Index Pont Húúú

Tudja valaki, hogy mi van a magyar újságírással, a magyar újságírókkal? Mert én szeretném tudni. Egyfelől értem: informáljuk a T. Olvasóközönséget a világ dolgairól. Egyel több cikk az oldalon, ami pár száz/ezer új kattintást jelent, bővül a repertoár, s ennek örül a főszerk, örülnek a hirdetők, örülnek az Olvasók is. Másfelől pedig a legkevésbé sem értem. Adva van egynél több, igen részletes, angol nyelvű cikk meg egy rendőrségi kommüniké is, amit még be is linkelnek, azonban kb. a felét sem fordítják le magyarra. Így aztán érthető, ha a T. Olvasó kritizál és értetlenkedik: nem csoda, hiszen nem mondtak el neki mindent.
(nyitókép: a Brit Columbia-i Griffin tó)

 

A hamar munka ritkán jó.

Innen nézve nagyon úgy néz ki, hogy a múltkori Totalcar-os után ismét találtam egy olyan cikket, amelynek vannak hiányosságai. De miért jó ez? Hol van itt a teljeskörű információ átadás, a lelkiismeretes munkavégzés? Akkor és ott az volt, hogy írjunk valamit, mert muszáj, mert kell a minimális karakterszám/nap, mert meg kell lennie a kötelező penzumnak minden áldott nap – de ugyanakkor meg a hiteles tájékoztatásra, a szakmai nívóra nem adunk? Elképzelhető-e egy olyan forgatókönyv, hogy a szerző azt gondolta, hogy “Hát, Kanada nagyon messze van, ezeknek jó lesz így is”? És amikor meglett az előírt karakterszám, egy összetett mondattal lezárta a sztorit? Nem törődve azzal, hogy az olvasók nagy többsége valószínűleg nem fog átkattintani az angol eredetire és angolul elolvasni a cikket? És ezért aztán jönnek a felháborodott és értetlenkedő, hitetlenkedő kommentek a Facebook-on, amik könnyedén elkerülhetőek lehetnének egy picit több odafigyeléssel a szerkesztőség oldaláról.

Persze, én is ejtek hibákat, vannak pontatlanságaim, de azokat igyekszem minden esetben kijavítani. Csak amíg én hobbiként, szenvedéllyel írok bejegyzéseket weboldalunkra és podkasztolok már 2 éve, addig az indexes újságíróknak ez a munkája, ezért kapják a fizetésüket. Ahogyan a múltkor is, most is szívesen meghallgatnám, hogy “mire gondolt a költő”? “Index Pont Húúú” bővebben

Sebességtúllépés Ontario-ban

Gyorsan menni egyetlen helyen jó, az pedig a zárt, felügyelt versenypálya. Hogy ne lehessen a közutakból az önjelölt sofőröknek versenypályát csinálni, arra például az OPP (Ontario Provincial Police – Ontario Tartományi Rendőrség) vigyáz a nap minden másodpercében. És hogy a jármúvezetők részéről reklamálásra még véletlenül se adódhasson lehetőség, az országutak és autópályák menték táblákon emlékeztetik őket arra, hogy az adott útszakaszon, a megengedett felett, az adott sebességnek mennyi a “jutalma”.

Ontario-ban jártamkor – emlékezetem szerint – nem is láttam civil rendőrautókat az utak mentén és az utakon sem vettem észre egyet sem, csak a hivatásos fekete-fehér festésűek jöttek szembe és mentek el mellettem. Többféle típus is szolgál az OPP-nél: Chevy-k, Ford Interceptor-ok (civilben: Ford Taurus) és Dodge Enforcer-ek (civilben: Dodge Charger) is megtalálhatók a járműveik között.

