KB030 – Egy Féladás

Ahogyan a cím is sejtetni engedi, a 30. podcastunk csak egy fél podcast lett, mert … nem, nem! Nem áruljuk el, hogy miért, ez majd kiderül egy picit az adás végén és nagyon majd a 31. podcast elején. De még ez előtt beszámoltunk a szeptemberi hóviharról (a kapcsolódó cikk itt olvasható), megemlítettünk egy kedves, Kaliforniai kisvárost, Los Angeles-t (és vonzáskörzetét), megosztottuk MacBook szerelési élményeinket, kritizáltuk az Audacity-t, majd következett a tizennyolc pluszos tartalom: szeksz-en-drágz-en-rák’n’roll. Vagy nem! Podcast-unkban szókimondó, csúnya szöveg hangzik el, ezért a sarokban történő 5 perces térdeplés helyeződött kilátásba. Ejnye-bejnye!

 

Adás napló.

nabob_breakfast_coffee_lazado.jpg

behringer_802_b.jpg

Heti színes

gyermekules_elhelyezes_illusztracio.jpgHa a gyermek szabályosan van bekötve,
akkor a második képen látható eset nem fordul elő … soha!

gyermekules_gyermek_bekotve_biztonsagos.pnghagyományos gyermekülés, amelyben
a gyermek szabályosan van beültetve és bekötve!

gyermekules_lejarati_datum.jpgillusztráció – de ha ellenőrzik és a lejárati dátumot követően
ül benne a gyermek, büntetést fog kapni az autó vezetője

  • az említett TotalCar-os videó az autóbalesetekről:

monster_energy_green_lator.jpg

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Apple Phone

Két nappal vagyunk túl a 2019-es iPhone-ok bemutatásán, mostanra már minden érdeklődő tudja, hogy milyen modellekkel folytatja a 2007 nyarán megkezdett mobiltelefonos vonalat az Apple. Már most vannak olyanok, akik persze nem elégedettek a készülékek egy-két tulajdonságával, vagy annak formavilágával és már arról pletykálnak, azon elmélkednek, hogy a jövő évtizedben milyen Apple okostelefonok, tabletek, okosórák látnak napvilágot. Pár ilyen exkluzív pletyka eljutott hozzánk is, mondhatni, első kézből értesültünk szakmabeliek spekulációiról.

 

De mielőtt mindezen találgatásokba jobban elmélyednénk, néhány érdekes tudnivaló az Apple-ről. A cég az alma után kapta a nevét, bármennyire is meglepő, ez tényleg ilyen egyszerű névválasztás volt. Jobs (valamikor a 70-es években) gyümölcsdiétát tartott, amelyben alma is volt. Egy alma-termesztőtől érkezett vissza (a munkahelyére), s ekkor fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy legyen a cég neve Alma, mert ez a név “mókás, bátor és nem megfélemlítő”. Az első logót, amely 1976-ban készült, nem tetszett Jobs-nak, ezért 1977-ben az alábbi képen látható színes almára tervezte át.

steve_jobs_apple_think_different_1366x768.jpg

A “Think different.” szlogent az Alma, vagyis az Apple 1997-2002 között használta. Ez magyarul annyit tesz: gondolkodj másként – s ez a szemléletmód a mai napig kisebb-nagyobb mértékben jelen van a cég életében, kommunikációjában, termékeiben. Állítólag ez a jelmondat egy válasz volt az IBM “Gondolkodj” szlogenjére, mivel akkoriban az IBM személyi számítógépei (PC) népszerűek voltak, szóval ezekhez képest az Apple más oldalról közelítette meg ugyanazt a kérdést. Másképp gondolkodott arról, hogy hogyan és miként kell működnie egy számítógépnek, hogyan kell felépülnie és milyen szolgáltatásokat, élményeket kell nyújtania a rajta futó szoftver(ek)nek.

