Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Minden éremnek két oldala van. Sokan kedvelték II. Erzsébet királynőt és a brit uralkodói családot, de sokan vannak azok is, akik egyáltalán nem szerették Őt és a mai napig neheztelnek a királyságra. Valós események és alaptalan hazugságok, kedves gesztusok és hanyag magatartás: a kicsivel több, mint 70 év története kicsivel több, mint 60 percben – kanadai szemmel.
Adás napló.
II. Erzsébet a kanadaiaknak:
“kulcsfontosságú, hagyományainak és hiedelmeinek megtestesítőjéből melegen tisztelt, de nem különösebben jelentős alakjává vált. A kanadaiak jóindulatát leginkább magánszemélyként kamatoztatta, nem pedig egy intézmény örökletes vezetőjeként.”
Thomas Klassen, (professor, School of Public Policy and Administration, York University, Canada)
Az 12. extra epizód a torony harangjátékával kezdődik. Az alábbi videó nagyon látványosan mutatja be a toronyot és az óraszerkezet és a harangok működését.
II. Erzsébet királynő 1952. Február 6-án, 25 évesen lett uralkodóvá, 1953. Június 2–án koronázták meg és ma, 2022. Szeptember 8-án, életének 96. évében hunyt el. XIV. Lajos francia király után a második leghosszabb időn át (70 év és 214 nap) hatalmon lévő uralkodó volt, egy időben 56 nemzeté, az utóbbi 9 hónapban már csak 15 országé – köztük a Nemzetközösség tagjaként Kanadáé is.
Egy igazi egyéniség volt
II. Erzsébet még az előtt Kanada uralkodója is lett, hogy az országnak saját, egyedi zászlaja (1964), vagy hivatalosan elfogadott nemzeti himnusza (1980) lett volna (ez utóbbival egyébként egyidős vagyok). Az idén 155. születésnapját ünneplő Kanada még csak 85 éves volt, mikor Erzsébet hercegnő az édesapjától, VI. György királytól megörökölte a trónt. Ekkor még nem sejthette senki sem, hogy a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó lesz belőle. Ezalatt a 70 év alatt generációk nőttek fel, államférfiak és államnők jöttek – és mentek… És Ő olyan volt, mint aki mindig itt volt velünk.
Erzsébet és Kanada
II. Erzsébet királynő élete során összesen 23 alkalommal látogatta meg Kanadát, az első és az utolsó látogatás között 59 év telt el. Alberta tartományban 6 alkalommal, a Kanada Banda Podcast-nak otthont adó Calgary városában pedig 4 alkalommal járt.
Erzsébet hercegnő 1947-ben házasodott össze Fülöp herceggel és csak pár évvel később, 1951-ben jártak először Kanadában, de akkor nem egy villámlátogatásra érkeztek, hanem partól-partig beutazták az országot, s így Alberta-t is. Királynővé koronázása előtt 111 nappal érkezett meg életében először a tartományba.
balról jobbra: Fülöp herceg, II. Erzsébet kiránynő és a Kanadai Királyi Légierő egyik tisztje. Edmonton, Alberta, 1951 fotó: City of Edmonton Archives
A minden év júliusában megrendezett Calgary-i Rodeó 1951-ben az Ő tiszteletére egy rendkívüli rodeót tartott az ősz folyamán. Ezt követően a királynő még másik 3 alkalommal volt vendége a világraszóló, a világ legnépszerűbb rodeójának, a Calgary Stampede-nek.
Edmonton-i látogatásuk alkalmával több, mint 160.000 ember sorakozott fel az utcákon, hogy lássa a királyi pár 32 kilométeres körmenetét a tartomány fővárosában. Hogy ez milyen nagy szó volt akkoriban: a Magyarországnál 7,5-szer nagyobb Albert tartomány lakosságának száma 1951-ben még nem érte el a 940.000 főt!
Eme utazás alkalmával a Portage Avenue a 101. utcától a Kingsway-ig lebetonozásra került és a látogatás tiszteletére Princess Elizabeth Avenue-re (magyarul: Erzsébet hercegnő sugárútra) keresztelték.
