Hírszemle – „Egy 28 Éves Brit Férfi Elment Kínába…”


„…és kipróbálta, milyen heti 6 nap napi 12 órát dolgozni. Most már örül, hogy kirúgták” c. cikkében arról ír a Telex.hu, hogy Jack Forsdike, egy 28 éves brit fiatalember – aki Kínában fordítóként és játékfejlesztőként dolgozott -, a közösségi médiában megosztott posztjaiban panaszkodni kezdett a szerinte borzalmas kínai munkakultúrára.

Nem személyes tapasztalatból, hanem mások elbeszélése alapján tudom – mivel még nem állt módomban kínában kínai cégnek alkalmazásában állni -, hogy a kínai munkakultúra nagyon sok tekintetben más, mint a nyugati – például az európai, vagy a kanadai.

Előre bocsátom, hogy a cikkel, vagy annak írójával fordítójával nincs semmi bajon, csak az zavar – de nagyon -, hogy megint lemaradt a kontextus!!! Köszi, Telex!

Miért vagyok ilyen ellenséges? Kérlek, olvasdd végig a cikkemet és megérted az okát!

Tehát, a Telex által is linkelt SCMP azt írja, hogy:

Jack Forsdike (..) joined NetEase in Guangzhou in 2022 (..). He was transferred to game design in January 2024, and the work load increased in April. He then realised “how difficult it might be” to keep up with the demanding hours, known commonly to run from 9am to 9pm, six days a week. As a system designer for a video gaming unit, he and his team were forced to sometimes work 80-hour weeks to meet deadlines.

Ha csak és kizárólag a munkaórákat nézem, akkor ebben azért olyan sok különöset én nem látok. Sőt!

Sógórnőm az Egyesült Államokban dolgozik, mint PA (Physician Assistant) és az Ő műszakjai is megvannak 12 órások és természetesen nem csak heti 3 napot dolgozik és nem csak hétköznap és nem csak reggel délelőtt 10-től…

De nem kell egy magasabb képzettséget elváró, egészségügyi pozícióra gondolni, amikor arról van szó, hogy magas a heti munkaóraszám. Az észak-amerikai kamionsofőrök a megmondhatói, hogy milyen heti 70 órát az úton és heti 168 órát a kamion fülkéjében tölteni – az aktuális időjárástól és forgalomtól függetlenül!

Észak-Amerikai csőröskamion az Interstate-80-on, Nebraska állam keleti oldalán.
fotó: Preston A Larimer / Unsplash

Ahogyan láthatjátok, egy kanadai (pontosabban: tartományi) kamionsofőr 70, vagy 120 órás beosztásban dolgozhat: előbbit 7 nap, utóbbit 14 nap alatt dolgozhatja le. És ez még semmi! Műszakonként max. 13 órán át vezethet és naponta max. 14 órát dolgozhat egy-egy sofőr. És legyetek nyugodtak affelől, hogy a menedzsmentjük, a diszpécsereik el is várják a sofőröktől a munkaidejük kitöltését, ezért elég gyakran ki is dolgozzák a teljes aznapi munkaidejüket (sőt, néha még annál többet is, ha senki sem látja).

Egy Kattintás Után Még Több Munkaóra És Kritika Várható . . .

Repülőjegy Vásárlás 2024-ben

Az egész ott kezdődik, hogy meg kell találni a megfelelő időablakot. Ha ez megvan, akkor jön a finomhangolás, hogy például utazzunk-e 1 héttel/5 nappal korábban, később? S mindez annak köszönhető, hogy a légitársaságok – innen nézve – teljesen véletlenszerű elvek alapján árazzák be a jegyeiket.

Utazási irodánál – pl. Expedia, Booking -, nem akartunk jegyeket venni. Jobb ötletnek tűnik közvetlenül a légitársaságnál jegyeket vásárolni: ennek oka az, hogy ha esetleg komplikációk történnének az utazás előtt/közben, akkor sokkal könnyebb közvetlenül magával a repülőgép társasággal egyezkedni/reklamálni, mint mindent egy „middle man”-en át, azaz egy közvetítőn keresztül intézni (biztos vagyok benne, hogy majd csak az egymásra mutogatás menne és az Ügyfél a lenne a ping-pong labda a 2 cég között).

Miért? Miért?? MIÉRT???

