KB024 – Fotózz Kanadában – Interjú

A huszonnegyedik adásunkban Ceglédi Ferenccel, a kanadai-magyar professzionális fotográfussal, a több éves múlttal rendelkező Fotózz Kanadában projekt ötletgazdajával készítettünk interjút. Otthona a kanadai Brit Columbia tartomány Chilliwack városa, itt fogadja a hozzá szervezett fotós túrákra, fotó expedíciókra, workshop-okra érkezőket. Beszélgettünk munkáról és hivatásról, a fotózásról, múltról és jelenről, aktuális és tervezés alatt álló projektjeiről és természetesen Kanadáról is.

 


A nyitó képen Feri nyertes alkotása látható: “Ice climbers begin their ascent of the frozen Upper Falls of Johnston Creek in Banff National Park, Alta. With its sheer cliffs and cascading icicles, Johnston Canyon is a popular and scenic spot for winter climbing.”. A megmérettetésre 2019. elején került sor.  (fotó forrása: Canadian Geographic)

Adás napló.

Ceglédi Ferenc, született karácsony első napján Magyarországon. Első saját fényképezőgépét a 90-es évek végén vásárolta, majd innen egyenes út vezetett a fotográfus karrierhez. A Qualified European Professional Photographer címmel kitüntett profi fotós és a Canadian Geographic (The Royal Canadian Geographical Society) 33. Fotópályázat Active Outdoors kategóriájának győztese 22 éve él Kanadában. Elmondása szerint már ifjú kora óta rajongott az Észak-Amerikáért – szerelem volt első látásra. És jobban ismeri a kontinens nyugati partját, mint a helyiek.

Ceglédi Ferenc, a “helyi legény”, magyar fotósokra várva
az egyik repülőtéren BC-ben, 2017 decemberében
(forrás: Fotózz Kanadában Facebook oldal)

 

Tartsatok velünk ebben a másfél órában, hallgassátok meg Ferivel készült beszélgetésünket. Eközben, vagy ezt követően pedig gyönyörködjetek a szebbnél szebb kanadai vidékekben és vadvilágban az alábbi linkek valamelyikén.

A podcast-ból többek között az is kiderül, hogy miért érdemes Ferivel tartani egy-egy fotós túrára, milyen feltételeknek kell megfelelni, milyen vidékeket lehet bebarandolni és körbe fotózni, mikor (télen/nyáron) érdemes érkezni, mennyire lehet személyre szabott egy-egy program, mi mennyibe kerül majd, hol lehet megszállni és: mit süt/főz Feri a saját konyhájában vendégei számára?

Az alábbi fotókat Ceglédi Ferenc készítette (az eredeti méretű kép megtekintéséhez klikk a fotókra).

Coyote (Canis Latrans) on the frozen snowy and icy riverbank during winter in Jasper National Park, Alberta, Canada
Grizzly bear (Ursus arctos horribilis) swimming in the lake
Pink sunset over the Kicking Horse River flows down from the mountains, became a waterfall before it goes beneath a natural bridge, Yoho National Park, British Columbia, Canada

Az alábbi fotókat Molnár Viktória, a Fotózz Kanadában vendégfotósa készítette (az eredeti méretű kép megtekintéséhez klikk a fotókra).

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a figyelmet!

– Lator és Lázadó

KB023 – Az E-Mobilitás II.

Az első és ezidáig az egyetlen kanadai-magyar podcast 23. adásában ott folytattuk, ahol a huszonkettedikben abbahagytuk. Beszéltünk a hidrogénről és a tüzelőanyag-cellákról: előállítás, tárolás, szállítás, felhasználás, működési elv. Vajon hatékonyabb-e, mint az tisztán elektromons hajtás és gazdaságosabb-e, mint a belsőégésű motor? Állami támogatás járhat új elektromos autó vásárláshoz Kanadában. A zöld rendszám helyezete és jövője Magyarországon: 10.000 db járműből mennyi a tisztán elektromos? Az elektromobilitás egy drága passzió, az e-autók használata körülményes? Vagy csak lusták vagyunk alkalmazkodni, új dolgokat megtanulni? Hatótáv szabványok: EPA / NEDC / WLTP – melyik micsoda?

