A Bulvársajtó És A Valóság

A bulvársajtónak és a valóságnak a legtöbb esetben elég kevés köze van egymáshoz. A lényeg kattintékony cím, a megfelelő karakterszám, a szenzációhajhász stílus. Ami nálam most kicsapta a biztosítékot, az nem más, mint a life.hu által – csak részben – magyarra fordított angol nyelvű cikk. Amely a life.hu szerint csak a brit DailyMail weboldalán jelent meg május 23-án. Azonban ők a LADbible.com weboldalán találták a cikket, ez a “hír” ott még május 16-án jelent meg. A magyar bulvárweboldal május 28-án hozta le a cikket (a fordítást követően). A sztori lényege, hogy egy Alberta-ban nyaraló floridai diák a Banff Nemzeti Park egyik folyójában Skócia leghíresebb lényét, a Loch Ness-i szörnyet látta és fotózta le.
(címlap fotó: https://www.eventbrite.co.uk)

Véleményem szerint ez egy olyan információ halmaz – mert hírnek a legkevésbé sem nevezném -, amely említésre sem méltó. De ugyebár a 15 perc hírnév majdnem mindenkinek jár (egyszer az életben). Aki ezzel keresné meg a szerkesztőségemet, feltűnési viszketegségben szenvedve, 15 perc hírnévre vágyakozva, a küszöbön állva, páros lábban mutatnám meg neki a hazafelé vezető utat. Még akkor is, amikor már nagyon nem lenne miről írni és nagyítóval keresnénk az utcán heverő témákat. (Zárójelben: rendben, a bulvár a jelentéktelen, semmitmondó történetekből él meg, sajnos. Nem lenne ilyen könnyű a dolguk, ha az olvasók nem méltatnák figyelemre a hangzatos című, tényekben és lényegi információkban szűkölködő cikk-szerűségeket, amelyeket újságírónak látszó véglények írnak.)

De nem így a 2012-es alapítású Ladbible. Őket kereste meg a floridai 17 éves Matthew, aki lencsevégre kapta a “megfoghatatlan viziszörnyet”, Nessie-t. A “szerkesztőség” kapott az alkalmon és több bekezdéses cikkben ismertetik a rendkívüli eseményt. A fiatal fiú a családi vakációját töltötte május első napjaiban a Banff Nemzeti Parkban, Alberta tartományban. A misztikus lény – amelynek nem az észak-amerikai kontinensen, hanem Skóciában lenne a helye -, akkor éppen egy folyón úszott keresztül és Matt meglátta a hosszú nyakát. Majd gyorsan készített 2 fényképet is.

A feltételezett fadarab … azaz viziszörny.
Katt a képre a nagyméretű fotóhoz.

(fotó: Matthew D’Amico, South West News Service)

A fiú elmondása szerint a döbbenettől a szőr is felállt a hátán. Éppen pihenőt tartottak egy magaslaton és a tájban gyönyörködtek, amikor Matt a folyóra pillantva meglátta a szörnyet. “Egy órányi túrázás után az egyik hegyen pihenőt tartottunk, ahonnan nagyszerű kilátás nyílt a Bow River-re, ahol a nővérem és én azt láttuk, hogy egy őskori állat úszik a vízben. Mindketten ledöbbentünk.”

“Rögtön képeket készítettem, és miután alaposabban megnéztük, a nővérem és én is ugyanazt a következtetést vontuk le: az ott a Loch Ness-i szörny. Amíg én további képeket készítettem, a nővérem elment szólni a többi családtagnak.” – folytatta a beszámolóját a fiú. Aki büszke magára, mivel véleménye szerint a legpontosabb fotót sikerült elkészíteni a szörnyről – annak 1933-as “újra” felfedezése óta.

És természetesen az újságíró még adja alá a lovat (lásd: “Conclusive proof, I’m sure you’ll agree.”, azaz “Meggyőző bizonyíték, biztosra veszem, hogy egyetértesz majd velem.”) – vagy csak én nem értem a szarkasztikus hangnemet?

 

MI A BAJOM EZZEL?

Állítólag Matt testvére is látta a szörnyet, de az Ő neve még csak említésre sem kerül. A család más tagja pedig pont nem volt ott és nem látott semmit. Matt így nyilatkozott: “I made no hesitation to rush taking out my camera and capture photos. My sister ran off to the rest of my family to bring them while I stayed and took photos.”, azaz “Nem haboztam: előkaptam a  fényképezőgépemet és fotóztam. A nővérem a családom többi részéhez futott, hogy oda hívja őket, miközben én ott maradtam és fotóztam.”.

