KB029 – Iskolakezdés

A huszonkilencedik podcast-ot 50 perc késéssel kezdtük el … felvenni. Mert a technika összeesküdött ellenünk. Nem nagyon, csak egy picit. A régi MacBook nem volt hajlandó hangot rögzíteni, majd újraindítás után soha többet nem tért magához. Laptop csere után már sikerrel járt Lázadó. Az adás naplóban található témákat érintettük ez alkalommal csak, mert amit eredetileg elterveztünk, arra végül nem maradt időnk. Kiderül például, hogy miért kellett Latoréknak egy telefonkönyv vastagságú papírhalmazt elolvasni és aláírni? Hogyan érzik magukat Lázadó lányai az általános iskolában? És mennyibe kerül a “szeptember” a T. Szülőknek Kanadában? S a kiadásokról mit mond a könyvelő (vagy a tax office)? Következzen egy találós kérdés: hogy hívjuk a fizetős bölcsödét? Nem-nem, itt és most nem áruljuk el, a válaszhoz meg kell hallgatni ez az adást. Utána pedig várjuk a kérdéseiteket és a kommenteiteket.

Adás napló. “KB029 – Iskolakezdés” bővebben

Már 2 Éve Bandázunk Együtt

Rohan az idő, szokták mondani … és valóban: 2017. nyara olyan, mintha tegnap lett volna. A weboldalunk júliusban indult, az első cikkeink augusztusban jelentek meg, majd a hónap 26. napján kiadtuk az első podcast-unkat! Nagy nap volt a számunkra, izgatottak voltunk, hogy milyen fogadtatást kapunk, lesznek-e olvasóink, mennyi hallgatónk lesz, milyen visszajelzéseket kapunk és így tovább.

kb_keep_calm

Sokat gondolkodtunk minden alkalommal, hogy milyen témát, témákat vegyünk elő és beszéljünk meg? Miről írjunk cikket? Nem tanácstalanok voltunk, hanem tele voltunk ötletekkel, jobbnál-jobb témákkal, amelyek közül már számtalant megosztottunk veletek vagy szóban, vagy írásban. Azért nem kell aggódni, maradt még bőven a tarsolyunkban úgy beszélgetésre, mint a weboldalon megjelenő cikkekre váró téma. “Már 2 Éve Bandázunk Együtt” bővebben

Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.
“KB023 – Az E-Mobilitás II.” bővebben

KB022 – Az E-Mobilitás I.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 22. adásában az elektromobilitást választottuk főtémául. Mi a helyzet a klímaváltozással, hogyan kapcsolódik ez az elektromos autókhoz? Ismerkedünk a Formula E-vel: te nézed a futamokat? Majd megtárgyaltuk, mennyire elterjedtek a villanyautók és hogyan állnak töltőoszlopok? Mi a helyzet az akkumulátorokkal, a hatótávval és milyen vezetési élményt adnak az e-autók? Környezetbarát-e a technológia és mennyire problematikus egy elektromos autó karbantartása?

 

 

Ahogyan azt már megszokhattátok, igyekszünk mindig nagyon alaposan utáni járni a dolgoknak és minden adás naplóban a lehető legtöbb hivatkozást és kiegésztő információt felsorolni. Most sincs ez másképp, rengeteg linkkel, táblázatokkal, kapcsolódó információval készültünk!

Vigyázat, kimerítő tartalom! És ez még csak az első rész!

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel kezdtük.

  • Létezik egyáltalán olyan magyar nyelvű mesekönyv, amelyben színes betűkkel van írva a szöveg? Aki tud ilyenről, akinek van ilyen mesekönyve, kérjük, írja meg nekünk! Köszi!

Lázadó 7,5 éves lánya színes betűkkel írt egy mesét.

