Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Kanada dél-keleti részén ismét megtapasztalható lesz ez a szemeket csak védőszemüvegen át gyönyörködtető égi jelenség: ez lesz az egyetlen teljes napfogyatkozás a XXI. században, amely látható lesz Mexikóban, az Egyesült Államokban és Kanadában is.
A teljes napfogyatkozás során a Földnek a Hold által teljesen árnyékolt részét a teljesség útjaként ismerjük. Ez az árnyéksáv jellemzően 100-115 kilométer széles és a teljesség útja mentén bármely adott helyen két-három percig teljes napfogyatkozás figyelhető meg. Ez alkalommal ez így fog történni Ontario és Quebec tartományok déli, határ-menti részein, valamint Új-Brunswick és Új-Fundland és Labrador tartományok középső részein.
Holdfényes Szép Jó Éjszakát kíván az első és egyetlen magyar nyelvű kanadai podkaszt & blog! A hetvenedik epizódban Dávidot, Szabolcsot és Norcy-t, azaz a SpaceJunkie-t láttuk vendégül. Felhívjuk Kedves Hallgatóink figyelmét, hogy a közel 2,5 órás epizódban olyan szavak hangzanak el, hogy: multiplanetáris faj, MASAT, dózismérő, hidrológia, kilövőállás, iteratív fejlesztés. Továbbá megválaszoljuk az évszázad kérdését is: Elon Musk hamarosan a Marsra költözik? „Na menj már!”.
Az első magyar nyelvű kanadai podcast ötvenharmadik epizódjában kiábrándulunk és felháborodunk, majd a világ legnagyobb űrtávcsövéről beszélgetünk: egy több évtizedes, több milliárd dolláros történet, avagy így írtak (űr)történelmet a mérnökök és a tudósok.
Adás napló.
Hetiszínes
Elindult 2022,
Fantáziátlan reggeli rádióműsorok, a kereskedelmi rádiók unalmas zenei kínálata,
Már egy jóideje annak vagyunk szem- és fültanúi, hogy hol az egyik, hol a másik autógyártó jelenti be, hogy ebben, vagy abban a modelljében megtalálható lesz az önvezetés funkció. Mindez rengeteg fejlesztést, azaz mérnöki munkaórát jelent a gyártók számára, nem kevés eszközigénnyel és tesztidőszakkal. Nem is mindig az első megoldás lesz az, amely végül eljut a tervezőasztaltól a sorozatgyártásig. (illusztrációk: Tesla Inc., AutoPilot, FSD)
Olvasói visszajelzés alapján pár mondattal és videóval kiegészült a cikkem.
Okosautó, butaember.
Kétségtelen, hogy egy számítógép, amely egységnyi idő alatt szignifikánsan több információt tud feldolgozni, jobban is tud irányítani bármit, mint az emberi elme. Amíg az embereknél a reakció idő minden időpillanatban más és más – az ezt befolyásoló tényezőkről most ne is beszéljünk -, egy számítógép nem lesz fáradt, nem fog alkoholos befolyásoltság alatt állni és nem lesz fusztrált munkahelyi, vagy magánéleti gondok miatt, nem kalandozik el a figyelme egyetlen tizedmásodpercre sem. Közel járunk már a civil „megfejtéshez”, a repülésben, a vasúti közlekedésben és a hajózásban már évtizedek óta jelen van az önvezetés valamely formája.
Az autókba beépített önvezető számítógép több kamera képét, több szenzor és radar adatát tudja villámgyorsan kiértékelve a megfelelő döntést meghozni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 15-25 különböző érzékelő által küldött információt fogad, hangol össze, dolgoz fel, értékel ki, vet össze az autóba épített önvezetést végző számítógép, majd hajtja végre kívánt a feladatot.
