Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Július elején jelent meg egy terjedelmes, ám nagyon fontos és mindig aktuális cikkünk arról, hogyan kell, azaz hogyan érdemes Kanadába utazni. Írtunk az eTA-ról (elektronikus beutazási engedélyről), annak anyagi vonzatáról és arról, hogyan próbálnak ezzel kapcsolatban csalók akár több tízezer forintnak megfelelő kanadai, vagy amerikai dollárt kicsalni a gyanútlan utazni vágyóktól. Nem lehet a témáról eleget és elégszer beszélni, így most következzék a folytatás.
Aki még nem olvasta az első részt, ide kattintva megteheti. Sőt, kérem is, hogy olvassa el, azt követően jobban fogja érteni az itt leírtakat. Köszönöm!
Nem csak a hivatalos oldalon történt eTA regisztrációt követően érkezik visszaigazoló e-mail a postafiókunkba. Az csalók egyik célja, hogy a lehető leghosszabb ideig tudják altatni a gyanakvást a megvezetett turistában. Na, nem hetekről, vagy hónapokról van szó, sokkal inkább csak napokról, vagy órákról. A lényeg, hogy minél több idő teljen el a az áldozat által végrehajtott pénz befizetés/banki átutalás és a lebukás pillanata között.
Az alábbiakban egy csalók által üzemeltetett weboldal történt regisztráció után érkezett visszaigazoló e-mail látható, amelynek dátuma 2019. június 19. – az évszám később fontos lesz. A beazonosításra alkalmas és személyes adatokat én takartam ki, a csaló weboldal címével ezt viszont nem. Így látható, amit már az első cikkben is kifejtettem: Continue reading “Így Utazz Kanadába! (eTA) #2”
Egyes embertársaink könnyedén hülyéznek le másokat, csak azért, mert a másiknak más a világnézete, más kulturában nevelkedett, másképp gondolkodik bizonyos dolgokról. Lásd: a hétköznapi magyar állampolgár szemében az amerikai hülye, mert “megszavazta ezt a bohócot, ezt a Trumpot”, vagy azért hülye, mert még azt is le kell írni neki a mikrohullámú sütő használati útmutatójában, hogy a macskát nem szabad benne megszárítani. (nyitókép: az amerikai lobogó és a Fehér Ház, Washington DC, USA / forrás: UConn Today)
Cica a mikróban
Azonban ez utóbbi megállapítás, mindamellett, hogy rettentően negatív, csupán egy közel 40 éves múlttal rendelkező városi legenda, amely minden valóságalapot nélkülöz.
Az UrbanLegends.hu (“urban legends” magyarul: városi legendák) az alábbiakat írja a közismert és többféle formában is létező legendáról: “egy idős amerikai nő mikrohullámú sütőben szerette volna megszárítani a macskáját, a beavatkozást azonban az állat nem élte túl. A néni ezt követően beperelte a gyártót, mivel az nem írta bele a használati útmutatóba, hogy a termék állatok szárítására nem alkalmas. És a pert meg is nyerte!“.
A Snopes.com weboldal szerint ez a szájhagyomány útján terjedő kitalált történet a 70-es évek közepén indult el az Egyesült Államokban. És állítólag ennek a mesének vannak régebbről eredeztett változatai is, amelyekben a butácska háziasszonyok a hagyományos sütőben, vagy ruhaszárítógépben szárították meg a frissen mosott házi kedvencet. A macskás-mikrós sztori nagy valószínűséggel Magyarországra valamikor a 90-es évek első felében érkezhetett meg és valahogy azóta újra és újra előkerül. Feltételezem, meglehetősen kevesen olvastak, kerestek és néztek utána ennek a dolognak.
Szerencsére az index-es Hoax Kábel mellett ott van nekünk az idén 15 éves UrbanLegends.hu is. Ezen weboldalak segítségével anyanyelvünkön olvashatunk utána az oknyomozó riportok segítségével a szájhagyomány, vagy az e-mail-ek, vagy a Facebook posztok útján terjedő városi legendáknak, népi hiedelmeknek és egetverő ostobaságoknak. Ezzel is fejlesztve a kritikus gondolkodás képességét.
