A Telex-en jött szembe a hír a legutóbbi környezeti katasztrófáról. Ahogyan az egyik izraeli internetes hírportál, Haaretz.com is írja: „Az olajszivárgás Izrael partjaihoz közel az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tengeri szennyezése, a takarítás éveket vehet igénybe. A baleset több mint 170 kilométer hosszan szennyezte be a strandokat, amelyek Izrael partjainak 40 százalékát teszik ki és 16 közösséget érint.”
„Egy, a vizsgálatokban részt vevő forrás szerint egy tartályhajó üríthette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, és az elmúlt hét szélsőséges időjárása, az erős szelek hozzájárulhattak a szennyezésnek az izraeli partokra sodródásához.” – írja a Telex.hu.
Várjátok velünk együtt a 20 perccel a jövőbe c. podkaszt következő adását (amelynek megjelenése számításaim szerint február 25-én várható): a kaszt.hu alapító-szerkesztő-műsorvezetője, Lövenberg Balázs kb. 2 éve Izraelben él családjával. Reméljük, hogy részletesen beszámol majd a fejleményekről és általa első kézből értesülhetünk a helyi történésekről! Előre is köszönjük, ha a helyben elérhető információkat megosztja velünk!
2019. Augusztusa óta meg csak nem lett világvége (pedig a Facebook magyar anyanyelvű és ezért végtelenül bölcs kommentelői akkor jól megmondták, hogy itt van!), ellenben jött egy világméretű vírusjárvány. Ami mindent vitt, azaz a fotelből hangoskodók, a nagyon-is-hozzáértők, a kommenthuszárok egy egész évre való témát kaptak a CoViD-19-nek köszönhetően, így a környezetkárosításra már egyetlen másodpercük sem maradt 2020-ban.
Az Izrael partjait elérő olajszennyezés miatt kíváncsivá lettem.
Véletlenszerűen kiválasztottam egy magyar hírportált, a Telex-nél nagyobb múlttal rendelkező index.hu-t, majd a keresőjük segítségével visszanéztem egészen 2015. májusáig, azaz rákerestem az olajszennyezés szóra és átböngésztem a találatokat.
Ebben a hónapban arról írtak, hogy: „A csendes-óceáni partvidék mentén 14 kilométer hosszan terül el az olajfolt. A hatóságok becslése szerint mintegy 400 ezer liter olaj szivárgott ki, és ebből 80 ezer ömlött a tengerbe.„. Ebben az évben írtak még a BP fúrótornyának, a Deepwater Horizon 2010-es katasztrófájának utóhatásairól (mi a KB023 epizódban beszéltünk a katasztrófát feldolgozó filmról), aztán következett 2016. Áprilisa és a cikk arról, hogy „olajos szennyeződés folyik bele a Kis-Duna ágba„.
2017. Szeptemberének közepén érkezett a következő rosszhír: „A görög hatóságok azért küzdenek, hogy megfékezzék annak az olajfoltnak a terjedését, ami egy tartályhajó vasárnapi elsüllyedésekor került a tengerbe. Egyelőre nem tudni, miért süllyedt el a 2500 tonna nyersolajat szállító hajó Szalamisznál.„
Pár hónap csend, majd 2018. Januárjában: „tizenhat kilométer hosszú olajfoltot hagyott maga után a kigyulladt, majd elsüllyedt iráni tartályhajó a Kelet-kínai-tengeren a japán hatóságok és a kínai média egybehangzó hétfői jelentései szerint.
A 136 ezer tonna rendkívül gyúlékony, könnyű olajat szállító, panamai zászló alatt hajózó, Szancsi nevű iráni tartályhajó január 6-án borult lángba, miután összeütközött egy kínai hajóval Sanghajtól körülbelül 300 kilométerre keletre. Szakértők szerint az élővilágában nagyobb kárt okoz az elégő olajnál az, hogy a hajó elsüllyedése miatt feltehetően a hajótestben maradt olajon kívül a rendkívül mérgező üzemanyag is a tengerbe kerül.”
És ez még csak az év első hónapja volt.
2019. Márciusában – amikor mi csendet kértünk -, az index arról cikkezett, hogy: „egy több mint 10 kilométer hosszú és 1 kilométer széles olajfolt tartott csütörtökön a francia partok felé egy napokkal korábban elsüllyedt olasz teherhajó felől, ami 2200 tonna olajat szállított.„ Ugyanennek a hónapnak a magyar vonatkozású híre volt, hogy „valaki 100 liter fáradt olajat öntött egy vízelvezetőbe Egerben„.
