Erdőtűz Szibériában

Jó reggelt kívánok! Mivel ez megint egy olyan téma, ami instant felbosszantott, muszáj voltam vitriolba mártani az egész laptopomat, majd eme cikket a megfelelő óvintézkedések megtételét követően megírni. Ezért ha eültést találltokk vahalol a szögevben, annak az oka az, hogy vygeévmledi kesztyűben nehézkes a  gépelés. Sok szeretettel üdvözlöm a médiamunkásokat, a Facebook Mindent Túlreagáló Kommenthuszárait, a Jólmegmondó Megélhetési Influenszereket, továbbá külön köszöntés illeti az ismételten hisztérikus hangulatban hempergő, nem mellesleg kanadai alapítású Greenpeace képviselőit: sziasztok! Nem bezárni az oldalt, tessék szépen végig olvasni a cikket! Köszcsi-puszcsi-szercsi-lávcsi.

előkészületek eme cikk megírásához:
felhozom a pincéből a vitriolos hordót*

 

Hé, ti mindannyian! Olyan jó, hogy újra hallatjátok hangotokat.

A médiamunkások is, akiknek muszáj írni valamiről, akárkiről, bármiről, hogy meglegyen a kötelezően előírt leütés szám a nap végére. Különben, mint 20 éves múlttal és millós olvasótáborral rendelkező, profitorientált vállalkozás, nem fogjátok tudni megindokolni, hogy miért kunyeráltok pénzt** az olvasóitoktól.

A méregzöldek is, akik a bálnákat megmenteni dízelmeghajtású hajókkal mentek ki a tengerekre. Amely vizekre olyan kikötőkből hajóztok ki, amely úszik a szemétben, s amely kikötőkbe interkontinentális repülőjáratokkal érkeztek távoli országokból. Leginkább akkor, amikor egy új kőolajvezeték megépítése miatti több napos tiltakozásotokat követően másoknak kell utánatok feltakarítani a mocskotokat!

dakota_access_camp_debris_garbage_clean-upÉszak-Dakota, USA, 2017: környezetvédők tábora a tiltakozás után:
ők békésen hazamentek,
de a szemetüket hátra hagyták
(fotó: Amy Sisk/Inside Energy)

A kommenthuszárok is. Ti, akik a Facebook-on töltitek munka- és szabadidőtök nagyrészét, ott hintve az igét mindenről, ami szembe jön, akkor is, ha teljesen fogalmatlanok vagytok a témában: hiszen aki többször és hangosabban mondja a magáét, a végén annak lesz igaza. Mindegy, hogy az egyértelmű tények, vagy a különböző tudományos megállapítások mit mondanak. Még akkor is, amikor pár kattintásra van tőletek a tudás, az új ismeret, de lustaságből és/vagy a magatok irányába tanusított igénytelenségből kifolyólag eszetek ágában sincs párat kattintani.

Az influenszerek is, ha több-kevesebb élettapasztalattal az Insta-posztokban, a YouTube videókban és/vagy valamelyik könnyen felejthető kereskedelmi televízióban, rádióban olyan bőkezűen osszátok azt a keveset, ami nektek jutott. Na, nem az anyagiakból, hanem észből.

wildfire_fortmc_20162016. május 3.: erdőtűz tombol Fort McMurray-ben (Alberta)
(fotó: Terry Reith/TCP)

 

Mindmeghaltunk.

Tele vannak a magyar híroldalak és a magyar Insta- és Facebook-posztok is azzal, hogy “Ááá, itt a világvége, mert Szibéria északi részén, jujj-jujj, tényleg nagyon ég már az erdő! Jajj!”. Hogy pontosan mekkora terület vált a lángok martalékává, azt nem tudom, mert a cirill betűs híroldalakhoz most nem volt hangulatom, a magyarokat átnézve (a 444.hu szerint) 3 millió hektár (az index.hu szerint “csak” 2,8 millió) körül van az erdőtűz által érintett területek nagysága augusztus elején. A kanadai CBC.ca több, mint 3,1 millió hektárról ír. Tudom, tudom, mivel ekkora méretű katasztrófáról van szó, nagyjából lehetetlen pontos számot mondani.

 

Vigyázz! Kész! Tűz!

Jegyezzünk meg pár adatot így az elején: Szibéria, 2019, erdőtűz, 3.100.000 hektár

Kezdjük a matekórát egy könnyű kérdéssel. Megtudja mondani valaki, hogy hány millió hektár erdő égett le Kanadában az elmúlt években? Az, hogy sok, vagy az, hogy kevés, az nem válasz. Ja, hogy Kanada messze van Magyarországtól, ezért aztán a magyar átlagembert nem érdekli az, ami ott történik? Akkor Szibéria miért lett ennyire fontos hirtelen? Az sincs éppen közel Magyarországhoz.

wildfire_northern_alberta_2009erdőtűz tombol Alberta tartomány északi részén 2009-ben
(fotó: Cameron Strandberg)

Bármennyire is hihetetlenül hangzik, az alábbi táblázatot kb. 1 órányi munkával állítottam össze. Nem volt nehéz: a Google, Kanada Kormányának és más hivatalos kanadai szervek weboldalai nekem is a barátaim. A táblázatban található adatok azt mutatják meg, hogy 2017. január 1. és 2019. augusztus 7. között a 4 nyugati tartományban egyesével és Kanadában összesen hány hektár erdő vált a lángok martalékává a kisebb-nagyobb erdőtüzekben.

BC – British Columbia, AB – Alberta,
SK – Saskatchewan, MB – Manitoba

 

Ahogyan az látható, az elmúlt 2,5 évben:

  • csak egyedül Brit Columbia-ban 2,59 millió hektár,
  • a 4 nyugati tartományban pedig összesen 4.658.291 hektár erdő égett le. Több, mint 4,6 millió hektár!

És akkor még nem számoltuk bele pl. az Északnyugati Területeket, vagy Yukon-t…

Kanadában 2017-ben közel 3,37 millió hektár erdő égett le, de 2018-ban szerencsére ennél kevesebb, csak kb. 2,27 millió hektár. Ha csak ezt a két, egymást követő évet nézem, akkor összesen 5.643.781 hektár erdőterület semmisült meg hatalmas lángok és még hatalmasabb füst kiséretében.

De volt ennél rosszabb is. Ha hatásvadász akarok lenni, akkor azt írom, hogy KANADÁNAK KÉT HORRORISZTIKUS ÉVE VOLT:

  • 2013-ben összesen: 4.203.867,
  • 2014-ben összesen: 4.563.847 hektár erdő égett le.

Ha eme kettő évet összeadom, máris 8,76 millió hektárnál járok. Volt egy tartomány és egy terület, amely adott évben nagyon rosszul járt. A 2013-as erdőtüzekben Québec tartománya 1.872.842, a 2014-es erdőtüzekben pedig az Északnyugati Területek könyvelhetett el 3.416.291 hektrányi leégett erdőt.

wildfire_nwt_2014erdőtűz ég az Északnyugati Területek “South Slave” régiójában 2014-ben
(fotó: NWT Fire)

 

Megint felteszek pár kérdést.