A fiú által említett több elkészült fotóból csak egy került publikálásra. Minden híroldalon, amely lehozta ezt a szösszenetet, ugyanaz az egyféle fotó látható. Az, ami itt is szerepel cikkünkben. Talán a többi nem lett értékelhető minőségú? A Google szabad szavas kereséssel sem hozott más találatot a témában. Ma, amikor minden fiatal kezében ott az okostelefon, jobbnál jobb optikákkal, valójában nincs több, mint egy, azaz 1 darab fotó? Állítólag fényképezőgéppel is készültek képek. Azok merre vannak?

Ahhoz képest, hogy a tartományi és nemzeti parkokban milyen jelentős a személyzet és turisták jelenléte évtizedek óta, eddig még senki sem állt elő egy ilyen “hírrel”. Csak Ő és pont most látta a szörnyet? Más kirándulók nem jártak arrafelé?

Arról nem is beszélve, hogy a legritkább esetben szokás május elején családi vakációra menni, főleg a Kanadai Sziklás-hegységbe. Télen, januárban-februárban, amikor sielni megy a család, azt megértem. De májusig már valamennyi sípálya bezár, az olvadásnak indult hótakaró miatt gyakoriak a lavina riadók áprilisban és májusban.

Emlékeim szerint május elején hűvösebb időjárás volt jellemző, mi még havat is láttunk 2 napon át Alberta nyugati felében. A kanadai és amerikai iskolákban a tanítás jellemzően június közepéig-végéig tart, a legtöbben csak ezt követően mennek el a kontinens másik végébe egy családi nyaralásra.

fotó: Matthew D’Amico, South West News Service

Ha egy picit jobban megnézzük a képet, látható, hogy a faág kb. alkar vastagságú, a folyó pedig – mivel közvetlen a part mellett van a fadarab -, csak néhány centiméter mélységű lehet. És a “lény”, azaz a faág nem úszik sehova sem, sokkal inkább a partközeli kavicságyon feneklett meg.

Természetesen sem Banff Nemzeti Parkban, sem sehol máshol nem élnek misztikus lények Kanadában. Még az USA-ban sem, leszámítva talán a Fehér Házat. (Na, én most biztosan szarkasztikus voltam.)

Egész egyszerűen arról van szó, hogy a srácnak támadt egy jó ötlete, lefotózott egy, a folyóparton heverő fadarabot, majd egy rendes kis történetet költött hozzá és végül kijárhatott neki a 15 perc megkülönböztetett figyelem. A bulvársajtó meg lecsapott a sztorira, mert kellett egy olyan cikk, amilyen még nem volt.

Én – az egyetlen rendelkezésre álló fotóval kapcsolatban, mivel  EXIF információk nem érhetők el -, még abban sem lennék teljesen biztos, hogy Matt járt valaha Kanadában és ezt a hírhedt képet valójában nem is a Banff Nemzeti Parkban lőtte. Ez a fotó készülhetett szinte bárhol az Észak-Amerikai kontinensen. Vagy akár Skandináviában.

 

Banff és környéke madártávlatból – kattintásra nagykép nyílik
(fotó: Bow View Lodge)

 

A cikk semmi másra nem volt jó, csak arra, hogy a festői szépségű, páratlan látványt nyújtó Banff Nemzeti Parkra ráirányítsa a figyelmet. Banff városát a Bow folyó szeli ketté, amely a várost elhagyva az alább látható vízeséses keresztül folytatja útját. 125 km-rel keletebbre torkollik az Elbow folyó a Bow folyóba, eme helyszínen épült fel Calgary városa 144 évvel ezelőtt. Nem csak Banff városa, hanem annak szélesebb környéke is említésre méltó, számtalan helyszín van, amelynek meglátogatása erősen ajánlott.

 


#1 – a Bow folyó egyik vízesése Banff közelében

A Bow (jelentése: íj, meghajlás) folyó vize a legtöbb esetben, ha a kőzetekből kioldott ásványi anyagok éppen nem színezik türkizzöldre, akkor kristálytiszta, a folyómeder aljáig le lehet látni. Mert helyenként igen sekély, csak 10-20cm mély, de természetesen vannak a medernek mélyebb részei is. De ott sem mélyebb 1-2 méternél. Első látásra, a helyszíntől függően, egy csendes kis hegyi patakra, vagy épp ellenkezőleg, egy nagy sodrású kisebb folyóra emlékeztet.

Amikor nem folydogál csendesen, akkor éppen vadul zuhan alá kisebb-nagyobb vízeséseken. A folyó vizének hőfoka a hegyvidéki szakaszon még a nyári meleg hónapok alatt sem emelkedik +10C fok fölé.

 

#2 a Bow folyó egyik vízesése Banff közelében

 

Aki Alberta-ba, vagy BC-be érkezik rokonlátogatásra, vagy nyaralni, esetleg telelni, mindképp keresse fel a Banff Nemzeti Parkot, mert minimum egy egész hétre elegendő látnivalóval szolgál. Kedvcsinálónak még egy videó a cikk végére:


a 20 legérdekesebb látnivaló a Banff Nemzeti Parkban

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet.

– Lázadó