Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
CENZÚRA?! A Facebook posztunk mai törlése ellenére cikkünk egy újabb posztban továbbra is kedvelhető, megosztható, kommentelhető!
Azon gondolkodom, vajon mi lehetett a posztunk törlésének az oka? Ha valakinek bántotta a szemét, az szólhatott volna előbb nekünk. Continue reading “Lázadó Gondolatok: Jótékonykodás, Vagy Ingyen Reklám?”
Miért nem kaphatnak nyugat-európai fizetést a magyarországi munkavállalók? A válasz röviden annyi lehetne, hogy: mert nem érdemlik meg. De ez nem ennyire egyszerű, szerencsére.
Miért nem lehet nyugat-európai mértékű a bérezés Magyarországon? Ugyanabban a munkakörben miért keres sokkal többet pl. a német dolgozó, mint a magyar? Mitől függ, hogy egy munkakörnek mennyi a javadalmaztatása Magyarországon és külföldön?
Mi az a bérunió?
Egyenlő munkáért egyenlő bért?!
Haladjunk szép sorjában. Continue reading “Miért Nem Kaphatnak Nyugat-Európai Fizetést A Magyarországi Munkavállalók?”
Jó reggelt kívánunk!
Már 10 nap eltelt ebből az évből, mi pedig a talán kissé hosszúra nyúlt karácsonyi szünet után a 10. adásunkkal indítottuk el 2018-t.
Nem is olyan rég volt 2017. július 23., az a nap, amikor először adtunk hírt magunkról. Majd 4 héttel később elérhetővé vált az első, intro podcast-unk, azóta pedig további 10 adást vettünk fel és tettünk elérhetővé itt a weboldalunkon, valamint Podbean-en és iTunes-on.
Sohasem késő bepótolni a lemaradást! Nem csak a számítógép előtt ülve lehet meghallgatni műsorainkat, hanem magaddal viheted azokat mp3 formátumban is, így kutyasétáltatás, autóvezetés, sportolás, vagy sütés-főzés közben is veled lehetünk. Tableten, mobiltelefonodon a podcast alkalmazásodon keresztül is meghallgathatod adásainkat: iOS alatt a gyári Podcast applikáció, vagy az Overcast appot ajánljuk, Android-on pedig Podcast Addict alkalmazást. Az alkalmazások automatikusan is letölhetik az friss adásokat, így biztosan nem fogsz lemaradni.
Természetesen megtalálhatóak vagyunk Facebook-on is.
A héten ünnepelhettük a 100. lájkolónkat! Köszönjük a támogatást!
Kérjük, hogy kedveld és oszd tovább posztjainkat te is! Mondj véleményt rólunk, vagy az adás témájáról: akár egy rövidebb kommentben, akár egy hosszabb e-mail-ben.
Te miről hallanál szívesen? Javasolj nekünk témákat, vagy tedd fel kérdéseid: miről szeretnél többet megtudni? Mire vagy kíváncsi Kanadával, vagy az észak-amerikai kontinenssel kapcsolatban? Vagy jobban érdekelnek a kulisszatitkok, pl. hogyan, miként készülnek adásaink? Az elérhetőségeinken valamelyikén bármikor megoszthatod velünk, amit csak szeretnél.
A folytatásban is hasonlóan érdekes és izgalmas témákkal várjuk Kedves Hallgatóinkat. Bandázz velünk 2018-ban is!
A magyar egészségüggyel valami nagyon, de nagyon nincsen rendben! A legutolsó történet, amely kicsapta a biztosítékot sokaknál a hétvégén, csak tovább erősíti ezt a tényt. Krámli Kinga történetével már gondolom, sokan találkoztak az elmúlt napokban.
A magyar egészségügy rengeteg kisebb-nagyobb problémája közül az egyik legkomolyabb: a várólista (egyesek szerint inkább halállista) intézménye. Amellyel nem az a baj, hogy egyáltalán létezik. A gond vele az, hogy bizonyos esetekben nem hetekről, vagy pár hónapos várakozási időkről, hanem évekről kell beszélnünk!
Hogy jól érzékelhető legyen: egy súlyos betegségben (esetünkben endometriózisban) szenvedő páciens, akit akár már a jóvő héten is meg lehetne műteni, gyógyítani, az orvosától 2018. januárjának első napjaiban 2022. január 19-re kap időpontot!! Igen, 2022-re!!! Nem, nem elírás az évszám: kettő-nulla-kettő-kettő.
Azaz 4 évvel későbbre!!!!!! Négy évvel későbbre!!!
4!!!!
És ha szerencséje van és kibírja addig – kívánom, hogy legyen ereje hozzá!! – akkor meggyógyulhat. Ha nem történik vele valami és hal meg mondjuk félúton… Persze, ha vészhelyzet áll elő, akkor természetesen soron kívül ellátják a pácienst… bízom benne, hogy ilyen nem fog előfordulni, vagy legalább is akkor már nem lesz túl késő a számára.
Köszönjük OEP!!! Vagyis most már NAEK, azaz Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő. De hívhatjuk bárhogy, a rendszer nem fog jobb eredménnyel működni.
És miért 4 év a várakozási idő?
Mert az énekesnőnek komoly és igen összetett műtétre lenne szüksége és ebből a fajta komplexitású operációból a társadalombiztosítás (NAEK) csak heti egy, azaz 1 db műtétet támogat – az egész országban!!!!!
