Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Szép jó reggelt kíván Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó! A hetvenharmadik epizódban a Kanadán kívül kevésbé ismert Carbon Tax-ról, a kanadai szénadóról beszélgettünk. Ezzel kapcsolatban a podkaszt-hallgatók elsőre talán nem is gondolnák, hogy mennyi hasonlóság fedezhető fel a kanadai és magyar belpolitikában. Figyelem: szuper hosszú adás napló következik!
„The analysis, released today by the advocacy group Environmental Defence, estimated that Ottawa offered up at least $18.6 billion in support of the fossil fuel and petrochemical industries in 2023. Climate activists have for years been calling on Canada to scale back its support of the fossil fuel industry and instead prioritize cleaner, renewable forms of energy. Environmental Defence’s numbers are down only slightly from last year, when it calculated $20.2 billion in financial support (..)
The Parliamentary Budget Officer estimates the carbon capture, utilization and storage investment tax credit will cost $5.7 billion over five years.
The IMF found that Canada doled out $2 billion in explicit fossil fuel subsidies; it calculated that the implicit cost was another $36 billion.
„Building on the actions in Canada’s strengthened climate plan (2020), and the Pan-Canadian Framework (2016), the 2030 Emissions Reduction Plan (2022) provides a roadmap to how Canada will meet its enhanced Paris Agreement target to reduce emissions by 40-45% from 2005 levels by 2030.”
„The Government of Canada published the country’s 2030 Emissions Reduction Plan in March 2022. The plan reflects input from provinces, territories, Indigenous Peoples, the Net-Zero Advisory Body, and interested Canadians on what is needed to reach Canada’s more ambitious climate target of 40-45% emissions reductions by 2030.”
Nem meglepő módon Alberta tartományban is szelektíven gyűjtik az italos palackokat, dobozokat, üvegeket – egy szóval minden olyan tároló edényt, amelybe azonnal fogyasztható élelmiszeripari folyadékot töltenek, ha és amennyiben azt Kanadában hozták forgalomba, azaz a T. Vásárló kanadai kereskedelmi egységben vásárolta meg.
Jó, persze, annyira tüzetesen azért nem figyelik, szóval én már váltottam vissza jó néhány olyan üdítőspalackot is, amelyet az Egyesült Államokban vásároltam meg… inkább, mintsem a hagyományos kukába dobjam, hogy aztán elégessék, vagy a szeméttelepen elföldeljék.
Ide tartoznak többek között:
a pezsgős- és sörösüvegek: és teljesen mindegy, melyik országból származik! A lengyel sörösüveget ugyanúgy visszaveszik, mint az amerikait, vagy a japánt – nem válogatnak.
mindenféle tej-alapú ital doboza: hagyományos tej, laktóz-mentes tej, kakaóstej, joghurt ital, stb.
az üdítőitalok műanyag palackjai: Pepsi, Coca-Cola, vagy a szupermarketek saját márkás üdítői,
a dobozos üdítők és alkoholositalok, legyen az energiaital, kóla, sör, vagy cider,
gyümölcslevek: mindegy, hogy kanadai Minute Maid, vagy magyarországi SIÓ, bármelyik doboz visszaváltható.
az Alberta Depot tájékoztatója a betéti díjas termékekről forrás: Alberta Depot
Természetesen az elvárás az, hogy a visszaváltott palack/üveg/tejes doboz „tiszta” legyen. Azaz a visszaváltás előtt az legyen benne, ami rá van írva és ne tárolj benne átmeneti jelleggel mondjuk használt sütőolajat, vagy festék higítót… az ilyet a hulladékudvarokban lehet és kell is leadni.
Jelen pillanatban a 2022-es adatokkal tudok csak szolgálni, a 2023-as számokra még várnunk kell. A közel 4,75 millió lakosú Alberta-ban a 2022. évben 2.077.236.910 darab palackot/üveget/dobozt váltottak vissza a tartomány-szerte 221 helyszínen megtalálható Bottle Depot-okban, amit mi csak üvegvisszaváltóként ismerünk. Ezzel a mennyiséggel a Calgary Tower-t 8 alkalommal lehetne megtölteni az aljától a tetejéig.
