Fészbúk Cenzor

Azt már mindenki tudja rólam, hogy csak a Kanada Banda Podcast hallgatói miatt van élő felhasználói fiókom a Facebook-on. És a legkevésbé sem könnyíti meg számomra a platform kedvelését annak elszabott működése. És az egész tavaly nyáron kezdődött.

2023. Júniusa óta a kanadai Facebook felhasználók számára nem jelenik meg olyan poszt, illetve nem posztolható olyan tartalom a Facebook-on, amely egy hírportál/hírszolgáltató linkjét tartalmazza. Pontosabban: „a hírügynökségektől származó tartalom, beleértve a kiadókat és a műsorszolgáltatókat is”.
És a Facebook-nak aztán teljesen mindegy, hogy ez a hírügynökség/hírportál, vagy éppen hírszolgáltató történetesen a kanadai CBC, vagy a magyarországi TELEX.HU. Mert a Faszbúk nem válogat: nem posztolható és nem látható semmi sem a számunkra, mert nekik ne mondja meg senki!

A Bandázz Velünk! zárt Facebook csoportunkba Március 28-án
megjelentetni kívánt posztban megtalálható volt egy link a CBC egyik cikkéhez.

A kanadai C-18-as (az Online Hírekről szóló) törvényjavaslat tavaly emelkedett jogerőre, amikor is a kanadai parlament megszavazta azt. A törvény célja az, hogy rákényszerítsék a digitális óriásokat, például a Facebook-ot és az Instagram-ot tulajdonló Metát és a Google-t, hogy kompenzálják a hírkiadókat tartalmaik használatáért.

Amire egyébként ők nem igazán hajlandók… ennek eredményeképpen a Facebook-on a kanadai felhasználók számára nem oszthatók meg azok a posztok, amelyikben valamelyik hírportálra, online újságcikkre mutató link található meg. És mindegy, hogy hol akarom közzé tenni: nem működik sem a Kanada Banda Podcast Facebook oldalán, sem pedig a Bandázz Velünk! zárt csoportban.

„Why? Because of f*** you, that’s why!”
Egy Kattintás Után További Érdekességek Jönnek!

Az Őrlángon Szemlélődők

[véleménycikk] Két napos késéssel, csak ’23 Február 3-án sokkolta olvasóit a magyar online média világa azzal a katasztrófális hírrel, hogy a Szemlélek keresztény magazin brutálisan beleállt a földbe. Nem csak a kanadai hírek, hanem még a magyar nyelvű közlemények sem azonnal, hanem csak pár nap alatt jutnak el a magyar hírportálok szerkesztőségébe.

A menetiránynak háttal.

Félreértés ne legyen, nagyon sajnálatosnak tartom, ha a médiatér egyik résztvevője kiesik a sorból és nem tudja azon a szinvonalon folytatni, ha nem képes már ugyanúgy kiszolgálni a T. Olvasókat/Hallgatókat/Nézőket, mint tette azt korábban.

De miért van ennek hírértéke? Uborkaszezon van? Mi történhetett a HVG-nél? És a Népszavánál és a 444-nél, mert ők is lehozták a hírt? Miért gondolták azt, hogy 2 nappal később érdemes erről írni? Mi járhatott a 3 újságíró kolléga fejében, amikor pár nap késéssel írtak erről egy cikket?

Tapasztalatom alapján és véleményem szerint most, 2023 Februárjában, még mindig ott tartunk, ahol 2021-ben Friderikusz Sándor tartott.

Fun fact: az 5 millió forintból épült csili-vili TV-stúdiónak csak a hangszigetelését nem sikerült megfelelően kivitelezni. Részletekért kattints a cikkre. Köszi!

Nevezetesen, hogy:

fordítva ülünk a lovon.

