Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Kellemes karácsonyi ünnepeket kíván az első és egyetlen magyar nyelvű kanadai podkaszt & blog! A Bandatagok által szerkesztett tartalommal, nemzetközi koprodukcióban készült a karácsonyi epizódunk: két ország, három helyszín, négy hang. Meglehetősen hosszú szünet után ismét Petty és Rita voltak a vendégeink. A karácsonyfa már feldíszítve, a halászlé megfőzve, a sütemények megsütve és a hangerő feltekerve: fogadjátok soxerettel a kvartettünk ajándékát!
Ebben az epizódban a Kanada Banda Podcast zárt Facebook csoportjában, a Bandázz Velünk!-ben a Bandatagok által feltett kérdéseket válaszoltuk meg, valamint a javasolt témákat beszéltük át. Nagyon szépen köszönjük mindenki részvételét!
Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…
az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n képernyőmentés: Lázadó
a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.
A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya
Bulgáriában 49,5%,
Szerbiában 79,3%,
Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.
A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:
„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”
Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:
Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.
[véleménycikk] Valószínűleg csak tizedmásodpercek kérdése volt kitalálni, hogy kiről/miről fog szólni ez a cikk. Pontosan, jól gondolod, Sebestyén „Fóbiás” Balázsról, aki – meglátásom szerint – továbbra is ugyanabban a hülyegyerek szerepben tetszelgő celeb, mint aki ezelőtt 25 évvel volt. Azaz – érthetetlen módon – egy szemernyit sem változott az évtizedek alatt.
Ez a cikk már szombaton készen volt – most, amikor ezeket a sorokat írom a megjelenés előtt, már kedd éjszaka van. Miért? Mert szombat óta gondolkozom azon, hogy egyáltalán kirakjam-e? Nem azért gondolkodtam ennyit a publikálásán, mert nem merem vállalni a véleményem, hanem mert attól tartok, hogy megint menni fog a nyafi: „Na ezt megint miért kellet?”, meg „Jajj, hagggyad má, Balázs olyan aranyos!”, vagy „Aszt külömben is, ki kíváncsi rád? Még csak nem is magyarba lakol. Hülye boomer!”. Egyrészt: születésemtől fogva 35 évig Magyarországon éltem és még most is magyar vagyok, még akkor is, ha egyes honfitársaim végtelenül kínossá teszik származásom. Másrészt X-generáció vége, vagy az „Y” eleje, harmadrészt pedig: „A hír szent, a vélemény szabad.”! Azaz engedtessék meg, hogy írhassak arról, amikor megbotránkoztat, felháborít és még elítélendőnek is tartom azt, amikor egy közéleti szereplő a Magyar Kormány gyűlölet-propagandáját népszerűsíti főműsoridőben, ezzel megalázva és megbélyegezve ártatlan személyeket.
Balázs, A Tahó
Ha valakinek mégsem lenne teljesen világos, hogy kiről is van szó, akkor számukra következzen egy gyors emlékeztető:
Balázs, A „Vicces”, Az Eredeti, Az Egyetlen Eme felvételek még a Z+ televíziónak készültek.
Balázs sajnos már ideje korán a tökéletes megtestesítőjévé vált a: „Ha a szart felrakják a polcra, mindjárt lekvárnak képzeli magát.” kifejezésnek. És minderre még büszke is. Különben furcsa is lenne, ha akkora egóval, mint ami neki megadatott, ne lenne büszke. Érdekesség lehet számotokra, hogy mi ezt még személyesen is megtapasztalhattuk a Szegedi Tudományegyetemen… de gondolom, Balázs minderre már nem emlékszik. Hisz olyan régen volt. De sebaj, én itt vagyok és emlékeztetek benneteket.
Balázs inkább úgy döntött, hogy a magyar kereskedelmi rádiózás legsötétebb bugyrának a mélyre süllyed – az egykori munkaköri leírásában csak mint televíziós személyiség -, és ennek eredményeként képes volt annyira szerény lenni, hogy saját magáról nevezte az általa is vezetett reggeli rádióműsort.
Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvanötödik epizódjában ismét egy interjút hallgathattok meg, annak is az első fejezetét. Ezúttal Reni és Gábor (a.k.a. Mrs. Columbo) voltak a vendégeink, akik részletesen meséltek arról, hogy milyen együtt élni 1 cifra „hiéna-birkával” és 70 ezer jávorszarvassal, hogy mennyire könnyű, vagy éppen nehéz az Élet a Yukonban.
Adás napló.
Arany László: Magyar Népmesék – Fehérlófia(felolvassa: Papp Zoltán, a felvétel 1994-ben készült)
annak, aki inkább maga olvasná fel: Fehérlófia(Arcanum)
Yukon: „The westernmost and smallest of Canada’s three federal territories, Yukon was split from the Northwest Territories in 1898. (..) Yukon was probably the first area in Canada to be settled, following the migration of the ancestors of First Nations people across the Bering Strait land bridge from Asia to North America some 4,000 years ago.” – forrás: Canada.ca
Yukon ≠ Alaszka „Alaszka nem tagállamként csatlakozott az USA-hoz, hanem csupán mint territórium (mint például a vele szomszédos Yukon terület Kanadához). 1959. január 3-án vált az unió 49. államává, miután Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 7-én aláírta az államiságát rögzítő Alaska Statehood Act nevű törvényt.” – forrás: Wikipédia
„Yukon Kanada három territóriuma közül a legnyugatibb és a legkisebb.„ – forrás: Wikipédia
Jó reggelt kívánunk! Ismét egy remek hangulatú podcaster-hallgató találkozónkra került sor November végén. Ez volt az első olyan alkalom, amikor mikrofont tettünk a hallgatónk orra alá és a jóízű, érdekes és tartalmas beszélgetésünkből elkészült ez az epizód. Fogadjátok szerettel a nős, két gyermekes, villamosmérnök végzettségű, JAVA Front-End + Back-End fejlesztő, home office-ban dolgozó Bernátot a behavazott Calgary-ból!
A felvétel November 26-án, szombat délután készült.
Hogyan talált rá Bernát a Podcast-unkra? A találkozó megbeszélése előtt hagzott el ez a kérdés, a válasz pedig:
Nyitóképünk a Svájci Szövetségi Vasutak (SBB-CFF-FFS)Bombardier Double-deck Coach 5. generációs, nemzetközi piacokon Bombardier TWINDEXX néven forgalmazott motorvonata látható a svájci Winterthur-ban: a szerelvény Zürich-en keresztül Genf Nemzetközi Repülőtérig (GVA) közlekedik. „A tilting variant of the Twindexx with an operational speed of up to 200 km/h is developed for the Swiss Federal Railways named SBB RABe 502, informally called TWINDEXX Swiss Express. Orders have been placed in the range of a few hundred coaches of the different variants with their initial delivery (..) during 2015–2017, depending on the variant.” – írja a Wikipedia szócikke.
A Bombardier Transportation-t 1974-ben a Valcourt-ban (Quebec, Kanada) 1942-ben megalapított Bombardier Inc. hozta létre, ez volt a vasúti-járműgyártó divíziója. A Montreal-i székhelyet 2001-ben helyezték át Berlinbe, Németországba, amikor a cég felvásárolta a német ADtranz a vasúti-járműgyártót a DaimlerChrysler Rail Systems-től. Az így létrejött kanadai-német céget jó 2 évtizeddel később, 2021 Januárjának végén a francia Alstom vásárolta fel.
Arra gondoltam, hogy lehetnék én az ország első „vegyestüzelésű fűtési rendszerek fenntartásáért felelős kormánybiztosa”. Miért? Baromi egyszerű: azért, mert nem értek hozzá. Mondjuk a hozzáértés nem is volt követelmény soha. Lásd az oktatási- egészségügyi- belügyi, az egykori MSzMP párttag és köpönyegforgató kisnyugdíjast.