Ki emlékszik ezekre az erdőtüzekre 2013-ból és 2014-ből??? Senki? Senki.

Tele volt-e ezekkel az erdőtüzekkel a Facebook? Tele voltak-e ezekkel az erdőtüzekkel a híradások? Játszott-e számháborút emiatt az erdőtüzek miatt a Greenpeace? Egyáltalán, érdekelt-e bárkit is ez a több millió hektárnyi hamuvá és korommá váló erdőség??

wildfire_california.jpgTe mivel oltalád el?

 

Szerintem mindegyik kérdésre NEM lesz a válasz. Pedig nem régmúlt időkről beszélek, ezek a esetek csak pár évesek. Pedig ezekből az erdőtüzekből felszálló füstök is ugyanolyan károsak voltak a légkör számára, mint a szibériai erdőtüzekből felszállók. Nincs különbség.

Lehet, hogy akkoriban nem volt divat minden második Facebook-posztnak apokaliptikus hangvételűnek lennie? A 2010-es évek első felében még nem volt trendi a műanyag szívószálakról, meg szarvasmarha pukiról beszélni? Lehet, hogy akkoriban még nem volt kifizetődő minden nap erdőtüzekről beszámolni és cikk sorozatot írni a légkörbe kerülő füstről, az egészségüket és életüket kockáztató tűzoltókról, az erdők jövőjéről? Lehet, hogy akkoriban még nem hozott volna lájkokat, megosztásokat, olvasókat és követőket egy-egy kanadai erdőtűzről szóló poszt, cikk, híradás?

Ha találsz olyan magyar nyelvű hiradást, cikket, riportot, Facebook-posztot, Insta fotót kommentárral, vagy influenszer YouTube-os videóját, amely 2013-ban, vagy 2014-ben (vagy esetleg 2017-ben) íródott, készült és a kanadai erdőtüzekről szól, kérlek, feltétlen küld el nekünk a linkjét akár eme cikk Facebook-posztja alatt kommentben, vagy e-mailben. Csak a példa kedvéért: az index.hu csak ennyire volt képes 2018-ban.

 

Irígy vagyok és optimista.

Az pár bekezdéssel korábban közölt adatok forrásait még véletlenül sem linkelem be, mert nem szeretném az ide tévedő médiamunkások helyzetét megkönnyíteni. Ha eddig nem érdekelték őket a tények a kanadai erdőtüzekkel kapcsolatban, most már ne csináljanak belőle szenzációt!

wildfire_usa

Végezetül pedig: Kanada 2019. évi mérlege, augusztus 7-vel bezárólag, a rendelkezésre álló adatok alapján: 1.779.997 hektárnyi leégett erdő, összesen 3.438 db tűzesetben. Még kb. 1,5-2 hónap hátra van az 5. évszakból. Reménykedem benne, hogy az idei szám már nem nagyon emelkedik és nem éri el leégett erdők nagysága a 2 millió hektárt.

 

Nem rád, hanem érted haragszom.

Nem arról van szó cikkemben, hogy “ki tud nagyobbat mondani?”! Nem arról van szó, hogy Kanadában nagyobb tüzek szoktak égni az erdőkben, mint most Szibériában, ezért aztán ez utóbbival nem is érdemes foglalkozni. Egyáltalán nem azt mondom, hogy “Helló, láttunk már ilyet és ilyenebbet is, lehet tovább sétálni!”. Nem azt mondom, hogy Kanada – mivel itt élek -, fontosabb, mint bármely más része a világnak.

Arról beszélek, hogy a szibériai erdőtűz ismét egy ékes példája annak, hogy sem a médiamunkások, sem pedig a Facebook-ozók, sem pedig az influenszerek nem tudják helyén kezelni a világban történő eseményeket és az első adandó alkalommal túlzásokba esnek. Majd pánikolva, gyakran butaságokat beszélve nyilvánulnak meg. Kampányszerűen, a legnépszerűbb témákra repülnek rá – ami most éppen a szibériai erdőtűz -, azzal foglalkoznak, amelyre a legtöbb kattintást lehet kapni, amivel a letöbb olvasót lehet megszerezni, amivel a leglátványosabb hatást lehet elérni. Ez egy remek téma, amely indulatokat, hozzászólásokat, további cikkeket, posztokat, videókat generál, azaz növeli egy oldal, egy videó, egy poszt forgalmát, s ez majd jól fog mutatni a statisztikákban. Most még ezen pörögnek, a jövő héten majd máson fognak. Nem kell aggódni, mindig meglesz az a kutyacsont, amit rágni lehet – persze, csakis hangos morgások és nyálcsorgatások közepette. Ahogy szokták.

Ha megkérdeznénk őket, hogy egy vaktérképen mutassák meg, hogy hol van Szibéria, nem tudnák megtenni. Mert fogalmuk nincs. Nem tudják, hogy “általános értelemben Oroszország Urálon túli területét, ázsiai részét jelenti. Ebben az értelemben területe kb 12,6 millió km², népessége több mint 39 millió fő. Szibériában él Oroszország népességének 24%-a, kb. 39 millió fő (az átlagos népsűrűség 3,5 fő/km²).”

russian_federation_map_smallkattintásra új ablakban nagyméretű térkép nyílik

Nem lesz fontos nekik, hogy Szibéria “teljes területe a Föld összes szárazföldjeinek 9%-át teszi ki és az ország területének háromnegyedét foglalja el.” Azt sem tudnák elmondani, hogy “Szibéria kelet-nyugati irányban az Uráltól a Csendes-óceán vízválasztójáig nyúlik, ide nem értve Oroszország távol-keleti részét. Északon a Jeges-tengertől délen Mongólia és Kína határáig, délnyugaton Kazahsztánban a Kazah-hátságig terjed.” Mert annyira azért már nem érdekli őket a téma, hogy legalább a Wikipédia-t megnyissák.

Szerintünk minden természeti katasztrófa egyaránt fontos, nem látom értelmét csak és kizárólag szenzációhajhászás miatt egyiket, másikat jobban kiemelni, túlértékelni, vagy éppen lebecsülni. Egyre inkább azt látom, hogy az aranyközéputat sem a hivatásos újságírók, sem a Facebook-on véleményüket kifejtő átlagemberek nem képesek megtalálni. Mindig lesznek olyan témák, amelyeket alaposan túl tudnak lihegni és kattintás-vadász címekkel eladni. Összefüggéseiben látni egy adott problémát, következtetéseket levonni sokak számára nagyon körülményes dolog.