Ugye jól érzékelhető, hogy ezt egy ember képtelen utána csinálni? Olyan, mintha rajtad, a sofőrön kívül még másik 15-25 ember ülne az autódban és mindegyik egyszerre pofázna szólna bele a vezetésedbe! Egy embernek képtelenség lenne így, ilyen információdús körülmények között biztonsággal megtenni akár csak 1 métert is.
Ahogyan nem tudunk több tízmillió, bináris számrendszerben felírt matematikai képletet(pl. összeadást, szorzást)megoldani egyetlen másodperc alatt, ugyanúgy nem tudunk teljes biztonsággal sem vezetni, de még csak megközelítóleg sem olyan jól, mint egy számítógép. Az emberi tényező, amíg emberek ülnek a volán mögött, mindig tényező marad. Felbosszantott a főnök, a hátsó ülésen rendetlenkednek a gyerekek és még fáradt is vagyok, mert a tegnapi bebaszcsi parti után nem aludtm ki magam, ráadásul a köcsög BMW-s/AUDI-s/Suzuki-s is bevágott elém irányjelző használata nélkül. Na, a számítógéppel ilyen biztosan nem fog előfordulni! Az mindig kipihent, kiegyensúlyozott és fókuszált lesz, amikor közlekedni kell és valamennyi közlekedési szabályt be fogja tartani.
Jó reggelt és boldog új évet is kívánunk Minden Kedves Olvasónknak és Hallgatónknak, akik a sok invitálást követően reméljük, hogy ugyanolyan lelkesedéssel olvassák cikkeinket, amint amilyen lelkesedéssel hallgatják adásainkat. Eme szép hosszú körmondat után kérdésekkel folytatom: neked is megvolt az évtized 10-15-20 …stb legjobb/legrosszabb valamije/valakije? Vagy találkoztál olyan válogatással, amely az évtized legfontosabb, vagy legemlékezetesebb történéseit gyűjtötte listába? Szilveszterkor te is elköszöntél az előző évtizedtől? Miért? Hiszen még nem is ért véget.
A polgári időszámításban, azaz a jelenleg Magyarországon is használt Gergely-naptár szerinti időszámítás alapján a nulladik év nem lézetik! Az időszámításunk tehát 1-gyel kezdődik, azaz időszámításunk után 1 (i.u. 1) a legelső évünk a kronológiában. Ez előtt pedig az i.e. 1. év található. Tehát: i.e. 2 – i.e. 1 – i.u. 1 – i.u. 2 és így tovább.
Azt érdemes lehet tudni, hogy a buddhista és a hindu időszámításban létezik a nulladik év. Továbbá a csillagászati időszámításban az időszámításunk előtti 1. évet nevezik 0. évnek, az ennél korábbi éveket negatív évszámokkal adják meg.
a 0. év nem létezik (kattints a képre a nagyobb nézethet)
Az elmúlt hétvége a Holdra szállás 50. évfodulója körül forgott. Mindenki mindenhol ezzel foglalkozott. Az Apollo 11-gyel, az 1969. július 20-i landolással, Neil Armstrong-gal és Edwin „Buzz” Aldrin-nal voltak tele a Facebook posztok, a Twitter üzenetek, a különböző hírportálok és weboldalak cikkei, blogok és YouTube videók, a hír- és magazinműsorok riportjai szerte a világon. Úgyhogy mi ezt most kihagyjuk. Bőven van rendelkezésre álló információforrás minden tekintetben. Tulajdonképpen az Apolló missziókkal kapcsolatban már most is bőség zavara áll fent. Mi egy kicsit másféle irányból emlékezünk meg erről a történelmi tettről. Nyitóképen, amely fotó 1969. április 30-án készült, balról jobbra: Neil Armstrong (parancsnok), Michael Collins (parancsnoki egység pilóta), Edwin „Buzz” Aldrin (holdkomppilóta). Képünk forrása a Wikipedia Apollo 11-ről írt szócikke.
