iPhone X vs DSLR

iPhone X vs DSLR. Avagy miért tudunk 4K videót felvenni 60 képkocka/másodperccel, egy 1000 dolláros telefonon, miközben egy 3-4000 dolláros komoly DSLR (tükörreflexes) kamera erre nem képes.

iPhone X vs DSLR - Kanada Banda

Szeptember 19-én jelent meg az a cikkünk, melybe az újonnan megjelent iPhoneokról írtunk. Akkor megígértem, hogy szót fogunk később ejteni erről is. Nos, ez a nap is eljött.

iPhone vs DSLR - Kanada Banda

Az okostelefonok nagyot futottak a fényképezés terén az elmúlt években. A bal oldali egy iPhone 7 Plus-szal készült a jobb oldali egy Canon tükörreflexessel.

 

A problem a következő.

Folyton azt halljuk, hogy bármilyen jó is lehet a kamerája egy mobilnak, nem tudja felvenni a versenyt egy „rendes fényképezővel”. Ez nagyon sok esetben maximálisan igaz is és én magam is nagyon tudom utálni, mikor valaki össze kívánja vetni egy apró telefonba szerelt fényképező szenzor által készített zajos, minden dinamikától mentes képet, egy „rendes” géppel készült képpel.

Az összehasonlítás általában addig állja meg a helyét, amíg jó sok a fény és a telefon/tablet képernyőjén nézzük azt a képet. Éppen a minap történt az, hogy az Apple Tv-m, ami a telefonom által készített képek egy részét is bekeveri az iCloudban lévő képek közé, betett képernyővédőnek néhány, a telefon által készült képet. Majdnem elsírtam magam, hogy egyik, másik milyen zajos és rossz mindőségű, amikor 42″-ban (nem 5-13) próbálja nézni az ember.

iPhone vs DSLR - Kanada Banda

Itt vannak az érzékelők méretei, egymáshoz képest.

 

Egyszerűen elvéreznek a kis fényképezők és telefonok, amikor elfogy a fény.

Ehhez nem kell éjszakának lenni. Elegendő, ha bemegyünk egy szobába, ahol csak 1 ablak van, esetleg egy templomban próbálunk képet csinálni a testvérünk esküvőjén. Nem lehet elvárni attól a pici szenzortól és lencsétől, hogy összeszedjen akár csak közel annyi fényt, mint egy teljes méretű érzékelővel szerelt fényképező (full frame).

Okostelefonnal készült kép. Ja csak ennyi segédeszközzel.

 

Alapvetően azt érdemes megjegyezni ebből az egészből, hogy az érzékelő mérete nagyon számít. A pici érzékelőtől egy telefonban (de akár egy pici fényképezőben) nem lehet elvárni, hogy rendes képet készítsen. Azonnal látjuk, mikor szembekerül egy APS-C (az olcsóbb, kisebb, belépő szintű) vagy Full Frame (általában nagyobb, drágább és komolyabb , félprofi, profi) tükrös gép képével.

Érdekesség: 

APS-C. Ezek a gépek kisebb érzékelővel vannak felszerelve, mint a Full Frame gépek. Régen, mikor még minden gép filmes volt, akkor a Full Frame (melynek jelentése teljes méretű keret) volt az, amit használtak (általában). Azért hívják  Full Frame-nek ezeket a gépeket, mert akkora az érzékelő,  mint a régen használt film képkockája volt. Az APS-C pedig egy kisebb (de a pici gépekénél így is lényegesen nagyobb) érzékelővel szerelt gép. Sok esetben tudásban, lehetőségek-ben ezek nagyon is komoly gépek, ám a kisebb szenzor nagy  hátrányt okoz számukra kevés fény mellett.

Ám, ha ez mind igaz, akkor miért veszik el ez a hatalmas előny, amikor 4K videóról van szó?

 

Manapság sokkal több komoly videó készül digitális fényképezővel, mint azt gondolnánk. Nagyon komoly minőségre képesek a mai DSLR (tükörreflexes gépek). Valamint mindig nevetünk, mikor egy videót mutogatnak, amit telefonnal vettünk fel, mert ilyen, meg olyan a kamerája.

Ám, amikor arról van  szó, hogy 4K videó, sorra véreznek el a 3-4x annyiba kerülő fényképezők egyik-másik telefon mellett. Miért van ez? Hát, nem az érzékelő számít?

