Index Pont Húúú

Tudja valaki, hogy mi van a magyar újságírással, a magyar újságírókkal? Mert én szeretném tudni. Egyfelől értem: informáljuk a T. Olvasóközönséget a világ dolgairól. Egyel több cikk az oldalon, ami pár száz/ezer új kattintást jelent, bővül a repertoár, s ennek örül a főszerk, örülnek a hirdetők, örülnek az Olvasók is. Másfelől pedig a legkevésbé sem értem. Adva van egynél több, igen részletes, angol nyelvű cikk meg egy rendőrségi kommüniké is, amit még be is linkelnek, azonban kb. a felét sem fordítják le magyarra. Így aztán érthető, ha a T. Olvasó kritizál és értetlenkedik: nem csoda, hiszen nem mondtak el neki mindent.
(nyitókép: a Brit Columbia-i Griffin tó)

 

A hamar munka ritkán jó.

Innen nézve nagyon úgy néz ki, hogy a múltkori Totalcar-os után ismét találtam egy olyan cikket, amelynek vannak hiányosságai. De miért jó ez? Hol van itt a teljeskörű információ átadás, a lelkiismeretes munkavégzés? Akkor és ott az volt, hogy írjunk valamit, mert muszáj, mert kell a minimális karakterszám/nap, mert meg kell lennie a kötelező penzumnak minden áldott nap – de ugyanakkor meg a hiteles tájékoztatásra, a szakmai nívóra nem adunk? Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a szerző azt gondolta, hogy “Hát, Kanada nagyon messze van, ezeknek jó lesz így is”? És amikor meglett az előírt karakterszám, egy összetett mondattal lezárta a sztorit? Nem törődve azzal, hogy az olvasók nagy többsége valószínűleg nem fog átkattintani az angol eredetire és angolul elolvasni a cikket? És ezért aztán jönnek a felháborodott és értetlenkedő, hitetlenkedő kommentek a Facebook-on, amik könnyedén elkerülhetőek lehetnének egy picit több odafigyeléssel a szerkesztőség oldaláról.

Persze, én is ejtek hibákat, vannak pontatlanságaim, de azokat igyekszem minden esetben kijavítani. Csak amíg én hobbiként, szenvedéllyel írok bejegyzéseket weboldalunkra és podkasztolok már 2 éve, addig az indexes újságíróknak ez a munkája, ezért kapják a fizetésüket. Ahogyan a múltkor is, most is szívesen meghallgatnám, hogy “mire gondolt a költő”?

Az alábbiakban kiegészíteném a “Csónakázni indult egy kanadai fiú, több évtizedes rejtélyt oldott meg” cikküket, mivel kissé hiányosnak vélem a tartalmát. Továbbá jól ismerem a környéket, hiszem munkám során sokszor megfordulok Brit Columbia-ban és rendszeresen járok ezen az útvonalon, ahol a baleset történt 27 éve.

tch_bc-1_highway_bc_in_the_lane.jpga képen a Trans-Canada Autópálya, közvetlen mellette a Griffin tó,
valahol itt történhetett a baleset 1992-ben

 

A sztori.

Max Werenka, a 13 éves Alberta-i tinédzser mindig is kíváncsi természetű volt. Így aztán azon a szép augusztus 21-i napon nem kerülhette el a figyelmét egy felborult autónak látszó tárgy sem, amelyet a Griffin tavon látott meg csónakázás közben, 15 lábbal, azaz 4,6 méterrel a vízfelszín alatt, az autópálya szélétől kb. 3 méterre.

Ugyan sok esetben találkozhatunk láb, hüvelyk, uncia vagy font mértékegységekkel, Kanadában a 70-es évek óta a metrikus mértékrendszer a hivatalos.

Ahogyan a CTV-nek a fiú édesanyja, Nancy Werenka nyilatkozta, elsőre még Ő sem volt benne biztos, hogy fia mit is lát az opálos tó vízében. Mivel élt bennük a gyanú, hogy “az ott talán lehet valami”, ezért értesítették a helyi rendőrséget. Az egyik angol nyelvű cikkben így írják: “It looked like it was an overturned car, resting 15 feet into the depths, and just 10 feet off the side of the TransCanada Highway, but no one could be sure. “We didn’t think at the time there was much to it,” said Nancy Werenka.”

honda_submergedAz áldozat Hondája a tó fenekén, kb. 4,6 méteres mélységben –
én elhiszem, hogy a csónakból nem
is volt olyan könnyű észre venni…

 

A Sherwood Park-ban (Alberta) élő Werenka-ék a Brit Columbia-i Griffin tó északi végében adnak bérbe faházakat (lásd a térképen: Griffin Lake Cabin Rentals). Max-nak nem volt hát ismeretlen a tó, ezelőtt számtalan alkalommal csónakázott már rajta.

griffin_lake_bca Griffin tó, közvetlen mellette futó Trans-Canada Autópályával

 

A Revelstoke-i RCMP-től érkeztek rendőrtisztek Werenka-ékhoz. Az index.hu azt írja, hogy: “A kiérkező rendőrök elsőre nem találták meg a járművet, de Werenka ismét a segítségükre sietett, egy vízálló fejkamerával a vízbe merült, és levideózta a roncsot.”de ez sem egészen így történt.

gopro_camerasgyufásdoboz méretű GoPro kamerák – ehhez hasonlót,
vagy pont egy ilyet használt Max is…

 

A kiérkező rendőrök csónakba szálltak és Max-szal együtt mentek ki a tóra, Ő mutatta meg nekik a pontos helyszínt, illetve az autónak látszó tárgyat a víz alatt. Mivel iszap fedte az autó alját, nem volt teljesen tiszta a tó vize sem, ráaásul 4,6 méteres mélységben pihent a roncs, a rendőrök elsőre nem látták meg. Ekkor lépett Max a tettek mezejére.