Valahogy Michael Collins-ról mindig megfeledkeznek. Pedig az Ő tudására és jelenlétére is szükség volt a 11-es Apollo küldetésen. Amíg Neil és Buzz a Holdon volt, a fent keringő parancsnoki modulban Michael tartotta a frontot és várta vissza őket.
Kennedy, a Hold program …
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK „We choose to go to the Moon” beszéde nagy motiváló erő volt a számomra. (fotó: John F. Kennedy beszéde közben a Rice Egyetemen, 1962. Szeptember 12-én, – forrás: Wikipedia)
Én személyre szabtam az alábbi is hallható részlet magyarra fordított változatát, amely valahogyan így hangzott:
„Kérdezik egyesek, miért Kanada? Miért Kanadát választottuk új hazánknak? Megkérdezhetnék, miért mászták meg a legmagasabb hegyet? 88 éve miért repülték át az Atlanti-óceánt? Úgy döntöttünk, hogy Kanadába megyünk. Úgy döntöttünk, hogy Calgary-ba költözünk június hónapban és valóra váltjuk terveinket, nem azért, mert könnyû, hanem azért, mert nehéz! Mert ezen célunk meg fogja mérettetni a képességeimet és a tudásomat, mert ez az a kihívás, amelyet hajlandó vagyok elfogadni és ez az a kihívás, amelyet meg kívánok nyerni.”
Kennedy majd 18 perces beszédét teljes hosszában is érdemes meghallgatni, de én most csak egy rövid, közel 1 perc hosszúságú részletet szeretnék kiemelni ebből a történelmi beszédből. Ez a részlet 8 perc 45 másodpercnél kezdődik és tart kb. 9 perc 35-ig:
Na, de!
Ahogyan mondtam, mi egy picit más útját választjuk az Holdra lépés 50. évfordulójának megünneplésére.
Aki ugyanebből a könyvből magyarul szeretne olvasgatni, annak a DEKE blogot ajánlom. Ezen az oldalon egy lelkes honfitársunk fordította le az érdekesebb részeket 2012. októbere és 2014. júliusa között. A blogmotor működése miatt ez tulajdonképpen egy online könyv, amelyet hátulról előlre felé lapozva kell olvasni.
A blog ezt írja magáról: „Deke Slayton berepülő pilóta volt, az USA első hét asztronautájának egyike. Űrrepülése előtt azonban szívritmuszavart állapítottak meg nála: a hatvanas években nem repülhetett. Az asztronauták őt választották vezetőjüknek. Ezen a blogon Amerika első hét asztronautái által írt könyvekből elsőként fordítunk részleteket magyarra.”
Deke végül 1975-ben beteljesíthette gyermekkori álmát és az Apollo–18 fedélzetén kijutathatott a világűrbe, ahol a szovjet Szojuz–19 űrhajóval kapcsolódtak össze az Apollo-Szojuz programban. Összesen icivel több, mint 47 órán át volt összekapcsolódva a 2 űrhajó július 17-19 között. Erről a jelentőségteljes történelmi eseményről még Hofi Géza is megemlékezett:
Szóval a könyv és a blog egyaránt érdekes, nem mindennapi olvasmányok, ajánlom mindenki szíves figyelmébe.
Látnivalók hosszú sora
NASA – Az Amerikai űrkutatás története. Szinkronizált dokumentumfilm, az alapoktól mutatja be, milyen és mekkora munka folyt az USA-ban a sikeres küldetések érdekében. A sorozatnak további 3 része is van, azok szintén megtalálhatók a YouTube-on.