Állítólag ma Magyarországon ez a fajta betegség közel 200.000 lányt, nőt, asszonyt érint… akikből most több, mint 400-an várnak műtétre. A szerencsésebbek csak pár hetet, a kevésbé szerencsések pedig ahogyan látjuk, éveket. Ez csak egy eset, egy típusú betegség… és a többiről, ahol hasonlóan hosszűak a várólisták, nem is beszéltem.
Véleményem szerint Magyarországon a 2010-es évek eleje óta nem lehet hosszútávon tervezni, kiszámíthatatlan az országban zajló dolgok, események jövője. Többek között ezért is írom eme sorokat Kanadából. Szóval a kiszámíthatatlanság miatt meglehetősen kegyetlen dolog 4 éves várakozásra kényszeríteni akármilyen betegségben szenvedő pácienst!!!
A megrázóan őszinte és elkeserítően igaz Facebook posztja alapján született cikkel a magyar hírportálokat lapozgatva az index.hu-n találkoztam. Ha talán az index cikkét nem is, de az Kinga posztját mindenképpen érdemes elolvasni! Kérem, hogy aki még nem tette meg, az feltétlen klikkeljen a fenti linkre, vagy a fotóra. Köszönöm!
Magad uram, ha szolgád nincs.
Persze, mondhatjuk, hogy nem kötelező igénybe venni az adónkból fizetett tb-t, hanem kezeltetheti az ember a baját magán úton, saját zsebből finanszírozva minden költséget. És akkor nem kellene még tele sírni sem a netet a saját panaszunkkal, ami ugye senkit sem érdekel. Ugye?
Ott van pl. az OTP hitel, 2.000.000 Ft nem a világ. Ekkora összeg felvehető személyi kölcsönként nagyjából bármikor, ha van megfelelő rendszeres jövedelem. 2022-ig pedig simán visszafizethető a kölcsön, a kamatokkal együtt. A beteg meggyógyult, probléma megoldva.
Igen, ez így rendben is lenne. De! És most jöjjön a felsorolás:
Minimális pénzért kapjon mindenki egy minimális ellátást, aztán pedig jöjjenek az értünk versengő egészségbiztosítók és a kórházak, intézmények szolgáltatásai, ahogyan működik ez pl. Kanadában is. És aztán mindenki azt és olyat választ magának, amilyet akar. Nem biztos, hogy ez lenne a legjobb megoldás, de bevált és működik. Sokkal hatékonyabbnak találom, mint a magyarországi megoldást.
Ki a további súlyosbító körülmény? Igen, maguk a betegek!
Ahogyan az index.hu fogalmazott az egyik 2015-ös cikkükben: “…folyamatosan öregszik a magyar lakosság. Miután az idősebbeknek átlagosan több egészségügyi gondjuk van, mint a fiataloknak, ez önmagában folyamatosan növeli a keresletet. De emellé sokat dohányzunk és iszunk, Európában csúcskategóriásak vagyunk egy sereg betegségben, a daganatoktól a szív- és érrendszeri problémákon át az asztmáig vagy cukorbetegségig”. Valjuk be, nem nagyon figyelünk oda magunkra. Egészségtelenül étkezünk, sok a stressz, nem sportolunk, mozgunk eleget és csak akkor megyünk orvoshoz, amikor nagyon égető a helyzetünk.
Azaz: az évről évre kisebb létszámú fiatal, 20-as/30-as korosztály jóval kevesebbet jár orvoshoz, mint az egyre több főt számoló 60-as/70-es/80-as korcsoportok tagjai. Ez pedig azt jelenti, hogy egyre kevesebb ember adja össze azokat az adóforintokat, amelyeket egyre több ember kezelésére kellene felhasználni. így aztán nem hogy a fejlesztésre, de a szintentartásra is egyre nehezebb összeszedni a megfelelő mennyiségű költségvetési pénzt.
Itt és most maximum 1 percben szabad “Bezzeg…”-ezni. Ilyenre gondolok, hogy: “Bezzeg, ha a sok hazaáruló fiatal nem hagyta volna cserben a szülőföldjét, akkor most lenne itt munkaerő, aki gondoskodik az idősekről”, stb.
Szíves elnézést kérek a Politikai Pártok Elvakult Rajongói Klubjától, de nem érzem kötelességemnek helyrehozni levitézlett, tehetségtelen politikusok, hálapénz-orientált egészségügyi szakemberek(?) hibáit! Sem most, sem később.
Magyar Társadalombiztosítás 1990-tól 2018-ig…
A mindenkori magyar kormányok, az elmúlt közel 3 évtized összes politikusa és a vezető pozícióban tevékenykedő szakmai vezetők együtt tehetők felelőssé a kialakult és fenntartott helyzetért. Senkinek nem volt mersze, kedve, akarata átalakítani a jól láthatóan rosszul működő rendszert, vagy legalább elkezdeni egy átfogó reformot.
Az, hogy problémák vannak és lesznek, tudható. Az, hogy a megoldás keresés, a cselekvés helyett a panaszkodás, a kifogás keresés megy, esetenként látszat intézkedésekkel megspékelve, nem válik hasznára a rendszernek, nem jut előbbre a dolog. Sőt, egyre csak rosszabb lesz. Számoljunk egy picit: 1990 óta eltelt 27 év. Ennyi idő alatt nem sikerült választ találnia senkinek arra, hogy miért öntik a drága adópénzeket egy feneketlen kútba? Miért nem változtat rajta az, aki megtehetné? Miért nem lehet kipróbálni, bevezetni valami mást?