A CTV így ír erről: “The video, recorded on his GoPro in its sturdy waterproof case, confirmed it was a vehicle.” A CBC pedig így: “So Max then jumped into the water with his GoPro camera. He surfaced with video of a vehicle upside down on the bottom of the lake.”

Azaz a két különböző helyről származó cikkből az derül ki, hogy Max a víz alá merülve a GoPro márkájú kamerájával készített közelebbi felvételeket a feje tetején álló járműről. A GoPro-t a saját erős, vízálló tokjába tette bele, tehát a kamera se nem fejkamera, se nem vízálló. Bár az kétségtelen, hogy a számtalan kiegészítőnek köszönhetően akár a fejre is rögzíthető. A GoPro nagy felbontású akciókamerák gyártásával foglalkozik, extrém sportolók körében kedveltek termékeik, mert kicsik, strapabíróak, könnyen kezelhetőek.

salmon-arm_griffin-lake_revelstoke_bc.jpgaz áldozatot Salmon Arm városának egyik benzinkútján
látták utoljára, az esküvőre soha nem érkezett meg,
útja a Griffin tóban ért véget…

 

És hogy mi történhetett a tó partján 1992-ben? Nem csak az áldozat fiának vannak elképzelései a baleset körülményeiről, hanem a rendőrségnek is: “Police think Farris likely swerved to avoid an animal or lost control of her vehicle for some other reason and rolled into the lake. There was no visible front-end damage to the Honda, so they don’t think it hit anything.” – azaz a hatóság úgy véli, hogy a hölgy megpróbálhatott kikerülni egy vadállatot, vagy más okokból elvesztette az uralmát az autó felett és belehajtott a tóba. Ahogyan egy fotón is látható (lásd lentebb a cikk végén), nincs látható sérülés az autó orr-részén, ezért nem hiszik, hogy elüthetett valamit.

 

A cikkből az alábbiakat hiányoltam még:

  • 1992-ben a családja bejelentette a hölgy eltűnését a rendőrségnek, ahogyan azt a CBC is írja: “Her family notified police and, over the years, came to believe she’d been in a fatal car accident. But no trace of her — or her car — was ever found.” – és éveken át abban a hitben voltak, hogy végzetes autóbaleset érte a hölgyet. De soha nem akadtak sem az eltűnt nő, sem az autója nyomára.
  • az baleset a Griffin tó partján történt, Brit Columbia-ban, amely közvetlen a Trans-Canada Autópálya mellett található, 27 km-re nyugatra Revelstoke városától,
  • Max augusztus 21-én találta meg a víz alatti roncsot és még aznap értesítették az RCMP-t, akik csak pár nappal később, augusztus 24-én tudták kihúzni az öreg Honda-t a vízből. Ehhez fel kellett készülnie az RCMP búvárainak, meg kellett rendelni a vontatót és teljes egészében le kellett zárni az autópályát a forgalom elől, ami kilométeres dugóhoz vezetett mindkét irányban.
  • még a roncs kiemelése előtt lemerültek az RCMP búvárai az autóhoz, hogy ellenőrizzék annak rendszámát, amelyet “lefuttatva” a rendőrségi adatbázisban kiderült, hogy a tulajdonosa az a Janet Farris, akinek eltűnését a családja 1992-ben jelentette és akit azóta nem találnak,
  • Janet a Vancouver-szigeten találató Mill Bay-ből egymaga indult egy esküvőre, valahová Alberta-ba, amikor eltűnt. Utoljára Salmon Arm-ban látták egy benzinkúton, ez a város (attól függően, hogy honnantól meddig mérjük) 72-74 km-re nyugatra fekszik a Griffin tótól. Átlagos utazósebesség mellett ezt a távot kb. 40-45 perc alatt lehet megtenni.
  • Max 2006-ban, 14 évvel Janet eltűnése után született. Ez elmúlt 27 évben több ezren voltak azok, akik a tó partján nyaraltak és/vagy a tavon csónakáztak… és több millióan vannak, akik a közel 3 évtized alatt a tó mellett autóztak el – köztük vagyunk mi is Latorral. Egy fiatal fiú kíváncsisága kellett ahhoz, hogy egy 27 éve eltűnt személy előkerüljön, megnyugvást adva ezzel az áldozat hozzátartozóinak.
  • Janet-et földi maradványait hamvasztás után az 1984-ben elhunyt férje mellé helyezték végső nyugalomra.

 

Még néhány gondolat.

Számtalan alkalommal mentem már keresztül ezen a környéken. Salmon Arm és Revelstoke közötti részen 3-4 darab, pár kilométeres, kétszer két sávos, előzésre kialakított szakaszokat leszámítva az autópálya végig 1/1 sávos, kanyargós, itt-ott szűkösebb, de végig jól autózható. A környék minden évszakban, minden méterében szemet gyönyörködtető, festői, mesés! A tavat Salmon Arm felől érkezve lehet vezetés közben a legkönnyebben megcsodálni, ez az egyik kedvencem, a tőle délre fekvő Three Valley tóval és szállóval együtt.

Ezen az útszakaszon a legtöbbször megengedett sebességhatár: 100 km/h. Télies időjárás esetén szokták a sebességet 60, vagy 80 km/h-ra korlátozni az útpálya fölé kihelyezett, digitális, távvezérelt kresz-táblákon. Nappal, jó útviszonyok mellett minden további nélkül tartható a százas tempó, még nagyobb méretű autóval, tehergépkocsival is.

tch_bc-1_highway_bc_in_the_lane

Nagyon valószínű, hogy a 90-es években az út szélén még nem volt betonkordon. Azaz a baleset idején, 1992-ben akadálytalanul lehetett eljutni egyenesen a tóba, akár autóval is. A távolság az úttest széle és a tópart között helyenként csak pár méter.