Értelemszerűen a tartalomgyártáshoz szükség van egy megbízható technikai háttérre. Ez a technikai háttér áll:

  • egy számítógépből,
  • 2 darab mikrofonból,
  • egy egyszerűbb, 2-4 csatornás mixerből és
  • szoftverekből – amelyek közül több is ingyenesen érhető el akár Windows-ról, akár MacOS-ről beszélünk, (tudom, mert az első időkben használtam ilyeneket és még ma is van ilyen a MacBook-on)
  • egy külső USB-s adathordozóból, vagy NAS-ból, esetleg felhős tárhelyből, a biztonsági másolatok elhelyezése céljából. Itt szintén vannak ingyenes, vagy meglehetősen olcsó megoldások,
  • online videó- és hangrögzítő szolgáltatásra történő előfizetésből. Ez csak abban az esetben szükséges, ha az interjúalanyt nem tudjuk személyesen felkeresni, vagy Ő nem tud befáradni a stúdióba/szerkesztőségbe,
  • valamint egy tárhelyszolgáltatóból, ha és amennyiben kell nekünk egy webtárhely, vagy egy podkaszt-szolgáltató.
A Lényeg Még Csak Most Jön. Kattints A Folytatáshoz! Köszi!

A Magyar Podkasztok

[tl:dr] Hozzátok szólok, nektek írok, kedves hallgatók, kedves magyar podkaszterek! Az elmúlt 2,5 évben 3 kerekasztal beszélgetést és egy interjút hallgattam meg magyar podkaszterekkel, újságírókkal, reklámipari szakemberrel és médiamunkásokkal, influenszerekkel a magyar podkaszt jelenéről és jövőjéről. Az ott hallottakat végig- és átgondolva fogalmazódtak meg bennem az alábbiak.

Alap adatok, alap fogalmak, audioblogging

A podcast, mint szó, 2004. Februárjában született meg, amikor Ben Hammersley megírta „Audible revolution” c. cikkét a The Guardian-ba. A podcast magyarul: podkaszt – és nem pótkaszt, vagy pódkeszt!

Maga a műfaj, az angol nyelvű Wikipedia szócikk szerint, a 80-as évek Amerikájába vezethető vissza. Igazi lendületet a 2000-es évek közepétől kapott, leginkább az Apple iPod népszerűségének köszönhetően terjedt el a letölthető, non-lineáris, rendszeresen jelentkező online rádiómúsor, amelyre akkoriban még audioblogging néven hivatkoztak.
Ezekben az években még nem volt kellően kiépített/elterjedt és legfőképp nem volt olcsó a mobilinternet az Államokban és Nyugat-Európában, hogy útközben is lehessen online műsorokat hallgatni. Azaz az Apple csak egy felhasználóbarát eszközt adott a podkaszt hallgatáshoz, sem a műfaj alapjait, sem az elnevezést nem nekik köszönhetjük.

  • A világon az első podcast tárhelyszolgáltató a 2004. Októberében indult Liberated Syndication (libsyn.com).
  • Az iTunes 4.9-es verziójában (2005. Június) vált először elérhetővé a Podcast menüpont.
  • A Yahoo.com 2005. Októberében indította el a podcast kereső szolgáltatását, amelyben a felhasználók meghallgathatták az egyes epizódokat és fel is iratkozhattak a különböző podkaszt csatornákra.
  • A New Oxford American Dictionary 2005. Decemberében az év szavának választotta a podcast-ot.
  • A 2006. Januárjában megtartott Apple Keynote-on Steve Jobs személyesen mutatta be, hogyan lehet a Garageband nevű alkalmazásukkal podcast-ot készíteni.
  • Egy 2009-es felmérés szerint az amerikaiak 43%-a már hallott a podcast-ról, mint műfajról.
  • Az Apple 2013-ban regisztrálta rendszerében az 1 milliárdodik podcast feliratkozást.

A következő néhány bekezdést Friderikusz Sándor úrnak is szíves figyelmébe ajánlom, mert a műsorsorozatának az első epizódjában Ő sem volt tisztában a fogalmakkal.