 

 

Jó reggelt kívánunk!
Ahogyan azt Lator a felvétel előtt megjegyezte: “Hosszú a vázlat, durva lesz a mai nap.”.

Adás napló.

Köszönjük, ha támogatsz!

A podcast-ot a heti színessel folytattuk.

  • Aki az elmúlt pár hónapban kedvelt meg minket és kezdte el podcastunkat hallgatni, kérjük, mondja el nekünk az adás posztja alatt, vagy e-mailben, hogyan és miként talált ránk?
  • Backstage info: Mennyi idő felkészülni, elkészíteni, megszerkeszteni és publikálni egy-egy adást?
  • 20 perccel a jövőbe podcast: köszönjük az említést!! Üdvözlet Szkallinak, Balázsnak és Dávidnak.
  • Óvjuk meg a jeges-tengeri emlősök életterét a víz alatti zajoktól: Psszt! Csendet Kérünk!! c. cikk. Kérjük, írd alá a petíciót te is! Köszi!
  • A Deepwater Horizon katasztrófája a Wikipedia oldalán. Ez pedig a róla készült film, amit ha még nem láttál, feltétlen nézz meg! De csak az adás után.

itt Mark Wahlberg néz komoran, kőolajos tekintettel

  • Voltak olvasói leveleink, majd …..
  • ….. mindkettőnk új kedvence, az “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovatunk következett:
    • Vályi Pistát kritizáltuk erőteljesen egy TC-poszt alatt olvasható kommentjei miatt.
    • Paul Suha – nemzetközi esküvői fotós. Aki mentorálni próbál, csak szerintünk ez nem nagyon sikerül neki. Közösségi média = Facebook? Nem hinnénk. Tehetséges fotós, csak a kommunikáció nem az igazi.

 

Hidrogénhajtás és az elektromobilitás.

“Elektommal megy a zautó, be kell dugni a zájamba.” – Ádi, 3,5 éves

A Hidrogénhajtásról.

  • USA-ban:
    • 39 db töltő állomás van (ebből 21 db LA-ben)
    • kb. 150.000 db hagyományos benzinkút
    • kb. 25.000 db villanytöltő állomás
  • Kanada: 3 db töltő állomás
  • EURÓPA: “Európában közel 100 nyilvános hidrogén töltőállomás van, a szakértők 2020-ra azonban már 520-al számolnak, Magyarországon is ekkorra van előirányozva az első hidrogén kút megnyitása, 2030-ra pedig már 14-et irányoz elő idehaza a szakpolitika. Addigra Európában már többezer kút várható: egyedül Nagy-Britanniában mintegy 1.150 hidrogén kút megnyitását tervezik 2030-ra.”
  • 1838. esztendő: Sir William Robert Grove, az első üzemanyagcella megalkotója.

amit a hidrogénről tudni érdemes

  • Hidrogént tankolni (még) drága.
  • Elektrolízis, “steam methane reforming”- metán gáz átalakítás
  • tárolás: 70-80 atm nyomáson
  • Mennyire hatékonyak az egyes enerigia-hordozók?

Jól láthatóan hatékonyságban a teljesen elektromos autó nyert
az üzemanyagcellával szemben.

Nem sokkal, de az üzemanyagcellás autó hatékonyabb,
mint a belsőégésű motorral szerelt autó!
És a károsanyag-kibocsátási különbségről még nem is beszéltünk.

  • Szmogos sztori a Fort Mac-i olajtelepek pickup-jairól.
  • Hogyan lesz nekünk hidrogénünk?