Nem csak! Itt már nem csak az érzékelő. Van valami, amiben a mai telefonok nagyon jók, míg a fénykpezőgépek jó részében pont ezen próbálnak spórolni a fényképező gyártók. Mi ez?

 

A Processzor, a memória és a számítási kapacitás.

A mai okostelefonoknak a lelke a hatalmas számítási teljesítmény. Csak azért, hogy kontextusba tegyük a dolgot a következőt érdemes tudni. A most megjelent iPhone 8 (vagy X) számítási teljesítménye felülmúlja az éppen aktuális alap Mac laptopok teljesítményét. Igen, egy telefon komolyabbat számol, mint egy laptop. Itt tartunk. Ám, ezt nem mondhatjuk el a mai kamerákról. Hiába a hatalmas érzékelő, az óriási dinamika tartomány és a csodálatos színek, ha közben a processzor képtelen feldolgozni az adatokat, valamint nincs elég memória tárolni, mielőtt kiírhatná a memóriakártyára.

Sajnos, a komoly fényképezőgép gyártók (Nikon, Canon, Sony) még ma sem veszik kellően komolyan ezt, így a legtöbb komoly tudású és árú gépből is hiányzik a 4K videó felvétel 60 fps (képkocka/másodperc) mellett. Miközben egy komolyabb okostelefonban 4-8 magos processzorok vannak, óriási tartalékokkal. Amint láthatjuk a probléma nagyon könnyem orvosolható lenne.

iPhone vs DSLR - Kanada Banda

Nem gondolom, hogy a következő pár hónapban ez orvosolva lenne, pedig az ember azt hinné, hogy 3000 USD-be bele kellene, hogy férjen egy rendes processzor, de sajnos sokszor 5-6 képkocka/mps-el tud fotózni sorozatot az a szerencsétlen gép és ennek oka nem a zárszerkezet sebessége, hanem a memória mennyisége (nem az SD-kártya!), sebessége és a hitvány processzor.

 

KB004 – Vélemények Azok Vannak

Ismét eltelt két hét, így újabb adással jelentkezik a Kanada Banda Podcast. Ezen a héten is lesz kis színes, beszélgetünk a véleménynyilvánításról, szóba kerülnek a filmek és maga a mozi is terítéken lesz. Filmek. Mozi. Torrent. Netflix, hová fordulhatunk?

Iratkozz fel iTunes-on

Kövess bennünket Facebookon vagy Twitteren!

Adásnapló (Show notes):

1.) A magyar futball válogatott egy győzelem után a szeptemberi mérkőzésen ismét kikapott.

FRISS INFO!!
A 2017. október 7-en játszott
Svájc–Magyarország vb-selejtező végeredménye: 5-2.
Sajnos egy újabb, igen látványos vereséget szenvedtek el
a százmillió Ft-os magyar top focisták.
Leszerepeltek.
Megint.

Elég rossz az idei mérleg, szemmel látható a visszaesés 2016-hoz képest. A fizetések viszont változatlanul évente több 10 millió Ft-ra rúgnak fejenként… és ahogy a végeredmények mutatják, valódi teljesítmény nem látszódik mögötte.

A portugálok úgy rúgtak gólt, hogy a tizenhatoson belül 3 fő portugál profi futballista mellett 7 magyar játékos(!!) + a kapus voltak jelen! A portugálok gólja itt tekinthető meg.

2.) Neked mi a véleményed? Könnyedebb vizekre evezve elmondtuk a véleményünket a véleménynyilvánításról. Olvasói levelek, betelefonálós műsorok, chat, fórum hozzászólások, Facebook posztok, blogok és vlogok. Azaz ki, mikor, hol és hogyan mondhatta el és mondja el gondolatait, osztja meg álláspontját a baráti körén belül, vagy az Internet nyilvánossága előtt?

 

3.) Filmek. Mozi. Torrent. Netflix. Hova tart a filmipar? És tényleg egy iparágként működik Hollywood? Lopás-e a torrent? Szinkronnal, vagy eredeti hangon? Lineáris televíziózás, vagy kábeltv-s „on Demand”? Moziba megyünk, vagy otthon nézzük a fizetős csatornákat (pl. Netflix/HBO)? Jogdíjak, szerzői jog a folyamatosan változó online világban és különböző felhásználói szokások…

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

A cukorbetegség és a vércukorszint mérése nagyon sok embert érint világszerte. Azt gondoltuk érdemes volna néhány szót ejteni arról, hogy vannak-e előrelépések akár csak a cukorszint figyelésében.