És a hülyeség tovább osztását megelőzendő érdemes ezen oldalak valamelyikén utánanézni, hogy valójában miről is van szó. Így elkerülhető, hogy felüljünk egy valóságalapot nélkülöző mende-mondának. Egyúttal pedig ismeretünk is bővül és legközelebb már tudni fogjuk, hogy mivel próbálnak éppen megrémiszteni, vagy csodálkozásra késztetni a kevésbé jól informáltak.
Elnökválasztás 2016
Amikor feleségemmel zajló egyik beszélgetés alkalmával szóba került Trump elnökúr, nagyon meglepődtünk, hogy már 2,5 éve az USA elnöke (hivatalát csak 2017. január 20-án foglalta el). Amiért Őt most szóba hoztam, annak oka nem más, mint a másik olyan pont, amely miatt az amerikaiak lehülyézésre kerülnek: megválasztották maguknak Trump-ot. Egy olyan, nagyobb részt sikeres múlttal rendelkező üzletembert, aki olykor tiszteletlen, olykor kissé arrogáns, kissé flegma, néha meg vicces, vagy inkább szánalmasan nevetséges.
Felteszek egy kérdést, de kérem, senki se használja a Google-t a válasz megtalálásához! Köszönöm!
A leadott szavazatok hány százalékával nyerte meg a választást Trump?
.
.
.
Rendben, segjtek.
Kanada Banda stat&graf (kattints a nagyobb mérethez)
Az amerikai választói rendszer sajátosságai miatt a választást Donald Trump nyerte, mert a győzelemhez szükséges 270 db elektori szavazatot csak neki sikerült összeszednie, pontosan 304 db-ot gyűjtött, míg Mrs. Clinton csak 227 darabot. Ami pedig az állampolgári szavazatokat illet: az “amerikai nép” döntése értelmében Hillary Clinton lett volna az Egyesül Államok elnökasszonya, nem pedig Trump az elnök. Ez jól látható a végeredményben: Trump közel 63 millió szavazatával szemben a többi jelölt összesen közel 73 millió szavazatot szerzett meg.
Tehát az én olvasatomban Trump a legkevésbé sem élvezi a többség támogatását. Naivitás azt gondolni, hogy minden amerikai állampolgár, köztük a magyar származásúak is, pontosan ugyanolyan hülyék, mint az elnökük. Mert ez egyáltalán nem így van! Sőt, nagyon nem így van!
Amikor éppen az amerikaiakat hülyézik le ezért, vagy azért, kérem, jusson eszébe mindenkinek, hogy ekkor közel 4 millió magyar honfitársunkat is lehülyézik ugyanazzal a mondattal.
Csak néhány, Magyarország és a magyarok hírnevét öregbítő, magyarországi születésű, vagy magyar felmenőkkel rendelkező, tehetséges amerikai hírességet említsek(a teljesség igénye nélkül):
Ahogyan Magyarország sem egyenlő az X, vagy Y, vagy Z párttal, ugyanúgy Amerika sem egyenlő Trump-pal. Ahogyan az amerikaiak sem mind műanyagpohárból szívószállal, vagy aludobozból isszák a fehér bort(legyen az bármennyire is finom), ugyanúgy a magyarok többsége sem tekint a tablettás borra Hungarikumként. (Kedves Krisztina, ebben most semmi cikizés nincs, csak ehhez a témához nagyon adta magát az a 2 fotó. Remélem, nincs harag.)