Hasonlóan ahhoz, mint amikor villanyautókról van szó és mindenki az akkumulátorainak újrahasznosítása miatt aggódik és tartják ezt rettentően kényes kérdésnek. Miközben egy-egy olajkúton, olajfinomítóban, vagy tankerhajóval történt katasztrófa és súlyos környezetszennyezés már szinte szóra sem érdemes (annyira hozzászoktunk már?). Nem azt nézik, hogy a villanyautó bent a városban, az iskola előtt, a játszótér mellett nem füstöl a gyermek orra alá, hanem amitt izgulnak, hogy mi lesz 15-20 év múlva az akkumulátorokkal? De a kőolajat most termelik ki, most folyik bele a tengereinkbe, most pusztítja el az élővilágot, a dízelmotoros autó már óta ott kormol a lakóhelyünkön…

Ahogyan írtam, minden erdőtűz egyformán fontos. Mindegy, hogy az egy afrikai országban, Dél-Amerikában, vagy Kanadában tombol. Mert egy légkörünk van, ugyanazt a levegőt lélegezzük be szerte a Földön. Beszélnünk kell az erdőtüzekről, közösen kell tenni a megelőzésükért, illetve eloltani olyan gyorsan, amilyen gyorsan csak lehet. A kanadai erdőtüzek közel 60%-a még mindig emberi hanyagságból keletkezik – nem lehet elégszer elmondani, hogy mennyire fontos odafigyelni erdeinkre és megóvni őket a következő generáció számára.

 

maple_leaf_small_3pcs

Mind Lator, mind én fontosnak tartjuk a környezetvédelmet, a globális klímaváltozás jelentőségét a mi és gyermekeink jövője szempontjából. A magunk módján igyekszünk minden megtenni annak érdekében, hogy a ránk eső ökológiai lábnyom kisebb legyen és egy egészségesebb, tisztább jövőt biztosíthassunk gyermekeink számára. Azonban igyekszünk mindezt túlzásba esés, szinpadiaskodás nélkül elérni, s a magunk szerény módján hozzájárulni a közöshöz.

Akkor most megyek … és lemosom a laptopomat.

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

maple_leaf_small_3pcs

* a fotó csak illusztráció! Nem én vagyok látható a képen és fogalmam sincs, hogy mi a franc van azokban a kék hordókban!

** az 1999-es alapítású index.hu egy Zrt-ként működő, profitorientált gazdasági vállalkozás, amely a piacról él. Profi, főállásban, szerződéses alapon dolgozó újságírói gárdával szolgáltatja a híreket egy erre kialakított szerkesztőségből. Bevételeit első sorban a hirdetők által a reklám megjelenésekért fizetett díjakból szerzi. Ha nincs hír, akkor nincs olvasó és akkor nincs reklám megjelenés. Ha nincs reklám megjelenés, elmaradnak a hirdetők, kevesebb lesz a bevétel. A hírportálok érdeke, hogy szinte minden percben újabb és újabb írások jelenlenek meg oldalaikon, minél többmindenről beszámoljanak (belpolitika, külpolitika, gazdaság, sport, technológia, időjárás, lottószámok, bulvár,  rendkívüli hírek, elemzések, interjúk, videóriportok, blogok, stb., stb.,), ezzel elérve, hogy a hirdetéseket megtekintő olvasók minél többen legyenek és minél több ideig maradjanak az index.hu oldalain, ezáltal több hirdetés jeleníthető meg, azaz több lesz a cég bevétele.

Mi, a KanadaBanda hobbiból, azaz szívvel-lélekkel podcast-olunk és írunk cikkeket, járunk utána dolgoknak és számolunk be dolgokról. Szenvedéllyel, őszintén, a tőlünk elvárható maximumot szeretnénk nyújtani Nektek, hogy még sokáig a Hallgatóink, Olvasóink között tudhassunk benneteket. Munka és család mellett áldozunk időnkből és energiánkból erre a számunkra oly’ kedves projektre és igyekszünk a KanadaBanda-t adásról adásra, cikkről cikkre jobban csinálni. Nagyon köszönjük, ha egy jelképes havi összeggel elismered munkánkat.

 

Levegővel Működő Japán Busz?

A legfontosabb: nem egy adott blogger, vagy weboldal lejáratása a cél, hanem a rossz példa bemutatása: a pontatlanul fordított és a pontatlanul megfogalmazott információk gondolkodás nélküli terjesztése!! Találtam egy érdekes, ámde rengeteg valótlan információt tartalmazó cikket egy weboldalon. A hír egy ismerős általi megosztás miatt került a hírfolyamomba a Facebook-on. A dolog azért érdekes, mert utána nézve a cikknek azt találtam, hogy több weboldal is lehozta körül-belül szóra, mondatra megegyezően ugyanazt a hülyeséget! Emellett persze, több Facebook-os csoport is megosztotta a hírt, a kommentelők pedig nagyobb részt helyeslően egyet értenek, “bezzeg Magyarország”-oznak és csak néhányuk esett gondolkodóba a cikk elolvasását követően.

a képen egy csúnyácska tüzelőanya-cellás Toyota Mirai látható

 

Következzék a cikk bemutatása, azaz elemzése és a kritikáim megfogalmazása.

– “Egy Golovnin nevű blogger meg is osztotta a Facebookon véleményét.”

Mivel a cikk csak szóban említi a forrást és nincs egyetlen (közvetlen) link se a forráshoz, magam próbáltam utána keresni az említett bloggernek. A Facebook-on találtam egy Vasily Golovnin nevű felhasználót, akinek közel 7000 követője van. Ő rendszeresen publikálja gondolatait, kommentárjait, véleményét anyanyelvén, azaz oroszul. A beépített fordító segítségével sikerült angolra fordítani a cirill betűs posztokat. Golovnin nagyrészt Észak-Koreáról és Japánról ír. 2019. januárjáig visszamenőleg nem találtam nála technológiai témájú, vagy autókról szóló írást… jobban visszakeresni pedig nem nagyon volt már kedvem.

Lehet, hogy nem is rá hivatkoznak? Sajnos, nem tudtam kideríteni semmi értékelhetőt. Nem tudom egyértelműen eldönteni, hogy Golovnin ismeretei hiányosak-e, vagy pedig a magyar nyelvű cikk írójának orosz tudása és technológiai jártassága hagy kívánni valót maga után?

a Toyota Mira hátulról

 

– “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek)

És akkor itt jön a lényeg!

A szóban forgó cikk Őt idézi: “most látott először olyan buszokat, melyek üzemanyaga a hidrogén (amit a levegő oxigénjéből nyernek). Amennyiben ez a fajta módszer hosszútávon is beválik, már semmi nem fogja elválasztani a Japánokat attól, hogy végleg elbúcsúzzanak a benzinnel működő járművektől.

(..)

Az úgynevezett hidrogénmotor, oxigént és hidrogént egyesít, ebből pedig víz keletkezik. Mint a legtöbb fizikai folyamat, így ez is jár némi hőleadással, tehát hőt és vízgőzt is a légkörbe bocsát. Ennek a folyamatnak az energiája pedig megmozgatja a villanymotort, ebből pedig áram termelődik.”

A problémám abból adódik, hogy – ha finoman akarok fogalmazni, akkor azt mondom: valaki úgy írt valamiről, hogy annak pontos működéséről semmi fogalma nem volt. Illetve, valamennyi elképzelése volt a tüzelőanyag-cellás autó működéséről, de nem nézett utána a részleteknek. Ha nem akarok finoman fogalmazni, akkor azt mondom, hogy annyira igénytelen volt, hogy az sem zavarta, hogy irgalmatlan ostobaságokat hordott össze!!!


csak a példa kedvéért: az egyik cikk a sok közül
(kattints a nagyobb nézethez)

 

Pedig csak kb. 10-15 percébe telt volna és máris annyi tudás birtokába juthatott volna, hogy nem ír le sületlenségeket – amelyeket aztán több száz, vagy ezer ember olvas el. Bővítve ezzel a pontatlan információval rendelkezők körét.