Információ a filmről: „1968 és 1972 között huszonnégy amerikai utazott a Holdig. Rajtuk kívül emberi lény még sosem látogatott el más égitestre. Filmünkben az Apollo program űrhajósai maguk mesélik el történetüket, és megosztják velünk gondolataikat arról, hogy ezek a nagyszabású kutatóutak mit jelentettek nekik és az emberiségnek. Készüljön fel rá, hogy bensőséges és tanulságos interjúkat fog látni az Apollo program minden egyes útjának legénységével az Apollo 8-tól – az első Hold körüli úttól – kezdve az Apollo 17-ig, az utolsó holdraszállásig, melynek során két ember több mint három nappalt és három éjszakát töltött a Hold felszínén. Az interjúk közé beillesztettünk felújított NASA-filmfelvételeket, melyek többsége még sosem volt látható. „
A 6 részes dokumentumfilm magyar szinkronnal elérhető a YouTube-on. Az utolsó rész különösen kedves a számomra, mert nagyobb részt Pavlics Ferenc munkásságáról, a holdjáró tervezőjéről szól: „Noha a Holdra lépõ ûrhajósokat mindenki ismeri, azok neve jórészt feledésbe merült, akik az „emberiség nagy lépését” lehetõvé tevõ szerkezeteket megalkották. A sorozat célja, hogy bemutassa azokat, akik közremûködtek abban, hogy az ûrhajósok küldetése teljesülhessen. Az epizódokban összesen hetven, az Apollo programban dolgozó szakember szólal meg, köztük a hatodik részben maga Pavlics Ferenc, a holdautó fõkonstruktõre is.”
További 2 angol nyelvű interjú tekinthető meg Pavlics úrral az alábbi 2 linken:
Életrajzi történet, valós események feldolgozásával. Nagyon kedves kis történet, nem csak a megszállottaknak, hanem családi mozinak is kiváló.
A port.hu leírása a filmről: „Az önéletrajzi ihletésű filmben Homer Hickam az 1950-es években, egy kis nyugat-virginiai bányászvárosban tölti gyermekéveit. Kilátásai nem túl fényesek, valószínűleg ő is bányász lesz, akárcsak édesapja. 1957 októberében azonban megváltozik Homer számára a világ: fellövik az első szovjet Szputnyikot. Attól kezdve a rakéták érdeklik leginkább a fiút. Barátaival minden idejét a kísérleteknek szenteli, a szülői rosszallások ellenére. Egyedül Riley tanárnő bátorítja a komolyabb kísérleteket. Vezetésével beneveznek a Nemzeti Tudományos Díjért folyó versengésbe. Homer céltudatosan készül pályájára és az űrkutatás egyik meghatározó amerikai személyiségévé válik.”
Az 1983-as filmról az alábbiakat írja a port.hu: „Az ötvenes években az emberiség még félelemmel vegyes ámulattal figyelte az ismeretlen, titokzatos és veszélyes világűrt. Miután a szovjetek 1957-ben fellőtték az első Szputnyikot, Amerikában nekikezdtek egy olyan űrhajó elkészítésének, mellyel embert küldhetnek a világűrbe. A legjobb pilótákból 1959-re válogatták össze azt a hétfős csapatot, melynek tagjai közül kerül ki az első amerikai űrhajós. „Az Igazak”-nak hívták őket, akiket egységes csapattá, igaz barátokká kovácsolt a hatalmas feladat. A szovjetek azonban újból megelőzik őket, első emberként Gagarin jár a világűrben.”
„Houston, we have a problem!”. Volt bárki, aki még nem látta ezt a filmet? Legalább kétszer? Kihagyhatatlan, s nem csak Tom Hanks, Gary Sinise és Ed Harris kiemelkedő játéka miatt.
A port.hu adatlapja alapján:„1970. április 11-én az Apollo 13 három fős legénysége nekivág a végtelen világűrnek. Küldetésük nem mindennapi: leszállni a Holdra. A kilövés simán megy, a mérnökökből, tudósokból és matematikusokból álló houstoni irányító központ felügyeli a repülést. Az űrhajó majdnem eléri a Holdat, amikor a következő üzenet érkezik 330 ezer kilométer messzeségből a Földre: „Houston, baj van.” A három űrhajóst egy hibás alkatrész miatt bekövetkezett robbanás megfosztja az oxigéntől, az energiától és a hajó irányításának lehetőségétől. A tét többé már nem a Hold elérése, hanem az életben maradás. „
Személyes kedvencem tehát a film, szerintem eddig 7, vagy 8 alkalommal láttam, a DVD a mai napig itt áll a polcon. Azóta már megjelent Blu-Ray-is és akár 4K-s felbontásban is élvezhetjük a látványt.
