KB037 – Elektrokalandorok

Jó reggelt kívánunk! Kattints bátran a lejátszás gombra, mert ez az epizód garantáltan koronavírus-mentes! Előbb magasan szárnyaló, majd hosszú hónapokra a földön ragadó repülőgépekről, a Boeing 737 MAX-okról, azok légikatasztrófáiról és az ügyben azóta történtekről beszélgettünk vendégünkkel. Ezt követően kitárgyaltuk az AppleTV+ hátrányait, a Netflix előnyeit és a Disney, a világ egyik legnagyobb média és szórakoztatóipari társaságának helyzetét, de nem hagytuk szó nélkül Taylor Swift politikusi ambícióit sem. Az adásidő utolsó harmadában pedig felvillanyozódva vitatkoztunk a Honda E megosztó formavilága és az elektromobilitás jövője felett. (És volt egy kicsi Volkswagenezés és Tesla-zás + Musk-ozás is.)

.

 

.

Nem az első és nem is az utolsó vendéges adás. Rita velünk volt a karácsonyi és a KB036., James Bond-os epizódban is.

Adás napló.

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat #1:

  • a Szövetségi Légügyi Hatóság (FAA) és
  • a BOEING: a 737 MAX-ba beépített Maneuvering Characteristics Augmentation System” – MCAS (azaz: átesést megelőző rendszer) és az ennek a meghibásodása okán lezuhant 2 repülőgép miatt!
    • egy BOEING alkalmazott véleménye 2018 elejéről: “this airplane is designed by clowns, who in turn are supervised by monkeys”
    • Sky News riport:

    • VOX – A valódi ok, amiért a Boeing új gépeiből kettő is lezuhant:

    • Wendover Productions: A gazdaság, amely miatt a Boeing megépítette a 737 Max-et:

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat #2:

  • Apple az AppleTV+ miatt: a havidíjon ($5.99) felül minden sorozat epizódért, minden filmért – ami nem saját gyártás -, díjat kell fizetni.

Aztán haladtunk tovább a témákkal és a témákban:

kanadabanda_felvillanyozodtam_rovat_logo_30x47pxFelvillanyozódtam! rovat – Honda E

  • a Honda második, de már kizárólag elektromos autónak tervezett modellje

honda_e_front_and_back

honda_e_enterior

  • Takahiro Hachigo, a Honda vezérigazgatója: „A cél nem az elektromosítás maga, hanem az üzemanyag-fogyasztás csökkentése. Én abban hiszek, hogy a hibrid autókkal a legkönnyebb megfelelni a különböző környezetvédelmi szabályozásoknak. Vajon tényleg léteznek vásárlók, akik igazából szeretnének valódi villanyautót venni? Én nem vagyok ebben biztos. Van egy sereg gond az infrastruktúra és az eszközpark körül. Nem hiszek abban, hogy hogy drámai növekedés jönne a villanyautók keresletében, és úgy vélem, hogy ez az egész világra igaz. Különféle szabályozások vannak az egyes országokban, és mi igyekszünk megfelelni ezeknek. Szóval muszáj folytatnunk a fejlesztéseket. De nem hiszem, hogy bármikor a közeljövőben általánossá válnának [a villanyautók].” (forrás: TotalCar)
    Az eredeti angol nyelvű interjú itt olvasható.
  • Baymax a Big Hero 6 (Hős6os) c. animációs filmből.

baymax_bighero6

  • Egyesült Államok, teljesen elektromos autók eladásai 2019-ben:

insideevs_non-tesla_all-electric_car_sales_-_2019kattints a képre a nagyobb nézethez
(forrás: insideev.com)

tesla_model_s-x-3-y_blue_sky

Ugye megmondtuk, hogy garantáltan vírus-mentesen készült el ez az epizód? Ha tetszett, vagy ha nem, ha kérdésed van, vagy csak hozzászólnál valamely témához, keress minket elérhetőségeinken!

Köszönjük a megtisztelő figyelmet! Bandázz velünk legközelebb is!

KBXTR03 – COVID-19, A Világjárvány

Sokan, többször is, nagyjából mindent elmondtak már a COVID-19-ről, leánykori nevén a SARS-nCoV-2-ről, magáról a járványról, a #mosskezet-ről, a #távolságtartás-ról, a #maradjotthon-ról, ezért mi most nem kezdjük előröl az egészet. Csak a bennünk kavargó gondolatainkat osztjuk meg veletek és a felmerült kérdéseinket próbáljuk megválaszolni. A harmadik extra adásunkban a március végéig kialakult helyzetet és az elkövetkezendő időket elemeztük. Nagy segítségünkre volt ebben a két interjúalanyunk, így ma összesen négy ember véleményét hallhatjátok. Kettő-az-egyben epizód március utolsó hétvégéjéről.
(nyitókép: Pete LinforthPixabay & Lázadó)

Adás napló.

