KB053 – A végtelenbe és még toWEBB!

Az első magyar nyelvű kanadai podcast ötvenharmadik epizódjában kiábrándulunk és felháborodunk, majd a világ legnagyobb űrtávcsövéről beszélgetünk: egy több évtizedes, több milliárd dolláros történet, avagy így írtak (űr)történelmet a mérnökök és a tudósok.

Adás napló.

Heti színes

  • Elindult 2022,
  • Fantáziátlan reggeli rádióműsorok, a kereskedelmi rádiók unalmas zenei kínálata,
  • AM / FM / DAB / SiriusXM.
SiriusXM műholdas rádióadó lefedettségi területe

Akik fullba nyomták a kretént

A Totalcar.hu Szerkesztősége.

Rettentően sajnálom, de nincs AdBlock-er telepítve a böngészőmben (Mozilla Firefox).
Kérdés: – Oh, tehát a böngészőm beállításaival nincs megelégedve a TC webszervere?
Válasz: – Leszarom!
Ez az a része a böngészőmnek, amihez egyetlen weboldal üzemeltetőjének sincs semmi köze!

James Webb Space Telescope

>> HELYESBÍTÉS!

A tévedésekért szíves elnézéseteket kérjük!

“KB053 – A végtelenbe és még toWEBB!” bővebben

Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)

[véleménycikk] A korábbiaktól eltérően az utóbbi hónapokban jelentősen kevesebb időm jut tartalomfogyasztásra. Ez az oka annak, hogy 6 napos késéssel olvastam Sándor kirohanásáról és annak fejleményeiről. Gondolhatjátok, hogy 3 másodperc alatt qrtam fel magam! Igyekszem időrendben és tematikusan megosztani Önnel, Sándor és veletek, T. Olvasók a gondolataimat, észrevételeimet. Rögtön egy visszautalással kezdeném a mondandómat.


Véleménycikkem november 6-án,
Sándor második közleményének
és Vitray Tamással készült interjú

megjelenése után frissült,
a fejlemények a cikk végén olvashatók.


Azt se tudjuk, hogy mit csinálunk, de azt nagyon!

Május 24-én jelent meg írásom a magyar podcast-okról, amelyben a Friderikusz Podcast-tal is foglalkoztam. Ebben leírtam, hogy miről ismerkszik meg egy podcast, honnan lehet egyértelműen eldönteni egy online tartalomról, hogy podcast-e, vagy sem?

A műfaj meghatározása alapján az, amit Sándor csinál, az nem podcast.

Még egyszer: NEM PODKASZT!

Mivel az 1958-as születésű Sándor közel 30 évnyi televíziózás után érkezett az online térbe, más területen szerzett tapasztalata és életkora miatt hamis magabiztosságában, felkészületlenségéről tanubizonyságot téve podcast-nak keresztelte el az első- és másodsorban is képi formátumú, videós interjú-sorozatát, amelyet a világ legnépszerűbb és legforgalmasabb videó-megosztóján, a YouTube-on, továbbá az egyik legtöbb felhasználót felvonultató közösségi média platformon, a Facebook-on lehet megnézni.

a Friderikusz nem-is-Podcast logója
illusztráció: Facebook / FriderikuszPodcast

Igen, igen, jól olvastad. Nem “meghallgatni”. Hanem: MEGNÉZNI.

Mert ahogyan a cikkemben is kifogásoltam: a műsorszerkesztés, a tartalom, a beszélgetés menete és stílusa alapértelmezettnek veszi, hogy a produkciónak NÉZŐI vannak, akik figyelemmel követik a KÉPERNYŐK LÁTOTTAKAT! Akik LÁTNAK mindent, ami a stúdióban történik.

“Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.”

A Magyar Podkasztok, írta: Lázadó – 2021. 05. 21.

Azaz a “Friderikusz Videó”, a “Friderikusz Interjúk” , vagy a “Friderikusz YouTuber” sokkal jobb címválasztás lett volna.

Fridi: YouTuber, nem podkaszter!
illusztráció: mohamed Hassan / Pixabay

Az Internet Világa … a legkevésbé sem olyan, mint az analóg televíziózás

Számomra úgy tűnik – és persze, nem kell velem egyetérteni -, hogy 27 adás után Sándornak még mindig hiányos ismeretei vannak arról, hogy mi is az a podcast, mint műfaj (a felvételen 38:28 –> 39:01 közötti részlet).

Ti hogy vagytok ezzel? Mert én, ha valaminek a fogalmával nem vagyok tisztában, de művelem és beszélek róla – ráadásul szemtől-szembe a példaképemnek(!) -, akkor egyrészt nem viccelem el (én szégyeltem magam azalatt a 30 másodperc alatt), másrészt valamikor azért csak vettem volna a fáradtságot, hogy 6 hónap alatt egyszer utána nézzek!

Ennél komolyabb problémának érzem azt, hogy az online platformok működéséről sem informálódott előre (csak vakon követte a többi celebet, akik a kereskedelmi tv-kről YouTube-ra váltottak). Továbbá annak jeleit is felfedezni vélem, hogy teljes egészében figyelmen kívül hagyta, hogy egy vállalkozás megtérülésének idejét nem hetekben, 4-5 hónapokban szokták mérni.

A rendelkezésre álló videók és a megjelent cikkek alapján úgy látszik, hogy Sándor a “podkasztoláshoz” rosszul kezdett a hozzá, már az elején nehezen, vagy egyáltalán nem helyre hozható hibákat vétett.

“Friderikusz, Aki Még Mindig Nem Podkaszter (FRISSÍTVE!)” bővebben

FV003 – Magyar Elektromos Járművek Kutatás eredménye / Drága-e Az Új Villanyautó Magyarországon? / Amerikai Biodízel vs. Pickup Trucks / A “Nem fizeti meg senki!”-hálózatfejlesztés

Egy hosszú szünet után hosszú címmel és hosszú epizóddal folytatódik a Felvillanyozódtam! Podcast.
Ébresztő!

Adás napló.

  • Lator számításai villanyautótöltésről és a költségekről:
Lator elvégezte a házi feladatot – villanyautó vásárlás előtt.
Kattints a táblázatra a teljes mérethez.
“FV003 – Magyar Elektromos Járművek Kutatás eredménye / Drága-e Az Új Villanyautó Magyarországon? / Amerikai Biodízel vs. Pickup Trucks / A “Nem fizeti meg senki!”-hálózatfejlesztés” bővebben

A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta “Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

  • A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
  • Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
  • A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
  • A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
  • A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
  • Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
  • Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

“A Magyar Podkasztok” bővebben

FV002 – Villanyautó Vásárlás Kanadában

Lator használt EV-t vesz. De miért? Mennyiből? Hogyan és miként? Megéri? Mit mutat a matek? Hogyan fest a kanadai használt EV piac? Hogyan próbálják eladni a villanyautókat a kereskedők? Megérheti a szomszéd tartományban, vagy az USA-ban EV-t venni? Hogyan fogja bírni az akkupakk a zord kanadai telet? Típusok, modellek, árkategóriák, töltési lehetőségek, karbantartás és a mindennapi használat. Mindezekről beszélgettünk a vadonatúj Felvillanyozódtam! Podcast-ban.

Adás napló.

2017 Chevrolet Bolt EV
2017 Chevrolet Bolt EV
2017 Chevrolet Bolt EV
“FV002 – Villanyautó Vásárlás Kanadában” bővebben

FV001 – Ez A Felvillanyozódtam! Podcast

Jó reggelt kívánunk! Ahogyan arról már említést tettünk, a Felvillanyozódtam! rovat különvált és önálló podcast-ként él tovább, mint 100%-os Kanada Banda produkció.

Adás napló.

  • Welcome here! Mi ez? Hogyan? És miért? Meg a hajad is milyen?
a vadonatúj Felvillanyozódtam! Podcast by Kanada Banda
“FV001 – Ez A Felvillanyozódtam! Podcast” bővebben

Kőolaj vs. Lítium

A Telex-en jött szembe a hír a legutóbbi környezeti katasztrófáról. Ahogyan az egyik izraeli internetes hírportál, Haaretz.com is írja: “Az olajszivárgás Izrael partjaihoz közel az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tengeri szennyezése, a takarítás éveket vehet igénybe. A baleset több mint 170 kilométer hosszan szennyezte be a strandokat, amelyek Izrael partjainak 40 százalékát teszik ki és 16 közösséget érint.”

“Egy, a vizsgálatokban részt vevő forrás szerint egy tartályhajó üríthette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, és az elmúlt hét szélsőséges időjárása, az erős szelek hozzájárulhattak a szennyezésnek az izraeli partokra sodródásához.” – írja a Telex.hu.

Várjátok velünk együtt a 20 perccel a jövőbe c. podkaszt következő adását (amelynek megjelenése számításaim szerint február 25-én várható): a kaszt.hu alapító-szerkesztő-műsorvezetője, Lövenberg Balázs kb. 2 éve Izraelben él családjával. Reméljük, hogy részletesen beszámol majd a fejleményekről és általa első kézből értesülhetünk a helyi történésekről! Előre is köszönjük, ha a helyben elérhető információkat megosztja velünk!

A kép illusztráció.
fotó: 3282700 / Pixabay

2019. Augusztusa óta meg csak nem lett világvége (pedig a Facebook magyar anyanyelvű és ezért végtelenül bölcs kommentelői akkor jól megmondták, hogy itt van!), ellenben jött egy világméretű vírusjárvány. Ami mindent vitt, azaz a fotelből hangoskodók, a nagyon-is-hozzáértők, a kommenthuszárok egy egész évre való témát kaptak a CoViD-19-nek köszönhetően, így a környezetkárosításra már egyetlen másodpercük sem maradt 2020-ban.

“Kőolaj vs. Lítium” bővebben

KB045 – Let’s Go 2021

Jó reggelt kívánunk! Az első és az egyetlen kanadai-magyar podcast 45. epizódjában a szolgálati közlemény leközlését követően nem beszéltünk 2020-ról. Olyan sokat. Előtte – virtuálisan – kicsontoztuk a Boeing-et, beszélgettünk az Amazon-Rivian új villanyfurgonjáról, teli szájjal kiröhögtük a szerencsétlenkedő Amazonos-csomag tolvajokat. Az adás utolsó harmadában pedig elmeséltük az erre az évre szőtt terveinket, álmainkat.

.

Szolgálati közlemény!

2020. December 1-én elindult a zárt Facebook csoportunk, a

A belépéshez kattints a fentebb látható feliratra. Kérjük, hogy ne felejtsd el megválaszolni a feltett kérdéseket és elfogadni a csoport szabályzatot.

Köszönjük!

Adás napló.

Ismét hármasban csináltunk, bár az igazság az, hogy négyesben szerettük volna. Rita járt virtuális stúdiónkban, de nem, mint vendég, hanem mint co-host (társ-műsorvezető). Petty januárban kapta meg az első CoViD-19 elleni védőoltást. Ezért nem lehetett velünk, elvonult bebábozódni az erdőbe: a 3. és 4. karjait növeszti éppen.

Heti színes

Lázadó: “Az egész 737 MAX sztori a fillérb*szás és a kapzsiság különös és hányingerkeltő egyvelege.”

A BOEING 737 MAX-saga folytatódik: “Maneuvering Characteristics Augmentation System” – MCAS, azaz: átesést megelőző rendszer és minden, amit eddig tudni lehet!

“KB045 – Let’s Go 2021” bővebben

Az Önvezetés Elveszi A Munkákat! (Frissítve!)

Már egy jóideje annak vagyunk szem- és fültanúi, hogy hol az egyik, hol a másik autógyártó jelenti be, hogy ebben, vagy abban a modelljében megtalálható lesz az önvezetés funkció. Mindez rengeteg fejlesztést, azaz mérnöki munkaórát jelent a gyártók számára, nem kevés eszközigénnyel és tesztidőszakkal. Nem is mindig az első megoldás lesz az, amely végül eljut a tervezőasztaltól a sorozatgyártásig.
(illusztrációk: Tesla Inc., AutoPilot, FSD)

Olvasói visszajelzés alapján pár mondattal és videóval kiegészült a cikkem.

Okosautó, butaember.

Kétségtelen, hogy egy számítógép, amely egységnyi idő alatt szignifikánsan több információt tud feldolgozni, jobban is tud irányítani bármit, mint az emberi elme. Amíg az embereknél a reakció idő minden időpillanatban más és más – az ezt befolyásoló tényezőkről most ne is beszéljünk -, egy számítógép nem lesz fáradt, nem fog alkoholos befolyásoltság alatt állni és nem lesz fusztrált munkahelyi, vagy magánéleti gondok miatt, nem kalandozik el a figyelme egyetlen tizedmásodpercre sem. Közel járunk már a civil “megfejtéshez”, a repülésben, a vasúti közlekedésben és a hajózásban már évtizedek óta jelen van az önvezetés valamely formája.

Az autókba beépített önvezető számítógép több kamera képét, több szenzor és radar adatát tudja villámgyorsan kiértékelve a megfelelő döntést meghozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 15-25 különböző érzékelő által küldött információt fogad, hangol össze, dolgoz fel, értékel ki, vet össze az autóba épített önvezetést végző számítógép, majd hajtja végre kívánt a feladatot.

Ugye jól érzékelhető, hogy ezt egy ember képtelen utána csinálni? Olyan, mintha rajtad, a sofőrön kívül még másik 15-25 ember ülne az autódban és mindegyik egyszerre pofázna szólna bele a vezetésedbe! Egy embernek képtelenség lenne így, ilyen információdús körülmények között biztonsággal megtenni akár csak 1 métert is.

Ahogyan nem tudunk több tízmillió, bináris számrendszerben felírt matematikai képletet (pl. összeadást, szorzást) megoldani egyetlen másodperc alatt, ugyanúgy nem tudunk teljes biztonsággal sem vezetni, de még csak megközelítóleg sem olyan jól, mint egy számítógép. Az emberi tényező, amíg emberek ülnek a volán mögött, mindig tényező marad. Felbosszantott a főnök, a hátsó ülésen rendetlenkednek a gyerekek és még fáradt is vagyok, mert a tegnapi bebaszcsi parti után nem aludtm ki magam, ráadásul a köcsög BMW-s/AUDI-s/Suzuki-s is bevágott elém irányjelző használata nélkül. Na, a számítógéppel ilyen biztosan nem fog előfordulni! Az mindig kipihent, kiegyensúlyozott és fókuszált lesz, amikor közlekedni kell és valamennyi közlekedési szabályt be fogja tartani.

“Az Önvezetés Elveszi A Munkákat! (Frissítve!)” bővebben

Messzire Áramló Elektronok

Nem olyan régen jelent meg egy nagyon látványos illusztrációval ellátott, tömör összefoglaló arról, hogy az ebben az évtizedben* megjelent különböző villanyautó típusok és modellek az amerikai szabvány szerinti mérések (EPA) alapján mekkora hatóvávval rendelkeznek és mérföldenként (1,6 km-rént) mekkora költséggel kell számolnunk. Ebből a cikkből szemezgettem ki a legfontosabbakat és Latornak köszönhetően van egy első kézből kapott összehasonlításunk is benzines-elektromos témában.

Elnézést azoktól, akiket kevésbé érdékelnek a villanyautók, az elektromobilitás mibenléte, de minket egyre jobban foglalkoztat a téma. Ennek számos oka van, mindketten IT területen dolgoztunk több, mint tíz éven át, érdeklődési körünkbe tartozik minden kütyü és “okosdolog”, figyelemmel kísérjük a különböző technológiák fejlődését – így az elektromos autókét is.

Nem egy cikkünk született már meg ebben a témában, a sok közül az egyik a tavaly decemberben megjelent:

.

Nem olyan régen felröppent egy pletyka, miszerint: “Az Kanadai Országgyűlés Költségvetési Irodája szerint, ha a Trudeau kormányzat 2023. és 2030. között el szeretné érni a párizsi célkitűzéseket (lásd: Párizsi éghajlatvédelmi egyezményugye Trump ebből léptette ki az Egyesült Államokat), akkor az alábbi extra adókra lehetne számítani Kanadában:
> propángáz: 40 cent/liter,
> földgáz: 57 cent/m3,
> 87-es benzin: 69 cent/liter,
> kerozin (repülőgép-üzemanyag): 75 cent/liter,
> gázolaj: 80 cent/liter”.

A problémánk ott van ezzel, hogy jelenleg br. $1.02 és br. $1.09 közötti áron tankolhatunk 87-es üzemanyagot (Kanadában a tüzelőanyag-állomásokon nettó árak vannak feltüntetve a kútoszlopokon, azaz mi nettó $0.97 – $1.04 árazással találkozunk. Az Alberta-i ÁFA: 5% – és nem 27%, mint Magyarországon).
Ha ezt a nettó kiskereskedelmi árat megemelik 69 centtel, akkor az kb. 72%-os áremelkedést jelentene. Azaz jobb esetben “csak” br. $1.74 CAD-ba kerülne majd ugyanaz a 87-es oktánszámú tüzelőanyag.

“Messzire Áramló Elektronok” bővebben