Mert az, hogy mindenki bedobja a közösbe a maga részét, aztán van, aki évekig nem megy orvoshoz, és van, aki meg ott tölt pár órát minden héten, az nem működő képes! Ez az elképzelés kudarcot vallot több évvel ezelőtt, a jelenlegi helyzet tarthatatlan!
Sokszor csak a betegek optimizmusán, türelmén, kitartásán és a kórházi személyzet, orvosok, nővérek, karbantartók, stb. hozzáállásán, elhivatotságán múlik, hogy a beteg elégedetten és/vagy gyógyultan távozik. A jelenlegi állapotok a lelkes, hivatást tudattal rendelkező magyar egészségügyi személyzet szemen köpése is egyben – nem kell csodálkozni azon, ha továbbra is tömegével vállalnak munkát az EU más tagállamaiban, netán Kanadáig, vagy az USA-ig szaladnak a magyar rögvalóság elől. Mi szívesen látjuk őket.
… és hogyan tovább?
Ezt talán senki sem tudja megmondani, de ahogyan azt már írtam, változásra van szükség és nem holnap, hanem ma, és még így is elkéstünk vele. De ez így tovább nem mehet, mert nem jó így senkinek sem!
Na de mi a helyzet Kanadában?
Persze, nekem könnyű egy másik kontinensről ekézni a végletekig lestrapált, állandó pénz- és szakember hiánnyal küzdő Nagy Magyar Egészségügyi Ellátó Rendszert. Egyfelől megtehetem, hiszen 16 éves koromtól (diák munka) kezdve egészen 35 éves koromig (költözés Kanadába), éveken át fizettem havi rendszerességgel minden ezzel kapcsolatos járulékot és esetenként igénybe vettem a betegellátást, vagy csak látogatóba mentem valamelyik kórházba.
Másfelől pedig a 4 éves várólistára nincsenek szavak! Ezt nem tudja nekem senki sem ész érvekkel elfogadhatóvá tenni. Arcátlan, aljas, pokolian gonosz tett egy segítségre szoruló beteget ennyi ideig várakoztatni. Hippokratész forog a sírjában…
Ilyen, vagy ehhez hasonló Kanadában soha nem fordulhatna elő! Nem, itt sincs minden rendben. Itt is vannak anomáliák, nehézségek, gondok. Mint mindenhol. Csak a jellegük és a kezelésük teljesen más.
A saját kanadai tapasztalataim és más kanadai magyarok elbeszélése alapján mi itt valóban szolgáltatást, gondoskodást, törődést és közel tökéletes ellátást kapunk, mint páciensek azért a pénzért, amelyet bedobunk a nagy közösbe az alap tartományi egészségügyi szolgáltatásokért.
Több olyan, helyben, azaz tartományonként finanszírozott területről beszélek (pl. házi orvos, gyermekgyógyászat, labor, orvos alkalmassági vizsgálat, védőoltás/prevenció, nőgyógyászat, stb.) a tartományok által fent tartott egészségügyi intézményekben, amelyeknek “vendégeként” olyan minőségű a kiszolgálásom (nekem, a T. Páciensnek!), mintha valamelyik 5 csillagos étterem vendégeként vacsoráznék Budapest legfelkapottabb helyeinek egyikén.
Én köszönöm, nem kérek többet a magyar társadalombiztosításból. Járulékért cserébe sem, ingyen pedig főleg nem! A Kanadában látottak alapján nem akarom az itt működő rendszert semmire sem lecserélni, legfőképp a magyarországira nem!
Ezen felül pedig, ami az extra biztosításokat, illetve az ezekért kapott szolgáltatásokat illeti, nagyjából mindenen felül állnak. Pl. a fogászati ellátás egy az egyben csak extra biztosításon át finanszírozható, tartományilag nem. Túl vagyok 3 fogászati kezelésen, amelyből kettő gyökérkezelés volt és az a 2 fogorvosi rendelő (ahol megfordultam) és az ellátások szinvonala felül múlta az általam személyesen, a budapesti magán-fogászati klinikákon tapasztaltakat.
Természetesen az extra biztosítás extra költség a páciens számára. De ahogyan azt már leírtuk és elmondtuk sokszor: nincs ingyen ebéd! Vagy ha van, akkor az olyan szinvonalú, mint amely sok magyarországi egészségügyi intézményben megtapasztalható…
“ELÉG A HALLGATÁSBÓL! TÖRJÜK MEG A CSENDET!” /Krámli Kinga/
Köszönöm a figyelmet.
– a Lázadó
Jó reggelt kívánunk!
Weboldalunk újra online!
A szerveroldali hibaelhárítás egy kicsit hosszabbra nyúlt a tervezettnél. Ezért még egyszer elnézést kérünk és köszönjük mindenki szíves türelmét!
Magyar idő szerint hétfő hajnalra sikerült a helyreállítás, így weboldalunk és email címünk újra működnek. A leállás alatt podcastjaink és Facebook oldalunk természetesen folyamatosan elérhető volt.
A domain-ünk (a https://kanadabanda.com), az ehhez kapcsolódó tárhely- és e-mail szolgáltatás egy amerikai szolgáltató kaliforniai szerverein találhatóak. Sajnálatos módon helyi idő szerint szombat reggel történt egy nagy horderejű meghibásodás, ami miatt a mienk mellett számos másik weboldal, illetve webes tárhely sem volt elérhető ennél a szolgáltatónál.