  • Facebook, PodBean, stb., – látjuk ám, mit csináltok.
  • Random László, Random Zoltán és Random Péter online küldik az üzenetet, s a kérdéseket. Cselekedj te is így!
  • Miért jobb egy okostelefon, mint egy butatelefon? Az okostelefonokon lehet híreket, cikkeket, könyvet olvasni, podcast-okat, zenét hallgatni, videókat, filmeket nézni, levelezni, nyaraláshoz, síeléshez szállást foglalni, pizzát rendelni, ajándékot vásárolni szülinapra, pénzügyi, banki ügyeket intézni… stb, stb, stb. Továbbá: pl. utazás során (vonat, busz, stb.), vagy várakozás (pl. buszmegálló, orvosi rendelő, stb.) közben is hasznosan lehet eltölteni az időt, mert így elvégezhető azon dolgok nagy része, amihez régen még otthon, a szobában le kellett ülni a számítógép elé. Többen napilapokat, magazin helyett híroldalakat olvasnak, híradásokat, riportokat, interjúkat néznek/hallgatnak, majd a Facebook-on, vagy az adott fórumban hozzá is tudnak szólni a témához és kb. azonnal meg tudják vitatni a hasonló érdeklődésűekkel a témát. (Sokan nyomtatott könyvek helyett e-könyvet olvasnak, emiatt csökken a forgalma a könyvesboltoknak, könyvtáraknak, mert minden ott van előtted a kijelzőn, fel sem kell állnod a karosszékből, ha új könyv kell.)
  • Bevándorlási információk – hivatalos kanadai források alapján:

Szolgálati közleményünket Lator mondta el.

Mi a baj ezzel a fotóval? A podcast-ból kiderül!

Itt emelnénk ki az elektromos autók bemutatása, népszerűsítése terén tett igényes, hiánypótló és alapos munkásságát, amely YouTube csatornáján követhető nyomon (lájkoljátok Face-n is). Ha nem tudod, ki Handrás, azaz Horváth András, a belinkelt oldalakon megismerheted Őt magát is.

Mi nem vennénk i3-t, mert csúnya. Belülről is.

 

Elektromos autók töltőcsatlakozóinak különböző típusai:

klikk a képre a nagyobb nézethez

“kis szörnyecskék” – ugyanaz egy kicsit viccesebben

 

E-motorsport, éghajlatváltozás, elektromos autók, és a többi . . .

egy 2. generációs Formula-E versenyautó (5. szezon, 2018-19)

Formula-E versenynaptár – 5. szezon, 2018-19 (forrás: Eurosport)

Formula-E versenytérkép – 5. szezon, 2018-19 (forrás: Eurosport)

  • Elektromobilitás
    • Kezdjük az alapokkal: honnan jön az áram? Ki fog elektromos hálózatot építeni? Hol fogjuk tölteni az elektromos autókat?
    • Akkumulátorok élettartama? A saját személyautóddal a már megszokott éves futásteljesítménnyel számoval te hány év alatt vezetsz le 643.00 km-t, kb. 25-30 év alatt?
    • Lázadó rosszul emlékezett: a finn taxis Tesla Model S akkupakkja 400.000 km után NEM 86%-os, hanem 93%-os állapotban volt! Azaz 7%-ot vesztett a kapacitásából 400 ezer km alatt. Finnországban télen hideg tud lenni, s nyáron sincs nagy meleg. Ha évente 20.000 km-t teszel bele a saját autódba, akkor 20 év alatt vezetsz le 400 ezer km-t.
    • Hatótáv: az emberek kb. 90%-nak elég napi használatra az elektromos autók 150-200 km-es hatótávja
    • itt a Fully Charged Show
    • Ő pedig Bjørn Nyland, a thai származásű norvég YouTuber, aki elekromos jármúveket tesztel, mutat be és próbál ki
    • Erőművek és autók a városban.
      • Magyar statisztikai adatok – szerintünk is síralmas: “Soha ennyi autó nem volt a magyar utakon, de ilyen öreg se”
      • 2018 első felében: sorozatban 11 éve emelkedik a személygépkocsik átlagéletkora (14,2 év) Magyarországon. Ekkor 3,6 millió autó volt regisztrálva.
      • Lator: “Egy erőmű jellemzően városon kívül bocsát ki égésterméket, míg az autó bent a városban, a gyermeked orra alá fújja a füstöt a járda mellett!”
    • Mennyire tiszta a villanyautó gyártása, üzemeltetése? Jason Fenske, az Engineering Explained YouTube csatorna üzemeltetője által készített statisztikák:

És maga a videó, ahonnan a táblázatok érkeztek:

 

 

Zenék a podcast-ban

 

 

 

 

Köszönjük a figyelmet!