  • Röviden:
    • A tartályból H2 érkezik a negatív (anód) oldalra, itt külön válik a proton és az elektron.
    • A nagyon szűrt (heavily filtered) kültéri levegőből a tiszta O2 a pozitív (katód) oldalra áramlik.
    • PEM (Polymer Electrolyte Membrane) – ezen nem megy át az elektron, csak a proton, az elektron “kerülő úton” megy és így áram termelődik.
    • A különutas elektronok, miután áramot termeltek az akkunak, vagy a villanymotornak, tovább haladnak a katódba, ahol újra egyesülnek a protonokkal, így itt újra H2 lesz belőlük.
    • Ezt követően egyesülnek az O2-vel …
    • … és máris kész a H2O, azaz a vízpára.

így lesz a hidrogénből áram, aztán pedig vízpára 

a brit “Transport & Environment” kissé pesszimistább számai
a különböző hajtásláncok hatékonyságáról

  • Tudtad-e? Van olyan, hogy: Magyar Hidrogén és Tüzelőanyag-cella Egyesület
    Mondjuk a weboldaluk olyan, hogy besírsz! De tényleg. Ellenben a kiadványaik, mondjuk ez (2012.) és ez (2017.), mind formailag, mind tartalmilag nagyon helytállók!
  • Az üzemanyagcellás autó valóban tisztítja a levegőt menet közben!
    1 óra alatt 42 felnőttnek 60 percre elegendő levegőt szűr meg:

  • “Toyota is going big on fuel cells.” – ők a hibrid és a hidrogén hajtásban hisznek.
  • Toyota & Kenworth: hír 1 és hír 2

Kenworth T680-FCE

  • olvasnivaló: 5 dolog a hidrogénes autózásról magyarul, üzemanyagcellás hírek angolul.
  • Lázadó tévesen határozta meg a szilárdtest-akkumulátort (Elnézést! – Lázadó).
    “Ezek az akkumulátorok elektrolitként nem folyadékot, hanem szilárd halmazállapotú anyagot tartalmaznak, ezáltal nagyobb energiasűrűséget érve el. A Li-Ion akkukhoz képest ez egy jelentősen fejlettebb akkumulátor-technológia, s több előnyük is van a hagyományosokkal szemben. A töltési idő rövidebb, kb. háromszor nagyobb energiasűrűségűek és hosszabb élettartammal rendelkeznek.”
  • “By 2030, Hyundai Motor Group aims to make 700,000 fuel-cell systems annually, of which 500,000 would be units for personal-use and commercial fuel-cell electric vehicles. That leaves 200,000 units for drones, vessels, and forklifts and other uses outside transportation such as power generation and energy storage systems.” Valamint: “Hyundai Motor Group and its suppliers plan to invest $6.8 billion to expand R&D operations and facilities, with an estimated 51,000 new jobs created.” Ez kb. 1.906 milliárd Forint (kiírva: 1.906.000.000.000 Ft)
  • Hyundai’s comment: “Fuel-cell cars today provide 300 miles of range or more, with refueling in as little as 3 minutes. That range number too is expected to rise over time–with no concern over degradation of the fuel-cell stack itself. We can all speculate about future potential product innovations, like advanced battery technologies, but at this point they are just that: speculation.”
  • Hyundai Nexo Fuel Cell – 1448 km hosszúságú teszt vezetés Kaliforniában, San Diego-ból Sacramento-ba:

  • A 2019-ben kereskedelmi forgalomban elérhető tüzelőanyag-cellás autók:

Hyundai Nexo

Honda Clarity

Toyota Mirai

  • Hydrogen Council – “8 multinational corporations, including BMW, Daimler, Audi, Toyota, Honda and Hyundai”. Kapcsolódó hír 1 és hír 2.
  • Az Alstom üzemanyagcellás vonata Alsó-Szászországban (Németország):

(fotó: Alstom)

 

És most vissza a tisztán elektromos hajtású autókra.

