Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…
képernyőmentés: Lázadó
A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:
A streaming magyar hangja
RTL+
Magyarul. Érted.
.
A helyzet az, hogy én mégsem értem.
képernyőmentés: Lázadó
Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás
A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:
- „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
- „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
- „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
- „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
- „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.
Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy
a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.
A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya
- Bulgáriában 49,5%,
- Szerbiában 79,3%,
- Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.
A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:
„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”
Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu
Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).
Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:
Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.
Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
A Népszava pár évvel ezelőtt Berényi Milánt, a Nyelviskolák Szakmai Egyesületének elnökét kérdezték meg az Európai Bizottság oktatási főigazgatóságának 2018-as kutatásából, amiben a 18-30 évesek nyelvtudását és nyelvtanulási hajlandóságát térképezték fel. A kutatásból kiderült, hogy
„a magyar fiatalok többsége, 72 százaléka egy, maximum két nyelven tud írni és olvasni – és ebbe már az anyanyelv is beleszámít. Ezekkel az eredményekkel a statisztikák utolsó helyein kullog Magyarország.„
Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán – Nepszava.hu
Nem túl szép eredmény.
Berényi úgy fogalmazott, hogy:
„Azt is jó lenne megérteni, hogy a nyelvtanulás célja nem elsősorban egy nyelvvizsga, hanem egy olyan stabil nyelvtudás megszerzése, amit a mindennapi életükbe is be tudnak építeni.
Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán – Nepszava.hu
(..) a nyelvoktatást az iskolában se tantárgyi szinten kezeljék, sokkal célravezetőbb lenne az élményalapú oktatás.”
A cikkből továbbá még azt is megtudhatjuk, hogy:
„a régióban a magyar diákok járnak a legkisebb arányban (16 százalék) iskolán kívüli nyelvi kurzusokra a román (61 százalék), a cseh (55 százalék) és a lengyel (62 százalék) diákokhoz képest”
Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán – Nepszava.hu
Az abcug.hu egy másik kutató munkáját elemezve szintén elég lehangoló tanulságra jutott:
„a magyar diákok között végzett vizsgálatokból kiderült, hogy az angol és német nyelvtudásuk szintje és a nyelvtanulással töltött évek száma között gyenge a kapcsolat, és a heti óraszám sincs szoros összefüggésben a tudás szintjével. Lényegesen fontosabb tehát a minőség, mint az idő órákban, években kifejezve.”
Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar – abcug.hu
Az interjúalanyuk Nikolov Marianne egyetemi tanár, kutató volt, aki hosszú évtizedek óta vizsgálja a nyelvtanulás folyamatait és eredményét a közoktatásban. Elmondása szerint:
„Ahhoz képest viszont, hogy az oktatáspolitika az elmúlt 20-25 évben mennyit fordított arra, hogy jobban tudjunk idegen nyelveken beszélni, ez a teljesítmény mégis nagyon gyenge.
(..) Amikor a diákok elkezdik a nyelvet tanulni, általában nagyon lelkesek, ez a lelkesedés azonban idővel csökkenni kezd. Hogy miért? Mert az osztálytermi játékos feladatokat felváltják a sokkal szárazabb és unalmasabb nyelvtanítási módszerek, ez pedig egykettőre elveszi a gyerekek kedvét.
(..) hiába van nagy hangsúly a tanárképzésben a kommunikatív nyelvtanításon, amikor a tanárok az osztályterembe kerülnek, az évek alatt visszatérnek azokhoz a módszerekhez, amikkel még annak idején őket oktatták: felolvasás a tankönyből, fordítás, nyelvtani gyakorlatok, a gyereknek szinte meg sem kell szólalni.”
Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar – abcug.hu
Nikolov szerint az lenne a legjobb, ha
„a nyelvórákon jóval nagyobb szerepet kéne kapnia a videó- és filmnézésnek, a honlapok nézegetésének, a társalgásnak, a szerep és nyelvi játékoknak.”
Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar – abcug.hu
És még mindig lehet mivel folytatni, a szlovák példa után jöjjön egy másik szomszédos ország, ezúttal Horvátország. A fentebb linkelt 2016-os EU-s felmérés alapján a horvát lakosság 73,2% beszél legalább egy idegennyelvet. A CroatiaWeek egyik 2019-es cikke az alábbiakat írja a horvát állampolgárok idegennyelv-tudásáról:
„a statisztikák szerint a horvátok 78%-a beszél anyanyelvén kívül más nyelvet is. Természetesen az angol az első a reprezentáció tekintetében, amelyet Horvátországban az emberek 60 %-a beszél. Közvetlenül az angol mögött – ahogy azt sejteni lehetett -, a német és az olasz nyelvek következnek.”
Almost 80% of Croatians speak a second language – CroatiaWeek
.
A magyarok büszkén állnak az utolsók között – különben sem ők tehetnek róla!
És most lehet gyártani a kifogásokat, hogy a szlovákoknak azért megy olyan könnyen, mert a szlovák nyelv az majdnem olyan, mint a cseh nyelv, tehát hamar megtanulnak még egy idegennyelvet… a horvátoknak meg azért könnyű, mert náluk sok a turista és mivel a turizmus az egyik húzó ágazata a horvát gazdaságnak, ezért hát muszáj megtanulniuk angolul és/vagy németül, hogy szótértsenek a turistákkal (akik egy-két hetes nyaralás kedvéér nem fognak megtanulni horvátul).
Legyen ez teljesen mindegy a magyarok számára, mert ettől még a magyarok idegennyelv-ismerete egy szemernyit sem lesz jobb. Sőt! Ahogyan most kinéz, látva az eddigi sikertelenségeket és az oktatás szisztematikus leépítését, a helyzet pozitív irányba történő megváltoztatásának lehetősége egyre messzebb kerül.
Szintén a HVG-n találtam a Nem tudnak leszokni róla: 131 éve valaki mindig megígéri, hogy már csak kis idő, és utolérjük Ausztriát c. cikket. Részletekbe menő, informatív írás, kérem, hogy aki még nem tette, az olvassa el, érdemes!
„A rendszerváltás után aztán politikai oldaltól függetlenül ígértek ilyesmit az épp hatalmon lévők:
Nem tudnak leszokni róla: 131 éve valaki mindig megígéri, hogy már csak kis idő, és utolérjük Ausztriát – HVG.hu
– 1993-ban az akkori pénzügyminiszter, Szabó Iván azt prognosztizálta, hogy 2004-re érjük utol Ausztriát,
– 2005-ben viszont már Kóka János vázolta fel, hogy ha az akkori növekedési ütemet tartjuk, akkor 2021-re leszünk osztrák szinten.
– 2017-ben aztán Orbán a már idézett 2030-as ígéretét tette,
– aminél egy fokkal óvatosabb volt Matolcsy György 2018-ban, amikor azt mondta, hogy 2050-re érhetjük utol az osztrák fejlettségi szintet.”
.
Mindezek fényében úgy néz ki, hogy:
a magyarok számára már az is évszázados történelmi siker lenne, ha a következő 10-15 évben fel tudnának zárkózni Horvátországhoz, vagy Szlovákiához! Aztán ha ez megvan, akkor majd lehet azon is gondolkodni, hogy hogyan és miként eredhetnek Ausztria nyomába... arról, hogy majd egyszer utólérik, felesleges még csak gondolkodni is.
Mit az, amit a magyar RTL televíziós csatorna (is) nagyon rosszul tesz?!
Arról adnak tájékoztatást a weboldalukon, hogy:
„RTL+ kínálatában a számos magyar gyártású, exkluzív tartalom mellett külföldi műsorokat is találsz, amelyek mindegyikéhez biztosítunk magyar szinkront is.”
RTL+
Mivel Kanadában élve nem tudom kipróbálni a szolgálatatásukat, ezért csak remélni tudom, hogy a „biztosítunk magyar szinkront is” azt jelenti, hogy igény esetén az adott külföldi tartalom elérhető eredeti nyelven, magyar nyelvű felirattal is! És ezt itt most a streaming, amely külön előfizetési díjért vehető igénybe.