– Lator és Lázadó

Leszel A Támogatónk?

Elindult a Kanada Banda Patreon oldala! Hogy mi is ez és miért jó, hogy már nekünk is van? A Patreon egy online platform internetes művészek, YouTuber-ek, Podcast-erek, újságírók (azaz tartalomkészítők) számára, amely segítségével anyagi támogatásban részesülhetnek. Fedezni tudják a tartalomkészítés során felmerülő költségeiket, hogy fejlődhessen, sűrűbben jelentethessenek meg tartalomat (műsort). A “patronálás” természetesen önkéntes(!) és a jövőben is ingyenesen érhetők el podcast-jaink és a weboldalon megjelenő cikkeink.

 

a Patreon logója

 

Az oldal elérhetősége: https://www.patreon.com/kanadabanda

Mindketten 2000-ben kezdtünk közelebbről ismerkedni a közélettel, közszerepléssel, közös felelősségvállalással, a médiával. Ekkor találkoztunk a rádiózással is. Az élet úgy hozta, hogy külföldön élünk, de ettől Magyarország még a szívünk csücske maradt és sosem felejtjük el, hogy honnan jöttünk.

A magyarnak lenni érzés pont úgy megmaradt, mint ahogyan megmaradt a rádiózás szeretete. Mindketten fontosnak tartjuk, amit csinálunk, a társadalmi szerepét, a figyelem ráirányítását bizonyos témákra, vagy azt, hogy igényes műsor készüljön. Sosem ülünk le úgy, hogy majd lesz valami.

Ezek az adások nem készülnek el maguktól. Általában több órányi felkészülés, maga a felvétel, majd a vágás, utómunka. Nem is beszélve mindennek a költségéről (tárhely, weblap, podcast kiszolgáló, eszközök a felvételhez).

Jelenleg három különböző támogatási összegből lehet választani:
  • 1 USD – azaz nagyjából 275 Ft,
  • 2 USD – azaz nagyjából 550 Ft, vagy
  • 5 USD – azaz nagyjából1.375 Ft.
    (árfolyam: OTP Bank valuta-deviza váltó, 2019.02.04/1. 21:39)

Ám, ha nem találtál ízlésednek megfelelő opciót, akkor a lap alján található: MAKE A CUSTOM PLEDGE gombra kattintva bármekkora összeget megadhatsz.

A támogatás egyelőre csak rendszeres, azaz havonta ismétlődő formában érhetők el, ám kötelezettség, hűség idő nincs! Így bármikor azt mondhatja bárki, hogy én idén ennyit (pl. 3x$1, vagy 6x$1) szerettem volna adományozni. Mindenki maga döntheti el, hogy melyik a számára leginkább testhezálló.

 

magyarul: válj támogatóvá

 

A Patreon jelenleg csak angol nyelven érhető el. A szolgáltatás már lassan 6 éve működik, ezen idő alatt nyelvi bővítés nem történt, tehát nagy valószínúséggel a továbbiakban is csak angolul lesz elérhető.

Ha a támogatásunkkal kapcsolatban kérdésed, észrevételed van, kérlek, add tudtunkra mihamarabb elérhetőségeink valamelyikén!