“Apple Phone” bővebben

Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)

Az egyik magyar autós hírportál átvett egy hírt egy, feltételezhetően amerikai weboldalról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a cikkből, mert forrásmegjelölés lemaradt. Azaz egyetlen árva hivatkozás sincs a cikkben. Nem mértem az időt, de kb. 8-10 percet vett igénybe, hogy megtaláljam azt a sajtó munkatársainak szóló publikációt, amelyet maga Ted Cannis, a Ford Motor Company elektromosítással foglalkozó üzletágának globális igazgatója írt. Átolvasása után kiderült, hogy nem csak a magyarul megírt Totalcar.hu-s cikkel vannak komoly gondok, hanem az eredeti cikkben leírtak is hagynak maguk után kivánni valót!

 



Frissítés!
“Totálkáros Autós Újságírás (Frissítve!)” bővebben

KB028 – Jönnek A Drónok

Jó reggelt kívánunk! A 28. podcast-unkban az autonóm, szállítmányozásra tervezett drónokról beszélgettünk. De mielőtt még a jelen és a közeljövő önrepülő teherszállító légijárműveit (röviden: Ö.T.SZ.L.J.) kitárgyaltuk volna, azon gondolkodtunk hangosan, hogy: – vajon Magyarország a százezer Dacia Lodgy országa lehet-e? – okos dolog-e egy darab jóvágású csővel helyettesíteni a katalizátort? – ugyan már miért folytogatná az internet-kapcsolatod sávszélességét az internet szolgáltatód? A nagy sikerre való tekintettel ez alkalommal is voltak részvevői az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatnak: egy kanadai minisztérium, egy amerikai petíció és egy kellemetlen meglepetést okozó mobil operációs rendszer. Kattintsatok a lejátszásra és bandázzatok velünk!
(nyitókép: The Verge)

 

 

Adás napló.

weather_calgary_081720192019. augusztus 17.

weather_calgary_081820192019. augusztus 18.

weather_forecastidőjárás előrejelzés Calgary városára, 2019. augusztus 18-án

 

bc_snow_1

bc_snow_2

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

Közben egy kis kitérő:

  • 2 évesek leszünk/vagyunk! Ezzel kapcsolatban mondtuk el ezt-azt. “Olyan még nem volt sehogy, hogy ne lett volna valahogy.”

 

Heti színes

 

nokia_n70egy (nagyon) öreg Nokia N70 “okostelefon” Lator fiókjában is lapul

  • Katalizátor
    • Nem csak egy darab doboz/cső az autó alvázára szerelve, hanem fontos szerepe van a motor üzemeltetése során!

katalizator_robbantott_abraa katalizátor működése –
kattintásra a teljes méretű kép megtekinthető

(kép forrása: EVOautó)

honda_accord_coupe_1997Latoré fehér volt. A fotón jól látszik a víztiszta lámpabúra.

  • WiFiBlast
    • mert “az internet szolgáltatód a letöltési sebességed folytogatja”,
    • angol nyelvű “ismertető” itt olvasható,
    • szerintünk ez az év átverése!

 

Jönnek a Drónok

  • Jobb, ha hozzászokunk, hogy személyautó méretű, kisebb-nagyobb csomagokkal felpakolt önrepülő drónok repkednek majd a fejünk felett?

overhead_drones.jpg(fotó: Wing)

  • The Verge szállítmányozó drónokról szóló riportja:

  • És a videó után itt egy cikk, szintén a The Verge-től,
  • Ki a jobb pilóta? A számítógép, vagy az ember?
    • vannak olyan emberek, akik a 2 dimenziós térben sem képes navigálni,
    • Latorné számolt be egy bevásárlóközpont parkolójában szerzett friss élményeiről,
  • Már most milliárdos multinacionális cégek szálltak be az iparágba,
  • Nehéz kérdés a szabályozás…

 

Zenék a podcast-ban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomokból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak egy nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

A “Hülye Amerikaiak” …

Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani.
(nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)

 

Cica a mikróban

Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.

Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.

A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.

Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.

És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.

 

Elnökválasztás 2016

Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.

Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!

A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?

.

.

.

Rendben, segjtek.

Kanada Banda stat&graf
(kattints a nagyobb mérethez)

Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.

Ha valaki a 2016-os elnökválasztási események részleteiben akar elmélyedni, annak az angol nyelvű Wikipedia szócikk itt, a magyar nyelvű pedig itt található. Tartalmas olvasmány mindkettő, érdemes rákészülni.

(fotó: Wikipedia)

Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!

Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.