Ugyanennyi erőlvel már oktató jelleggel, röviden és tömören megismerhetette volna olvasóit a technológiai részletekkel. De inkább maradt a szenzáció hajhász stílus és a pontatlan információk halmaza. Azaz kellett a hangzatos cím, a sok klikkelés és a végtelen baromságok!

 

– “Levegővel működő buszokat találtak fel a japánok”

Nem, semmi ilyesmit nem találtak fel a japánok. Sőt, eddig még senki sem talált fel levegővel hajtott autót, buszt, kamiont, stb.

Rengeteg kutatás, fejlesztés és pénz befektetése után sikerült egy olyan, sorozatgyártásban előállítható, kereskedelmi forgalomba hozható, hidrogénhajtást létre hoznia a Toyota-nak (és még a Hyundai-nak, meg a Honda-nak is), amelyet már bárki megvásárolhat magának. Lásd a több országban is kapható Toyota Miria személyautó (nyitókép), vagy a japán belpiacos Toyota Sora autóbusz, lásd itt:

 

– “üzemanyaga a hidrogén, amit a levegő oxigénjéből nyernek”

Komolyan kérdezem.

MI VAAAN???

Hogyan lehetne a hidrogént kinyerni az oxigénből?

SEHOGY!!

Az oxigén atom az 1 darab oxigén atom. Nincs benne, se mellette hidrogén. Nincs!

Uhh, tényleg, annyira szeretném tudni, hogy az eredeti szerző volt ennyire buta, vagy az, aki lefordította az eredetit és a magyar nyelvű cikket megírta?!?

Ha megnyitjuk a Wikipédiát a Levegő szócikknél, akkor a következőket olvashatjuk: “A légkör főbb alkotórészei:

  • nitrogén 78,09%
  • oxigén 20,93%
  • argon 0,93%
  • egyéb (nemes)gázok 0,002%-a

a térfogatnak.”

Az egész szócikkben egy szó sem esik a hidrogénről. Sőt, a hidrogén a légkörben sincs jelen számottevően kimutathatóan. Ha valaki még emlékszik rá, fizika órán elektrolízissel bontottuk a vizet oxigénre és hidrogénre. A vizet, amelynek kémia képlete a H2O. Azaz 2 db hidrogén és 1 db oxigén atomokból áll.

Okos bloggerünk, vagy a magyar cikk szerzője ezzel a két dologgal magát és olvasóit is össze-vissza zavarta. Mert alapvető tényekkel nem volt tisztában. Ami elsőre nem is lenne baj, de ahogyan a cikk mutatja, esze ágában sem volt utána nézni a hiányosságainak. A lényeg a szenzáción volt és nem a tényszerűségen. Sikerült neki a butasáogot terjesztenie egy hangzatos cím alatt. Ennyi és ennél nem több.

Toyota Sora, a tüzelőanyag-cellás japán autóbusz

 

– “18 milliárd forint”

A cikkben olvasható még ez is: “Például egy Toyota Miraj, hidrogénhajtású kocsi, ma 63 ezer dollárba kerül, ami átszámolva majdnem 18 milliárd forint. A japán kormány célja, hogy 6 éven belül az ilyen meghajtású autók ára körülbelül 20 ezer dollárnál megálljon (kb. 6 milliór forint).”

A bloggernek, vagy a magyar nyelvű cikk írójának nem csak a fizika és a kémia nem az erőssége, de még a matematika sem. A 63.000 USD (amerikai dollár) nem 18.000.000.000 Ft, hanem (árfolyamtól függően) kb. 18.500.000 Ft. Tulajdonképpen csak egy nagyság rendet sikerült tévednie.

akkor is csúnya a Mirai, ha elbújuk a töltőoszlop mögé…

 

+ Toyota Mirai

Az amerikai Consumer Reports információi alapján a cikkben említett Toyota Mirai amerikai ára 58.500 USD, azaz kb. 17.200.000 Ft. Egy másik, elektromos autókkal foglalkozó fórum szerint jelentős állami támogatás is elérhető az USA-ban a Toyota Mirai vásárlása esetén, amelynek ára így már csak 45.000 USD, azaz kb. 13.220.000 Ft. Európában (pontosabban Németországban) egy kicsit többet kérnek el az autóért, az induló ára 60.000 EUR, azaz kb. 19.600.000 Ft.
DE NEM 18 milliárd Ft!! És nem tűnt fel senkinek sem, hogy irgalmatlanul magas számot írtak le, senki sem számolt utána, csak ész nélkül átvették a cikket több helyen is.

Az pedig, hogy egy új autó eladási ára a bevezetéskori ár 1/3-ra essen le, gyakorlatilag semmi esély sincs. A Japán Kormánynak vajmi kevés beleszólási lehetősége van abba, hogy a Toyota a világpiacon mennyiért értékesítse az autóit.

Eddig tartott a nettó hülyeség által okozott bosszankodás, most jöjjön a lényeg!

+ Hogyan működik a hidrogénnel hajtótt jármű?

A hidrogén hajtással üzemelő járművek, azaz tüzelőanyag-cellás, vagy üzemanyag cellás járművek működését kiválóan mutatja be az alábbi ábra:

(kattints a nagyobb nézethez)

 

A tudomány és a technológia mai állása szerint üzemanyagnak hidrogént:

  • vagy metán gázból állítunk elő nagy mennyiségben,
  • vagy pedig elektromos áram segítségével a víz bontásával.

Előbbi esetén sajnos CO2-t is termelünk, utóbbi esetén pedig olyan áramot használunk fel, amivel a teljesen elektromos- vagy hibrid autókat akár fel is tölthetnénk.

Ha már megvan a hidrogén, azt az előállítás helyéről el kell szállítani a töltőállomásokra. Ott átfejtik a töltőállomás tartájaiba, ahonnan pedig mi majd bele tankoljuk az autónkba.

a Toyota 15 évre hitelesített hidrogéntartályai

 

Az autóban a tüzelőanyag-cellákban a hidrogént a levegőben, azaz a légkörben található oxigénnel egyesítve  áramot állítunk elő. Ez az elektromosság fogja meghajtani az autó villanymotorjait (vagy tölteni annak akkumulátorait), így mozgásba hozva a járművet. A H2-ből és az oxigénből vízpára lesz, amely kicsepeg az autóból, kb. úgy, ahogyan a kipufogó gáz is távozik.

Tehát NEM a hidrogént égetjük el egy hidrogén hajtású autóban, mint ahogyan a benzint, vagy gázolajat égetjük el a belső égésű motorral szerelt járművekben. Itt nincs égéstermék, a tüzelőanyag-cellás autóból csak némi hő és tiszta H2O távozik el.

 

+ Na és akkor hol itt a baj?