Ha az autóvezető nem figyel oda és mondjuk valamiért még a tempomatot (német eredetű megnevezés, a Mercedes-Benz alkotta meg a tempo és automat szavakból – angol nyelvterületen cruise control néven ismerik) se használja, akkor előfordulhat, hogy a megengedettnél gyorsabb sebességgel fog közlekedni az utakon.
(kép: Wikipedia)

A félreértések elkerülése végett (“mi előre szóltunk – vitának helye nincs”) egy-egy útszakaszon több alkalommal is kihelyezésre kerültek tájékoztató táblák arról, hogy milyen büntetési tételek kerülnek alkalmazásra adott mértékű sebességtúllépés esetén. Sőt, egy bizonyos esetben nem csak pénzbírságra kell számítani, hanem annál sokkal többre.

Dodge Enforcer

 

Mennyi az annyi?

Hogy jobban el tudjuk helyezni az alábbiakban látható összegeket, jó, ha tudjuk, hogy a Statistics Canada 2017-es adatai alapján egy kanadai család átlagos éves nettó bevétele 59.800 CAD volt, ez valószínúleg pár dollárral emelkedhetett az elmúlt másfél évben. Ha a jelenlegi kb. 220 Ft = 1 CAD árfolyammal számolunk, akkor ez az összeg évente kb. 13.156.000 Ft-ot jelentene.

Magyaroszágon 2018-banszakszervezeti számítások szerintia medián bruttó átlag kereset kb. 240.000 Ft lehetett, ami éves szinten kb. 2.880.000 Ft. Ebből az összegből még le kell vonni a személyi jövedelem adót, majd hozzáadni azokat az összegeket, mint pl. családi pótlék, stb. A különbség a kanadai és a magyar jövedelmek között hozzávetőlegesen 4,5-szeres lehet a számításaim szerint. Az előbb említett számok tükrében nézzük meg, hogy mi mennyibe kerül, ha átlépjük a sebességhatárt Ontario-ban.

Sebességhatár: 90 km/h

(fotó: ADVRider.com)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma 90 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a büntetési tételekben nem mutatkozik meg a 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. A kanadai díjakat magasak mondanám, de arányait tekintve közel sem annyira drasztikus mértékűek, mint a magyarok. Ugye a havi nettó 1.096.333 Ft-nak megfelelő kanadai dollárból kifizetni 64.900 Ft-ot kevésbé “fájdalmas”, mint a magyarországon elérhető havi bruttó 240.000 Ft-ból (ami kb. nettó 170.000 Ft?) befizetni 45.000 Ft-nyi bírságot.

Egészen addig, ameddig a megengedett 90 km/h sebességet legalább 50 km/h-val nem lépjük túl.

(fotó: Curtis Walker)

Azaz ha 90 helyett már 140-nel száguldozunk, veszélyeztetve ezzel a magunk és mindenki más testi épségét, a hatóság határozottan fellép és nem csak pénzbírságot ró ki, hanem akár egy kisebb vagyon befizetését (10.000 CAD / kb. 2,2 millió Ft) szabja ki a vétkes autóvezetőre. Továbbá a tettenérés helyszínén azonnal felfüggesztik a gépjárművezetői engedélyt és lefoglalják a gépjárművet!

A járőr részéről nincs mérlegelési lehetőség: azonnal ugrik a jogsi, tréler viszi az autót rendőrségi telephelyre, a vétkes sofőr pedig sétálhat, vagy taxizhat, buszozhat haza. Legfeljebb a pénzösszeg mértékében adhatnak “kedvezményt” a rendőrjárőrök és mondjuk lehet, hogy nem 10.000 CAD-ot, hanem “csak” 9.000 CAD-ot kell majd befizetni.

 

Sebességhatár: 100 km/h

(fotó: wheels.ca)

A fenti tábla olyan utak mentén látható, ahol a sebességhatár maximuma már 100 km/h-ban van meghatározva. Ez a sebességhatár a motorkerékpárosoktól kezdve az autósokon, kamionosokon át a turistabuszokig mindenkire egyaránt vonatkozik.