Műholdképen így néz ki az a rész, ahol szerintem a baleset megtörtént:tch_bc-1_highway_bc_satellite.jpg

Ahogyan cikkünk fenti képén is látható, a Trans-Canada Autópályának útpadkája alig van ezen a szakaszon. Az alábbi fotón a bal felső sarokban a rendőrségi autó az autópálya kelet felé tartó sávjában parkol, a kép közepe felé álló rendőrtiszt pedig az út szélén álló betonkordon előtt áll, de már annak a külső oldalán.

honda_hauling_1

Az alábbi fotón a rendőrség fotósa a kép készítésekor körül-belül az útra festett fehér vonalon, azaz a kelet felé tartó sáv szélén állhatott. Az egész Trans-Canada Autópályát le kellett zárni a roncs kiemelésének idejére.

honda_hauling_2természetesen nem pontosan ott hajtott
a tóba az autó, ahonnan végül
2019 augusztusában kihúzták

A képen, hogy nincs sérülés az autó orrán. Ha másik járművel, vagy nagytestű vaddal ütközött volna, az autó elején jól látható sérülések lennének.

A nem szerencsére ritkaság számba menő történet az internetnek köszönhetően Kanadából eljutott Magyarországra is 1 nap leforgása alatt. Az 1992-ben történt balesetről annak idején talán a kanadai lapokon kívül nem írt senki sem.

 

Felhasznált képek forrása: RCMP Revelstoke
Információk forrása: BC RCMP Communication Services; CBC British Columbia; CTV News Vancouver;


 

Ma sem a szörszálhasogatás, vagy a sárdobálás volt a célom, csupán szerettem volna megmutatni, hogy milyen hiányosságokat véltem fölfedezni egy kanadai vonatkozású cikkben. Az angol nyelvű változatokat és Fb-on érkezett kommenteket elolvasva úgy gondolom, hogy érdemes lett volna egy kicsit alaposabb munkát végeznie az index.hu újságírójának és egy picit jobban belemenni a részletekbe, ha már írni akart erről a tragikus és egyben nem mindennapi esetről. Nem csinálok rendszert más cikkek (jó szándékú) kritizálásából, ezt megígérhetem! Ezt se vettem volna elő, hanem nem ismerem a környéket és a cikk tartalma nem olyan, amilyen…

 

– Lázadó

KB028 – Jönnek A Drónok

Jó reggelt kívánunk! A 28. podcast-unkban az autonóm, szállítmányozásra tervezett drónokról beszélgettünk. De mielőtt még a jelen és a közeljövő önrepülő teherszállító légijárműveit (röviden: Ö.T.SZ.L.J.) kitárgyaltuk volna, azon gondolkodtunk hangosan, hogy: – vajon Magyarország a százezer Dacia Lodgy országa lehet-e? – okos dolog-e egy darab jóvágású csővel helyettesíteni a katalizátort? – ugyan már miért folytogatná az internet-kapcsolatod sávszélességét az internet szolgáltatód? A nagy sikerre való tekintettel ez alkalommal is voltak részvevői az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatnak: egy kanadai minisztérium, egy amerikai petíció és egy kellemetlen meglepetést okozó mobil operációs rendszer. Kattintsatok a lejátszásra és bandázzatok velünk!
(nyitókép: The Verge)

 

 

Adás napló.

weather_calgary_081720192019. augusztus 17.

weather_calgary_081820192019. augusztus 18.

weather_forecastidőjárás előrejelzés Calgary városára, 2019. augusztus 18-án

 

bc_snow_1

bc_snow_2

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

Közben egy kis kitérő:

  • 2 évesek leszünk/vagyunk! Ezzel kapcsolatban mondtuk el ezt-azt. “Olyan még nem volt sehogy, hogy ne lett volna valahogy.”

 

Heti színes

 

nokia_n70egy (nagyon) öreg Nokia N70 “okostelefon” Lator fiókjában is lapul

  • Katalizátor
    • Nem csak egy darab doboz/cső az autó alvázára szerelve, hanem fontos szerepe van a motor üzemeltetése során!

katalizator_robbantott_abraa katalizátor működése –
kattintásra a teljes méretű kép megtekinthető

(kép forrása: EVOautó)

honda_accord_coupe_1997Latoré fehér volt. A fotón jól látszik a víztiszta lámpabúra.

  • WiFiBlast
    • mert “az internet szolgáltatód a letöltési sebességed folytogatja”,
    • angol nyelvű “ismertető” itt olvasható,
    • szerintünk ez az év átverése!

 

Jönnek a Drónok

  • Jobb, ha hozzászokunk, hogy személyautó méretű, kisebb-nagyobb csomagokkal felpakolt önrepülő drónok repkednek majd a fejünk felett?

overhead_drones.jpg(fotó: Wing)

  • The Verge szállítmányozó drónokról szóló riportja:

  • És a videó után itt egy cikk, szintén a The Verge-től,
  • Ki a jobb pilóta? A számítógép, vagy az ember?
    • vannak olyan emberek, akik a 2 dimenziós térben sem képes navigálni,
    • Latorné számolt be egy bevásárlóközpont parkolójában szerzett friss élményeiről,
  • Már most milliárdos multinacionális cégek szálltak be az iparágba,
  • Nehéz kérdés a szabályozás…

 

Zenék a podcast-ban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Sebességtúllépés Ontario-ban

Gyorsan menni egyetlen helyen jó, az pedig a zárt, felügyelt versenypálya. Hogy ne legyen a közutakból az önjelölt sofőröknek ne lehessen versenypályát csinálni, arra például az OPP (Ontario Provincial Police – Ontario Tartományi Rendőrség) vigyáz a nap minden másodpercében. És hogy a jármúvezetők részéről reklamálásra még véletlenül se adódhasson lehetőség, az országutak és autópályák menték táblákon emlékeztetik őket arra, hogy az adott útszakaszon, a megengedett felett, az adott sebességnek mennyi a “jutalma”.