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

  • Ne próbáld ki otthon! És máshol se!

ava_louise_licking_toilet_seatlyányom, nem te vagy a legélesebb kés a fiókban

covid-19_fake_news_text_message_childegy szavát se hidd el, ez is csak egy rémhír a sok közül

COVID-19, a világjárvány

  • a Johns Hopkins Egyetem által készített világtérkép,
  • a 17 éves Seattle-i Avi Schiffmann által készített nCoV2019.live online adatbázis,
  • TUDJUK, hogy március végével kezdődően Magyarország Kormánya már közzéteszi a területi adatokat is térképpel együtt, lásd a Koronavirus.gov.hu webdoldalt,
  • Írtunk már 2 helyzetjelentést, amelyeket természetesen továbbiak követnek majd, az eddigieket elolvashatjátok a weboldalunkon:
  • Lator & Lázadó: elmondtuk, mit gondolunk a koronavírusról, hogyan látjuk a kialakult helyzetet, milyen tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak az elmúlt hetekben?
  • Interjúalany #1: Petty, gyógyszertári szakasszisztens és “kimerült bundáskenyér”,
  • Interjúalany #2: Gábor, profi esküvői fotós, esküvői szezon nélkül,
  • Kereskedelmi repülés: bezárt repterek és futópályán parkolt repülőgépek:

covid-19_virus_pathogen_green_sars-ncov-2

(illusztráció: PIRO4D / Pixabay)

Zene után jön az adás második fele. Mert a technika ördöge nem bírt magával és muszáj volt közbe avatkoznia…

  • gondold újra: a helyzet egyes helyszłneken akár óráról órára változhat,
  • röppálya grafikon – minden ország hasonló utat jár be:

covid-19_trajectory_confirmed_cases_2020-03-30_

  • környezetvédelem vs. világjárvány: vajon a WHO-t is legalább annyian és annyira kritizálják, mint Greta Thunberg-et a klímavédelem miatt?
  • Egyes vélemények szerint 2021 lesz a gazdasági mélypont, talán 2023-ra normalizálódhat a helyzet és térhet vissza a 2019-es szintre, Vagy nem.
  • oktatás: vajon része lesz-e az alaptantervnek a “vírusvédelem”?
  • ezt követően az egyes országok vezetői szorosabban működnek-e együtt kutatókkal, tudósokkal, szakértőkkel vészhelyzetekben?
  • COVIDIOTA,
  • hamis hírek: a hagyma mindentől is megvéd:

covid-15_hamis_hirek_egeszsegter_hagyma

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

KB033 – Olaj És Vér

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 33. epizódjában a heti színes könyvek mellett két nagyobb témát hoztunk nektek. Mindenki az ausztráliai bozóttüzekről beszélt és beszél, így tettünk hát mi is – kiegészítve egy “helyszíni” interjúval. Majd az év eleji iráni eseményekkel, azok előzményeivel és a lehetséges folytatásról beszélgettünk: miért feszül egymásnak Irán és az Egyesült Államok? Hogyan jutottak el eddig és milyen irányt vehet a két ország kormányának kapcsoalta?
A nyitóképen: Anthony Hearsey által készített 3D-s grafikája, amelyen a 2020-as ausztráliai bozóttüzek láthatók a NASA műholdas adatai alapján.

 

Adás napló. “KB033 – Olaj És Vér” bővebben

Kanada Elektromos Autópályája

Azt hiszem, 2 héttel szilveszter előtt kijelenthető, hogy 2019 a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a klímakatasztrófa közbeszédbe történő bekerülésének éve volt. A csapból is Greta Thunberg, a globális felmelegedés gazdaságra és az emberiségre gyakorolt hatásairól, a tengerekben és óceánokban úszó több tonnányi műanyag hulladékról, az egyes országok környezetvédelmi vállalásairól és nemzetközi klíma egyezmények betartásáról és megsértéséről, valamint az elektromobilitásról szólt. Ez utóbbival kapcsolatban egy történelmi jelentőségű bejelentést tett ma egy kanadai vállalat: december 17-től elektromos autóval is beutazható Kanada kelet->nyugat (vagy nyugat->kelet) irányban.

