Az 5. Évszak Kanadában (2021)

Elkezdődött az 5. évszak Alberta-ban és július 14-én Calgary-ban is. Ez az évnek az az időszaka, amikor az erdőtüzek füstje megtölti a levegőt szinte az egész tartományban. És napokon, heteken keresztül velünk marad az akár több száz kilométerre égő erdőségek tüzének füstfelhője. Bárhova mész, bármit csinálsz, mindig ott lesz, amíg több száz négyzetkilométeren égnek az erdőségek.

2019-ben írtam először az 5. évszakról és a kanadai erdőtüzekről (linkek a cikk végén), azóta pedig a helyzet változatlan: minden nyáron hol kisebb, hol nagyobb mértékben számolnunk kell erdőtüzekkel és annak hatásaival, így az eget sárgára festő füstfelhőkkel. Jobb esetben csak augusztus utolsó napjaiban telepszik rá Calgary-ra, rosszabb esetben már a nyár első felében. Városunkban az idén július közepén jött el az “ötödik évszak” ideje.

Úgy hallottam, volt olyan kommentelő a közösségi média felületein, aki annak örült, hogy most milyen jól megkapják a gonosz kanadiak! Ártottak az őslakosoknak, akkor tehát megérdemlik az erdőtüzeket.

Halkan jegyzem meg, hogy mindannyian, te is és én is:

EGY LEVEGŐT SZÍVUNK!!

Ahogyan arra már korábban is volt példa, úgy az idén is előfordulhat, hogy a kanadai erdőtüzek füstjét a felsőbb légáramlatok Európa, egészen pontosan a Kárpát-medence főlé fújják. Ugyan kisebb koncentrációban, de pontosan ugyanazt a füstöt fogod te is belélegezni a Balaton parton, amit mi itt, Alberta-ban (és BC-ben és Manitoba-ban).

Ugyanakkor a tűz és a füst nem válogat, ugyanúgy ártó és kellemetlen az őslakosoknak is, mint a bevándorló fehér embernek is, valamint az állat- és növényvilágnak is.

Erdő- és bozóttüzek füstfelhői Észak-Amerika felett 2021. Július 16-án. A széljárás nyugatról keleti/észak-keleti irányba viszi a füstöt.

Olyan pedig nincs, hogy “akkor menjenek oda a tűzoltók és oltsák el”. Egyrészt: a 15-20 méteres fenyőerdő 30 méteres lángokkal ég – ez egy panelház magassága.
Továbbá a szélerősségtől függően akár 50-60 km/h sebességgel és haladhatnak előre a lángok, akár több száz méteres szélességben is!

Másrészt a szakemberek pontosan tudják, hogy mit kell tenniük, de van, hogy több tucat légijárművel, tűzoltó helikopterekkel és vízbombázokkal sem tudják megfékezni a tüzek terjedését.

Aki még nem látta, feltétlen nézze meg a valós események alapján készült 2017-es A bátrak (Only The Brave) c. filmet! A film főszereplői, Josh Borlin, Jennifer Conelly, Miles Teller, Jeff Bridges, James Badge Dale kiváló alakítást nyújtanak. A vége főcímet is meg kell nézni, abban van a lényeg! A cikk elolvasása után az első dolgod legyen megnézni a filmet. Köszi!

“Az 5. Évszak Kanadában (2021)” bővebben

Kőolaj vs. Lítium

A Telex-en jött szembe a hír a legutóbbi környezeti katasztrófáról. Ahogyan az egyik izraeli internetes hírportál, Haaretz.com is írja: “Az olajszivárgás Izrael partjaihoz közel az elmúlt évtizedek legsúlyosabb tengeri szennyezése, a takarítás éveket vehet igénybe. A baleset több mint 170 kilométer hosszan szennyezte be a strandokat, amelyek Izrael partjainak 40 százalékát teszik ki és 16 közösséget érint.”