A tartományi kormány által rendezett állami vacsorát a Hotel Macdonaldban tartották. Ezen kívül több más, hivatalos rendezvényen is részt vettek, s mielőtt tovább utaztak volna, a hercegi pár megnézett egy CFL football mérközést is(CFL – Canadian Football League – Kanadai Futball Liga), amelyen az Edmonton 4-1-re legyőzte a Winnipeg-et a nyugati elődöntőben.
II. Erzsébet 1957-ben látogatott először Királynőként Kanadában, mindössze 4 napot töltöttek Ontario tartományban és megnyitották a parlament őszi üléseinek időszakát.
Aránylag kevés, Kanadával kapcsolatos esemény kerüli el a figyelmünket. Így aztán szembe jött velünk Tvrtko (született: Balogh Szilárd) legújabb élőzése a Facebook Televíziós Csatornán, amelyet a Vancouver-i Nemzetközi Repülőtéren (IATA: YVR, ICAO: CYVR) követett el. A legnagyobb jóindulattal mondom, hogy: bár ne tette volna.
Az videó erre a linkre kattintva tekinthető meg. A biztonság kedvéért, ha a Facebook Televíziós Csatorna véletlenül elkalibrálná a videó linkjét és az a későbbiekben már nem lehetne elérhető – még hajnal 3 órakor sem -, egy biztonsági másolat elhelyezésre került a szerverünkön.
Redskins (rézbőrű indián)
Az első és talán a legfontosabb a bejelentkezéssel kapcsolatban: Tvrtko-nak az Egyesült Államokban élve tudnia kellett volna, hogy Washington Redskins-es melegítőfelsőt (vagy bármilyen másik Redskins-es ruhadarabot) már nagyon nem illendő hordani, leginkább 2020. Július 23. óta.
… hanem mert az emberi jóízlés és a másik iránt érzett tisztelet miatt is nettó bunkóság az észak-amerikai őslakosokat rézbőrűnek hívni! Az Aloha-birodalom fővezérének minimum annyi jóízlése lehetne, hogy amíg egyik oldalról mézes-mázos szavakkal beszél a polinézekről(a Hawaii szigetek őslakos nemzettsége), addig a másik oldalról magasról szarik rá tesz a kontinentális Egyesült Államok őslakos törzseire. Ő, aki több évet élt az USA-ban. Ő, aki személyesen tudosított egy etnikai polgárháborúból éveken át!
Mielőtt “felállva tapsolnál” ehhez a világraszóló produkcióhoz, kérlek, olvass tovább!
Kanada Banda Extra #02 – családi piknik Kanada Napon. Egyedi hangzású adással jelentkezünk, amelyet Calgary egyik parkjában vettünk fel július 1-én. Lesz kevés időjárás, sok háttérzaj, mikorfonba fújó szél és fejünk felett szálló repülőgépek. Mi pedig felháborodtunk, nagyon!! Majd egy rendőrségi akcióról beszéltünk és állampolgárokat kritizáltunk. Történelmi tényeket és nézőpontokat is elemeztünk, aztán pedig félre tettük a mikrofonokat és következett a piknik a családdal, barátokkal. (nyitókép: Worth1000.com)
“A román külügyminisztérium közleménye végén megerősíti, hogy a kölcsönös tiszteleten alapuló, a jövő felé forduló, a két ország polgárainak érdekeit szolgáló, pragmatikus kapcsolatokra törekszik Magyarországgal, és a magyar féltől is ugyanezt várja el.“
Karen Newman előadásában hallható O Canada-val búcsúzunk…
39 év. Boldog születésnapot Kanada nemzeti himnusza!
A nyitóképen látható feliraton Kanada nemzeti himnuszának 4. sora olvasható: “True North strong and free” – amely Anglia egyik legnépszerűbb költője, Alfred Tennyson által Kanadáról papírra vetett szavaira utal: “That True North whereof we lately heard.”. A költeményben a “true” szó jelentése “hűséges”. “North”, azaz “Észak”, amelyet nem kell különösebben magyarázni, hiszen még a Mikulás is nálunk, a kanadai északi-sarkon lakik (nem pedig a finneknél), még rendes postacíme is van, egyedi irányítószámmal. A “strong and free” jelentése pedig önbizalmat sugároz, mely szerint Kanada erős, független, szabad állam.