 

Félreértések elkerülése végett:

  • Támogatóvá válni NEM KÖTELEZŐ!! Csak egy lehetőség, amelyet azon Hallgatóink számára szerettünk volna biztosítani, akik úgy gondolják, hogy szívesen hozzájárulnak pár száz Forinttal működésünkhöz, műsoraink elkészítéséhez.
  • Amennyiben neked nincs kedved, vagy nem áll módodban podcast-unkat patronálni, nem fogsz semmiféle hátrányban, vagy negatív megkülönböztésben részesülni.
  • Ha úgy érzitek, hogy érték az, amit készítünk, szeretitek minket hallgatni, könnyebb átvészelni egy hoszabb utazást, esetleg elgondolkodtatunk benneteket bizonyos témákkal kapcsolatban, akkor ragadjátok meg az egeret, tapi padot, bökjétek azt a képernyőt és segítsetek bennünket abban, hogy ezek az adások sokáig készülhessenek. Bővíthessük a kínálatot, javíthassunk a minőségen együttes erővel!

Számunkra mindíg egy élmény nektek adást készíteni és nagyon nagyra értékeljük azt, ha ehhez hozzá tudtok járulni.

 

– Lator és Lázadó

***** B.Ú.É.K. 2019 *****

Jó reggelt és – mivel mostanra már Kanada legnyugatibb időzónájában is átléptek a 2019-es esztendőbe -, Boldog Új Évet Kívánunk minden Kedves Hallgatónknak és Olvasónknak! Szeretnénk mindenkit megkímélni az elmúlt 12 hónap statisztikájától, inkább az idei terveinkról szeretnénk beszélni. Azaz írni.

Túl vagyunk az első teljes naptári évünkön. Sok új Követő és Hallgató talált ránk és kedvelt meg bennünket 2018-ban is!

Nagyon köszönjük mindenkinek, hogy adásaink meghallgatásával, cikkeink elolvasásával, Facebook-os/Twitter-es, vagy akár élő szavas aktivitásával elismeri munkásságunk, kommentjeivel, e-mailjeivel pedig podcast-unk társszerkesztőjévé válik.

Ígéretünkhöz hűen a podcast-ok hangminőségén javítani fogunk egy egyszerűbb technikai fejlesztést követően az elkövetkező hetek során.

Hamarosan élesedik Patreon oldalunk, ennek időpontjáról itt a weboldalon, valamint a podcast-okban is tájékoztatást adunk majd. Aki számára ez a támogatási rendszer ismeretlen lenne, a Wikipédia szócikke alapján bővítheti ismereteit.

Készülünk továbbá legalább 2 új … hmm, mondjuk úgy, “dologgal” 2019-ben, az egyikről már ejtettünk pár szót a crossover adásunkban. Van több ötletünk is, azok megvalósíthatóságán dolgozunk közös erővel és bízunk benne, hogy megvalósításuk után azok elnyerik tetszéseteket.

A podcast-ok nektek készülnek, cikkeinket nektek írjuk, ezért továbbra is számítunk a véleményeitekre, kérdéseitekre, észrevételeitekre! Elérhetőségeink változatlanok, mindenki a számára kényelmesebb, egyszerűbb utat választva léphet kapcsolatba velünk.

Aki (még) Facebook-ozik, vagy fent van Twitter-en és/vagy Mastodon-on, ott is kifejtheti álláspontját és tovább oszthatja posztjainkat.

Adásaink elérhetőek a legtöbb podcast alkalmazásban (iTunes, Google Podcasts, stb., stb.), de akár mp3 formátumban is letölthetők, vagy weboldalunkon online meghallgathatók.

A háttérben lelkesen készülünk az újabb podcast-okkal és cikkekkel az előttünk álló évre! Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk minden fontosat és érdekeset, megbotránkoztatót és elgonolkodtatót elmondani, bemutatni, véleményezni, kritizálni és megtárgyalni Kanadáról, Magyarországról, valamint a minket érdeklő témákról, emberekről, eseményekről szerteágazóan és részletekbe menően.

Pozitívumokban, egészségben bővelkedő
eredményes boldog új évet kíván:
Lator és Lázadó