Az Ontario-i és a magyarországi büntetési tételeket az alábbi táblázatban hasonlítottam össze:

Jól látható, hogy a nagyobb sebességhatár mellett sincs meg a büntetési tételekben a kb. 4,5-szeres különbség, sőt, még a 2-szeres sem. Egészen addig, ameddig a megengedett 100 km/h sebességet legalább 50 km/h sebességgel nem lépjük túl. Ahogyan fentebb már részleteztem, ugyanazok a szankciók következnek ebben az esetben is, mint ha 90-nél mennék 140-nel: durva pénzbírság, felfüggesztett gépjárművezetői engedély és lefoglalt jármű.

 

Büntetőpontok

kiadható büntetőpontok száma, ha a sebességhatár 100 km/h

Természetesen nem csak a pénzbírság összege, hanem a büntetőpontok is ki vannak táblázva az utak mentén! Mert a büntetőpont rendszerét Kanadában valamennyi tartományi- és területi rendőrség alkalmazza. Az Ontario.ca weboldalon megtekinthető, hogy miért mennyi jár: például a maximálisan kiadható 7 pontot kapja a járművezető akkor, ha cserbenhagyásos balesetet okoz, vagy nem követi a hatóság utasításait és rendőrségi felszólításra nem áll meg közúti ellenőrzésre. És 15 pont felett 30 napra automatikusan felfüggesztik a jogosítványt. Az új jogosítvánnyal rendelkezőkkel sokkal szigorúbban bánnak, nekik kevesebb pont is elég a komolyan szankciók eléréséhez, az Ő esetükben már 9 pont elég ahhoz, hogy 60 napra felfüggesszék a vezetői engedélyüket. Aki pedig notórius visszaeső, annak nem csak visszavonják, hanem véglegesen el is vehetik a jogosítványát.

Arról pedig nem legyenek kétségeink, hogy nem fogják meg az sofőrt, ha netán úgy adódik, hogy picit jobban odalép. A járőrök nem csak nappal, hanem éjszakai is mérik a közlekedők sebességét. És amíg egy autóval a sebességet mérik az út szélén állva (akár egy bokor mögé húzódva), addig pár méterrel arrébb 2-3 másik járőrautó áll készenlétben, hogy az sebességtúllépést elkövető után szegődjön, majd azt megállítva kiszabja a megfelelő büntetést. Sőt, menet közben is figyelnek ránk és ellenőrizheti a sebességünket a mögöttünk haladó rendőrjárőr.

opp_badge_real

Olvasnál még?

Akit érdekelnek további rendőrségi, vagy közlekedéssel kapcsolatos témák is és még nem találkozott velük, azon Kedves Olvasóink szíves figyelmébe ajánljuk A Rendőrség Szolgáltatás c. cikkünket. A közelekedést itt hasonlítottuk össze, az Észak-Amerikában használt iskolabuszokról itt írtunk, a különleges kanadai KRESZ-táblákról szóló 4 részésen cikk-sorozatunk ezen a linken olvasható. És ez az a cikkünk, amelyben bemutattuk Ontario tartományt.

 

Köszönöm a figyelmet.

– Lázadó

A Rendőrség Szolgáltatás

A második Extra Adásunkban említést tettünk a Calgary Police Service-ről (röviden: CPS), azaz a városi zsarukról. Kanadában az RCMP, azaz a “Mountie”-k mellett az adott településnek, őslakos törzsnek saját rendőrőrseik vannak. Míg az RCMP szövetségi szabaláyzású és országos szintű fennhatósággal bír, addig a helyi rendőrségek, Sheriff Hivatalok az adott város vezetése alá tartoznak és csak helyi ügyekben illetékesek. Nézzük meg röviden és a teljesség igénye nélkül, hogy hogyan végzi munkáját, s miként kommunikál a civil lakossággal, a médiával a Calgary Police Service, azaz a Calgary-i Rendőrség. FIGYELEM! Hosszú és tartalmas cikk (ismét), sok linkkel és még több fotóval!
(nyitókép: CPS, Ford Expedition – fotó: CTV Calgary)

 

Kezdjük az alapokkal.

