Fóbiás Balázs

[véleménycikk] Valószínűleg csak tizedmásodpercek kérdése volt kitalálni, hogy kiről/miről fog szólni ez a cikk. Pontosan, jól gondolod, Sebestyén „Fóbiás” Balázsról, aki – meglátásom szerint – továbbra is ugyanabban a hülyegyerek szerepben tetszelgő celeb, mint aki ezelőtt 25 évvel volt. Azaz – érthetetlen módon – egy szemernyit sem változott az évtizedek alatt.


Ez a cikk már szombaton készen volt – most, amikor ezeket a sorokat írom a megjelenés előtt, már kedd éjszaka van. Miért? Mert szombat óta gondolkozom azon, hogy egyáltalán kirakjam-e? Nem azért gondolkodtam ennyit a publikálásán, mert nem merem vállalni a véleményem, hanem mert attól tartok, hogy megint menni fog a nyafi: „Na ezt megint miért kellet?”, meg „Jajj, hagggyad má, Balázs olyan aranyos!”, vagy „Aszt külömben is, ki kíváncsi rád? Még csak nem is magyarba lakol. Hülye boomer!”.
Egyrészt: születésemtől fogva 35 évig Magyarországon éltem és még most is magyar vagyok, még akkor is, ha egyes honfitársaim végtelenül kínossá teszik származásom.
Másrészt X-generáció vége, vagy az „Y” eleje,
harmadrészt pedig: „A hír szent, a vélemény szabad.”!
Azaz engedtessék meg, hogy írhassak arról, amikor megbotránkoztat, felháborít és még elítélendőnek is tartom azt, amikor egy közéleti szereplő a Magyar Kormány gyűlölet-propagandáját népszerűsíti főműsoridőben, ezzel megalázva és megbélyegezve ártatlan személyeket.


Balázs, A Tahó

Ha valakinek mégsem lenne teljesen világos, hogy kiről is van szó, akkor számukra következzen egy gyors emlékeztető:

Balázs, A „Vicces”, Az Eredeti, Az Egyetlen
Eme felvételek még a Z+ televíziónak készültek.

Balázs sajnos már ideje korán a tökéletes megtestesítőjévé vált a: „Ha a szart felrakják a polcra, mindjárt lekvárnak képzeli magát.” kifejezésnek. És minderre még büszke is. Különben furcsa is lenne, ha akkora egóval, mint ami neki megadatott, ne lenne büszke. Érdekesség lehet számotokra, hogy mi ezt még személyesen is megtapasztalhattuk a Szegedi Tudományegyetemen… de gondolom, Balázs minderre már nem emlékszik. Hisz olyan régen volt. De sebaj, én itt vagyok és emlékeztetek benneteket.

Balázs inkább úgy döntött, hogy a magyar kereskedelmi rádiózás legsötétebb bugyrának a mélyre süllyed – az egykori munkaköri leírásában csak mint televíziós személyiség -, és ennek eredményeként képes volt annyira szerény lenni, hogy saját magáról nevezte az általa is vezetett reggeli rádióműsort.

(S mit hoz a „véletlen”, jó pár évvel később hasonlóan járt el a 80-as évek második felében az NDK-ban vörös diplomát szerzett, kissé szégyenletesen nőgyülőlő, földrajzból elégtelenre vizsgázó, a ripacskodást viszont mesteri szinten gyakorló Bochkor is…)

.

Na, látjátok, ilyen az, amikor a kreativitás másolás-beillesztés kiszabja a biztosítékot.

Balázs dönthetett volna másképpen is. Hányszor, de hányszor elmondtam már, hogy: „Soha. Sem. Késő. Változtatni!”. De hát ki vagyok én, ugye?

Tudjátok rólam – mivel már többször is beszéltem róla -, hogy nem hallgatok rádiókat (mert nem érdekel: a reklám / az útinform / az időjárás / a vízállás-jelentés / az izzadtságszagú műsorvezetői bohóckodás / a celeb-pletyka). Kizárólag akkor hallom – de nem hallgatom -, a különböző adásokat, ha nagyon muszáj, mert pl. a kollégáim bekapcsolják valamelyik helyi kereskedelmi rádiót.

De hogy te is hallhasd a jelentős különbséget a profi (Calgary-i) és a pocsék, katasztrófális, szar, szóval a nem annyira jó magyar kereskedelmi rádiózás között, kérlek, hogy hétköznaponként, magyarországi idő (Közép-európai idő / vagy Közép-európai nyári idő) szerint délután 4 órakor klikkelj és fülelj!

A Calgary városában fogható 29 rádióállomásból négyet ajánlok figyelmetekbe. A zárójeles évszám a rádióállomás músorszolgáltatásának megkezdését/FM-sugárzásának elindulását jelöli.

Balázs, A Fóbiás

„De mé pon most kel erről írni?”

„Egyáltalán érdekel ez valakit?”

„Neked nem van ennél jobb dolgod?”