A 2 milliárd egy hatalmas számnak tűnhet, de ez még mindig csak a 83%-a az eladott mennyiségnek. Reméljük, hogy 2023-ban ennél jobb eredményt sikerült elérni és az idei év még jobb lesz majd ennél!
illusztráció: Alberta Depot
De! Ennek ellenére is sikerült
megmenteni a Föld nevű bolygót 87.908.875 kg műanyag, alumínium, üveg és papír hulladéktól, valamint
megtakarítani 691.917.229 kWh áramot az italos palack/doboz/üveg gyártóinál.
„Az alumíniumból, vagy átlátszó műanyagból készült italtartályok kerülnek a legmagasabb arányban újrahasznosításra – vadonatúj italos tartályokká alakítják őket, minimális, vagy zéró hulladék termelése mellett. A színes műanyag palackok és üvegpalackok újrahasznosítási aránya a második legmagasabb.”
Az italos tartályok betéti díjai kizárólag a tartály méretén alapulnak, és nem attól függ, hogy mi az anyag, amelyből készült. Ez azt jelenti, hogy két különböző betéti összeg létezik:
az 1 literes, vagy annál kevesebb ital tárolására alkalmas tartályok darabjai 10 cent,
az 1 liter feletti italos tartályok pedig 25 cent betéti díjat tartalmaznak.
És hogy mi lesz a sorsa a visszaváltott italos palackoknak/üvegenek/dobozoknak? Az Alberta Depot oldalán erről is olvashatunk. A teljesség igénye nélkül kiemelek néhányat:
átlátszó műanyag italos tartályok: miután műanyag pelletekké olvadtak, az átlátszó műanyag palackokból újra átlátszó italos tartályokká alakulnak,
üveg palackok: az üvegpalackokat összezúzzák, ezt követően finom porrá örlik, majd üvegszálas szigetelések alapanyagaként használják fel,
alumínium dobozok: az üres alumínium dobozokból akár 60 nap leforgása alatt új alumínium dobozok készülnek,
Tetra Brik: a Tetra Brik italos dobozai papír, műanyag és alumínium felhasználásával készülnek. Ezeket a dobozokat anyagaira bontják; a rostokat kivonják és papírtermékek gyártására használják fel, míg a maradék alumíniumot és műanyagot gipszkartonban és tetőcserepek alapanyagaiként hasznosítják,
gable top: nem tudom, hogy ennek mi a pontos neve magyarul? Ez a kategória azokat a dobozos italokat jelenti, amelyneknek kupakos kiöntő van a tetején. A Tetra Brik-hez hasonlóan ezeket a dobozokat is különálló részekre (papírra és műanyagra) bontják majd toalett papírt, kartonpapírt, vagy nyomtatópapírt készítenek belőlük.
Jól látható tehát, hogy az emberek 4/5-e napi rendszerességgel 10 centes szemetet gyűjtögetnek otthonaikban, munkahelyeiken, a vendéglátó egységekben… mert sok kicsi, sokra megy. És ezek után van, aki még elhiszi azt, hogy a több ezer dollárt érő villanyautó akkumulátorokat hajókra rakják és a tengerbe dobják?!
Ha szeretnél többet megtudni Kanadáról, akkor hallgasd podcast epizódjainkat itt a weboldalon, az egyes adás naplókban elhelyezett lejátszó segítségével, vagy a kedvenc podcast applikációdban, vagy a YouTube-on! Ne felejtsd elolvasni a cikkeinket és keress minket a közösségi médiában: rendszeresen posztok találhatók a Facebook-on (és néha az még az X-en is).
