Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Jó reggelt kívánunk! Ahogyan arról már említést tettünk, a Felvillanyozódtam! rovat különvált és önálló podcast-ként él tovább, mint 100%-os KanadaBanda produkció.
Adás napló.
Welcome here! Mi ez? Hogyan? És miért? Meg a hajad is milyen?
a vadonatúj Felvillanyozódtam! Podcast by KanadaBanda
A KPMG in Canada által készített 2021-es felmérés: Kanadában az elektromos járművek fogják kitenni az új autóvásárlások többségét.
Kettő nappal ezelőtt, július 17-én írtunk többek között arról is, hogy a Magyar Kormány, vagy a országos tisztifőorvos, esetleg ketten együtt, a beutazási korlátázásokhoz kapcsolódóan Kanadát első alkalomra a piros jelzéssel látta el. Piros jelzést pedig azon országok kaptak, amelyek COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke súlyos. Cikkünkből pedig egyértelműen kiderült, hogy a Kanada besorolása nem helyes, mert az Egyesült Államokban július közepére hozzávetőlegesen 8 és félszer súlyosabbá vált a koronavírusos fertőzöttség mértéke, mint amilyen az Kanadában valaha volt! (nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay)
.
A kedvező változást hozó bejelentésre a Koronavírus információs weboldalon bukkantunk rá.Kanada július 18-tól már a sárga kategóriába tartozik, mert: „COVID-19 betegséggel való aktuális fertőzöttségi mértéke kevésbé súlyos„. Nem állítjuk 100%-os bizonyossággal, hogy valaki, akinek pici is köze van a Nemzeti Népegészségügyi Központhoz – vagy egy ennél még rosszabb esetben magához a kormánypárthoz -, olvassa és értelmezi a Kanada Banda írásait. De ha a tegnapelőtti cikkünk segítségével egy picit is részünk volt abban – legalább a figyelemfelhívás szintjén -, hogy Kanada kedvezőbb besorolást kaphatott, akkor most büszkén ér fülig a szánk.
a teljes nézethez klikkelj a képre
(forrás: koronavirus.gov.hu)
.
Legalább egy percig. Aztán tekintetünket déli szomszédunk irányába fordítjuk. És ismét nem tetszésünknek kell hangot adnunk.
Számunkra érthetetlen módon az Egyesült Államok még mindig nem került át a piros jelzéssel ellátott országok közé!
Jó régen volt utoljára helyzetjelentés koronavírus ügyben, legutoljára májusban írtunk beszámolót. Azóta Kanada elkezdett szépen lassan vissza merészkedni az „új normálisba”. Déli szomszédjához, az Egyesült Államokhoz képest határozottan jobban áll a fertőzés elterjedtségének tekintetében. Most látszik kifizetődni az sok erőfeszítés, amelyet március óta elkövettek a hivatalos szervek – és maguk az állampolgárok is. Már a kezdetektől a szükséges szigorral és elhatározottsággal kerültek bevezetésre a korlátozások és csak megfontolt lépések mellett vettek vissza ezekből. (nyitókép: Gerd Altmann / Pixabay)
A retró mozik, a franchise-hálózathoz tartozó mozik is kinyitottak, ahogyan a vendéglátó helyek is. Az kihelyezett kézfertőtlenítőkön (melyek használata erősen ajánlott) és a maszkban, kesztyűben dolgozó alkalmazottakon túl a legnagyobb változás a létszám korlátozás. Az intézmény alapterületétúl függően kerül meghatározásra, hogy adott moziteremben, vagy boltban hány ügyfél tartózkodhat egyidőben.
A közlekedési eszközökön is csak minden második ülőhely használható, az állva utazóknak pedig ugyanúgy meg kell tartani a 2m távolságot, mint ahogyan meg kell tenni azt egy orvosi rendelőben, vagy a boltokban, a pénztár előtti sorban álláskor.
A játszóterek újra használhatók, kinyitottak a bölcsödék és az óvodák is. Az iskolák, gimnáziumok, egyetemek a jelenlegi tervek szerint szeptemberben, a szokásos időpontban indítják el a következő tanévet – de jelentős változásokkal, azaz a már máshonnan ismert korlátozások kerülnek majd alkalmazásra a közös helyiségek (tantermek, étkezők, sportpályák) használata során.