Teljesen mindegy, mikor írok róla. Teljesen mindegy, hogy szám szerint hány embert érdekel az, hogy egy műsorvezető ismeretlenül, maximális rosszindulat mellett kit aláz meg, kit tesz nevetségessé, ki ellen hergeli fel hallgatóit!

A lényeg, hogy ne felejtődjön el az, amit és ahogyan Balázs élő adásban elmondott, hogy ne sétáljuk el szó nélkül az ilyen gyalázatos esetek mellett! Úgy gondolom, hogy muszáj napirenden tartani ezeket a szégyenletes történéseket és időről-időre megemlékezni arról, hogy milyen értékrendet is képvisel az az ország, amely az utolsó védőbástyája az igaz keresztény erkölcsöknek Európában! Persze, csak papíron, nem a való életben.

Valószínűnek tartom, hogy keveseket botránkoztatott meg Balázs mocskolódása, hasonlóan ahhoz, ahogyan a nők ellen elkövetett nemi erőszakról énekelni rettentően felemelő a magyarok egy részének (a szittya nagymagyar nemzeti büszkeségből nem tanul meg külföldiül), ahogyan a magyar lakosság 50%-a szerint egy jó kifogással bárki beleegyezés nélküli szexuális aktusra kényszeríthető, ahogyan a „mi kutyánk kölyke” kaletagábor tette és az érte kiszabott büntetés (az enyhe bíróság ítélet) is sokak számára közömbös maradt. Mert ilyen ma a magyar társadalom… Mindenki, aki még ma is Balázsékat hallgatta, gratulálhat magának, mert részben Ő is felelős a közhangulatért!

Szóval, Balázs csillagos ötösre végezte el a házi feladatát, amikor Február 2.-nak reggelén az 59 éves finn Minna-Maaria Antikainen produkcióját és személyét taposta két lábbal a sárba.

Ha valaki nem teljesen lenne képben: Rádió1-et működtető cég korábban a NER-kompatibilis Andy Vajna tulajdonában állt, elhunyta után egy másik Fideszes üzletember vásárolta meg, aki Orbán Viktor leghűségesebb talpnyalijának házipénztárosának, Magyarország Leggazdagabb Gáz- és Fűtészerelőjének csicskása bizalmasa. Szóval érthető, ha Balázs szeretett volna bevágódni a gazdinál rádió tulajdonosainál azzal, hogy ismeretlenül, távolról, a minden-fóbiás Magyar Kormányt mindenben kiszolgáló pénzügyi elit féltő ölelésében beleállt egy transgender emberbe.

Mondhatnánk, hogy Balázs csak egy szerepet játszik és a való életben nem ilyen. Szeretném hinni, hogy valóban így van: egy 45 éves, kétszeres édesapától sokkal többet várok el. A gyermekei már 9 és 14 évesek, s mint azt tudjuk, a gyermekek szókimondóan őszinték tudnak lenni… de biztos van az a pénz, amiért nyugodt szívvel hozza őket kellemetlen helyzetben iskolatársaik, barátaik előtt.

Miközben a cikk első felét írtam, egy Hofi idézet jutott eszembe:

„És még véleménye van.
Ezekhez képest a ház nélküli csiga, az egy gerincoszlop.”

forrás: Hofi Géza: Pusszantás mindenkinek! – 1996.

Balázs akár át is ugorhatta volna a témát. Miért kellett neki feltétlen erről beszélnie? Csak nem megfelelési kényszere van? De még azt is el tudom képzelni, hogy „leszóltak neki fentről”, hogy gender-elméletezzen már egy kicsit, mert muszáj szájba rágni a gyűlölet-propagandát.

Balázsnak – jól hallhatóan -, fogalma sem volt arról, hogy az általa ócsárólt Antikainen valójában hány éves (Balázs szerint 63, a valóságban 59), valamint, hogy milyen eseményt is rendeztek meg Finnországban: „megrendezik a finn műkorcsolya Európa-bajnokságot, vagy világbajnokságot, igazából tök mindegy is, tök mindegy is.” – mondta Balázs.

Balázsnak valójában tényleg tök mindegy is, hiszen senki sem várja el tőle, hogy pontosan informálja a hallgatóit, hogy alaposan felkészüljön egy-egy témából, nem azért ül ott a mikrofon előtt, nem ezért hallgatják a hallgatói minden reggel. Az ilyen alkalmazottakra mondta egy volt kollégám az utolsó magyarországi munkahelyemen, hogy az Ő feladata a következő: „Gombokhoz nem nyúlkálni, majmokat megetetni.”

Balázsnak még véletlenül sem kell hitelesnek és tényszerűnek lennie – és ezt mi is megtapasztalhattuk nem olyan régen:

Balázséknak nem a tények és mások által is elérhető nyilvános adatok voltak a fontosak, hanem a szenzáció és hogy hallgathassa a saját hangját…

Balázs figyelmét valahogy mindig elkerülik a valóban fontos, adott témának kontextust adó tények, jelen esetben a Finn Műkorcsolya Szövetség ügyvezető igazgatójának, Outi Wuorenheimo-nak szavai és a finnországi műkorcsolya Európa-bajnokság szlogenje:

„Csak légy önmagad!”

