Miért mutatják be így Magyarországot? – Bizarr Ételek

Miért mutatják be így Magyarországot, de majdnem mindig?

Bizarre Foods – Bizarr Ételek

A Family Guy-ban (remélem ismeritek) van az a rész, ahol Peter-nek saját tv műsora lesz és arról beszél 1 percben, hogy mi az, ami az agyára megy.  (What grinds my gears?) Nos, ez következik ma!

Van egy műsor (a Bizarr Ételek), amihez már többször volt szerencsém, mert kellően érdekes és furcsa ételeket mutat be hétről-hétre, a világ más-más országából. Nem csak olyanok vannak, amiket soha meg nem ennél, épp ellenkezőleg. Igaz, hogy előfordul, hogy fel-felhúzom a szemöldököm néha.

 

Általában érdekes éttermekben járunk, nem biztos, hogy a főutcán, de a legtöbb esetben minimum tiszta és professzionálisnak tűnő helyek ezek, melyeket nézve nem szégyellném magam, ha helybéli volnék. Lehet, hogy furcsa ez neked látogató, de mi ezt esszük és finom.

Itt van példának a new yorki rész, csak tekerjetek bele, érteni fogjátok miről beszélek. Bizarr, de nem kellemetlen az országnak, talán az embereknek, akik ott eszik az “élő” állatot, de nem az országnak.

https://www.youtube.com/watch?v=daTlXywd9no

Ám most elém került a Magyarországról szóló rész is és komolyan nagyon kellemetlenül éreztem magam. Nem tudom, hogy ti hogyan lesztek ezzel, de engem rettentően zavar az, hogy az országot így mutatják be, az pedig méginkább, hogy ehhez többen is asszisztálnak. Hiszem, hogy rengeteg olyan hely van Magyarországon, ahol lehet nagyon különleges ételeket találni. Fel tudnék most sorolni többet is, így hirtelen. Az is felmerült bennem, hogy egy disznóvágást is be lehet mutatni ennél szebben és tisztábban, mert én magam is vágtam többször és pontosan tudom, hogyan néz ez ki. Mondom ezt úgy, hogy tudom sok helyen valóban így vágják.

Nagyon sok esetben látok olyan külföldi készítésű műsorokat, melyekben Magyarország szégyenletesen tud kinézni. Miért mutatják be Magyarországot így és mi miért asszisztálunk ehhez?

https://www.youtube.com/watch?v=R-V6FwMXdrE&t=4s

A BKK, a T-Systems, az adófizetők, ja és a “Hacker”?

Lássuk csak mi is történt itt:

A BKK és a T-Systems még 2013-ban szerződött le 5.6 milliárd forintra, melyből  300 jegykiadó automata kellett, hogy szülessen. Ám később többre lett szükség, így újabb közbeszerzést írtak ki és ismét a T-Systems nyert. Ez amúgy talányos dolog, mert az automatákat a német Scheidt & Bachmann cég szállítja, így nem világos, hogy hogyan kerül a képbe a T, de ezzel, itt és most legyünk megengedőek.

Az sokkal érdekesebb, hogy ők fejlesztik 29 milliárdért az e-jegyrendszert is, aminek már működnie kellene, bár még telepített kapukat sem látott senki. Azt tudjuk, hogy hardveres megoldásokban erősek, de nem egyértelmű, hogy szoftveres megoldásokra is őket érdemes-e választani (nagyon finoman fogalmaztam). Aki használta már az appot az pontosan tudja azt is, hogy borzalom a felhasználói élmény (bár lehet sok szó eszébe jutott közben, de egyik sem az élmény volt).

Várj még, ne menj sehova, mert a dolog itt válik igazán érdekessé. Ugyanis első ránézésre ez itt egy gyönyörű mutyinak tűnik. Ha ennyi pénzt elköltünk az adónkból egy e-jegyrendszerre, akkor mi szükség is van egy új online jegyrendszerre? Ki jár ezzel jól, mert mi utazók nem, az biztos. Ja a T-Systems, majd elfelejtettem, na de haladjunk.

Amúgy, ha már itt tartunk az megvan, hogy ez az online jegy használata hogyan  is működik?

Meg kell mutatni – egy egyébként rendkívül könnyen hamisítható – képet a telefonunkon, majd az ehhez tartozó igazolványt. (Az is érdekes, hogy ellenőröknek mindössze 560 QR kód leolvasót vettek, ami azt jelenti, hogy a többségnél nincs olvasó.) Szóval előttünk van, hogy azoknál a járatoknál, ahol az első ajtón száll fel mindenki, egyenként elővesszük a telefont, majd a sofőr a telefonjával becsipogja és ezután megnézi az igazolványokat? Nekem ez teljesen életszagúnak hangzik.

 

Szóval itt van egy csodás mutyi (legalábbis nagyon annak látszik), melyben egy olyan cég fejleszti a szoftvert akinél nagyon könnyen tudunk jobbat és olcsóbbat is mondani, ám ez eddig akár csak egy mende-monda is lehetne.