Sok podkaszter az internetes rádióműsor kifejezést használja, amikor új hallgatóknak a podkasztokról beszél, mert mindenki számára könnyen értelmezhető, mi is a rádióműsor és az internet ötvözése. De a podkasztolás több, mint egy internetes rádió – írja a PodcastHero szerzője. Vannak olyan internetes rádióműsorok, amelyek nem podkasztok. Az internetes streaming (online sugárzás) nem podkaszt, mert nem rendszeres megjelenésű és csak az online tartalom számít podkasztnak, amelyik RSS Feed-en keresztül érkezik meg a felhasználóhoz.

Rossz hírem van tehát: az elsődlegesen a YouTube-on és a Facebook-on streamelt videó nem podkaszt. Ez van.

Szakmai szemmel nézve nem tartom jó megoldásnak, hogy egy videós tartalom hangsávját külön is, mint podkaszt kiadjuk. Annak idején egyetlen Friderikusz Show, vagy Meglepő és mulatságos, vagy Osztálytalálkozó c. műsorok hanganyagát sem közölte le Kossuth, vagy a Danubius Rádió. Négy adás után úgy látom, hogy sem Sándor, sem pedig kollégái nem gondolnak arra a felvételek/interjúk elkészítése során, hogy később majd a hanganyagot különálló online tartalomként publikálni fogják. Így aztán podkaszt hallgató lényegi információkról marad le, mivel a videót nem láthatja, ezért nem tudja, hogy milyen feliratok jelennek meg a képen, mi látható az asztal végén álló monitoron, hogy ki-milyen ruhát visel, amelyre a beszélgetőpartner megjegyzést tesz, stb.

Szóval az a gond a Friderikusz Podcast-tal, hogy nem podkaszt, legalább is a megjelenés első felében biztosan nem és nevétől eltérően pont a podkaszt hallgatókkal nem törődik a műsor házigazdája az interjúk elkészítése során. Én értem, hogy közel 30 év televíziózás után egy számára új platformon nehéz eligazodni, de szerintem Sándortól ettől több profizmust várunk el.

„A Magyar Podkasztok” bővebben

Hazudik, Ferdít És Csúsztat …

… a tájékoztató oldal a koronavírusról, a koronavirus.gov.hu? A november 22-i cikkükben ugyanezzel vádolják az index.hu-t, mert szerintük az „hazudott, ferdített és csúsztatott, félinformációkat jelentett meg„. Ebből a 4 állításból az index.hu cikkének már az első verziójában is csak 1 volt igaz: a félinformációk megjelentetése. Ennek oka nem a rosszindulat, hanem az, hogy átvettek egy cikket egy másik hírportáltól és leközölték anélkül, hogy ellenőrizték volna a rendelkezésre álló információkat, és/vagy megkérdezték volna az illetékes elvtársat.

Haladjunk időrendben!

A Hírklikk hírportál 2020. november 22-én, reggel 7 órakor tette ki N. Vadász Zsuzsa által írt Nincs praxisengedélye Müller Cecíliának c. cikket. Jegyezzük meg magunknak a vasárnap reggel 7 órás időpontot, később még fontos lesz. Ebben a cikkben arról írnak, hogy: „dr. Müller Cecília nem rendelkezik praxisengedéllyel (..) egyik szakképesítése sincs meghosszabbítva. Nem tesz eleget a folyamatos továbbképzésnek. Az általa eredetileg megszerzett öt szakképesítés közül háromban tisztiorvosként nem is tudna megfelelni.”.

Az a bizonyos cikk a Hírklikk-en, amit miatt ismét hazugnak lehetett kikiáltani az index.hu-t.

Ezt a cikket vette át az index.hu, amelyet eredeti formájában szintén vasárnap publikáltak, pontosan délelőtt 9:46-kor. Először: Müller Cecíliának nincs meg a praxisengedélye, főorvos sem lehetne volt a cikkük címe, majd ezt később (még vasárnap délután) a jelenleg is olvasható: Müller Cecília nem tesz eleget a folyamatos továbbképzés követelményének, de tisztifőorvos ettől még lehet címre módosították.