Négykeréken

Egyes “öreg” FORD Crown Victoria-k
a régi dizájnnal még ma is szolgálatban állnak Calgary-ban…

Az alább látható, fekete festésű, fehér ajtós “retró” dizájn, az 50-es évek rendőrsági járműveit megidézve, 2016-tól került bevezetésre. Azaz ettől az évtől kezdve valamennyi új CPS jármű, a 4 ajtós szedántól a teherautóig, ilyen festéssel érkezett meg Calgary-ba.

fotó: CBC.ca

Mivel a FORD Motor Company 2012-től nem gyártotta tovább a Crown Vic-et, ezért kellett újabb tjpusok után néznie a CPS-nek. A választás elsődlegesen a Taurus alapú Ford Interceptor-ra, illetve a Charger alapú Dodge Enforcer-re esett. Nem csak ezen típusok újdonságán volt a hangsúly, hanem a költségcsökkentésen is: a korábbiakhoz képest ezeket a járműveket olcsóbban kapták meg pár ezer dollárral, valamint nem kellett a kiöregedő jármúvekről a régi matricákat leszedni és az újakat felrakatni.

Ahogyan az jól látható, a hatóságot is elérte a SUV-mánia, a régi szedánokat nagy részben Ford Explorer-re, vagy Chevy Tahoe-ra cserélik. De egyre több Ford F150 pickup-ot is látni rendőrségi “egyenruhában”. Ami valahol érhető is, hiszen egy SUV csomagtere, egy pickup raktere sokkal több helyet kínál és jobban pakolható, mint egy szedáné, plusz a magasabb építés miatt a rosszabb minőségű utakon is könnyebben elboldogul.

Ford Explorer

Ford F150

Ford F550

az “egyenruha-mentes” Ford F150 pickup a közlekedésiektől,
azaz ezzel az autóval szoktak traffizni…

a rendőr ebek pedig ezzel a Chevy Tahoe-val utaznak
(fotók: Steven Neilson)

a 2016-os évjáratú Freightliner gyártmányú
Mobil Parancsnoki Jármű (fotó: Calgary Herald)

 

Csak a rend kedvéért: az RCMP járművei pedig így néznek ki:

fotó: StrathmoreNow.com

Azt érdemes tudni, hogy minden városnak, Sheriff Hivatalnak, őslakosok törzsi rendőrségének más-más festésű a jármúparkja. Magyar szemmel nézve ez elsőre furcsa lehet, hiszen az egész országban ugyanúgy néznek ki a rendőrautók; de el kell mondanom, hogy nem is annyira nehéz felismerni, beazonosítani egy-egy kanadai rendőrségi járművet. Következzen egy rövid bemutató:

a közel 13.000 főt számláló Blood (Vér)
őslakos törzs rendőrségi járműve
(fotó: Patrick Burles)

az Alberta-i Sheriff Hivatal járőrautója
(fotó: Global News)

egy fővárosi (Ottawa-i) rendőrjárőr autója
(fotó: OttawaCitizen.com)

rendőrautó Vancouver-ből
(fotó: The Chilliwack Progress)

rendőrautó Regina-ból (Saskatechewan)
(fotó: CTV Regina)

rendőrautó Lethbridge-ből (Alberta)
(fotó: ChatNewsToday)

rendőrautó Halifax-ból
(fotó: David McKie)

A magyarországi járművekkel ellentetében – amelyek ránézésre csak a matricákban és a kék lámpában térnek el a hagyományos civil autóktól -, a kanadai és amerikai rendőrautókat a gyártók kifejezetten a hatóság számára tervezik át, építik meg és szerelik fel. Dinamikusabb, gyorsabb motorok, megerősített futóművek, strapabíró abroncsok, egyedi tárolók és tartók a beltérben (kamerának, laptopnak, lőfegyvernek, vagy éppen kennelek a rendőr kutyáknak), továbbá rácsos, vagy átlátszó műanyag térelválasztók és persze a megkülönböztető jelzések.