A korábbi – mondhatni 100%-ban pozitív tapasztalatok miatt – a KLM-nél is megnéztem a jegyeket a Lufthansa mellett – s végül az utóbbi mellett tettük le a voksunkat. Sajnos a KLM nagyon drága volt – tudom, hiszem láttam, hogy kiváló szolgáltatást nyújtanak, de egy családi nyaralás alkalmával azért sokat tud számítani néhány száz dollár különbség is.

A legelejétől megvolt bennem a „german engineering” ködös emléke, a világhíres német precizitás megbízhatósága, a kimaxolt professzionlizmus hite, hogy az Ügyfélért mindent is megteszünk…

Sajnos, a valóság azonban valami mást mutat.

Úgyhogy még fel sem ültünk a repülőgépre – ekkor még kb. 2 hónap volt hátra az utazásig/nyaralásig -, de máris volt egy keserű szájízünk. Danke Schön.

Jegyeket tessék!

Először is: a Lufthansa valamiért nem nagyon szeret Lufthansa járatokat üzemeltetni Calgary és Budapest európai célállomások között, ezért azokat a cégcsoporthoz tartozó – nemrégen egy kisebb re-branding-en átesett -, Discovery Airlines üzemelteti. Amelyről azt írják, hogy „leisure destinations”-ra repül, azaz szabadidős célállomásokra, tehát népszerű, nagyforgalmú turisztikai városokba teljesít járatokat. Rendben van, Calgary nem ér fel egy Vancouver, New York, Toronto, vagy LA méretű metropolisz utasforgalmával… De azért heti 1-2 „igazi” Lufthansa járat beleférhetne.

Mivel a Calgary – Budapest repülőutat még így is kissé drágának találtam, ezért kíváncsiságból megnéztem, hogy mennyit kellene fiztenünk, ha Budapest helyett a sógorokhoz repülnénk, azaz Bécsben szállnánk le?

Egy Kattintás Után Jönnek A Mocskos Anyagiak És További Érdekességek!

KB072 – Negatív Hullámok #1 (Mert Nekünk Semmi Sem Jó)

Jó reggelt kíván az első és egyetlen magyar nyelvű kanadai podkaszt & blog! A hetvenkettedik, 2024. első epizódját mi mással is kezdhettük volna, mint a sarkvidéki hideggel és a „poláris örvénnyel”. Ezt követően éles kritikákat fogalmaztunk meg Alberta Kormánya irányába, beszélgettünk az Alberta-i elektromos-hálózat üzemeltetéséről, majd hírháttereztünk az európai gazdatüntetésekkel kapcsolatban.


Az egyes epizódokat már a YouTube-on is meghallgathatod!

Heti színes

Akik fullba nyomták a kretént rovat:

Egy Kattintás Után Még Több Link, Videó, Fotó És Statisztika Következik!

Kamera-kérdés: iPhone, Vagy Samsung?

Az egyik nap a héten egy kollégám, aki Samsung Galaxy Sxx okostelefon tulajdonos (és egyben kissé Android hívő) – vicceskedve persze -, megjegyezte, hogy milyen rossz lehet iPhone-osnak lenni, mert annak nagyon rosszak a kamerái… Utána jártam hát néhány adatnak: nem csak a fotózási képességeknek, hanem az árazásnak és a piaci erőfölényeknek is.

Nem akartam vitát kezdeményezni arról, hogy miben jobb/rosszabb egy iPhone, vagy egy Galaxy S kamera lencséje, érzékelő szenzonra, stb. – mivel jól ismerem a kollégáimat -, így inkább ráhagytam, legyen neki igaza. A helyzet az, hogy nagyon nehéz meggyőzni őt tényekkel és adatokkal a tévedéseiről (van neki egy pár). Ugyan soha nem volt még neki iPhone-ja, maximum az én kezemben látja – lassan már 3 éve – nap, mint nap, értesülései így tehát hallomásból és szedett-vedett Facebook-os videókból vannak. Ezért aztán sajnos nem tudom nektek megmondani, hogy pontosan mit jelent szerinte az, hogy „az iPhone-nak rossz a kamerája”?

Gondolom, a kollégám arra célozhatott, hogy egy iPhone egy Samsung Galaxy Sxx-hez képest rosszabb minőségű képeket készít? Vagy arra, hogy kisebb felbontásban képes videót rögzíteni?

Mert ma már 8k (holnap 16k?) alatt nincs YouTube videó, Netflix-es film, vagy sorozat, és legalább 480 képkockát kellene rögzíteni másodpercenként, akkor is, ha annak az ég világon semmi értelme?!