Ez a több lemezes DVD-kiadás, amely 12 részt tartalmaz, szintén itt van a polcomon. Az HBO grandiózus, Tom Hanks nevével fémjelzett alkotása valamennyi űrutazás-űrhajózás iránt vonzalmat érző számára kötelező darab!
eredeti mérethez klikk a képre!
A port.hu ezt írja róla: „Hollywood sztárrendezői és sztárszínészei tolmácsolásában elevenednek meg az amerikai űrkutatás legendás korszakának mérföldkőnek számító mozzanatai, sikerei és kudarcai, veszteségei és eredményei, emberáldozatot követő tragédiái és az emberiség életét örökre megváltoztató felfedezései. „
Az űrkutatás, űrhajózás egy teljesen más, kevésbé ismert vetületét mutatja be a film. A 2017-es filmhez hasonlót ebben a műfajban még csak véletlenül sem lehetett látni az elmúlt 50 évben!
A port.hu adatlapja szerint: „Az ötvenes évek vége: az Egyesült Államok elképesztő hajszával igyekszik legyőzni az űrversenyben Oroszországot. De már úgy tűnik, pénz, ész és elszántság mind kevés lehet… amikor találnak néhány kiaknázatlan, kihasználatlan lángeszet, akiket addig senkinek nem jutott eszébe használni. Hiszen többszörösen gyanúsak: nők és feketék.A három nő igazi emberi kompjúter: senki nem érti, hogyan képesek megcsinálni azokat a számításokat, amiket végeznek, de rakétasebességgel emelkednek a NASA ranglétráján, ott, ahol a kor legnagyobb tudósai dolgoznak. A cél: John Glennt feljuttatni az űrbe… és azután haza is hozni.”
A 6 főszereplő: Taraji P. Henson, Octavia Spencer, Janelle Monáe (aki egyébként amerikai dalszerző, énekes), Kevin Costner, Kirsten Dunst, Jim Parsons (Sheldon az Agymenőkből) játéka egészen parádés, szerintem hamarosan újra nézem a filmet.
A lehetőségekhez mérten érdemes a filmet eredeti nyelven, felirattal nézni, mert Harrison Ford narrációjával készült az eredeti felvételeket is tartalmazó dokumentumfilm.
Jelenleg csak az Amazon-on érhető el a film, de bízom benne, hogy hamarosan Magyarországon is elérhető lesz a mozikban, vagy valamely kábelcsatornán.
És véleményem szerint el is érkeztünk a 2018-as év legjobb Hollywood-i mozijához:
A port.hu adatlapja az alábbiakat írja a filmről: „A 6 Oscar-díjas sikerfilmjük, a Kalifornia álom után Ryan Gosling és a rendező Damien Chazelle újra összefogtak: filmre viszik a lebilincselő történetet, amelynek középpontjában a NASA missziója áll, hogy embert küldjenek a holdra. A zsigeri, szubjektív krónika Neil Armstrong 1961 és 1969 közti időszakára koncentrál, és James R. Hansen könyve alapján készült. A film feltárja, milyen áldozatokat követelt Armstrongtól és a nemzettől a történelem egyik legveszélyesebb küldetése.”