(fotó: BBJ)

Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek (a teljesség igénye nélkül):

És természetesen a felsorolást még sokáig lehetne folytatni, mert nagyon sokan voltak, vannak és lesznek még amerikaiak magyar gyökerekkel. Tényleg rengeteg magyarnak élnek, dolgoznak, tanulnak családtagjai, rokonai, barátai, ismerősei az Államokban. Lehet, hogy neked is…

 

50 állam, 1 ország

Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort (legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)

Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.


(kép forrása)

Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.

A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban (Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer) és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)

Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.

Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.

 

Amcsi-magyar, 2 jó barát…

Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.

(fotó: EyeEm)

Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.

És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.

Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.

Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék (ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.

Lehet, sőt, kell velem vitatkozni. Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó

KB026 – G-enerációk És G-Mail

A huszonhatodik adásunkban (nem csak) Petty kedvéért időjárás-jelentéssel kezdtünk. Majd sokminden más mellett olvasói levelekkel most nem, de magyar Podcast-tal és YouTuber-kel, kanadai őslakosokkal, Kínával és az USA-val (Huawei-jel, Google-lel, meg helyzetelemzéssel és némi kritikával), a születésnapos elektronikus postafiók szolgáltatással, régi okosmobilokkal, generációs kérdésekkel (hasonlóságokkal és eltérésekkel, jellemzőkkel és problémákkal), valamint nagyon jó zenékkel folytattuk. Bandázzatok velünk most is.

(nyitókép: https://dribbble.com)

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel indítottuk.

 

  • Kanadában, azaz Alberta-ban és Calgary-ban hűvös, helyenként és időnként hideg a nyár. Az Alberta-i erdőtüzekről itt és itt írtunk.
  • A Facebook hírfolyama és a bulvármocsok helyett olvassatok minket, az adás naplók mellett több, mint 130 cikket adtunk ki az elmúlt közel 2 évben.
  • Az olvasói levelek ma elmaradtak.
  • Podcast statisztika és ajánló: Híd Nyugatra podcast – köszönjük az említést!

hid_nyugatra_logo

  • WaniskaCree reggeli áldás. Dalszöveg:

waniskâ! pêtâpan ôma!
ᐊᐧᓂᐢᑳ! ᐯᑖᐸᐣ ᐆᒪ!
Wake up! The sun is coming!


âsay piyêsîsak kî-nikamowak
ᐋᓴᕀ ᐱᔦᓰᓴᐠ ᑮ ᓂᑲᒧᐊᐧᐠ
the birds are already singing


ê-miyonâkwahk kitaskînaw.
ᐁ ᒥᔪᓈᑲᐧᕁ ᑭᑕᐢᑮᓇᐤ᙮
how beautiful this land of ours is.


első verzió – ezt feltétlen hallgasd meg!


második verzió

  • a Calgary Board of Education állásfoglallása: “We would like to acknowledge the traditional territories and oral practices of the Blackfoot Nations, which includes the Siksika, the Piikani and the Kainai. We also acknowledge the Tsuut’ina and Stoney Nakoda First Nations, the Metis Nation (Region 3), and all people who make their homes in the Treaty 7 region of Southern Alberta.”
  • John CenaWikipedia és YouTube oldala
  • “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat: Kína (Huawei) és USA
    • kereskedelmi háború vétlen “áldozatokkal” és példa statuálással
    • Mit kell tudni a Huawei-ről?
    • Hogy jön a képbe a GoPro, a DJI, meg a Nokia, az IBM, a Motorola és a Lenovo?

forrás: indiatimes.com – angol nyelvű cikk, még több térképpel

 

15 éves a GMAIL/GOOGLEMAIL

a GMail legelső dizájnja 2004-ből

  • A Yahoo! nyitóoldala Netscape Navigator böngészőben valamikor a 99/2000(??)-ben:

  • Yahoo Weather – időjárás applikáció, szép grafikával, használhatatlan információkkal

  • És a többiek:

a freemail.c3.hu az 1990-es évek végéről

így festett az UltraWeb 2007-ben

A Tétova Teve Club, magunk között annak idején csak TTC-nek hívtuk.