Higyjétek el nekem, Magyarországról nézve nagyon messze van Amerika. Nem csak földrajzi értelemben. A messze itt és most azt jelenti, hogy Magyarországon élve, az USA-ba egyszer sem látogatva nagyon könnyű rossz értékítéletet hozni egy fél kontinens méretű országról és annak polgárairól. Főleg, mert a legtöbbször csak a macskás-mikrós mende-mondák és a híradások riportjai, beszámolói állnak rendelkezésére annak, aki még nem járt Amerikában. Ezek nagyon torz és erős szűrők, amelyeken sok esetben a valóság csak egy kis szeletkéje jut át. Természetesen, saját tapasztalás nélkül is lehet véleményünk valamiről/valakiről, de az a fentiek miatt kevésbé lesz megalapozott.
Tudom, hogy bizonyos körökben és személyeknek még mindig divat kritizálni és zsigerből utálni mindent, ami amerikai. (Ezt a viselkedési formát egy bizonyos intelligencia szint felett azért illik elutasítani.) Tapasztalatom szerint ez egy régi, rossz szokás, a magyarok egy részénél megmaradt még a 80-as évekből. Akit érint, annak talán ideje lenne első kézből informálódnia és szemlétet váltania. Ez csak a hasznára válna, bárminnyire sem ért velem egyet ebben.
A tavalyi évben, munkámból kifolyólag, 26 alkalommal jártam az USA-ban(Illinois – Texas – Kalifornia – Washington államok által alkotott négyszögben kb. mindenhol, legalább egyszer)és rövidebb-hosszabb ideig élvezhettem a vendégszeretetüket. Te, aki annyira utálod őket, hány alkalommal is vendégeskedtél náluk az elmúlt 10 évben? (Költői volt a kérdés, szerintem tudom a választ.)
Ha visszagondolok ezekre a napokra, hetekre, nagyon kevés negatív dolog jut eszembe. Negatív, csalódásra okot adó élményem szerintem nem is volt. Vagy ha mégis, akkor az, ahogyan a példa mutatja, nem vált emlékezetessé. Nem, nem védem Amerikát, nem védem az amerikaiakat, csak próbálok pártatlanul és reálisan véleményt formálni, valamint pozitívan viszonyulni az élet adta élményekhez, feladatokhoz és így a legjobbat kihozni a hétköznapokból.
Nem szabad és nem kell gyűlölni, megvetően lenézni, habzó szájjal megszólni egy másik társadalmat azért, mert más hatások érték évtizedeken keresztül, mert más gazdasági helyzetben van, mert hozzánk, magyarokhoz képest másképp gondolkodnak, mert az Ő életük kevésbé gondterhelt, mint a mienk, magyaroké, mert az Ő történelmük más eredményeket tud felvonultatni, mert az Ő oktatásuk, lexikális prioritásuk más, mint a magyar.
Amcsi-magyar, 2 jó barát…
Ugyanakkor ha már össze kell hasonlítanom az amerikaiakat a magyarokkal és a magyarokat az amerikaiakkal, akkor el kell mondanom, hogy mindkét társadalomban vannak olyanok, akiknek a jelenlegi technológiai fejlettségünk, a jelenlegi gazdasági- és politikai események összetettsége már kívül esik a könnyen befogadható és egyszerűen értelmezhető körön. Azaz az egyén a körülötte zajló folyamatoknak már csak a külső szemlélője és napról napra kevesebbet ért meg a számára is fontos összefüggésekből.
Igen, pontosítanom kell magamat: mindenk kornak megvoltak azon egyénei, akik az adott kor fejlettségét, eseményeit, történéseit nehezen, vagy egyáltalán nem tudták a megfelelő módon befogadni és értelmezni. Ez nem új dolog, ez igaz. De minél többet fog tudni az emberiség, annál többen lesznek, akik lemaradnak és nem fognak tudni egy szinttel feljebb gondolkodni.
És a nem tudásból, a nem értésből születnek meg azok az orbitális ostobaságok, mint a mikróban szárított macska és a nem tudásból, a nem értésből kifolyólag kezdenek az ilyen butaságok terjedni és lesznek évtizedekig élő városi legendák. Amelyek még az internet korában és élnek és virulnak. Akkor, amikor kvázi ingyen, minden írni és olvasni tudó számára mérhetetlen mennyiségű információ áll rendelkezésre karnyújtásnyira.