Mivel az idő előrehaladtával több családtagom is tapasztalta magán a cukorbetegség jeleit, pontosan tudom közelről, hogy milyen is ez. A diéta egy dolog. Úgy értem, hogy az is megkeserítheti az ember életét, de nem sokkal jobban, mint egy laktóz-intolerancia, vagy mondjuk a lisztérzékenység.

Cukorbetegség és a vércukorszint méréseÁm, itt van még egy kellemetlen szertartás, ami körülményes és sokan a környezetedben még nézni sem tudják (a vér miatt). Azt nem is mondom, mikor olyannak kell elvégeznie magán, aki fél a tűtől, esetleg undorodik a vértől.

Igen, ez a mindennapos ujjszurkálás. Ami nem nagy dolog, nem is fáj igazán, de amikor századszorra csinálod, az ujjad már nem szereti annyira, mint elsőre. Na jó, sosem szerette, de értitek mit akarok mondani?

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Az elmúlt években kezdtek elterjedni olyan új technológiák, amelyek nagyban megkönnyíthetik a cukorbetegek életét és remélhetőleg sokkal jobb rálátást is engednek majd a cukorszintjük napi mozgására.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Ahogyan az „okos”órák és fitness karperecek, valamint az okos mérlegek  terjedésével sokkal jobb képet kaphatunk mozgásunkról, a súlyunk váltakozásáról, a szívverésünkről valamint mindezek kapcsolatáról. Úgy képzeljük csak el, hogy ebbe beleillesztve napi akár 20-24-szeri vércukorszintet, mennyire ki tudjuk bővíteni a magunkról alkotott „képet”.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Ám, a cukorbetegeket ennél sokkal jobban érdekelheti az, hogy van olyan temék, eszköz melyet mára már Európában, Amerikában és Canadában is elfogadottnak mondhatunk. Az Abbott nevű cég nagyjából 125 éve van már a piacon. A múlt évszázad óta lát el bennünket különböző egészégügyi, illetve azt valamilyen módon támogató termékekkel, eszközökkel ( van régimódi szúrós, csöpögtetős vércukorszint mérője is).

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

A múlt év óta szerepel a kínálatban egy szúrás- és csepegtetésmentes készülék is. Itt egy érzékelőt helyezünk el általában a felkarunkon (ez is bele szúr a bőrünkbe amúgy) és az aktiválás után általában 14 napig folyamatosan monitorozza a vércukorszintünket.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

Ez az érzékelő víz- és izzadságálló és az sem okoz komoly problémát, ha éjszaka ráfekszünk. A legrosszabb, ami történik az, hogy amíg rajta fekszünk addig lehet, hogy kicsit elcsúsznak az eredmények, mert nyomás alatt tartjuk azt a területet. Mondjuk alvás közben egyébként is keveset mérjük a vércukrunkat.

Tehát, van egy jeladó és egy olvasó, ami érintés és zsinórok nélkül leolvassa az érzékelőt és tárolja az eredményt. Egyenlőre telefonos app nem létezik az eszközhöz, de a cég állítása szerint hamarosan ez is érkezhet.

vércukorszint mérés - Kanada Banda Podcast

14 naponta 1 szúrás, vagy naponta 2-4? Azt hiszem, ezt nem kell sokat ragoznom. Arról nem is beszélve, hogy milyen jó lehet ez azoknak a kis gyerekeknek ,akiket így is túl sokat szurkálunk.

Cukorbetegség és a vércukorszint mérése

A készülék az elmúlt egy évben nagyon sokat finomodott, de még most sem annyira pontos, mint a régi módszer. Ám, azt gondolom ez csak idő kérdése és megoldódik.

Vizuális effektek, avagy halott-e a halott színész?

Ma a vizuális effektek lesznek a középpontban. Engedjétek meg, hogy az egyik kedvencemmel kezdjem a témát. 