Podcast fájljaink, tehát maguk az online rádió adásaink az Apple által üzemeltetett iTunes-ba is, illetve egy podcast-szolgáltató weboldalára is feltöltésre kerülnek. Innen történik a linkek beillesztése weboldalunkra, illetve innen lehet letölteni az egyes podcast-jainkat mp3 formátumban számítógépekre. Ez a két podcast-szolgáltatás tehát teljesen független a weboldalunkat működtető szolgáltatótól és annak szervereitől, ezért volt elérhető minden adásunk a hétvége folyamán, a weboldalunk leállása alatt is.
Már csak 2 hét van hátra az évből, ez lesz az utolsó teljes munkahét (a hagyományos munkarendben dolgozók számára). Az ünnepek elött még egy adással jelentkezünk, a témánk természetesen a karácsony lesz.
És hogy pontosan melyik napon is jelentkezünk a 2017-es év utolsó adásával? Az legyen a Kanada Banda karácsonyi meglepetése…
Jó reggelt kívánok.
Az interneten (és nem az internetten – helyesen egy t-vel kell írni!!), a városi szóbeszédben is tartja magát a mondás, hogy a mai műszaki cikkek – legyen szó mobiltelefonról, tintasugaras nyomtatóról, televízióról, vagy akár autóról – egy idő után (legtöbbször a garanciális időszak lejárta után) “maguktól” hibásodnak meg.
Ezzel kapcsolatban szeretnék pár fontosnak vélt gondolatot megosztani. Hosszú lesz, de megéri végig olvasni. Aztán kérem, hogy mindenki gondolkodjon el a leírtakon … és természetesen mondjon véleményt Facebook oldalunkon. Köszönöm!
AZ ELSŐ.
Vonatkoztassunk most el egy kicsit az műszaki cikkektől. Nézzünk egy picit magunkba, magunkra és közelítsük meg a kérdést egészségügyi oldalról. Alapul véve egy egészséges emberi szervezetet, ami fiatalon – legyen ez mondjuk a 16-22 éves életkor – gyógyszerek és védőoltások nélkül is jellemzően sokkal ellenállóbb a különböző vírusok és bacilusok ellen, mint mondjuk 70-75 éves korban.
Vagy nézzünk egy fát az erdőben. Minél öregebb a fa, annál erősebbek az ágai, annál szerteágazóbb a gyökérzete a föld alatt… és az évtizedek előre haladtával sokkal sérülékenyebb is lesz. Az ágakra fagyó ónoseső, egy szélvihar, egy villámcsapás, a folyamatos talajerózió, rovarok és madarak, egyéb kártevők kisebb, vagy nagyobb mértékben mind-mind károsítják, azaz elhasználják a fát. Van, amit egy ideig még elvisel gond nélkül, van amit még saját maga kezelni tud… majd végül elszárad, kidől. Ha előbb ki nem vágják, hogy egy fiatal facsemetét ültessenek a helyére.
Miért ne lehetne ugyanez a helyzet a műszaki cikkeinkel is?
A MÁSODIK.
Az 1960-es, 70-es és 80-as évekhez képest a 90-es és a 2000-es években sokkal gyorsabb lett a különböző technológiák fejlődésének sebessége. Mindamellett, hogy ezen évtizedek alatt jelentősen megváltoztak a felhasználói, vásárlói szokások, igények, a fejlesztések SOHA nem állnak meg, hanem inkább egyre GYORSULNAK.
Egy-egy műszaki cikk felépítése, a gyártástechnológia, a felhasználás köre gyökeresen megváltozott pár évtized alatt. Az alacsonyabb technológia fejlettség miatt a múlt században a lovaskocsikat lassabb ütemben váltották le az autómobilok, majd a mai szemmel is autónak hívható közelekedési járművek, mint amilyen sebességgel ma lecserélődnek a 3-5-7-10 éves műszaki megoldások.
Megpróbálnék egy szemléletes példával élni.
A kezdetleges mobiltelefonok (a “butatelefonok”, ahogyan ma hívják őket egyesek) az 1990-es évek közepén monokróm, 2-4 soros LCD kijelzővel bírtak, csak telefonálni és SMS-t küldeni lehetett velük, esetleg tudták a WAP-ot.
És mi a helyzet ma, mindössze 20 évvel később? Van 16 millió színű, 5-6″-os érintés érzékeny kijelző, vezetéknélküli akku töltés, Wi-Fi, Bluetooth, fényképezőgép 3 optikával (egy elöl, kettő hátul), applikáció letöltés. Ezen túl pedig: azonnali üzenetküldés Skype-on, Messenger-en, vagy Viber-en, de lehet videótelefonálni is. És van még email küldés, e-könyv olvasás, szövegszerkesztés, rengeteg játék, fotózás és videózás, online térkép és navigáció, interaktív személyi asszisztens (pl. Siri), film és tv nézés, zene és podcast hallgatás. Az okostelefonok ma már többet tudnak és gyorsabbak, erősebbek, jobban kiszolgálják a hétköznapi igényeket a tabletekkel együtt, mint egy 4-5 éves hagyományos asztali számítógép. És szépen, lassan “kanibalizálták’ előbb a PDA-kat, majd az mp3 lejátszókat, a navigációs készülékeket, a kézi játékkonzolokat és a kompakt fényképezőgépeket.
Míg 15-20 éve minden funkcióhoz külön eszköz tartozott, egy ideje már minden elérhető egyetlen okostelefonban, rengeteg extra szolgáltatással! És minden egyes modellel, évről évre mindig többet és többet fog tudni az adott okosmobil.
Miért??