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 10. extra epizódjában folytatódik Attiláék észak-amerikai története. Több hónapos itt tartózkodásuk alatt keletről nyugatra tartva bejárják Kanadát, majd észak-déli irányban az Egyesült Államokat is, hogy aztán a szilveszter éjszaka már Mexikóban találja őket. Milyen volt a megérkezés? Hogyan utazott a kutyus? Milyen gasztronómiai élményekkel gazdagtak az első 3 hét alatt? Hogyan próbálják csökkenteni karbon-lábnyomukat? Attila részletesen kifejtve megválaszolt mindent kérdést.
Megint én szégyelem magam Magyarország – állítólagos – vezetője helyett. Orbán sajtótájékoztatót tartott és olyan kijelentéseket tett, amelyeket senki sem gondolt tovább, amelyeket egyetlen újságíró és bértollnok sem fejtett ki részletesebben, azaz senki sem vonta le a nyilvánvaló következtetéseket.
Orbán a magyarországi országgyűlési választások előtt, alatt és utána 3 nappal, a hivatalos sajtótájékoztatón is mondott olyanokat, amelyeket kiemelten fontosnak tartok megemlíteni és „lefordítani” magyarra.
Viktor adta. Az EU elvette.
Rezsicsökkentés. A Magyarországon elő állampolgárok Fidesz-szavazók állampolgári joga a
ReZSicSöKKeNtÉs,
amelyet Orbánnak sikerült mindentől és mindenkitől is megvédenie az elmúlt években – került, amibe került. Eddig. Na, de haladjunk időrendben.
A Telex-en jött szembe a hír a legutóbbi környezeti katasztrófáról. Ahogyan az egyik izraeli internetes hírportál, Haaretz.com is írja: „Az olajszivárgás Izrael partjaihoz közel az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tengeri szennyezése, a takarítás éveket vehet igénybe. A baleset több mint 170 kilométer hosszan szennyezte be a strandokat, amelyek Izrael partjainak 40 százalékát teszik ki és 16 közösséget érint.”
„Egy, a vizsgálatokban részt vevő forrás szerint egy tartályhajó üríthette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, és az elmúlt hét szélsőséges időjárása, az erős szelek hozzájárulhattak a szennyezésnek az izraeli partokra sodródásához.” – írja a Telex.hu.
Várjátok velünk együtt a 20 perccel a jövőbe c. podkaszt következő adását(amelynek megjelenése számításaim szerint február 25-én várható): a kaszt.hu alapító-szerkesztő-műsorvezetője, Lövenberg Balázs kb. 2 éve Izraelben él családjával. Reméljük, hogy részletesen beszámol majd a fejleményekről és általa első kézből értesülhetünk a helyi történésekről! Előre is köszönjük, ha a helyben elérhető információkat megosztja velünk!
2019. Augusztusa óta meg csak nem lett világvége(pedig a Facebook magyar anyanyelvű és ezért végtelenül bölcs kommentelői akkor jól megmondták, hogy itt van!), ellenben jött egy világméretű vírusjárvány. Ami mindent vitt, azaz a fotelből hangoskodók, a nagyon-is-hozzáértők, a kommenthuszárok egy egész évre való témát kaptak a CoViD-19-nek köszönhetően, így a környezetkárosításra már egyetlen másodpercük sem maradt 2020-ban.
Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a „Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés?„ bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell. (nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)
.
Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.
.
Igazából nem is zöld!
Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a „hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.
Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.
De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.
Blogbejegyzésünk tartalma a megjelenése óta legalább 2 alkalommal frissítésre került!
Az elmúlt évezredekben meg tulajdonképpen szinte semmi sem változott a sörfőzésben: azóta is ugyanúgy az ivővíz az egyik legfontosabb alapanyaga a sörnek a maláta mellett. Akkor meg miért? Hülyeség otthon, egymagad, drága eszközökkel, drága pénzen elkezdeni sörfőzöcskézni, amikor bármilyen sört megvásárolhatsz. Tiszta macera ott állni a kondér mellett, kezedben a stopperrel és hőmérőzni a főzetet, méricskélni a hozzávalókat, aztán meg hetekig várni, amíg iható lesz a söröd. Ha nem találsz kedvedre valót, akkor egyrészt nem keresgéltél elég elszántan, másrészt csak várnod kell egy kicsit és biztos lesz valaki, aki olyan fog főzni, forgalmazni, ami neked kell.