Sokak számára a probléma ott van, hogy azt az elektromos áramot, amelyet arra használunk fel, hogy hidrogént állítsunk elő metánból, vagy elektrolízis során vízből, majd abból a jármúvekben újra áramot termeljünk a villanymotorok számára, pazarlásnak tűnhet.Mert minden lépésnél veszteség adódik. Minél több lépésből áll egy folyamat, annál több nagyobb %-át vesztjük el a befektetett energiának. Ennél sokkal egyszerűbb lenne a már rendelkezésre álló árammal a teljesen elektromos- vagy hibrid autók akkumulátorait feltölteni.

Aki még nem hallgatta meg “KB023 – Az E-Mobilitás II.” című adásunkat, amelyben a Hidrogénhajtással és az elektromobilitással foglalkoztunk, az a linkre kattintva a cikk elolvasását követően megteheti.

+ A Toyota, a Mirai és a Tesla-k

Az alábbi rajzon jól látható, hogy az egyik hidrogéntartály és az akkumulátorok a hátsó ülés támlája mögött helyezkednek el. A másik hidrogéntartály a hátsó ülések alatt, maga a tüzelőanyag-cella pedig az első ülések alatt kapott helyet.

a Toyota Mirai “röntgen képe”

A vezérlő elektronika egyik fele elől, a levegő pumpa mellett található, közvetlenül a villanymotorok és a generátor felett.

Hogy ennél jobb rálátásunk lehessen a Toyota hajtásláncára, az érdeklődők kedvéért a Toyota mérnökei szétvagdostak egy Mirai-t:

a hátsó hidrogénytartály (sárga), felette az akkumulátorok (ezüst)

alul, balra az vezérlő elektronika, tőle jobbra a tüzelőanyag-cella (szürke),
a hátsó ülés alatt második hidrogéntartály (sárga),
a kép jobb szélén, az ülés mögött pedig az akku-pakk (ezüst)

 

Összehasonlítva egy teljesen elektromos autóval (pl. Tesla Model 3) jól látható, hogy ez utóbbi mennyivel “minimalistább” kialakítású. Az akkumulátor pakk alkotja az alvázat, ennek az elején és a végén találhatók a villanymotorok és a kerekek.

(kép: insideevs.com)

(kép: insideevs.com)

Általánosságban elmondható, hogy – például – a Tesla Model S/3/X autók esetében minden lényeges (nagyfeszültségű) elektronikai alkatrészei boka és lábszár magasságban találhatók, a kivételt a töltőcsatlakozó jelenti. Ennek köszönhetően rengeteg hely áll rendelkezésre mind az utasok, mind a csomagjaik számára.

Érdekesség: amíg a Mirai-ban 362 literes a csomagtartó, addig a Model S-ben elől 150, hátul 744 liter (összesen 894 liter!!), a Model 3-ban pedig elől 76, hátul 349 liter, azaz összesen 425 liter áll rendelkezésre.

Tesla Model 3

Tesla Model S

 

Szépen kérek mindenkit, hogy mielőtt egy ehhez hasonló ostobaságokkal és pontatlan információkkal teli cikket lájkol, megoszt, vagy kommentál akár egy hírportálon, akár a Facebook-on, akár a Twitter-en, olvassa el újra és értelmezze a benne foglaltakat!

Nagyon köszönöm!

Ha kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

 

– Lázadó

KB027 – Ez A Magyar Mentalitás

Jó reggelt kívánunk! A huszonhetedik adás is sokszínűre sikeredett. Gyorsan reagáltunk már a legelején, majd játékstreaming-et és internet kapcsolatot elemeztünk, súlyos és titkos háttérinformációkat árultunk el magunkról, Trónok harcoltunk az Utazókkal, kormányzati szerveket és autóvezetőket, kommentelőket kritizáltunk, aztán olvasói levelet olvastunk és válaszoltunk meg (kérdeztek-feleltünk rovat), felemlegettük az NBA-t és Csernobilt, beszéltünk az egészségügyről és a nők helyzetéről. És egy picit összehasonlítottuk Kanadát Magyarországgal – megint. Természetesen most is vannak linkek, videók és nagyon jó zenék!

 

 

 

Adás napló.

  • Az adás rögzítésekor Gyorsreagálású Erőknek éreztük magunkat:

  • Köszönjük a támogatást a Patreon-os támogatóknak, ha szeretnél támogatást adni, akkor itt tudsz minket támogatni. Köszönjük, ha támogatsz.
  • Stadiaősszel indul a Google játékstreaming szolgáltatása 14 országban, Magyarországon csak később lesz elérhető
  • Lázadó már egy új Behringer-rel kever.
  • Olvasói levél Évától:
    • komoly kérdéseker kaptunk, ezekre részletesen válaszoltunk, de

közbeékelődött a heti színes:

  • a tejbegríz – ki, mivel és hogyan eszi?
  • Trónok harca (Game of Thrones)

 

  • A főcímzene Fender gitárokon (hangerőt a max-ra!!):


előadók: Nuno Bettencourt, Ramin Djawadi,
Scott Ian, Tom Morello, Dan Weiss

 

  • Utazók (Passengers) c. film:


hivatalos bemutató


Nerdwriter – ugyanaz lesz a film, ha másképp van megvágva?!

 

“Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat:

 

  • És ekkor jött el az a rész, amikor visszatértünk Éva olvasói leveléhez. Kérdeztek-feleltünk rovat #01.:
  • 1.; “Mivel lehetne ösztönözni szerintetek a népet a podcast hallgatásra, és legalább annyira a podcast csinálásra?”
  • 2.; “Hogyan lehetne az embereket nyitottabbá tenni? És hogy ez a “magyar” mentalitás szerintetek mennyire múlik az egyénen és mennyire az állami vezetőkön?”


Toronto Raptors – “We Are The North”

  • 3.; “Mi a véleményetek a női egyenjogúság és a ma nagyon hangoztatott, a férfiak is végezzenek ugyanannyi házimunkát kérdéskörről?”
    • Érdekes kérdés, több oldalról is megvizsgáltuk a témát.
  • 4.; “Kanadában mennyivel másabb az emberek egészségügyi állapota pl. a magyarokéhoz képest? És hogy szerintetek mekkora köze van ennek az egyéni tudatosságnak, és mennyire a jobb anyagi körülményeknek plusz egyéb külső tényezőknek?”

  • Legközelebb pedig … majd meghalljátok, hogy mivel folytatjuk.

 

Zenék a podcast-ban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!

FONTOS!! Így Utazz Kanadába! (eTA)

NAGYON FONTOS, közérdekű információt osztunk meg! A legjobb sztorikat mindig az élet írja, tartja a mondás. És ez most sem volt másképp. Az eltérő időzónák miatt (Calgary – Budapest között 8 óra az eltérés) tegnap éjjel jutott el hozzám egy hír, miszerint egy honfitársunk 10.000 forintnál is többet fizetett a kanadai elektronikus beutazási engedélyért (Electronic Travel Authorization (eTA)). Ennek díja MINDIG, MINDEN körülmények között 7 kanadai dollár (7 CAD), azaz kb. 1.500-1.600 Ft (árfolyam függő, jelenleg: 1 CAD = 221 HUF).

