Podcast & Blog, Technológia, Politika, Gazdaság, Közélet, Család, Emigráció, Kanada, Magyarország és a nagyvilág :: Elektromobilitás Podcast :: Canadian Observers Podcast ::
Kettő nappal ezelőtt, július 17-én írtunk többek között arról is, hogy a Magyar Kormány, vagy a országos tisztifőorvos, esetleg ketten együtt, a beutazási korlátázásokhoz kapcsolódóan Kanadát első alkalomra a piros jelzéssel látta el. Piros jelzést pedig azon országok kaptak, amelyek COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke súlyos. Cikkünkből pedig egyértelműen kiderült, hogy a Kanada besorolása nem helyes, mert az Egyesült Államokban július közepére hozzávetőlegesen 8 és félszer súlyosabbá vált a koronavírusos fertőzöttség mértéke, mint amilyen az Kanadában valaha volt! (nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay)
.
A kedvező változást hozó bejelentésre a Koronavírus információs weboldalon bukkantunk rá.Kanada július 18-tól már a sárga kategóriába tartozik, mert: „COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos„. Nem állítjuk 100%-os bizonyossággal, hogy valaki, akinek pici is köze van a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz – vagy egy ennél még rosszabb esetben magához a kormánypárthoz -, olvassa és értelmezi a Kanada Banda írásait. De ha a tegnapelőtti cikkünk segítségével egy picit is részünk volt abban – legalább a figyelemfelhívás szintjén -, hogy Kanada kedvezőbb besorolást kaphatott, akkor most büszkén ér fülig a szánk.
a teljes nézethez klikkelj a képre
(forrás: koronavirus.gov.hu)
.
Legalább egy percig. Aztán tekintetünket déli szomszédunk irányába fordítjuk. És ismét nem tetszésünknek kell hangot adnunk.
Számunkra érthetetlen módon az Egyesült Államok még mindig nem került át a piros jelzéssel ellátott országok közé!
Jó régen volt utoljára helyzetjelentés koronavírus ügyben, legutoljára májusban írtunk beszámolót. Azóta Kanada elkezdett szépen lassan vissza merészkedni az „új normálisba”. Déli szomszédjához, az Egyesült Államokhoz képest határozottan jobban áll a fertőzés elterjedtségének tekintetében. Most látszik kifizetődni az sok erőfeszítés, amelyet március óta elkövettek a hivatalos szervek – és maguk az állampolgárok is. Már a kezdetektől a szükséges szigorral és elhatározottsággal kerültek bevezetésre a korlátozások és csak megfontolt lépések mellett vettek vissza ezekből. (nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay)
A retró mozik, a franchise-hálózathoz tartozó mozik is kinyitottak, ahogyan a vendéglátó helyek is. Az kihelyezett kézfertőtlenítőkön (melyek használata erősen ajánlott) és a maszkban, kesztyűben dolgozó alkalmazottakon túl a legnagyobb változás a létszám korlátozás. Az intézmény alapterületétúl függően kerül meghatározásra, hogy adott moziteremben, vagy boltban hány ügyfél tartózkodhat egyidőben.
A közlekedési eszközökön is csak minden második ülőhely használható, az állva utazóknak pedig ugyanúgy meg kell tartani a 2m távolságot, mint ahogyan meg kell tenni azt egy orvosi rendelőben, vagy a boltokban, a pénztár előtti sorban álláskor.
A játszóterek újra használhatók, kinyitottak a bölcsödék és az óvodák is. Az iskolák, gimnáziumok, egyetemek a jelenlegi tervek szerint szeptemberben, a szokásos időpontban indítják el a következő tanévet – de jelentős változásokkal, azaz a már máshonnan ismert korlátozások kerülnek majd alkalmazásra a közös helyiségek (tantermek, étkezők, sportpályák) használata során.
Nagyon elszomorít és ugyanakkor nagyon feldühít, hogy ilyenről kell írnom! Miért? Mert 3 gyermekes apaként nem tudok és nem is akarok elmenni szó nélkül a téma mellett, továbbá úgy gondolom, hogy hangot kell adnom felháborodásomnak! Annak idején a vérmagyarok egy-egy kommentár, vagy véleménynyilvánítás erejéig könnyedén lehazaárulóztak, amikor Kanadába költözésemet követően kritizálni mertem egyes Magyarországon zajló eseményeket, kormányzati döntést, intézkedést, társadalmi normát. Érdekes módon ezek a durva hangok most, amikor ordítani kellene éjjel és nappal, nincsenek sehol. (nyitókép: Alexas_Fotos / Pixabay)
.
.Jelen cikkünket csak nagykorú Hallgatóink,
Olvasóink számára ajánljuk! Az alábbiakban megbotránkoztató,
felkavaró tartalmak szerepelnek!