Ha már úgy is a T. Szülők (ahol apa férfi, az anya nő – érteeem?!) finanszírozzák – nem adóforintokkal, neeem … hanem közvetlen adományokkal(!) -, a magyarországi oktatási intézményeket, úgy is mint
„közösségi finanszírozású köznevelés”
mert az állambácsinak nincs rá elég pénze, mivel ez is olyan a számukra, mint az egészségügy: kiadás kiadás hátán, haszon meg semmi… Az oktatáspolitikára költött közpénzek számukra nem egy befektetés a jövőbe, hanem egy fájdalmas, kötelező kiadás, ami csak viszi a pénzt, évről évre többet. Gondolom, sokkal jobb lenne ebből újabb stadionokat és kisvasutat építeni, urambátyám alapon a haverok zsebeit kitömni.
Szóval a T. Szülök igazán megvehetnék – mint ahogyan minden mást is – az új vegyestüzelésű kazánokat is. Miért, miért? Azért, hogy a drágalátos gyerkőc ne fagyjon meg, amíg az iskolapadban ücsörög. Az osztályfőnökök, a Szülöi Munkaközösségek pedig szorgalmasan gyűjtsék a forintokat egész évben. Esetleg akinek a nagyszüleinél van elfekvőben még valamennyi orosz rubel, akkor természetesen az is jó lesz, mert minden bankjegy és érme:
Az lesz a legjobb – mindenkinek -, ha a szülők iparkodnak és nem csak szabadidős csapatépítés keretében épül-szépül majd az iskola kívül és belül (mert a tisztaság fél egészség), hanem elvárás lenne feléjük, hogy a teherviselésből Ők is kivegyék a részüket, s végre összedobják a vegyestüzelésű kazán árát az iskolának.
Csak szólok, hogy szerintem jó lesz sietni, már Október van.
Egyetlen egy közösségi média poszt megmutatja, hogy milyen a mentális állapota a magyar állampolgárok egy részének: súlyosan sérült. És ez most nem a hungarista komment-jugend, ezek itt az átlag kommentelők, a hétköznapi Facebook felhasználók. Annak is a legalja, akiknek egyáltalán nem számít egy embertársunk halála, mert még abból is viccet lehet csinálni.
A cikk az eje.hu(a legnagyobb és leglátogatottabb ejtőernyőzéssel foglalkozó magyar weboldal)észrevételei alapján frissítésre került! Köszönjük a segítséget!
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a baleset részleteiről – mert a SSP (a helyi rendőrség) nem bűncselekmény (szándékos emberölés) gyanújával indította meg a nyomozást -, még valójában alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy egy olyan tragédia történt ezzel a kanadai lánnyal, amely – sajnálatos módon – időről időre megtörténik az ugrókkal.
A híradások alapján annyit tudunk, hogy Tanya Pardazi ugrásával valami gond adódott és a főernyő kinyitása után a lány gyors pörgésbe kezdett – azaz nem csak az ejtőernyő maga, hanem az ernyővel együtt az ugró is kontrollálatlan forgásba került.
Kijönni egy ilyen nagysebességű pörgésből – lásd az alább beillesztett videót -, egyáltalán nem könnyű, sokkal inkább kemény szellemi és fizikai erőnlét szükségeltetik hozzá – szóval qrvára nem érdemes a fotelben ülve okoskodni!
Alapozzuk meg tudásunkat!
Mielőtt megnéznéd az alábbi videót, ne felejtsd el, hogy:
a szabadon eső test által megtett út egyenesen arányos az indulásától eltelt idő négyzetével, és
a földi nehézségi gyorsulás átlagosan 9,81 m/s2, vagy 32,2 láb/s2 – ha a közegellenállás elhanyagolható!
Aki elidőzne egy kicsit a fizikai és matematikai részletekben, az kérem, kattintson ide!