 

 

A Kanadába légi úton történő beutazást MEGELŐZŐEN minden magyar állampolgároknak ki kell töltenie egy úgynevezett elektronikus beutazási engedélyt (eredeti nevén: Electronic Travel Authorization (eTA)).

Ebben:

  • a személyes adatainkat (név, lakcím, születési hely és idő, édesanyánk neve, stb, stb.) és elérhetőségeinket (telefonszám, e-mail cím) kell megadni,
  • valamint információkat kell közölnünk az útlevelünkről: sorszámát, lejárati dátumát, melyik ország állította ki, stb.,
  • továbbá néhány egyértelmű és egyszerű kérdést kell megválaszolni, például:
    • “Visszautasították-e valaha is, hogy vízumot vagy engedélyt kapjon, vagy előfordult-e, hogy nem engedték be Kanadába vagy kiutasították onnan vagy bármely más országból/territóriumból?”
      vagy
    • “Az elmúlt két évben diagnosztizálták Önt tuberkulózissal, vagy volt-e tuberkulózisban szenvedő egyén közelében?”
  • majd az eljárás díját, a 7 CAD-t (azaz 7 kanadai dollárt) bankkártyával online kifizetni – rögtön az adatlap kitöltése után.

Ha ezt a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán tesszük meg, akkor nincs és nem is lesz semmi gond. Mert valóban 7 CAD-ot fogunk fizetni és a megadott adataink biztonságban lesznek.

DE!

És itt jön az a rész, amiért eme cikk megszületett.

Tehát: az engedély igénylésekor minden olyan adatot kötelezően meg kell adni magunkról, amellyel rossz indulatú emberek (csalók) vissza tudnak élni. Ők az adatainkat felhasználva a nevünkben tudnak vásárlásokat bonyolítani az interneten, vagy akár a való életben is.

Éppen ezért fontos, hogy

csak és kizárólag
a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán vegyünk igénybe
az eTA igénylési szolgáltatást
– és sehol máshol!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
(nem tudok elég felkiáltó jelet tenni ezután a mondat után, elégedjetek meg most ennyivel)

 

A csinos, mosolygós határőr tiszt.
Ez a fotó később még fontos lesz!

(forrás: TravelSort.com)

Mondjuk úgy, hogy a “segítőkész üzletemberek” (de tőlem akár hívhatod őket csalóknak is) az eredetihez nagyon hasonló szövegezésű, nagyon hasonló felépítésű, általában angol nyelvű weboldalt üzemeltetnek, amelyek webcímében (webcím: pl. a kanadabanda.com, vagy a magyarorszag.hu) igyekeznek feltüntetni a “Canada”,  az “eTA”, vagy a “visa” (magyarul: vízum), vagy “travel” (magyarul: utazás) szavakat. Persze, látni fogunk piros juharleveleket, a kanadai lobogót, egyéb, Kanadával kapcsolatos illusztrációkat is egyes weboldalak fejlécében. Ezekkel a szavakkal és jelekkel, jelképekkel akarják elhitetni a gyanútlan áldozatokkal, hogy hivatalos helyen járnak.

Valójában pedig NEM!

Egy ilyen weboldal és űrlap elkészítése nem kerül többe 2 napnál, még én is gyárthatnék egy ilyet, ha nagyon szeretnék. De nem szeretnék.

Valahol az oldalakon elszórva, mintha nem is lenne annyira fontos, vagy éppen az oldal alján, az apró betűs részben feltüntetik, hogy mennyiért is segítenek ők a kanadai elektronikus beutazási engedély kitöltésében és benyújtásában. Természetesen igyekeznek mindenkit megnyugtatni, hogy a nekik kifizetett díjazásban a Kanadai Kormánynak fizetendő 7 CAD már benne foglaltatik.

klikk a képre a nagyobb nézethez

klikk a képre a nagyobb nézethez

Azért akadnak olyan szerencsétlenek is, akik folyamatosan USD-ről, azaz amerikai dollárról írnak. Az eTA ügyintézésért a Kanadai Kormánynak PONTOSAN 7 CAD-t, azaz hét kanadai dollárt kell fizetni, nem pedig 7 USD-t!

Hogy ez miért ennyire hangsúlyos?

Megmutatom.

Tehát sehogyan sem jön ki a matek, ha kanadai dollár (CAD) helyett valaki amerikai dollárról (USD) beszél, nem fog stimmelni az összeg.

A becsapós segitőkészség díjazása nagyon eltérő. Találtam 44,5 EUR (kb. 14.500 Ft-os) és 87 USD (kb. 25.300 Ft-os) ajánlatot is. Elég széles a skála, szemmel láthatóan több, mint 10-szeres, vagy akár 15-szörös árat is elkérnek eme “szolgáltatók” egy olyan adatlap kitöltéséért (és csak a kitöltésért!!), amely a Kanadai Kormány hivatalos weboldalán INGYEN, MAGYAR NYELVEN megtehető!

NEM az eljárási díjról beszélek. Eme cégek olyan munkáért kérnek el pénzt, amelyet nem végeznek el. A szükséges adatokat TE MAGAD adod meg, ők csak tovább küldik, ami pár perc alatt megtörténik – ha egyáltalán megtörténik. Előre megírt és leprogramozott folyamat, amely a “szolgáltatói” oldalról elő emberi erőt nem igényel. Ugyanennyi erővel és ugyanennyi idő alatt TE MAGAD adhatod meg a Kanadai Kormány weboldalán ugyanezen adataidat – SŐT, csak ott add meg! Sehol máshol!

Ez nem kerül semmibe, maximum 10-15 percedbe. Gondolom, te is szeretnél negyed órányi adminisztrációért 15-25.000 Ft-ot zsebre tenni… Ezen cégek a hiszékenység miatt ezt meg is teszik sokszor! Te ne tartozz azok közé, akiket eme cégek megvezetnek! Az eljárás díja mindössze 7 CAD, amely árfolyamtól függően kb. 1.500-1.600 Ft – kérlek, ne fizess ki ennél többet!!

 

 

A teljesség igénye nélkül következzen 8 db “segítőkész szolgáltató” weboldala, linkek és címek nélkül. Egyes oldalak feltüntetik, hogy ők csak egy szolgáltató/vállalkozás és SEMMIFÉLE KAPCSOLATBAN NEM ÁLLNAK A KANADAI KORMÁNNYAL!! Akkor miért is kellene megbízni bennük? Akkor mit is intéznek el neked? Akkor miért kellene önként átadni nekik személy- és banki adataidat?

“csak 3 lépés” – a gyorsaság illúziója


Van az a pénz, amiért elmondják neked
az ingyenesen elérhető információkat!


Mega-giga-szuper “Hivatalos” Weboldal.
Ja, bocsika, mégsem!


Ők is olyannak akarnak látszani,
mintha hivatalos kormányzati szolgáltatók lennének.
De nem azok.