„Trump a vállát vonogatja, hallva a tudósok intését, miszerint a megszorítások enyhítése tízezrek halálához vezethet.” – CNN, 2020 Május 6
Hello, Peter Ludlow vagyok, CEO az InGen cégnél, mely a nagy népszerűségnek örvendő dinoszaurusz témájú élménypark, a Jurassic Park mögött áll. Mint azt biztosan jól tudják, egy, a szigetet ért példátlan vihar áramkimaradás okozott a parkban, amelynek következtében a velociraptorok kiszabadultak és megöltek többszáz látogatót. Ez a park 2 hónapos bezárásához vezetett. Nos, nagy örömömre szolgál, hogy bejelenthetem, – annak ellenére, hogy bár a raptorok még szabadon vannak – újra megnyitjuk a Jurassic Parkot a közönség számára.
Megértem, hogy a nagyérdemű talán kétkedve fogadja az újranyitás hírét, amikor meglehetősen gyorsan mozgó, 80 kg-os húsevők vannak szabadon. DE az igazság az, hogy a raptorok intelligens és ravasz teremtmények, ezért nem hiszzük, hogy hamar újra be tudjuk majd fogni őket. Így talán a legjobb az volna, ha megszoknánk, hogy néha megölnek pár embert itt-ott. Néhányan talán vitatják, hogy követnünk kellene más parkok példáját, akik már sikeresen kezelték a szökött raptorok kérdését. Ám mi, itt a Jurassic Parknál, sosem hallgattunk a tudósok, biztonsági szakértők, biológusok ajánlására, miért pont most kezdenénk el.
A GOOGLE BETILTJA A BIZONYÍTATLAN GYÓGYMÓDOK HIRDETÉSÉT?
A vállalatóriás most bejelentett döntése alapján ezentúl nem lehet Google-hirdetésben tudományosan nem megalapozott gyógymódokat reklámozni.
Ide tartoznak az olyan, bizonyítatlan, ill. kísérleti fázisban lévő terápiák is, mint az őssejt-terápiák és génterápiák, melyek még nem lettek kellően alapos klinikai teszteknek alávetve ahhoz, hogy széleskörű használatuk indokolt legyen. „A Google betiltja a bizonytalan gyógymódok hirdetését?” bővebben
Az egyik magyar autós hírportál átvett egy hírt egy, feltételezhetően amerikai weboldalról. Hogy pontosan melyikről, az nem derül ki a cikkből, mert forrásmegjelölés lemaradt. Azaz egyetlen árva hivatkozás sincs a cikkben. Nem mértem az időt, de kb. 8-10 percet vett igénybe, hogy megtaláljam azt a sajtó munkatársainak szóló publikációt, amelyet maga Ted Cannis, a Ford Motor Company elektromosítással foglalkozó üzletágának globális igazgatója írt. Átolvasása után kiderült, hogy nem csak a magyarul megírt Totalcar.hu-s cikkel vannak komoly gondok, hanem az eredeti cikkben leírtak is hagynak maguk után kivánni valót!
Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin „Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről. Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.
Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.
Kennedy, a Hold program …
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK „We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra. (fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)
Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:
„Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”
Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:
Na, de!
Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.
Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.
A blog ezt írja magáról: „Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”
Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:
Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.
Látnivalók hosszú sora
NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.
Információ a filmről: „1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. „
A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: „Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”
További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:
Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.
A port.hu leírása a filmről: „Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”
Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: „Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. „Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”
„Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.
A port.hu adatlapja alapján:„1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: „Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. „
Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.
Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!
eredeti mérethez klikk a képre!
A port.hu ezt írja róla: „Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. „
Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!
A port.hu adatlapja szerint: „Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”
A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.
A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.
Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.
És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:
A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: „A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”
A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.
„Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.
És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.
A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.
A port.hu ezt írja a filmről: „1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. „
Az „Az úttörők kora”, vagy „Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.
A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.
Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.
Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.
Kanada a Sziklás-hegység, a préri szántói és legelői, az erdőségek és vadvilága mellett 2.031.752 tavával is büszkélkedhet. Igen, jól olvassátok, kettőmillió-harmincegyezer-hétszázötvenkét tó van szerte Kanadában. Ha még nincs programod a nyárra, az őszre, vagy a télre, esetleg akad még hely a bakancslistádon, akkor írj fel párat Kanada tavaiból – van miből válogatni. Nézzük a számokat. (nyitókép: a Harrison-tó és Harrison Hot Springs, Brit Columbia-ban / fotó: Scenic 7 BC)
Ha holnap útnak indulsz a világ második legnagyobb országába és minden nap csak 1 tavat látogatsz meg a 31.752-ből, akkor 87 év kell ahhoz, hogy mindet felkeresd. Jó, a szökőévek miatt lehet, hogy 86 év és 360 nap is elég lesz. Összecsomagoltál már?