.
Annál nagyobb böszmeség, mint előbb hűséget esküdve a Hazának és annak állampolgárainak hű szolgálatára, majd szándékosan két lábbal a sárba tiporni eme Hazának és hazafiainak minden értékét, megbecsülését, jóhírnevét, nem létezik eme golyóbison. És ilyenkor azok a hangok, amelyek meglehetősen nagypofájú arcokhoz tartoznak, most kusshadnak. Azok a hangok, akik nem megértve az idők szavát, nem elfogadva mások véleményét, oly’ könnyedén törtek pálcát azok feje felett, akik nem kívántak a Nemzeti Együttműködés Rendszere nevű posványban megrohadni, azok feje felett, akik vállalva az akár előre nem látható kihívásokat, nyelvi- és beilleszkedési nehézségeket, anyagi problémákat, inkább a világ egy másik, boldogabb országában próbáltak szerencsét.
Talán ezt még tetézi az a tény is, hogy a gondoskodó Magyar Kormányt ezt az ügyet is igyekezett volna önhatalmúlag a legnagyobb titokban kezelni – szerencsére nem sikerült!
Dühös vagyok?
Igen!
Mennyire vagyok felháborodva? Azt nehéz lenne szavakkal leírni. Hogy jobban értsd a haragom okát és annak intergalaktikus méretét, kérlek, hogy olvasdd el ennek a cikknek a második felét!! De csak akkor, ha van gyomrod az igazán vérlázító és hányingerkeltő tartalomhoz.
Ha ezzel megvagy, és még éppen nem b*sz szét az ideg, olvass tovább!
A Nemzetiszocialista Német Munkáspárt propaganda gépezetét is túlszárnyaló módon ellenségképet gyártó, önelégült, korrupt és a bevándorlóktól rettegtető, a 10 éve uralkodó magyar kormánypártnak sikerült minden, az általa az egekig magasztalt európai és keresztény erkölcsöket egyetlen mozdulattal a szeméttelep kohójába hajítania. Úgy tüntették el mindkettőt, mintha soha nem is létezett volna.
Boldog Kanada Napot Kívánunk Mindenkinek!
Kanada 153. éves lett és ebből az utolsó hatot vele közösen ünnepelhettem. A mai reggelim pedig nem is lehetett volna finomabb: kanadai palacsinta, kanadai juharsziruppal (van recept is). A mai cikkünk az ünnepre való tekintettel 100%-ban kanadai tartalommal lett állátva. Az alaphangot Clark W., azaz Uncle Clark, vagyis Clark nagybácsi biztosítja legújabb dalával. Ez egy igazi kanadai country nóta, amely Kanadáról és a kanadaiakról szól. Tekerjétek fel a hangerőt és énekeljétek velünk ti is! Hááárom, és: „Up Here, In Canada”. (nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)
.
Mielőtt tovább olvasol, kérlek, hogy hallgasd meg a dalt és nézd végig a videóklipet:
A Clark W., vagy Uncle Clark(kinek melyik szimpatikusabb) művésznéven alkotó Jordan Wiberg, kanadai zenei producer, előadóművész, dalszövegíró és zeneszerző(dalaiból lejátszási lista található a weboldalán), fiúgyermek, férj és két gyermekes családapa Brit Columbia-ban, Lake County-ban lakik(Kelowna-tól kb. 20 km-re északra), amely település az Okanagan völgyében, az Okanagan és a Wood tavak között fekszik. A táj festői, ha BC-ben jársz, feltétlen keresd fel az Okanagan völgyét.
Mivel Jordan egy igen sokszínű és tehetséges egyéniség, elég csak a referenciákban bővelkedő weboldalát megnézni, saját komikus country-zenész énje, egyesek szerint „ikertestvére”, Clark W. néven készít vicces, sztereotipiákban, öniróniában, szarkasztikus hangnemben gazdag kanadai country dalokat.
balra Jordan, jobbra Clark W. – mintha ikrek lennének 🙂
.
Jordan egymaga írja és zenésíti meg a dalait, több hangszeren is játszik. A korábbi hírekkel ellentétben Jordan-nak nem volt és most nincs együttese: a dalokban hallható hangszereken maga zenél. Miután valamennyi zenei részletet feljátszotta, a hangsávot felénekelte, profi stúdiójában(ezen a weboldalon ismét egy 37 dalos lejátszási lista található)egymaga állítja össze a dalokat.
A Kelowna-i INFOnews-nak adott interjújában a következőket mondta: „Megpróbáltam hazafiassá, valósághűvé és önkritikussá tenni [a dalt], mert a kanadai humornak szerves része, hogy képesek vagyunk nevetni magunkon, ezért is próbáltam meg humorosnak lenni, egy kicsit szórakoztatni magunkat. Még igazán be sem fejeztem a dalt, amikor édesanyám megosztotta és mostanra nagyon népszerű lett.” – adott hangot csodálkozásának.