Kanada Napja nemzeti ünnep – hasonlóan az augusztus 20-hoz Magyarországon. A Canada Day-t 1982 óta hívják Canada Day-nek, előtte Domínium Napjaként tartották nyilván, amelyen az 1867. július 1-i évfordulót ünnepeljük. Ezen napon egyesült Kanada Tartománya, Új-Skócia és Új-Brunswick egy Domíniumban a Brit Birodalmon belül, amelyet ezután Kanadának hívtak.
A 1980. óta hivatalos nemzeti himnusz szövege*(teljesen véletlenül egykorú vagyok vele):
“O Canada! Our home and native land! True patriot love in all of us command. With glowing hearts we see thee rise, The True North strong and free! From far and wide, O Canada, we stand on guard for thee. God keep our land glorious and free! O Canada, we stand on guard for thee. O Canada, we stand on guard for thee.”
De nem az “O Canada” volt Kanada első himnusza, mert volt még másik kettő is. Azaz még most is van egy … meg még egy. De haladjunk időrendben.
Az 1700-as évek közepe táján(egyesek szerint már vagy 100 évvel korábban)volt a “God Save the Queen” – mondjuk úgy – elődje: akkoriban György király uralkodása miatt “God Save the King” néven volt ismert. Az évszázadok alatt számtalan verziója született, felsorolni is sok volna… hivatalosan elfogadott verziója azonban még ma sincs a Brit nemzeti himnusznak. Kanadának ma is a “God save the Queen” a királyi himnusza, amelyet a királynő, vagy a királyi család tagjainak jelenlétében játszanak. Mert Kanada jelenleg is a Nemzetközösség tagja, az ország uralkodója II. Erzsébet brit királynő.
Aztán: Kanada alapításának évében, 1867-ben ihletődött meg egy juharfától Alexander Muir. A Toronto-i tanító kertjében állt a fa és mellette/alatta üldögélve írta meg a “The Maple Leaf Forever” sorait, amely sokáig Kanada nem hivatalos himnusza volt. A videóban nyomon követhető, hogyan változott közel egy évszázad alatt a kanadai zászló 1868. és 1965. között.
Az “O Canada”-nak természetesen van francia nyelvű változata is, mivel eredetileg francia nyelven írta meg Sir Adolphe-Basile Routhier 1880-ban. A megzenésítése Calixa Lavallée személyéhez fűződik. Angolul többféle átirata létezett és létezik, a hivatalossá azonban a már idézett szöveggel vált 1980-ban, amelyet még 1908-ban írt a Méltóságos Robert Stanley Weir.
Létezik belőle angol-francia nyelvű változata is, ez utóbbi emígyen fest:
“O Canada! Our home and native land! True patriot love in all of us command, Car ton bras sait porter l’épée,
Il sait porter la croix!
Ton histoire est une épopée
Des plus brillants exploits, God keep our land glorious and free! O Canada, we stand on guard for thee.
O Canada, we stand on guard for thee.”
Végezetül pedig egy történelmi pillanat! 2007. február 3-án először fordult elő Kanada történetében, hogy Akina Shirt az anyanyelvén, azaz Cree nyelven énekelte el a himnuszt egy sporteseményen.
NHL jégkorong bajnokság, Calgary Flames – Vancouver Canucks mérkőzés
* kiegészítés: 2018. január 31-én az alábbi változtatást vezette be Kanada Kormánya: a korábban megírt “True patriot love in all thy sons command” sort “True patriot love in all of us command”-ra változatták. Azaz a “fiaid” szót cserélték “mindannyiunk”-ra, mivel nem csak a fiúk és férfiak szeretik hazájukként Kanadát, hanem lányok és asszonyok is.
Extra info: amikor a cikket elkezdtem írni, még fogalmam sem volt, hogy hogyan fog folytatódni a cím és az első mondat után. Kezdésül kerestem egy nyitóképet, ez kb. 8-10 percet vett igénybe. Amint megvolt a kiválasztott kép, a képen szereplő szöveget meg kellett magyaráznom, így adta magát az O Canada szövegének bemásolása a kormányzati weboldalról , majd némi extra információért rákerestem a Wikipedia oldalain is a kanadai himnuszra. A többi pedig utána már adta magát és a vége megint az lett, hogy egymás után jöttek a érdekesebbnél érdekesebb információk, hogy gyorsabban járt az eszem, mint az ujjaim a billentyűzeten. Végül pedig kb. 3 óra alatt el is készült a cikk.
(fotó: Lator)