A film egy életrajzi dráma, történelmi film! Amely megtörtént eseményeket dolgoz fel, amely Neil Armstrong életének egy nagyobb szeletét mutatja be (szerintem a legkevésbé sem unalmas módon). Viszont aki egy akciódús, fordulatos, körmöt izgalmában lerágós sci-fi-re számít, az hatalmasat fog csalódni – nekik ott A galaxis őrzői. Vagy valamelyik Disney mesefilm a háborúzó csillagokról. Aki azonban egy hiteles portrét szeretne látni, dokumentumfilm helyett egy nézhető játékfilmben, annak kötelező darab Az első ember c. film. Armstrong fia és özvegye szerint a valaha készült leghitelesebb alkotás született Neil-ről meg ezzel a filmmel.
„Mercury Seven”, azaz a NASA 1959-ben elindított első űrprogramjába bekerülő űrhajósok feleségeinek életét mutatta be a hirtelen jött rivaldafényben
Hét nő volt tehát a középpontban, akik abban az időszakban váltak Amerika kedvenc „celebjeivé”, amikor a nőkre még csakis, mint anyákra és háziasszonyokra tekintettek
egy-két igazán minimális “csúsztatást” kivéve, száz százalékig ragaszkodott a valóságban megtörtént eseményekhez
a készítők nem találtak ki meg nem történt veszekedéseket, vagy bonyodalmakat, hanem követték a feleségek által elmesélteket.
A történet az 1959-es első űrprogram és a Holdra szállás, valamint az Apolló-14 fellövése közti bő tizenöt évet fedte le a 10 rész alatt
a 60-as évek Amerikája sokkal többről szólt, mint az űrversenyről, a háttérben komoly társadalmi problémák (faji kérdések, vietnami- és hidegháború) húzódtak
egy bizonyos társadalmi kérdés a feleségeket is komolyan érintette: a női egyenjogúságért való küzdelem. Láthattuk, hogy abban a korban a nőkre kizárólag, mint háziasszonyokra, anyákra és feleségekre tekintettek.
az űrhajós feleségek élete egyáltalán nem volt könnyű, a folyamatos aggódás, a férjek távolléte, a tökéletes élet „eljátszása” és az állandó nyilvánosság mindegyikük házasságára rányomta a bélyegét.
És legyen akkor 2 film a másik, azaz a szovjet oldalról is.
A 2017-ben készült orosz, majdnem 2 órás történelmi dráma pontosan ugyanazt a minőségi szintet hozza, mint amit a Hollywood-i szuperprodukcióktól megszokhattunk. Természetesen eredeti nyelven, felirattal néztem meg a filmet: a hangzás és a képi világa lenyűgöző volt! A történet mesélés és a színészi alakítás is hozta a 9/10-t, úgyhogy akinek lehetősége van, feltétlen nézze meg a filmet! Az imdb-n 7.2-es értékelést kapott, de szerintem kijárna neki a 9 pont.
A port.hu ezt írja a filmről: „1985-ben a távirányítású szovjet űrállomás váratlanul elveszíti a kapcsolatot a földi irányítással. A Szaljut-7 a szovjet tudomány és űripar büszkesége, elvesztése nemcsak rombolná az ország imázsát, de a tragédia emberéleteket is veszélyeztet. Hogy megelőzzék a katasztrófát, az űrhajósoknak el kell érniük a Szaljut-7-et, és meg kell találniuk a hibát. Eddig azonban még senki nem dokkolt egy irányíthatatlan űrállomáson. Kezdetét veszi az űrhajózás történetének legkomplikáltabb küldetése. „
Az „Az úttörők kora”, vagy „Az űrsétáló” c. film már sokkal inkább tűnik egy valódi akciófilmnek, mint sem drámai hatású, lassabb folyású történetmesélésnek.
A látvány és a színészi alkotás itt is hozzá a kötelezőt, a sztori is izgalmas és belátást enged a háttérben zajló pártállami folyamatokba, hatalmi vitákba is. A számítógépes animációk hibátlanok és rettentően eredetinek hatnak.
Az ajánló teljesen személyes vélemény szerint készült.