Az Industrial Light  & Magic neve nem biztos, hogy mindenkinek ismerős. Abban viszont biztos vagyok, hogy több olyan filmet is látott mindenki, amik az ő kezük munkáját dícsérik. Itt van néhány cím a teljesség igénye nélkül: az Indiana Jones sorozat, a Harry Potter sorozat, a Jurassic Park filmek, a Vissza a jövőbe trilógia, a Star Trek filmek egy része, a Szellemirtók 2, a 2007-es Transformers és a már korábban is említett Csillagok Háborúja sorozat.

Manapság már-már természetes dolog, hogy egy film jó része akár teljes egészében 3D effektekkel van teletömve, esetleg AR (augmented reality, azaz kiterjesztett valóság) elemekkel van fűszerezve. Vagyis a valóságra egy réteget húzva, azt megváltoztatva, esetleg kiegészítve látjuk a történéseket.

Van, hogy ezt szinte tökéletesre csinálják, így a film nézése közben fel sem merül bennünk, hogy nem a valóságot nézzük. Van viszont olyan is, amikor nagyon feltűnő és zavaró is ez.

Mi történik akkor, amikor egy sorozatban a kulcskaraktert alakító színész halála miatt döntenie kell a rendezőnek, stúdiónak, hogy mit tegyen? Itt a feladat nehézsége mellett egy erkölcsi és jogi dilemma is felmerül.

Komoly problémával szembesültek például a Csillagok Háborúja készítői is. Most tekintsünk el attól, hogy ez a LucasArts, vagy a Disney, vagy éppen ki. Ahogyan attól is, hogy jó-e az nekünk, hogy a Disney mostantól minden évben, de legalábbis minden második évben készíteni fog egy filmet. (Nyilván jó :D.)

Star WarsNo, de amikor szembesültek azzal, hogy szükség volna a filmben mondjuk a Leia Hercegnőt alakító (a már elhunyt) Carrie Fisher színésznőre, vagy Peter Cushing-re, aki Grand Moff Tarkin-t személyesítette meg a fim korábbi részeiben. Ilyenkor a jogutódokkal egyeztetnek, majd ha minden jól megy, indulhat is a munka.

Én azt gondolom, hogy semmi szükség nem lett volna egyik karakter arcára sem. Lea hercegnőt simán mutathatták volna háttal, hogy csak a csigákat lássuk a fején. Mindenki pontosan tudta volna, hogy ki az.

Számomra ez egy nagyon érdekes és nehéz kérdésnek tűnik. Én nem tudom örülnék-e, ha valamely családtagom halála után így kerülne a vászonra. Ez részben megtisztelő is lehetne, ám nekem inkább furcsa, mint jó. Látszólag az örökösöket nem zavarta a dolog és inkább a pénzt látták ebben.

Ám, ami ennél sokkal fontosabb az az, hogy ez a technológia óriásit fejlődött az elmúlt években és elképesztő milyen távlatok nyíltak meg. Beszéljen helyettem a következő videó, melyen a 2016-os, új csillagok háborúja részből láthatunk részleteket.

 

Az iPhone 8, iPhone 8 Plus és az iPhone X

A napokban az Apple bemutatott 3 új telefont, melyek az iPhone 8, iPhone 8 Plus és az iPhone X névre hallgatnak.

A mai bejegyzés előzményül is szolgál egy, a következő napokban megjelenő írásunkhoz. Ebben azt fogjuk taglalni, hogy vajon miért nem képes egy $3-4000-os komoly DSLR kamera felvenni 4K videót 60 képkocka/másodperccel, amikor egy $1300-os telefon ezt könnyedén megteszi.

Ma viszont foglaljuk össze röviden, hogy mit mutattak be és vajon megéri-e az iPhone X (ejtsd: 10, nem X) az árát?

A két típus (itt most tekintsünk el attól, hogy született egy 8, egy 8 Plus és egy X, a 8 és  Plus most egy kalap alá lesz véve, ha tetszik, ha nem 😀 bocs) nagyon sok ponton hasonló és különböző egyszerre. Csak attól függ, hogy honnan közelítünk.

A legszembetűnőbb különbség a kijelző, így nem kezdhetjük máshol mi sem.