Ez egy 2010-es keltezésű térkép Calgary-ról, amely a nyolc rendőrségi kerületet ábrázolja. A CPS-től származó információk szerint egyidőben 24 és 96 db közötti járőrautó van jelen az utcákon. Pontos számot érhető okokból nem fognak mondani. A Calgary területe 825 km2 – összehasonlításul Budapest területe 525 km2.

 

Most, hogy jól kiautóztuk magunkat … jöjjenek a motorosok. A kötelékben az amerikai filmekből is ismert Harley-Davidson-ok …

…és a 2 éve beszerzett egyik Suzuki V-Storm.

 

Rendben, eleget jöttünk-mentünk-gurultunk 4 és 2 keréken.

Bemutatom kedvenc rendőrségi szóvivőmet.

Constable Mark Smith
(fotó: Facebook)

Aki nem is igazán szóvivő a szónak abban az értelmében, ahogyan azt Magyarországon használjuk, mert a beosztása: digitális kommunikációs tiszt, aki a Facebook oldala szerint önkéntes tűzoltó és önkéntes “kereső és mentő” is. Azaz hivatása mellett szabadidejében ha kell, akkor tüzet olt, illetve szükség esetén bajba jutott ember(eke)t keres és ment ki szorult helyzet(ük)ből. Facebook oldalán, például, a nyári rendezvényekre, fesztiválokra vonatkozó közérdekű információkat is posztol, amelyeket nem lehet elégszer elismételni.

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan növeld az esélyét annak, hogy ha netán egy rendezvényel elkóborolna a gyermeked, akkor hamarabb, egyszerűbben megtalálhassátok egymást, vagy a hatóság emberei gyorsabban megtalálhassák a szülőket:

Tippek arra vonatkozóan, hogy hogyan  készítsd fel magad a tömegrendezvényekre. Mire figyelj, mit tegyél, ha gyanúsat tapasztalsz?

Tippek arra vonatkozóan, hogy ha autóval érkezve egy rendezvényre, milyen dolgokat érdemes figyelmedbe középpontjába helyezni.

Tippek arra vonatkozóan, hogyan óvd meg személyes tárgyaid egy nyári rendezvény alkalmával és hogy mit tehetsz, ha már bekövetkezett a baj.

 

Statisztika a hosszú hétvégéről

De nem csak a digitális kommunikációs tiszt tesz közzé fontos és érdekes információkat a saját nevében, hanem maga a CPS is. Ha meghallgattad az Extra Adás 2.-t, akkor biztos emlékszel rá, hogy megemlítettük a rendőrséget, miszerint most is figyelnek és vigyázzák a rendet. A Calgary-i Rendőrség egy posztot tett közzé a mellékelt képpel:

(forrás: CPS – Facebook)

A statisztika szerint június 28. és július 1. között, azaz 4 nap alatt 5.785 db hívás érkezett a 911-es segélykérő telefonszámra Calgary-ban. Nem is rossz egy olyan várostól, ahol kb. 1,4 millió ember lakik.

A leggyakoribb hívások okai: 1. gyanús személy, 2. “jólét ellenőrzése” szó szerint, valami olyasmint jelent, hogy a járőr kiment a helyszínre megnézni, hogy minden rendben van-e? Sajnos sokszor kapnak olyan hívásokat a 911-re a hatóság emberi, amikor valós veszélyhelyzet nem áll fent… vagy a telefonáló nem tudja pontosan leírni a szituációt, nem tud biztos információkkal szolgálni, nem egyértelmű a bejelentése. Ilyenkor szeretnek a rend éber őrei saját maguk személyesen meggyőzödni arról, hogy valóban minden rendben van a bejelentőnél.