Ők csak a baráti kör, nem pedig együttes:
Jordan-en (középen) kívül senki más nem játszik hangszeren! (fotó: Clark W. / Facebook)
.
Történt ugyanis, hogy Jordan megmutatta a készítés alatt álló „Up Here, In Canada” c. dalt édesanyjának, akinek annyira megtetszett a még nem teljesen kész mű, hogy a fia tudta és beleegyezése nélkül megosztotta azt a baráti körével. Akiknek szintén tetszett a dal, s nem tudván, hogy tulajdonképpen még nincs is kész, Ők is tovább osztották ismerőseik között. Innentől kezdve pedig nem volt megállás, a dal – mondhatni – órák alatt lett országszerte ismert, s végül sok százezer kanadaihoz jutott el pár nap leforgása alatt.
A dal villámgyors népszerűvé válása még magát Jordan-t is meglepte. Úgy gondolta, hogy a következő 1 év alatt jó lesz, ha akad 5.000 internetező, aki meghallgatja ezt a nótáját. De a kanadaiak pillanatok alatt megkedvelték az „Up Here, In Canada”-t. Ennek az lett az eredménye, hogy Jordan májusban az alább látható rövid dalocskával köszönte meg nekik, hogy 7 nap alatt több, mint 1 millió ember hallgatta meg a dalt a YouTube-on:
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 39. epizódjában Lator monológjával kezdünk: a társas együttélés kihívásainak és a törékeny lelkűek hiperérzékenységének bemutatásával. Természetesen mi, itt a határ északi oldalán, sem mehettünk el véleményünk megosztása nélkül a #BLM mozgalom, valamint az „amerikai fegyvertartás – közbiztonság – rendőrség” hármasa mellett. Aztán kibeszéltük kreténjeinket, majd a Samsung és a Google segítségével vettük az irányt az 5. generációs mobil hálózatok és a Huawei felé, hogy a végére az álhírekig jussunk.Nem étlen, de szomjan csináltuk végig az adást. (nyitókép: Mohamed Hassan / Pixabay)
A sorozat 4. részében Kanada legnyugatibb tartományába, Brit Columbia-ba látogatunk el. A tartomány csak 1871-ben, hetedikként csatlakozott az 1867-ben megalapított Kanadához. Természeti adottságokban, látnivalókban gazdag tartomány világszinten is közkedvelt turista célpont. Egy keveset már láthattatok belőle az Alberta-i sorozat 3. részében, most itt a folytatás. A cikkben szereplő videókat akkor is érdemes megnézned, ha nem beszéled jól az angol nyelvet: tudod, 1 kép (azaz 1 videó) többet mond ezer szónál. (nyitókép: Keith Johnston / Pixabay)
Kanada térképe 1871-ből.
.
A nyitóképen a Mount Robson hegy látható, magassága 3.954 (egyéb források szerint 3.959) méter. Ez a tartomány harmadik legmagasabb hegycsúcsa.
Brit Columbia több, mint 10-szer nagyobb Magyarországnál, lakosságának száma pedig 2020-ra érte el az 5 millió főt. A „Columbia” mindig nagy C-betűvel írandó, nem pedig K-val. A kanadaiak a tartományt a kezdőbetűi után csak „BC”(ejtsd: bí-szí) néven említik beszélgetéseikben. Fővárosa az egy harmad Magyarországnyi területű Vancouver-szigeten fekvő Victoria városa – és nem a tartomány legnagyobb települése, Vancouver.
A „Lower Mainland”(nagy méretű térkép ezen a linken látható) azt a kb. 36 ezer négyzet kilométernyi területet jelenti, amely kelet-nyugat irányban húzódik: a Fraser folyó völgyét (alsó folyását), Vancouver-t és környékét illetik ezen a néven a kanadaiak. Magyarul kb. alsó földrészt jelent, mivel tengerszint közeli magasságon fekszik és a több ezer méter magas hegységek-rendszerek mellett alföldnek látszik.
Bridal Falls településtől nyugatra, egészen az óceán partig, délen az USA határig tart. Északról és keletről a hegyek lábai határolják ezt a dimbes-dombos, tavakkal, városokkal, erdőkkel, legelőkkel, farmokkal tarkított, saját klímával rendelkező tájegységet.
Jó reggelt kívánunk! Most még Alberta-ban járunk, s ezzel a cikkel köszönünk el tőle – a sorozat következő részében az irányt nyugat, azaz Brit Columbia felé vesszük. A Vadrózsa Országának szemet gyönyörködtető vidékei, azaz a préri és a hegyek mellett megmutatjuk lakhelyünket, a Kanada Banda otthonát, Calgary városát is.
