülőgép-üzemanyag): 75 cent/liter,
> gázolaj: 80 cent/liter”.

A problémánk ott van ezzel, hogy jelenleg br. $1.02 és br. $1.09 közötti áron tankolhatunk 87-es üzemanyagot (Kanadában a tüzelőanyag-állomásokon nettó árak vannak feltüntetve a kútoszlopokon, azaz mi nettó $0.97 – $1.04 árazással találkozunk. Az Alberta-i ÁFA: 5% – és nem 27%, mint Magyarországon).
Ha ezt a nettó kiskereskedelmi árat megemelik 69 centtel, akkor az kb. 72%-os áremelkedést jelentene. Azaz jobb esetben „csak” br. $1.74 CAD-ba kerülne majd ugyanaz a 87-es oktánszámú tüzelőanyag.

„Messzire Áramló Elektronok” bővebben

Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a „hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

„Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)

Azért, mert több száz féle sör kapható a boltokban. Azért, mert van csapolt sör az éttermekben és a kocsmákban. Azért, mert az internetnek köszönetően akár egy random külföldi webáruházból is rendelhetek olyan sört, amit egyetlen magyarországi importőr sem forgalmaz. Azért, mert nagytételben gyártani olcsóbb, lásd sörgyárak, lásd kézműves sörfőzdék. Azért, mert „már 13 ezer éve létezett a sörfőzés gyakorlata a Földközi-tenger keleti medencéjében, ami ötezer évvel korábbi, mint az Észak-Kínában a sörkészítésről eredetéről talált eddig legősibb bizonyítékok.” – és akkor pont te, pont most mutatnál valami újat?

Blogbejegyzésünk tartalma a megjelenése óta legalább 2 alkalommal frissítésre került!

Az elmúlt évezredekben meg tulajdonképpen szinte semmi sem változott a sörfőzésben: azóta is ugyanúgy az ivővíz az egyik legfontosabb alapanyaga a sörnek a maláta mellett. Akkor meg miért? Hülyeség otthon, egymagad, drága eszközökkel, drága pénzen elkezdeni sörfőzöcskézni, amikor bármilyen sört megvásárolhatsz. Tiszta macera ott állni a kondér mellett, kezedben a stopperrel és hőmérőzni a főzetet, méricskélni a hozzávalókat, aztán meg hetekig várni, amíg iható lesz a söröd. Ha nem találsz kedvedre valót, akkor egyrészt nem keresgéltél elég elszántan, másrészt csak várnod kell egy kicsit és biztos lesz valaki, aki olyan fog főzni, forgalmazni, ami neked kell.

A Sixpoint Sörfőzde (Brooklyn, New York, USA) Cycliquids sorozatának a Tesla Hop-Charged Lager-e.

.

FIGYELEM!
Terjedelmes tartalom következik!
A cikk olvasása során folyamatos figyelem szükségeltetik,
ezért legalább 2 korsó sört, vagy 2 pohár kávét/teát meg fogsz inni .
Szerteágazó és nagyon részletes a tematika, ezért kérem,
hogy mindenki őrizze meg komolyságát, de legyen kéznél a humorérzéketek.

A 13+1. téma után kiderül az is, hogy miért jött létre
– a legnagyobb jószándék által vezérelve -, ez a bejegyzés.

.

„Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? (Frissítve!)” bővebben

KB040 – Fehér-e Az Orosz? (A Belarusz Válság)

Az első és 100%-ban kanadai készítésű, magyar nyelvű podcast 40. epizódja igazán színes tartalommal rendelkezik. Torok nem maradt százazon, de a mák sem darálódott le, sajnos. Az adás TikTokzatosan kezdődött, majd Végtelenül megörültünk podcaster társunk jó autóval jó utakra térésének. Lázadó családi kirándulása alkalmával XIX. századi magyar telepesek Alberta-i nyomát kereste csapatszállítója kormánya mögött, eredménytelenül. Aztán összehasonlítottuk az akkumulátoros közlekedést a „hagyományossal” úgy, ahogyan azt – információnk alapján – még soha, senki nem tette! És végezetül, a virológiai percek után, külpolitikai irányt vettünk és megnéztük – több oldalról is -, hogy mi folyik ott Minszkben?
(nyitókép: régi-új Belarusz zászló terv)

.

.

Adás napló.

A több kisebb mellett ma is volt egy komolyabb, hosszabban, alaposabban megtárgyalt, valószínűleg többeket is foglalkoztató téma.

Heti színes

  • TikTok-ra költöznek a hírportálok videói YouTube-ról?
  • TikTok – mi lesz vele? Eladják? Megveszik?
  • Végtelenség Fiai podcast: Laci és a Bódécsászárság – új fejegységet ajánlunk.

2009_volkswagen_t5_multivan2009 Volkswagen T5 Multivan Highline
– képünk illusztráció
(forrás: FavCars.com)

  • Lator iszik. Egy ajándékba kapott Calgary-i sört. De te ne igyál, mert nem jó!

big_rock_agd_beer_alberta_draft_canNe vegyél ilyet, mert nem finom!

  • Lázadó pedig IKEA körte cider-t iszik. Ez finom, ilyet vegyél és igyál. Inkább.

ikea_cider_paeron_pearIkeás, körtés, finom.

.

„KB040 – Fehér-e Az Orosz? (A Belarusz Válság)” bővebben