Azok pedig, akik tartják a lépést, sőt, utat mutatnak tevékenységükkel és mindent tőlük telhetőt megtesznek, nos, Ők már megemlítésre és/vagy linkelésre kerültek ebben a cikkben. Rájuk, munkásságukra illik nagyon büszkének lenni és nem összemosni őket olyanokkal, akik miatt – nemzetiségüktől függetlenül – szégyenkezni valónk volna.
Egy szó, mint száz: az amerikaiak nem hülyék(ahogyan más nemzetek polgárai sem). Nem szárítanak macskát mikróban és többségében nem támogatják Trump politikáját: sem intézkedéseivel, sem döntéseivel, sem tetteivel nem értenek egyet. S nem csak a polgárok többsége, hanem több amerikai cég, vállalkozás sem szimpatizál Trump a gazdaságot és kereskedelmet érintő javaslataival, törvényeivel. Hasonlók kijelenthetők a magyarországi viszonyokról és a magyar emberekről is. Nekünk sem esne jól, ha egy Napóleon-komplexusos politikus zavaros ügyeletei, pénzügyei, hatalommániája, és gyermeteg ügyei (kisvonat, focilabda, játékvár) miatt vélekednének rólunk negatívan más nemzetek.
Lehet, sőt, kell velem vitatkozni.Véleményed elmondhatod eme cikk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, illetve Twitter-en és e-mailben.
Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin “Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről. Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.
Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.
Kennedy, a Hold program …
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK “We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra. (fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)
Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:
“Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”
Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:
Na, de!
Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.
Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.
A blog ezt írja magáról: “Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”
Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:
Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.
Látnivalók hosszú sora
NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.
Információ a filmről: “1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. “
A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: “Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”
További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:
Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.
A port.hu leírása a filmről: “Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”
Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: “Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. “Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”
“Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.
A port.hu adatlapja alapján:“1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: “Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. “
Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.
Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!
eredeti mérethez klikk a képre!
A port.hu ezt írja róla: “Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. “
Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!
A port.hu adatlapja szerint: “Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”
A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.
A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.
Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.
És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:
A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: “A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”
A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.
„Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.
És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.
A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.
A port.hu ezt írja a filmről: “1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. “
Az “Az úttörők kora”, vagy “Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.
A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.
Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.
Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast-ot vendégül látta a SztereoTrip utazási podcast! Elsőre picikét furcsa volt, hogy nem mi kérdezünk, hanem mi vagyunk az interjúalanyok, de jól feltaláltuk magunkat az új szerepünkben és nagyon örültünk a meghívásnak! A szokatlan szituáció ellenére sikerült egy informatív, kanadai tematikájú, 2 óra hosszúságú adást készítenünk! És ahogy eddig is, most is alapos munkát végeztünk és az alábbiakban rengeteg hivatkozást és kiegészítő információt találhattok.
Köszöntjük a SztereoTrip részéről érkezett új hallgatókat weboldalunkon! Reméljük, hogy sikerül(t) kedvet csinálni ahhoz, hogy a mai naptól kezdve te is velünk bandázz.
minden, ami utazás
Ha és amennyiben lehetőséged nyílik rá, hogy Kanadába látogass, legyen ez a közösen elkészített podcast az utazásod kiindulási alapja. Bízunk benne, hogy az adás meghallgatását követően nem csak András, hanem mások is kedvet kapnak ahhoz, hogy egyszer, vagy többször elutazzanak ide, Kanadába.
(kattints a képre a teljes mérethez)
Adás napló.
Extra hosszú, extra sok linkkel, rengeteg olvasni-, nézni- és hallgatni valóval!