Mivel még csak mostanában térünk, tértünk vissza az új normálishoz és még nincs minden túraútvonal, nemzeti és tartományi park nyitva a közönség számámra, az alábbi videó azzal bíztat minket, hogy: „Megéri a várakozás!’. A természet, a lélegzet elállító látnivalók nem szaladnak el, ott lesznek mindig, ahogyan az elmúlt évezredekben is végig ott voltak.
Mit érdemes megnézni, ha aktív kikapcsolódásra vágysz és csak 4 napod van Calgary-ban? Legyen nyár, vagy tél, mint ahogyan az alábbi videóban is látható, amely tavaly decemberben készült, Calgary-ban és környékén könnyedén található látni-, megnézni-, és megkóstolni való nem csak pár napra, hanem akár több hétre is.
Kezembe került egy Calgary-i közösségi kiadvány úgy egy héttel ezelőtt. Fellapozva és az 5. oldalig eljutva előbb meglepődtem, majd mosolyra húztam a számat. Nem csak azért, mert már akkor tudtam, hogy az egyik következő cikkem anyagát tartom a kezemben, hanem jólesett látni, hogy egy magyarról és találmányáról írnak. Még ha csak három mondatban is és csak a lap alján. (nyitókép: DomenicBlair / Pixabay).
Calgary-ban és más kanadai városokban nem kerületek vannak, mint például Budapesten, hanem körzetek, amelyeket itt közösségeknek hívnak. A legtöbb esetben több (nagyobb forgalmú) út határolja ezeket a területeket, de megesik, hogy egy vasúti teherpályaudvar, vagy egy folyó alkotja az egyik határát. Ezen szomszédságok/városrészek száma 2013-ban 198-ra emelkedett.
Calgary 4 nagyobb részre (földrajzi negyedekre) van osztva, úgy mint:
NW – northwest: ÉNy – északnyugat
NE – northeast: ÉK – északkelet
SW – southwest: DNy – délnyugat
SE – southeast: DK – délkelet
amelyeket az utcák neve után írnak ki, mivel azonos nevű utcából nálunk is lehet több egy városban. Kivételt ezalól a Center St (Center utca) képez, ennek csak északi (Center St N) és déli (Center St S) részei vannak. Ennek két oldalán, keleten és nyugaton vannak az egymással párhuzamos utcák:
1 St SW – Első utca DNy
1 St SE – Első utca DK
egymástól mindössze 2 sarokra.
A másik kivétel a Memorial Dr. (Emlékmű Út), ennek a belvárosi szakaszától nyugatra a Memorial Dr. NW, keletre pedig a Memorial Dr. E (és nem NE, vagy SE) fut, mivel ezen az oldalon ez az út képezi a határt az északkeleti és a délkeleti negyedek között.
Teljesen véletlenül botlottam bele ebbe a témába is. Nem kerestem, nem kutattam, simán csak szembe jött velem, a feleségemnek köszönhetően. Az Ő Facebook-os hírfolyamán jött fel az a poszt, amelyben az alább látható képes összehasonlítás volt elhelyezve illusztrációnak. Nem firtattam, hogyan került elé (egy ismerős ismerőse osztotta meg valaki más posztját), csak kértem, hogy küldje el nekem a bejegyzés linkjét, így hozzáférhetek a képhez. (nyitókép: Lázadó / Kanada Banda)
Ez esetben mindegy, hogy mi volt a pontos szöveg a Facebook posztban. Lehet, hogy találkoztál vele, ha nem, akkor képzeld ide a szokásos paranoid, „mindenki minket bánt és különben is: nekünk ne mondja meg senki” stílusú kommentárt. Ez a fajta ellenségkép keresés, a másik fél hibáztatása sikertelenségünkért nagyjából 85-90 évvel ezelőtt már megvalósult egyszer, az eredményét mindenki ismeri.
Hogy a brit és a skót hogyan került oda? Fogalmam sincs. (Valakinek megint sikerült félmunkát végeznie…) A britnek azért nincs ott a helye, mert az egy katonai egyenruha, nem népviselet, nem tradícionális öltözet a ködös albionban. Ez viszont már az, ráadásul női. A skót pedig, a szoknya ellenére egy férfit ábrázol, nem pedig egy nőt. Egy pár másodperces kereséssel könnyedén találhatunk fotókat tradícionális skót női viseletről.
.
Ez az összehasonlítás csak egy valamire jó: hangulatkeltésre! A tényszerű tájékoztatástól borzasztóan messze van. Jól látod hát, Kedves Olvasó, az EU-ellenes, illiberális konzervatív demokrata a saját anyaföldjén a fekete fátyolba öltözött muszlim nőktől retteg, fél és borzad!!!!!!!!! (ha kevésnek érzed a felkiáltójelet, kérlek szólj, van még raktáron!)