(fotó: CBC.ca)

Aztán a 3. lopás, 4. hívatlan látogató (betörés), 5. autó baleset (koccanás), 6. családon belüli erőszak, 7. zaklatás, 8. ittas- vagy tudatmódosító szer hatása alatt történő járművezetés, 9. eltulajdonított jármű, 10. csend háborítás.

Ahogyan látható, a hosszú hétvége előtti utolsó munkanapon több, mint 1600 hívás érkezett, míg Kanada Napján egyel kevesebb 1300-nál. A járőrök által a helyszíneken töltött átlagos idő 43,2 perc volt.

 

HAWCS

Azaz: Helicopter Air Watch for Community Safety, azaz Helikopteres Légi Megfigyelés a Közösség Biztonságáért. (Az észak-amerikai rendvédelmi erők szeretnek betűszavakat, rövidítéseket használni.)

(fotó: CPS)

A “hawk” jelentése sólyom, vagy héja, többes számban “hawks”, azaz solymok, héják. Az angolban a “c” sokszor “k” hangként kerül kiejtésre, így aztán meg is van a frappán elnevezés. A rendőrségi légi egység megnevezése a HAWCS, több helikopterrel is rendelkeznek és naponta akár többször is látni lehet őket a város felett repülve. Az egység 1995 óta tagjai a testületnek.

 

A lovas cowboy nemzet

Rendőreink nem csak autókban és motoron ülve, helikopterekkel repülve szolgálnak és védenek bennünket, hanem:

Roger Chaffin, Calgary egykori rendőrfőnöke lóháton 2016-ban.
2019-ben vonult nyugállományba.

(fotó: Ben&Larry)

Ready, steady … Stampede!
(fotó: CPS)

lóháton is szolgálatot teljesítenek. A fenti 2 fotó a Calgary Stampede-n készült, de a rodeó 10 napján kívül is találkozhatunk lovas járőrrel Calgary-ban.

 

Adj el, vagy vásárolj a Rendőrségen!

HOGY MI??? Igen, jól olvasod. A Calgary Rendőrség épülete előtti parkolóban, vagy magában az épületeiben lehetőséged van eladni, illetve megvásárolni bármilyen eladásra kínált terméket. Pl. használt autót, laptopot, mobiltelefont, kerékpárt, okosórát… stb. Találkozz a vevővel, vagy az eladóval a Rendőrségen. Mondanom se kell, a “szolgáltatás”. ingyenes. Kisebb az esély arra, hogy akár vevőként, akár eladóként áldozatul esel a csalóknak a hatóság szeme láttára. Mert aki rosszban sántikál, nem igazán szeretne ennyire hivatalos helyen átverni valakit.

Pár hete volt lehetőségem rá és beszélgethettem erről egy rendőrtiszttel a kerületi kapitányságon. Ő azt mondta erről, hogy: egyáltalán nem ritka, hogy valaki igénybe veszi ezt az extra szolgáltatást és ott ad el/vesz meg valamit az ügyféltérben, vagy kint a parkolóban. Amely közvetlen az épület mellett találtahó, és bentről az irodákból, a lesötétített ablakokon át, remek rálátás nyílik az ott zajló eseményekre. Ahhoz hasonló eset, mint ami a Totalcar cikkében ismertetésre került(hajrá Zách Dani, kiváló cikk volt, lájkoljuk a munkásságod, csak így tovább!)könnyedén elkerülhető lett volna, ha Magyarországon is van ilyen jellegű rendőrségi “szolgálatás”.

És ha már itt tartunk, akkor jöjjön a cikk azon része, ami a címet indokolja.