Ontario-ban jártamkor – emlékezetem szerint – nem is láttam civil rendőrautókat az utak mentén és az utakon sem vettem észre egyre sem, csak a hivatásos fekete-fehér festésűek jöttek szembe és mentek el mellettem. Többféle típus is szolgál az OPP-nél: Chevy-k, Ford Interceptor-ok (civilben: Ford Taurus) és Dodge Enforcer-ek (civilben: Dodge Charger) is megtalálhatók a járműveik között.

Ha az autóvezető nem figyel oda és mondjuk valamiért még a tempomatot (német eredetű megnevezés, a Mercedes-Benz alkotta meg a tempo és automat szavakból – angol nyelvterületen cruise control néven ismerik) se használja, akkor előfordulhat, hogy a megengedettnél gyorsabb sebességgel fog közlekedni az utakon.
(kép: Wikipedia)

A félreértések elkerülése végett (“mi előre szóltunk – vitának helye nincs”) egy-egy útszakaszon több alkalommal is kihelyezésre kerültek tájékoztató táblák arról, hogy milyen büntetési tételek kerülnek alkalmazásra adott mértékű sebességtúllépés esetén. Sőt, egy bizonyos esetben nem csak pénzbírságra kell számítani, hanem annál sokkal többre.

Dodge Enforcer

 

Mennyi az annyi?

Hogy jobban el tudjuk helyezni az alábbiakban látható összegeket, jó, ha tudjuk, hogy a Statistics Canada 2017-es adatai alapján egy kanadai család átlagos éves nettó bevétele 59.800 CAD volt, ez valószínúleg pár dollárral emelkedhetett az elmúlt másfél évben. Ha a jelenlegi kb. 220 Ft = 1 CAD árfolyammal számolunk, akkor ez az összeg évente kb. 13.156.000 Ft-ot jelentene.

Magyaroszágon 2018-banszakszervezeti számítások szerintia medián bruttó átlag kereset kb. 240.000 Ft lehetett, ami éves szinten kb. 2.880.000 Ft. Ebből az összegből még le kell vonni a személyi jövedelem adót, majd hozzáadni azokat az összegeket, mint pl. családi pótlék, stb. A különbség a kanadai és a magyar jövedelmek között hozzávetőlegesen 4,5-szeres lehet a számításaim szerint. Az előbb említett számok tükrében nézzük meg, hogy mi mennyibe kerül, ha átlépjük a sebességhatárt Ontario-ban.

Sebességhatár: 90 km/h

(fotó: ADVRider.com)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma 90 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a büntetési tételekben nem mutatkozik meg a 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. A kanadai díjakat magasak mondanám, de arányait tekintve közel sem annyira drasztikus mértékűek, mint a magyarok. Ugye a havi nettó 1.096.333 Ft-nak megfelelő kanadai dollárból kifizetni 64.900 Ft-ot kevésbé “fájdalmas”, mint a magyarországon elérhető havi bruttó 240.000 Ft-ból (ami kb. nettó 170.000 Ft?) befizetni 45.000 Ft-nyi bírságot.

Egészen addig, ameddig a megengedett 90 km/h sebességet legalább 50 km/h-val nem lépjük túl.

(fotó: Curtis Walker)

Azaz ha 90 helyett már 140-nel száguldozunk, veszélyeztetve ezzel a magunk és mindenki más testi épségét, a hatóság határozottan fellép és nem csak pénzbírságot ró ki, hanem akár egy kisebb vagyon befizetését (10.000 CAD / kb. 2,2 millió Ft) szabja ki a vétkes autóvezetőre. Továbbá a tettenérés helyszínén azonnal felfüggesztik a gépjárművezetői engedélyt és lefoglalják a gépjárművet!

A járőr részéről nincs mérlegelési lehetőség: azonnal ugrik a jogsi, tréler viszi az autót rendőrségi telephelyre, a vétkes sofőr pedig sétálhat, vagy taxizhat, buszozhat haza. Legfeljebb a pénzösszeg mértékében adhatnak “kedvezményt” a rendőrjárőrök és mondjuk lehet, hogy nem 10.000 CAD-ot, hanem “csak” 9.000 CAD-ot kell majd befizetni.

 

Sebességhatár: 100 km/h

(fotó: wheels.ca)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma már 100 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a nagyobb sebességhatár mellett sincs meg a büntetési tételekben a kb. 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. Egészen addig, ameddig a megengedett 100 km/h sebességet legalább 50 km/h sebességgel nem lépjük túl. Ahogyan fentebb már részleteztem, ugyanazok a szankciók következnek ebben az esetben is, mint ha 90-nél mennék 140-nel: durva pénzbírság, felfüggesztett gépjárművezetői engedély és lefoglalt jármű.

 

Büntetőpontok

kiadható büntetőpontok száma, ha a sebességhatás 100 km/h

Természetesen nem csak a pénzbírság összege, hanem a büntetőpontok is ki vannak táblázva az utak mentén! Mert a büntetőpont rendszerét Kanadában valamennyi tartományi- és területi rendőrség alkalmazza. Az Ontario.ca weboldalon megtekinthető, hogy miért mennyi jár: például a maximálisan kiadható 7 pontot kapja a járművezető akkor, ha cserbenhagyásos balesetet okoz, vagy nem követi a hatóság utasításait és rendőrségi felszólításra nem áll meg közúti ellenőrzésre. És 15 pont felett 30 napra automatikusan felfüggesztik a jogosítványt. Az új jogosítvánnyal rendelkezőkkel sokkal szigorúbban bánnak, nekik kevesebb pont is elég a komolyan szankciók eléréséhez, az Ő esetükben már 9 pont elég ahhoz, hogy 60 napra felfüggesszék a vezetői engedélyüket. Aki pedig notórius visszaeső, annak nem csak visszavonják, hanem véglegesen el is vehetik a jogosítványát.

