Mi A Neve Ennek A Társasjátéknak? (MEGVÁLASZOLVA!)

Kedves Bandatagok, a segítségeteket szeretném kérni! A nyáron Magyarországra látogattunk és a szüleim garázsának mélyére elpakolt cuccaim között ezt találtam: egy múltba veszett (házi készítésű) társasjátékot, amelyet a testvéreimmel játszottam annak idején… ezelőtt 30 évvel.

Az egyetlen dátum, amit megtaláltam az egyik ilyen kockás lapon, az 1993 volt – ekkor voltam én 13 éves. És az igazság az, hogy három évtized után már nem emlékszem sem a társas nevére, sem a játékszabályokra.

Úgy emlékszem, hogy egy általános iskolai osztálytársamtól tanultam meg a játékot és a kockáspapír, a színes ceruzák mellett szükség volt egy, vagy talán két dobókockára is…

Egy Kattintás Után További Fotó És Szöveg Található. . .

Repülőjegy Vásárlás 2024-ben

Az egész ott kezdődik, hogy meg kell találni a megfelelő időablakot. Ha ez megvan, akkor jön a finomhangolás, hogy például utazzunk-e 1 héttel/5 nappal korábban, később? S mindez annak köszönhető, hogy a légitársaságok – innen nézve – teljesen véletlenszerű elvek alapján árazzák be a jegyeiket.

Utazási irodánál – pl. Expedia, Booking -, nem akartunk jegyeket venni. Jobb ötletnek tűnik közvetlenül a légitársaságnál jegyeket vásárolni: ennek oka az, hogy ha esetleg komplikációk történnének az utazás előtt/közben, akkor sokkal könnyebb közvetlenül magával a repülőgép társasággal egyezkedni/reklamálni, mint mindent egy „middle man”-en át, azaz egy közvetítőn keresztül intézni (biztos vagyok benne, hogy majd csak az egymásra mutogatás menne és az Ügyfél a lenne a ping-pong labda a 2 cég között).

Miért? Miért?? MIÉRT???

A korábbi – mondhatni 100%-ban pozitív tapasztalatok miatt – a KLM-nél is megnéztem a jegyeket a Lufthansa mellett – s végül az utóbbi mellett tettük le a voksunkat. Sajnos a KLM nagyon drága volt – tudom, hiszem láttam, hogy kiváló szolgáltatást nyújtanak, de egy családi nyaralás alkalmával azért sokat tud számítani néhány száz dollár különbség is.

A legelejétől megvolt bennem a „german engineering” ködös emléke, a világhíres német precizitás megbízhatósága, a kimaxolt professzionlizmus hite, hogy az Ügyfélért mindent is megteszünk…

Sajnos, a valóság azonban valami mást mutat.

Úgyhogy még fel sem ültünk a repülőgépre – ekkor még kb. 2 hónap volt hátra az utazásig/nyaralásig -, de máris volt egy keserű szájízünk. Danke Schön.

Jegyeket tessék!

Először is: a Lufthansa valamiért nem nagyon szeret Lufthansa járatokat üzemeltetni Calgary és Budapest európai célállomások között, ezért azokat a cégcsoporthoz tartozó – nemrégen egy kisebb re-branding-en átesett -, Discovery Airlines üzemelteti. Amelyről azt írják, hogy „leisure destinations”-ra repül, azaz szabadidős célállomásokra, tehát népszerű, nagyforgalmú turisztikai városokba teljesít járatokat. Rendben van, Calgary nem ér fel egy Vancouver, New York, Toronto, vagy LA méretű metropolisz utasforgalmával… De azért heti 1-2 „igazi” Lufthansa járat beleférhetne.

Mivel a Calgary – Budapest repülőutat még így is kissé drágának találtam, ezért kíváncsiságból megnéztem, hogy mennyit kellene fiztenünk, ha Budapest helyett a sógorokhoz repülnénk, azaz Bécsben szállnánk le?

Egy Kattintás Után Jönnek A Mocskos Anyagiak És További Érdekességek!

Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n
képernyőmentés: Lázadó

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.

RTL+

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben
képernyőmentés: Lázadó

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

  • „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
  • „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
  • „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
  • „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
  • „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

  • Bulgáriában 49,5%,
  • Szerbiában 79,3%,
  • Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”

Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.

Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz

Szedlák Ádám Zoltán (Kelt) Emlékére (1983. – 2023. Szeptember 1.)