  • Kanada Kormányzata támogatást kíván nyújtani új, teljesen elektromos autó vásárlásához.
  • Magyarország:Zöld alapszínű rendszámra a zéró emissziós, a tisztán elektromos hajtású, illetve a belsőégésű motorral is rendelkező, de tisztán elektromos üzemben 25, vagy 50 km megtételére képes autók jogosultak. (5Z, 5P és 5N környezetvédelmi osztályok)”

fotó: e-cars.hu

  • Magyarországi új elektromos autók száma:
    2015.: 332 dbforrás: “Az alternatív üzemanyagok infrastruktúrájának kiépítéséről szóló irányelv által meghatározott nemzeti szakpolitikai keret című program”
    2019. Január: átlépte a 10.000 db-t a zöld rendszámot viselő autók száma Magyarországon. A hónap végén a rendszerben lévő 10.036 autóból 4.449 db volt tisztán elektromos, 5.586 db pedig hatótáv növelt (range extender) elektromos, vagy plugin hibrid (PHEV).
  • Elektromos gépjármű vásárlás támogatási pályázat. Aki Hallgatóink közül élt ezzel a lehetőséggel akár most, akár korábban, kérjük, mesélje el, milyen a tapasztalatokkal gazdagodott! Köszi!
  • Analóg óra <–> Apple Watch. Kényelmesek vagyunk, azaz lusták az alkalmazkodáshoz. Csak megszokás kérdése, elektromos autót sem körülményesebb feltölteni, mint egy benzinest/dízelt megtankolni.
  • Hatótáv kérdése: tényleg nem elég a napi 100 km-es hatótáv? Te átlagosan hány km-t mész autóval egy hónapban naponta?
  • Ne csak az árcimkét nézd, hanem az első 5-10 év fenntartási költségét is (adók, illetékek, feltöltés/tankolás költsége, szerviz költség, parkolás).
  • A budapesti és a szegedi Tesla Model S taxik, 2018-ban:

  • Elektromos autók hatótávja több tényezőtől függ, úgy mint.:
      • hőmérséklet (+25, vagy -15 fok),
      • a jármű légellenállása (pl. tetődoboz)
      • városi környezet, azaz jellemzően 50 km/h sebességkorlátozás, vagy autópálya átlagosan 100 km/h feletti tempóval
      • terepviszonyok (hegyvidéki/alföldi országút),
      • vezetési stílus,
      • össztömeg (egyedül utazol, vagy 4 felnőtt + csomagok),
      • fűtés/klíma használata, vagy
      • az évek múlásával az akkumulátor cellák kapacitásának csökkenése.
    • EPA (amerikai): “A számok alapján ez a legkisebb hatótávot adó szabvány, de a tulajdonosok tapasztalatai alapján talán ez a legrealisztikusabb…” – ha lehet, erre figyelj, ezt keresd inkább, mert a háromból ez a legőszintébb!
    • NEDC (EU): “Manapság sok villanyautónál még mindig a NEDC hatótávot adják meg a gyártók és egyéb autós oldalak, mivel ez a hivalatos európai szabvány, annak ellenére hogy eléggé túlzó hatótávokat mérnek.”
    • WLTP (EU): “A WLTP szabvány a NEDC szabvány lecserélésére és hibáinak kijavítására lett létrehozva Európában, mely mérések közelebb állnak a villanyautó vásárlók által ténylegesen mérhető hatótávokhoz. A WLTP már dinamikusabb gyorsításokkal mér, ennek ellenére több kritikát is kapott. Még mindig laboratóriumi körülmények között zajlik a mérés, nem veszik számításba az emelkedőket ahol a fogyasztás nagyobb és a lejtőket ahol a visszatöltés egy kis plusz hatótávot jelent, viszont számításba veszi a klíma és egyéb nagyobb fogyasztók energiafelhasználását.”
      – forrás: Villanyautok.com

F I G Y E L E M !

Szeretnél az interjú alanyunk lenni?
Vagy inkább csak írásban mesélnél magadról?
Ha nem Londonban élsz, és nem mosogatsz, de szívesen beszélgetnél velünk arról, hogy mikor, miért költöztél külföldre, hogyan telnek a hétköznapjaid, s megtaláltad-e a számításod a választott új hazádban,
akkor arra kérünk, hogy írj nekünk 1 e-mailt!

Köszönjük szépen!

 

Zenék az adásban:

 

Köszönjük a figyelmet!

– Lator és Lázadó