Ha valami fontos kimaradt, vagy figyelmünkbe ajánlanál valamit, vagy elmesélnéd, hogy neked mi tetszett/nem tetszett, írhatsz nekünk eme cikkünk Facebook posztja alatt, vagy Messenger-en, Twitter-en, de elérhetőek vagyunk e-mail-en is.
PISTI – ejtsd: Pisti, de még véletlenül sem(!) István -, keletkezésének pontos helyét egyelőre nem tudni. Nevét 2017-ben kapta amatőr Alberta-i sarki fény(Alberta Aurora Chasers) megfigyelőktől. Az Európai Űrügynökség műholdas adatai alapján Pisti forró gázokból áll, színe legtöbbször zöld és/vagy lila. A Földtől hozzávetőlegesen 450 km-nyire található az ionoszférában, szélessége: kb. 25 km, hőmérséklete: 3000 °C körüli. Hossza több száz, vagy több ezer km is lehet. Átlagosan 6 km-t tesz meg minden másodpercenben. Kiterjedése kelet-nyugat irányú, egyes esetekben nem csak a sarkkörök közelében, hanem az egyenlítőhöz közel is megfigyelhető.
A felfedezők, azaz az Alberta Aurora Chasers Facebook csoportját mindenkinek ajánljuk megtekintésre, mert temérdek szemet gyönyörködtető és lelégzet elállító, festői tájakon készült fotójuk látható sarki fény, csillagok és természetesen „PISTI’ témakörben! De ki is, mi is ez a PISTI? Nem keverendő össze a Pista-val, amely egy Ferrari sportautó és a neve olaszul versenypályát jelent.
Ferrari 488 Pista (fotó: motorauthority.com)
PISTI, azaz eredeti néven, angolul: STEVE(ejtsd: sztív), aki ugyanúgy kapta meg ma tőlünk magyar nevét, mint anno Verne Gyula (Jules Gabriel Verne), May Károly (Karl Friedrich May), vagy Kolombusz Kristóf (Christopher Columbus, azaz Cristoforo Colombo)…
A STEVE név tulajdonnévi betűszó, ami a „Strong Thermal Emission Velocity Enhancement” elnevezésből ered, ami magyarra leginkább „Erős termikus kibocsátás-sebességnövelés”-ként fordítható. Furcsa elnevezés, de a NASA(az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal) jóvá hagyta, szóval az újonnan felfedezett égi jelenség gyorsan nevet kaphatott.
panorámakép STEVE-ről
A felfedezését követően először proton ívnek vélték. De a fotókat, az Európai Űrügynökség műholdjának koordinátáit, adatait elemezve a Calgary-i Egyetem egyik fizikaprofesszora (Eric Donovan, University of Calgary) rájött, hogy itt valami másról van szó. Kutatásai alapján a jelenség jól elkülönült minden más, eddig ismert légköri jelenségtől.
A NASA tudósainak véleménye szerint csak márciustól szeptemberig figyelhető meg. Egy-egy STEVE általában 20-60 perc időtartamig van jelen az égbolton. Nem csak Kanadában, Alaszkában, vagy az Egyesült Királyságban figyelték már meg, hanem Új-Zélandon is.
STEVE, azaz PISTI egy másik panorámaképen
Kellemes kikapcsolódást és kellemes időtöltést kívánok a cikkben elhelyezett linkek mögött található olvasnivalóhoz és a szebbnél szebb kanadai természetfotókhoz!
Akik ismertek már a Kanadába költözésemet megelőzően, azon személyek többsége tudhatta, hogy JFK 
Pavlics Ferenc és a holdjáró
(fotó: 
(fotó: 
Az Armstrong c. film 
Talán nem minden idők legjobbja, de egy tekintést talán megér ez a 10. részes sorozat. Az 
Az „Az úttörők kora”, vagy 
Ferrari 488 Pista (fotó: motorauthority.com)
panorámakép STEVE-ről
STEVE, azaz PISTI egy másik panorámaképen