1.) Mert a tervezők, a mérnökök, a gyártók azt tapasztalták, hogy a T. Vásárló – azaz te, én, meg ők ott -, azt vártuk el, azt akartuk, hogy az a következő valami, az tudjon többet, legyen jobb, szebb, kisebb/nagyobb, vékonyabb, gyorsabb, csendesebb, erősebb, felhasználó-barátabb, stb. ebben és/vagy abban a tulajdonságában is.
És a kérés meghallgattatott! Aztán egy idővel ez a folyamat önálló életre kelt és ennek az eredményét látod, tapasztalod most és holnap a saját bőrödön.
2.) Mert az ember az kísérletező kedvű. Mert az ember állandóan a határait feszegeti. Mert az ember kíváncsi, lázadó, versenyszellemű és szeret rivalizálni. Is. És meg akarja mutatni, hogy ugyan ez, vagy az már sikerült, ezt, vagy azt sikerült megvalósítani, elérni. De van még ez után is valami. Mert én holnap tudok jobbat, szebbet, gyorsabbat, okosabbat, vékonyabbat, kisebbet/nagyobbat, olcsóbbat, stb., stb., ahhoz képest, amit ő tudott tegnap.
Ez a mentalitás, ez a gondolatiság vezet ahhoz, hogy fejlődik a világ. Napról napra. Óráról órára. Ha nem így lenne, még ma is lóháton utaznánk, vagy az egyetlen elektromos kommunikációs eszköz a szikratávíró lenne. Ha egyáltalán lenne elektromos áram. Vagy ma is biztonsági öv, ABS és légzsák nélküli autókkal közlekednénk és egy kisebb baleset könnyedén tragikus végkimenetelű is lehetne.
A HARMADIK.
Nincs még készen! És soha nem is lesz!!
Amit pedig sokan például nem tudnak, vagy nem szeretnének tudomásul venni, hogy egy szoftver (mobiltelefon, vagy számítógép), vagy egy bármilyen műszaki cikk soha nincs kész. SOHA! Mindig lehet itt-ott kisebb, nagyobb fejlesztéseket, változtatásokat eszközölni rajta, vagy benne. Amikor úgy gondolják, különböző elvek mentén, hogy adott termék piacképes és eladható abban a formában, azzal a tudással, azokkal a szolgáltatásokkal, ahogyan az van, akkor az piacra kerül. És te, én, meg ők ott megvehetik.
Még egyszer.
Ebben a pillanatban az a valami még nincs kész. Csak tart valahol a fejlődésben. Egy olyan mérföldkőhöz érkezett az a bizonyos termék fejlesztése egy végeláthatatlan úton, ahol piacképessé.
Hasonlóan működik az ember is. Nem? De.
A tested a műszaki eszköz (hardver), az elméd pedig a szoftver.
Hardverkarbantartás: oda kell figyelned, hogy mit, mennyit és mikor eszel. Mennyit és hogyan alszol/pihensz. Mikor és mit sportolsz. S ha hibásan kezd működni a rendszered, azaz megbetegszel, meg kell tenni mindent a hiba elhárítása (a vírusírtás), azaz a gyógyulás érdekében. Az ember is állandóan változik, s nem csak a természetes öregedésre gondolok. Ugyan testünket nem tudjuk lecserélni, de komoly munkával jelentős változások érhetőek el.
És persze ugyanez igaz a belsőnkre is. A szoftverünk, azaz az elménk folyamatos programozás alatt áll. Információ cserék történnek nap, mint nap. Híreket, zenét, vagy Kanada Banda podcast-et hallgatsz, újságot, könyvet olvasol, színházba, moziba jársz. Amikor pedig alszol, álmodsz: az agyad, a processzorod akkor is dolgozik, amikor a hardver éppen pihen.
Azaz te magad is folyamatos fejlődésben vagy. És az idő előre haladtával, mind fizikálisan, mind szellemileg egyre kevesebbre leszel képes a korábbiakhoz képest. Aztán csak idő kérdése és lassúlsz, gyengülsz,, felejtesz, s talán egyre többet hibázol is.
Miért ne lehetne ugyanez a tendencia a műszaki cikkeinknél is?
A NEGYEDIK.
Nem hibátlan! És nem is lesz az!
És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy senki és semmi nem tökéletes. Csak az nem vét hibát a munkájában, aki otthon ül és nem csinál semmit. Mert annak az egész élete egy nagy hiba. Ha mi magunk sem vagyunk tökéletesek, azaz 100%-ak, akkor ezt mástól se várjuk el. Még egy műszaki cikktől se.
Gyors, nagyon gyors, extra gyors, szuper gyors…
Ahogy már említettem, a technológia fejlődés hatalmas és egyre hatalmasabb lépésekkel halad előre. Amihez korábban még hónapok kellettek, az ma már megvan hetek alatt. Ugyanahhoz az eredményhez tegnap még több kellett, de holnap már kevesebb is elég.
Évről évre, modellváltásról modellváltásra fejlődnek eszközeink, az újak hol lassabban, hol gyorsabban, de mindenképpen átveszik a régebbiek helyét. Mert másképp ez nem működik. A gyártók és forgalmazók profitorientáltak, ahogy azt egyik adásunkban megbeszéltük, végtelen játékot játszanak. Ha egy régebbi terméket nem éri meg gyártásban tartani, akkor azt nem gyártják tovább. Az újabb termékek sokkal komplikáltabbak, sokkal összetettebbek lehetnek a korábbiakhoz képest, olyannyira, hogy a szervizelésük is ngyon bonyolultá lesz.