Megdöbbenve olvastuk a hírt, hogy a magyar podkaszter-szcéna egyik úttörője, annak a későbbiekben is meghatározó egyénisége, szabadúszó újságíró, geek, könyv-kritikus, fotós, blogger, váratlan hirtelenséggel elhunyt.

Családtagok, rokonok, barátok, kollégák:
kérjük, fogadjátok őszinte részvétünket!

Sokáig nem igazán találtuk a szavakat… Egy tartalmas, sokszínű és aktív életút ért véget. Kelt az elsők között vágott bele a podkasztolásba Magyarországon. Több, mint 10 éven át volt a Hármas Könyvelés és a Meti Heteor podkasztok hosztja, blogját, a WorldShots-ot éppen 20 éve indította el.

Éveken át hallgattam a Meti egyik epizódját a másik után. Volt, hogy egyetértően bólogattam, volt, hogy később a Twitter-en vitatkoztam vele… (- Lázadó)

Az Origo-tól történt távozása és a VS.hu megszűnése után szabadúszásra váltott és jobbnál jobb cikkeket írt a HWSW-nek, a Forbes-nak, a MaNcs-nak és a Kreatívnak.

A jelenlegi és volt kollégái így búcsúztak tőle:

„Végtelenül kedves ember volt, a magyar média egy roppant széles világlátású, művelt és humoros újságírót veszített el. A tudományos-technológiai újságírás is sokat köszönhet neki, sokakat inspirált közérthető, de szakmai cikkeivel, tudásával és társadalmi érzékenységével.”

Forbes

„elképesztően jó tollú és humorú újságírót veszített a magyar média. Aki pedig volt olyan szerencsés, hogy személyesen is ismerhette Szedlák Ádámot, az egy remek embert is”

Földi Bence, Medium

A HWSW Szerkesztősége címlapra emelte Kelt személyiségét leghitelesebben bemutató 2017-es cikkét

ami talán a legjobban megmutatja, mire is volt képes ez a srác – több kellett volna ilyenből, sokkal több, JÓ CIKK, GRATULA!
Te pedig Kelt – úgy képzeljük – odafentről vagy valami alternatív dimenzióból most elnézően mosolyogsz rajtunk, akik most is itt állunk a futószalag mellett és mindenfélét összehordunk arról, ami elénk esik. Egyszerre voltál a legnagyobb geek és nerd, a szavak legjobb értelmében, mert hát – most őszintén – ki másnak jutna eszébe, hogy a franciák internetéről, a Minitelről cikket írjon?

a HWSW csapata

Aki szeretne múltat idézni Kelt hangjával, gondolataival, fotóival az:

A Meti Heteor utolsó bejegyzését így zárta Kelt:

„Köszönjük, hogy hallgattatok, ajánlottatok,
hozzászóltatok, vitába szálltatok velünk.”

A helyzet az, hogy mi, a hallgatók, az olvasók, a tartalomfogyasztók tartozunk neked egy hatalmas köszönettel az elmúlt másfél évtized fáradthatatlan munkásságáért, a jobbnál jobb cikkekért, a rendszeres és igazán tartalmas hírlevelekért, az érdekesebbnél érdekesebb podcast epizódokért, minden egyes fotóért a rajtuk szereplő megismételhetetlen pillanatokkal.

Köszönjük, Kelt!

Szedlák Ádám Zoltán (Kelt)
1983-2023

Too-da-loo.


  • nyitókép: Elias / Pixabay
  • magán úton megkerestük Kelt podkaszter kollégáit is, Ferit, Gabit és Balázst – ha válaszolnak, megemlékezésünket frissítjük

Fóbiás Balázs

[véleménycikk] Valószínűleg csak tizedmásodpercek kérdése volt kitalálni, hogy kiről/miről fog szólni ez a cikk. Pontosan, jól gondolod, Sebestyén „Fóbiás” Balázsról, aki – meglátásom szerint – továbbra is ugyanabban a hülyegyerek szerepben tetszelgő celeb, mint aki ezelőtt 25 évvel volt. Azaz – érthetetlen módon – egy szemernyit sem változott az évtizedek alatt.