 

A Rendőrség Szolgáltatás

Igen, az. Mert az adófizető kanadai (és amerikai) állampolgár úgy gondol a rendőrségre, mint egyfajta közbiztonsági szolgáltatóra és nem mint valami bürokratikus intézményre, vagy mint az állam végrehajtó hatalmi ágára. Jó, ez alól talán kivételt képeznek a bűnelkövetők és a nonkonformisták.

(fotó: CPS)

Az észak-amerikai törvénytisztelő és adófizető  állampolgár elvárja, hogy az adójáért cserébe a közbiztonság nevű szolgáltatást megkapja. Persze, ez a szolgáltatási mutató soha nem fogja elérni (még) a 99,999%-ot sem, de az igyekezet nagyon sokat nyom a latban. És ennek az igyekezetnek a nyoma a 24/7-ben (azaz a nap 24 órájában, a nap 7 napján) készségesen rendelkezésre álló Rendőrség. (Kanadában és az USA-ban a “24/7” jelölést használják a “0-24-ben” helyett.) Aki, vagyis amely szükség esetén azonnal cselekszik és nem csak betartatja, hanem maga is betartja a törvény betűjét. Az igyekezet további jelei a jól felszerelt Rendőrség (korszerű és bőséges járműpark), a mindig mindenről – a lehetőségekhez mérten – pontos tájékoztatás (azaz a részletekbe menő kommunikáció), valamint az egyes ügyek nyomonkövethetősége, az átláthatóság és a látható jelenlét, azaz amikor KELL, akkor OTT VAN a járőr és rendelkezésedre áll.

Saját tapasztalatom – amely nem csak a városi rendőrtisztekre vonatkozik -, hanem “Peace Officer”-ekre és CBSA (azaz kanadai határőr) és CBP (amerikai határőr) tisztekre is egyértelműen pozitív. Mindig udvariasak, de határozottak, tisztán és jól érthetően kommunikálnak, türelmesek voltak irányomba. Segítőkészen válaszoltak (nem volt szájhúzás!), sőt, ha kellett megtették az “extra mile”-t* is, annak ellenére, hogy esetleg olyan kérdéssel, kéréssel fordultam hozzájuk, ami nem az Ő hatáskörük. Amikor nem tudtak érdemben segítségemre lenni, nem küldtek el használható megoldás nélkül. Továbbá egyetlen alkalommal sem fordult elő olyan, hogy ok nélkül, csupán időtöltés végett tartóztatták volna fel a embert és ellenőrizték volna a papírjait, vagy a gépjárművét. Mondom, mindez csak a saját tapasztalatom.

Amiket pedig a Live PD (amerikai rendőrségi dokumentumfilm sorozat) műsoraiban láttam és látok, néha egészen elképesztő. Nem csak arról van szó, hogy egyesek úgy gondolják, hogy bűncselekményt elkövetve megléphetnek egy autósüldözést követően a rendőrök elől. Hanem arról is, amikor a járőr a legnagyobb tisztelettel a kötelességét teljesítve intézkedés alá von állampolgárokat, egyesek rettentő arrongáns és udvariatlan stílust képesek megütni. Aminek semmi értelme és pozitív eredménye sem lesz.

* “extra mile”, vagy “go the extra mile” – amikor valamely személy, pl. legtöbbször a kereskedelemben, illetve szolgáltatói ágazatban dolgozó alkalmazott az Ügyfél megelégedése érdekében többletmunkát fektet tevékenységébe, hozzáteszi azt a kis pluszt, amely nem feltétlen elvárt.

 

Kávézz a járőrrel!

A közösséggel, azaz az állampolgárokkal való bizalomépítés egyik – szerintem – legötletesebb megoldása a “Coffee with a Cop” események. Találkozz a lakóhelyeden valamelyik gyorsétteremben, vagy kávézóban a helyi zsarukkal és kérdezz tőlük, beszélgess velük.

 

“Ugye tudja, hogy miért állítottam meg?”