KANADA: 152 éves ország, 10 tartomány, 3 terület. A tartományokat és a területeket bemutató sorozatunk egyes részei:
Trans-Canada Highway: kelet-nyugat 7.821 km, keresztül halad mind a 10 tartományon, van rajta több híd, “alagút”, vasúti átjáró, lámpás kereszteződés…
The Great Trail, hossza: 24.134 km – “autó-mentes túraútvonalat Kanadában, amelyet gyalogosan, kerékpárral, lóháton, télen pedig sielve, vagy motorosszánon járhatnak be részben, vagy akár teljes egészében is az arra kedvet érző kirándulók, túrázók, kerékpárosok, kalandra vágyó utazók. Ez a rekreációs túraútvonalak leghosszabb hálózata az egész Földön. Összehasonlításul: bolygónk egyenlítői kerülete: 40.075 km.”
A Nagy Ösvényról itt írtunk.
Angol? Francia? Mindkettő?
Mindenek előtt egy alapfokú angol, esetleg francia jól jön. De inkább angol. Kanadai angol, nem a brit! A kanadaiak büszkék arra, hogy kanadai angolt beszélnek és nem britet. “The CELPIP Test is developed in Canada at Paragon Testing Enterprises, a subsidiary of The University of British Columbia. It reflects the best in Canadian research, and incorporates Canadian English and accents as used in Canada.”
Érdemes lehet a nemzetközi vezetői engedélyt kiváltani, ha és amennyiben vezetni akarsz Kanadában.
ha vezetsz, legyél tisztában a 4-way STOP-pal, az iskolabusszal, a “flashing lights” járművekkel, a piros jelzésnél jobbra kanyarodással.
Legyen igazolás rendelkezésre álló készpénz állományról, általában napi 100 CAD-dal számolhatsz – nem biztos, hogy a belépéskor kelleni fog, de kérhetnek ilyet.
Turizmus: turista “vízum”: nem igazi vízum csak eTA, magyaroknak nem kell vízum, ez inkább egyfajta beutazási engedély.
eTA: 6 hónapig érvényes, indulás előtt online kell igényelned.
Balesetbiztosítás KELL!!
Legyen visszajegyed, pontos terved, hogy mit, merre, meddig akarsz, mert lehet, hogy illegálisan akarsz majd munkát vállalni.
A határon a CBSA officer dönt arról, hogy jöhetsz, vagy sem
Kanadában a metrikus mértékrendszer a hivatalos – de találkozni imperiál (angolszász) mértékegységekkel is a hétköznapokban.
Átváltani nem kell, mert minden esetben fel van tüntetve mindkét mértékrendszer szerinti mennyiség.
Kanada népsűrűsége: 4 fő/km² – Magyarország: 106 fő/km².
Fém pénzek: $1 and $2 coin called the “loonie” and “toonie”.
Papírpénz, ami inkább műanyag-fólia és szép színes.
Amit még érdemes tudni:
A hatóságok: legyél tisztelet tudó és kedves, mert Ők is azok. A rendőr nem fegyvertokra tett kézzel száll ki az autóból. Csak akkor állítanak meg, ha alapos indoka van – vitatkozni lehet, de nem érdemes!
Small talk: mindig van rá lehetőség, pár perces beszélgetés kb. akármiről, amit éppen a helyzet ad.
Teljesen átlagos téli napok Kanadában és Albertában (a megadott értékek Celsius fokban értendők):
Kiránduljunk!
Minden évszakban érdemes Kanadába jönni, mert bőven van miért!
Chinook szél: Alberta déli részét éri el, kb. Red Deer-től délre, egészen le az USA-ba (Montana). Calgary környékén meleget fúj, délebbre Crownsnest Pass-től keletre, Lethbridge környéke pedig viharosabb. Időként akár északabbra és délebbre is befúj, évente 30-35 alkalommal van fordul elő.
Mivel érdemes közlekedni az országon belül:
1. autóval a legegyszerűbb, autót bérelni lehet minden városban,
2. belföldi repülőjáratok akár a kisvárosokból-ba is jönnek-mennek
3. vannak buszjáratok a nagyobb városok között,4. stopolni nem szokás, sok helyen nem is engedik (pl. autópályák BC-ben).