Ám itt jön a képbe egy 18 éves srác, aki észreveszi, hogy ha átírja a jegy árát akkor a szoftver azt gond nélkül elfogadja és megveszi a jegyet 50 Ft-ért. Majd realizálva, hogy a fejlesztők milyen munkát végeztek, jelzi a BKK és a T-Systems felé, hogy lenne itt egy probléma. Amire a megfelelő és kellően arrogáns reakció az volt, hogy a cég feljelentést tett.

Lépjünk hátra kettőt és értelmezzük mi is történt itt!

Egy olyan hibáról beszélünk, aminek a szoftver bétájának első körös QA tesztelésénél ki kellett volna jönni. Ha nem érted amit írtam, az nem nagy baj, mert nekik kellene érteni mi ez.

Röviden annyi, hogy mikor a fejlesztő azt gondolja, hogy na ez a program/app kész, – akkor egy beta verziót, ami még nincs kész, de majdnem – odaadja tesztelésre a megfelelő embereknek (QA) akik végig tesztelik az összes funkciót, jelzik a hibákat, majd vissza adják a fejlesztőknek, akik javítják mielőtt kiadnák a végleges változatot. Ez egy egyszerű hiba, nem kell a kódhoz vagy az adatbázishoz hozzáférni.


Ez így nem minőség és ezt gondolom pontosan tudják ők is, ám kellően arrogánsak ahhoz, hogy ezt hackelésnek nevezzék, mikor ha valami akkor ez nem az.

Nos ez azon dolgok egyike, amit mindig is nagyon nehéz volt megérteni. Így nem is vagyok abban biztos, hogy ezt meg kell érteni, mintsem inkább elébe kell és lehet menni.

De ne feledjük, hogy hol történik mindez. Ez itt bizony Magyarország és én így szeretem. Ja nem, de fogunk még beszélni arról, hogy miért mennek el emberek az országból. Na annál a beszélgetésnél ez még elő fog kerülni.

– a tények és a vélemény

 

Hogyan látjuk mi Magyarok a saját jövőnket?

Ahogyan beszélgettünk arról Lázadó barátommal (ne nézzetek így rám ez a neve, majd megértitek miért), hogy mi legyen az első adás témája. Szembejött velem pár adat arról mit gondolnak a Magyarok saját jövőjükről, így bár nem ezt akartam, de ezt osztom meg ma. (Kicsit hoszabb lesz mint 4 sor, de megéri megígérem, érdekes!)

Kíváncsi vagyok mit tippeltetek, pozitív vagy negatív a hozzáállás?

Nos, a megkérdezettek fele úgy gondolja, ha ez így megy tovább, annak nem lesz jó vége, míg 38% szerint ez így pont rendben van (ez nem sokkal több amúgy, mint a mostani kormánypártok támogatottsága).

Viszont, ha a következő diagramot nézzük, valahogy nem stimmelnek a számok. Pont mikor HR-esként nézed a jelentkező személyiségtesztjét és nagyon furán ellentmondanak egymásnak az adatok.

Itt jól látszik, hogy az emberek 74%-a szerint nincs jövője a mai fiatalságnak. Ez elég brutális adat, ami fokozódó kivándorlást és demoralizált közhangulatot vetít előre.

 

Arra a kérdésre, hogy miért látják ilyennek a helyzetet, kifejtős választ kellett adni. Magasan az első helyen a szegénység és a társadalmi egyenlőtlenség végzett, melyet a korrupció, a munkanélküliség majd az egészségügy követett. Csak ezután következett a migráció.

Ám, amikor Európa problémáiról fejthették ki a véleményüket, azonnal a sokat tematizált terrorizmus és migráció futott be az első két helyen és csak ezután jött a szegénység.

Abban viszont elég nagy a megosztottság, hogy mire lenne szükség ahhoz, hogy ezek a gondok megoldódjanak. Majdnem fele-fele arányban változást vagy állandóságot mondtak az emberek (ez így érdekes lesz).

Viszont, hogy tovább bonyollítsuk a dolgot, a fiatalabbak rendszerszintű változást szeretnének, míg a 60 év felettiek szerint viszont elég lenne, ha egy ellenzéki párt kerülne hatalomra a jelenlegi kormánypártok helyett.

Végül kelet vagy nyugat, hová tartozunk mi valójában? Az egészségügyi-, a nyugdíj- és a szociális rendszerünket, valamint az életszínvonalat az emberek inkább hasonlították Putyin Oroszországához, míg a kultúra, az intellektualitás és a morális értékrendünk szerint nagyon Európához soroljuk magunkat.

 

Ezzel el is érkeztünk a mi igazi problémánkhoz. Ezt a megosztott és számunkra is bonyolult helyzetet mutatják be a különböző politikai erők olyan korlátolt módon, hogy akkor tessék végre eldönteni, hogy most Putyin vagy Merkel?

Köszönjük Emese.

Forrás: iri.org


Tags: #Felméres , #Külföld , #Költözés ,  #Lator