Ez a cikk már szombaton készen volt – most, amikor ezeket a sorokat írom a megjelenés előtt, már kedd éjszaka van. Miért? Mert szombat óta gondolkozom azon, hogy egyáltalán kirakjam-e? Nem azért gondolkodtam ennyit a publikálásán, mert nem merem vállalni a véleményem, hanem mert attól tartok, hogy megint menni fog a nyafi: „Na ezt megint miért kellet?”, meg „Jajj, hagggyad má, Balázs olyan aranyos!”, vagy „Aszt külömben is, ki kíváncsi rád? Még csak nem is magyarba lakol. Hülye boomer!”.
Egyrészt: születésemtől fogva 35 évig Magyarországon éltem és még most is magyar vagyok, még akkor is, ha egyes honfitársaim végtelenül kínossá teszik származásom.
Másrészt X-generáció vége, vagy az „Y” eleje,
harmadrészt pedig: „A hír szent, a vélemény szabad.”!
Azaz engedtessék meg, hogy írhassak arról, amikor megbotránkoztat, felháborít és még elítélendőnek is tartom azt, amikor egy közéleti szereplő a Magyar Kormány gyűlölet-propagandáját népszerűsíti főműsoridőben, ezzel megalázva és megbélyegezve ártatlan személyeket.


Balázs, A Tahó

Ha valakinek mégsem lenne teljesen világos, hogy kiről is van szó, akkor számukra következzen egy gyors emlékeztető:

Balázs, A „Vicces”, Az Eredeti, Az Egyetlen
Eme felvételek még a Z+ televíziónak készültek.

Balázs sajnos már ideje korán a tökéletes megtestesítőjévé vált a: „Ha a szart felrakják a polcra, mindjárt lekvárnak képzeli magát.” kifejezésnek. És minderre még büszke is. Különben furcsa is lenne, ha akkora egóval, mint ami neki megadatott, ne lenne büszke. Érdekesség lehet számotokra, hogy mi ezt még személyesen is megtapasztalhattuk a Szegedi Tudományegyetemen… de gondolom, Balázs minderre már nem emlékszik. Hisz olyan régen volt. De sebaj, én itt vagyok és emlékeztetek benneteket.

Balázs inkább úgy döntött, hogy a magyar kereskedelmi rádiózás legsötétebb bugyrának a mélyre süllyed – az egykori munkaköri leírásában csak mint televíziós személyiség -, és ennek eredményeként képes volt annyira szerény lenni, hogy saját magáról nevezte az általa is vezetett reggeli rádióműsort.

A Véleménycikk Egy Klikkelés Után Folytatódik!

KB063 – Méreg Attila – Bécs & Ausztria: Világjárás, Munkavállalás És Családalapítás – 1. rész

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvanharmadik epizódjában a 13 éve Ausztriában, jelenleg Bécsben élő Méreg Attilával készült beszélgetésünk első felét hallgathatjátok meg.

A nyitóképünkön a schönbrunni kastély látható, amely az egykori „császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfélmillió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg.

1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását. A megsérült részeket részben ekkor, részben a megszálló erők kivonulása után restaurálták.

A 20. században a kastély több történelmi esemény színhelye volt; 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár.

a schönbrunni kastély belülről
fotó: Árpád Czapp / Unsplash

A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. A kastély egy része ma is funkcionál, elsősorban önkormányzati lakásokként kerültek bérbeadásra.”
(forrás: Wikipédia)

Bécs belvárosának látképe naplemente után
fotó: Julius Silver / Pixabay

Adás napló.

Mai beszélgetőpartnerünk Méreg Attila, Bécsből, aki többek között diplomás szakápoló, rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró, a Világjárók Klubja, Bécs vezetője és mindezek mellett még kerékpárosfutár is.

Méreg Attila
Az Adás Napló Egy Kattintás Után Linkekkel, Fotókkal És Videókkal Folytatódik!

KB061 – Fuck🖕Politics! #2

Az első magyar nyelvű kanadai podcast 61. epizódjában Alberta és Kanada politikai térképén kalandoztunk – de betűzdeltünk magyarországi párhuzamokat. A különböző politikai irányzatokat mutattuk be és elemztük is őket. Megnéztük, hogyan kommunikál a kormánypárt és az ellenzék? Hogy milyen most és milyen lesz majd Kanada gazdasága: függetlenségi törekvések és csapatmunka. És még azt is elmondtuk, hogyan kapcsolódik mindezekhez a BREXIT.

A podkaszt epizódokat már a YouTube-on is meghallgathatod.

Adás napló.

Friderikusz Sándornak a podkasztról, mint szubjektív műfajról megfogalmazott gondolataival kezdődik ez az epizód: ennyire kifinomult, ennyire összeszedett összegzést még nem hallottam az elmúlt 5+ évben arról, amit csinálunk.
De nem csak ezt az 1 percet, hanem a Friderikusz Podcast teljes 59. epizódját a figyelmetekbe ajánljuk!

Ne felejts el felirazkoni, csengettyűzni és lájkolni.