Szokások, ünnepek
1. Canada Day, azaz Kanada Nap – Július 1.
nemzeti ünnep: az 1867. július 1-jei, az 1867. évi Alkotmányról szóló törvény hatálybalépésének évfordulóját ünneplik ekkor. Ez a törvény egyesítette a három különálló, brit gyarmatot: Kanada tartományt, Új-Skóciát és Új-Brunswick-et egyetlen domíniummá* a Brit Birodalmon belül, amelyet ezt követően Kanadának hívtak.
2. Munka ünnepe – Szeptember első hétfője
3. Hálaadás – Október második hétfője
4. Emlékezés napja (Remembrance Day) – November 11.
5. Halloween – Október 31.
6. Karácsony – December 25.
* domínium: a brit birodalomhoz tartozó, de önálló államapparátussal rendelkező, különböző államformában működő ország, állam
Megéheztél? Együnk valamit. Avagy milyen a kanadai konyha? Juharszirup – szerintünk palacsintára a legjobb. Poutine 🙂 ha nem hallottál még róla, itt megismerkedhetsz a nemzeti étellel. És még itt is.
BBQ – kertben/teraszon/erkélyen, bármikor. Akár -20 fokban is.
Hálaadás vacsora jellemzően sült pulyka, többféle körettel.
Sea food: sokféle tengeri étel (kagylók, halak, rákok, stb.), nem csak mélyfagyasztva, hanem frissen is megvásárolható.
Amit még tudni érdemes:
Befogadó ország, de a sokadik generációs kanadainaknak vannak. Elvárásaik: beszéljen angolul, akarj beilleszkedni és megismerni Kanadát, a helyi szokásokat.
Az önkéntesség, önkéntes munka, az adományozás része a hétköznapoknak. Lásd: telente a “be a snow angel” felkérés, azaz segítsünk a szomszédunknak, és/vagy az idősebbeknek, és/vagy a fogyatékkal élőknek ellapátolni a havat a járdáról, a kocsibeállóról, stb.
A legélhetőbb városok listája, a 2018-as top10-es lista:
1. Vienna, Austria
2. Melbourne, Australia 🙂
3. Osaka, Japan 4. Calgary, Canada
5. Sydney, Australia
6. Vancouver, Canada
7. Toronto, Canada, Tokyo, Japan
9. Copenhagen, Denmark
10. Adelaide, Australia
Válaszaink a SztereoTrip fix kérdéseire:
Google Maps(mi más?)
Egyes településeken működik az ÜBER, a LYFT, az egész országban van AirBNB, van Booking.com, van TripAdivsor, stb., stb.
magyar, azaz budapesti vonatkozású rendezvény: frankofon kanadai filmek – köszönjük a linket SztereoTrip Dórinak.
könyvajánló: gyakorlatilag bármi, ami Kanadáról szól és megvehető a boltokban. Csak ne legyen túl régi! Mert maga az ország sem az, így nagyon sokminden valtozik pár év alatt is.
filmajánló: Szerelmem, Kanada – magyar dokumentumfilm, 2*52 perc, készült: 2013-ban
impresszum: “A XIX. század vége óta kb. kétszázezer magyar érkezett Kanadába, vándorolt ki a gazdasági nehézségek elől, vagy politikai menekültként keresett új hazát magának. Ez a folyamat a XX.század elején tovább folytatódott, majd felgyorsult a két világháború közötti gazdasági világválság idején, különösképpen pedig a II. világháborút követő időszakban. Több tízezer honfitársunk távozott e messzi földrészre 1956-ban, de a XX. Század második felében is több hullámban érkeztek magyarok Kanadába. Honfitársaink túlnyomó többsége, az egyszerű kétkezi munkásoktól kezdve, a magasan kvalifikált, Kanadában egyetemet végzett és különböző foglalkozásokban, tiszteletre méltó pályát befutott magyarokig megállta a helyét, egzisztenciát teremtett, családot alapított, hűséges és elismert polgárai lettek e távoli országnak, következésképp öregbítették Magyarország jó hírét.”