A kanadaiak csak a „minimum méretet” elérő tavakat tartják említésre méltó tónak, így a közel 2.032.000-ből a már említett 31.752-be csak és kizárólag azok a tavak számítanak bele, amelyek felülete NAGYOBB, mint 3 km2. Emellett további kb. 2.000.000 db, 3 km2-nél kisebb vízfelületű tó található meg nálunk, azaz a világ tavainak kb. 60%-a Kanadában található.
Ebből a 31.753 tóból „csak” 561 tó felülete nagyobb, mint 100 km2. Összehasonlításul: a Balaton 600 km2, a Tisza-tó 127 km2, a Velencei-tó 24,9 km2. DE!
Kanada legnagyobb tava, amely teljes terjedelmében Kanada határain belül található, azaz nem osztozik rajta az USA-val, a Nagy Medve Tó (Great Bear Lake) az Északnyugati Területeken, amelynek vízfelülete 31.328 km2.
Május elején Magyarország legtehetségesebb YouTuber-ei, azaz Magyarósi Csaba és Kovács Róbert, ismét Kanadába utaztak. Túrájukra Toronto-ból indultak, s meglátogatták Québec City-t, Montréal-t és Kanada fővárosát, Ottawa-t is. Innen pedig a nyugati part, Vancouver városa és Vancouver Island felé vették az irányt. Sorozatuk főcímében – lásd: USÁNKA 3.x – sajnos, semmi nem utal arra, hogy Kanadában járnának, legfeljebb az egyes epizódok alcímeiből tudható meg, hogy nálunk, a juharszirup, a poutin és a hódok országában jártak.
Csabi és Robi kanadai utazása a YouTube csatornájukon követhető nyomon. Csak az első 4 rész több, mint 100 perc vizuális tartalommal szolgál, de a teljes USÁNKA sorozatot és csatorna további videóit is megtekintésre ajánljuk.
A 2018-as észak-amerikai utazásukkal kapcsolatosan a Kanada Banda weboldalán 2 cikk jelent meg. Ha még nem találkoztál ezekkel, akkor itt (Toronto és kanadai érdekességek) és itt (Vegas, lőfegyver vásárlás) olvashatod el őket.
Magyarósi Csaba YouTube oldala a kanadai videókkal
A kanadai kalandokat nyomon követheted Csaba Facebook oldalán és Instagram-ján, ugyanúgy lájkolhatod kanadai barnagolásukat Robi Facebook-ján és Instáján is. Feltétlen szánj rá egy kis időt, hogy velük tartva megtekinthesd a Toronto-i repülőút viszontagságaival és kellemes meglepetéseivel kezdődő kalandokat, az első héten felkeresett keleti-parti metropoliszokat, helyi látványosságokat és megtudhatod azt is, hogy melyik városban ehetsz ízletes, vagy hááát kevésbé finom poutin-t.
Akinek nincs lehetősége Kanadában megkóstólnia az 50-es években „megszületett”, egyesek szerint Kanada nemzeti eledelét, mások szerint sokkal inkább a Quebecois People (azaz a Quebec-iek) jellegzetes eledelét, az több weboldalon többféle poutin receptet is talál, s így otthon maga is elkészítheti. Aki pedig nem igazán szeretne új receptek tanulmányozásával időt tölteni, hanem inkább a barátaival, kollégáival egy kellemes helyen enne valami finomat, annak a budapesti Lumberjack-et ajánljuk. Amiről azt kell tudni, hogy: „Egy egyedülálló, újonnan nyitott street food étterem, kanadai ételkülönlegességekkel.”. Megvalljuk őszintén, hogy az étlapról a kanadai juharszirupos amerikai palacsintátegy picit hiányoljuk, de ez csak az édesszájú podcast-er mibenlétünknek betudható be. „Magyar YouTuber-ek Kanadában És A Poutine” bővebben
(fotó: 
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK 
Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: 
(fotó: 
Az Armstrong c. film 
Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az 
Az „Az úttörők kora”, vagy 
(kép: 