Szeptemberben észak-nyugat Franciaországból érkeztek aggasztó hírek: „Eloltották pénteken az északnyugat-franciaországi Rouen egyik vegyi üzemében csütörtök hajnalban keletkezett tüzet, írja az MTI. A veszélyes kategóriába sorolt vegyi üzemben felcsapó lángokban ugyan senki nem sérült meg, de a keletkező füst mintegy 22 kilométer hosszú, 6 kilométer széles sötét sávban borította be a félmillió embernek otthont adó területet. A füst szaga a 120 kilométerrel odébb fekvő Picardie városáig is elért. A La Chaine météo nevű meteorológiai szolgálat fekete esővízről posztolt képeket.„
Októberben megint egy magyar vonatkozású hír: „Masszív olajfolt ment le a Dunán Budapestnél„ – szól a cím. „Az olajszennyeződés kedden reggel fél 8 körül tűnt fel olvasónknak a Margit híd környékén, egy órával később viszont már a Rákóczi híd alatt, a Kopaszi-gátnál járt az olajfolt.”
Karácsonyra pedig a galápagosi teknősök kaptak „karácsonyi ajándékot”: „2500 liternyi olaj szivárgott a tengerbe a világörökségi területnek számító Galápagos-szigeteknél, írja az MTI. Az ecuadori kormány egyből sürgős intézkedéseket hozott a csendes-óceáni szigetcsoportot érintő veszély elhárítására. (..) 1978 óta szerepel a különleges élővilágú Galápagos-szigetcsoport a természeti világörökség UNESCO-listáján. A baleset helyszínének közelében van több madár költőhelye, valamint a tengeri gyíkok és teknősök élőhelye is.”
És ezzel meg is érkeztünk a tavalyi évhez.
2020. Januárjának közepén ismét a Dunát sikerült összebaszni: „Több kilométer kiterjedésű olajszennyezés miatt leállították a dunai hajóforgalmat Bécsnél az osztrák hatóságok, írja az MTI. A mintegy 30 kilométer hosszú olajfoltot csütörtök reggel észlelték az osztrák fővárostól északra található Korneuburg és a délre fekvő Schwechat között. A hajóforgalmat Greifenstein és a freudenaui vízerőmű között szüneteltetik. A rendőrség emellett lezáratott a Duna mentén minden ivóvízkutat Bécs térségében.„
1 évvel korábban – ahogyan azt már említettem -, mindekit a világvégét jósolta, amikor Szibériában erdőtűz pusztított. De a pandémia alatt jól láthatóan keveseket izgatott, hogy Júniusban 20.000 tonna olajszármazék ömlött egy orosz hőerőmű egyik dízelolaj tartályából az egyik sarkvidéki folyóba, a Ambarnaja folyóba. „A katasztrófa sújtotta területen 84 ezer tonna szennyezett talajt és 31 ezer tonna vízzel kevert üzemanyagot sikerült begyűjteni.„, valamint „több, mint 2 milliárd dollárban) nevezte meg hétfőn az orosz környezetvédelmi felügyelet a norilszki gázolaj-ömlés okozta környezeti kárt.„ – írták egy későbbi cikkeikben.
Augusztusában is környezetvédelmi kussolás volt a közösségi médiában, amikor „A panamai zászló alatt közlekedő, Vakasio (Wakashio) nevű, rakomány nélküli japán teherhajó július 25-én futott zátonyra az Indiai-óceánon. A hajótest mostanra a folyamatos hullámzás hatására megrepedt, üzemanyagtartályból csütörtök óta folyt a gázolaj, a szakemberek attól tartottak, hogy a hajótest kettétörhet. (..) A hatóságok ökológiai vészhelyzetet hirdetettek, mert nagyjából 1.000 tonna gázolaj ömlött a tengerbe, súlyosan veszélyeztetve a környezetet.„
fotó: Engin Akyurt / Pixabay
Ha lehet azt mondani, akkor az i-re a pontot a ráckevei Duna-ágnál történt olajszennyezére tette fel December közepén: „Mintegy hat köbméter fáradt olajat engedett bele valaki a ráckevei (soroksári) Duna-ágba Szigetszentmiklósnál a csapadékvíz-csatornán keresztül. Ahogy az Index is beszámolt róla, a múlt heti szennyezés közel kétezer négyzetméteres területen pusztította el a védett úszólápot és a parti növényzetet. A szakemberek szerint Magyarországon ez az elmúlt évtizedek legsúlyosabb olajszennyezése.”