Viszont ma már, ahelyett, hogy minden a kukában végezné, rengeteg műszaki cikk “újjá születik”. Köszönhetően a környezetvédelmi törekvéseknek és kormányzati intézkedéseknek, egy-egy műszaki cikk alkatrészei újrahasznosítást követően más eszközökben folytatják tovább életüket.
Talán az 1990-es évek közepétől kezdve elmondható, hogy az átlagos műszaki cikkek nem 10-20-30 éves időtartamra készülnek. És mint mindig, most is vannak olyan termékkategóriák, amelyek még itt vannak közöttünk, de már kihaló félben vannak (pl. tintasugaras nyomtatók).
Legyünk őszinték! Te is, én is, meg ők is ott. Ha van egy ugyanakkora befektetéssel gyártott és ugyanazért az árért eladható modernebb eszköz, akkor a régit egyszerűen nem éri meg gyártani, forgalmazni. Te is, én is, és ők is ott azt fogják megvenni, amelyik ugyanazért a pénzért többet tud, amelyik energiatakarékosabb, vagy kevesebbet fogyaszt, amelyik kényelmesebb, praktikusabb, amelyik több szolgáltatást nyújt, gyorsabb, erősebb, biztonságosabb, stb. Igazam van?
Hogyan tovább?
Tömegtermelés van, automatizáció, komplexitás. Mindenki egyre többet szeretne, egyre rövidebb idő alatt, egyre kevesebb energia és anyagiak befektetése mellett. Tetszik, nem tetszik, a világ ma így működik és úgy néz ki, hogy holnap is így fog.
Sokaknak talán nehéz elfogadni, hogy a világ felgyorsult, hogy minden nap hoz valami újat. És nincs szünet, nincs megállás. Ilyen időket élünk, folyamatosan többet és többet tudnak eszközeink. Egyre sokszínűbb, egyre összetettebb a technológia világa, amely nélkül talán csak egy erdő mélyén lehet meglenni remeteként élve.
Ne féljünk a számunkra (még) ismeretlen technológiáktól, a fejlett műszaki újdonságoktól. Sokkal inkább próbáljuk megismerni őket, felfedezni a számunkra nyújtott előnyeit és ismerjük meg a határaikat is. És nem utolsó sorban próbáljuk meg okosan felhasználni őket! Mert nagy hasznunkra lehetnek, időt, energiát és némi befektetést követően a későbbiekben pénzt, fáradtságot spórolhatnak meg nekünk.
Kedves Hallgatóink, Olvasóink jól tudják már, hogy Lator és az én (Lázadó) szívemhez közel állnak a küzdő sportok és az amerikai futball.
Két hírt hoztam a mai napra. Egyik sem a siralmas szinvonalú magyar (gurulós) fociról fog szólni, hanem a sokkal sikesebbnek tűnő és Magyarországon is egyre népszerűbb amerikai futballról.
First Field – a korona első ékköve
2016. áprilisában adták át Magyarország legelső amerikai futball pályáját Székesfehérváron, a “Királyok városában”, amelyet First Field-nek, azaz Első Pályának neveztek el. Valóban 120 yard (109,73 méter) hosszú, végeiben sárga Y-kapukkal, igazi felfestéssel a zöld gyepen, tehát mindenben megfelel a szabványoknak. A pálya, amely a városvezetés hatékony támogatásának köszönhetően (abszolút példaértékűen! – a szerk.) jött létre közel 200 millió Ft beruházásával a korábbi MÁV Előre sporttelepén, a helyi csapat, a Fehérvár Enthroners (magyarul Fehérvár Koronázók) játsza hazai mérkőzéseit.
Fehérvár Enthroners
A 2016. április 30-i átadó ünnepségen és bajnoki mérkőzésen, kiemelendő az esemény jelentőségét, meghívott vendégként jelen volt és beszédet mondott Colleen Bell, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete. A magyar himnuszt Miklósa Erika, Kossuth-díjas operaénekesnő énekelte el. A jelenlevők többek között megtekinthették a szurkolólányok táncos-zenés showját és a Székesfehérvár Helyőrségi Zenekar bemutatóját is.
Hogy ez az egész miért volt olyan különlegesen nagy dolog?
Sok magyar és kelet-európai csapat ugyanazon a focipályán tartja edzéseit, játsza mérkőzéseit, amelyeken a gurulós (európai) focit is játszák. Azaz nincs saját pályájuk. A focicsapatok, illetve a focipályák tulajdonosai sok esetben nem szívesen engedik fel az amerikai futballt a gyepre, mert a játékosok – véleményük szerint – felszántják azt, tönkre teszik a füvet, mindamellett, hogy teljesen más felfestés szükséges a tojáslabdás sportág számára. Sok esetben csak az edzőpályát vehetik igénybe a sporttelepeken az amerikai futballcsapatok. Ha egyáltalán sikerül megállapodniuk valakivel erről.
A Magyar Amerikai Futball Szövetség (MAFSZ) éves szinten hozzávetőleg 15 millió forintos keretből gazdálkodik. A magyarországi amerikai futball csapatok tagdíjakból és szponzorációs pénzekből tartják fent magukat. Ebből fizetik a felszerelést, a pályabérlést, a csapat utaztatását és a MAFSZ tag- és nevezési díjait. Hogy érzékelhető legyen a fenti összeg “nagysága”, mondok egy példát magyar (gurulós) focicsapata költségvetésére. A DVSC éves szinten 1.100.000.000 Ft-ból gazdálkodik 2017-ben (NB I-es viszonylatban ez az összeg a középmezőnyt (6-7. helyet) jelenti).