réges régi TTC weboldal fejléc

a TTC 2001-es dizájnja a Wayback Machine archívumában


Lator: okostelefonnak látszó PDA


Lázadó egykori bronz színű okostelefonja

  • Sony CMD J5

Generációk kategórizálása – különbségek és hasonlóságok:

  • “A generációs marketing a vásárlóközönséget osztja fel különböző korcsoportokra, nemzedékekre, úgynevezett generációkra és ebből von le következtetéseket e korcsoportokra jellemző illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.”
  • CVonline kategóriái
    …-1940: “Veteránok” generáció
    1940-1960: “Baby boom” generáció
    1960-1985: X generáció (a baby boomer es ay X ugyan az)
    1985-1999: Y generáció
    2000-2010: Z generáció
    2010-…: Alfa generáció
  • The Center for Generational Kinetics
    Traditionalists or Silent Generation:  1945 and before
    Baby Boomers:  1946 – 1964
    Generation X:  1965 – 1976
    Millennials or Gen Y:  1977 – 1995
    Gen Z, iGen, or Centennials:  1996 – …
  • WJSchroer Company
    Boomers I or The Baby Boomers: 1946-1954
    Boomers II or Generation Jones: 1955-1965
    Generation X: 1966-1976
    Generation Y, Echo Boomers or Millenniums: 1977-1994
    Generation Z: 1995-2012
  • KASASA (USA-ban is ismerik az betű tésztát)
    Baby Boomers: 1944 – 1964
    Gen X: 1965 – 1979
    Gen Y, or Millennials: 1980 and 1994
    Gen Y.1 = 1990 – 1994
    Gen Y.2 = 1980 – 1990
    Gen Z: 1995 – 2015
  • Pew Research Center
    The Silent Generation:  1928-1945
    Baby Boomers:  1946-1964
    Generation X:  1965-1980
    Millennials (Gen Y):  1981-1996
    Post-Millennials (Gen Z):  1997-Present
  • Ypszilonanyu: Valóban a gyerekistenek korát élnénk?
    • “Miközben felnőttünk belenőttünk egy világba, ahol egy biztos van, mégpedig a változás. A tankönyvekben leírtakat sokszor írták újra azóta, a jól tanulással megszerzett friss diplomáinkkal sokan közülünk Londonban sültkrumpli sütéssel kezdhettük a pályafutásunk. Körülnéztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a Földünket ellepi az előző generációs szemét, amit nekünk kell újrahasznosítani és felszámolni. Észrevettük, hogy a házasságok több,mint fele válással végződik, míg az együtt élő párok élete sem mentes a játszmáktól és elidegenedéstől. Időközben beletanultunk és természetes közegünkké vált az internet világa. Képesek vagyunk keresni, szűrni az információk között. Nem csak úgy bambulunk bele a telefonunkba és pötyögünk a billentyűzeten, ahogyan azt sokan hiszik, hanem dolgozunk, olvasunk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, térképet használunk, beszélgetünk rajta.

      Nemrég még óriási pánik volt, hogy mi lesz az Y és Z generációval, ha felnő. Jelentem, felnőttünk, munkába álltunk, sőt, sokan közülünk már középvezetői szintre jutottak nagy cégeknél. Amióta a munkaerőpiacon vagyunk, egyre több a munkahelyi wellbeing szolgáltatás, a munkahelyi sport, egészségügyi szűrések, irodai masszázsok, coachingok, munkahelyi pszichológusok teret kaptak a munkahelyeken. Számít a munkahelyünk társadalmi felelősségvállalása, a béren kívüli juttatások, a céges programok. Egyre több cég vezeti be a részmunkaidőt és az otthoni foglalkoztatást.”
    • “Hová fajulhat még a világ? Nem tudom. De azt igen, hogyha megnézem az utóbbi 100 év történéseit, nem tudom, mit követhetnénk még el, ami eddig meg nem történt. Gondoljunk csak az amerikai feketék, vagy az európai zsidók helyzetére, a háborúk kegyetlenségeire, vagy a diktatúrák világára.”
  • Simon Sinek – Millennials in the Workplace

 

Zenék az adásban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: “mindmeghalunk“. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy “tisztelet a kivételnek!”.

“Méregzöld!” bővebben

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.
“KB023 – Az E-Mobilitás II.” bővebben