Kanada Banda Podcast & Blog | Közélet, Család, Emigráció, Alberta, Kanada, Magyarország, Gazdaság, Bel- és Külpolitika, Technológia, Hírháttér, Elemzés, Tapasztalat, Vélemény.
Jó reggelt kívánunk! Az első magyar nyelvű kanadai podcast 60. epizódját 2k22. Október 23-án rögzítettük, benne pedig kül- és belpolitikával foglalkoztunk: egy kanadai (inkább csak Alberta-i) és egy (anti-)magyar politikus bemutatásával, életpálya elemzésével és a munkásságának értékelésével (kritizálásával). A következő 70 percben – indulatosságunkat hangsúlyozandó -, csúnya szavak is elhangzanak. Szóval a helyzet az, hogy ezt az epizódot leginkább csak a 18 éven felüli hallgatóinknak ajánljuk!
Hofi Géza (1936. július 2. – 2002. április 10.): “A magyar kabaréműfaj külön úton járó, kiemelkedő népszerűségű mestere, aki önálló produkcióival egyéni stílust teremtett.”
Nevezhető akár az első magyar stand-upos humoristának is.
Az Elektromobilitás Podcast vendégszereplése oldalunkon.
Az adás sorozat 1. része: a hidrogén. Előállítása, tárolása, szállítása, felhasználása – mi az, amit feltétlenül tudni kell?! Alapozó a tüzelőanyag-cellás járművekről, tudnivalók az előnyökről és a hátrányokról, mindarról, amiről rajtunk kívül senki sem beszél!
Hogyan áll most a hidrogén előállítás a világon? A hidrogén mindig is a jövő üzemanyaga marad? Mi a helyzet az üzemanyag-cellás, azaz a H2-FCEV személyautók piacán? Használhatóság, hozzáférhetőség, költségek, hatótáv és árazás. És hogyan kapcsolódik ehhez a témához az aszály és az ivóvíz? Mi a helyzet Japánban az energia-függőséggel, hol “terem” a metán-hidrát (CH4-5.75H2O) és miért emlegetjük annyit a Toyota Mirai-t?? Ja és természetesen nem maradhat el “bezzeg a TESLA”! Adatok, információk, válaszok a kérdések és folytatása következik!
A fenti szempontok nem túlmisztifikált vélemények, hanem a saját 7 éves tapasztalatom alapján merem mindezt magabiztosan kijelenteni. És nem csak én vagyok így ezzel, hanem még sok tízmillióan a világon. iPhone 14: árazás, támogatás, piaci részesedés és a többi.
Katasztrófális kommentek
Ezekre olyan túl sok időt azért nem vesztegetnék, de ezt a kettőt feltétlen kiemelném:
“El kell adnod az egyik vesédet, hogy megvehess egy iPhone-t.” – miközben a kis hülyének fogalma sincs, hogy az emberi szervek kereskedelme bűncselekménybe ütközik (lásd: BTK 175. § Emberi test tiltott felhasználása), továbbá – legnagyobb szerencséjére – fogalma sincs, hogy arról, hogy valójában mennyi is az ára egy-egy emberi belső szervnek a fekete piacon. De azért viccelődik vele. Újra és újra. Azt meg nem tudja/nem érdekli, hogy akár magától az Apple-től, vagy a mobilszolgáltatótól is el lehet hozni egy-egy új készüléket részletfizetésre, vagy akár 0 (nulla) dollárért, 2 éves hűségidő ellenében.