A Sixpoint Sörfőzde (Brooklyn, New York, USA) Cycliquids sorozatának a Tesla Hop-Charged Lager-e.
.
FIGYELEM! Terjedelmes tartalom következik! A cikk olvasása során folyamatos figyelem szükségeltetik, ezért legalább 2 korsó sört, vagy 2 pohár kávét/teát meg fogsz inni . Szerteágazó és nagyon részletes a tematika, ezért kérem, hogy mindenki őrizze meg komolyságát, de legyen kéznél a humorérzéketek. A 13+1. téma után kiderül az is, hogy miért jött létre – a legnagyobb jószándék által vezérelve -, ez a bejegyzés.
Jó reggelt kívánunk! Kattints bátran a lejátszás gombra, mert ez az epizód garantáltan koronavírus-mentes! Előbb magasan szárnyaló, majd hosszú hónapokra a földön ragadó repülőgépekről, a Boeing 737 MAX-okról, azok légikatasztrófáiról és az ügyben azóta történtekről beszélgettünk vendégünkkel. Ezt követően kitárgyaltuk az AppleTV+ hátrányait, a Netflix előnyeit és a Disney, a világ egyik legnagyobb média és szórakoztatóipari társaságának helyzetét, de nem hagytuk szó nélkül Taylor Swift politikusi ambícióit sem. Az adásidő utolsó harmadában pedig felvillanyozódva vitatkoztunk a Honda E megosztó formavilága és az elektromobilitás jövője felett. (És volt egy kicsi Volkswagenezés és Tesla-zás + Musk-ozás is.)
Sokan, többször is, nagyjából mindent elmondtak már a COVID-19-ről, leánykori nevén a SARS-nCoV-2-ről, magáról a járványról, a #mosskezet-ről, a #távolságtartás-ról, a #maradjotthon-ról, ezért mi most nem kezdjük előröl az egészet. Csak a bennünk kavargó gondolatainkat osztjuk meg veletek és a felmerült kérdéseinket próbáljuk megválaszolni. A harmadik extra adásunkban a március végéig kialakult helyzetet és az elkövetkezendő időket elemeztük. Nagy segítségünkre volt ebben a két interjúalanyunk, így ma összesen négy ember véleményét hallhatjátok. Kettő-az-egyben epizód március utolsó hétvégéjéről. (nyitókép: Pete Linforth / Pixabay & Lázadó)
TUDJUK, hogy március végével kezdődően Magyarország Kormánya már közzéteszi a területi adatokat is térképpel együtt, lásd a Koronavirus.gov.hu webdoldalt,
Írtunk már 2 helyzetjelentést, amelyeket természetesen továbbiak követnek majd, az eddigieket elolvashatjátok a weboldalunkon:
Lator & Lázadó: elmondtuk, mit gondolunk a koronavírusról, hogyan látjuk a kialakult helyzetet, milyen tapasztalatokkal lettünk gazdagabbak az elmúlt hetekben?
Interjúalany #1: Petty, gyógyszertári szakasszisztens és „kimerült bundáskenyér”,
Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 33. epizódjában a heti színes könyvek mellett két nagyobb témát hoztunk nektek. Mindenki az ausztráliai bozóttüzekről beszélt és beszél, így tettünk hát mi is – kiegészítve egy „helyszíni” interjúval. Majd az év eleji iráni eseményekkel, azok előzményeivel és a lehetséges folytatásról beszélgettünk: miért feszül egymásnak Irán és az Egyesült Államok? Hogyan jutottak el eddig és milyen irányt vehet a két ország kormányának kapcsoalta? A nyitóképen: Anthony Hearsey által készített 3D-s grafikája, amelyen a 2020-as ausztráliai bozóttüzek láthatók a NASA műholdas adatai alapján.
lyányom, nem te vagy a legélesebb kés a fiókban
egy szavát se hidd el, ez is csak egy rémhír a sok közül