 

pc_coast-to-coast_ev_fast_chargers.png
(grafika forrása: Petro-Canada)

 

És? Ez miért olyan nagy szó? Mi ebben a különleges?

Mert magyar nyelven elsőként a Kanada Banda számolhat be erről a egyedülálló üzleti sikerről, ezáltal csempészve valamennyi exkluzivitást oldalainkra.

Mert ez még a TESLA-nak sem sikerült!

tesla_superchargers_north_america.pngAz Ontario-i Sudbury és az Alberta-i Balzac között
csak elvétve találni néhány TESLA “destination” töltőt.
(kép forrása: Tesla: On The Road)

A két legközelebbi TESLA Supercharger közötti távolság pedig 2.851 km. De a legközelebbi TESLA “destination” töltők (1961 McCreary Rd, Winnipeg, MB – 412 ON-11, Nipigon, ON (Beaver Motel)) is 805 km távolságra vannak egymástól – ekkora távolságok pedig jelenleg elektromos autókkal áthidalhatatlanok.

pc_ev_fast_charge_001az egyik töltőoszlop egy
Petro-Canada EV Fast Charge töltőállomáson
(kép forrása: Petro-Canada)

 

A kanadai történelemóra után következzen egy kis kanadai földrajz:

  • Kanada területe 9.984.670 km2, s így a világ második legnagyobb országa (összehasonlításul: Európa területe 10.180.000 km2),
  • az Egyesült Államokkal közös határa 8.890 km hosszú (ez a Föld bolygó leghosszabb határszakasza),
  • legnagyobb kelet-nyugati kiterjedése: 5.514 km,
  • legnagyobb észak-déli kiterjedése: 4.634 km,
  • az országot kelet-nyugat irányban átszelő Trans-Canada autópálya hossza: 7.821 km.

Ez utóbbin történő végig gurulás nem csak egy elektromos, de még egy belső égésű motorral szerelt jármű számára is komoly megpróbáltatás, nem különben a sofőrök számára. Anélkül, hogy kitérnék az építtető/üzemeltető társaság működésére, múltjára, következzenek a lényegi információk: az 1975-ös alapítású Petro-Canada az ország egyik legnagyobb olajipari vállalkozása, amelynek székhelyek az Alberta-i Calgary-ban található. Anyavállalata a Suncor Energy, aki 2009-ben vásárolta fel őket. Jelenleg több, mint 1800 hagyományos üzemanyag töltőállomást és 4 szélgenerátor farmot működtetnek az országban.

pc_ev_fast_charge_milton_banner.jpgPetro-Canada benzinkút: 235 Steeles Avenue East, Milton, Ontario
(kép forrása: Petro-Canada)

 

Innen ugorjunk egy nagyot és máris 2019 januárjában járunk, az Ontario-i Milton városában, amely Toronto-tól kb. 20 km-re keletre találtaható. A Petro-Canada a 235 Steeles Avenue East cím alatti benzinkútján (vagy tüzelőanyag töltőállomásán) építette meg az első villanyautó gyorstöltőjét (EV Fast Charge). Ezt az év folyamán további 48 töltőállomás követte, majd december 17-én átadták az ötvenediket Brit Columbia fővárosában, a Vancouver-szigeten található Victoria-ban.

pc_ev_fast_charge_british_columbia.jpgPetro-Canada benzinkút: 5498 Patricia Bay Highway, BC
(kép forrása: Petro-Canada)

 

Valamennyi villanyautó töltőoszlop 1-1 darab CCS és CHAdeMO töltési lehetőséggel rendelkezik és egyenáramú (DC) gyorstöltés (level 3, vagy 3+) érhető el rajtuk.

pc_ev_fast_charge_ccs_chademo.png
(kép forrása: Petro-Canada)

 

Az adott gépjárműtől függően a Petro-Canada töltőoszlopain a CCS a legtöbb esetben akár 350kW, a CHAdeMO maximum 100kW teljesítménnyel tudja feltölteni a rájuk csatlakoztatott akkumulátor csomagokat. Valamennyi töltőállomás 0-24-ben üzemel. Kérdés esetén pedig nem csak a kút személyzete áll a T. Ügyfél rendelkezésére, hanem ingyenesen elérhető telefonos ügyfélszolgálat is működik. A 80%-os akkumulátor töltöttség eléréséről a rendszer SMS üzenetben tájékoztatja a T. Ügyfelet. A töltés 2019 év végéig valamennyi töltőállomáson ingyenes, az idő alapú dífizetés csak 2020-tól kerül bevezetésre.