Arról pedig nem legyenek kétségeink, hogy nem fogják meg az sofőrt, ha netán úgy adódik, hogy picit jobban odalép. A járőrök nem csak nappal, hanem éjszakai is mérik a közlekedők sebességét. És amíg egy autóval a sebességet mérik az út szélén állva (akár egy bokor mögé húzódva), addig pár méterrel arrébb 2-3 másik járőrautó áll készenlétben, hogy az sebességtúllépést elkövető után szegődjön, majd azt megállítva kiszabja a megfelelő büntetést. Sőt, menet közben is figyelnek ránk és ellenőrizheti a sebességünket a mögöttünk haladó rendőrjárőr.

opp_badge_real

Olvasnál még?

Akit érdekelnek további rendőrségi, vagy közlekedéssel kapcsolatos témák is és még nem találkozott velük, azon Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk A Rendőrség Szolgáltatás c. cikkünket. A közelekedést itt hasonlítottuk össze, az Észak-Amerikában használt iskolabuszokról itt írtunk, a különleges kanadai KRESZ-táblákról szóló 4 részésen cikk-sorozatunk ezen a linken olvasható. És ez az a cikkünk, amelyben bemutattuk Ontario tartományt.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.
“KB023 – Az E-Mobilitás II.” bővebben

KB018 – Micsoda Színfolt A Kanada Bandában

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 18. adásában a Szín Folt Cafe volt a vendégünk, ezzel téve az adást interkontinentálissá a magyar podcast törtélem során először.

Eme jeles alkalommal Lehi, a Szín Folt Cafe host-ja volt vendégünk – és mi pedig az övé. A majdnem 1 és 3/4 órás, eddigi leghosszabb adásunkban rengeteg témát érintettünk.

Adás napló.

  • Szín Folt Cafe – a több, mint 4 éves, rendszeres adásokkal jelentkező angliai, magyar nyelvű podcast.

Ezt a fantasztikusan jó képet innen loptuk. 🙂

  • A szakáll sistergős kezdést követően megállapítottuk, hogy mindenkinek legyen mindenről biztonsági mentése!
  • Lehi fut. És bringázik. Is.
  • Természetesen szóba került a külföldre költözés, a külföldi munkavállalás (“mer’ mindenki Londoba’ mosogat…”).
  • Boris Johnson, született Alexander Boris de Pfeffel Johnson, az Egyesült Királyság külügyminisztere (2016–2018). Író, újságíró, a The Spectator című politikai-kulturális hetilap volt főszerkesztője. 2001 és 2008 között Henley parlamenti képviselője volt. A londoni polgármesteri választásokon való indulásának bejelentéséig az árnyékkormány felsőoktatásért felelős minisztere volt. 2008. május 4-től 2016-ig Boris Johnson London polgármestere volt. A Brexit-kampányban a kilépést támogatta. A népszavazás után visszalépett pártja miniszterelnök-jelöltjei közül. (idézet a Wikipédia magyar szócikkéből)

….változatok egy frizurára 2012-ben (fotó: PA/Getty Images)

…egy szeles napon 2016-ban (fotó: Toby Melville/Reuters)

…Johnson és Trump: mint 2 tojás (kép forrása: http://austinbrewblog.com)

  • Üzemanyag árak Kanadában egy Chevron és egy Shell kúton (2018 október):

Árak értelmezése:
139.9 = 1.399 = 1 CAD és 39 cent/liter
141.9 = 1.419 = 1 CAD és 41 cent/liter
165.9 = 1.659 = 1 CAD és 65 cent/liter
(CAD = kanadai dollár) Az árak BC árak, így majdnem a legdrágábbak ah országban.

  • Természetesen, mint a Nemzetközösség állampolgárai, az időjárásról is beszélnünk kellett. A Chinook-szélről itt írtunk  bővebben.
  • Podcast és podcasterek A-tól Z-ig, pro- és kontra. E-mail, nyomozás, lebukás és sztorizgatás rádiós élményekről és a magyar Internet anno. Plusz elárulunk néhány kulissza titkot is.
  • Hol olcsóbb/drágább az élet? Ingatlan és banán árak.
  • Akit komolyabban érdekelnek az angolszász mértékegységek, itt egy kiváló gyüjtemény.
  • Hogyan kocsmázik a magyar és az angol? És milyenek másnap?
  • Végtelen bizalom: avagy a nyugati ember őszinte és becsületes.
  • Miért költöztünk el Magyarországról? Hogyan kerültünk Angliába/Kanadába? Mentünk-e volna máshova? Vagy otthon kellett volna maradnunk?
  • Ez volt az a podcast-unk, amiben “sokat” politizáltunk és a 2018-as magyarországi parlamenti választásokat megelőzően mondtunk véleményt a szavazásról.
  • Aztán végre eljutottunk egy igazi férfias témához is: BMW, Lexus, Mitsubishi, az elektromos- és hibrid autók.


egy csúnya Nissan Leaf I. (2014-es modell)

a Honda Insight-ot mondtuk, de a Honda Clarity-re (a képen) gondoltunk

nagyon csúnya BMW i3 (2015-ös modell)

és végül a Jeep Cherokee 1997-ből

  • Itt a tél, jön a hókotró és a síkosság-mentesítő (jármúparki szemle Kanadából):

az utánfutó nem kifarolt, hanem ez így működik

síkosság-mentesítés

  • Képregények, szuperhősök, kameók, Marvel Univerzum: Stan Lee munkássága és hagyatéka. A Wikipédia magyar és angol nyelvű szócikkei.

Stan Lee, a Marvel-univerzum atyja
(1922/Dec/22. – 2018/Nov/12.)
R.I.P.

  • Zenék az adásban

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

– Lehi, Lator és Lázadó

KB014 – Illik-e más szerszámával verni a csalánt?

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 14. adásában több érdekes nemzetközi és magyar vonatkozású témát beszéltünk meg és sikerült egy picit politizálni is. Kérjük, klikkelj és bandázz velünk!