Techie-ként erősen kételkedem a kollégám szavaiban, amikor technológiai dolgokról beszél. Ezért haza érve megkerestem, hogy mit mutatnak a teszt eredmények, milyen pontszámot kaptak a DXOMARK vizsgálatain résztvett okostelefonok? A DXOMARK a világelső Minőség Értékelő Laboratórium, a teszt-laborok alfája és omegája, a különöző műszaki cikkek (digitális fényképezőgépek, okostelefonok, laptopok, stb.) tesztelő csapatainak csúcsa, amelyről ide kattintva tudhatsz meg többet. Aki fotózással, videózással foglalkozik, azok számára már régről ismerős ez a weboldal és annak mögöttes tartalma!

Nagy meglepetésre egyáltalán nem kell számítani – én látatlanban megmondtam volna ott helyben, hogy mi lesz a végeredmény a lista állása. Igen, tisztában vagyok vele, hogy ez csak egy pillanatnyi állás és amint kijön egy újabb okostelefon, a sorrend megváltozhat. De ez mindig csak egy-egy új belépő modellt jelent, nem pedig a mezőny teljes átrendeződését. Sőt, ahogyan az alábbiakban is láthatjátok, még az is lehet, hogy a lista helyezéseire egy vadonatúj modell sem lesz különösebben nagy hatással.

Kamera, Árképzés, Piaci Részedések – Klikk Ide a Folytatáshoz!

Televíziózás: Eredeti Nyelven, Magyar Felirattal!

Lapozgattam az internetes portálok magyar nyelvű sarkában és a HVG weboldalán szembe jött velem az RTL Magyarország hirdetése. Amelyen elgondolkodtam egy picit…

az RTL+ hirdetése a HVG.hu-n
képernyőmentés: Lázadó

A hirdetésre kattintva az RTL+-ra, azaz az RTL Magyarország streaming weboldalára jutunk el, amelyen az alábbiak fogadják a T. Látogatót, amelynek szlogenje:

A streaming magyar hangja
Magyarul. Érted.

RTL+

A helyzet az, hogy én mégsem értem.

az RTL+ weboldalan mobilos böngészőben
képernyőmentés: Lázadó

Idegennyelv-oktatás/-tanulás/-tudás

A magyarok idegennyelv-ismeretéről az elmúlt években olyan címekkel jelentek meg cikkek, mint:

  • „Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete”, vagy
  • „Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket”, vagy
  • „A magyar fiatalok nem akarnak idegen nyelvet tanulni”, vagy
  • „Nyelvvizsgája van, de megszólalni nem mer a magyar”, vagy
  • „Megbukott az ország a nagy uniós nyelvvizsgán”.

Az általunk is sokat emlegetett 2016-os idegennyelv-ismereti Európai Uniós statisztika alapján kijelenthető, hogy

a magyarországi 25-64 éves lakosság mindössze 42,4%-a beszél valamilyen szinten idegennyelvet. Ami egyben azt is jelenti, hogy az ebbe a korosztályba tartozó magyarok 57,6% egyáltalán NEM beszél idegennyelvet.

A 64 évnél idősebbeknél ez az arány még rosszabb, a fiatalok pedig… erről majd egy kicsit később. Azt, hogy az egy idegennyelvet beszélők aránya

  • Bulgáriában 49,5%,
  • Szerbiában 79,3%,
  • Ausztriában pedig 86,3% – azt most hagyjuk is.

A VG.hu a fenti kutatás eredményét még azzal egészíti ki, hogy:

„Ezzel csak Romániát (64,2) és az akkor még EU-tag Nagy-Britanniát (65,4) tudtuk megelőzni. Idehaza az egy idegen nyelvet tudók aránya akkor 28,6, a kettőt beszélőké 11,1, a hármat vagy többet ismerőké pedig 2,7 százalék volt.”

Némileg javult a kép, de még mindig gyér a magyarok nyelvismerete – VG.hu

Összehasonlításként: Szlovákiában a két idegennyelvet beszélők aránya 60%. A fentebb említett EU-s felmérés eredménye alapján a szlovákiai lakosság 88,2%-a beszél legalább 1 idegennyelvet, tehát a magyarokhoz képest több, mint kétszer annyian. Valószínűleg azzal is sokan tisztában vannak, hogy Magyarországon 2020-szal kezdődően drasztikusan lecsökkent a nyelvvizsgázók száma (a korábbi 124.496-ről 2022-re 82.836-ra).