Belpolitika: Danielle Smith, UCP, Alberta

  • Danielle Smith, ex-szélsőjobbos, jelenlegi konzervatív pártvezető, Alberta tartomány miniszterelnöke,
  • UCP – United Conservative Party,
  • A’s NDP – Alberta New Democratic Party,
Az Adás Napló Egy Klikkelés Után Folytatódik!

KB060 – Fuck🖕Politics!

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast 60. epizódját 2k22. Október 23-án rögzítettük, benne pedig kül- és belpolitikával foglalkoztunk: egy kanadai (inkább csak Alberta-i) és egy (anti-)magyar politikus bemutatásával, életpálya elemzésével és a munkásságának értékelésével (kritizálásával). A következő 70 percben – indulatosságunkat hangsúlyozandó -, csúnya szavak is elhangzanak. Szóval a helyzet az, hogy ezt az epizódot leginkább csak a 18 éven felüli hallgatóinknak ajánljuk!

A podkaszt epizódokat már a YouTube-on is meghallgathatod.

Adás napló

  • Hofi Géza (1936. július 2. – 2002. április 10.): „A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.”

Nevezhető akár az első magyar stand-upos humoristának is.

Belpolitika: Alberta, Kanada

  • Alberta tartomány,
  • Kanada – parlamentáris demokráciával irányított alkotmányos monarchia,
  • Jason Kenney, Alberta ex-tartományi miniszterelnöke,
  • UCP – United Conservative Party,
  • A’s NDP – Alberta New Democratic Party,
  • Amit Kanada zászlajáról tudni érdemes:
Az információkkal és linkekkel teli adás napló ide kattintva folytatódik!

EMOB009 – Hydrogen & H2-FCEV Basics #1

Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.

Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!

Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol „terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el „bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!

Adásaink a podcast applikációk és a weboldalunk mellett elérhetők YouTube-on is!

Adás napló.

  • Hydrogen (Wikipedia)
  • röviden:
    • Fuel Cell Electric Vehicle,
    • Battery Electric Vehicle,
    • Plug-in Hybrid Electric Vehicle
Az adás napló egy klikkelés után további érdekes és informatív tartalmakkal folytatódik…

iPhone 14 – Professzionális, Értéktartó, Kiváló Ár/Érték Arány

A fenti szempontok nem túlmisztifikált vélemények, hanem a saját 7 éves tapasztalatom alapján merem mindezt magabiztosan kijelenteni. És nem csak én vagyok így ezzel, hanem még sok tízmillióan a világon. iPhone 14: árazás, támogatás, piaci részesedés és a többi.

Katasztrófális kommentek

Ezekre olyan túl sok időt azért nem vesztegetnék, de ezt a kettőt feltétlen kiemelném:

  • „El kell adnod az egyik vesédet, hogy megvehess egy iPhone-t.” – miközben a kis hülyének fogalma sincs, hogy az emberi szervek kereskedelme bűncselekménybe ütközik (lásd: BTK 175. § Emberi test tiltott felhasználása), továbbá – legnagyobb szerencséjére – fogalma sincs, hogy arról, hogy valójában mennyi is az ára egy-egy emberi belső szervnek a fekete piacon. De azért viccelődik vele. Újra és újra.
    Azt meg nem tudja/nem érdekli, hogy akár magától az Apple-től, vagy a mobilszolgáltatótól is el lehet hozni egy-egy új készüléket részletfizetésre, vagy akár 0 (nulla) dollárért, 2 éves hűségidő ellenében.
  • „Negyedáron is van olyan Androidos okostelefon, ami pont tudja azt, amit az iPhone.” – egyrészt: emberünk nem ismeri a különböző mobiltelefonok tudását, sem azok árazását. Másrészt abszolút érdektelen számára a felhasználói élmény, a szoftverfrissítések száma, a termékkövetés időtartama, a garancia kérdése, mennyire jó az akkumulátora, a kijelző felbontása, színhűsége (amit egész nap bámulsz!), vagy az elkészült fotók általános minősége, stb. (a linkelt kategóriákban még mindig az iPhone a nyerő bármelyik Samsung-gal szemben). Ők azok, akik a megapixelek számában hisznek és nem érdekli őket a fényérzékelő réteg típusa, felbontása, hogy műanyagból, vagy üvegből van-e az optika, hogy mennyire végez jó munkát fotó app szoftvere az elkészült képeken? Pedig ezek jelentős paraméterek…
A bevezető után jöjjenek a részletes információk, árak, összehasonlítások, stb.