“Negyedáron is van olyan Androidos okostelefon, ami pont tudja azt, amit az iPhone.” – egyrészt: emberünk nem ismeri a különböző mobiltelefonok tudását, sem azok árazását. Másrészt abszolút érdektelen számára a felhasználói élmény, a szoftverfrissítések száma, a termékkövetés időtartama, a garancia kérdése, mennyire jó az akkumulátora, a kijelző felbontása, színhűsége(amit egész nap bámulsz!), vagy az elkészült fotók általános minősége, stb. (a linkelt kategóriákban még mindig az iPhone a nyerő bármelyik Samsung-gal szemben). Ők azok, akik a megapixelek számában hisznek és nem érdekli őket a fényérzékelő réteg típusa, felbontása, hogy műanyagból, vagy üvegből van-e az optika, hogy mennyire végez jó munkát fotó app szoftvere az elkészült képeken? Pedig ezek jelentős paraméterek…
Arra gondoltam, hogy lehetnék én az ország első “vegyestüzelésű fűtési rendszerek fenntartásáért felelős kormánybiztosa”. Miért? Baromi egyszerű: azért, mert nem értek hozzá. Mondjuk a hozzáértés nem is volt követelmény soha. Lásd az oktatási- egészségügyi- belügyi, az egykori MSzMP párttag és köpönyegforgató kisnyugdíjast.
Ha már úgy is a T. Szülők (ahol apa férfi, az anya nő – érteeem?!) finanszírozzák – nem adóforintokkal, neeem … hanem közvetlen adományokkal(!) -, a magyarországi oktatási intézményeket, úgy is mint
“közösségi finanszírozású köznevelés”
mert az állambácsinak nincs rá elég pénze, mivel ez is olyan a számukra, mint az egészségügy: kiadás kiadás hátán, haszon meg semmi… Az oktatáspolitikára költött közpénzek számukra nem egy befektetés a jövőbe, hanem egy fájdalmas, kötelező kiadás, ami csak viszi a pénzt, évről évre többet. Gondolom, sokkal jobb lenne ebből újabb stadionokat és kisvasutat építeni, urambátyám alapon a haverok zsebeit kitömni.
Szóval a T. Szülök igazán megvehetnék – mint ahogyan minden mást is – az új vegyestüzelésű kazánokat is. Miért, miért? Azért, hogy a drágalátos gyerkőc ne fagyjon meg, amíg az iskolapadban ücsörög. Az osztályfőnökök, a Szülöi Munkaközösségek pedig szorgalmasan gyűjtsék a forintokat egész évben. Esetleg akinek a nagyszüleinél van elfekvőben még valamennyi orosz rubel, akkor természetesen az is jó lesz, mert minden bankjegy és érme:
Az lesz a legjobb – mindenkinek -, ha a szülők iparkodnak és nem csak szabadidős csapatépítés keretében épül-szépül majd az iskola kívül és belül (mert a tisztaság fél egészség), hanem elvárás lenne feléjük, hogy a teherviselésből Ők is kivegyék a részüket, s végre összedobják a vegyestüzelésű kazán árát az iskolának.
Csak szólok, hogy szerintem jó lesz sietni, már Október van.
Minden éremnek két oldala van. Sokan kedvelték II. Erzsébet királynőt és a brit uralkodói családot, de sokan vannak azok is, akik egyáltalán nem szerették Őt és a mai napig neheztelnek a királyságra. Valós események és alaptalan hazugságok, kedves gesztusok és hanyag magatartás: a kicsivel több, mint 70 év története kicsivel több, mint 60 percben – kanadai szemmel.
Adás napló.
II. Erzsébet a kanadaiaknak:
“kulcsfontosságú, hagyományainak és hiedelmeinek megtestesítőjéből melegen tisztelt, de nem különösebben jelentős alakjává vált. A kanadaiak jóindulatát leginkább magánszemélyként kamatoztatta, nem pedig egy intézmény örökletes vezetőjeként.”
Thomas Klassen, (professor, School of Public Policy and Administration, York University, Canada)
Az 12. extra epizód a torony harangjátékával kezdődik. Az alábbi videó nagyon látványosan mutatja be a toronyot és az óraszerkezet és a harangok működését.
II. Erzsébet királynő 1952. Február 6-án, 25 évesen lett uralkodóvá, 1953. Június 2–án koronázták meg és ma, 2022. Szeptember 8-án, életének 96. évében hunyt el. XIV. Lajos francia király után a második leghosszabb időn át (70 év és 214 nap) hatalmon lévő uralkodó volt, egy időben 56 nemzeté, az utóbbi 9 hónapban már csak 15 országé – köztük a Nemzetközösség tagjaként Kanadáé is.