pc_canada-s_electric_highway.png50 darab töltőoszlop 6.159 km-en
(kattints a képre a nagyobb nézethez)
(kép forrása: Petro-Canada)

 

A fentebb látható térképre rajzolt útvonal így néz ki a Google Maps-en:

pc_ceh_route.png(kattints a képre a nagyobb nézethez)

 

A Kanada Elektromos Autópályája (Canada’s Electric Highway™) két végén az EV Fast Charge hálózat töltőállomásai egymástól – számításaim szerint – kb. 6.159 km-nyi autóútra helyezkednek el egymástól, köztük pedig további 48 töltőállomás várja a villanyautósokat. A hálózat folyamatos bővítés alatt áll. Ezen az útvonalon jelenleg a legnagyobb távolság két Petro-Canada EV Fast Charge töltőállomás között 250 km.

 

És mielőtt valaki a kanadai elektromos áram előállítása miatt aggódna: a nyilvánosan elérhető 2017-es adatok alapján Kanada elektromos áramának:

  • 67%-a megújuló energiaforrásból származott,
  • 82%-a pedig nem termelt üvegházhatású gázokat.

 

generation-by-source-electricity_03-2019.png
(grafikon forrása: Natural Resources Canada)

 

Továbbá Kanada energiaszektora 652,3 Terawatt/óra (652.300.000 Megawatt/óra) villamosenergiát állítot elő és Kanada a világ második legnagyobb vízenergia előállítója. Érdekességként megjegyzendő, hogy Kanada összesen 4, azaz négy darab atomerőművel rendelkezik, ebből 3 darab Ontario-ban, egy darab pedig Új-Brunswick-ban működik.

pc_ev_fast_charge_002.jpg

pc_ev_fast_charge_003.jpg(képek forrása: Petro-Canada)

– Lázadó

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. A levegőben 2 oxigén atom alkot egy oxigén molekulát. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak három nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

Alberta-i Erdőtüzek 2019 [Frissítve!]

A pár nappal ezelőtt megjelent, Az “ötödik évszak” Kanadában c. cikkünk óta sajnos elmondható, hogy az elmúlt 36-48 órában az erdőtüzek terjedése, állapota nem hogy jobbra fordult volna, vagy stagnálna, hanem sokkal rosszabb lett. Óráról órára változik az egyes tüzek helyzete, de a negatív irányba. Az oltás folyamatos és sorozatossá váltak a kilakoltatások is. Linkek, fotók és híradó részletek cikkünkben.

(Nyitóképünkön: a High Level városának környékén égő erdőtűz kiterjedtsége május 21-én elérte a 80.000 hektárt (800 km2). Danny Green ezt a képet a város evakuálását követően hétfőn, május 20-én készítette.)

 


 

Frissítés #1: a kanadai idő szerint péntek este elérhető új információk alapján, Alberta-ban az erdőtüzek megfékezésén több, mint 2300 tűzoltó vesz részt, közülük kb. 600 fő más tartományokból érkezett. Az oltási munkálatokhoz 600 db helikoptert és 27 repülőgépet használnak. A száraz, alacsony páratartalmú, szeles időjárásnak köszönhetően a tüzek nagyon gyorsan tovább terjednek és az oltásban résztvevőknek valóban hatalmas kihívásokkal kell megküzdeniük.

wildfire_new_stat(forrás: https://calgary.ctvnews.ca)

Március 1-től május 31-ig összesen 522, nem pedig 502 db alkalommal gyulladtak tüzek, az érintett terület nagysága pedig 3.747 km2.

Az erdőtüzek füstjének egészségre gyakorolt hatásai sokkal komolyabbak, mint ahogyan azt sok ember érzékeli. „Alapvetően amikor az égő fa füstjét belélegzed, az pontosan ugyanolyan, mintha folyamatosan cigarettáznál. Nincs különbség.” – mondta Dr. Paige Lacy, az Alberta Respiratory Centre (Légzési Központ) kutatási igazgatója. “Alberta-i Erdőtüzek 2019 [Frissítve!]” bővebben

Az “Ötödik Évszak” Kanadában

A legutóbbi novelláskötet hosszúságú cikk után vissza a már megszokott kerékvágásba: ismét vannak linkek, fotók, videók és egy pár perc alatt elolvasható bejegyzés! Szomorúan kell bejelentenem, hogy ezt az idén sem ússzuk meg: itt az ötödik évszak! A tavasz, a nyár, az ősz és a tél mellé Brit Columbia (BC) egy ötödiket adott hozzá a naptárhoz: az erődtüzek évszakát. (eredetiben: “​In addition to spring, summer, fall and winter, B.C. has added a fifth season to its calendar — wildfire season” – Sarah Henderson, BCCDC). Az előbbi kijelentés a BC Centre for Disease Control (röviden: BCCDC, magyarul: BC Betegségellenőrzési Központ) egyik tudosától hangzott el idén májusban.