Egy tavaly májusi WMN cikkben arról beszélgettek Rozgonyi Zoltánnal, a Nyelvtudásért Egyesület elnökével, hogy:

Komoly probléma azonban, hogy a felsőoktatásból kikerülők nagy része „kézzel-lábbal” képes csak megértetni magát idegen nyelven. Annak ellenére ugyanis, hogy a középiskolás nyelvvizsgázók körében évről évre apró lépésekben, de nő a C1-es, tehát felsőfokú vizsgázók aránya, a felsőoktatásból kikerülők közül egyre többen nem vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga híján.

Diploma előtt, nyelvvizsga nélkül – Ezért nem beszélnek a magyar fiatalok idegen nyelveket – WMN.hu
Egy Kattintás Után További Aggasztó Adatokról Olvashatsz

KB069 – 6 Yrs of Podcasting & 100% Canada

Szép jó reggelt kíván az első, a legjobb, a 2017-ben indult magyar nyelvű, Kanada vadnyugati podkasztjának két hosztja: Lator és Lázadó!
A hatvankilencedik epizódban megünnepeltük a Kanada Banda Podcast 6. születésnapját és arról beszélgettünk, hogy miért is olyan jó nekünk Kanadában élni? Ezt követően a dolgos hétköznapokkal, a kanadai munkavállalással, a különböző szövetségi- és tartományi munkavállalói programokkal foglalkoztunk és saját tapasztalataink alapján igyekeztünk hasznos információkkal és jó ötletekkel szolgálni azok számára, akik Kanadában szeretnének munkát vállalni, majd letelepedni.

A podcast epizódok a YouTube-on is meghallgathatók!

Adás napló.

Heti színes

Az Adás Napló Egy Kattintás Után További Linkekkel, Fotókkal, Videókkal Folytatódik!

KB063 – Méreg Attila – Bécs & Ausztria: Világjárás, Munkavállalás És Családalapítás – 1. rész

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast hatvanharmadik epizódjában a 13 éve Ausztriában, jelenleg Bécsben élő Méreg Attilával készült beszélgetésünk első felét hallgathatjátok meg.

A nyitóképünkön a schönbrunni kastély látható, amely az egykori „császári rezidencia Bécs Hietzing nevű kerületében. Ez Ausztria egyik legismertebb műemléke és turisztikai látványossága: magát a kastélyt évente másfélmillió látogató keresi fel, a parkot további 5,2 milliónyian tekintik meg.

1918-ban, a monarchia bukása után az újonnan alakult Osztrák Köztársaság lett a kastély tulajdonosa, és a gyönyörű szobákat múzeummá alakították át. 1945-ben a főépületet és a Gloriette egy részét eltalálták a szövetséges légierők bombái. A második világháború után a kastély épen maradt részében rendezték be a brit megszálló csapatok főhadiszállását. A megsérült részeket részben ekkor, részben a megszálló erők kivonulása után restaurálták.

A 20. században a kastély több történelmi esemény színhelye volt; 1961-ben például itt találkozott John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök és Nyikita Hruscsov szovjet pártfőtitkár.

a schönbrunni kastély belülről
fotó: Árpád Czapp / Unsplash

A belső terek nemcsak a császári család tartózkodási helyéül szolgáltak, hanem reprezentációs célokat is betöltöttek, számtalan ünnepségen, rendezvényen kellett, hogy szimbolizálják és erősítsék a monarchia presztízsét. A kastély egy része ma is funkcionál, elsősorban önkormányzati lakásokként kerültek bérbeadásra.”
(forrás: Wikipédia)

Bécs belvárosának látképe naplemente után
fotó: Julius Silver / Pixabay

Adás napló.

Mai beszélgetőpartnerünk Méreg Attila, Bécsből, aki többek között diplomás szakápoló, rádiós szerkesztő-műsorvezető, újságíró, a Világjárók Klubja, Bécs vezetője és mindezek mellett még kerékpárosfutár is.

Méreg Attila
Az Adás Napló Egy Kattintás Után Linkekkel, Fotókkal És Videókkal Folytatódik!

Szilveszter 2022/Újév 2023 – Kanada Időzónái

Jó reggelt kívánok! Míg az Európai Uniónak „csak” három, Európának, mint kontinensnek hét, addig Kanadának 6 különböző időzónája van, de …. szóval ez egy picit komplikáltabb ennél, mert vannak tartományok, területek, amelyek 2 időzónát is használnak.