 

Emlékszel még a kedvesen mosolygó, csinos határőr tisztre? Íme, itt van újra:

Ez a fotó megtalálható több más weboldalon is.
Ez az egyik olyan “szolgáltató”, amely több európai
nyelven is komoly pénzt tud kérni egy pár perces munkáért!

Információink alapján a TravelSort weboldal hozta le ezt a képet legelőször 2015. októberének utolsó napján, majd természetesen voltak követői:

majd jöttünk mi is és ebben a cikkben leközöltük LeBlanc tiszt fotóját.

 

Most. Azonnal. Majdnem akármilyen nyelven is.

Olyan, mintha … aztán mégse! Ez is kamu!!


Gyönyörű tájkép, kissé minimalista dizájn
és maximális lehúzás.

 

Szerintem ennyi elég is lesz a szemétből.

Ahogyan említettem, van itt minden: kanadai zászlók, juharlevelek, piros-fehér színvilág, ország térkép, hegyvidéki táj, Toronto-i kikötő és CN Torony, mosolygós határőr tiszt, folyamatábra… Még egyszer: ezen vállalkozások egy általad kitöltött adatlap továbbítását vállalják el nem kevés pénzért, ha egyáltalán elvégzik a továbbítást és nem csak a pénzt szedik be! Semmi szükség rájuk.

 

 

KÉRÜNK MINDENKIT, HOGY A LÁTSZÓLAGOS VÍZUM-ÜGYINTÉZŐ VÁLLALKOZÁSOKKAL NE ÁLLJANAK SZÓBA, NE NYISSÁK MEG WEBOLDALAIKAT, NE TÖLTSÉK KI A JELENTKEZÉSI ŰRLAPOT! FŐLEG NE ADJÁK MEG BANKI ADATAIKAT ÉS NE FIZESSENEK AZ EGYÉBKÉNT INGYENESEN ELVÉGEZHETŐ ADATSZOLGÁLTATÁSÉRT!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

 

Ha kanadai vízum ügyintézéssel kapcsolatban nem a https://canada.ca weboldalon vagy, azonnal zárd azt be és nyisd meg a HIVATALOS OLDALT!

Mert ezen “segítőkésznek” álcázott weboldalak ugyanazt a munkát végzik el angol/francia/német/spanyol nyelveken, amit te el tudsz végezni a hivatalos, kormányzati weboldalon INGYENESEN, az anyanyelveden. Ezek az élelmes “szolgáltatók” semmiféle extra munkát nem tesznek hozzá a folyamathoz.

Természetesen mondanom se kell, hogy bármit is írnak le ezen “segítőkész”, valóban csaló weboldalak, senki és semmi sem tudja garantálni, hogy végül a IRCC jóvá hagyja a beutazási kérelmünket, vagy sem?! Azaz hiába ígérnek fűt-fát, rajtuk semmi nem múlik, nem tudnak befolyásolni SEMMIT sem!

Tudom, hosszú a cikk, de még nincs vége!

Ezen weboldalak akár még hazudhatnak is nekünk!! Egy fiktív beutazási kérelem számot és engedélyt küldhetnek ki a Kanadai Kormány nevében az e-mail címünkre, azt a hamis látszatot keltve, hogy minden a legnagyobb rendben a kérelmünkkel és nyugodtan beutazhatunk Kanadába.

A valóságban pedig lenyúlták a pénzünket, közben megszerezték a személyes- és bankkártya adatainkat és persze nem továbbítottak semmiféle kérelmet a Kanadai Bevándorláshoz, azaz a IRCC-hez.

A végeredmény tehát: meg lettünk lopva és be lettünk csapva, továbbá esélyes, hogy a privát adatainkkal vissza fognak élni, amelynek okán komoly anyagi komplikációk elé nézhetünk.

 

 

A hivatalos, Kanadai Kormány által üzemeltetett weboldalon MINDEN információ elérhető MAGYARUL is!

a KANADAI KORMÁNYZAT HIVATALOS WEBOLDALA
(klikk a képre a nagyobb nézethez)

Még egyszer tehát: MINDEN, a kérelem kitöltéshez és benyújtásához szükséges információ MAGYAR nyelven elérhető a Kanadai Kormányzat weboldalán: a kitöltési segédlet PDF formátumban elérhető itt.

A fizetendő díj pedig csak 7 CAD, azaz 7 kanadai dollár. Nincs semmiféle egyéb ügyintézési díj, vagy rejtett költség. 7 CAD, amely árfolyamtól függően kb. 1.500-1.600 Ft.

 

A jövőre nézve pedig egy jótanács: csak valódi szolgáltatói weboldalon töltsünk ki adatlapot és adjuk meg személyes adatainkat, banki információkat. A “megbízható, valódi szolgáltatói weboldalt” úgy értem, hogy valóban ott vagyunk, ahol vásárolni akarunk és nem egy lemásolt weboldalon, amelynek címe, megjelenése, működése csak hasonlít az eredetihez pl. ebay.su (az Ebay egyetlen elérhetősége az ebay.com), vagy pl.: otpbank.hu.netbanking.co, mert az OTP Bank Nyrt. online elérhetősége az otpbank.hu .

Az informatikában az “S” a biztonság jele (ahogyan azt megtanulhattuk – köszi, Srácok!), azaz a címsorban keressük a HTTPS:// kódsort, amelyben az “S” betű a lényeg. Ha a böngészőnk támogatja, kereshetjük a lakatot is a cím előtt. Ez azért fontos, mert a HTTPS:// protokollnak köszönhetően a szolgáltató szervere és a számítógépünk (okostelefonunk, tabletünk) között az adatok titkosítva közlekednek.

Én FireFox böngészőt használok a laptopomon, abban eképpen tekinthető meg egy oldal biztonsági információja:

Secure Connection – azaz ez egy biztonságos kapcsolat
(klikk a képre a nagyobb nézethez)

 

Ha kérdésed van, kiegészítenéd a leírtakat, vagy valami nem volt egyértelmű a cikkemben, kérlek, vedd fel velünk a kapcsolatot Twitter-en, Facebook Messenger-en, vagy e-mailben!

Akinek a magyar nyelvű kitöltési útmutató alapján sem egészen világos, hogyan kell a kérelmet kitölteni, kérjen segítséget családtagjától, közeli barátjától. De semmi esetre se dőljön be a magukat roppant segítőkésznek bemutató weboldalaknak, szolgáltatóknak!!

Remélem, tudtam segíteni.

Köszönöm a figyelmes olvasást!

– Lázadó

KB026 – G-enerációk És G-Mail

A huszonhatodik adásunkban (nem csak) Petty kedvéért időjárás-jelentéssel kezdtünk. Majd sokminden más mellett olvasói levelekkel most nem, de magyar Podcast-tal és YouTuber-kel, kanadai őslakosokkal, Kínával és az USA-val (Huawei-jel, Google-lel, meg helyzetelemzéssel és némi kritikával), a születésnapos elektronikus postafiók szolgáltatással, régi okosmobilokkal, generációs kérdésekkel (hasonlóságokkal és eltérésekkel, jellemzőkkel és problémákkal), valamint nagyon jó zenékkel folytattuk. Bandázzatok velünk most is.