„Az előadók sokszínű csoportjával szeretnénk megmutatni, hogy a jégen mindenki számára van hely. (..) A műkorcsolya egy meglehetősen konzervatív sport, szabályrendszere nagyon szigorú. A nemzetközi versenyeken az azonos nemű korcsolyázó párok nem szerepelhetnek, és nincs külön kategória a nem bináris korcsolyázók számára sem. Remélem, hogy minden ország az egyenlőségen és a sokszínűségen fog dolgozni majd.” – mondta Wuorenheimo.

Majd így folytatta: „Szeretnénk megváltoztatni a műkorcsolya világát, hogy megmutathassuk, hogy nem tartozik a legfontosabb dolgok közé a korcsolyázók súlyáról beszélni, de a fizikailag erős, egészséges sportolók is sikeresek lehetnek a csúcson. Fontos, hogy a versenyeken különböző kinézetű, különböző méretű korcsolyázóink vehessenek részt”.

A Finn Műkorcsolya Szövetség úttörőként jár elől: 2019-től elsőként adott otthont a fogyatékkal élő korcsolyázók Speciális Olimpiájának az ‘ISU CS Finlandia Trophy Espoo’ versenyen. Wuorenheimo szerint a Finn Műkorcsolya Szövetség a most útjára indult „Csak légy önmagad!” című tematikát az Európa-bajnokság után is folytatja majd.

„Ha meg akarjuk változtatni a világot, akkor aktívan és láthatóan dolgoznunk kell a változásért és olyan szabályokat kell alkotnunk, amelyek megfelelnek értékeinknek. Ez még csak az út eleje, de lehetőségünk van a tovább haladásra és mutatni az utat.” – foglalta össze Wuorenheimo.

forrás: The spectacular opening ceremony praises equality and diversity

.

A fenti linken elérhető sajtónyilatkozat Január 15-én jelent meg, azóta olvashatja el bárki, fun fact: mindezt teljesen ingyenesen. Igazán sajnálatos, hogy erre sem maga Balázs, sem senki más Rádió1 szerkesztőségében nem volt kíváncsi a megjelenést követő két hétben.

Érdemes lehet tudni Minna-Maaria-ról, hogy amikor éppen nem jégkorizik, akkor a Siilinjärvi-ban (Fiinnország) található farmját serénykedik. A 2017-ben a szovjet-orosz határ meletti finn Dél-Karelia-ban tartott mezőgazdász versenyen megnyerte Az Év Földművese Díjat.

Finnország és 19 régiója
illusztráció: Wikipedia

Hogy ne csak mindig kritizáljak, meg a fikázás menjen a részemről,
van egy visszautasíthatatlan ajánlatom Balázsnak!

Hogy bizonyosságot nyerjen, hogy nem csak szerepet játszol, hogy tényleg nem csak kettő darab tic tac cukorka van a tökeid helyén, azt kérem tőled Balázs, hogy:

  1. utazzunk el együtt Finnországba(!) 2023 Áprilisában,
  2. találkozzunk Minna-Maaria-val személyesen(!!) a farmján,
  3. és mindent, amit a reggeli rádióműsorban elmondtál róla, azt mondd a szemébe!

Azaz: lesz alkalmad megmutatni, hogy milyen tökös magyar legény vagy, hogy nem csak a stúdióban ülve, hanem szemtől-szembe is felvállalod a kormányzati gyűlölet-propaganda terjesztésében betöltött szereped!

Természetesen elvárás lenne irányodba, hogy mindent a megfelelő hangsúllyal, a röhögések közbe iktatásávával mondj el, ahogyan azt a műsorban is előadtátok: akár magyarul, akár finnül, akár angolul, „igazából tök mindegy is”. A hiteles fordításról/tolmácsolásról én gondoskodom, nem kell, hogy emiatt fájjon a fejed, Bazsikám!

A látogatásról természetesen videó- és hangfelvétel készül majd, amelyet frissiben meg is osztunk majd a T. Hallgatókkal/Nézőkkel, hogy ne maradjatok le semmiről sem.

Balázs, a kérésedre megoldható egy találkozó Outi Wuorenheimo-val is Espoo-ban, hogy megvitathasd vele, hogy ez az egész „Csak légy önmagad!”-kezdeményezés a műkorcsolya világában mekkora csacsiság.

Várjuk tehát a Rádió1 és Balázs(ék) mihamarabbi jelentkezését!

Balázs, kérlek, a repülőjegyeinket és a közvetlen telefonos elérhetőségedet e-mail-ben küldd át legkésőbb Március 31-ig, az elérhetőségeink itt találhatók meg. Szercsipuszicsilávcsi!

A T. Olvasóknak pedig köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó


nyitókép: Manfred Richter / Pixabay