“Egy, a vizsgálatokban részt vevő forrás szerint egy tartályhajó üríthette ki szennyvizét és olajrakománya egy részét valahol a Földközi-tengeren, és az elmúlt hét szélsőséges időjárása, az erős szelek hozzájárulhattak a szennyezésnek az izraeli partokra sodródásához.” – írja a Telex.hu.

Várjátok velünk együtt a 20 perccel a jövőbe c. podkaszt következő adását (amelynek megjelenése számításaim szerint február 25-én várható): a kaszt.hu alapító-szerkesztő-műsorvezetője, Lövenberg Balázs kb. 2 éve Izraelben él családjával. Reméljük, hogy részletesen beszámol majd a fejleményekről és általa első kézből értesülhetünk a helyi történésekről! Előre is köszönjük, ha a helyben elérhető információkat megosztja velünk!

A kép illusztráció.
fotó: 3282700 / Pixabay

2019. Augusztusa óta meg csak nem lett világvége (pedig a Facebook magyar anyanyelvű és ezért végtelenül bölcs kommentelői akkor jól megmondták, hogy itt van!), ellenben jött egy világméretű vírusjárvány. Ami mindent vitt, azaz a fotelből hangoskodók, a nagyon-is-hozzáértők, a kommenthuszárok egy egész évre való témát kaptak a CoViD-19-nek köszönhetően, így a környezetkárosításra már egyetlen másodpercük sem maradt 2020-ban.

“Kőolaj vs. Lítium” bővebben

Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből

Nem ez az első alkalom, amikor cikk írás előtt felhozom a pincéből a vitriolos hordót, hogy a laptopom megmártózhasson benne. Pár alkalommal megbeszéltük podcast epizódjainkban, illetve írásban részleteztem a Miért Hülyeség A Házi Sörfőzés? bejegyzésben, hogy: mindannyian egy levegőt szívunk! Ha használat közben csak egyel kevesebb autó (motorkerékpár, teherautó, repülőgép, tengerjáró hajó, stb.) pöfög ki mérges gázokat, azzal már mindenki nyer. És a sok kicsi ebben az esetben is sokra megy. Közös érdekünk tehát, hogy településeink (nem csak városaink, hanem községeink, falvaink) levegői is tisztábbak legyenek és ezért az egyén szintjén is tenni lehet és tenni is kell.
(nyitókép: Colin Behrens / Pixabay)

.

Sokaknak nem megoldás a kerékpározás, gyaloglás, vagy a tömegközlekedés munkába, egyetemre, szakképzésre járáshoz, bevásárláshoz, vagy rokonlátogatáshoz. És ha nekik egyszer már muszáj autóba ülniük, akkor ha lehet, ne egy belső égésű motorral szerelt autóba üljenek, hanem egy olyanba, amely nem rendelkezik helyi kibocsátással, azaz nem szennyezi tovább a települések levegőit, nem füstölög az orrunk alá az iskola előtt, vagy a piros lámpánál állva, vagy a játszótér mellett elhaladva.

.

Igazából nem is zöld!

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például a gyártása során, de ugyanez igaz a “hagyományos” (benzin/dízel motoros) autók gyártására is, amelyekkel már több, mint 100 éve közlekedünk. Meg a motorkerékpárok, biciklik és rollerek, autóbuszok és metrószerelvények gyártására is. Meg a mosógép, az LCD-TV és az okostelefonok gyártására is, stb. Csak ez utóbbiakkal senki nem nagyon foglalkozik.

Igen, tudom, hogy vannak olyan pillanatok, amikor a villanyautó is környezetszennyező: például annak az áramnak az előállítása során (atomerőmű, szénerőmű), amellyel végül majd az akkumulátorokat töltjük fel.

De mi a helyzet a többi közlekedési eszközzel? Mert árammal működik a villamos, a metró meg a mozgólépcső, a trolibusz, a villamos motorvonatok a MÁV-nál.

“Áramot A Napfényből, Műanyagot Az Ivóvízből” bővebben