Nem zárult happy end-del az év vége, December 30-án újabb szennyezés történt, ugyanott: „A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság figyelőszolgálata szerda dél körül észlelte az olajszerű anyagot Szigetszentmiklóson, a Tebe sori csapadékelvezető csatorna torkolatánál, a korábbi szennyezés helyszínén. Megállapították, hogy a csatornában jelentős mennyiségű olajszármazék van, ez mintegy 7-8 kilométer hosszan látható az aknákban.”
5 és fél év alatt 14 olajszennyezés, több ezer állat és növény élővilágának elpusztítása, folyók, tavak, rengerek, óceánok beszennyezése, sok tízezer tonnányi CO2 légkörbe kerülése, több milliárdos környzeti kár… felsorolni is sok, elképzelni pedig mindezt együtt szinte lehetetlen. Sajnos, nem elképzelnünk kell, hanem csak megnéznünk a fotókat, videókat, amelyek a katasztrófákról készültek.
I LOVE OIL AND GAS.
Persze, az olajiparnak sokat köszönhetünk, mert rengeteg hasznos termék is készül kőolaj felhasználásával. De az elmúlt kb. 180 év alatt sem voltunk képesek megtanulni vigyázni rá, nem voltunk alkalmasak arra, hogy megóvjuk a tőle környeztet, a bolgyót, amelyen élünk, a bolygót, amelyből élünk.
Közvetve, vagy közvetlenül több tízmillió embernek ad megélhetést az olajipar, de ezek a cégek még mindig nem tanultak meg felelősségteljesen viselkedni, még mindig nincsenek tisztában a környezetre gyarkorolt hatásukkal.
Nincs mire várni, mert már most is el vagyunk késve. Ma van itt az idő cselekedni, nem szabad, sőr, tilos a holnapra várni. A lehetőségekhez mérten qrva gyorsan és amilyen nagy mértékben csak lehet, meg kell válni a fosszilis energiahordozóktól, úgy a széntől, mint a kőolajtól. Tudom, hogy ez nem fog egyik napról a másikra megtörténni, de fel kell gyorsítani azt a folyamatot, ami már elindult a környezetbarát(abb) technológiák hasznosítása terén.
I LOVE ELECTRICITY.
Az elmúlt 5,5 év mérlege tehát – szigorúan az index.hu cikke alapján – 14, az olajiparral kapcsolatos súlyos környezetszennyezés. És 0, azaz nulla lítium bányával, vagy bányászattal, lítium-ion akkumulátorgyártóval kapcsolatos katasztrófa, tűz, robbanás, baleset! Tényleg: olvasott-e valaki arról az elmúlt években, hogy valamelyik lítium-bánya beszennyezett egy tengert, folyót, tavat nyers lítiummal? Hogy vadon élő állatok ezreit kellett kimenteni lítium bányákból, illetve kigyógyítani a lítium mérgezésből?
A Méregzöld c. TLDR cikkben azt írtam, hogy 2012. Júniusa és 2019. Februárja között:
„a Föld nevű bolygón 38 (harmincnyolc) esetben történt meg, hogy kőolaj kontrollálatlanul folyt szét a földeken és ömlött vizeinkbe. Az optimista becslések szerint kb. 188.953.000 liter mennyiségben. Ha felkerekítem ezt a számoit, akkor 189 millió liter lesz belőle.
189 millió liter környezetszennyező kőolaj “került vissza” a természetbe! És ez csak az utolsó 7 (hét!!) év(!!) mérlege.„
És vajon hány tonna nyers lítium „szabadult” el ezen idő alatt, beszennyezve óceánokat, folyókat, vízpartokat? Talán már picit unalmas, hogy mindig ezt kérdezem, de válasz helyett csak mély hallgatást kapok!! Értékelhető számadatott soha. Okoskodás, hőbörgés, bezzegezés az megy sokaknak, de hogy egy hitelt érdemlő, korrekt választ kapjak a fenti kérdéseimre, netán érdemi vitába bocsátkozhassak a témában, nah, az valahogy nem megy.
