Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben

Kanada Képekben – Saskatchewan

Sorozatunk 5. részében az ország közepére, Saskatchewan tartományban kalandozunk, amely Alberta-val együtt, 1905. szeptember 1-én csatlakozott Kanada Domíniumhoz. Ez utóbbi latin eredetű szó, jelentése: “a Brit Birodalomhoz tartozó, de önálló államapparátussal rendelkező, különböző államformában működő ország, állam.” Röviden és tömören összefoglalva a tartomány déli fele úgy néz ki, mint az Alföld: farmok, szántók, legelők, folyók. Magyarországnál Saskatchewan tartomány mintegy 7-szer nagyobb területen fekszik, amelynek körül-belül 10%-t víz borítja: patakok, folyók, víztározók és 100.000 kisebb-nagyobb méretű tó. Lakosainak száma hozzávetőlegesen 1.182.000 fő (2020-as adat).
(nyitókép: Peacenik / Pixabay)

.

canada_alberta_&_saskatchewan_map_1905Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben
születettek meg Saskatchewan és
Alberta tartományok

.

Saskatchewan.

Ha a tartomány nevét elsőre inkább érzed egy vicces kanadai nyelvtörőnek, akkor nincs semmi baj. Mindenkinek meg kell tanulnia helyesen kiejteni a cree (magyarul: krí), az Algonkin nyelvcsaládba tartozó, kanadai őslakos nemzetségtől származó nevet. Bár elsőre, meg talán még másodikra sem könnyű.

De nem kell megijedni, itt vagyok, segítek! Fonetikus így kell leírni: səˈskæəwən .

canada_b&w_map_saskatchewan_640
(illusztráció: Craig Clark / Pixabay & Lázadó)

.

Oké, oké, most már tényleg nem gonoszkodom tovább. Mutatok két autentikus kanadai videót, amelyek segítenek nekünk Saskatchewan helyes kiejtésének elsajátításában:

“Kanada Képekben – Saskatchewan” bővebben

Kanada Képekben – Brit Columbia

A sorozat 4. részében Kanada legnyugatibb tartományába, Brit Columbia-ba látogatunk el. A tartomány csak 1871-ben, hetedikként csatlakozott az 1867-ben megalapított Kanadához. Természeti adottságokban, látnivalókban gazdag tartomány világszinten is közkedvelt turista célpont. Egy keveset már láthattatok belőle az Alberta-i sorozat 3. részében, most itt a folytatás. A cikkben szereplő videókat akkor is érdemes megnézned, ha nem beszéled jól az angol nyelvet: tudod, 1 kép (azaz 1 videó) többet mond ezer szónál.
(nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)

canada_british_columbia_map_1871Kanada térképe 1871-ből.

.

A nyitóképen a Mount Robson hegy látható, magassága 3.954 (egyéb források szerint 3.959) méter. Ez a tartomány harmadik legmagasabb hegycsúcsa.
Brit Columbia több, mint 10-szer nagyobb Magyarországnál, lakosságának száma pedig 2020-ra érte el az 5 millió főt. A “Columbia” mindig nagy C-betűvel írandó, nem pedig K-val. A kanadaiak a tartományt a kezdőbetűi után csak “BC” (ejtsd: bí-szí) néven említik beszélgetéseikben. Fővárosa az egy harmad Magyarországnyi területű Vancouver-szigeten fekvő Victoria városa – és nem a tartomány legnagyobb települése, Vancouver.

british_columbia_canada_lower_mainland_map

A “Lower Mainland” (nagy méretű térkép ezen a linken látható) azt a kb. 36 ezer négyzet kilométernyi területet jelenti, amely kelet-nyugat irányban húzódik: a Fraser folyó völgyét (alsó folyását), Vancouver-t és környékét illetik ezen a néven a kanadaiak. Magyarul kb. alsó földrészt jelent, mivel tengerszint közeli magasságon fekszik és a több ezer méter magas hegységek-rendszerek mellett alföldnek látszik.
Bridal Falls településtől nyugatra, egészen az óceán partig, délen az USA határig tart. Északról és keletről a hegyek lábai határolják ezt a dimbes-dombos, tavakkal, városokkal, erdőkkel, legelőkkel, farmokkal tarkított, saját klímával rendelkező tájegységet.