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Sportért Felelős Államtitkársága a MAFSZ számára 2017-ben összesen 8.844.044 Ft-os támogatást adott sportági célokra. Egy egész sportág kapott ekkora összeget, egy egész évre.
Mennyibe kerül egy magyar focista? A legdrágábbak 4,8 – 8 millió Ft. Havonta.
Menniybe kerül egy átlagos magyar focistadion felújítása, megépítése? Több milliárd forintba.
Mennyibe kerül egy felújított stadion működtetése? Átlagosan 150.000.000 Ft az éves üzemeltetési és karbantartási költség, stadiononként.
Továbbá fontos információ, hogy az amerikai futball magyar játékosai amatőr sportolók, minden költségüket saját pénzből finanszírozzák! Munka, tanulás, család mellett hobbiként, szabadidős tevékenységként űzik a sportot!
a fehérvári First Field lámpaféynben
Az első, a sportág szempontjából történelmi mérkőzésen a Koronázók csapata 60-0-ra legyőzte a Boda Troopers csapatát. (Boda egy Baranya megyei zsákfalu Pécstől nyugatra, alig több, mint négyszáz lakossal.) Azóta pedig véget ért a 2017-es magyar bajnokság, amelynek mind az alapszakaszát, mind a középszakaszát veretlenül játszotta végig az Enthroners.
Fehérvár Enthroners sisasok és vállvédők
A döntő mérkőzést, a Pannon Bowl-t, a Budapest Eagles ellen vívták, amelyet 28-7-re megnyertek és így a 2018-as szezonra feljebb léphettek a magyarországi legmagasabb csoportba, a HFL-be.
További jó hírek, nem csak fehérváriak számára
A Takarodó úti First Field, amely kizárólag amerikai futball pályaként funkcionál, régi-új pálya egyben, mivel több szerkezeti eleme az idő közben felújított Sóstói Stadionból származik. A mérkőzéseket több, mint 4000 néző (közülük 1400 fő a tribünön ülve) kisérheti figyelemmel.
És ennyi férőhelyre bőven szükség is lesz, mivel 2020-ban ezen a pályán rendezheti meg a MAFSZ az egyetemi amerikaifutball-világbajnokságot, előre láthatólag 8 csapat részvételével, köztük a magyar válogatottal.
A Sasok új fészke
A következő mérföldkő sem váratott sokáig magára. A következő idényben szintén a HFL-ben játszó Budapest Eagles (magyarul Budapest Sasok) vette birtokba a főváros XV. kerületében található egykori Testvériség sporttelepet, ahol a múlt hónapban építkezésbe kezdtek.
A Pólus Center szomszédságában épülő új pálya “Budapest első szabványméretű amerikai futball pályája lesz, amely kifejezetten csak ezé a sportágé lesz, teljes felszereltséggel” – mondta Boda Gábor, a csapat vezetőedzője a Digi Sporton. Az új amerikai focipálya tervezésében a DIGIsport munkatársai is részt vettek, így akár 8 különböző pontra elhelyezhető kamerákkal is rögzíthetők a mérkőzések. Elmondta még, hogy szeretné, ha a pálya nem csak az Eagles-é lenne, hanem valamennyi budapesti amerikai focicsapat is igénybe venné.
A pálya és a kiszolgáló létesítmények felújítása, átépítése nem állami, hanem támogatói és szponzorációs pénzekből, tagdíjakból, Boda Gábor szavaival élve: “kínkeservesen összeszedett forintokból” kerül finanszírozásra.
A Sasok vezetőedzője bizakodó, reméli, hogy 2018. április végéig elkészülhet az új pálya és még a tavasszal lejátszhatják első mérkőzésüket.
Részese akarsz lenni az élményeknek te is?
A magyarországi amerikai futball csapatok gyakorlatilag folyamatosan tartanak toborzást. Akinek kedve van játékosként kipróbálnia magát, vagy csak kíváncsi eme nagyszerű csapatjátékra, annak magával ragadó szellemiségére, fergeteges hangulatára, keresse fel a lakhelyéhez legközelebb eső, vagy szívének legkedvesebb csapatot elérhetőségeinek valamelyikén.
SŐT! Egy-egy edzésen, mérkőzésen nem csak játékosokra, hanem segítőkre is szükség van! Ha szívesen lennél “önkéntes” segítője valamelyik csapatnak egy-egy alkalommal, vagy akár rendszeresen is, bátran vedd fel velük a kapcsolatot további információkért!
Egy angol nyelvű cikk inspirálta mai írásunkat, amely az amerikai IT cégek elérhetőségét vette nagyító alá. A cikk hozzánk képest kicsit erősebben fogalmaz (“idétlen címek kockáknak”), a benne foglaltakat kiegészítettük magyar vonatkozású vállalkozásokkal és címeikkel.
Jöjjenek tehát először az Egyesül Államok informatikai/technológiai cégei és főhadiszállásaik címe.
És egy kivétel, amely erősíti a szabályt, például a Google. Ők simán csak az 1600 Amphitheatre Parkway-en laknak, Mountain View-ban, a napsütötte Kaliforniában.
De ne gondoljuk, hogy ez a trend csak a nagy vízen túl jellemző. Magyarországon is számtalan olyan utca létezik, akár a múlt század elejéről eredeztetve elnevezését, amely a helyi iparosról, az ott készült termékről, vagy az utcában gyárat, irodákat működtető cégről/cégtől kapta a nevét. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban következzen egy felsorolás.