Csak akkor állítanak meg autókat, amikor arra a járőrnek nyomós oka van rá. Például gyorshajtás, vagy lejárt rendszámtábla, érvénytelen kötelező biztosítás. A magyarországi rutin ellenőrzések egyáltalán nem jellemzőek. Sőt, a kommunikáció egész érdekes formáját használják. Igyekeznek a rossz hír – miszerint meg leszünk büntetve szabályszegésért -, mellé valami jót is tenni.

A köszönést követően általában kérdéssel indítanak és a válaszainkat illetően érdemes őszintének lenni. Egyfelől nem vesztegetjük a rendőrjárőr és a saját magunk idejét sem, mindenkinek jobb, ha gördülékeny az ügymenet. Másfelől ha szándékosan valótlanságot állítunk nyilvánvaló tényekről, akkor esetleg komolyabb problémánk is keletkezhet, ahhoz képest, amiért a járőr megállított minket. A kérdés arra fog vonatkozni, amiért megállították az autóst – igyekeznek rávezetni a problémára, illetve megérdeklődik, hogy ezt, vagy azt miért csináltad? A probléma megbeszélését követően – a probléma jellegétől és a mi viselkedésünk függvényében – vagy csak egy szóbeli figyelmeztetéssel, vagy egy büntetéssel leszünk “gazdagabbak”. Nyugodtak lehetünk afelől, hogy a járőr el fogja mondani, hogy miért baj az, ha pl. lejárt biztosítással, vagy nem működő féklámpákkal közlekedünk, netán az utolsó pillanatban, irányjelző nélkül váltunk sávot és hajtunk le az autópályáról.

És a jövőre nézve kapunk néhány jótanácsot is, pl. legközelebb hogyan kerülhetjük el, előzhetjük meg a hasonló szituációkat. Nem lesz fellengzős, flegmázós, kioktatós stílus egyetlen alkalommal sem, ez is biztos. Határozott, udvarias és tényszerű intézkedés viszont annál inkább. Számomra mind a mai napig érdekesség számba megy összehasonlítani a Calgary Rendőrség munkamenetét és kommunikációját a BRFK-val.

(fotó: The Canadian Press/Jeff McIntosh)

Lejárt rendszámtábla???

Alberta-ban a rendszámtábla nem az autóhoz tartozik, hanem az autó tulajdonosához. Ha eladom az autóm, a rendszámot meg kell tartanom, hiszen az az enyém, használhatom a következő autómon. De ha nem kell, akkor akár a garázs falára is felakaszthatom, nem kell vissza adni. Az egykori autóm új tulajdonosa majd kivált egy újat, vagy átrakja a korábbi/másik autójáról – ez már nem az én, mint eladó gondja. A rendszámtáblákat évente egy alkalommal kell megújítani. A tulajdonos vezetéknevének kezdőbetűjétől függ, hogy melyik hónapban. A határidő a hónap utolsó napja. A regisztrációs irodák hétvégén is nyitva tartanak. Szóval igazán ügyfélbarát és logikus a rendszer, nem is értem, hogyan lehet erről megfeledkezni és lejárt rendszámtáblával közlekedni?!

 

Fotók és sztorik a végére:

eligazításon a Calgary Stampede járőrei,
alkalomhoz illő egyenruhában
(fotó: CPS)

Oakridge (Calgary, AB) egyik utcája 2018. december 25-én.
“valószínúleg ez a legkanadaibb módja annak,
hogyan töltsük el a karácsony napját.”
A Calgary-i 6. kerületi rendőrök a helyi lakókkal
a lefagyott utcán jégkorongoznak.
(fotó: Constable Chris Martin, CPS)

Azt már csak én teszem hozzá, hogy mindezt szolgálati időben tették. 🙂

vízelvezetőből mentettek kiskacsákat
(fotó: CPS)

pénteki leletek:  megkerült a lopott holmi,
a tulajdonosaik a CPS-nél jelentkezhetnek eltulajdonított javaikért
(fotó: CPS)

 

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

– Lázadó