“Kanada Képekben – Brit Columbia” bővebben

Kanada Képekben – Alberta (3. rész)

Jó reggelt kívánunk! Most még Alberta-ban járunk, s ezzel a cikkel köszönünk el tőle – a sorozat következő részében az irányt nyugat, azaz Brit Columbia felé vesszük. A Vadrózsa Országának szemet gyönyörködtető vidékei, azaz a préri és a hegyek mellett megmutatjuk lakhelyünket, a Kanada Banda otthonát, Calgary városát is.
(nyitókép: Erwin Buncaras / Pixabay)

Mivel még csak mostanában térünk, tértünk vissza az új normálishoz és még nincs minden túraútvonal, nemzeti és tartományi park nyitva a közönség számámra, az alábbi videó azzal bíztat minket, hogy: “Megéri a várakozás!’. A természet, a lélegzet elállító látnivalók nem szaladnak el, ott lesznek mindig, ahogyan az elmúlt évezredekben is végig ott voltak.

Mit érdemes megnézni, ha aktív kikapcsolódásra vágysz és csak 4 napod van Calgary-ban? Legyen nyár, vagy tél, mint ahogyan az alábbi videóban is látható, amely tavaly decemberben készült, Calgary-ban és környékén könnyedén található látni-, megnézni-, és megkóstolni való nem csak pár napra, hanem akár több hétre is.

“Kanada Képekben – Alberta (3. rész)” bővebben

Kanada Képekben – Alberta (2. rész)

Jó reggelt kívánunk! Az első videó megtekintése közben arra kérünk, hogy Ne Felejts Lélegezni!. Hűséges Olvasóink már találkozhattak ezzel a videóval tavaly novemberben, de mivel a látvány még sokadjára is lélegzetelállító, muszáj ismét megmutatnunk. Calgary-ról 2013-ban készült egy turisztikai célú PR-film, vagyis inkább egy kedves kis dal egy videóklippel, amelyet Jocelyn Alice, Lisa Jacobs, Mike Shields készített és az Ő előadásukban hallgathatod meg. A címe: Right Here (magyarul: Pont itt). Ezután egy tartományi körutazás és élménybeszámoló, majd pedig egy autós túra következik a városból a hegyek közé.
(nyitókép: Siggy Nowak / Pixabay)

.

canada_alberta_map_1905Kanada térképe 1905-ből: ebben az évben születettek meg
Alberta és Saskatchewan tartományok

Remember To Breath! / Ne Felejts Lélegezni!

.

Right Here / Pont itt

Turisztikai, gazdaság-fejlesztési célzattal készített imázsfilm*, amely önálló zenei alkotásként is megállja helyét:

Ha valakinek ismerős Jocelyn Alice személye és/vagy énekhagja, annak oka van. 2014 végén jelent meg Jackpot c. dala, amellyel 2015-ben sikeresen befutott énekesnő lett. A lejátszási listák alapján a Spotify-on a 9. legnépszerűbb zeneszáma volt abban az évben  az USA-ban. A Billboard Canadian Hot 100 slágerlistán a 38. helyig jutott és a legtöbb kanadai kereskedelmi rádió slágerlistáján a legjobb 15 dal közé került. A Jackpot a 2011-ben indult karrierjének eddigi legsikeresebb dala, 2016-ban Platina-lemezzel jutalmazták érte.