Európai Unió: ez lesz a legegyszerűbb, mivel tagországok összesen 3 időzónában találhatók. Nagy meglepetésekre nem kell számítani, az országhatároknál húzódik az időválasztó vonal, ezt azért elég könnyű észben tartani utazáskor.

EU tagállamok és az időzónák
illusztráció: Europe.EU

Európa – az öreg kontinens -, egy kicsit nagyobb türeletettel bír: itt már 7 különböző időzónáról kell beszélni, mivel Törökország mellett Georgiát (Georgia – ejtsd: ge-or-gi-a / korábban: Grúzia), valamint Örményországot, Azerbajdzsánt és Oroszország keleti felét is az európai kontinens részének tekintjük.

az európai kontinens időzónái
illusztráció: Wikipedia

Hogyan néz ki a szilveszter éjszaka Kanadában?
Egy kicsit bonyolultabb a kérdés, mint például az EU-ban. Ennek oka, hogy a 6 időzóna között találni olyat is, amely nyáron a tőle keletre eső idózónával használ azonos időt, míg télen a tőle nyugatra eső idózónával használ azonos időt. Egy-egy tartománynak (pl.: BC, SK, ON), vannak olyan részei, ahol a szomszédos tartomány időzónáját használják – s ennek csupán földrazji okai vannak. Így aztán hamar összejön a – földrajzi/közigazgatási szempontok alapján a 10 különböző időzóna-kategória.

Mivel Téged Is Érdekelnek A Részletek, KAttints Ide A Folytatáshoz!

KB061 – Fuck🖕Politics! #2

Az első magyar nyelvű kanadai podcast 61. epizódjában Alberta és Kanada politikai térképén kalandoztunk – de betűzdeltünk magyarországi párhuzamokat. A különböző politikai irányzatokat mutattuk be és elemztük is őket. Megnéztük, hogyan kommunikál a kormánypárt és az ellenzék? Hogy milyen most és milyen lesz majd Kanada gazdasága: függetlenségi törekvések és csapatmunka. És még azt is elmondtuk, hogyan kapcsolódik mindezekhez a BREXIT.

A podkaszt epizódokat már a YouTube-on is meghallgathatod.

Adás napló.

Friderikusz Sándornak a podkasztról, mint szubjektív műfajról megfogalmazott gondolataival kezdődik ez az epizód: ennyire kifinomult, ennyire összeszedett összegzést még nem hallottam az elmúlt 5+ évben arról, amit csinálunk.
De nem csak ezt az 1 percet, hanem a Friderikusz Podcast teljes 59. epizódját a figyelmetekbe ajánljuk!

Ne felejts el felirazkoni, csengettyűzni és lájkolni.

Belpolitika: Danielle Smith, UCP, Alberta

  • Danielle Smith, ex-szélsőjobbos, jelenlegi konzervatív pártvezető, Alberta tartomány miniszterelnöke,
  • UCP – United Conservative Party,
  • A’s NDP – Alberta New Democratic Party,
Az Adás Napló Egy Klikkelés Után Folytatódik!

KB060 – Fuck🖕Politics!

Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast 60. epizódját 2k22. Október 23-án rögzítettük, benne pedig kül- és belpolitikával foglalkoztunk: egy kanadai (inkább csak Alberta-i) és egy (anti-)magyar politikus bemutatásával, életpálya elemzésével és a munkásságának értékelésével (kritizálásával). A következő 70 percben – indulatosságunkat hangsúlyozandó -, csúnya szavak is elhangzanak. Szóval a helyzet az, hogy ezt az epizódot leginkább csak a 18 éven felüli hallgatóinknak ajánljuk!

A podkaszt epizódokat már a YouTube-on is meghallgathatod.

Adás napló

  • Hofi Géza (1936. július 2. – 2002. április 10.): „A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.”

Nevezhető akár az első magyar stand-upos humoristának is.

Belpolitika: Alberta, Kanada

  • Alberta tartomány,
  • Kanada – parlamentáris demokráciával irányított alkotmányos monarchia,
  • Jason Kenney, Alberta ex-tartományi miniszterelnöke,
  • UCP – United Conservative Party,
  • A’s NDP – Alberta New Democratic Party,
  • Amit Kanada zászlajáról tudni érdemes:
Az információkkal és linkekkel teli adás napló ide kattintva folytatódik!