Talán mondanom se kell, hogy azért azt ne hozzuk párhuzamba egymással, ha pár óra alatt több száz tonnányi nyersolaj ömlik a tengerbe és ha leég egy villanyautó akkumulátora egy városi parkolóban. A kettő valahogy nagyon nem ugyanaz.
A már említett 2019. májusi Méregzöld c. TLDR-cikkünkben az alábbiakat is leírtam nektek:
„Lítium
- a periódusos rendszer kémiai eleme, alkálifém,
- Mivel erősen reaktív, a természetben elemi állapotban nem található meg, csak vegyületeiben fordul elő, amelyek általában ionosak. A lítium számos pegmatit ásványban előfordul, de a lítiumion oldhatósága miatt jelen van az óceánokban is, ennek okán gyakorta állítják elő telített sósvízből és agyagból.
- felhasználás: kerámia és üveg gyártás, elektronikaipar, kenőzsírgyártás; kohászat; pirotechnika (piros színű tüzijáték, jelzőfáklya); szerver- és polimerkémia, gyógyászat (a lítium sói hatékony gyógyszer a bipoláris zavarban szenvedők számára); hadiipar (rakéta-hajtóanyagok nagy energiájú adaléka).
- A lítiumfelhasználás becsült megoszlása 2011-ben:
- kerámia és üveg (29%)
- szárazelem (27%)
- kenőzsírgyártás (12%)
- folyamatos öntés (5%)
- levegő kezelés (4%)
- polimerek (3%)
- alumíniumgyártás (2%)
- gyógyszerészet (2%)
- egyéb (16%)
- Ez feltételezem azóta már módosult, de ne hidd azt, hogy a kenőzsírgyártás leáldozóban van, vagy hogy a porcelámüzemek beszüntették működésüket…
(..)
Használsz-e
- okostelefont?
- laptopot, tabletet?
- fényképezőgépet?
- e-könyv olvasót?
- robotporszívót?
- szünetmentes tápegységet (asztali számítógép, vagy riasztórendszerek tartalék áramforrása)?
- távirányítós kisautót?
- drónt?
- bármi mást, amibe Li-Ion akkumulátor kell a működéshez?
Mindegyikben van és volt is akkumulátor az elektromos autók elterjedése előtt is.„
Vajon miért érzik még ma is úgy egyesek Magyarországon élve, hogy:
- habzó szájjal,
- nyálat fröcsögve,
- nagy pofával,
- meggondolatlanul,
- agyatlan idióta módjára
(megfelelő rész aláhúzandó!)
kell ordibálniuk az amerikai, ausztrál, Chile-i, vagy az argentín (hogy csak a 4 legnagyobb kitermelőt említsem) lítium-bányák ellen???
Szénbánya, aranybánya működése külszíni fejtéssel 1 évszázadon át teljesen rendben van. Olajfúrótornyok szárazon és vizen, olajhomok kitermelő helyek az erdőségek közepén szintén helyénvalók, de azért álljunk már meg!
Lítium bánya? Akkor most majd jól #MindMeghalunk!!!!!!4!!!!
Vagy nem.
Ezen a weboldalon több ausztráliai lítium bánya fotója is látható. Ezek a külszíni fejtések semmivel sem néznek ki ijesztőbben, mint bármelyik külszíni szénbánya az elmúlt évtizedekből. Sőt, számomra a legtöbb határozottan barátságosabb látványt nyújt, mint a verespataki aranybánya.
Ezen a weboldalon szintén ausztrál lítium bányák tekinthetők meg.
Ugorjunk egyet: ez itt már az Egyesült Államok egyik közvetlen lítium-kitermelő létesítménye. Ez pedig itt egy lítium bányászatról és előállításról szóló weblap az USA-ból, fotókkal és részletes leírással. Aki a Chile-i lítium biznisz érdekel és el szeretne mélyedni a helyi porjektek, kitermelés, forgalmazás, stb. témakörében, az kérem, hogy ide kattintson (spanyol nyelvtudás nem kötelező, de jól jöhet). És a végére marad két riport (1-1 képpel) Argentínából, amelyek szintén lítium bányákról szólnak: cikk #1 és cikk #2.
Ráadás: egy pár perces videó Chile-ből, a világ egyik legnagyobb lítium bányáról/bányájából.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó