Már egy jóideje annak vagyunk szem- és fültanúi, hogy hol az egyik, hol a másik autógyártó jelenti be, hogy ebben, vagy abban a modelljében megtalálható lesz az önvezetés funkció. Mindez rengeteg fejlesztést, azaz mérnöki munkaórát jelent a gyártók számára, nem kevés eszközigénnyel és tesztidőszakkal. Nem is mindig az első megoldás lesz az, amely végül eljut a tervezőasztaltól a sorozatgyártásig.
(illusztrációk: Tesla Inc., AutoPilot, FSD)
Olvasói visszajelzés alapján pár mondattal és videóval kiegészült a cikkem.
Okosautó, butaember.
Kétségtelen, hogy egy számítógép, amely egységnyi idő alatt szignifikánsan több információt tud feldolgozni, jobban is tud irányítani bármit, mint az emberi elme. Amíg az embereknél a reakció idő minden időpillanatban más és más – az ezt befolyásoló tényezőkről most ne is beszéljünk -, egy számítógép nem lesz fáradt, nem fog alkoholos befolyásoltság alatt állni és nem lesz fusztrált munkahelyi, vagy magánéleti gondok miatt, nem kalandozik el a figyelme egyetlen tizedmásodpercre sem. Közel járunk már a civil „megfejtéshez”, a repülésben, a vasúti közlekedésben és a hajózásban már évtizedek óta jelen van az önvezetés valamely formája.
Az autókba beépített önvezető számítógép több kamera képét, több szenzor és radar adatát tudja villámgyorsan kiértékelve a megfelelő döntést meghozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 15-25 különböző érzékelő által küldött információt fogad, hangol össze, dolgoz fel, értékel ki, vet össze az autóba épített önvezetést végző számítógép, majd hajtja végre kívánt a feladatot.
Ugye jól érzékelhető, hogy ezt egy ember képtelen utána csinálni? Olyan, mintha rajtad, a sofőrön kívül még másik 15-25 ember ülne az autódban és mindegyik egyszerre pofázna szólna bele a vezetésedbe! Egy embernek képtelenség lenne így, ilyen információdús körülmények között biztonsággal megtenni akár csak 1 métert is.
Ahogyan nem tudunk több tízmillió, bináris számrendszerben felírt matematikai képletet (pl. összeadást, szorzást) megoldani egyetlen másodperc alatt, ugyanúgy nem tudunk teljes biztonsággal sem vezetni, de még csak megközelítóleg sem olyan jól, mint egy számítógép. Az emberi tényező, amíg emberek ülnek a volán mögött, mindig tényező marad. Felbosszantott a főnök, a hátsó ülésen rendetlenkednek a gyerekek és még fáradt is vagyok, mert a tegnapi bebaszcsi parti után nem aludtm ki magam, ráadásul a köcsög BMW-s/AUDI-s/Suzuki-s is bevágott elém irányjelző használata nélkül. Na, a számítógéppel ilyen biztosan nem fog előfordulni! Az mindig kipihent, kiegyensúlyozott és fókuszált lesz, amikor közlekedni kell és valamennyi közlekedési szabályt be fogja tartani.
Rendben, azt alálírom, hogy a most elérhető önvezető szolgáltatással felszerelt autók – és itt most mindegy, hogy melyik gyártó autóiról beszélünk -, még nem tökéletesek, sok a gyermekbetegségük. Jelenleg inkább még csak vezetést támogató kisebb-nagyobb rendszerek összességéről beszélhetünk, mintsem teljes egészében önjáró, önvezető komplex rendszerekről. Ezalól talán hamarosan kivételt fog képezni a Tesla FSD rendszere és VERA, a Volvo Trucks övezető nyergesvontatója.
Az kétségtelen, hogy ez az utóbbi állapot/fejlettségi szint elérése a cél. Bőven van még hova fejlődniük, ez világos, van még mit tökéletesíteni a mérnököknek. Hiszen egy szoftver soha sincs készen. Igaz ez az operációs rendszerekre (Windows, Android, iOS, stb.) és minden egyéb szoftverre (pl. böngésző, irodai alkalmazások, mint Word, Excel, stb., stb.) Ahogyan egyre több funkcióval lettek ellátva a különböző szoftverek, ahogyan jobbak és jobbak lettek és ezért tömegcikké váltak a digitális fényképezőgépek, ahogyan elterjedtek a személyi számítógépek és a mobil- valamint okostelefonok, vagy az LCD tévé a képcsöves helyett, ugyanúgy eljön majd az önvezető járművek kora is.
Az önvezető járművek most még csak a kezdeteknél járnak. Ha össze kellene hasonlítanom valamivel, akkor azt mondanám, hogy ott tartanak most, ahol a számítógépek világa valahol a 90-es évek elején: amikor a Commodore, az Amiga és társaik elkezdtek alul maradni a PC-vel szemben. Csak emlékezz vissza arra, hogy 10, vagy 20 éve milyen számítógépen dolgoztál, milyen mobiltelefont használtál, hogyan hallgattál zenét, néztél filmet otthon? Akkor: VHS kazetta, audió kazetta, később CD lemez és DVD, most pedig és Netflix, YouTube, Spotify, iTunes. Nem egyik évről a másikra jutottunk el a nyomógombos Nokia-tól, amin 160 karakterben lehetett SMS-t küldeni addig az nagy, színes kijelzős, több kamerás, internet-kapcsolattal rendelkező, applikációkkal ellátott okostelefonig, amit ma a kezedben tartasz.
Ma még nem, de a jövőben, az 5G-s mobilhálózatnak köszönhetően, egymással is kommunikálnak majd és így mindegyik jármű tudni fogja a másikról, hogy az a következő fél/1 percben mit fog csinálni. Addigra kialakulnak a iparági szabványok, bevezetésre kerülnek a működést/üzemeltetést lehetővé tevő jogszabályok.
Egy hibátlanul összehangolt, művészien megkoreografált közlekedési helyzet lesz a nap összes perce, a járművek számától, a helyszíntől és az időponttól, időjárási viszonyoktól függetlenül. Mivel minden jármű kommunikál a másikkal, mivel minden jármű mindenről tudni fog, ami az úton történik, ezért a közlekedési morál rohamosan fejlődni fog (soha nem látott magasságokba ér), ebből pedig azt következik, hogy a balesetek számá pedig drasztikusan le fog csökkenni. Ami annak idején a kötelezővé tett biztonsági öv, a légzsákok sokaságának bevezetése és a masszív utascella kialakítása volt, az a jövőben az önvezetés lesz.
Ami egyfelől örvendetes, hiszen nem lesznek személyi sérüléssel, rosszabb esetben halálozással járó közlekedési balesetek, másfelől pedig rettenetesen szomorú ez a hír. Ma a világon 1,35 millió ember hal meg minden évben autóbalesetek következtében. És ez a szám az egyre terjedő önvezetésnek köszönhetően fokozatosan a 0-hoz (nullához) közelít majd.
Az önvezetés elterjedése miatt nem csak a személy- és teherfuvarozók vesztik el munkájukat, hanem mások is munkanélkül maradnak majd.
Ha a minimálsira csökken az autóbalesetek száma, jelentősen kevesebb baleseti helyszínelőre lesz szükség. Ahogyan sokkal kevesebb kárszakértőre és kevesebb autószerelőre lesz szükségünk, mert alig lesznek koccanások, ütközések, amelyek után a lezúzott, vagy a gombóccá tört autóból baleset-mentes használtautót kell varázsolni. Nem fog annyi új autó sem elfogyni a kereskedésekből, azaz a kevesebb autóbaleset és így a kevesebb GTK-ra tört (azaz menthetetlenül összetört) autó helyett nem kell másik autókat megvenniük a balesetet nem elszenvedett autósoknak. Sem vadiújat, sem használtat. Kevesebb eladásra váró autó = kevesebb autókereskedés = kevesebb értékesítési munkatárs. És ha jelentősen kevesebb autót lehet csak eladni, mert a már használatba vettek nem cserélődnek le a balesetek miatt, akkor kevesebb autót kell gyártani. És hát a kevesebb legyártandó autóhoz kevesebb alkalmazottra van szükség, úgy a tervezőasztalok mellett, mint a gyártósoron.
Nem lesz szükség annyi mentőautóra sem, s nem csak azért, mert a mentőautó is önvezető lesz, hanem mert a sokkal kevesebb sérült miatt nem lesz szükség ekkora létszámú egészségügyi személyzetre sem a mentőautóban, sem a kórházakban a sebészeten/traumatológián, mint amennyire most szükség van. Lecsökken a munkája a temetkezési vállalkozóknak is és minden kapcsolódó ágazatnak, azaz a koporsó/urna gyártóknak, a virágárusoknak, a temetőket üzemeltetőknek (aki nem tudná: mind a temetési szertartás/hamvasztás, mind a sírhely/urna, a temetők karbantartása komoly pénzekbe kerül).
Legalább 10 munkakört soroltam itt fel, de a lista talán nem is teljes. Hogy az autógyártók az önvezetés rohamléptű fejlesztésével – részben -, saját alkalmazottaik alatt is vágják a fát, az nem kérdéses. Rendben van mindez? Jó ez az irány?
Szerintem két opció van.
Bár az egyiket már bukta az emberiség. Szóval: vagy elő sem kellett volna bújni (mászni?) a barlangból ezelőtt 12.000 évvel!! Vagy, ha már így alakult, akkor nem megyünk vissza a géprombolás évtizedeibe, nem nyomjuk a full kretént, hanem meghalljuk az idő szavát és megértjük, hogy a technikai fejlődés megállíhatatlan. Civilizált emberhez méltón viselkedve minden elért sikernek, kvöetkező lépésnek, lépcsőfoknak örülni kell. Akkor is, ha elsőre nem teljesen világos, hogy ez, vagy az nekem/nekünk miért is (lesz majd) jó?
Csak azért, mert nem értjük a változást (fogalmunk sincs egy új technológi mibenlétéről, vagy annak működéséről, előnyeiről), vagy nem értünk egyet vele,
attól az még be fog következni, attól még haladni fogunk előre.
A sok ellenkezés vége pedig az lesz, hogy amíg a haladók – beszédes megnevezésükhöz híven -, előre felé haladnak megállás nélkül, hol lassabban, hol gyorsabban, te egyhelyben állva le fogsz maradni.
Annak idején nagyon sokak kritizálták a Zutazást a Holdba’ (de aztán sikerült, nem is egyszer, az embernek egy idegen és rideg égitesten megvetnie a lábát). Sokan gondolták teljesen feleslegesnek dollár milliók elköltését, a mérhetetlenül sok idő és energia befektetését egy-egy űrhajó/űrsikló/űrállomás föld körüli pályára állítására. De mindezekből ebből nem csak ők, a csillagászok, úrkutatók, űrhajósok profitáltak, hanem mi, egyszerú földi halandók, civil állampolgárok is.
A változás, a folyamatos technológiai fejlődés a mindennapok része volt, része annak ma is és ez így lesz a jövőben is! Jól van, tudom, hogy nem mindenki vall hozzám hasonló gondolatokat és érdeklődik a különböző technológiák fejlődése, fejlettsége iránt, nem mindenkit érdekelnek a tudományos-fantasztikus hírek, a különböző tudományok területéről származó hírek, a közeljövőben elérhető találmányokról, szolgálatásokról, eszközökről szóló információk, stb, stb.
De szerencsére az Egyesült Államok hadseregében feltalálták az internetet és hozzáférhetővé tették a civilek számára is. Innen aztán nem volt megállás: a civil- és versenyszféra élt a lehetőséggel és számtalan online (internetes) szolgáltatás került bevezetésre és lett az életünk része – szinte észrevétlenül. Ha az ember a megfelelő helyen kezd el kutakodni az interneten, akkor nem csak remek magyar nyelvű podcast-okat találhat, hanem komoly tudományos érzekezéseket, előadásokat, tanulmányokat is. Ahogyan szakmailag hiteles és megbízható forrásokat is fellelhetők, legyen szó orvostudományról (pl. virológia), vagy lítiumos akkumulátorok fejlesztéséről és gyártásról, vagy környezetvédelemről, fenntartható fejlődésről, éghajlatváltozásról.
És annak ellenére, hogy az interneten minden is megtalálható, továbbra is vannak könyvtárak, könyvesboltok, azokban pedig régi és új könyvek. Van sok-sok tévécsatorna és rádióállomás, az online tér pedig bővelkedik videómegosztó portálokban és mostanra már magyar nyelvű podcast-okban is. Jól megférnek együtt, annak ellenére, hogy mindegyikük egy eltérő korszak találmánya.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet.
– Lázadó