  • iPhone X5.8-inch 18.5:9 True Tone OLED, 2436 x 1125 pixels (458 ppi), 82.9% kijelző-test arány
  • iPhone 84.7-inch 16:9 True Tone LCD, 1334 x 750 pixels (326 ppi), 65.6% kijelző-test arány
  • Kontraszt arány: 1,000,000:1 (OLED) vs 1,400:1 (TT LCD)

Azontúl, hogy látványos a változás, maga az OLED-re váltás önmagában is érdekes. Az OLED-nek nem csak előnyei vannak az Apple által korábban használt LCD-ivel szemben, mint azt sokan állítják. Azért van ez, mert ez nem egy átlagos LCD panel volt eddig.

Lehet, hogy az OLED sokak számára szebb színeket és objektíven jobb kontrasztot produkál az LCD-nél, (ez ízlés kérdése, mert nekem pl túl szaturált a képük) de ez még nem lenne elég a váltásra. Az Apple zseniálisan kalibrált state-of-the-art LCD-ket használ, ami hibátlan minőséget hoz. Elnézve a Samsung telefonok és az iPhone-ok akksi idejét, az OLED-ek kisebb fogyasztása sem hozna nagy változást. Az OLED ráadásul drágább is az LCD-nél, persze az Apple árrésével a váltás pont beleférne.

A váltás igazi okát viszont máshol kell keresnünk. Az eltérő technológia miatt az OLED kijelzők vékonyabbak és (jobban) hajlíthatók az LCD-nél. Ez a két tényező pedig már komoly érv amellett, hogy az új iPhone-okba is ez a technológia kerüljön.

Design (iPhone 8 , iPhone X , iPhone 8 Plus)

Úgy tűnhet a kijelző méretét nézve ( 4.7″ vagy 5.5″ a Plus esetén vs 5.8″ a X-es), hogy az új „nagy” testvér egy óriás lehet, de egyáltalán nem erről van szó.

  • iPhone X – 143.6 x 70.9 x 7.7 mm (5.65 x 2.79 x 0.30 in) and 174g (6.14 oz)
  • iPhone 8 – 138.4 x 67.3 x 7.3 mm (5.45 x 2.65 x 0.29 in) and 148g (5.22 oz)

Hatalmas kijelzőt kapunk egy, az i8-nál nagyobb, de az i8Plus-nál kisebb testben. Ez elég szép és ügyes megoldás.

Hasonlóságok

Mindkét modell remek minőségű üvegből és aluminiumból épül fel, amit IP67-es (max 1 méteres esés, max 30 perc víz alatt, régen ezért ölni tudtunk volna) vízállósággal ötvöztek . Az üveg hátlap elérhetővé tette végre a vezeték nélküli töltést mindkét modellnél.

Teljesítmény (hasonlóságok 2)

Itt sem fogunk sok különbséget találni

  • iPhone X and iPhone 8Apple A11 ‘Bionic’ chipset: 6 Magos Processzor, 6 Magos GPU (grafikus chip), M11 motion (mozgás) co-processor, 3GB Ram (iPhone X), 2GB RAM (iPhone 8). A memória mérete soha nem számít egy iPhonenál. Ha van 2GB, minden meg van oldva, mert rettentően jó a memóriakezelés az iOS-ben (operációs rendszer). Valamint a 8-ban kisebb a kijelző és csak szimpla kamera van, így ebből az extra GB-ból semmit sem veszünk majd észre.

Ahogy érkeznek az első tesztek nagyon úgy tűnik, hogy ismét az iPhone lesz a legerősebb telefon a piacon, ha nyers erőt nézünk. Ha pedig gördülékenységet, sajnos itt van nekem mindig a legnagyobb problémám az Android telefonokkal. Egy 3-4 éves iPhone sem tud úgy felbosszantani, mint egy random Droid.

iPhone X szenzorai

Kamera és érzékelők

Touch ID helyett kaptunk egy arc felismerést? Hallom, ahogy a Samsung használók hangosan harsogják, hogy ilyen már évek óta van, mi ezen az újdonság? Az, ami minden esetben. A Samsung megoldása korán jön, újdonság, csak megbízhatatlan és hibáktól hemzseg. Míg az iPhone esetében nagyon úgy tűnik, hogy nem csapjuk majd be egy fotóval, nem fog gondot okozni a sötét, vagy egy új frizura, esetleg egy sapka. Itt egy 3D térkép készül rólunk (az arcunkról) amelyet a rettenetes erővel bíró processzor (erősebb, mint az Apple aktuális 13″-os laptopja), a szenzor erdő és a kifinomult szoftver együtt dolgoz fel és tesz biztonságossá (legalábbis ez a mondás, nem nagyon láttuk még élőben, de ki fogom próbálni, amint lehet és meg is írom nektek).