Adás napló / Show notes:

  • Lator erre az adásra is készült “hülye zenékkel”…
  • Hallgasson mindenki podcast-ot, mert az JÓ!
    • Egy picit elmerültünk a podcast hallgatási szokásokban, lehetőségekben és szóba hoztunk magyar podcast-okat (pl.: 20 perccel a jövőbe, Szín Folt Cafe) és show runner-eket is.
    • A HBO Westworld c. sorozata: aki még nem látta, kezdje el nézni. De csak a podcastunk után.
    • Ezt követően amerikai tapasztalatainkat osztottuk meg, valamint lelkesen sztorizgattunk Kanadáról.

  • Választás 2018.

    • Nem kívántuk elsüllyedni a magyar belpolitika bűzös mocsarában több, mint 8000 km-es távolságból. De voltak kérdések, amelyeket fel kellett tenni nektek, voltak gondolataink, amelyeket meg kellett osztanunk veletek! Nem töltöttünk ezzel a témával túl sok időt, csak rászántunk annyit, amennyit kellett.

Vigyázat, csalán! Az adásból az is kiderül,
hogy minek a kapcsán került képbe eme csípős levelű gyógynövény.

  • “Külföldön élő magyarként részt kell-e venned a szavazáson? Van-e erkölcsi alapod dönteni a magyarországi történésekről, bele kell-e szólnod a Magyarországon élők életébe, ha évek óta életvitel szerűen külföldön tartózkosz?”
  • Ja, tudom ám, hogy 7 kontinens, meg 5 óceán van a Földön (- a Lázadó).

 

Következzék most a szünetben hallható dalnak a szövege azon Kedves Hallgatók számára, kiknek kedve van dalra fakadni Alan Jackson remek kis nótájára, amely a “Hogyan rohanj a veszTEDbe” c. film (WTF … ez egy remek film és én most szembesültem a magyar címmel… ez borzalom. Az eredeti cím az a Million ways to die on the west azaz kb A millió mód ahogyan meghallhatsz a vadnyugaton – Lator) főcímdala volt:

“Cowboys and pioneers, come lend your eyes and ears
I’ve got the need to testify
Don’t try to fill your nest out in the open west
‘cuz there’s a million ways to die
Six bullets in the gut or just a paper cut
…too many ways to quantify
They’ll cut your ankle off to cure a minor cough
‘cuz there’s a million ways to die

It’s a hundred and one in the shade of the sun
If you fall asleep, you fry

You can live like a saint but there just really ain’t
No avoiding a million ways to die

Smallpox and bigger pox, and deadly tomahawks
…or God forbid you steal a pie
They’ll blast you into shards for bein’ good at cards
‘cuz there’s a million ways to die
Out on the desert plains it hardly ever rains
And you can hear coyotes cry
They’ll eat you up and then they’ll crap you out again
‘cuz there’s a million ways to die

With a whoosh and a whack there’s a knife in your back
‘cuz you got a fancy tie…

It’s a kick in the pants but you don’t have a chance
Of escaping a million ways to die”

Itt jegyezném meg azt is, hogy az adás végén hallható szám címe pedig:

ça m’énerve = (Ez) bosszant (engem) – mindenkire rábízom, hogy vajon mi bosszanthat 🙂

 

  • Lator és a 8 perces vakbélműtét
    • Friss kórházi tapasztalatok első kézból: eü személyzet, infrastruktúra, betegellátás, utógondozás, sebészeti know-how, stb.
    • Hálapénz?! 😀 😀 Vajon Lator mekkora és milyen vastag borítékkal kellett készüljön az életmentő beavatkozásra?

  • S mindeközben alaposan bemutatjuk Kanada egészségügyi szolgáltatási rendszerét, annak múködését, előnyeit/hátrányait. Elmagyarázzuk, mi a különbség az alap és az extra biztosítás között; kinek, mi és hogyan jár, mire és miként lehetsz jogosult.
  • Figyelem! Az alábbi videó megtekintése csak 18 éven felülieknek ajánlott!

 

 

  • Görgess még egy picit lejebb, s jön a videó!

 

 

  • Ha eszel, hagyd most abba egy picit.

 

 

  • Utána meg már úgy sem nem leszel éhes.

 

 

  • Mehet?

 

 

  • Mi szóltunk!

 

 

  • 3… 2… 1…

 

 

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – Befejező Rész

A negyedik, befejező részéhez érkezett a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” című sorozatunk. Azok számára, akik lemaradtak volna a korábbi írásainkról a témában, alább találják a linkeket:

1. rész: a sebességkorlátozás

2. rész: a vadveszély

3. rész: teherautók és kamionok

Ezekben a bejegyzésekben mutattuk be nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

“Winter is coming!” – mondja Ned Stark a népszerű Trónok harca című sorozat egyik főhőse. Kanadába talán meg is érkezett már, mert október elején leesett az első hó. És nagy valószínűséggel még húsvét környékén is havas lesz a táj.

telente mindennapos látvány a motoros szán(oka)t szállító autó

Magyarországon pedig egyáltalán nem találkozhatunk még csak ehhez hasonlóval sem.

Motoros szánnal behajtani szabad.

Motoros szánnal behajtani tilos!

 

És ha már tél és havazás, akkor beszéljünk a nagyon sok hóról is. Az utak sok helyen szó szerint a hegygerincek közé ékelődnek. A több száz méter magas sziklafal gyakran csak pár méterre van az út szélétől.

a lavinaveszélyes területen megállási tilalmat jelző tábla

Fent a hegyekben telente igen szeszélyes tud lenni az időjárás. Éppen ezért az utak mentén az alábbi és az ehhez hasonló, sárga villogó fényekkel kiegészített táblákat használnak a közlekedők figyelmeztetésére. Pár kilométer alatt jelentősen megváltozhatnak az útviszonyok.

Magas hegyi utak – hirtelen időjárás változás várható

A fenti táblák mellett az október 1-től március 31-ig tartó időszakra felszólítják az autósokat, hogy használjanak téli, vagy négy évszakos abroncsokat járműveiken. A teherautók sofőrjeit pedig, hogy hóláncokat tartsanak maguknál.