Ahogyan mindig mindenki a kisebb ellenállás felé törekszik, nincs ez másképp a magyar televízió nézővel sem. Véleményem szerint, ameddig megteheti, azaz ki van szolgálva a televíziós műsorgyártók által, addig – hmm, lustaságból? – a szinkronos változatot fogja választani az eredeti nyelv + magyar felirat helyett.
Ahogyan azt már többször is elmondtam: ha nem kezdjük el „átszoktatni” a lakosságot a szinkronizált vizuális tartalmakról az eredeti nyelven, magyar felirattal ellátott tartalmakra, akkor A Változás – miszerint növekedésnek indulhat az idegennyelvet (magabiztosan, a hétköznapokban már-már rutin-szerűen) felhasználók száma -, soha sem fog megtörténni!
Mondhatjuk azt, hogy: de hát tekintettel kell lennünk az idősebbekre, akik már nem fognak tudni megtanulni egy másik nyelvet. Először is: mit jelent az, hogy idősebb? Pontosan mely jól behatárolható korosztályra gondolunk, amikor ezt mondjuk? Mondjuk legyen a 65 év felettiek az idősebb korosztály.
Ők vajon olvasni tudnak-e? Mert ha igen, akkor ez esetben feliratozás még egy működő mindig megoldás. Harmadszor: soha sem késő valami újat tanulni. Vagy talán valaki megtiltotta a magyar nyugdíjasoknak, hogy elsajátítsanak egy idegennyelvet?
Azért, mert Ők nehézkesen tudják elolvasni a feliratot a filmek, tv-sorozatok alatt, ezért a huszonéves korosztálynak is szinkronosan kell tv-t néznie – legyen az streaming, vagy hagyományos tv-csatorna? Egyik generációról a másik generációra örökítjük át ezt a – szerintem – rossz szokást.
Lásd: 1990 óta nem történt változás!! Én akkor 10 éves voltam, most 43 vagyok.
Talán 12-13 éves lehettem, amikor szüleim megvásárolták a Budapesten (és vonzáskörzetében) elérhető AM-Mikró szolgáltatást. Ennek köszönhetően naponta több órán át néztük-hallgattuk a Cartoon Network-on az angol nyelvű rajzfilmeket – és ez egy hatalmas segítség volt a nyelvtanulásban! (És most hagyjuk azt, hogy naponta hány órát javallott a gyermeknek a tv előtt tölteni, nem ez a lényeg és ez most nem is érdekel.)
Annak idején az HBO-n, minden hétfőn látható volt az ú.n. „olvasójegy” c. műsor, amikor is az esti nagy filmet magyar felirattal ellátva, eredeti nyelven adták le.
Hogy a közszolgálati, vagy az ingyenesen elérhető kereskedelmi televíziók műsorán egy Hollywood-i, vagy egy brit, esetleg egy német filmet eredeti nyelven, magyar felirattal mutassanak be, nos ez még 2024-ben is egy futurisztikus álom lesz!
Az RTL pedig ahelyett, hogy a szinkronos tartalmaira helyezi a hangsúlyt, inkább arról kellene kampányt indítaniuk, hogy náluk valamennyi külföldi tartalom elérhető eredeti nyelven, magyar felirattal. Hogy a streaming szolgáltatásuk sokszínsége mellett az idegennyelv gyakorlásában is igyekeznek kivenni a részüket a maguk módján!
Podcast ajánló!
Aki még nem hallgatta meg, annak ajánlom szíves figyelmébe az Ottawa-ban (Ontario, Kanada) élő Csilla Punjabi-val készült beszélgetésünket. Csilla online tutor / instructor / language learning coach, a Functional English School alapító tulajdonosa, a Hogyan kommunikálj magabiztosan és hatékonyan angolul c. e-könyv szerzője .
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
– Lázadó
nyitókép: Muhammed ÖÇAL / Unsplash