(nyitókép: https://dribbble.com)

 

Adás napló.

A podcast-ot a heti színessel indítottuk.

 

  • Kanadában, azaz Alberta-ban és Calgary-ban hűvös, helyenként és időnként hideg a nyár. Az Alberta-i erdőtüzekről itt és itt írtunk.
  • A Facebook hírfolyama és a bulvármocsok helyett olvassatok minket, az adás naplók mellett több, mint 130 cikket adtunk ki az elmúlt közel 2 évben.
  • Az olvasói levelek ma elmaradtak.
  • Podcast statisztika és ajánló: Híd Nyugatra podcast – köszönjük az említést!

hid_nyugatra_logo

  • WaniskaCree reggeli áldás. Dalszöveg:

waniskâ! pêtâpan ôma!
ᐊᐧᓂᐢᑳ! ᐯᑖᐸᐣ ᐆᒪ!
Wake up! The sun is coming!


âsay piyêsîsak kî-nikamowak
ᐋᓴᕀ ᐱᔦᓰᓴᐠ ᑮ ᓂᑲᒧᐊᐧᐠ
the birds are already singing


ê-miyonâkwahk kitaskînaw.
ᐁ ᒥᔪᓈᑲᐧᕁ ᑭᑕᐢᑮᓇᐤ᙮
how beautiful this land of ours is.


első verzió – ezt feltétlen hallgasd meg!


második verzió

  • a Calgary Board of Education állásfoglallása: “We would like to acknowledge the traditional territories and oral practices of the Blackfoot Nations, which includes the Siksika, the Piikani and the Kainai. We also acknowledge the Tsuut’ina and Stoney Nakoda First Nations, the Metis Nation (Region 3), and all people who make their homes in the Treaty 7 region of Southern Alberta.”
  • John CenaWikipedia és YouTube oldala
  • “Akik fullba nyomták a kretént” c. rovat: Kína (Huawei) és USA
    • kereskedelmi háború vétlen “áldozatokkal” és példa statuálással
    • Mit kell tudni a Huawei-ről?
    • Hogy jön a képbe a GoPro, a DJI, meg a Nokia, az IBM, a Motorola és a Lenovo?

forrás: indiatimes.com – angol nyelvű cikk, még több térképpel

 

15 éves a GMAIL/GOOGLEMAIL

a GMail legelső dizájnja 2004-ből

  • A Yahoo! nyitóoldala Netscape Navigator böngészőben valamikor a 99/2000(??)-ben:

  • Yahoo Weather – időjárás applikáció, szép grafikával, használhatatlan információkkal

  • És a többiek:

a freemail.c3.hu az 1990-es évek végéről

így festett az UltraWeb 2007-ben

A Tétova Teve Club, magunk között annak idején csak TTC-nek hívtuk.

réges régi TTC weboldal fejléc

a TTC 2001-es dizájnja a Wayback Machine archívumában


Lator: okostelefonnak látszó PDA


Lázadó egykori bronz színű okostelefonja

  • Sony CMD J5

Generációk kategórizálása – különbségek és hasonlóságok:

  • “A generációs marketing a vásárlóközönséget osztja fel különböző korcsoportokra, nemzedékekre, úgynevezett generációkra és ebből von le következtetéseket e korcsoportokra jellemző illetve tőlük várható tipikus vásárlási magatartásra. A generációs marketing alapjait eredetileg a pszichológusok vizsgálatai alakították ki.”
  • CVonline kategóriái
    …-1940: “Veteránok” generáció
    1940-1960: “Baby boom” generáció
    1960-1985: X generáció (a baby boomer es ay X ugyan az)
    1985-1999: Y generáció
    2000-2010: Z generáció
    2010-…: Alfa generáció
  • The Center for Generational Kinetics
    Traditionalists or Silent Generation:  1945 and before
    Baby Boomers:  1946 – 1964
    Generation X:  1965 – 1976
    Millennials or Gen Y:  1977 – 1995
    Gen Z, iGen, or Centennials:  1996 – …
  • WJSchroer Company
    Boomers I or The Baby Boomers: 1946-1954
    Boomers II or Generation Jones: 1955-1965
    Generation X: 1966-1976
    Generation Y, Echo Boomers or Millenniums: 1977-1994
    Generation Z: 1995-2012
  • KASASA (USA-ban is ismerik az betű tésztát)
    Baby Boomers: 1944 – 1964
    Gen X: 1965 – 1979
    Gen Y, or Millennials: 1980 and 1994
    Gen Y.1 = 1990 – 1994
    Gen Y.2 = 1980 – 1990
    Gen Z: 1995 – 2015
  • Pew Research Center
    The Silent Generation:  1928-1945
    Baby Boomers:  1946-1964
    Generation X:  1965-1980
    Millennials (Gen Y):  1981-1996
    Post-Millennials (Gen Z):  1997-Present
  • Ypszilonanyu: Valóban a gyerekistenek korát élnénk?
    • “Miközben felnőttünk belenőttünk egy világba, ahol egy biztos van, mégpedig a változás. A tankönyvekben leírtakat sokszor írták újra azóta, a jól tanulással megszerzett friss diplomáinkkal sokan közülünk Londonban sültkrumpli sütéssel kezdhettük a pályafutásunk. Körülnéztünk, és azt tapasztaltuk, hogy a Földünket ellepi az előző generációs szemét, amit nekünk kell újrahasznosítani és felszámolni. Észrevettük, hogy a házasságok több,mint fele válással végződik, míg az együtt élő párok élete sem mentes a játszmáktól és elidegenedéstől. Időközben beletanultunk és természetes közegünkké vált az internet világa. Képesek vagyunk keresni, szűrni az információk között. Nem csak úgy bambulunk bele a telefonunkba és pötyögünk a billentyűzeten, ahogyan azt sokan hiszik, hanem dolgozunk, olvasunk, filmet nézünk, zenét hallgatunk, térképet használunk, beszélgetünk rajta.

      Nemrég még óriási pánik volt, hogy mi lesz az Y és Z generációval, ha felnő. Jelentem, felnőttünk, munkába álltunk, sőt, sokan közülünk már középvezetői szintre jutottak nagy cégeknél. Amióta a munkaerőpiacon vagyunk, egyre több a munkahelyi wellbeing szolgáltatás, a munkahelyi sport, egészségügyi szűrések, irodai masszázsok, coachingok, munkahelyi pszichológusok teret kaptak a munkahelyeken. Számít a munkahelyünk társadalmi felelősségvállalása, a béren kívüli juttatások, a céges programok. Egyre több cég vezeti be a részmunkaidőt és az otthoni foglalkoztatást.”
    • “Hová fajulhat még a világ? Nem tudom. De azt igen, hogyha megnézem az utóbbi 100 év történéseit, nem tudom, mit követhetnénk még el, ami eddig meg nem történt. Gondoljunk csak az amerikai feketék, vagy az európai zsidók helyzetére, a háborúk kegyetlenségeire, vagy a diktatúrák világára.”
  • Simon Sinek – Millennials in the Workplace

 

Zenék az adásban:

 

Köszönjük a megtisztelő figyelmet!