A készülékek hátán találunk 1, vagy 2 darab 12 Mpixeles kamerát. Ha 2 van (Plus és X) akkor tudunk zoomolni valamint vanPortrait Mode ami nagyon szép eredményeket hoz, az optikai stabailizálásról nem is beszélve (bemozdulás, mosódás ellen). Az első kamerák is teljesen megegyeznek abban, hogy f2.2 aperture-rel és 7 Mpixellel vannak felvértezve. A trükk akkor jön mikor a X beveti a szenzorait is a játékba. Ekkor a letapogatásnak, a környezet elemzésének és super erős processzornak köszönhetően ismét tudunk selfie-zni Portrait Modban, majd beállíthatjuk akár a megvilágítást is.

iPhone x

Ez nagyon dramatikus hatást tud elérni egyes képek esetében, így fotózni vágyóknak bizony komoly pont, amit érdemes megvizsgálni. Azt nem is említve, hogy 4K videó, stabilizálva 60fps-el. Ezt a legtöbb komoly tükör reflexes Nikon, Canon is csak irigykedve nézi.

iPhone x Portré mód

Mi a bajom akkor?

Mert van bajom az új X-el, nem is egy. Az első problémám az ára. 1300CAD (a korábbi telefonok mind 1000 alatt voltak) az nagyon sok pénz, főleg egy telefonért. Ne értsetek félre, pontosan látom a rengeteg technológiát és azt is, hogy milyen potenciál van ebben a készülékben. Még szépnek is találom a telefont. Látom, hogy ez egy nagyon komoly kamera „rendszer”, egy durva házban, remek, színhelyes kijelzővel. Látom, de akkor is rettenetes pénz, így mondtam is a feleségemnek, hogy ebbe a lakásba egyenlőre ilyen telefon nem jön be az biztos.

A második problémám az, hogy elveszítettük a Touch ID-t (ujjlenyomat olvasó), ami nagy kedvencem volt eddig. Imádom a mostani telefonomban, mert nagyon gyors, 99%-ban működik és ezért nagyon kényelmes és egyértelmű, hogy használni akarom. Én ezt nem szívesen adom oda még egy ilyen szofisztikált arc térképért sem. Vagy főleg ezért nem? Nem tartom olyan kényelmesnek, nem tartom olyan biztonságosnak és nem láttam még, hogy ez mennyire lesz gördülékeny és természetes.

Lepjenek meg és szeressem, de egyenlőre ez nekem pont olyan probléma, mint anno a jack dugó volt. Ezért van a mai napig iPhone 6S-em.


Tags: iPhone 8 iPhone 8 Plus és az iPhone X

Magad engeded be a tolvajt? (IOT)

Beszéljünk a biztonságról az okos eszközök vonatkozásában! Ez egy oximoron! Vajon mindaz a sok „okos” eszköz amit ma használunk, vagy használhatunk, mennyire könnyíti meg a tolvajok, kukkolók dolgát?

A varázsszó, amit meg kell jegyeznünk az IOT(Internet of Things – A dolgok internete? Ami mondjuk egy hülyeség, de legyen ez, ha már így fordítják a legtöbben). Barátkozzon mindenki vele, mert kb 5 éve elkezdtek rohamosan terjedni ezek az internetre kapcsolt eszközök és lehet, hogy elég baj ez nekünk?

Amit biztosan mindenki ismer az okos dolgok közül az az okostelefon (smartphone) és az okos (smart) TV. Amit még hozzá kell, hogy adjunk azok az okos termosztátok, ajtó zárak, gyerek figyelő kamerák, villanykörték, hűtők, autók, jajj de hosszan lehet ezt sorolni.

A technológia jó, érteeem?