Komolyabb havazás, hóvihar esetén nem feltétlen zárják le a hegyi utakat, hanem csak azokat engedik fel, akik a feltételeket teljesítik.

Hogy zárva-e az adott útszakasz, vagy autópálya, arról nem csak a közlekedési hírekból, vagy a különböző weboldalakról lehet tájékozódni. Az utak mentén LED-es tábla is tájékoztatja az arra járókat.

valamennyi autópálya és országút nyitva a forgalomnak

Az hegyvidéki utakat Brit-Kolumbia-ban nem csak a téli havazás, hanem a nyári erdőtüzek okozta erős füst miatt is lezárhatják. Erre nem egy alkalommal volt példa 2017-ben is.

Az egyik legfontosabb dolog, hogy aki hosszú útra indul a ritkán lakott területeken, annak mindig legyen elég üzemanyaga járművében. A biztonság kedvéért erre is felhívják a figyelmet:

ellenőrizd az üzemanyag szintet – a következő benzinkút 202 km

Találkoztam már olyan autóssal a hegyekben, aki az utolsó benzinkút után kb. 40 km-rel (és a következő elött kb. 160-170km-rel) az emelkedő közepén állt félre … mert elfogyott az üzemanyaga.

És ha már megállás: egyes városokban nem csak angolul (és franciául) írják ki a STOP szót a stop táblákra, hanem a helyi őslakos törzs nyelvén is.

 

Ha pedig nem tábla kötelez a megállásra, hanem a piros lámpa, akkor az alábbi előjelző tábla sárga lámpái villognak 200-300 méterrel a kereszteződés előtt.

 

A “mi előre szóltunk” jegyében több helyen is találkozni az ilyen, vagy ehhez sokban hasonlító figyelemfelhívó táblákkal:

a bírság minimális összege 196 CAD (kb. 41.000 Ft)
a gyorshajtásért útépítési zóna mellett

(A 196 CAD, ha a bruttó kanadai átlagkeresetet veszem alapul, hozzávetőlegesen 1 napi bruttó kanadai munkabérnek felel meg.)

 

A “HOV-lane” (“high-occupancy vehicle lane”, vagy carpool lane”), magyarul telekocsisáv a metropoliszokban fordul elő nagyobb számban.

A rendelkezések szerint, amennyiben nem autóbuszról, vagy kerékpárról beszélünk, a járműben legalább 2 embernek kell tartózkodnia, hogy igénybe vehesse a “gyémánt” jellel ellátott sávo(ka)t.

a  telekocsisávot hétfőtől péntekig, reggel hét és fél 9 között
csak a megjelölt járművek vehetik igénybe

Jól látható a különbség a hagyományos, és a “gyémántos” telekocsisáv között:

 

A közlekedőknek sok minden más mellett érdemes figyelniük a közel 40 méteres óriásokra is, persze nem csak a méretük miatt. Egy ekkora járműszerelvény több idő alatt gyorsul fel, jóval hosszabb távon áll meg, lassabban vált sávot és nagyobb ívben fordul, mint egy átlagos teherautó.

 

Az autópálya-, vagy országút menti stoppolás is több tartományban tiltott tevékenység. És igen, erre is van KRESZ-táblája Kanadának, rögtön kettő is.


Stoppolni tilos!

 

Előbb megmutatom, aztán elmondom.

Vajon mi lehet ez a tábla?

Gondolom, könnyen kitalálható volt: a földes/sóderes útból épített, aszfaltozott út lesz.

És fordítva:

Az aszfaltútból földút lesz.

 

Térjünk vissza egy kicsit az iskolabuszokra. Országutakon találkozhatunk ilyen táblákkal:

Amikor a gyermekek le-, vagy felszállhatnak az iskolabuszokra – például a préri farmjai előtt -, többek között ilyen táblákkal emlékeztetik a járművezetőket, hogy a piros-sárga jelzőfényekkel az úton álló iskolabuszt TILOS megelőzni!

Lakott területeken belül pedig az alábbi táblával találkozhatunk, amelynek több változata is használatban van.


Három az egyben tábla. Játszótér zóna, ahol reggel 7:30 és este 9 között a  megengedett maximális sebesség 30 km/h és előzni tilos!

Iskola zóna. Szeptember 1-től június 30-ig, hétfőtől péntekig,
reggel 7:00 és délután 5:30 között
a megengedett maximális sebesség 30 km/h!

Ugye nem is annyira bonyolult? 🙂

 

És végül, de nem utolsó sorban a zsákutca (angolul: dead end – szó szerint fordítva: halott vég) tábla.

 

Köszönjük a kitartó figyelmet. Bízunk benne, hogy érdekes olvasmány volt a Kanada Banda első, több részes cikksorozata a kanadai (és részben amerikai) KRESZ-ről.

Jó utat mindenkinek!

Az Iskolabusz Észak-Amerikában

Az iskolabusz rendszerének már évszázados hagyománya van Amerikában és Kanadában egyaránt. Egy átlagos tanítási napon az Egyesül Államok útjain közel 27.000.000 diák utazik rajtuk. Filmekben, videóklippekben mindenki láthatott egyet-egyet az amerikai, kanadai hétköznapok elmaradhatattlan és igen hasznos, minden esetben sárga színű kellékéről. Ezen a földrészen legalább annyira jellegzetesek, mint a londoni piros emeletes buszok. “Az Iskolabusz Észak-Amerikában” bővebben

Különleges Kanadai KRESZ-táblák – 1. Rész

A közlekedők kedvéért következzen a “Különleges Kanadai KRESZ-táblák” sorozatunk első része. Terveink szerint további három követi majd az előttünk álló hetek folyamán. Ezekben a bejegyzésekben szeretnénk bemutatni nektek, hogy milyen Kanadára (valamint részben az Egyesült Államokra) jellemző közúti jelzésekkel lehet találkozni.