Idősebb John Daniel Hertz, született Herz Sándor
(1879. április 10. – 1961. októbre 8.)
Mai bejegyzésünket kezdjük egy gyors bejelentéssel: a hét második felében érkezik legújabb, 7. adásunk. A pontos dátumról és időpontról – többek között – Facebook oldalunkról is értesülhettek. Hogy erről az időpontról ne maradjon le senki, szeretnénk egy kis segítséget adni, hogy milyen beállításokkal érdemes az általunk kedvelt és követett személyek, márkák, együttesek, énekesek, podcast-ek Facebook oldalait használni.
Tapasztalataink szerint a Facebook sajnos nem mindig úgy és nem mindig azt az információt mutatja meg a saját hírfolyamunkon, amit mi szeretnénk. Egy pár kattintással viszonyt könnyen testre szabhatóvá válik a felület, elérve a számunkra optimális végeredményt, azaz, hogy többségében csak olyan hírekkel, posztokkal, értesítésekkel találkozzunk, amelyek minket érdekelnek és valóban fontosak.
A Facebook-ba belépve válasszuk ki az általunk kedvelt (lájkolt) személyt, zenei formációt, márkát, vagy online rádiót/podcastot, pl. a Kanada Bandát. Ezt követően, a nagy kép alatt négy, egymás mellett álló menüpont láthatunk: “Kedveled | Követed | Megosztás | …” .
a kattints a képre a nagyobb nézethez
Itt a “Követed” menüre kattintva megtalálhatjuk a hírfolyammal és az értesítésekkel kapcsolatos beállításokat. A hírfolyamban válasszuk a “Megjelenítés elsőként“, az értesítéseknél pedig a “Bekapcsolva” beállításokat, ahogyan az alábbi képen is látható.
“figyi, látom ám, hogy mit csinálsz 🙂 “
És már készen is vagyunk. Érdemes ezen beállításokat minden olyan Facebook-os oldalon elvégezni, akiket már korábban lájkoltunk és/vagy követünk, illetve megtenni ezt a jövőben is az új lájkolások után.
És ha már a Facebook oldalunkon jársz, kérünk, hogy 1 percet szánj podcast-unk értékelésére is. A kezdőoldalunk jobb oldalán találhatóak csillagjaink, amelyeket szeretnénk megőrizni a jövőben is.
Vagy a “Rádióállomás” felirat alatt a csillagokra, vagy pedig a baloldali menüsorban a “Vélemények” menüpontra kattintva tudsz értékelni minket.
Kérjük, hogy az 5 csillag mellé pár szóban mond el, hogy miért kedveled, követed a Kanada Bandát.
Végezetül pedig, ne felejtsd el megosztani cikkeinket, műsorainkat barátaid, ismerőseid, munkatársaid között. Ha tetszett, amit olvastál, hallottál tőlünk, mutasd meg másoknak is, mert talán ők is szeretnének veled, velünk bandázni.
Eddigi adásainkat meghallgathatod online itt az oldalon a Letöltések menüpont alatt. Akár a kanapén pihenve, vagy sütés-főzés közben a konyhában. Az egyes adások hangfájljait mp3 formátumban letöltve az autódban, edzés, kerti munka (khöm, hólapátolás), vagy kutyasétáltatás közben is veled lehetünk.
Széllökés: 172 km/h, napi hőingás: 57 Celsius fok. Ezek a meghökkentő időjárási rekordok nem az egyik sarkvidéki kutatóállomásról, vagy valamely kietlen sivatagból származnak, hanem Kanadából (Alberta tartomány) és az Egyesült Államokból (Montana állam).
Akinek pedig ezen hihetetlen értékek köszönhetőek, nem más, mint a Hó Evő Szél. Azaz a Chinook Wind (Chinook szél), amely novembertől áprilisig (vagy májusig) hoz kisebb, nagyobb lendülettel meleg levegőt a Sziklás-hegység keleti oldalára, a gyakran -20/-25 °C-os kemény télbe.
A Chinook szó ejtése többféleképpen lehetséges, nyelvjárástól függően ejtik “csinok”-nak/“sinok”-nak, “sönok”-nak, vagy “(c)sinúk”-nak is.
A Chinook szél útja az óceánparttól, a Sziklás-hegységen át a prériig. A keleti lankákon kiadja csapadékát, majd felerősödve, felmelegedve éri el a nyugati lejtóket és a préri nyugati oldalát.
A Chinook szél a főn szelek csoportjába tartozik. Száraz és meleg bukószélként jellemezhetjük. A magashegység egyik oldalán az érkező levegő felfelé kényszerül, lehűl és nedvességtartamát a hegy ezen oldalán adja ki: a szél a Csendes-óceán felől érkezik a Sziklás-hegység nyugati oldalához.
A levegő a gerinceken átbukik, s innen kiszáradva a másik oldalon (a Sziklás-hegység keleti oldalán) leáramlik, felmelegszik és ezáltal relatív nedvessége jelentősen lecsökken. Jelenlétére a hegységgel párhuzamosan kialakuló lecsiszolt felhőformák, például lencse formájú felhők – a helyi szóhasználatban Chinook boltívek –, a jellemzőek.
A levegő/légkör erősen pozitív töltésű a Chinook szél érkezésekor. Ennek okán a drótkerítések feltöltődhetnek és villanypásztorként működhetnek.
Alberta déli részein évente 30-35 napon át fúj a Chinook szél. És most következzen pár, általa született, időjárással kapcsolatos rekord:
A Chinook szél alatt készült álomszép fotőkkal zárjuk cikkünket.