Egy igazi egyéniség volt
II. Erzsébet még az előtt Kanada uralkodója is lett, hogy az országnak saját, egyedi zászlaja (1964), vagy hivatalosan elfogadott nemzeti himnusza (1980) lett volna (ez utóbbival egyébként egyidős vagyok). Az idén 155. születésnapját ünneplő Kanada még csak 85 éves volt, mikor Erzsébet hercegnő az édesapjától, VI. György királytól megörökölte a trónt. Ekkor még nem sejthette senki sem, hogy a leghosszabb ideig trónon lévő brit uralkodó lesz belőle. Ezalatt a 70 év alatt generációk nőttek fel, államférfiak és államnők jöttek – és mentek… És Ő olyan volt, mint aki mindig itt volt velünk.
Erzsébet és Kanada
II. Erzsébet királynő élete során összesen 23 alkalommal látogatta meg Kanadát, az első és az utolsó látogatás között 59 év telt el. Alberta tartományban 6 alkalommal, a Kanada Banda Podcast-nak otthont adó Calgary városában pedig 4 alkalommal járt.
Erzsébet hercegnő 1947-ben házasodott össze Fülöp herceggel és csak pár évvel később, 1951-ben jártak először Kanadában, de akkor nem egy villámlátogatásra érkeztek, hanem partól-partig beutazták az országot, s így Alberta-t is. Királynővé koronázása előtt 111 nappal érkezett meg életében először a tartományba.
balról jobbra: Fülöp herceg, II. Erzsébet kiránynő és a Kanadai Királyi Légierő egyik tisztje. Edmonton, Alberta, 1951 fotó: City of Edmonton Archives
A minden év júliusában megrendezett Calgary-i Rodeó 1951-ben az Ő tiszteletére egy rendkívüli rodeót tartott az ősz folyamán. Ezt követően a királynő még másik 3 alkalommal volt vendége a világraszóló, a világ legnépszerűbb rodeójának, a Calgary Stampede-nek.
Edmonton-i látogatásuk alkalmával több, mint 160.000 ember sorakozott fel az utcákon, hogy lássa a királyi pár 32 kilométeres körmenetét a tartomány fővárosában. Hogy ez milyen nagy szó volt akkoriban: a Magyarországnál 7,5-szer nagyobb Albert tartomány lakosságának száma 1951-ben még nem érte el a 940.000 főt!
Eme utazás alkalmával a Portage Avenue a 101. utcától a Kingsway-ig lebetonozásra került és a látogatás tiszteletére Princess Elizabeth Avenue-re (magyarul: Erzsébet hercegnő sugárútra) keresztelték.
A tartományi kormány által rendezett állami vacsorát a Hotel Macdonaldban tartották. Ezen kívül több más, hivatalos rendezvényen is részt vettek, s mielőtt tovább utaztak volna, a hercegi pár megnézett egy CFL football mérközést is(CFL – Canadian Football League – Kanadai Futball Liga), amelyen az Edmonton 4-1-re legyőzte a Winnipeg-et a nyugati elődöntőben.
II. Erzsébet 1957-ben látogatott először Királynőként Kanadában, mindössze 4 napot töltöttek Ontario tartományban és megnyitották a parlament őszi üléseinek időszakát.
Jó reggelt kíván az első, a legjobb, az 5 éve indult magyar nyelvű kanadai podkaszt két hosztja: Lator és Lázadó! Az 59. epizódunkban nosztalgiáztunk, nem is keveset: egy időugrással 2017-ben teremtünk és visszaemlékeztünk a kezdetekre. Milyen volt akkor, hogyan látjuk mai szemmel az akkori önmagunkat? Mi minden történt az elmúlt 5 évben, kikkel és mikkel lettek gazdagabbak a baráti köreink, az adásaink? Természetesen ennyi év után nem maradhattak el a köszönet nyilvánítások sem és voltak heti színeseink is.
Adás napló.
2017. Augusztus 25-én jelent meg az első adásunk. Ha még nem hallgattad meg, akkor nem haragszunk ám meg érte, ha az első néhány adásunkat … ööö … szóval ezeket kecsesen átugrod.