“Kanada Képekben – Alberta (2. rész)” bővebben

Kanada Képekben – Alberta (1. rész)

Jó reggelt kívánunk! Itt a vasárnap és folytatjuk a csütörtökön megkezdett sorozatunkat. Ebben a cikkben egy videós összefoglaló láthattok, amelyben – szubjektív vélemények alapján – Alberta tartomány tíz olyan települését mutatják be, amelyben a legjobb élni (lakni, dolgozni, tanulni). Én természetesen más sorrendet állítanék fel, nálam, természetesen, Calgary az első, majd következik Canmore, Banff, Lethbridge. Az elsőnek linkelt gyújtésből kimaradt Crowsnest Pass, ezért erről a területről kerestem két extra videót is.
(nyitókép: David MarkPixabay)

.

Ha megteheted, ne csak az okostelefonod (aránylag) kis kijelzőjén nézd meg a belinkelt vizuális tartalmakat, a szemet gyönyörködtető felvételek jobban élvezhetők egy tableten, monitoron, vagy tv-n.

Az alábbi videó készítője szerint: Banff, Lethbridge, Camrose, Jasper, Medicine Hat, Canmore, Strathcona County, Calgary, Edmonton és St. Albert az Alberta-i a városok közötti sorrend. Én inkább egy nagy közös csoportba gyűjtve, egyenrangú településekként írnám le őket. Az elmúlt közel öt évben legalább egyszer megfordultam valamennyi helyszínen és azt kell mondjam, hogy ha Alberta-ba utazol és kirándulni mész, mindegyik várost látogasd meg!

.

Alberta-ban a városhatárokon túl is van bőven látnivaló, legyen nyár, vagy tél, a természetben mindig akad egy hegycsúcs, egy tó, vagy egy folyópart, amelyet érdemes személyesen is felkeresni. Az alábbi videó segítségével a legnépszerűbb helyeket felett repülhetünk át:

.

“Kanada Képekben – Alberta (1. rész)” bővebben

Ne Felejts El Lélegezni – Remember To Breathe

Ha elállna a lélegzeted, ne felejts el lélegezni. Ismét szeretnénk megmutatni nektek, hogy milyen szerencsések is vagyunk, hogy itt élhetünk Alberta-ban.

Eláll a lélegzetünk, amikor a tájat nézzük és van, hogy elfelejtünk levegőt venni.

Mutatom, miért! Készen állsz Alberta-ra? Are you READY for Alberta?

Szeptemberi Hóvihar

Amíg Magyarországon a téli hónapokban is alig-alig esik hó, Alberta-ba (Saskatchewan-ba és egy picit Brit Columbia-ban is) az idei első hó ezen a hétvégén érkezett meg. A tartomány déli, dél-nyugati részein 3 napon át, változó intenzitással ugyan, de folyamatosan esni fog a hó – közben északabbra fekvő régiókban mindebből semmit sem fognak megtapasztalni: Edmonton-ban 0 fok közeli hőmérséklet mellett csak felhős égre van kilátás, hó nem fog esni. Az első hópelyhek péntek éjszaka érkeztek meg Calgary egére, s azóta nincs megállás.

Így festett a The Weather Network honlapján Calgary városának időjárás jelentése szeptember 29-én délelőtt:

twn_site_cgy-ab_20190929

Egyes területeken, például a Waterton Tavak Nemzeti Park-ban a szombat esti hírek szerint, kb. 24 óra alatt közel fél méter hó esett, azóta pedig még további 30-40 centiméter hullott. A hőmérséklet -2 fok volt, de a szél miatt (helyenként 33 km/h-s széllökések) ennél hidegebbnek, -9 foknak lehetett érezni. “Szeptemberi Hóvihar” bővebben

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

A 2.031.752 Tó Országa

Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat.
(nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)

(kép: Love Canada / Facebook)

Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?

A kanadaiak csak a “minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.

Ebből a 31.753 tóból “csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!

Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.

Az alábbi szemet gyönyörködtető fotókat a Pandotrip oldalán találtuk, leírásokért és a további fotókért klikk a linkre.

Mikor jössz? Még nem késő útnak indulni, hogy itt lehess Kanada 152. születésnapján…