Facebook kaptuk az alábbi kiegészítő információkat az Ejtőernyőzés csapatától, amelyeket nagyon szépen köszönök:
„Gravitációs gyorsító erő és a légellenállásból fakadó erő hat egymásra. Kb. 10-12 másodpercnél éri el az ugró a kritikus sebességet, amikor már nem gyorsul tovább, állandó sebességgel zuhan, ha nem változtat a testhelyzetén. Hason zuhanva (box testtartás, minden hol derékszögek a testen, klasszikus testhelyzet) az ugró kb. 50 m/s kritikus sebességgel zuhan, ami kb. 180 km/h sebesség.”
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 57. epizódjában Lator számolt be a tervezett belföldi és a kényszerű tengerentúli repülőútjairól, azok okairól és az utazások során szerzett többnyire negatív és kevésbé pozitív tapasztalatokról. Összehasonlítottuk a repülőterek és a légitársaságok ügyfélközpontúságát, valamimnt több szempont alapján három nagyvárost: Calgary-t, Toronto-t és Budapestet.
Figyelem: az adásban csend is hallható!
Adás napló.
Akik fullba nyomták a kretént rovat:
a korán reggel a munkahelyre rohanó autóstársak – City of Calgary: Traffic Safety Tips(PDF fájl, 1,4 MB)
Facebook – többet lájvval, mint fotóval
a közösségi média és a hungarista komment-jugendKBP – kapcsolódó podcast epizód:
Aránylag kevés, Kanadával kapcsolatos esemény kerüli el a figyelmünket. Így aztán szembe jött velünk Tvrtko (született: Balogh Szilárd) legújabb élőzése a Facebook Televíziós Csatornán, amelyet a Vancouver-i Nemzetközi Repülőtéren (IATA: YVR, ICAO: CYVR) követett el. A legnagyobb jóindulattal mondom, hogy: bár ne tette volna.
Az videó erre a linkre kattintva tekinthető meg. A biztonság kedvéért, ha a Facebook Televíziós Csatorna véletlenül elkalibrálná a videó linkjét és az a későbbiekben már nem lehetne elérhető – még hajnal 3 órakor sem -, egy biztonsági másolat elhelyezésre került a szerverünkön.
Redskins (rézbőrű indián)
Az első és talán a legfontosabb a bejelentkezéssel kapcsolatban: Tvrtko-nak az Egyesült Államokban élve tudnia kellett volna, hogy Washington Redskins-es melegítőfelsőt (vagy bármilyen másik Redskins-es ruhadarabot) már nagyon nem illendő hordani, leginkább 2020. Július 23. óta.
… hanem mert az emberi jóízlés és a másik iránt érzett tisztelet miatt is nettó bunkóság az észak-amerikai őslakosokat rézbőrűnek hívni! Az Aloha-birodalom fővezérének minimum annyi jóízlése lehetne, hogy amíg egyik oldalról mézes-mázos szavakkal beszél a polinézekről(a Hawaii szigetek őslakos nemzettsége), addig a másik oldalról magasról szarik rá tesz a kontinentális Egyesült Államok őslakos törzseire. Ő, aki több évet élt az USA-ban. Ő, aki személyesen tudosított egy etnikai polgárháborúból éveken át!
Mielőtt „felállva tapsolnál” ehhez a világraszóló produkcióhoz, kérlek, olvass tovább!
A Szovjetúnió-mániás és birodalmi gőggel alaposan túlfűtött Putyin elvtárs megideologizált háborúja a nyugat-barát Ukrajna ellen: 2022 Február 24. óta dúlnak a harcok, zajlanak hadműveletek. Az elmúlt több, mint 12 hétben több ezerre nőtt az áldozatok száma és milliók hagytál el otthonaikat, s találtak kényszerűségből új otthonra. De mit hoz a jövő nekünk, akik nem Ukrajnában éltünk és élünk? Milyen gazdasági problémákkal kell számolnunk?