„Hazudik, Ferdít És Csúsztat …” bővebben

KB040 – Fehér-e Az Orosz? (A Belarusz Válság)

Az első és 100%-ban kanadai készítésű, magyar nyelvű podcast 40. epizódja igazán színes tartalommal rendelkezik. Torok nem maradt százazon, de a mák sem darálódott le, sajnos. Az adás TikTokzatosan kezdődött, majd Végtelenül megörültünk podcaster társunk jó autóval jó utakra térésének. Lázadó családi kirándulása alkalmával XIX. századi magyar telepesek Alberta-i nyomát kereste csapatszállítója kormánya mögött, eredménytelenül. Aztán összehasonlítottuk az akkumulátoros közlekedést a „hagyományossal” úgy, ahogyan azt – információnk alapján – még soha, senki nem tette! És végezetül, a virológiai percek után, külpolitikai irányt vettünk és megnéztük – több oldalról is -, hogy mi folyik ott Minszkben?
(nyitókép: régi-új Belarusz zászló terv)

.

.

Adás napló.

A több kisebb mellett ma is volt egy komolyabb, hosszabban, alaposabban megtárgyalt, valószínűleg többeket is foglalkoztató téma.

Heti színes

  • TikTok-ra költöznek a hírportálok videói YouTube-ról?
  • TikTok – mi lesz vele? Eladják? Megveszik?
  • Végtelenség Fiai podcast: Laci és a Bódécsászárság – új fejegységet ajánlunk.

2009_volkswagen_t5_multivan2009 Volkswagen T5 Multivan Highline
– képünk illusztráció
(forrás: FavCars.com)

  • Lator iszik. Egy ajándékba kapott Calgary-i sört. De te ne igyál, mert nem jó!

big_rock_agd_beer_alberta_draft_canNe vegyél ilyet, mert nem finom!

  • Lázadó pedig IKEA körte cider-t iszik. Ez finom, ilyet vegyél és igyál. Inkább.

ikea_cider_paeron_pearIkeás, körtés, finom.

.

„KB040 – Fehér-e Az Orosz? (A Belarusz Válság)” bővebben

#index – Szomorú És Szégyenletes, Ami Történt

index.hu - Kanada Banda Podcast

Nagyon szomorú és szégyenletes, ami történt.

Ismét elveszítettünk egy darabot a sajtószabadságból. Ez egy nagyon szomorú és sötét világ kezdete lehet.

Az index.hu – amit ma elveszítettünk – volt az a lap, amelyet nagyon sok magyar olvasott napi rendszerességgel.

Látom, hogy vannak, akik örülnek, vagy csak legyintenek ennek kapcsán, ám azt gondolom Ők valójában nem látják át a helyzetet és annak komolyságát.

Nem hiszem, hogy bárki, aki nyitott szemmel próbál járni a világban és érdekli bármely téma minél több oldalról, az örül annak, ha egy ilyen prominens résztvevő nem vesz részt többé az információi begyűjtésében.

Az #index nem hibátlan, sosem volt az. Volt több eset, amikor nem tudtam egyetérteni azzal, amit írtak. Ám ez itt nem fontos. Amit írtak, az az igazság és a teljes kép egy szelete volt. Ezen szeletek nélkül nem érthetjük meg a világot. Szükségünk van minden oldalra ahhoz, hogy egy rendes véleményt alakíthathassunk ki.

Ezt erővel elvenni szégyenletes és arrogáns.

Ettől sajnos Magyarország ismét egy szegényebb és sötétebb hely lett.

Lázadóval mindketten szeretnénk tiszteletüket kifejezni az indexes kollégáknak, akik összetartásról és identitástudatról tettek ma tanúbizonyságot.

– Lator

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy „Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint „csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek „South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy „ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy „Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy „általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria „teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy „Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.