Ez sem egy olyan téma lesz, amely 3 perc alatt, 4 bekezdésben 5 mondattal elintézhető. Kanada egy kontinensnyi méretű ország, az európaihoz képest többé-kevésbé eltérő szokások, más út- és terepviszonyok, igazán gazdag vadállomány, több ezer kilométer hosszú autóutak és autópályák. Nem lesz tehát rövid egyik posztunk sem. Bízunk benne, hogy érdekesnek és kellően informatívnak találjátok majd.

ezzel itt csak viccelünk ám 🙂

Ha valakinek kedve támad kanadai KRESZ könyvek lapozgatásához, alább belinkeltünk párat:

A “klasszikusnak’ mondható STOP, az elsőbbségadás kötelező (macisajt), vagy a behajtani tilos táblák teljesen megegyeznek az Európában ismertekkel. Azonban van rengeteg olyan, amely egyáltalán nem létezik itt Kanadában, és fordítva: van sok, amelyek egyáltalán nem használatosak Európában. És van az a kategória, amiknek a formája, színei teljesen mások, de jelentésük 99,999%-ban ugyanaz! Ezekre láthattatok már példát egyik augusztusi bejegyzésünkben. Aki azt nem olvasta még, ide kattintva megteheti: Közlekedés: Magyarország vs Canada .

A kanadai KRESZ a könnyebbség kedvéért kategórizálta a különböző típusú táblákat, ahogyan azt a magyarországi is. Íme:

Azt hiszem, formákban és színekben itt sincs hiány. Ha most tippelnem kellene, akkor azt mondanám, hogy az út menti táblák 60%-a szöveges, a maradék 40% pedig ábrát, rajzot (is) tartalmaz, nem csak feliratokat.

Elsőnek jöjjön talán a leglényegesebb. A sebességkorlátozás!

Kanadába autóval csak az Egyesült Államokból lehet jönni.

A határt átlépve azonnal egy ilyen, vagy ehhez nagyon hasonló táblával találkozik az utazó. (Természetesen ennek a fordítottja megtalálható Kanadából az Államokba belépve.)

 

Ennek oka, hogy az USA-ban az angolszász mértékrendszer (font, hüvelyk, gallon, mérföld, stb.) a hivatalos mind a mai napig. Kanada 1970-ben kezdett átváltani az angolszászról a metrikus rendszerre, a közlekedést 1977-ben érte el ennek szele. Azóta kilométer per órában mérnek a mérföld per óra helyett.

A sebességkorlátozó tábla nem csak egy köralakú, két-, vagy háromjegyű számmal ellátott tábla.

Az egyértelműség kedvéért ki is írják, hogy ez itt kérem, a MAXIMÁLISAN megengedett legnyobb haladási sebesség, méghozzá km/h-ban mérve.

 

Amit egyértelmű pozitívumnak tartok, hogy a sebességkorlátozó táblát minden esetben (szituációtól függően 60-80-100 méterrel) megelőzi egy tájékoztató jelzés, így a sofőröknek lehetőségük van idejében csökkenteni a sebességüket.

 

Aránylag kevés helyen, de előfordul, hogy külön korlátozó jelzés kerül kihelyezésre. Ebből az egyik, amely a teherautókra vonatkozik.

A “trucks” szó jelentése: kamionok, teherautók. Ez a nem túl jó minőségű fotó a Google Maps segítségével készült.

 

A másik pedig érvényes minden közlekedőre. A megnevezése szerint: éjszakai legnagyobb megengedett haladási sebesség.

Az meg egy másik kérdés, hogy kinek mikor kezdődik és ér véget az éjszaka…

 

Ha pedig nem fehér, vagy fekete a tábla háttérszíne, akkor csak sárga lehet. Amelynek értéke nem kötelező érvényű, csupán ajánlás a közlekedők számára. Ez az a legmagasabb haladási sebesség, amellyel az adott útszakasz biztonsággal autózható. Ilyen táblákkal az élesebb kanyarok, vagy az autópálya kihajtói előtt (ezt jelzi az “exit” – kijárat – felirat) lehet találkozni minden esetben.

A sebességkorlátozás betartását az autópályákon (minimum 2*2 sáv) nem csak a földön állva méri a hatóság (civilnek tűnő autóval állnak az út szélén, vagy a felüljárón az út felett, s nem a bokor mögött a 30-as táblánál), hanem akár még a levegőből is megtehetik ezt egy légi jármű segítségével.

 

 

Aztán, ha valahogy mégsem sikerült a határokon belül maradni, akkor jön az út szélén történő igazoltatás. És egy érdekesség: megérkezve Brit Kolumbia-ba minden út mellett található egy sárga-fehér tábla, amelyen ez olvasható: “Tudd a határaidat – maradj azokon belül. Kiemelkedő gyorshajtás esetén a jármű elkobozható!”.

Vészhelyzeti járművek: rendőrség, mentők, tűzoltók és a vontató autó. Ha ők állnak az út mentén villogó kék, piros, vagy sárga lámpákkal, akkor lassítani kell!

Ha ez pl. autópályán történik, ahol a sebességhatár 110, vagy 120km/h, közvetlen a vészhelyzeti jármű melletti sávban maximum 70 km/h-val (pl. Brit Kolumbia, Saskatchewan), vagy csak 60 km/h-val (pl. Alberta) lehet elhaladni. Ha több sávos az út, a távolabbi sávokban nem szükséges sebességet csökkenteni.

A végére maradt egy olyan tábla, amelyet szerintünk sokan szívesen látnának Magyarországon is.

 

A “lassabb forgalomnak jobbra tarts”, és a “tarts jobbra – hagyj előzni másokat” sok helyütt látható a 2, vagy 3 sávos utak mellett. Kedves emlékeztető a KRESZ-ben megfogalmazott pontra, miszerint jobbra tartás van érvényben minden helyzetben. Egy lassabb járművel nem illendő feltartani egy gyorsabbat.

A második részben azt mutatjuk be, hogy miként, milyen jelzésekkel hívják fel a járművezetők figyelmét a vadveszélyre.