Én imádom a technológiát, nagyon sokszor fordul az elő, hogy viszonylag hamar beszerzek egy új és forradalminak tűnő eszközt, csak azért, hogy láthassam, első kézből tudjam milyen. Így lett 2007-ben Amerikából iPhone-om, vagy első generációs, mára használhatatlan iPadem, de ugyan ez a kategória az okos óra ma és a mini disk anno. Tudjuk, hogy ebből volt, ami kihalt (mini-disc), vagy csak 2-3 generációval később lett használható (iPad), de akkor nagy újítás volt. Ezek a mai okos eszközök mind olyanok lehetnének a lakásunkban, melyek akár meg is könnyíthetik az életünk több aspektusát. A kérdés az, hogy milyen áron. A technológia jó, ha biztonságos és kényelmes egyszerre.

 

 

Dehát ez csak egy villanykörte, nem?

De, egy olyan körte ami a wifiden csücsül jobb esetben, ami pedig a neten csücsül. Azt nem is említem ami NFC, vagy Bluetooth csatlakozással is rendelkezik, mint nagyon sok okos (ezt nem vagyok hajlandó többször leírni) zár. Az ilyen zárak sebezhetőségét 4 éve már egyszer bemutatta például a Gizmodo is, hivatkozva több arra irányuló felmérésre. A probléma nem az, hogy akkor könnyen feltörhetőek voltak, hanem az, hogy azóta nem sok  minden változott ezen a téren. Eddig a tolvajnak legalább ott kellett lennie fizikailag az ajtó nyitásához. Most, hogy az internet is benne van a képben, ezt megspóroljuk neki. Mindez azért, mert az ilyen eszközöket gyártó cégek semmibe veszik a biztonságot. Ja igen, tudom ez csak egy villanykörte, ma a baj, ha valaki fel-le kapcsolgatja, maximum ilyesztő. NEM!

Ha bejutott, akkor szabadon garázdálkodik:

 

Ha valaki bent van a WIFI hálózatodon, akkor elér bármit, amit csak akar. Az adataidat, a webkamerád, a telefonod, stb. Valamint gondoljuk el azt, amikor a gyerek szobájában elhelyezett babamonitor nem csak neked küldi el a képet, hanem valaki másnak is. Remélem ez ilyesztőbben hangzott, mert ilyen történt nem is olyan régen. Ha jól emlékszem, az „adatokat” (a te lakásod egyik hálószobájának képét és hangját is) azaz minden beszélgetéseteket is, csak fejlesztési célokra akarták használni. Köszönöm szépen.

Arról nem is beszélve, hogy ezeket a zárakat például nagyon sokszor törték már fel, a villanykörtékről nem is beszélve, de az a kisebbik gond talán.

 

Tudom, hogy kellemes, mikor egy NEST termosztát – ami amúgy egy csodálatos és gyönyörű eszköz a számomra is és az pont a jobbak közül való – segít a lakás melegen, vagy hűvösen tartásában, látod hány fok van otthon, állítasz rajta az iPadból és minden barátod ámul, hogy mi az. Vagy amikor a hűtő megnézi, hogy mi van kifogyva és küld egy bevásárló listát a telefonodra.

 

A bajt egyébként sok esetben a frissítés, vagy annak hiánya okozza. Nemrégen az egyik ilyen ajtónyitó gyártó cég netes frissítése tett majdhogynem hasznavehetelen, buta ajtóvá körülbelül 200 bejáratot. Itt kb 80-100.000Ft-os zárakról beszélünk. Az megvan, hogy a Windowshoz hányszor jön biztonsági frissítés? Na, az nem a véletlen műve. Szóval, ez a másik véglet, mikor soha többé nincs támogatás és ha hiányos a védelem akkor ez van.

Mint azt korábban mondtam, nem vagyok a technológia ellensége, én aztán pont nem! Annyit szeretnék, ha megnéznétek, hogy mit vesztek le a polcról, méghozzá nagyon körültekintően, mert lehet, hogy te magad engeded be a betörőt, vagy osztod meg a gyerekszoba képét olyannak, akit nem szívesen engednél be a lakásba.

UFF, Beszéltem.

– Források: Arstechnika, Gizmodo, Wired

Kell-e félnünk a Mesterséges Intelligenciától?

Ennek a kérdésnek a megválaszolásához értenünk kell és külön kell választanunk néhány dolgot, így vágjunk is bele.

Az utóbbi időben az internetes portálok, blogok tele vannak az MI-ről (Mesterséges Intelligencia) szóló írásokkal, beszélgetésekkel. Alapvetően 2 féle állaspont rajzolódott ki. Az egyik, ahogyan egy jóbarátom szokta mondani: „mind meg fogunk halni”. Félni kell, mert ebből nagyon komoly baj lesz.