 

A mondatot annyival egészíteném ki, hogy ez a bizonyos “5. évszak” nem csak BC-re, azaz Brit Columbia-ra vonatkoztatható, hanem Alberta, Saskatchewan és Manitoba tartományokra is.

high-level-wildfire_2019_2.jpgerdőtűz az Alberta-i High Level környéki erdőben (fotó: cbc.ca)

 

A BC Centre for Disease Control (BC Betegségellenőrzési Központ) Kanada szerte vezető szerepet töltbe a betegségek felügyeletében, felderítésében, kezelésében, megelőzésében és az ezekkel kapcsolatos konzultációban. Weboldalukon több kiadványt is közzé tettek, amelyben arról tájékozódhatnak az érdeklődők, hogyan lehet felkészülni és mit lehet tenni, ha az erdőtüzek füstje által éeintett területen élünk, dolgozunk, vagy haladunk keresztül. A kiadvány itt érhető el (PDF fájl, méret: 2 MB). Emellett több más publikációjuk is elérhető weboldalukon, például beltéri hordozható légtisztító berendezésekről is (PDF fájl, méret: 1,1 MB).

A majdnem napra pontosan 3 éve történt Fort McMurray-i (Alberta)
erdőtűzről írt dal
és a helyszíni felvételekből készített videóklipje.

 

A tartományokban látható és érezhető füstnek nem csak a helyiek (Lator-t idézve: “Gyűlölöm!”), hanem az idén nyáron Kanada nyugati részére látogató turisták – például a Fotózz Kanadában projekttel érkező fotósok -, sem fognak örülni, mert a megszokotthoz képest drasztikus légköri különbség lesz megtapasztalható a természetben és a városokban.

 

ilyen volt Prince George-ban (BC) május közepén

“Az “Ötödik Évszak” Kanadában” bővebben

Méregzöld!

Jó reggelt kívánok! Ha emlékezetem nem csal, akkor ez az első olyan cikkem, amelyen legalább két héten át dolgoztam kisebb-nagyobb megszakításokkal, majd végül teljesen újra írtam az egészet és még a címét is megváltozattam. Az első pár verzióban olyan hívószavak voltak a fejlécben, mint: TESLA, Elon Musk, elektromos autó, villanyautó, lítium, kobalt, akkumulátor, villanyáram, bányászat, olajipar, gazdagok, úri huncutság, kiváltság, luxus, éghajlatváltozás, környezetszennyezés, környezetvédelem. Ó, és persze a legjobb: “mindmeghalunk“. Egyszer biztosan. De addig se mindegy, hogyan és miként élünk.

Próbáltam tényszerűen fogalmazni, a lényeges információk hangsúlyozására törekedni. Lehet, valaki száraznak és hihetetlenül hosszúnak fogja érezni ezen cikkem. Miért? Mert egyrészt egyes témák között nagy az átfedés, nehéz lenne ketté vágni a témát úgy, hogy mindkét cikk érthető és kerek egész legyen. Úgyhogy akkor már most az elején szólok, hogy:

  • ismételten gondolatébresztés következik,
  • továbbá szerteágazó, változatos,
  • és éppen ezért nagyon hosszú ez a cikk! Tényleg.

De nem olyan hosszú, mint a napi hírfolyamod a Facebook-on, ellenben ez itt reklám- és adatgyűjtésmentes, szóval ha arra van időd, legyen erre is. Köszi.

Igyekeszem tartani az irányt és egyértelműen fogalmazni. Őszintén bízok benne, hogy olvasmányosra sikerült és Te, a Kedves Olvasó, eljutsz a végéig.

 

Egy baráti emlékeztető az elejére.
Kéretik szépen kiérezni a szarkazmust, ott, ahol kell
és gondolkodóba esni, ott, ahol kell.

AKINEK NEM INGE, NE VEGYE MAGÁRA!
Tehát nem fogom
minden bejegyzés végére
odaírni, hogy “tisztelet a kivételnek!”.

“Méregzöld!” bővebben

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.
“KB023 – Az E-Mobilitás II.” bővebben