Egyetlen egy közösségi média poszt megmutatja, hogy milyen a mentális állapota a magyar állampolgárok egy részének: súlyosan sérült. És ez most nem a hungarista komment-jugend, ezek itt az átlag kommentelők, a hétköznapi Facebook felhasználók. Annak is a legalja, akiknek egyáltalán nem számít egy embertársunk halála, mert még abból is viccet lehet csinálni.
A cikk az eje.hu(a legnagyobb és leglátogatottabb ejtőernyőzéssel foglalkozó magyar weboldal)észrevételei alapján frissítésre került! Köszönjük a segítséget!
Felhívnám a figyelmet arra, hogy a baleset részleteiről – mert a SSP (a helyi rendőrség) nem bűncselekmény (szándékos emberölés) gyanújával indította meg a nyomozást -, még valójában alig tudunk valamit. Annyi bizonyos, hogy egy olyan tragédia történt ezzel a kanadai lánnyal, amely – sajnálatos módon – időről időre megtörténik az ugrókkal.
A híradások alapján annyit tudunk, hogy Tanya Pardazi ugrásával valami gond adódott és a főernyő kinyitása után a lány gyors pörgésbe kezdett – azaz nem csak az ejtőernyő maga, hanem az ernyővel együtt az ugró is kontrollálatlan forgásba került.
Kijönni egy ilyen nagysebességű pörgésből – lásd az alább beillesztett videót -, egyáltalán nem könnyű, sokkal inkább kemény szellemi és fizikai erőnlét szükségeltetik hozzá – szóval qrvára nem érdemes a fotelben ülve okoskodni!
Alapozzuk meg tudásunkat!
Mielőtt megnéznéd az alábbi videót, ne felejtsd el, hogy:
a szabadon eső test által megtett út egyenesen arányos az indulásától eltelt idő négyzetével, és
a földi nehézségi gyorsulás átlagosan 9,81 m/s2, vagy 32,2 láb/s2 – ha a közegellenállás elhanyagolható!
Aki elidőzne egy kicsit a fizikai és matematikai részletekben, az kérem, kattintson ide!
Facebook kaptuk az alábbi kiegészítő információkat az Ejtőernyőzés csapatától, amelyeket nagyon szépen köszönök:
“Gravitációs gyorsító erő és a légellenállásból fakadó erő hat egymásra. Kb. 10-12 másodpercnél éri el az ugró a kritikus sebességet, amikor már nem gyorsul tovább, állandó sebességgel zuhan, ha nem változtat a testhelyzetén. Hason zuhanva (box testtartás, minden hol derékszögek a testen, klasszikus testhelyzet) az ugró kb. 50 m/s kritikus sebességgel zuhan, ami kb. 180 km/h sebesség.”
Az első – és sokáig az egyetlen(!) – magyar nyelvű kanadai podkaszt Augusztus 25-én ismét egy újabb születésnapot ünnepelhetett!
Sokszor elmondtuk már, de ez újra és újra visszatérő téma nálunk: az adásaink nektek, veletek készülnek, ezért arra kérünk benneteket, hogy hallassátok a hangotokat!
Kérdésed, vagy észrevételed van az egyes epizódokkal kapcsolatban?
Esetleg kritikát fogalmaznál meg a podkasztról?
Szeretnél riportalanyainknak kérdeseket feltenni?
Vagy van egy jó téma javaslatod?
Netán megosztanál velünk és a hallgatókkal egy érdekes történetet?
Az első magyar nyelvű kanadai podcast 58. epizódjában tüzesen süt le a nyári nap sugára az ég tetejéről az audioblogerre. A nyár utolsó hónapjának utolsó napjaiban több könnyedebb témát is érintve beszélgettünk energiaitalról, a “nem-a-legjobb-de-nincs-más” Bluetooth szabványról, a vezeték-nélküli fejhallgató választás problematikájáról, az AM/FM/XM rádiókról, a Spotify-ról és természetesen egy kicsit Kanadáról is.
Adás napló.
Monster Reserve White Pineapple 16 oz(473 ml) energiaital: MonsterEnergy – ha itt nem találjátok, próbáljátok meg itt: Instacart
Így tankolunk mi: Lázadó vasárnapi benzinkútas körútja.