 

A másik tábor pedig azt harsogja, hogy ezek nekünk fognak segíteni, nincs itt semmi látnivaló, oszoljanak kérem.

A kérdés már csak az, hogy kire figyeljünk. Felelőtelen-e ijesztgetni az embereket valamivel, ami nyilván nem veszélyes? Esetleg felelőtlen-e nem felkészülni az esetleges veszélyekre, melyeket ez a technológia rejteget számunka? Ugyanis ebben a pillanatban a legtöbb MI-vel foglalkozó szabályozás és terv arra vonatkozik, hogy mit csinálunk, ha valami baj történt? Egyébként ez könnyű, mert semmit… Akkor mi már valószínúleg nem csinálunk semmit, mert késő.

Mielőtt mindenki halógödröt kezdene ásni, lássuk inkább mivel is állunk itt szemben?

 

Külön kell választanunk a személyi asszisztenseket (Alexa, Siri, stb) az MI-től, mert elég kevés a hasonlóság. A személyi asszisztensek nagyon finoman hangolt, gyors keresések a neten, más esetben egy szerverparknak elküldött kérésre visszaadott válasz teljesítése. Ettől sok félnivaló nincs, amit az is jól jellemez, hogy ott a teljes internet és nem kezdenek vele semmi.

 

Ami már sokkal érdekesebb az a gépi tanulás és minden ami ehhez kapcsolódik. Ez egy teljesen más világ és ennek vannak meg a maga veszélyei, de ne szaladjunk ennyire előre.

Miért lehet az, hogy egyes megmondó emberek, milliárdosok, orákulumok, kisebb és nagyobb elmék nagyon máshogy látják ezt a témát. Nem, nem azért, mert nem értik a különbséget az iménti két csoport között.

Vegyük például Mark Zuckerberg-et (Facebook), aki nagyon optimista és nem érti azokat akik aggódnak. Itt egyébként a következő emberek aggódnak: Elon Musk (SpaceX, Tesla stb), Bill Gates (Microsoft), Steve Wozniak (Apple alapító), valamint Stephen Hawking (klikk). Eközben például Elon Musk nem is olyan régen tartott egy beszédet arról, hogy változtatnunk kell az MI körüli szabályozáson, mert ha felkészületlenek vagyunk, a vesztünkbe is rohanhatunk.

Mi a különbség, kinek van igaza?

Ez attól függ, hogy ki vagy. Rövid távon (következő 20 év) akarsz nagyon sok pénzt keresni? Ha igen, akkor Zuckerberg a te embered. Mit hallunk folyton tőle? Segítünk neked, a barátaid vagyunk, a Facebook is a barátod, ne félj tőlünk. Nagyon komoly potenciál van ebben az iparban és a következő pár éveben nem valószínű, hogy veszélyes lesz ránk.

Ha egy távlatokban gondolkodó, az emberiség jövöjét szem előtt tartó ember vagy (legalábbis ezt akarod eladni és így pénzt szerezni űrprogramra, hogy megvalósítsd a víziódat) akkor Musk-ra kell tenned. Nagyon valószínű, hogy hosszútávon neki lesz igaza és ebből egyszer baj lesz.

Mit tehetünk, akkor használjuk a személyi asszisztenst, a chat botokat (apropó a Twitter 15%-a, mármint akivel beszélsz, akinek az írását olvasod, az bizony csevegő robo/chat bot)? Nyilván igen, nincs mitől félni, ez azért még nem a Terminátorból ismert SkyNet.

Viszont, ha túl akarjuk a következő 100 évet is élni, anélkül hogy kicsúszik a kezünkből ez az egész, amit technológiai szingularitásnak neveznek (egyre gyorsul a technikai fejlődés, míg egyszer csak nem tudjuk követni. Sokan már ma sem tudják). Akkor bizony érdemes lehet lépéseket tenni még most, amikor tudunk.

UI: Akit érdekel a téma és szeretne egy sci-fi formájában többet megtudni a erről, ráadásul egy magyar szerző tollából, az olvassa el az Isten Gépei-t.


Tags: #AI , #MI , #Apple , #SpaceX , #FaceBook , #Microsoft , #Google #Lator