Vad Kanada – 4 részes kanadai dokumentumfilm, magyar (Szersén Gyula) narrációval, készült: 2014-ben “A megkapóan szép, napjaink legmodernebb kameratechnikájával forgatott sorozat Kanada lenyűgözően sokszínű élővilágát mutatja be, valamint az ember által rá gyakorolt hatásokat az első európaiak megérkezésétől a globális felmelegedésig.” Legutolsó információk alapján Magyarországon a Viasat Nature-n látható. Lehet, hogy megvásárolható DVD-n/Blu-Ray-en is.
Sea to Sky – a felvonó
(kattints a képre a teljes mérethez)
úton a hómobilok (motoros szánok) – mindennapi látvány a hegyekben
Biztos van pár dolog, ami kimaradt a linkek közül, a felsorolásokból. Bátran nézz utána a téged érdeklő dolgoknak a Google, a YouTube, vagy a Wikipédia segítségével. Ha kérdésed van Kanadával kapcsolatban, kérjük, kérdezz minket!
A 19. alkalmat követően, azaz a 2017-es karácsonyi ünnepekkel bezárólag összesen 14,5 millió kanadai dollárt (kb. 3 milliárd 82 millió Ft) és 1.950 tonnányi élelmiszer adományt gyújtött a Canadian Pacific vasúttársaság (későbbiekben: CP) Ünnepi Vonata a közönség segítségével. Az Ünnepi Vonat november és december hónapok folyamán van úton, közel 3,5 hét alatt járja be több ezer km-es útvonalát. A szerelvény kb. 300 méter hosszú és 150 településen áll meg Kanada tartományaiban és az Egyesült Államok néhány északi államában.
A fotók, amelyek a CP Wikipédia bejegyzéséből és a vasúttársaság hivatalos weboldaláról, valamint Facebook oldaláról származnak, alapos részletességgel mutatják be az Ünnepi Vonatot (angolul: Holiday Train) és az egyes helyszíneken zajló koncerteket. (balra az Ünnepi Vonat logója)
személyes kedvencen az első fotó (balra fent), amely a Three Valley Gap-nél készült
A színpompás karácsonyi dekorációba öltöztett Ünnepi Vonat már a 20. alkalommal indult útnak. Minden megállóhelyen ingyenes koncertet adnak a vonaton utazó zenészek, együttesek. A vonat útvonala nagyobb részt állandó, de kisebb útvonal módosítások minden évben vannak. A menetrend előzetesen kihírdetésre kerül a vasúttársaság online elérhetőségein.
a 2018. évi útvonalak (a nagyításhoz klikk a térképre)
A repertoárban nem csak a Magyarországon ismert angol nyelvű karácsonyi zenék, hanem Kanadában/Amerikában népszerű country dalok is szerepelnek. Én, aki elektronikus zenén nőtt fel a 90-es években, s jelenleg is ezt a stílust kedvelem, az akusztikus hangszerekkel előadott élő koncertek hangulata fergetes és magával ragadó.
A lokomotív után több tehervagon és hálófülkés személykocsi van kötve – természetesen egytől-egyig feldíszítve -, valamint körülbelül a szerelvény közepén található egy speciális, a megállókban színpaddá átalakuló “koncert-vagon”.
Eltakarhatjuk-e az arcunkat egymás elől?
Egyáltalán szabad-e erről beszélni?
Egyébként ez vallási, vagy biztonsági kérdés?
Mindeközben az észak-amerikai őslakosok (indiánok, eszkimók, stb), hogyan vészelik túl az európaiak betepülését, avagy szabad-e indiánnak, ávósnak öltözni?
(fotó: 
(fotó: 
(fotó: 
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK 
Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: 
(fotó: 
Az Armstrong c. film 
Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az 
Az “Az úttörők kora”, vagy 
úton a hómobilok (motoros szánok) – mindennapi látvány a hegyekben
